- Amazfit Active 2 NFC - jó kör
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Érintésnélküli fizetési megoldások - PayPass via NFC
- Redmi Note 12 Pro - nem tolták túl
- Magisk
- One mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Samsung Galaxy A52s 5G - jó S-tehetség
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#6593
üzenetére
Szerintem az a fő gond, hogy az emberek és a gyerekek sem egyformák. Az érdeklődésük sem. Tehát ugyanazt tanítani mindenkinek nem jó. Egyenként jó lenne, de nincs annyi tanár. Ezért elfogadjuk, hogy egy csomó gyerek nem tud kibontakozni, csak szenved a tanulással, és messze a képességeinek megfelelő képzettség alatt kell leélnie az életét. Néhányan azért tanulnak önként tovább is, és ők felszednek tudást, de nincs róla papírjuk, ezért nem tudnak jobban fizetett munkát végezni, esetleg azon a területen papír nélkül egyéltalán nem alkalmazzák őket. Szóval sok probléma van, ezekkel élünk együtt, hogy mi lenne a jó megoldás, azt nem tudom.
Az atomi szintnél nagyon sokat számít az információ forrása. Mert ugye minden tudás ott van a könyvekben, könyvtárakban, miért nem mondjuk a gyerekeknek, hogy irány a könyvtár, tanuljatok. Azért mert a hatásfoka közelítene a nullához. Ha pedig tanárok tanítják őket, akkor néhányuk akadémikus lesz, sokuk tudós, kutató, professzor stb. Nagyon fontos a tanulás/tanítás módszere. Gyerekeknél az életkor is, évről évre más módszer kell, mert rohamosan fejlődnek. Ha rossz időpontban kapják az anyagot, nem ér semmit, esetleg negatív hatást vált ki, lelohasztja az érdeklődést, ami a tanulás fő motorja. Ha nem kapják meg a jó időpontban, akkor ott vagyunk, mint ha elküldtük volna a könyvtárba. Összesítve a tanítás egy szakma, pedagógia, és ha jól csinálja a mester, akkor szárnyal a tanuló, és szívja magába a tudást mint a szivacs.
A kapcsolónál pl. pont jól jönne az atomi szint, mert az egész prell probléma amiatt van. Ha valaki tudja, hogy néz ki egy érintkező felülete mondjuk 10 ezerszeres nagyításban, akkor érteni fogja, hogy miért nem átmenet nélkül és egyszer jön létre a vezetés a két felület között. De rögtön azt is tudja, hogy miért élezi a kést a fenőacél, ami nem szed le anyagot. Hogy miért tudja polírozni a puha mészkőpor az acélt.
A tudás kinyitja a világot. Egy valamit megtanulunk, tíz más valamit húz maga után. Mint a láncreakció. Ha egy valamit megértünk, az segít megérteni tíz más valamit, amiket ha megértünk, az már száz mást segít stb.
Az elektronika is ilyen. Ha valaki megérti az Ohm törvényt, az ellenállás, feszültség és áram viszonyát, majd ehhez a kondenzátor, dióda, tranzisztor működését, onnantól már meg tud tervezni egy számítógépet tranzisztorból. Viszont ha ezt a pár dolgot nem érti, akkor nincs más választása, mint fekete dobozokból építkezni, és bízni abban, hogy tényleg azt csinálja a doboz, amit a készítője mondott. Egy egyszerű kimenetet nem tud invertálni egytranyóval meg egy bázis ellenállással, mert nem érti, hogy működik. És itt sem kell atomi szintre lemenni, hogy elektronok, meg lyukak, meg szennyezés, anélkül is lehet érteni a működést, lehet számolni és tervezni. De ha nem érti a hőtant, akkor ki fog szállni a füst egy párszor a tranyóból. Ha érti a hőtant, de nem érti az aerodinamikát, akkor a hűtőborda ellenére is kiszáll a füst, mert a légáramlás nem jól van méretezve.
Könnyen belátható, hogy egy kis erősítő vagy szinte bármi elektromos dolog előállításához sok területről kell rendelkezni valamennyi tudással. És ha nem, akkor elég sok munka az elkészítés előtt összeszedegetni ezeket a tudásmorzsákat. -
gyapo11
őstag
Lényegében az időráfordítást nem lehet megúszni. Vagy az alapoktól kezdi valaki a tanulást és fölépíti a fejében a világ működését, és sok mindent érteni fog, ez sok idő. Vagy fogja, berakja, nem működik, vagy nem jól működik, elkezd fórumozni, youtube-ozni, utánaolvasni tankönyvekben, és így megy rá az ideje kisebb részletekben. Ha kevés dolgot csinál, akkor megúszhatja kevesebb időből, persze kisebb lesz a tudása is ezen a téren. Ha sokszor kell ismételgetni az utánajárást, akkor lehet, hogy jobban járt volna egy alapoktól kezdődő tanulással.
-
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#6577
üzenetére
Viszont engem speciel az elmélet teljesen hidegen hagy, a mai napig nem értenék egy fikarcnyit se ehhez, ha előbb az Elektromosságtan I-II-III tárgyakon kellett volna átmennem hozzá.
Érdekes ez. Rengetegen használnak olyan dolgokat, aminek nincsenek tisztában az elméletével. Pl. beleöntjük a motorba az olajat, és használjuk. Nekimegyünk a fúróval az anyagnak és fúrunk. Ez működik többnyire. Ilyesmi a libek használata is, fogalmunk sincs, hogy milyen program fut, de az eredmény megvan, többnyire.
Aztán amikor szükségessé válik, hogy értsük is a dolgok részleteit, akkor jön a gond. Pl. összekeverhetek-e két olajat a motorba öntés előtt, és milyen következményei lesznek a keverésnek, fúrhatok-e adott fúróval adott fordulatszámon adott anyagot, vagy kenni kell valamivel, ha igen mivel.
A libekkel vagy elektromossággal ugyanez van, ha bármit változtatni kell a készen kapott rajzon vagy programban, akkor már érteni kell a működését, amíg csak berakom és megy, addig nem szükséges érteni.
A libekhez van leírás, hogy kell beilleszteni, hogy kell hívni stb. Mégis vannak kérdések. Pont azért, mert a library rendelkezik egy csolgáltatás csomaggal, ami sokszor nem elég, vagy nem pont úgy kellene működnie stb.
A tervezés meg még magasabb szint, ha valaki csak érti a mások által tajzolt elektronika működését, az nem biztos, hogy tud tervezni, az üres papír és az elképzelt működés közé beilleszteni az elektronikai elemekből a működő hálózatot.
Aki pedig nem tud tervezni és programot írni, annak valóban csak a kész elemekből építkezés marad, ami szűkíti a lehetőségeket. -
-
gyapo11
őstag
A változó OK, annak megfelelően kapcsolni a ledet, de a prellmentesítést nem szabad elfelejteni. Volt már itt ilyen kérdés, rendes gombfigyelés, változó, led kapcsolgatás, aztán minden gombnyomás lutri volt, hogy úgy marad a led vagy nem. Persze semi prellmentesítés nem volt.
-
gyapo11
őstag
Kétségtelen, hogy nem egy kényelmes gombnyomás, de direkt lemértem millissel és egy könnyen járó mikrokapcsolóval. A 30 ms biztonsággal eltüntette a prellt (nem tudom mennyi volt, nem néztem szkóppal), és 50 körül volt a legrövidebb gombnyomás ideje. El tudom képzelni, hogy gyakorlott kézzel pl. valami kódszámot beütve simán becsúszik némelyik szám 100 ms alá, és akkor bambán nézés van, hogy mi a túróért csipog, hogy rossz a kód. Azt meg utálom, ha nekem kell alkalmazkodni, és úgy nyomogatni, hogy elfogadja. Ha hosszabb a prell 50 ms-nál, és nem akar valaki hw prellmentesítést, akkor lehet hogy hosszabb várakozást kell beiktatni. Bár akkor már inkább két nand kapu és váltóérintkezős nyomógomb, atombiztos prellmentes 0 várakozással.
-
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#6479
üzenetére
A pergésmentesítési idő ne legyen 50 ms-nál hosszabb, mert egy mikrokapcsolóval egy pöccintés kb. ez az időtartomány, vagyis lehet, hogy a pergésmentesítés elnyeli a valódi gombnyomást.
Ez a library vagy saját kód örök téma. A library (mások kódja) jó, ha egyből működik, elfér és elég gyors. Ha babrálni kell vele, akkor már könnyen hosszabb időt elvihet, mint a saját kód. Ha tudni kell a futási idejét, akkor már bele kell mászni a forrásba, megint elég sok idő. Hogy mivel fog még ütközni és mikor, az megint egy jó kérdés, hosszas teszteléssel talán kiszűrhető vagy a forrás alapos elemzésével.
Ráadásul a saját kód írása mindennél jobban elősegíti a rendszer ismeretét, beleértve a hardware-t, a programnyelvet.
Olyan ez mint a szinusz tétel. Ha nem ismered, akkor nem is fogod tudni használni feladatok megoldásánál. Nem tudod beírni a google-ba, mert nem tudod, hogy létezik. Amiről nem tudsz, arra nem tudsz libraryt keresni se. Kell egy alap tudás, és ezt legjobban a programozással lehet megszerezni, nem libraryk összerakásával és variálgatásával. -
#6426
gyapo11
őstag
BTminishop
#6421
gyapo11
őstag
válasz
BTminishop
#6421
üzenetére
Attól függ milyen messze van az adó a kertben, és min kell átmennie. Lehet wifi modul, ami bejelentkezik a házban levő ruterre, nálam a kert végében még éppen megyeget, 20 m távolság a routertől és vastag vályog falon át, bluetooth max 10 m-ig, vagy a 433 MHz-es adó-vevő modulok, 2.4 GHz-es adó-vevő modulok, utóbbiak akár 100-150 m-ig.
-
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#6369
üzenetére
A nagyobb kondi nem pont ugyanakkora töltést tud felvenni ugyanazzal a setup-pal?
De, ugyanakkorát.
C=Q/U, ezt átrendezve Q=C*U, vagyis ha nő a C, akkor az U-nak csökkennie kell. Tehát azonos töltésmennyiség egy nagyobb kondenzátoron kisebb feszültségváltozást hoz létre. -
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#6365
üzenetére
A kondenzátor kapcsán hogy kell méretezni a frekvenciához?
Én már elkényelmesedtem, és rábízom az ilyesmit az áramkörszimulátorokra.
Ha nézzük a tranzisztor meghajtást mondjuk 1 mA-rel. Vegyük a kondenzátort üresnek amikor az arduino kiteszi a kimenetére az 5 V-ot. Elindul a kapacitív áram, ami tölti a kondit és nyitja a tranyót. Ez az áram folyamatosan csökken, és elér egy pontot, amikor már a bázison mérhető feszültség 0.7 V alá csökken, ettől a tranyó elkezd lezárni, ami nem jó. A cél az, hogy amíg az impulzus tarthat, addig a kondi ne tudjon annyira feltöltődni, hogy ez bekövetkezzen.
Ebből látszik a lényeg. A 100 nanós kondi 1 kHz-cen 50 % kitöltési tényezővel 3.6 V-ig megy föl, majd a fél periódusidő alatt leesik 1.3 V-ra, ilyenkor már csak 0.26 mA áram folyik a kezdeti 0.72 helyett. Addig kell növelni a kondit, hogy a lejtő végén is elég legyen a vezérlő áram. -
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#6340
üzenetére
A monostabil, mint ahogy a neve is mutatja egy stabil állapottal rendelkezik. Ebből az állapotból billenti ki a vezérlőjel, és beállítható idő után visszatér a stabil állapotába. Az újraindítható azt jelenti, hogy ha az időzítés lejárta előtt érkezik egy második vezérlőjel, akkor nem jár le az óra, hanem onnantól újraindul az időmérés, és ha folyamatosan érkeznek a jelek, akkor soha nem tér vissza az alapállapotába, mert mindig újraindul az időmérés. Jól látszik, hogy ez tkp. a watchdog. Kondival kell táplálni, vagy élvezérelt áramkört kell használni, és akkor bármilyen állapotban történt fagyás esetén is, az idő lejártával alapállapotba tér vissza. Ha mondjuk egy relé váltó kontaktust működtet, akkor alapállapotban eredeti fékműködés, amint elindul az arduino, és küldi a jeleket, akkor arduino által vezérelt fék, ha leáll vagy kikapcsol az arduino, akkor vissza normál működésre. Így a fet lehalását is ki lehet kerülni, mert ha az arduino működik, de a fet szakadt, akkor ugye nem villog a féklámpa, viszont ha az arduino figyeli egy bemeneten a fet működőképességét, és észleli, hogy nem megy, akkor a jelek küldésének megszüntetésével vissza tud kapcsolni eredeti működésre. Fet zárlat esetén szintén, mert a fet nem közvetlenül a ledet kapcsolja, hanem a váltóérintkezőn keresztül. Tehát amíg az arduino működik, addig ő tud dönteni, ha az áll le, akkor meg a monostabil.
Itt egy élvezérelt.
És persze szintvezérelt esetén figyelni kell arra, hogy érkező impulzusok nélkül a bemenet alapállapotban legyen, tehát földre vagy tápra kell húzni egy ellenállással. -
-
gyapo11
őstag
Igen, ez működik. Annyit érdemes megjegyezni, hogy a nyitott és zárt állapotot érdemes definiálni. Ha egy áramkörben valami nyitott, akkor ott áram nem folyik, pl. egy kapcsoló lehet nyitott vagy zárt, és akkor folyik áram, ha zárt. Ugyanígy egy tranyó vagy fet is lehet nyitott vagy zárt, és ugyanúgy viselkedik mint egy kapcsoló. Ha zárt, akkor folyhat az áram, ha nyitott, akkor nem. Sok helyen pont fordítva használják.
Másrészt a pwm frekvenciára kell méretezni a kondenzátort, hogy a bázisáramot annyi ideig ne negedje a kapcsolási szint alá süllyedni, ameddig a leghosszabb periódusidő tart. Ha nagyon kicsire szabjuk meg a kapacitív ellenállást, akkor túl nagy lesz a kondi, és egy lefagyáskor esetleg túl hosszú időre fog kialudni a féklámpa. -
gyapo11
őstag
Ez a kondis szerintem könnyen érthető. Képzeljük el, hogy egy pnp tranyó húzza fel a gate-et tápra. Ettől a fet zár, csak most jön a probléma, hogy fölrántja a source-át, ettől megszűnik a source-gate feszültség, ettől kinyit, leesik a source-a, goto eleje.
Namost ha a tranyó nem közvetlenül a gate-et húzza föl, hanem egy tápra töltött kondi alsó lábát, akkor a kondi fölső lába kb. kétszeres tápra ugrik föl, és ezt kötjük a gate-re. A source ekkor is fölugrik tápra, de marad a source-gate között egy tápnyi fesz, ami zárva tartja a fetet, vagyis az áram továbbra is tud folyni a fogyasztón keresztül. -
gyapo11
őstag
A fetes féklámpa projecthez. Ha megoldott a bekapcsoláskori fet-zárás, vagyis hogy a féklámpa működjön a boot alatt is, mi van akkor, ha közben az arduino megfekszik, és nyitott állapotban hagyja a fetet? Vagyis ha az arduino bele tud szólni a féklámpa működésébe, márpedig itt erről van szó, akkor biztosítani kell a féklámpa működését akkor is, ha az arduinoval bármi történik, nem csak a boot néhány másodperce a lényeg. Pl. az egyik lábon folyamatosan kell küldeni impulzusokat, ami indítgat egy újraindítható monostabil multivibrátort, és ha ez az impulzussorozat megszakad, akkor onnantól nem veszi figyelembe az arduino felől érkező vezérlőjelet, hanem zárja a fetet.
-
gyapo11
őstag
mert az arduino PWM jelet állít elő a test és a tápja között. Ebből szűrés után lehet "analóg" jelet előállítani.
Lehet olyat is, hogy van egy bináris számláló, aminek a kimenetein egy ellenállás létra. A számlálót táplálja (és amikor kell reseteli) az arduino, a kimeneten meg lépked fölfelé az analóg feszültség. 8 bites számláló 256 szintet tud, de két 8 bites már 65536-ot. Ha a lépkedést nem akarjuk ráengedni a vezérelt eszközre, akkor kell még egy tároló is.
-
#5564
gyapo11
őstag
FireKeeper
#5563
gyapo11
őstag
válasz
FireKeeper
#5563
üzenetére
A billentyűzet ugyanazt a kódot küldi a pc-nek, csak az oprendszer beállításától függően más karakter jelenik meg az egyes kódolásokban. Lehetne korrigálni küldésnél, ha tudnád, hogy most éppen milyen kódolásra van állítva a pc. És még a nyelvi beállítás is bejátszik, egész más jelenik meg pl. angol és magyar nyelv kiválasztása után.
-
gyapo11
őstag
Pythonhoz nem tudok hozzászólni, szerintem a pc akár remote accessel, akár webserver módban php+mysql-lel jól kezelhető telefonról. Be kell állítani az ablak- és betűméretet, és jól fog megjelenni, könnyen rá lehet tappolni a gombokra, ott a javascript a teló böngészőjében, és a pc-n a megfelelő helyre letett file-okat a php-val föl lehet dolgozni oda-vissza, tehár akármilyen programmal lehet adatot cserélni.
-
gyapo11
őstag
Tkp. bármilyen portbővítő megfelel, ha nem akarjuk a gombokat mátrixba szervezni. De nem is kell, mert a mátrix is egy megoldás a sok gomb-kevés lábra meg a portbővítés is. Az előny a portbővítésnél az, hogy akár minden gombot le lehet nyomi egyszerre, és azt is le tudja olvasni.
-
gyapo11
őstag
Tudtok olyan oldalról, ahol az egyes modulok használatba vétele, programozása egyszerűen van leírva? Akármit keresek, sok a találat, sokféle módon, és az érezhető a leírásokból, hogy a gyakorlott felhasználó nem tér ki apróságokra, ami neki egyértelmű, de anélkül a project nem működik.
Most így elsőre az esp wifi modul jut eszembe, hogy akkor arduino IDE alatt hogy is kell programozni, meg a webserver hogy is működik, hogy kapja meg a böngészőtől az adatokat és hogy küldi ki, hogy megy az adatgyűjtés és abból grafikon rajzolása.
Ugyanígy a BT modulos vezérlés, a wifis sonoff vezérlése, a különböző iOT serverek használata.
Ha tudtok ilyet ajánlani az jó, ha nem akkor csinálnék én egy ilyen gyűjteményt, csak aki valamiben gyakorlott, az írja le lépésről lépésre, a modult, a hozzá való libraryt, és valami kis minta sketchet, amivel látszik a működés. -
#5218
gyapo11
őstag
leventekov
#5205
gyapo11
őstag
válasz
leventekov
#5205
üzenetére
Pedig már háromféle megoldást kaptál:
- A kódod végére a gomb leolvasása, ezt ki kell egészíteni az ifekben a gombnyomást jelző változóval. Ha a gomb hatása fennáll (akár be- akár kikapcsolással), akkor az if nem akciózik.
- állapotgép. Az if nem kapcsolgat, csak egy változót állít, a gombfigyelő kódrészlet is, és a végére egy az állapotgép állapotától függő kapcsolás vagy be vagy ki.
- két üzemmód pár bejegyzéssel előbb. Ha nyomtál gombot, akkor az ifek nem működnek, tehát nem kapcsolják el a kívánt állapottól, ha másodszor is nyomtál gombot, akkor visszaállt a normál időzítéses állapot, és az ifek kapcsolgatnak. -
#5195
gyapo11
őstag
leventekov
#5192
gyapo11
őstag
válasz
leventekov
#5192
üzenetére
A loopban vannak az ifek, ezek kapcsolják LOW-ba vagy HIGH-ba a kimenetet. Ezután a nyomógomb hiába állítja ellenkezőre, 0.1 msec múlva megint lefut a loop, és az if megint visszaállítja, tehát a nyomógomb mintha nem is lenne.
Logikailag nem jó. Kellene egy folyamatábra, és utána azt átültetni az arduino nyelvére.
Valami olyasmi kell, ami volt is egy hozzászólásban, hogy a nyomógomb megnyomása egy változót is módosít, és ezt a változót is figyelembe veszi az if. -
#5172
gyapo11
őstag
leventekov
#5168
gyapo11
őstag
válasz
leventekov
#5168
üzenetére
Akor nyilván te nem vagy a magcsináltatni akarók táborában.
Az is teljesen igaz, hogy a netről összeollózott kódhalmokat se szívesen nézi itt senki, legalábbis úgy látom. Sokkal jobb, ha valaki érti, hogy mit csinál. Sokkal előbb lesz válasz a "mi a fene az a digitalwrite" kérdésre, mint arra, hogy "itt van 200 sor program, mi a rossz benne".
Tehát az nem baj, ha valaki keveset tud, az a baj, ha nem is akar. Ha csak az eredményt akarja, és akár pénzért, akár ingyen, csak oldja meg valaki helyette. -
gyapo11
őstag
Nem az én feladatom, hogy megmondjam, hogy ez milyen topik, és hogy mi minden nincs még kiírva a címben.
Az biztos, hogy a topiklakók legnagyobb része a szabadidejéből áldoz az itteni kérdések megválaszolására. Ezért nem jó az a magatartás, hogy nekem nincs kedvem tanulni, "kínlódni", hanem bejövök és le akarom aratni pénzért az összegyűlt tudást.
Ha lenne egy fórum az arduinós munkákat vállalóknak és a pénzért valamit megcsináltatóknak, ott OK, ott nem segítünk, meg megoldásokat keresünk, hanem verseny van, mi kell, ennyiért megcsinálom.
Nem véletlenül van a fórum portálokon is pl. fényképezés fórum és fényképezőgép eladó fórum. Mert az nem OK, hogy valaki fényez egy gépet, hogy az milyen jó meg milyen olcsó, aztán kiderül, hogy véletlenül éppen van egy eladó neki. Nem. Egyik fórumban lehet tag, és lehet beszélgetni, tapasztalatokat stb. megosztani, a másikban meg lehet hirdetni. -
gyapo11
őstag
Egyetértek a bejegyzéssel, ez nem a "ki csinálja meg nekem pénzért" fórum.
De azt is megértem, ha valaki éppen csak hallott az arduinoról, a mikrovezérlőkről, és ő maga nem akar foglalkozni vele, de szeretne mondjuk a télikertjébe egy fűtésvezérlést saját igényekkel, amikre gyári kész megoldás nincs, akkor fizetne érte, ha valaki megcsinálná.
Nem tudtok erre fórumot, hogy azt továbbítsuk neki? -
gyapo11
őstag
A led villogtató részben nem látok késleltetést, ettől olyan gyorsan kellene villognia, hogy egy folyamatos 50 %-os fényt kellene látni.
De még ennél is nagyobb baj, hogy a loopban a második for ciklusban ez van:
delay(noteDuration * 4 / 3);Vagyis a toneAC csak játssza a hangot a háttérben, az időzítés meg delay-jel történik.
Ráadásul a for ciklusból ki se lép, amíg a zene tart, és így a ledet se tudja villogtatni.
A led villogtatást is és a zene lejátszását is delay nélkül kell megoldani.Azt kell megérteni, hogy ha egy dolognál több történik, akkor biztosítani kell a loop folyamatos pörgését, hogy mindegyik programrészlet futni tudjon. A delay megállítja a loop futását a megadott időre, és addig a többi programrészlet nem fut, nem tudja végezni a feladatát.
Vagy a while(1) örökre ott fog állni. Ez jó akkor, ha csak 1 feladatot egyszer akarunk lefuttatni, mint a példában a zenét, és utána resetig nem történik más, csak a while fut le újra és újra.A program elején kell a feltétel, hogy kell-e akciózni, meg hogy fut-e az 1 perces időzítés. Ha beérkezett a jel, akkor elindítani egy számlálót az 1 perchez, ha jól emlékszem ennyi ideig akarod villogtatni a ledet és játszani a zenét.
Ezután elindítani a led villogtatást és a zene lejátszását.
Amikor letelik az 1 perc, akkor leállítani a villogtatást és a zenét, és várni a következő eseményre.
Amikor az 1 perc mérő aktív, akkor nem figyel semmit, csak villogtat és zenél.A led villogtatására küldtem linket.
A zenénél is a delayt le kell cserélni a ledvillogtatóban látható módon. Tehát elteszed a pillanatnyi millist egy változóba, és minden loop lefutáskor ezt az értéket hasonlítod a pillanatnyi millishez. Amikor pl. 1000-rel több, akkor eltelt 1 másodperc.Amikor elkezd egy hangot játszani, utána rögtön a delay van a kódban, ezt kell lecserélni a millises megoldásra, és kell egy jelzőváltozó, ami biztosítja, hogy ne fusson rá újra a
toneAC(melody[thisNote], 10, noteDuration, true);
sorra amíg az időzítés véget nem ér, különben minden loop lefutáskor újra és újra elkezdi játszani ugyanazt a hangot a végtelenségig.
For ciklus helyett egyszerűen növelni kell a thisNote változó értékét, tehát a ciklus helyett a programnak kell léptetnie amikor az előző hang lejátszása véget ért. -
gyapo11
őstag
Úgy kell megírni mindkét függvényt, hogy ne millissel várakoztass.
A led villogtatást itt megnézheted: link
A hang egy kicsit érdekesebb, mert van a frekvencia szerinti ki-bekapcsolás üteme, van a hang ideje, és van a szünet ideje, háromféle késleltetés, de az elv ugyanaz, mint a led villogtatásánál.
Próbálkozhatsz libraryvel is, amit már valaki megírt, ha szerencséd van nem akad össze a hanggal, pl. timer. -
#4930
gyapo11
őstag
razorbenke92
#4928
gyapo11
őstag
válasz
razorbenke92
#4928
üzenetére
Bcd dekóderrel is jó pár ic-ig, 2 bit 4 ic, 3 bit 8 ic, utána már jobb a plusz shiftregiszter.
-
#4909
gyapo11
őstag
DrojDtroll
#4906
gyapo11
őstag
válasz
DrojDtroll
#4906
üzenetére
Csak a biztonság kedvéért, ha valami gubanc van, akkor legyen mivel próbálgatni. Aztán ha az újabb biztonsággal működik, akkor majd törlöm a régebbieket.
-
gyapo11
őstag
válasz
Gergosz2
#4628
üzenetére
Szerintem meg inkább tisztázzuk, ha valami nem világos, vagy rosszul tudjuk.
Mit értesz indukció és induktivitás kerveredésen?
Légrésről meg méretezésről nem volt szó, csak az elvekről nagy vonalakban. Nyilván nem akarunk és nem kell motort tervezni meg méretezni ahhoz, hogy az induktivitást megértsük, és hogy arra szükség van-e a motor működéséhez. Bárki építhet egy patkómágnessel meg egy tekerccsel és kommutátorral egy működő motor modellt, és is megtettem annak ideján, és tökéletesen meg lehet érteni vele a működést. Ha leterheljük, és lassan forog, akkor azt is könnyű belátni, hogy az induktivitáson létrejövő árameltolásnak már nincs szerepe, mert sokkal gyorsabban felépül a mágneses mező, mielőtt számításba veendő elmozdulás történne. A motor lefogva is forgatónyomatékot fejt ki, vagyis induktív tényező már nincs, az áram állandósult, egyenletesen folyik. Ebből is látszik, hogy a mágneses mező végzi a munkát azzal, hogy taszítja/vonzza az állandó mágnes pólusait.A tekercsvég sosem vesz részt a nyomaték képzésben, nincs is benne a mágneses térben.
Mindenki tanulta az iskolában a tér ábrázolását erővonalakkal. Valójában az erővonalak sem léteznek, csak szemléltetésképpen használjuk. De a lényeg az, hogy ezek hatása egy kis térrészre összpontosulnak, a tekercsre, sőt annak a végére. Ha megnézünk egy mágnesrudat, annak is a vége vonz legjobban, a közepe felé egyre gyengébben. Én Magyarországon állok, vonz a Himalája is meg az Atlanti óceán víztömege is, meg még sok minden, és mégis pontosan függőlegesnek érzem a gravitáció irányát. Mert összeadódnak, átlagolódnak az erők. Tehát nem elemezzük erővonalanként az erőket, hanem azt tapasztaljuk, hogy a tekercs vége vonz vagy taszít, ez egy ilyen gyakorlati megközelítés.
de jó lenne, ha a motorban nem lenne csak mágneses tér, akkor is forogna
Van ilyen is. Keress rá az elektrosztatikus gépekre.
Ezt lehet, hogy félreolvastad.
Nem lenne csak mágneses tér = nem lenne más mint mágneses tér
vagyis mágneses, de más hatások nélkül, lásd induktivitás. Tehát ha egyszerűen tudnánk kapcsolgatni a mágneses erőt ki-be. A motor vígan pörögne, miközben induktivitás és indukció 0.
Az elektrosztatikus az nem mágneses, tehát más téma. -
gyapo11
őstag
A villanyóra se forogna anélkül. De ha elképzelünk egy indukció nélküli világot, és a mágneses mező 0 idő alatt épülne föl az áramból, és a kikapcsolás után sem lenne semmiféle tüske, azért az sok helyen jól jönne, de a motoroknál különösen. Vidáman menne minden olcsó-egyszerű fázishasítással vagy pwmmel, nem kellene szívózni a drága frekvenciaváltóval, lépcsős szinuszokkal.
-
gyapo11
őstag
Tudtommal a motorok indukcióból csinálnak mozgási energiát...
Ahogy robohw már megírta, mágneses erőtérből. Az állórészben állandó mágnesek, a forgórész meg tekercs(ek), és a kommutátor váltogatja rajta a polaritást, ezért az egyik mágnes mindig vonzza a közeledő tekercsvéget, a másik meg taszítja a távolodót, ettől forog a motor.
Az induktivitás a fizika miatt van, mert ezek a törvények működnek az univerzumban, de jó lenne, ha a motorban nem lenne csak mágneses tér, akkor is forogna. -
gyapo11
őstag
Motorban nincs nagyon tapasztalatom, de nézzük a transzformátorokat. Egy csengőtrafó rengeteg menetet tartalmaz és kis teljesítményű. Egy combos trafó meg sokkal kevesebb menetszámú. Az is igaz, hogy a kis trafónak kisebb a vas keresztmetszete, de mivel a keresztmetszettel lineárisan, a menetszámmal meg négyzetesen nő az induktivitás, nem lepődnék meg, ha a nagyobb teljesítményű trafónak kisebb lenne.
-
gyapo11
őstag
Szerintem az induktivitásnál nem a W számít, hanem a menetszám meg a vas permeabilitása.
Logikai alapon, ha más motorok mennek nagyobb frekvenciás pwmmel is, akkor ennél a nem menő motornál mi más oka lehet? A pwm az buta, kapcsolgatja az 5 V-ot vagy akármennyit 0 és max között váltogatva. A frekvencia növelésével egyre gyengébb, mi okozhatja ezt, ha nem az induktivitás? -
gyapo11
őstag
Nem játszottam még pwmmel, viszont a motorok jellemzően induktív eszközök, és egy induktivitáson annál kevesebb áram tud átfolyni, minél nagyobb a frekvencia. Ha nem motor, hanem led vagy izzó vagy ellenállás a terhelés, akkor semmi gond nincs, pontosan olyan lesz a részteljesítmény, amilyen aránnyal a pwm éppen működik. 100 Hz-es pwm 1/100-ad kitöltéssel 10 kHz-nek megfelelő szélességű impulzusokat dobál a motorra, aminek ekkora frekin elég nagy az induktív ellenállása. Hogyan fejtsen így ki erőt? Hatalmas cos fi lesz, az áram és a feszültség nem egyszerre van jelen, így a P=U*I kicsi lesz. Vagy szűrni kell, és ezzel a változó impulzusszélesség átalakul változó feszültséggé, amivel a motor már jól működik, vagy olyan kis induktivitású motor kell, aminél ki tud alakulni a megfelelő teljesítmény.
Négyszögjelet mérni multiméterrel nem érdemes, mert rossz értékeket mutat. Egyenirányítva és szűrve meg lehet mérni a csúcsot, de ez semmit nem mond pl. a kitöltési tényezőről.
A hangkártyás szkóphoz csak egy ellenállásosztó kell, hogy ne menjen a hangkártyába pár tized V-nál több feszültség.
-
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#4518
üzenetére
Minden kisugárzással rendelkező helyen a processzorokat és más digitális áramköröket érdemes fémdobozba tenni, mert az így létrejövő Faraday-kalitka az indukálódó feszültségeket nem engedi az áramkörhöz jutni. Nagyáramú vezetékek, relék, motorok. Az áram hatására a vezetők körül mágneses tér keletkezik, ami egy másik vezetékben feszültséget indukál. Így működik pl. a transzformátor.
Nálad ez nem biztos, hogy elég, mert még vezetékek is mennek a processzor bemeneteihez. Lehet használni árnyékolt vezetéket, ez is Faraday-kalitka a vezeték számára. És vezetéken megy be a táp is, amire szintén rászuperponálódik a zavarjel, és ez megzavarhatja a processzor műlödését. Ez ellen lehet védekezni a nagyon kis induktivitású kerámia kondival, és a nagyobb kapacitású elkóval, rövid lábakkal a betáp pontokra forrasztva.
A pc-tápok kapcsolóüzeműek, elég sok zavarjelet termelnek, nem ajánlom oda betenni, csak fémdobozban. -
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#4516
üzenetére
A motorok mágneses teret keltenek, és az a vezetékekben mint antennákban zavarjelet. Fémdobozba kell tenni az arduinot, a dobozt földelni, és belül kerámia kondival+elkóval szűrni a tápot, esetleg induktivitás sorbakötve. A kimenő jelek már alacsony impedanciásak, azokkal nem lesz gond.
-
gyapo11
őstag
válasz
Gergosz2
#4514
üzenetére
Meg kellene nézni a potméteről jövő jelet szkóppal, hátha az gyártja a zajt. Lehet szűrni kondival, de az lassítja a jel változását, vagy software-rel ügyeskedni, vagy jó minőségű potit használni. Vagy barkácsolni, dobni a potit, és hall, fénykapu vagy induktív közeledésérzékelő a poti helyére.
-
#4445
gyapo11
őstag
szabieable
#4433
gyapo11
őstag
válasz
szabieable
#4433
üzenetére
Ebayen látok többféle touch modult meg vibramotorost is, de tapasztalatom nincs velük.
-
#4431
gyapo11
őstag
szabieable
#4430
gyapo11
őstag
válasz
szabieable
#4430
üzenetére
Az első két találat a Trinketre a málna pc és az adafruit, mindkettő lényegesen drágább, mint ebayről egy nano. Úgyhogy vegyél nanot. Lába is több, és csak kicsit nagyobb. Én is beleforrasztottam drótokat, és arra forrasztgatok amikor valamit kipróbálok vele.
-
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#4426
üzenetére
Ez a processing nem tűnik túl egyszerűnek, pláne ha a nem működés okát kellene megkeresni. A guino már kezelhetőbb méretű és átláthatóbb.
Ehelyett valami egyszerűbb megoldást keresnék, pl. file-ba menteni a terminálba érkező adatokat, és utólag valami programmal vagy táblázatkezelővel megjeleníteni. Ha realtime kell, akkor írnék egy programot valami olyan nyelven, ami a soros porton érkező adatot azonnal megjeleníti egy oszcilloszkóp szerű folyamatosan futó ábrán, de ennek az áttekinthetősége sokkal rosszabb. -
#4425
gyapo11
őstag
FireKeeper
#4416
gyapo11
őstag
válasz
FireKeeper
#4416
üzenetére
A fet jó, de a megfelelőt kell választani, megfelelő körítéssel kell ellátni, és fogdosni is veszélyesebb beforrasztás előtt, hamarabb tönkremegy a sztatikus töltésektől. Aki kevésbé tapasztalt az elektronikában, az a tranzisztorral jobban elboldogul.
A fetnek több V kell, ha nem nyit ki 5 V-tal rendesen, akkor megsül, egy BC517-nek 1.4 V és max 40 mikroamper (30000-es béta 1.2 A max kollektoráram), 3.3 V-os környezetben is tökéletes, viszont van az 1 V-os szaturációs feszültsége. Nagyobb frekin a fetnek komolyabb vezérlés kell, a tranyónak nem.
Tehát szerintem összességében egy kezdő jobban jár a tranyóval, de persze van ahova a fet jobb. -
gyapo11
őstag
Azt még nem értem pontosan, miért kell 1k ellenállás a kimenet és bázis közé?
Az arduino 5 V-ot tesz a kimenetre, ha HIGH szintet írunk oda. És 20 mA-rel terhelhető a kimenet. A tranzisztor bázis-emitter lábai diódakánt viselkednek, npn tranzisztornál a bázis az anód, az emitter a katód. Vagyis szilícium tranzisztor esetén kb. 0.7 V-nál ez a dióda kinyit, és a feszültség emelésével rohamosan emelkedik az áram, valami tönkremenne, valószínűleg az arduino kimenete. Ezért kell a soros ellenállás, ami nem engedi az áramerősséget 20 mA fölé emelkedni. Le kell vonni az 5 V-ból 0.7-et, ami a tranzisztor BE diódáján esik, és a 4.3 V - 20 mA párosból következik a 215 Ω. Erre már mehet az 5 V, 20 mA lesz a terhelés az arduino kimenetén. Persze lehet nagyobb is az ellenállás, mert ha pl. 500 mA lesz a fogyasztása a kapcsolt eszköznek, és a tranzisztor 100-as bétájú, akkor 5 mA is elég a bázisra, vagyis 860 Ω, és akkor nem terheljük maxra az arduinot. Ekkor viszont több feszültség is maradhat a tranzisztoron nyitott állapotban, ettől melegszik és a meghajtott eszköz is kevesebb feszültséget kap. Ezért a kettő között érdemes az ellenállást megválasztani, pl. 470 Ω. De még jobb a darlington, mert annak pl. 100x100-as a bétája, vagyis az 500 mA-hez 50 μA bázisáram kell.
-
gyapo11
őstag
Ellenálláshuzal esetleg? Leszigetelni a sínt, és ráerősíteni egy, vagy egymás mellé több huzalt és azt tapogatni?
Ezzel az a baj, hogy a bőr ellenállása nagyon változó. Ha a két ellenálláshuzal szálat fémmel zárnánk össze, vagy össze tudnánk érinteni őket a teljes hosszukon bárhol, akkor az ellenállás mérésével megadható lenne az érintési pont. De ha ujjal, akkor ott van az ujjunk ellenállása is, ami nem stabil, ezért a kapott adat nem használható távmérésre.
-
gyapo11
őstag
Párat megnéztem, 16 ezertől indul az áruk és nem említenek adattovábbítást.
Az lcd-ről meg munkás lenne arduinoval leolvasni. 
Infra függönnyel még lehetne próbálkozni, de 2 m hosszon elég sok led meg szenzor kellene, ha 10 cm-enként van egy, akkor is már 20 db. Nem is lenne cm pontos, és ha pont kettő közé nyúl be valaki, lehet, hogy nem is érzékeli. -
gyapo11
őstag
Megméred mekkora feszültség van a csúszkán max eltekeréskor, ha a potira 5 V-ot kötsz (feltételezve, hogy 0 állásban 0). Ha lineáris a poti, akkor a kívánt feszültség 6*(5/mért érték). Tehát ha pl. 0.7 V-ot mérsz, akkor 6*5/0.7=42 V. A följebb tekeréskori nagyobb feszt meg meg tudod fogni egy ellenállással és egy 5.1 V-os zénerdiódával.
Viszont nem könnyű ekkora feszt előkapni, lehet jobban jársz egy rail-to-rail műveleti erősítővel, amit visszacsatolással beállítasz 5/0.7=7.1-szeres erősítésre, és a 0.7 V-ból csinál 5-öt, ezzel kihasználva a 45 fokos tekerést 0-tól 5 V-ig. -
gyapo11
őstag
-
gyapo11
őstag
Képeslaphoz, de van sok egyéb modul is.
-
gyapo11
őstag
Ha már van hangszóró a projectben, akkor mehet a hanglejátszós szülinapi képeslap elektronika, amire a happy birthday to you-t szokták felvenni, föl lehet venni 10 másodperces giga robbanás hangot, és egy kontaktus zárásával akárhányszor lejátssza. Van neki saját kis hangszórócskája, oda lehet csatlakoztatni vagy a hangszórót, vagy egy erősítő modult.
-
gyapo11
őstag
És mi lesz az ismétléssel? Kézzel fölhúzod? Mert ha csak a vaku elektromos, akkor a felhúzás is kézi.
Pedig a vaku nyilván feltöltődik az elvillanás után, tehát ha megtalálnád a kisütési pontot a gépen belül, valószínűleg az exponáláskor záródó mechanikus érintkező lehet, akkor azt az arduinoval zárva (relé, tirisztor, triak) újra és újra elvillanthatnád exponálás nélkül. -
gyapo11
őstag
A vakut is elég könnyű vezérelni. Ha régi vaku, akkor 200-300 V van a gyújtókábelen, ezt tirisztorral lehet rövidrezárni. Egy kondit süt ki, és így a tirisztor is kinyit, jöhet a következő villanás.
Ha újabb vaku, akkor 5-10 V-os a gyújtófeszültsége, ezt egy tranzisztorral vagy fettel is el lehet sütni, pár mA az áram.
Most nézem ez nem önálló vaku, hanem gépbe épített. Erre nem tudok módszert kívülről indítani. Exponálni kell a géppel. Ha van távkioldó menet az exponáló gombon, akkor a távkioldót már lehet működtetni egy kis motorral meg menettel, ha van hely, akkor autóba való ajtózár motorral. Kb. 3-5 N erő kell egy pillanatra. Ha elektronikusan távvezérelhető a gép, akkor még egyszerűbb, az valószínűleg nem több mint 5 V, le kell húzni testre egy kimenetet. Végső esetben a fényképezőgépen is meg lehet nyomni az exponáló gombot, de azt már nehezebb úgy megoldani, hogy a vaku fénye is látsszon, és a befogó szerkezet meg az egyéb kellékek ne takarják el. Esetleg lehet próbálkozni plexirúdból hajlítani fényvezetőt, és akkor be lehet építeni az egészet egy dobozba. -
-
gyapo11
őstag
Acetilén vagy PB-ágyú. Mezőgazgaságban használják az eső/jégeső befolyásolására, nagy hőlabdákat lövöldöznek vele az ég felé, de szól is akkorát, mint egy valódi ágyú. Csak kell egy palack gáz, meg elektromosan vezérelhető szelep, és persze egy szikra a gyújtáshoz. Fölfelé nyitott edénybe kell ereszteni a levegőnél nehezebb gázt, hogy keveredjen a levegővel, tehát kis átmérőn nagy sebességgel, és adott mennyiség (amit a szelep nyitásának idejével lehet beállítani) után mehet a szikra. Tkp. a házakat is lebontani képes gázrobbanás kicsiben, ha elég kicsi, akkor csak pukkan. Gyújtásra jármű gyújtótrafója tökéletes.
A gáz-levegő arányt nem tudom, benzinnél 1:14 ha jól emlékszem, 1 egységnyi benzinhez 14 egységnyi levegő súlyban mérve, de van egy tartomány, amin belül robbanásképes az elegy, a túl tömény és a túl híg gáz sem tud robbanni. -
gyapo11
őstag
Ha 1 m magasan vízszintesen helyezed el a pir szenzort, akkor már nem fog a macskára reagálni, de emberre igen ha legalább 1 m magas. De persze a magassággal lehet játszani. Másrészt más szenzorokat is bevethetsz, pl. az egérfogós projectemben említett visszaveréses infrakaput, akár többet is, pl. láb és fejmagasságban, és csak akkor kapcsolod a lámpát, ha mindkét helyen érzékel. Csak nincs akkora macskád, ami képes egyszerre 1 m távolságban levő szenzorokat indítani.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Meg van ultrahangos is, azzal még nem játszottam, lehet, hogy nem szereti a macska. -
gyapo11
őstag
válasz
Tankblock
#4200
üzenetére
Prelleg a nyomógomb. Igazából az első érintkezésre indulhat az akció, át kell állítani egy változót, ami nem engedi az állapotváltást x ideig. Ugyanezt meg kell csinálni az elengedésre is. Az első megszakadásnál végre lehet hajtani az elengedéshez tartozó akciót, és x ideig figyelmen kívül hagyni a nyomógomb állapotváltozásait.
-
gyapo11
őstag
válasz
Teasüti
#4047
üzenetére
Hogy méretezzek vezetéket analóg jel továbbításra?
Egy fotoellenállást szeretnék kihelyezni 5 méterre az MCU-tól.Erre való az áram, pl. 4-20 mA. Ennél nem számít a vezeték ellenállása (hacsak nem extrém nagy), mert az adóoldalon addig emeled a feszültséget, amíg a vevő bemeneti ellenállásán+a vezeték ellenállásán kialakul a kívánt áram.
-
gyapo11
őstag
Jön a tél, jönnek az egerek a kamrába, van ugyan macska, de néha én hatékonyabb vagyok. A ragacs vált be legjobban, de az nem túl humánus, meg az egér el is pusztul, gondoltam meg lehetne fogni sérülés nélkül arduinoval. Egy csőbe tennék infrakaput, a két végére csapóajtót, és ha bemegy rácsuknám az ajtókat.
Fényvisszaverős infra megoldásra gondoltam, tudtok-e ajánlani erre kész modult. A távolság 5-6 cm a szenzor és a tükör között. A másik az ajtó, motor vagy szervo? Egy kis motor pillanat alatt berántaná a két ajtót egy-egy madzaggal, nem tudom szervóból van-e elég gyors. De az profibb lenne, hogy gombnyomásra újra kinyílna, és az egér kiesne a mezőn. -
-
gyapo11
őstag
A file soros portra akár win alatt is mehet, de mi van az időzítéssel? Úgy értem, hogy a poti tekerés az emberi tevékenység, és mint ilyen a proci szempontjából sok időbe telik, ezzel szemben a soros portra 9600-as sebességgel is rengeteg adat küldhető. Tehát nem biztos, hogy az érkező adatok a valódi felhasználáshoz képest nem fognak-e túl gyorsan érkezni, és ezzel esetleg nem úgy működik a program, ahogy a valódi potival fog. A macro playerek viszont időzíteni is tudnak, tehát az egyes byte-ok közé időközt lehet rendelni, ezzel jól meg lehet közelíteni a kézzel tekert potméter leolvasásának tempóját.
-
#3989
gyapo11
őstag
FireKeeper
#3984
gyapo11
őstag
válasz
FireKeeper
#3984
üzenetére
Valami macro player is megfelelne, ami a terminálba nyomja a karaktereket, mintha pötyögnéd a billentyűzeten. Pl. Robotask, Autohotkey, Autoit.
-
gyapo11
őstag
Infra nem jöhet szóba? Nekem nagyon stabilan működött a próbakapcsolásom, a szobában bárhova irányítva. Persze egy távirányító túl nagy és könnyen másolható, de egy jó nagy flash vagy sd-kártya az arduinora, feltöltve véletlenszámokkal, ugyanez az adóban is, és törhetetlen egyedi páros. Gondolom az adót is meg lehet csinálni kb. rfid kártya méretűre, csak persze kell bele elem is. De még bulibb lenne generátorral, mint pl. kis tekerős ledes kulcskereső lámpa.
-
gyapo11
őstag
válasz
Janos250
#3941
üzenetére
Nálam 1.6.7 IDE van, nem telepítettem, de nem is hoztam létre portable foldert, ezért a c: drive-ra tesz pár file-t.
A linkről amit adtál letöltöttem a 40 megás zipet, és a benne levő foldert oda másoltam, ahol nálad is van.
STM boardom nincs, nem próbáltam áttölteni, csak a verify pipára kattintottam. A hibaüzenet:
exec: "/bin/arm-none-eabi-g++": file does not exist
Próbaképpen ugyanezt megcsináltam az 1.6.5-r5 kicsit régebbi IDE-vel is, ott is hasonló a hibaüzenet:
Cannot run program "{runtime.tools.arm-none-eabi-gcc.path}\bin\arm-none-eabi-g++" (in directory "."): CreateProcess error=2, The system cannot find the file specified
Boardnak mindkét esetben a Generic STM32F103C series és Generic STM32F103Z series-t választottam, a hiba mindkettővel azonos. -
#3930
gyapo11
őstag
FireKeeper
#3928
gyapo11
őstag
válasz
FireKeeper
#3928
üzenetére
A driver is egy program, ha beleírják a főprogramba, akkor nem kell külön. Persze hozzáférési jogosultságok is fontosak, nem ismerem annyira az androidot, hogy ebben tudjak valamit mondani. Még az is lehet, hogy az app telepítésével egyben föltelepül a driver is.
-
gyapo11
őstag
Akkor ez a motor hyper kényes lehet
Ez volt a hozzászólásban:
működött ugyan a szivattyú, de sokkal erőtlenebbnek tűnt és nem tudta olyan alacsony fordulatszámon szállítani a folyadékot, mint egy kis ebay-es feszültségszabályzóval, mert el sem indult.Ettől még sípolhat, arról nem volt szó, csak a gyengeségről, és hogy van olyan szabályzó, amivel viszont jó.
Ha elkészül valamelyik vezérlési megoldás, akkor lehet, hogy érdemes lesz egy szabályzást is beiktatni, hogy ne a feszültség legyen állandó, hanem a szállított folyadékmennyiség.
-
gyapo11
őstag
Ha a program áttöltésekor jönnek hibaüzenetek, akkor általában a soros port kiválasztása téves. Meg kell nézni device managerben, hogy melyik portra tette az arduinot, és azt kell beírni az IDE-be. Persze előtte föl kell telepíteni az arduino usb-soros konverterének a driverét.
-
gyapo11
őstag
A h-bridge szerintem ugyanúgy négyszögfeszt fog a motorra adni, és abból indult a beszélgetés, hogy ezt a motor nem szereti, ezért kell simított egyenfesszel táplálni. A simított egyenfeszt pedig az arduino pwm jeléből kell előállítani, mert nincs beépített DAC, ami egyből egyenfeszt adna ki. De mehet a DAC, és akkor nem kell szűrni. Vagy marad tényleg a potméter és szervóval forgatni.
-
gyapo11
őstag
Igen, sokkal egyszerűbb a kis áramot szűrni, mint a nagyot, kisebb kondi kell, és lehet nagyobb az ellenállás, kevesebb a veszteség. Cserébe az utána következő erősítő a szűrés után maradó fűrész feszt is erősíti.
A fűrész feszültség az csak kb. az, mert nem lineárisan növekszik vagy csökken, de nagyjából olyan, az alakja a szűrő alkatrészeinek méretezésétől is nagyban függ. És persze hogy annál jobb, minél simább a szűrt fesz, de valami gyakorlati kompromisszumos érték alá nem érdemes erőltetni, mert a nagy kondi problémásabb, és a motor is valószínűleg elvisel valamennyi ingadozást a tápjában. -
gyapo11
őstag
A pwm ugye max 5 V, tehát ha 12 V-ig szeretnéd meghajtani a motort, akkor kell egy tartomány konverzió is, 0-5-ről 0-12-re. Ez egyszerűbben fogalmazva egy 2.4-szeres erősítő.
A DAC ha ellenálláslétra, akkor szintén csak 5 V-ig megy, ha ic, akkor az határozza meg.Ha maxon 1 A-t fogyaszt, akkor a sorbakötött 1 Ω-os ellenállás is 1 V-ot fog ejteni, hatalmas kondi kellene, hacsak nem nagy a frekvencia. Ezért javasoltam inkább a gyengeáramot szűrni és utána erősíteni.
Ha valaki megmondja mekkora frekivel megy az arduino pwm-je, és mekkora fűrészt akarsz a tetejére, akkor beteszem szimulátorba és rögtön kiderül hány Farad kell 1 A-hez. -
gyapo11
őstag
A pwm jelet megszűröd R/C vagy L/C szűrővel, hogy nagyjából egyenfesz legyen, és ezt egy erősítővel bikásítod, és ezt kötöd a motorra. Erősítőnek megfelel egy emitterkövető darlington pl.
A másik megoldás, hogy hagyod a pwm-et, és fogsz egy DAC-ot, ami a bináris számból analóg feszültséget állít elő, ezt erősíted. Ennek diszkrét értékei lesznek (egyébként a pwm-nek is 256), a szükséges lépések számához kell igazítani a bitek számát. A DAC lehet egy ellenállás létra is, valamikor régen ilyen volt a covox adapter is hangkártya helyett a párhuzamos porton.
Mindkét esetben az erősítő a motortól függően elég sok W-ot eldisszipálhat, erre gondolni kell. -
#3827
gyapo11
őstag
MasterMark
#3824
gyapo11
őstag
válasz
MasterMark
#3824
üzenetére
-
#3814
gyapo11
őstag
MasterMark
#3813
gyapo11
őstag
válasz
MasterMark
#3813
üzenetére
Ha megnézed a kapcsolási rajzot, akkor látszik az ua78m05 feszültség stabilizátor a Vin után. Ha ennek megnézed az adatlapját, ott van, hogy minimum 7 V maximum 25 V mehet rá.
-
#3798
gyapo11
őstag
MasterMark
#3797
gyapo11
őstag
válasz
MasterMark
#3797
üzenetére
Az is jó, Ω is működik így.
-
#3742
gyapo11
őstag
MasterMark
#3726
gyapo11
őstag
válasz
MasterMark
#3726
üzenetére
Milyen led, mennyi áramot vesz föl 5 V-ról? Még ha működik is, és nem is megy tönkre semmi, akkor sem szakszerű megoldás.
-
gyapo11
őstag
Sok feladatra elég a programozás. Főleg olyanokra, ahol a be és kimenetek szintén 5 V-os digitális rendszerhez kapcsolódnak.
De pl. ha egy ledet rákötsz egy kimenetre ellenállás nélkül, az már nem jó. Ha egy autóakku feszültségét akarod mérni, akkor már megint ellenállások kellenek. Ha valami 40 mA-nél nagyobb áramot igénylő eszközt akarsz működtetni, pl. relé, akkor megint elektronika kell. Szóval a lehetséges felhasználási területek jó nagy része ki fog esni elektronika nélkül.
Nem kell félni az elektronikától sem, főleg nem ilyen szinten, ami ide kell, tanulni kell.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- Xiaomi Redmi A3 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- DELL PowerEdge R730xd 26SFF rack szerver - 2xE5-2680v3 (24c/48t, 2.5/3.3GHz), 64GB RAM, 10G, H730p
- Samsung Galaxy S25 Ultra 1TB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Jo Nesbo: LEOPÁRD (nem olvasott)
- BESZÁMÍTÁS! Sony PlayStation4 PRO 1TB fekete konzol extra játékokkal garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged