- iPhone topik
- Samsung Galaxy Z Fold5 - toldozás-foldozás
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Samsung Galaxy Z Flip5 - ami kint, az van bent
- Motorola Moto G24 Power - hol van az erő?
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Apple AirPods Pro (2. generáció) - csiszolt almaságok
- Megjelent az iOS 17.4, minden idők egyik legfontosabb iPhone-frissítése
- DIGI Mobil
Hirdetés
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Premier előzetest kapott a V Rising
gp Napokon belül befut a teljes PC-s kiadás, az év során pedig megkapjuk a PlayStation 5 változatot.
-
Két Zen 5-ös dizájnjának mintáit is szállítja már az AMD
ph A szerverpiacra szánt Turin platform, illetve a mobil szintre nevező Strix Point érhető el a főbb partnerek számára.
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Gergosz2
veterán
-
Teasüti
nagyúr
Én pl. kalibrációs értékeket mentek el benne, amit onnan tölt be egy esetleges reboot esetén.
Flash élettartam.
A CPU meg évtizedeket szolgálhat. Igazából én még csak nem is hallottam hír szinten se öregségben elhunyt processzorról eddig életemben.
A 20-30 éves PC-k is vígan futnak még, persze ha az alaplap és rajta a kondik bírják még.[ Szerkesztve ]
-
tvamos
nagyúr
ROM, ami elektronikusan írható
Nem, az a PROM. A ROM az, amit a gyarban programoznak be.[link]
Ezeknel a prociknal nem tudom, hogy tudsz-e a Flash-be irni programkodbol, futasi idoben, szerintem nem, ha kell valamire non-volatile memory, csak az EEPROM-ban tudod tarolni. (Nagyobb prociknal, pl ARM, tudsz a Flash-be irni.)"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
gyapo11
őstag
Az arduino programozása egy dolog, de a be/kimenetek illesztése a külvilághoz már egy másik, az elektronika. Egy egyszerű leg meghajtása is már probléma lehet, ahogy ez itt a fórumon is történt. Szóval egyáltalán nem árt elektronikát tanulni.
Tégen volt a janelpanel, egy csomó féle, zacskóban minden szükséges alkatrész, kapcsolási rajz. Most inkább csak könyvet találok.
A Conrad boltban is érdemes szétnézni.
Az ebayen is rá lehet keresni a diy kit-re, vannak találatok.
Az igazi oktatós, részletes magyarázattal ellátott készletek nem tudom kaphatók-e valahol.menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
gyapo11
őstag
Viszont az Arduino IDE felépítése alá ne nagyon menjen senki
Ez világos, nem az arduino működéséről volt szó, hanem az elektronikai áramkörök működéséről, amik illesztik a világot az arduinohoz.
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
gyapo11
őstag
Az ic-k, pláne a processzorok működését már nem olyan könnyű megérteni, az már kevésbé elektronika, inkább logikai egységek milliói, esetleg tranzisztorok milliárdjai. Egészen másképp kell kezelni, mnt azt az elektronikát, amiben ellenállást kell számolni. Nem is az arduino működéséről volt szó, hanem az elektonikai kapcsolásokról.
Hogy mivel akarok villogtatni ledet, az már érdekes kérdés. Sok szempont van, ár, fejlesztési idő, szükséges eszközök, ismeretek, méret, fogyasztás, későbbi változtatás módja stb. Sok esetben már egyszerűbb egy arduino szintű vezérlővel megoldani olyan feladatokat is, amik korábban még klasszikus elektronikai feladatok voltak.
De én elektronikából jöttem a processzorok felé, nekem könnyű egy powerledet meghajtani. Aki viszont a programozás felől jött, azt simán el tudom képzelni, hogy nem tud egy nullátmenetes triakvezérlést kapásból lerajzolni, és ha talál a neten egy rajzot, akkor nem érti hogy működik. Nem tud módosítani rajta.Ugyanezt láthatjuk programozással is, ezen a fórumon sok esetben megvan a forrás a netről, de módosítani kellene, és az már nem megy, mert nem érti a program működését. Mondhatjuk neki, hogy irány a net, ez gyakorlatilag semmi. Irány a könyvtár, kevés olyan ember van, aki könyveket tanul meg, hogy egy programot módosítani tudjon.
Viszont az is igaz, hogy hiába mondja meg valaki hogy mit kell módosítani, legközelebb ugyanúgy nem fogja tudni, mert nem érti.
Szóval nem egyszerű ez.[ Szerkesztve ]
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
-
quint
aktív tag
Felraktam egy viszonylag tömör megoldást az általad használt bekötéssel (a szegmensek hivatalos elnevezését használtam, a bekötés pontosan megegyezik a tiéddel). Közös anódos kijelzőhöz készült (a tiéd is), közös katódoshoz a 12.-18. sorokból ki kell venni a negálást.
Először bökj a "Code Editor" gombra, ott majd meg tudod nyitni a "Serial Monitort", aztán mehet a szimuláció (a soros monitoron írhatod be a megjeleníteni kívánt számjegyet).
A 25. sorban a 0-9 tartományon kívül eső számok esetén minden szegmens törlődik.
A 31. és 32. sorban nincs korrekt hibakezelés, de annyit láthatsz belőle, hogy a soros vonalról jövő ASCII kódot ("0" - 48 ... "9" - 57) át kell alakítani a megfelelő számjeggyé (ez nálad hiányzott).A tizedespont kezelésével nem foglalkoztam. Ha libraryt akarsz készíteni belőle, akkor valószínűleg nem fog különösebb gondot okozni.
-
Janos250
őstag
Na, akkor lássuk konkrétan, hátha mást is érdekel:
Láttam, hogy Teasüti egy kész könyvtárat használt a WS2812 led szalag vezérlésére. Innen jött az ötlet, hogy - játékból - kipróbáljam, hogy az elég bonyolult kész program helyett a "kézzel" való vezérlést használjam.
Ennek a szalagnak a vezérlése úgy történik, hogy a szalag minden egyes ledjéhez kiküldjük a saját színét, 24 biten. A kiküldés bitenként megy: pl. a 400 nanos hoszú impulzus jelenti a "0" értékű bitet, a 800 nanos az "1"-et.
Ha beállítok egy lábon magas sztintet, akkor ha ez 0 értékű bit, akkor 400 nano múlva kell levinnem alacsony szintre, ha 1 a bit értéke, akkor 800 nano múlva. Ezt kell ismételni a szalag minden egyes ledjére sorban egymás után, ahogy a szalagon vannak. Egy led színe 24 bit, tehát egy 100 ledből álló szalagra 2400 db. - az egyes led kívánt színei szerint - különböző hosszúságú impulzust kell kiküldeni.
Viszont, ha egy 400 nanos impulzus középén jön egy megszakítás, akkor mire "visszatér" a task, az már akár 800 nanos is lehet, tehát hibásan másik bitként értelmezi a led.
Na, ez talán a legtipikusabb példája az ESP32 "RTM" funkciójának. Az egyes impulzusok adatait feltöltöm egy megadott memória területre, és ráeresztem a hardvert, ami teljesen önállóan kiküldi ezeket az impulzusokat, igen nagy pontossággal, mert 15 biten írom le az impulzus hosszát. A 16. bit jelzi, hogy a megadott ideig L vagy H szinten kell lenni az adott lábnak.
Ezt nevezi az ESP32 RTM-nek. Eredetileg az infrás távvezérlők szimulálására ajánlják, mert lehet úgy programozni, hogy egy magasabb vivőfrekvenciát moduláljon az adott hosszal.
Tehát - mint írtam - nem egy élő projekt problémájáról van szó, hanem kíváncsiságról.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Tankblock
aktív tag
Hello,
ez c++ kérdés.
valami.h:
#ifndef VALAMI_H_
#define VALAM_H_
class SZAMOL {
private:
int A;
int B;
public:
SZAMOL(int A, int B);
int osszeadas2 (int C, int D);
};Akkor lássunk a .cpp filet:
#include "valami.h"
SZAMOL(int A, int B){
this->A = A;
this->B = B;
}
int SZAMOL::osszeadas2(int C, int D) {
return C+D;
}
SZAMOL szamol(3,4);
void main()
{
int A, B;
A = 1;
B = 2;
Serial.print(szamol.osszeadas2(A, B));
}Ha nem rontottam el....
Release the Beast....
-
Janos250
őstag
Kutyafuttában pár megjegyzés:
1.Ne az osszeadas2 elé, hanem a SZAMOL elé tedd!
2.A hibatkozott példád:
class A2DD
{
int gx;
int gy;
public:
A2DD(int x,int y);
int getSum();
};Tehát KELL lenni egy public:
"A2DD(int x,int y);" -nek, azaz az osztály nevével megegyezően (konstruktor a neve)
a getSum()-nak nincs paramétere, mert a példányosításnál megadod."osszeadas2.osszeadas2(A, B)"
nagyon szerencsétlen a példánynak ugyanazt a nevet adni, amit egy tagfüggvénynek. Adj neki más nevet!Közben látom, újabb is van:
- "nem lehetne feltenni a
//class SZAMOL (int A, int B) { mögé?"
Nem!- vagy az osszeadsnak legyen paramétere, vagy a szamolnak. Mindkettőnek: konfúz!
- " this->A = A; //ezt a this részt nem értem, hogy mit csinál
this->B = B; /"
Egyelőre ne is használd, szerintem (tudod, pap, papné)
Helyi változónak lehetőleg ne legyen az a neve, ami a paraméternek!Többit legközelebb, mert most rohanok.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Tankblock
aktív tag
Hello,
Csak az eredeti példádat szerettem volna szabvány szerűvé tenni.
Nem szükséges az A, B változó az osztályba, ekkor a példányosításnál sem szükséges a 2 érték adás.
A this-> a változó nevet oldja fel az osztály és a bemeneti paraméter között.
Ha jól selytem az eredeti példád ott volt elrontva, hogy a .h file nem volt includeolva.
Tutorial amit eddig sohasem hagyott cserben/tölgyben: [link]
Release the Beast....
-
Janos250
őstag
Ezt hagyd ki:
int A;
int B;
int C;
int D;Felesleges, sőt zavaró. Ha mégis benne lenne, akkor kellene a this, ha nem a paraméterre, hanem a példány saját változójára hivatkozol, és megegyezik a nevük, de itt most olyan nem kell.
Más gondot én első ránézésre nem látok, de több szem többet lát.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Teasüti
nagyúr
Én nem elektronikát tanultam, így onnan kezdtem, hogy mi az az áram. 6 éveseknek való illusztrációval és hozzá egy nagyon egyszerű szemléletes magyarázattal.
Viszont végig vittem azóta a majdnem 3 év alatt több saját projektet. Ebből lehet szerintem tanulni, meg a rengeteg kérdésből amik menet közben felmerülnek.
Ha elektronikát választottam volna egyetemen, szerintem már a mateknál kibuktam volna.
És működő dolgokat alkotok úgy, hogy régen se ment már az integrálás és nem oldottam meg komplex egyenleteket már évek óta. Viszont vannak kalkulátorok, amiket segítségül szoktam hívni és ez úgy tűnik szinte mindenre elég. Kit érdekel pl hogy kell méretezni egy vezetősávot, amikor a gyakorlatban csak beírom a kalkulátorba mekkora áram és hőmérséklet, aztán kidobja hogy mekkora szélesség kell.
És szerintem a legbonyolultabb része a tervezésnek, az az alkatrészek illesztése.
De ez meg lényegében csak manual olvasás.
És mióta átlátom a teljes képet, azóta mondhatni nem is bonyolult megtervezni egy saját NYÁK-ot.Az a baj a sulival szerintem, hogy nem gyakorlatias az oktatás. Nagyon erőltetik a régi papíralapú számolást.
Oké, ha visszamegyünk a kőkorba és papíron kell levezetni, akkor hasznos ez a tudás. De amúgy nem.
Az egyszerű mérnökök meg nem alkotnak saját képleteket, a professzorok meg úgyis levezetik papíron/táblán ha újat találnak ki.
Szerintem.[ Szerkesztve ]
-
Tankblock
aktív tag
Nincs olyan hogy rossz, vagy buta kérdés. Szívesen válaszolok, ha van időm. és elmondhatom család mellett nem oly egyzserű ezt a hobbit űzni.
Ezt a hobbit is mint mérnöki szemlélettel űzöm, és ezt kellene az iskolában is tanítani:
Probléma megoldást, logikus gondolkodást.Másik kérdés hogy füstöltem el én is dolgokat, majd javítottam amit lehetett. Néztem el már elég rajzot is.
Másik kérdés, hogy:
sose etesd a TrolltRelease the Beast....
-
Janos250
őstag
Bár már gyakorlatilag aktualitását vesztette, de csak most jutott eszembe, hogy valakinek én régebben feltettem egy DHT11 kezelő mintaprogramot, amit azért is úgy tettem fel ahogy, hogy könyvtár témára is példa legyen:
[http://arduinouser.hu/szenzorok/][ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
Apránként jutnak eszembe a dolgok:
a Serial.print megfelelőjeként az ESP32-n a szokásos cout is használható, pl.:cout << " Hello World ! " << endl;
Ennek ugyan semmi előnye a Serial.print-hez képest, de van aki inkább ezt a C++ szokásost kedveli, van aki az Arduino jellegű Serial.print-et.
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
gyapo11
őstag
Amint az első cikk/infó megjön, máris lesz weblap.
arduino kukac gyapo pont hu címre jöhet.
Elméleti alapok is, konkrét megvalósítások is. A cél az, hogy érthető legyen, hogy a kezdők a kérdéseikre megtalálják benne a választ. Ha egy profi megmutat egy 300 soros programot, abból nagyon nehéz tanulni. A 30 sorosat már könnyebb, de mivel sok ezer féle dolgot lehet csinálni, szerintem jobb a magyarázat, mint az 'ezt ide forraszd, oda meg írd be ezt és működni fog' leírás.
Szóval ha valaki küld kész programot, jó lenne ha tenne bele megjegyzéseket, mi micsoda, miért, hogy működik. Ha egyszer elmagyarázza, lehet, hogy százaknak fog segíteni, és nem kell százszor leírni.menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet