- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Kikristályosodik a Razr 60
- Bemutatkozott a Poco X7 és X7 Pro
- Huawei Watch Fit 3 - zöldalma
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Fotók, videók mobillal
- Milyen okostelefont vegyek?
- Mobil flották
- Xiaomi 14T Pro - teljes a család?
- One mobilszolgáltatások
Hirdetés
Talpon vagyunk, köszönjük a sok biztatást! Ha segíteni szeretnél, boldogan ajánljuk Előfizetéseinket!
Új hozzászólás Aktív témák
-
ROBOTER
addikt
Na ezaz, visszajuttatom a hozzászólásomat a múltba és perelni fogok!
Csak mint említettem, nekem ebben annyi a gubanc, hogy ha oldalirányú felületek között is tartani kell a mikronos pontosságot, akkor a légpárna nem segít, ott nem hinném, hogy átlagosnak nevezhetnénk a megmunkálás pontosságával szembeni igényt. Én csak egyfajta "háromszögjel" keresztmetszetet képzeltem el. Az is nagyobb felület, de van légpárna.
Egyébként tényleg poén, elképzeltem, a rendszer gyengepontja lehet nagyobb hűtésigény (nagyobb alap) esetén a nagy méretű réz alapban a rosszabb hővezetés és emiatt javasoltam a mini-hőcsöves rendszert csak az alapba. Erre mit látok a pdf-ekben és most az általad linkelt képeken? Hibrid megoldást!
-
ukornel
aktív tag
"Altalanossagban volt rola szo, azert mondtam, hogy alkalmazaskorunkben es nem azt, hogy a jelen alkalmazasban. Nem kell maszatolni. [...] en meg nem vontam ketsegbe a mukodeset."
Ha valaki maszatol, akkor az te vagy, elmagyarázom még egyszer, miért. Ez a topik a Coolchip hűtőről szól, és itt többen kétségbe vonták a működési elvet, mondván, hogy lehetetlen, mert a levegő szigetel. A hozzászólásomra, melyben leírtam, hogy esetünkben ezt a vékony levegőréteget nem kell szigetelőnek tekinteni, úgy reagáltál, hogy "Ahhoz kepest, hogy egy mikronnyi levego szerinted jelentektelen hoellenallast okoz, valamiert az emberek sokat szarakodnak a pasztazassal."
Gyakorlatilag cáfoltad a kétkedőknek írt cáfolatomat!
Emellett egy mukkot sem írtál arról, hogy különben a hűtő szerinted is működőképes lenne! Sőt, a továbbiakban sem, egyszer sem, egészen mostanáig. Ha tényleg ezt gondoltad is, szemérmesen elhallgattad, így a fent idézett kijelentésedet csakis úgy lehetett értelmezni, hogy szerinted a légrés hőellenállása túl nagy ahhoz, hogy a hűtő elvégezze a feladatát. Erre még az is ráerősített, hogy ezek után többféleképp a légrés hővezetését akartad "feljavítani" hőkamrával, vagy akár ásványi olajjal."Ha megnezed az abrakat, akkor lathatod, hogy a legres a teljes rendszer hoellenallasanak 20%-at adja legalabb, szoval nem lehet jelentektelen."
Senki sem akarta elhitetni, hogy végtelen a légrés vezetőképessége. A lényeg, hogy nem olyan jelentős, hogy akadályozza a működésben. Értve vagyok?
" Az, hogy te taborokban gondolkodsz, a te korlatoltsagod"
#142 "De jobb lenne, ha az ovodas megjegyzeseid helyett [...]"Őszintén szólva amúgy sem volt túl érdekes veled beszélgetni, de az ilyen megjegyzéseket végképp megtarthattad volna magadnak. A további érdektelen hozzászólásaidat ignorálom.
-
Reggie0
félisten
Altalanossagban volt rola szo, azert mondtam, hogy alkalmazaskorunkben es nem azt, hogy a jelen alkalmazasban. Nem kell maszatolni.
Ha megnezed az abrakat, akkor lathatod, hogy a legres a teljes rendszer hoellenallasanak 20%-at adja legalabb, szoval nem lehet jelentektelen. Az, hogy te taborokban gondolkodsz, a te korlatoltsagod, attol en meg nem vontam ketsegbe a mukodeset.
Az epitoanyagok csak peldakent voltak, hogy ramutassak a "szigetel" szo nem abszolut voltara, es nem azokrol kivantam diskurzust folytatni. Olvasd el megegyszer azt a hozzaszolast, mert ezek szerint feluletesen tetted.
-
Ribi
nagyúr
Ja, főleg ha leírnák hogy mit és mivel és hogy mértek. Mert csak táblázatok vannak. Elhiszem, hogy halkabb mint 1 normál, de 5k rpm venti vagy szélzajt generál, vagy nem mozgat meg sok levegőt. 5kHz amúgy sem egy kellemes freki. Persze lehet úgy alakították ki, hogy kb annyi levegőt mozgasson mint egy nomrál venti 1k rpm mellett. Mert hűtésre az is elég.
-
Ribi
nagyúr
5000-el forgó venti magában is rohadt hangos. Még a 2000-el forgó is. Bár annak más a geometriája, de ennyivel forgó bármi hangos. Szerintem.
Lehet ők is egy 5k-s normál ventihez mérték a -30dB-tAzért hogy te stabilan forgass 5k-val egy lebegő valamit, az szerintem igényel egy bizonyos vezérlést. Mert ez nem lesz egy stabil állapot. Vagy betesznek egy csapágyat, hogy legalább oldal irányba stabil legyen, de akkor lesz csapágy hang. Ha teljesen lebeg, akkor azt is el kell viselnie, hogy menet közben elfordítják. Ez pedig igen durva vezérlést, vagy előfeszítést igényelne. Szóval ez elméletben megoldható, de gyakorlatilag használhatatlan.
-
helkis
veterán
egy forgó mágneses mező fölött forog/lebeg egy ellendarab annak milyen hangja lenne?
ill. azt már kitárgyaltuk, hogy itt nem egy statikus felületnek nyomja neki a venti a levegőt, aminek van hangja, hanem a ventivel együtt forog a felület is, tehát az is jóval halkabb lesz pont ahogy a coolchip megálmodta. -
-
ukornel
aktív tag
"Nem mondtam, hogy a levego szigetel ebben alkalmazasban, ne emelj ki csak ket mondatot abbol a kommentbol. Arrol volt szo, hogy altalaban az elektronikai eszkozok huteserol volt szo."
Nem, ez a topik nem az elektronikai eszközök hűtéséről szól úgy "általában", hanem konkrétan a Coolchip hűtőjéről. Többen jöttek azzal, hogy az egész nem működik, nem működhet, marketinges bullshit stb, "mert a légrés szigetel". Amikor rámutattam (másokkal együtt), hogy a légrés kis vastagsága miatt annak hőellenállása nem jelentős a rendszerben, beszálltál az ellenzők táborába a #66-os hozzászólásoddal:
"Ahhoz kepest, hogy egy mikronnyi levego szerinted jelentektelen hoellenallast okoz, valamiert az emberek sokat szarakodnak a pasztazassal."
Ezzel egyértelműen arra utaltál, hogy a légrés hőellenállása "jelentékeny", és -nyílt állásfoglalás nélkül ugyan- a bemutatott eszköz működését alapjaiban kétségbevonók táborát erősítetted ezzel. (Azóta is a légrés hővezetését akarod feljavítani ásványi olajjal, hőkamrával, tűzzel-vassal - vélhetően nem tennéd ezt, ha szerinted is kielégítő lenne.) A vita kontextusa a későbbiekben sem változott meg, amikor ezt írtad DaveJrnak (#82):
"a mi alkalmazasi korunkben a levego szigetelo"
A "mi alkalmazási körünk" csakis a Choolchip hűtőjében alkalmazott 25 mikronos légrés lehet, hiszen végig az körül folyt a vita.
Ha a többrétegű üvegablakokra, vagy az üreges hőszigetelő téglákra gondoltál, akkor azzal inkább a "Milyen építőanyagokat vegyek?" topikot keresd föl.ALLAT001 #67
"Amit kiszámoltál az a statikus levegőre vonatkozik.
Ha a réz palacsinta és a forgó rész között "pattognak" a levegő részecskéi (a résen belül, a forgás hatására), akkor valszeg sokkal jobb hővezetési tényezővel lehet számolni. Szal a 15mm rézből lesz mondjuk 1.5mm ami máris elhanyagolható hatásfok csökkenést jelent"A belinkelt PDF-ban a 22. ábrán erre is kapunk mérési adatokat. Kb felére csökken a gyorsan forgó korong alatt a levegő hőellenállása a mozdulatlan esethez képest.
#ROBOTER
"Mondjuk ilyen megoldással annyi a légpárna-hatásnak, mert oldalirányú felületek is közel kerülnek egymáshoz és ez növelné az elvárt gyártási pontosságot."Oldalirányban viszont a tengely sokkal jobban tart és nem engedi hogy azok a felületek a kelleténél közelebb kerüljenek egymáshoz.
Azonkívül, a légpárna miért ne jönne létre oldalirányban? -
helkis
veterán
válasz
ALLAT001
#146
üzenetére
valami melót, hagyjunk már a mérnököknek is..
bár szvsz ilyen kicsiben, talán nem kellene ezért aggódni, itt nem egy több tonnás járművet kéne arrébb mozgatni, hanem csak egy bordát, ill. így a proci középső része is hatékony hőátadó lehetne.. 0dB mellett, csak a venti szélzaja adna némi hangot..
-
ukornel
aktív tag
"Persze, mert a lamellakon nem all meg olyan konnyen a por. De a mikronos resrol szo sem volt."
Mint ahogy azt idéztem, a kutatók szerint sem a forgó hűtőbordán (a tizedére szorított "halott levegő" miatt), sem a résben (a forgó rész által gyakorolt centrifugális erő miatt, a centrifugális gyorsulás ~100g nagyságrendű!) nem ül meg annyira a por, mit a hagyományos kialakításnál. Ezen tovább javítani szükségtelen fáradozás, ami nem térül meg.
"Nem, viszont levego helyett olajat szallit, ami extra terheles."
Igen, az extra terhelés, de sokkal kevésbé tűnik súlyosnak, mint a vékony résben fellépő nyíróerők, tekintve, hogy a levegő viszkozitása ~0.000018 Pa s, az olajoké pedig a 0,1 Pa s nagyságrendjében változik. A cég által közzétett grafikon alapján 20-30 mikronnál keskenyebb résben a légrés súrlódása lesz domináns a forgókerék fékezésében. Azonos réstávolság esetén olajban ez kb 10000-szer nagyobb fékező erőket jelentene a levegőhöz képest. Én erről beszéltem. Ha adsz egy hasonló becslést az olajba merített venti ellenállásáról (ami az álló részektől több mm távolságra van!), akkor már azt is tudni fogom, hogy te miről beszélsz.
"Hol ott? A honlapjukon ennyi van osszesen:"
A #125-dik hozzászólásban linkeltem két PDF doksit, azok közül az elsőről beszéltünk, tessék, itt van újra - a Sandia National Laboratories által készített jelentés az újszerű léghűtésű hőcserélőkről. A Sandia a Lockheed Martin kisleánykája, és az USA Energiaügyi Minisztériumának Nemzeti Nukleáris Biztonsági Igazgatósága megbízásából készítette a 48 oldalas jelentést, melyben az elméleti háttér mellett kísérleti eredményeket is részletesen publikáltak. Ezek a kísérletek sokkal alapvetőbbek annál, mint ami a léghűtésben az utóbbi években folyt, pl hogy mondjuk próbáljuk ki a bordákat feketében, vagy rakjunk be 4 helyett 5 hőcsövet. A hivatkozásokban a vonatkozó termodinamikai, áramlástani és hűtéstechnikai szakirodalom és a hasonló elvű hőcserélőkről szóló lektorált cikkek és kiadványok mellett a szerző saját szabadalma is szerepel.
Félek, hogy a dokumentum még így sem lesz képes felnőni hozzászólásaid és elvárásaid magas színvonalához, hiszen te a fotelből is meg tudsz cáfolni olyasmit, amit más fáradságosan és drága eszközökkel mért meg egy laboratóriumban...
"Ha jol megnezed az abrat, akkor hol latod az utanpotlast?"
Ha nincs utánpótlás akkor még jobb, mert levegő nem is tud távozni a résből, mert a mögötte maradt levegő alacsonyabb nyomása visszahúzza.
"A csapagyazason es abban levo tengelyen keresztul, ami kivezet a vapor chamberbol."
Rendkívül kicsi a hőátadó felület. A kapillárisok pedig továbbra sem segíthetnek, mert nem mehetnek folytonosan át egy mozgó alkatrészre.
"Nem kell, a forgo tanyer a rajta lecsapodo folyadekot a centrifugalis ero miatt aramoltatja. Ezert kell csak az oldalakba a szovet, hogy ezt felvegye es elvezesse a talpig."
Vegyük át még egyszer, megpróbálok értelmet látni bele. A folyadék útja tehát valami ilyesmi lenne szerinted:
talp (hőforrás) -> a folyadék elpárolog -> rákerül a forgó korongra, ott kicsapódik (leadja a látens hőt) -> a centrifugális erő kikényszeríti a forgó korong peremére -> onnan kispriccel az olalfalakra -> az oldalfalakról pedig a kapillárisok visszavezetik a baseplate-re.
Így látom értelmét, de nagy probléma a forgó korong és az állo oldalfalak közti tömítés, ott ki fog szökni a folyadék, és a hőkamra fokozatosan kiszárad, tönkremegy. Nem véletlen, hogy a hőcsöveket, hőkamrákat teljesen zárt kivitelben készítik!"Konnyen lehet, hogy kevesebbel, mint a 25um-es precizios megmunkalas."
Amint azt idéztem is, a fejlesztők szerint hagyományos megmunkálási eljárásokat használtak.
"Most komolyan a csapagy zajan aggodsz?"
Nem a csapágy, hanem az egymás felett forgó >10 cm2 felületek, illetve a korong >10cm kerületén levő tömítés zaján! A kerületen ráadásul sokkalta nagyobb a sebesség, mint a tengelynél.
-
-
Reggie0
félisten
Minek kell egyáltalán, amikor a mérnökök állítása szerint a coolchip koncepció eleve kevésbé érzékeny a porra és ellenállóbb vele szemben, mint a hagyományos hűtőtorony+venti kialakítás?
Persze, mert a lamellakon nem all meg olyan konnyen a por. De a mikronos resrol szo sem volt.Ott is egy álló felülettől 25 mikron távolságra teker a venti? Ja, neeeem...
Nem, viszont levego helyett olajat szallit, ami extra terheles.A 19. ábrán ott van a mért hőellenállási tényező a fordulatszám függvényében.
Hol ott? A honlapjukon ennyi van osszesen:
Bárhol jöhet az "utánpótlás", a forgó bordák alsó széleinél.
Úgy látom, a por megmaradt utolsó mentsváradnak, Hitetlen
Ha jol megnezed az abrat, akkor hol latod az utanpotlast? A hihetetlen az, hogy szerinted csak egy szempontot szabad vizsgalni. De jobb lenne, ha az ovodas megjegyzeseid helyett az ervekre koncentralnal.
Ha nem a kamrában van a ventillátor, akkor hogy adod át neki a hőt?
A csapagyazason es abban levo tengelyen keresztul, ami kivezet a vapor chamberbol.Ha meg ott van, akkor a forgórészbe kellene a szövet, ami valami varázslat folytán az álló részhez kellene csatlakozzon
Nem kell, a forgo tanyer a rajta lecsapodo folyadekot a centrifugalis ero miatt aramoltatja. Ezert kell csak az oldalakba a szovet, hogy ezt felvegye es elvezesse a talpig.Mennyivel dobja meg a költségeket?
Konnyen lehet, hogy kevesebbel, mint a 25um-es precizios megmunkalas.Mennyivel növeli meg a zajt?
Most komolyan a csapagy zajan aggodsz? -
ukornel
aktív tag
"Annyit biztos elernek, hogy a por kevesebb problemat okoz."
Minek kell egyáltalán, amikor a mérnökök állítása szerint a coolchip koncepció eleve kevésbé érzékeny a porra és ellenállóbb vele szemben, mint a hagyományos hűtőtorony+venti kialakítás?
"Megjegyzem az asvanyi olajba martott komplett gepeken sem eg le a ventillator erdekes modon. Kesz csoda, mi?"
Ott is egy álló felülettől 25 mikron távolságra teker a venti? Ja, neeeem...
"Az, hogy mennyit nyernek ezzel, nem tudni pontosan, hiszen semmilyen meresi eredmeny nincsen a cikkben szereplo eszkozrol."
A 19. ábrán ott van a mért hőellenállási tényező a fordulatszám függvényében.
"Ha megnezed a videot, sehol nem latszik, hogy levego utanpotlast kapna a tengely felol, legfeljebb amennyi a csapagy resein szokik. Es akkor itt is bejon a por kerdese."
Bárhol jöhet az "utánpótlás", a forgó bordák alsó széleinél.
Úgy látom, a por megmaradt utolsó mentsváradnak, Hitetlen"A vapor chamber eseten nem a chamberben lenne a ventillator, csak az also korong, csapagy es tengely vezethetne ki. A szovetek csak az oldalfalakba kellenek a korongon kialakul az aramlas, mar csak a forgas miatt is."
Ácsi. Itt ugye az lenne a célod, hogy az alap és a forgó hűtőbordák közti hőátadást javítsd, ott, ahol most a légrés van. Ha nem a kamrában van a ventillátor, akkor hogy adod át neki a hőt? Ha meg ott van, akkor a forgórészbe kellene a szövet, ami valami varázslat folytán az álló részhez kellene csatlakozzon
Mit segít ezen az, hogy az oldalfalakba raksz szövetet? Mi hűti a kamra oldalfalait?
Hogyan biztosítod a hőkamra működéséhez szükséges stabil nyomásviszonyokat úgy, hogy valahol egy forgórészhez csatlakozik, vagy legalábbis egy forgó tengelyt átvezetsz rajta?
Mennyivel dobja meg a költségeket? Mennyivel növeli meg a zajt?Ribi #136
"23-24-es kép mutatja a fordulatászm, fogyasztás, légrés összefüggését. Viszont a 23 és 24 kép számomra ellentmondásos, mert egyiken légrés csökkenésével nő a fogy, másiknál meg fordítva."Ugye arra gondolsz, hogy a 23. ábrán a különböző színű görbék a különböző résszélességekhez tartoznak, és pl az 55 mikronhoz magasabb el.fogy. tartozik, mint 23 mikronhoz? Ez tényleg ellentmond a 24. ábrának, és a szövegnek is, ahol kifejtik, hogy az ideális réstávolság egy kompromisszum a jobb hőátadás (minél kisebb rés) és a kisebb súrlódás (minél nagyobb rés). Én sem értem.
Hibát találtál a MátrixbanHelkis #139
"miért nem valamilyen mágnesesen lebegtetett ventit forgatnak hangtalanul, súrlódás mentesen a hőfelvevő alapzaton"Lényegében ezt csinálják, csak nem mágnesesen lebegtetik, hanem légpárnán.
-
Reggie0
félisten
Annyit biztos elernek, hogy a por kevesebb problemat okoz. A motort lehet meretezni, nagyobb homersekleten mar a surlodas is kisebb lesz, tehat ez megoldhato problema. (Megjegyzem az asvanyi olajba martott komplett gepeken sem eg le a ventillator erdekes modon. Kesz csoda, mi?) Az, hogy mennyit nyernek ezzel, nem tudni pontosan, hiszen semmilyen meresi eredmeny nincsen a cikkben szereplo eszkozrol. Az olaj keringetese szinten nem problema, a rezlapon belul egyszeruen megoldahto.
Ha megnezed a videot, sehol nem latszik, hogy levego utanpotlast kapna a tengely felol, legfeljebb amennyi a csapagy resein szokik. Es akkor itt is bejon a por kerdese.A vapor chamber eseten nem a chamberben lenne a ventillator, csak az also korong, csapagy es tengely vezethetne ki. A szovetek csak az oldalfalakba kellenek a korongon kialakul az aramlas, mar csak a forgas miatt is.
Nem mondtam, hogy a levego szigetel ebben alkalmazasban, ne emelj ki csak ket mondatot abbol a kommentbol. Arrol volt szo, hogy altalaban az elektronikai eszkozok huteserol volt szo.
-
Petyyyyy
addikt
Úgy látom meg kell szereznem a cég felelős pozíciójában lévő emberének levélcímét és át kell küldjem neki a topik linkjét. Csak a kreativitáshiányos pillanatokra...vagy ha elfelejtené a fizika/kémia/thermodinamika alapjait.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Na jó, azért nem rossz látni, hogy van akit érdekel a téma és ért is hozzá.
-
Ribi
nagyúr
A borda és a "base plate" hőellenállása kb. ugyanakkora ahogy láttam, szóval az alap lemez is sokat számít.
23-24-es kép mutatja a fordulatászm, fogyasztás, légrés összefüggését. Viszont a 23 és 24 kép számomra ellentmondásos, mert egyiken légrés csökkenésével nő a fogy, másiknál meg fordítva.
Igaz 5k fordulatnál már kb pont 10W alá csökken, de egy csöndes venti nem nagyon eszik 3Wnál többet és azt is max fordulaton teszi.Tudbó tudom mire van, én a lapátok formájára gondoltam, de ott mondjuk nyomást kell generálni. És valszeg tényleg drága olyanra megmunkálni.
-
ukornel
aktív tag
"A levegorol, mint anyagrol volt szo, annak pedig fajlagos tulajdonsagai vannak. Nyilvan skalazhato a vastagsaggal, nem is allitottam az ellenkezojet, de mas anyagot hasznalva akkor is jobb eredmenyt kapunk. Meg az asvanyi olaj is 3x jobban vezeti a hot."
Igen, más anyagokkal sokkal jobb hőátadást érnénk el az alap és a forgó borda között.
De mit érnénk el ezzel?
Még ha ideális, 0 hőtani ellenállású hőcserélővel helyettesítenénk is a légrést, a teljes rendszer hőellenállása kb 10-20%-kal csökkenne mindössze (a Sandia korábban belinkelt mérései és számításai alapján). Ennyi a nagy nyereség, bravó! Ennyit a fordulatszámmal, vagy a méretekkel való kis játszadozással is el lehet érni.
Ellenben mit veszitenénk?
A légrés előnye, hogy ha a centrigugális erő hatására, vagy egyéb okból a szélén távozik valamennyi a "kenőanyagból", nem sírunk utána, hiszen az úgyis csak meleg levegő volt, ami szépen elkeveredik a környező levegővel. A tengely felőli részen a nyomáskülönbség hatására azonnal friss, hűvösebb környezeti levegő nyomul a helyébe. Ezért is mondhatják a mérnökök, hogy a rendszerük passzívan, külső beavatkozás nélkül stabilizálja magát. Ezzel szemben, ha más anyagot használnál fel, pl ásványi olajat, akkor fel kellene fognod, és valahogyan visszavezetned a résbe azt, ami a széleken kifröcsög. Szép mutatvány, nem mondom. Ezen felül ne felejtsd el, hogy itt nem egy vékonyka tengely csapágyazásáról beszélünk, hanem ahhoz képest óriási érintkező felületekről. Olaj, víz, vagy bármilyen más kondenzált anyag ekkora forgási sebességnél nagyon komoly súrlódási erőt fejtene ki és leégne a motor.Szintén hibás elgondolás az, amit a #89ben vetettél föl:
"Mondjuk szerintem sokkal jobb lenne, ha vapor chamberbe lenne zarva a ket korlap, igy lehetne a levegonel jobb anyagot is hasznalni, valamint a fazisvaltast is ki lehetne hasznalni."
Itt is az lenne a gond, hogy a lehűlt, kicsapódott folyadék hogyan jut vissza a forgó részről az állóra? A hőkamrák, hőcsövek belső, porózus szerkezetében a hajszálcsövesség révén jut el a folyadék újra a hőforráshoz. Hogyan építesz olyan hőcsövet, amelyik egyik fele az álló, a másik fele pedig nagy sebességgel forgó részhez kapcsolódik? Szerintem sehogy, de javíts ki, ha tévedek...
Arról nem is beszélve, hogy a zárt hőkamrában levő forgórészről hogyan jut a környező levegőbe a hő?Nekem úgy tűnik, hogy egyszerűen képtelen vagy elszabadulni attól a beidegződéstől, hogy "a levegőn nem vezetünk át hőt, mert az szigetelő és pont". Lásd a #82-es hozzászólásodat:
"Az, hogy mi szigetel es mi vezet, relativ fogalom. [...] Ezek a fogalmak kontextus fuggoek. Tehat a mi alkalmazasi korunkben a levego szigetelo!"
Hangsúlyozom, hogy nem! Ebben az eszközben az álló és forgó rész közti résben levő levegő nem szigetel! Ellenkezőleg, a rendszer kisebb hőellenállású elemei közé tartozik.
ribi #132
"Egyik képen az alap rézlapot úgy mutatják, mintha az egy thermal chamber lenne. Lehet ennek kiforrottságát még megvárják, mert egy sima réztömbhöz képest sokat segítene hőben és súlyban is."És persze sokat lökne az árán is. Cserében a hatékonyságon nem javítana számottevően, hiszen a fő bottleneck a forgó borda->levegő hőátadás.
Amivel még lesz probléma az a gyorsan forgó vasdarab destruktív hatása egy figyelmetlen végtagra. Nem kis warning matricát kell majd ráragasztani.
Gyanítom, hogy ára és rendkívül kompakt mérete miatt elsősorban drágább notik, pl macbookok, alienware laptopok hűtője lesz - zárt környezetben, nenyúkapiszka kialakítással. De asztaliba is mehet, ráraknak egy 50 forintos rácsot, vagy egy 10 forintos matricát.
Ja, és persze ne szárítsa a macskáját a mikróban, és ne szárítsa a haját a zuhany alatt.
"Az sem egészséges, hogy 10+Wot is megehet a venti és felpörgetésnél ez még fentebb mehet."
Az nem a coolchip hűtőre vonatkozott szerintem, hanem egy nagyobb méretű eszközre, amit pl klímaberendezésben lehet használni.
"Amit a helyükben még tanulmányoznék az a tubófeltöltő. Azoknak igen jól megkomponált venti profilja van, az rendesen szívja a levegőt. Mondjuk valszeg árban már más kategória."
A turbófeltöltő az más, hőenergiából nyer mechanikait. Itt meg a hőenergia továbbítása a cél.
-
Ribi
nagyúr
Erdekes doksi
Azt még mindig fenntartom, hogy szerintem a por immunitás kamu.
Érdekes, hogy mérnek minden vackot, csak épp konkrét teszt eredmény nincs.
Egyik képen az alap rézlapot úgy mutatják, mintha az egy thermal chamber lenne. Lehet ennek kiforrottságát még megvárják, mert egy sima réztömbhöz képest sokat segítene hőben és súlyban is.Amivel még lesz probléma az a gyorsan forgó vasdarab destruktív hatása egy figyelmetlen végtagra. Nem kis warning matricát kell majd ráragasztani.
Én a hosszútávú használhatóságban még mindig szkeptikus vagyok. Az sem egészséges, hogy 10+Wot is megehet a venti és felpörgetésnél ez még fentebb mehet.
Meglátjuk.Amit a helyükben még tanulmányoznék az a tubófeltöltő. Azoknak igen jól megkomponált venti profilja van, az rendesen szívja a levegőt. Mondjuk valszeg árban már más kategória.
-
TaaT
nagyúr
"A CoolChip szerint az aktuális dizájnjuk 50%-kal jobb hűtőteljesítményre képes, mint a tradicionális, komolyabb teljesítményű processzorhűtők, miközben a zajszintje 30 dB-lel is alacsonyabb lehet."
marketingbulshit...
Ennek a kijelentésnek az alátámasztására kellett volna egy teszt az aktuális prototípusukkal és egy tetszőleges torony bordával (hogy ne legyen probléma a hírnév rontás, legyen egy kifutott darab mondjuk a jó öreg TRUE) amiben 100W-nyi hővel kellene mind2 megoldásnak megbirkóznia. Itt lehetne hőmérsékletet és zajszintet mérni.
Gyanítom hogy csúnyán elpicsázná az őskövület torony borda azt a prototípust.
Amúgy itt a nagyotmondással van a baj: +50% teljesítmény, -30dB? Ja, van ilyen, úgy hívják vízhűtés... De az egy másik dimenzió...
-
Reggie0
félisten
-
#126
ALLAT001
senior tag
philoxenia
#124
ALLAT001
senior tag
válasz
philoxenia
#124
üzenetére
Mit kell kipróbálnom, lemaradtam??
Én egyszer majdnem bedugtam az aluminium piszkát a konnektorba, mert mondom, áá ez úgyse vezet
(Aztán haverom nem engedte ) -
ukornel
aktív tag
"Nem pont, mert te abba kotottel bele, hogy nem szigetel, mivel nagyon kicsit vezet. Pedig pont ezt nevezzuk hetkoznapi korulmenyek kozott szigetelesnek. Ha megsem erre gondoltal, akkor kar volt belekezdeni egy ilyen aprosagon lovagolni."
Egyáltalán nem apróság, hanem pont a lényeg. A szigetelés (vagy fordítva, a hővezetés) ugyanis az anyag vastagságával skálázható (lásd #65). A műszaki kihívás itt éppen az, hogy olyan kicsire skálázzák le az álló és a forgó rész közti távolságot, hogy a levegőréteg hővezetési ellenállása a rendszer többi részének hővezetési ellenállásánál ne legyen nagyobb. Ekkor már nincs értelme arról beszélni, hogy az a levegőréteg szigetel.
Általában persze jóval nagyobb méretű hézagokat tölt ki a levegő, ilyenkor azt mondjuk, hogy jó hőszigetelő. De ezt az állítás nem terjeszthetjük ki kategorikusan az ilyen rendkívül vékony légrétegekre! Olyan ez, mintha a mélytengeri halakat próbálnánk meggyőzni arról, hogy a víz az igenis átlátszó, föltéve, hogy többszáz métereknél kisebb rétegvastagságról beszélünk
#102
"Persze, a felulettol linearisan fugg, felteve hogy nem tekintjuk a nem nulla hovezetes miatti egyenetlen homerseklet eloszlast."Ez már egy másodlagos hatás. Itt a gond az volt, hogy többen kétségbe vonták a működés alapjául szolgáló tényt, hogy az elegendően vékony légrétegen keresztül viszonylag akadálytalanul áramlik a hő.
f_you #115
"A helyzet az, hogy akkor is kész volt a működő prototípus és csodás teszteredményekről csicseregtek a madarak, ahogy most is. Ha tényleg olyan jó lett volna, már rég a boltok polcain lenne."Négy éve K+F szakaszban volt a dolog a Sandia laborjában. A fejlesztést asszem a DARPA is támogatta; és a klímaberendezések hőcserélőjét (is) hatékonyabbá akarják vele tenni, ott pedig aztán jóval komolyabb hőáram van. A Sandia egy nagy amerikai energetikai kutató cég, nem profilja számítástechnikai aprócikkek tömeggyártása. A Coolchiptől (egy spin-off cég) most a tömegtermelést demózó prototípust láthattuk.
Ribi #109
"A hőátadást is pontosan úgy szokták mérni mint sorbakapcsolt ellenállások. Sajna a levegő egy macerás jószág, mert nagymértékben függ a sebességétől, de ha csak fix anyagok vannak, akkor egyszerű. Hőellenállás tulajdonképp a hővezetés reciproka."Na látod, tudsz te, ha akarsz.
A korábban idézett hőátadási együtthatók mozdulatlan levegőre vonatkoztak. Mozgó levegő esetén annál jobb lehet."Az 1 és a 25 nagyságrendi különbség
Számomra 0.1mm kb elfogadható, 0.025mm végleges sorozatgyártásnál már kicsit határeset.
[...]
Halott levegő megoldódik forgó ventivel viszont ordas hazugság."Konkrét mérés, vagy számítás nélkül legfeljebb csak per has mondhatod, mi az elfogadható, mi a határeset, vagy mi az "ordas hazugság".
Szerencsére a mérnökök elvégezték a számításokat és a méréseket is. Érdemes átnézni ezt, vagy ezt. Kiderül, hogy a teljes rendszer hőellenállásának csak 15%-25%-át adja a légrés. A szűk keresztmetszet a hő átadása forgólapátsorról környező levegőnek.
A bordák/lapátok fölötti mozdulatlan "halott levegő" problémája pedig azért oldódik meg, mert ez a réteg a konvencionális bordákéhoz képest csak 1/10 méretű, a gyorsan forgó hűtőborda nagy centrigugális ereje miatt.
Az egyik ábrán látszik, hogy több, különböző légrés vastagság mellett mértek, 10-40 mikron között. Hogy miért alkalmaznak akkor 25 mikront 10 helyett, arra ott a magyarázat egy másik ábrán. 25 mikron alatti légrésnél jelentősen megnövekszik a nyíróerő és így a forgórész mechanikai ellenállása - viszont, mivel már a 25 mikronos réteg sem jelent szűk keresztmetszetet, nincs értelme 2-3 százalék hőellenállás csökkenésért cserébe aránytalanul (pl másfélszeresen) terhelni a motort (lásd első link, 24. ábra).
Azt is írják, hogy a hidrodinamikus légrés passzív önszabályozó módon áll be a kívánt távolságra.
Használhatók a hagyományos (pl hideg maratásos) megmunkálási eljárások és az eszközt tetszőleges irányban lehet rögzíteni. Azt is állítják, hogy a "légcsapágy" stabil és robosztus, mert a kis méretű rés miatt a vastagság változásával rendkívül meredeken nő a felhajtóerő (tény, hogy az egyik linkben egy grafikonon ábrázolt mérések elég stabilnak mutatták a légréteg vastagságát); a bekerülő porszemeket pedig állítólag a forgórész által gyakorolt centrifugális erő kirepíti.do3om #107
"Amúgy tök mindegy az egész vita ez a találmány megreked ezen a szintem hogy csináltak egy szép kis videót."Nyilván nem azért alapították meg Coolchipet 2010-ben, hogy csináljanak egy szép videót, hanem, hogy kihasználják a Sandiával kifejlesztett technológiát a számítástechnikában. Mint ahogy tervek vannak a klímaberendezések hőcserélőjében történő felhasználásra is (azt gondolom más cég fogja csinálni).
-
Peter13
senior tag
Csatlakozom azokhoz, akik a mechanikai tartósságot vonják kétségbe. Nekem ez szúrta a legjobban a szemem, rögtön az első pillanattól kezdve. Hőtágulás, por, "belerúgtam a házba, sej-haj-ripityom" stb, mindezt egy "dögnehéz" (a műanyag lapátos, bordátlan ventikhez képest) forgórésszel. Nem tudom milyen felületkezelés kell ahhoz hogy ne karistolódjon össze, és ahogy említették, elég durva csapágyazás is szükséges (ami nyilván nem lehet brutális méretű/súlyú, mert a koncepció nem teszi lehetővé).
A hatékonyságához nem tudok hozzászólni (kis kételyeim vannak), de a tartósságával kapcsolatosan nagyon erős kételyeim vannak (főleg ha nem lehet vizszintesen beszerelni: függőlegesen még izgisebb lehet a kopás)
-
#122
ROBOTER
addikt
philoxenia
#121
ROBOTER
addikt
válasz
philoxenia
#121
üzenetére
Azért aki felmászik egy 120kV-os távvezetékoszlopra próbaképpen megérinteni egy vezetéket, annak a legkevesebb problémája az életben az irónia félreértelmezésével lesz.
-
#121
philoxenia
MODERÁTOR
philoxenia
MODERÁTOR
Az irónia ne terjedjen ki a félreérthető és életveszélyes tanácsokra!
-
#117
kalozhun100
őstag
kalozhun100
őstag
Én laptopba tudnám elképzelni ezt.
-
coolpet
senior tag
Szenvedjenek csak: VP-LP huto
-
f_you
tag
Kb. 5 éve is ugyan erről a hűtőről olvastam itt egy cikket. Ugyan így volt videó a működő prototípusról, akkor is sokkal jobb hűtőteljesítményt állítottak blablabla... Nem lett belőle semmi. Ameddig nem látok teszteredményeket én inkább szkeptikusan állok hozzá.
5 évvel ezelőtt sem nagyon hittem benne. Az impeller gyártása drága, a nagy tömeg és fordulatszám miatt alaposan ki kell egyensúlyozni, különben megöli a csapágyazást, stb.
-
ROBOTER
addikt
Én nem értek azzal egyet, hogy ez az elv bármiben hasonlítan a linkelt egyszerű hűtőkre.
Viszont azzal egyetértek, hogy talán nem a legnagyobb hűtők vetélytársa lehet, hanem aktív hűtésű, de kisebb teljesítményű esetekben lehet jelentősége.
A kisebb rés dolga: kisebb lehet, ugyanis két mechanikailag lényegesen stabilabb felületet kell illeszteni. Szerintem ennek az egésznek ez a lényege.
A proci vs. hűtő esetében egy lemezből hajlíttott, utólag nem síkbamart felület, ami még egyhén deformálható is. Ezen vannak sokszor fél kilót meghaladó hűtőbordák, amelyek felfogatásának komoly hatása van a felület illesztésére. Ráteszek a felületére valami nagyon sík tárgyat, és nincs az a "cupp" érzés, simán volt olyan procim, aminek enyhén domború volt a felülete.
A cikkben lévő fő elv pedig továbbfejleszthető, nagyobb hő esetén az alsó rézlemezen való hőelosztásra rá lehet segíteni, pl. mini-hőcső rendszer.
-
do3om
addikt
Nyugodj meg ennél a hűtőnél sem lesz sokkal kisebb a rés a felületek között, ha használni is akarják. ( CPU-kon lévő sapka valóban nem a legegyenesebb). Vagy össze fog szorulni idővel az egész.
Az egész ötlet ha végiggondolod elég érdekes, bordának használni a ventit, hogy ne legyenek olyan nagyok a cpu hűtők. Notiban van értelme de asztalai vonalon (és itt vannak nagy hűtők) mekkora hülyeség azon a kis helyen spórolni, miközben a már sokat felsorolt hátrányokkal kel majd számolni.
[link]
Most ehhez képest lesz értelme?Szerintem nem, sőt a fenti linkelt hűtővel sem fogja felvenni a versenyt nemhogy egy nagy toronnyal. Meg nem tudom mennyire lehet költséges ezt gyártani de valahogy drágábbak tűnik mint egy darab alu meg egy venti rajta, méghozzá nem kicsit.
-
ROBOTER
addikt
A hozzászólások elenyésző része foglalkozott azzal, hogy ebben a formában "készen van-e?".
A vita nem erről szólt, hanem a termodinamikus főokos mindenkit lehülyézett, de még mindig nem érti meg, hogy az álló levegővel és az áramló levegővel átadható hő nem ugyanaz.
+ a processzorhűtéses / pasztás példák ordítva sántítanak. Fess be filctollal egy proci tetejét és tegyél rá egy lehető leginkább sík felületet. Alig érintkezik pár ponton.
-
Ribi
nagyúr
A hőátadást is pontosan úgy szokták mérni mint sorbakapcsolt ellenállások. Sajna a levegő egy macerás jószág, mert nagymértékben függ a sebességétől, de ha csak fix anyagok vannak, akkor egyszerű. Hőellenállás tulajdonképp a hővezetés reciproka.
Az 1 és a 25 nagyságrendi különbség
Számomra 0.1mm kb elfogadható, 0.025mm végleges sorozatgyártásnál már kicsit határeset.Halott levegő megoldódik forgó ventivel viszont ordas hazugság. A por rendszerint azokon a részeken telepszik meg legelőször, ahol valamilyen visszaáramlás/turbulencia/lényegesen alacsonyabb áramlási sebesség alakul ki. Ez pedig egy normál ventin is kialakul, nem csak bordán. 1 ventillátor geometria 1 sebesség mellett működik teljesen jól. Ha ettől eltér, akkor ott már kialakulnak lassabb légrétegek.
-
do3om
addikt
Nagyon komoly, irányított lövegrészecskék.
Lehet megkeresnek a fejlesztők hogy segíts nekik.DaveJr
Azért senkit sem kel annyira hülyének nézni hogy amikor azt írja a levegő hőszigetelő akkor arra gondol hogy egyáltalán nem vezeti azt!!!
Már más is szólt ellőttem de nekem eszembe sem jutott hogy te azt képzeled hogy akkora barom valaki aki azt írja hogy a levegő szigetel akkor az 0 hővezetésre gondol. Szerintem a levegő szigetel , gátolja a hőátadást, ha hasonlóan jó vezetné a hőt mit aminek át kel adnia akkor nem ezt mondanám de a réz és az alu is jelentősen jobban vezeti.Amúgy tök mindegy az egész vita ez a találmány megreked ezen a szintem hogy csináltak egy szép kis videót.
Ennyi.Aki szerint jó az sem fogy soha ilyet venni, mert nem lesz. Ezért kötőnk bele egyesekkel mert maga az ötlet meg a ráköltött pénz is (tutira nem kevés) elúszott. Próbálkozni kel az igaz de de bedobni hogy megcsinálták működik, igen korai volt. Remélem persze tovább kísérleteznek és lesz majd valami valóban használható megoldás. Ez így túl bonyolult, érzékeny, nem bíznám rá a hűtését egy drága gépnek soha.
-
#105
LGLuke
őstag
flashpointer
#104
LGLuke
őstag
válasz
flashpointer
#104
üzenetére
Ja, akkor nagy hasznát venné az átlag felhasználó!
És még olyanról nem is beszéltünk, hogy a számítógépház a földön van vagy asztalon, esetleg padlószőnyeg, parketta, vagy járólap van... és még kismillió tényező (kutya, macska, viziló...). -
-
LGLuke
őstag
válasz
Cathfaern
#97
üzenetére
Az a baj, hogy egy ilyen mérésnek nem lenne sok értelme, mert ez szinte 100%-ban ház függő.
Minden porszűrős és porszűrőtlen házban más eredményt kapnánk. Ráadásul egy poros belvárosi lakásban is más értékeket kapsz, mint egy vidéki tiszta lakásban. Ja és hányszór porszívózol egy év alatt? Nálam a szobában még légtisztító berendezés is van, ez is drasztikus változást eredményezne. -
ukornel
aktív tag
"Ahhoz kepest, hogy egy mikronnyi levego szerinted jelentektelen hoellenallast okoz, valamiert az emberek sokat szarakodnak a pasztazassal."
Ott kisebb a hőátadó felület, ezért fontosabb a hatékonyabb hőátadás.
Én ezt az egészet úgy fogom fel, mint sorba kapcsolt ellenállások eredőjét. A processzor->borda ellenállása kicsit nagyobb. A borda->levegő ellenállása viszont kisebb. Vélhetően azért fejlesztik a mérnökök kitartóan, mert az eredő ellenállás kisebb lesz!ribi #61
""az a szomorú, hogy el is hiszed, hogy 1/1000 mm a résNem hiszem el, de a cikk nem határozta meg ennél pontosabban. Egyszerűen mint nagyságrendi becslésre alkalmas számot használtam.
A korábbi hírek ~1/1000 hüvelykről, vagyis kb 25 mikronról szóltak.do3om #62
"Szóval a hővezetés majd így épül fel: CPU-paszta-réz talp-levegő-ventillátor(borda). Ez tökre jónak tűnik. Valóban forradalmi a mostani CPU-paszta-borda felálláshoz képest"Fontos, hogy van egy utolsó lépés is: borda-levegő, ami itt közvetlen átadást jelent, míg a hagyományos megoldásnál álló bordára ventivel fújják a mozgó levegőt, az zajosabb és kevésbé hatékony. Idézet a fentebb linkelt harmadfél éves hírből:
"A Sandia National Laboratories elgondolása kifejezetten a jelenlegi léghűtések méregfogát húzza ki. Az aktuális megoldások esetében a fémbordák fixen rögzítettek, ami előidézi az úgynevezett halott levegő jelenséget. Ez egy olyan mozdulatlan levegőréteg, amely közvetlenül fémlamellák felületén érhető tetten, és komolyan rontja a ventilátor segítségével történő aktív hőelvezetés hatékonyságát. Az Air Bearing Heat Exchanger technológiával ez a jelenség kivédhető, hiszen maga a hűtőborda forog, és a mozgó felületre helyezett lamellák vékony hézagaiban a korábban emlegetett halott levegő csak nagyon kis rétegben telepszik meg, vagyis a környezett felé biztosítható hőleadás jelentősen megnő."Allat01 #67
"Amit kiszámoltál az a statikus levegőre vonatkozik"Így van, az csak egy pesszimista becslés.
-
#97
Cathfaern
nagyúr
DeltaPower
#63
Cathfaern
nagyúr
válasz
DeltaPower
#63
üzenetére
Hőátadás / szennyezés:
Alapvetően el kell különíteni két felhasználási területet:
1. tuninghűtők, ahol a user naponta piszkálgatja, pucolgatja a gépét
2. átlagfelhasználó1. esetben a hatékonyság a minden. Ha ez 10%-al magasabb hőmérsékletet eredményez, akkor már kuka.
2. esetben már kicsit más a helyzet. Ugye mivel itt az egész borda forog, gyakorlatilag nem porosodik, legalábbis egy statikus bordához képest (korábban linkelt cikk is taglalja ezt). Emiatt viszont az átlagfelhasználó esetében, ahol sokszor nem mm-ben, hanem cm-ben lehet mérni a porvastagságot a hűtőn, még akkor is alacsonyabb hőfokot fog eredményezni ez a megoldás, ha sokkal rosszabb a hatásfoka egy hagyományos hűtőnél (laboratóriumi körülmények között).
Tényleg, nincs valami kísérlet / mérés arról, hogy ha mondjuk az ember átlagos lakásban 1 évig nem pucolja a gépét, akkor a CPU hűtő hatásfoka mennyivel romlik? -
Reggie0
félisten
Nem pont, mert te abba kotottel bele, hogy nem szigetel, mivel nagyon kicsit vezet. Pedig pont ezt nevezzuk hetkoznapi korulmenyek kozott szigetelesnek. Ha megsem erre gondoltal, akkor kar volt belekezdeni egy ilyen aprosagon lovagolni.
(#95) Jack@l: Sot, az aerogel, amiben szinte egyaltalan nem tud mozogni a levego, az egyik legjobb szigetelo amit sikerult eloallitani. (szabad levego 25 mW/mK, aerogel 5mW/mK).
(#98) DaveJr: Igen, az ilyen kis vezetesre mondjuk, hogy nem vezet, mert elhanyagolhato a vezetese. Ahogy a muanyag sem vezeto, pedig nem vegtelen a szigetelesi ellenallasa.
-
Jack@l
veterán
Mi az hogy mihez képest? Mindenben ezt alkalmazzák, kis pólusokat vagy vékony levegő réteget. A legjobb hőszigetelő...
Kérdezz meg bárkit aki nem sík hülye a hőszigeteléshez.UI: a gerébtokos ablakba szted milyen üveget tesznek?
Ha a válasz szimpla falú, remélem nem kőművesnek tanulsz... -
DaveJr
őstag
"A foldi kornyezetben nem igen talalsz olyan szigetelot, ami nem vezet. (Se termikust, se elektromost.)"
Köszönöm! Pont ezt mondtam én is....Nekem nem volt támadó...nem idegenek számomra ezek a szavak...csak túl tudálékosak...bizonyos emberek nagy szavakkal próbálják elfedni tudatlanságukat...
Jack@l: Mihez képest?
-
Reggie0
félisten
A szigetel nem azt jelenti, hogy nem vezet. Hanem azt, hogy (nagyon) rosszul vezet. A foldi kornyezetben nem igen talalsz olyan szigetelot, ami nem vezet. (Se termikust, se elektromost.)
Termeszetes konvekcional sem fugg, hogy rez vagy alu.
(Sajnalom, az ilyen szavakat hetkoznapi szinten hasznalok, ahogy a kornyezetem is, nem tudtam, hogy tamadonak fogod talalni. Majd megprobalok ugyelni arra, hogy visszaszoritsam.)
(#92) ALLAT001:
-
DaveJr
őstag
A probléma az, hogy kategórikusan ki lett jelentve egyesek által, hogy a levegő szigetel nem vezeti a hőt. (Ez az egész "vitának" a lényege) Pedig de, csak rossz a hővezetési tényezője. Ahogy mondod...kontextus függő (bár attól, hogy ilyen szavakat használsz nem leszel okosabb
). A rézhez képest rosszabbul vezeti a hőt a levegő. Ez tény. De ez nem egyenlő azzal, hogy szigetel, azaz nem vezeti. Csak adott hőmennyiség átadásához több időre van szüksége."A konvekcio kepleteben az m pedig az aramlo kozeg tomegere vonatkozik. Ezen a homersekleten nem a rez, vagy az aluminium aramlik, csak a levego."
Ne keverd a dolgokat...a réz és alu összefüggést vetetted fel....én természetes konvekcióról beszéltem...te nem tudom akkor miről. -
Reggie0
félisten
Mondjuk szerintem sokkal jobb lenne, ha vapor chamberbe lenne zarva a ket korlap, igy lehetne a levegonel jobb anyagot is hasznalni, valamint a fazisvaltast is ki lehetne hasznalni.
A masik gondom az egesszel, hogy ez nem nagyon birja a sok leallast. A leallitast koveto kihuleskor a ket korlap kozotti levego osszehuzodik, azaz kivulrol is bearamlik, amikor porszemcseket szippant be. Azok pedig gondot okozhatnak, ha beleragadnak, vagy a felpolirozott retegeket szetkaristolja.
(#88) ALLAT001: Viszont kevesebb levego van ott, mert a gyorsitas sugariranyban tortenik, azaz kifele kenyszeriti a levegot.
-
LGLuke
őstag
Igazából teljesen mindegy, hogy könnyű megoldani vagy sem!
Szögezzük le: az elmúlt 10-15 évben arra mentek rá a mérnökök, hogy minél csendesebb számítógépeket lehessen összerakni.
Desktop gépek esetében ez a megoldás soha nem veszi fel a versenyt egy HR-22-es Thermalright hűtővel, vagy bármelyik passzív megoldással. De ha hozzávesszük, hogy van házhűtő ventilátor, akkor is azoknál (12-14 cm) elegendő 4-800 RPM fordulat, ami szintén jóval halkabb ennél. Ezt szerintem kb. tényként lehet kezelni. Szóval itt a méret annyira nem számít, egy 6-10 ezer HUF-os hűtő is szinte hangtalanul lehűti a mai CPU-kat ehhez képest.Tableteknél szintén nem jöhet szóba, mert annyira lecsökkentik a CPU-k TDP-jét, hogy passzívan hűtik őket.
Marad a notebook felhozatal: Mond ez nektek valamit???
Alig vártuk, hogy végre az SSD-k elterjedjenek és ne menjen "2 hetente" tönkre a rázkódástól, ütődéstől egy HDD a notebookban, most olyan hűtőt raknának bele, aminek kb. HDD érzékenységű/precizitású tengelye van?Ui.: Az elmúlt években a hőcsöves megoldások elterjedése óta szinte állóvíz van a hűtés fejlődésében. Persze, hogy próbálkozik mindenki mindennel. Különben csak max új foglalat lefogatókat tudnak adni a régi hűtőkhöz, nincs számottevő előrelépés. De attól még, hogy kihoznak valami újat, koránt sem biztos, hogy.
Ettől függetlenül ne legyen igazam és találjanak valami jobb hatásfokú rendszert, de mint ahogyan az első hozzászólásomban írtam, szkeptikus vagyok kissé. -
#86
Outsiderman
tag
Outsiderman
tag
Az elképzelés jó, de a való élet majd megmutatja mit tud.
Egy biztos, halk nem lesz.
Jól hangzik, hogy jó a hőelvezetése, de ekkora méretben asztali processzorok többségéhez kevés lesz bármilyen magas fordulaton is pörögjön. -
Ribi
nagyúr
Nem hazudnak konkrétan, csak úgy fogalmazzák meg, hogy sokféleképp lehessen érteni. Mikrométeres lehet 1-100-ig bármi. Nem 1 mikrométert írtak.
A leginkább elkondolkodtató dolog, hogy a 2 körlap közötti levegőn ugyanazt a hőmennyiséget kellene áttolni, mint amit a bordákról elvisz a levegő. Ez pedig mutatja mi a koncepcióval a gáz. (lehet valaki már írt hasonlót)
-
Reggie0
félisten
Az, hogy mi szigetel es mi vezet, relativ fogalom. Ha a lakasodat nezed, akkor az uveg/beton jol vezet, ezert hasznalnak tobb retegu ablakot/kogyapotot/hungarocelt/stb, ami rosszul vezet, azaz szigetel. Ha a processzorodat nezzuk, akkor gondolom nem probalnal meg uveget hasznalni, mert szerinted az vezet, ugye? Ezek a fogalmak kontextus fuggoek. Tehat a mi alkalmazasi korunkben a levego szigetelo!
A lenti ket keplet nem magyarazza meg, hogy a rez miert adna at rosszabbul a levegonek a hot, ugyanis az alfa nem fugg a hoatado felulet anyagatol. A konvekcio kepleteben az m pedig az aramlo kozeg tomegere vonatkozik. Ezen a homersekleten nem a rez, vagy az aluminium aramlik, csak a levego.
(#67) ALLAT001: Viszont a forgas miatt a tengelytol kifele pattognak, azaz ritkul.
-
DaveJr
őstag
"A levego kb. semennyire sem szol bele a hosugarzasba, mert baromi kicsi a surusege. (Biztos tanitottak neked, hogy a nap sem melegiti a legkort, hanem a talajt es majd az a levegot.)"
Tehát a levegő nem szigetel.
Konvekció
Q = c*m*delta THőátadás:
Omega = alfa *A*delta Ta többit már rád bízom...google a barátod...
-
Ribi
nagyúr
Ott még nem tudtak? Megsúgom, most sem tudnak. Bedobok neked megint 1 varázsszót. Hőtágulás. Emiatt jóval nagyobbra kell csinálni a rést. Még ha tudnának se csinálnának, mert vagy összeér, vagy hőtágulás miatt lesz nagyobb a rés.
azbest: Az a baj, hogy itt egyesek hőtant és áramlástant tanult emberekkel vitatkoznak úgy, hogy az alap fizikával nincsenek tisztában. Annyira nem értenek hozzá, hogy még értelmesen vitatkozni sem tudnak.
Aztán ilyen ad tanácsot másnak. -
azbest
félisten
-
Alg
veterán
Hajrá, engem nem zavar, azt csinálsz amit akarsz
Baromi jól szórakozok ezen a topicon, olyan mint amikor a középkorban a feltalálók ötletein hőbörögtek az átlagemberek hasonló vehemenciával és tudományosan alátámasztott tényekkel
(Gömbölyű? Hülye vagy te, hát nem látod, hogy tök lapos? Le fogsz esni a szélén megmondom én neked már most!)Csak azt nem értem miért fáj egyeseknek ha valaki valami új dolgot próbál kitalálni, és az esetleg még működik is (tudm, "nemműködik, hőszigetelőőőő!!!!444NÉGY")
Nyilván hülye az összes mérnökük, vagy unalmukban trollkodnak
Szerk: Ja meg a másik ami eszembe jutott a Besenyő Pisa bátyám Kőolajfinomítós sztorija (Hát nem fog nekik sikerülni! A Kőolaj az nem finom!)
-
Reggie0
félisten
A hosugarzas es a hoatadas teljesen eltero jelenseg, mashogy fuggnek a homerseklettol. Sot kapaszkodj meg, hosugarzas meg vakuumban levo testek eseten is van, de hoatadas ott nincs. A levego kb. semennyire sem szol bele a hosugarzasba, mert baromi kicsi a surusege. (Biztos tanitottak neked, hogy a nap sem melegiti a legkort, hanem a talajt es majd az a levegot.)
Mutathatod a kepletet.
(#71) ROBOTER: A polir sem segit tul sokat, pedig ott is le lehet menni mikrometeres tartomanyba.
-
ROBOTER
addikt
A processzorok tized mm-es fémlemezből készült, húzott/hajlított borítólemeze minden, csak nem sík felület.
A felületi egyenetlenség és geometriai értelemben vett sík tulajdonság teljesen más dolog.
Egyébként a feliraton nem 1 mikrométert említenek, hanem mikrométer tartományt.
-
#70
wolfman
veterán
flashpointer
#58
wolfman
veterán
válasz
flashpointer
#58
üzenetére
Ezzel a hőcsöves kivitellel megint eszembe ötlött, hogy mi értelme van ennek a technológiának? Ez már megint egy batár méretű hűtő, ami talán nem is halk.
-
DaveJr
őstag
-
ALLAT001
senior tag
Amit kiszámoltál az a statikus levegőre vonatkozik.
Ha a réz palacsinta és a forgó rész között "pattognak" a levegő részecskéi (a résen belül, a forgás hatására), akkor valszeg sokkal jobb hővezetési tényezővel lehet számolni. Szal a 15mm rézből lesz mondjuk 1.5mm ami máris elhanyagolható hatásfok csökkenést jelent
-
Reggie0
félisten
Rendben, ha garantalod, hogy kozben nincs hosugarzas, csak hoatadas. Meg fogsz lepodni.
(#54) ukornel: Ahhoz kepest, hogy egy mikronnyi levego szerinted jelentektelen hoellenallast okoz, valamiert az emberek sokat szarakodnak a pasztazassal.
(#34) DaveJr: Megis mitol lenne jobb a konvekcio alunal, mint reznel? Marketing bullshit.
-
ukornel
aktív tag
Érdekes ötlet; Ugye, valami olyasmire gondoltál, hogy a fém venti alsó, proci felőli része nem síma lenne, hanem gyűrűszerű bemarások lennének rajta, és vele szemben hozzá illeszkedő, kis bordák? Nem tudom szükség lenne-e rá...
Ami engem érdekel még, hogy hogyan tartják meg fixen a vékony légrést, mennyire stabil a forgórész? Vajon nem koppan oda, ha mozgatják, megdöntik az egész hóbelevancot?
Persze, lehet, hogy csak megmunkálási pontosság kérdése az egész, elvégre vannak hordozható CD-lejátszók, sőt a laptopokban is van optikai meghajtó...ribi #44
Nem baj, hogy nem értetted meg Roboter folpackos hasonlatát, elvégre nem lehet mindenki mérnök, vagy fizikus. Ez esetben viszont nem kellene a műszaki érzékről osztani az észt.
Allat01 &55
"Igazából senki nem tudja itt a topikban h 1 mikrométeres légréteg mennyire szigetel"Bárki megtudhatja, ha ellátogat a Wikipédiára.
A levegő hővezetése ~0,025 W/m/K, a rézé ~385 W/m/K.
Ez azt jelenti, hogy egységnyi felületű, egy mikron vastag légrétegen keresztül éppen annyi hő tud átáramlani, mint megegyező felületű, 15,4 mm vastag réztömbön keresztül, azonos hőmérsékletkülönbség hatására.flashpointer #58
"legújabban már hőcsöves borda is került a szélére"Itt szerintem csak arról van szó, hogy ha már van légáramlásunk (a forgó ventillátor kialakítású hőtömbtől), akkor azt föl lehet használni további "hagyományos", légáramlás + álló hűtőbordás hűtésre; ezáltal kisebb lehet a forgó hőtömb.
-
#63
DeltaPower
addikt
DeltaPower
addikt
Ez a koncepció több dolgot figyelembe véve is könnyen bukta lehet:
- Hőátadás: nem tudjuk, mennyire hatékony a hőátadás egy mikronos légrésen. Ami biztos, hogy pl. pasztázatlan cpu hűtésnél drasztikusan gyengébb mint pasztával, még polírozott felületek esetén is. A kérdés hogy ezt hogy befolyásolja a mozgó légréteg.
- Csapágyazás: mikronos légrésről beszélünk, winchester-motor szintű csapágyazás kell ilyenhez, az pedig nem olcsó.
- Sérülékenység: lásd előző pont, ha beszerelés közben lenyomod a lapátsort az egyik oldalon, vajon ferdül-e annyit a tengely, hogy az már a működés rovására megy?
- Szennyeződés: a port vajon hogy viseli?
- Ár: szintén sarkallatos pont, a spéci csapágy és a precízen síkolt-megmunkált felületek miatt valószínűleg elég drága lesz.A tesztekből majd kiderül, de szerintem a kétségek jogosak.
-
#62
do3om
addikt
flashpointer
#58
do3om
addikt
válasz
flashpointer
#58
üzenetére
Ebben a megoldásban már nagyobb mint a gyári hűtők
Ribi
Majd szerelésnél elég ha hozzáérsz és mindjárt fog visítani a súrlódástól mert elnyomtad. Az egész felépítés roppan sérülékeny, nem időállónak tűnik.Szóval a hővezetés majd így épül fel: CPU-paszta-réz talp-levegő-ventillátor(borda). Ez tökre jónak tűnik. Valóban forradalmi a mostani CPU-paszta-borda felálláshoz képest.
-
#60
hibavissza
veterán
hibavissza
veterán
Régóta az első érdekes megoldás.
Azt, hogy milyen az elgondolás most megítélni nem lehet. Az elképzelés buktatóját én ott látom, hogy a termék gyártásához elengedhetetlen egy jó színvonalú anyagfelhasználás, precizitás és minőség-ellenőrzés. Nem lesz olcsó tömegtermék belőle. Mikronos légréseket létrehozni és konstans tartani mozgó alkatrészek közt hosszú éveken át...oda kell azért némi technológiai háttér. -
#59
szalámissüti
tag
Ribi
#20
szalámissüti
tag
A hőcső azért jobb, mert a hőeloszlást javítja, tehát a bordák széle, illetve a hűtő CPUtól távoli pontjai felé haladva nem esik olyan radikálisan a hőmérséklet, ezáltal a leadható teljesítmény (sima Carnot). Na most, ha kicsi maga a "borda", illetve viszonylag vastag, akkor a hővezetés nem jelent túl nagy gondot.
Ez a hűtési megoldás tényleg nem különbözik attól, mintha egy venti tolná rá a levegőt, a különbség az, hogy itt jóval kisebb ventilátor elég azonos hatáshoz (effektív légáram). A légrés egy érdekes dolog, viszont itt a hőátadó felület viszonylag nagy, és a légrés kicsi, ráadásul gondolom a tervezőmérnök kiszámolta a maximális energiaáramot (végül is ebben az esetben ez nem egy komplex dolog, gyakorlatilag egy sima pár mikronos falról van szó, ráadásul ha megnézed, az alsó felület még szándékosan növelt is bemarásokkal), nem hiszem, hogy ez gondot jelentene. Ami a konstrukció gyenge pontja szerintem, az a precíziós mechanika. Egyrészt centirozni kell a rendszert, mert ekkora fordulatszámnál már a tehetetlenség fogja kiegyensúlyozni, nem a tengely, másrészt viszont a gépház remeghet, és akkor pont ez a tehetetlenség lesz ami miatt a hézagnál összeérhet (mármint ha a hézag egy mikron, akkor a rezgés terjedési iránya, és sebessége is számít). De gondolom dolgoznak ezen is, légpárnával, vagy hasonlókkal meg lehet oldani. A kérdés csak az ár. Precíziós megmunkálásnál nem olcsó. -
#58
flashpointer
őstag
flashpointer
őstag
Itt elérhető a dokumentáció hogyan működik
Gyanús hogy évek óta fejlesztik, legújabban már hőcsöves borda is került a szélére
-
azbest
félisten
Hát, bennem is ébreszt némi kételyt a légrés. Talán egy fokkal értelmesebbnek tűnne, ha némelyik vga hűtőhöz hasonlítana úgy, hogy a közepén az általuk kigondolt hővezetős ventilátor lenne.
Szóval, ha a hírbéli megoldást kereszteznék valami hasonlóval:
Gyanítom, hogy azért nem ilyen megoldást csináltak, mert a levegő útjában vannak az álló lamellák és ez fokozza a zajt. Ha csak a forgó rész van és a hőt is az adja le, akkor kisebb zaja lehet.
Nekem egyébként a légrésbe került porszemek tűnnek még veszélyesnek a hűtőre nézve. Biztos, hogy van olyan kis porszemcse ami bejut, mindig bejut. Ha más nem, akkor más mozgó alkatrészről. A pormentes helyen lévő gépekben láttam már olaj szerű tapintású nagyon finom port, ami ilyen volt. Ha bejut, akkor vésni kezdi és zajosodást is okozhat.
-
ALLAT001
senior tag
Azért azt elég jól mutatja h a levegő milyen jó hőszigetelő (=rossz hővezető) ha nincs semmilyen légmozgásod (kikapcsolod a CPU és ház ventiket) és egyből túlmelegszik a rendszer; amikor van légmozgás, akkor a hőt mindig új (hideg) levegőnek adod át, a levegő a levegőnek pedig csak nagyon lassan adja át
Igazából senki nem tudja itt a topikban h 1 mikrométeres légréteg mennyire szigetel
-
ukornel
aktív tag
"Ha nem ér hozzá, akkor meg levegő van közte, ami még hőszigetelő is vékony rétegben"
A hőszigetelés mértéke (kis méretekben) egyenesen arányos azzal a távolsággal, amin átadódik a hő. Ez a hagyományos hűtőbordás kialakításnál mm-es, itt meg mikrométeres nagyságrendbe esik, tehát a hagyományosnak mindössze 1/1000-ed része. Ez elhanyagolható ellenállást jelent a hővezetésben.
"Dicséretes a nagy lapát, biztos sok levegőt elvisz, csak felület nincs amire ráfújja."
Nincs, mert nem kell. Fel kéne fogni, hogy ez a forgórész itt hűtőborda és ventillátor 2in1.
ribi #20
"Mikor kitalálták a "tömör fém" hűtők után a hőcsövet, nyilvánvaló volt, hogy az jobb. Most ezek megint egy tömör fém cuccal akarnak versenyre kelni?"A hőcső nagyon jó, de az is csak a hűtőbordának adja át a hőt, hogy a ventillátor lefújja róla, tehát a hőcső után van a szűk keresztmetszet a hővezetésben. Különben meg elvileg ezt a Coolchip-et is lehet kombinálni hőcsövekkel, csak minek.
pilóta #7
"Én csak azt nem értem, hogy hol adja át a hőt a ventinek a borda"A forgórész teljes alsó felületén, a mikronos légrétegen keresztül.
-
do3om
addikt
Pont ez az.
Tök mindegy mennyi a levegő az szigetel.
Aki be akarja bizonyítani az ellenkezőjét az a ma is kapható tükörsima hűtőket csak használja nyugodtan paszta nélkül mert a levegő is vezeti a hőt.
Soha az életben nem vált ki semmit az asztali gépekben, egyetlen előnye van az pedig a mobil dolgokban. Mivel a bordatest nem foglal külön helyet mert ugye a venti is borda ezért helytakarékosabb. Az ott használt alacsony fogyasztású chipekkel van esélye megbirkózni. De ott majd olyan árat kérnek a technológiáért hogy sosem fogjuk látni.
Na meg 30db-el halkabb mint a mostaniak, akkor ez már mínuszban van? elnyeli a hangot?
Még a egyszerűbb hőcsöves megoldásokkal sem lesz versenyképes, a gyári hűtők meg most sem foglalnak sok helyett azt minek cserélni ilyen fosra.Ennek a hűtőnek:
[link] -
#50
eclipse006
őstag
eclipse006
őstag
Lehet itt mindenfélét állítani amíg nem készül el a végső változat. Ha majd lesznek teszteredmények, akkor lehet vitatkozni, hogy jó-e vagy sem.
-
Alg
veterán
Hű mennyi önjelölt fizikus/fejlesztőmérnök van itt, nem is gondoltam volna
Hőcsövekre meg nem kell felakadni, azok csak azért vannak hogy a réz féltégla túlfelébe is elérjen a hő és a száznegyvenharmadik lamella ne legyen tök hideg. Ha kicsi a hűtő, felesleges a hőcső bele.
Ha a felület növelése helyett inkább a hőeladás mennyiségé tudják növelni hajrá, kíváncsi leszek rá.
-
DaveJr
őstag
Ha a levegő 100%-ig hőszigetelő lenne nem működnének a sima hűtők sem....hiszen mindent az vesz körül
Sőt...akkor nem is kéne beszélnünk olyanról hogy kint milyen hideg/meleg van....Biztos folytattál olyan tanulmányokat és olyan tapasztalataid vannak ilyen területen ami alapján leírod a fejlesztést....
Óóó ember...a teszt szép és jó....De! Se a CPU felülete se a hűtő felülete nem 100%-ig sima...ebből jön az, hogy paszta nélkül 10négyzetmilliméteren érintkezik fém a fémmel. A levegő így is ad át hőt, de sokkal rosszabb a hőátadása mint a pasztáé. Azért kapsz jobb eredményt. Sőt ha a CPU és a hűtő is tükörpolírozva van akkor még jobb lenne az eredmény. Akkor a te gondolatmeneteddel a paszta is szigetel....
-
-
ROBOTER
addikt
-
Ribi
nagyúr
Igen, van, és az is hőcsöves.
De ez nem lesz hatékony, és olcsó sem. Halkság majd kiderül.
Kérdésem. Miért raktak alá 4 hőcsövet?
Azért írom le a fejlesztést, mert hülyeség, mert a levegő höszigetelő. Ennyit kellene már megérteni.
Itt 1 teszt mi történik, ha van kontakt a cpu és a hűtő között, csak paszta nincs. Nem hogy légrés. Légrés és paszta nélkül kb 5x olyan szar lesz a hőátadás.ROBOTER Koncenrikus bordázás? Mégis minek? Az a baj, hogy te tényleg nem tanultál termodinamikát, de még műszaki érzéked sincs hozzá, de magyarázni azt tudsz.
Folpack? Átütésről hallottál már? Atya világ te valahol nagyon el vagy tévedve
Eleve hogy jön ide az elektromos vezetés?Na itt kiszálltam, mert jól láthatóan túl sok a "műszaki" ember.
-
ROBOTER
addikt
Véletlenül se zavarjon a tény, hogy egy bezárt légrésben milyen levegőáramlás van és két, egymáshoz képest állandóan elmozduló fém között milyen levegőáramlás van, és ezáltal milyen a hőátadás.
Szerintem a végső verzión lesz valami koncentrikus gyűrűs bordázás a hőátadó felület növeléséhez.
-
Ribi
nagyúr
Ők is valszeg pontosan tudják, hogy hülyeség az egész, de a marketing BS bedarál elég embert, akkor bizony ők is akarnak 1 kis szeletet. Xarra masnit kötve eladható, akkor el is adják. Szerinted CM miért rak alá egy 4 hőcsövet? Megsúgom, hogy egyáltalán használható legyen. Szerinted miért nem közölnek tényleges teljesítmány adatokat? Gondolj már bele abba, hogy egy normál CPU borda alá nem raksz pasztát mennyire fos lesz a hőátadás. Ennyire egyszerű a megoldás.
-
fityesz9
tag
A mérnöki részébe nem tudok beleszólni, nekem annyi magyarázat is elég, hogy varázslat.
De jól néz ki, nekem legalábbis tetszik, és szerintem az összkép is jobb lesz, hiába, hogy tudom, hogy fontos alkatrész a hűtő, de néha olyan ormótlannak találom.
Én amit laikusként először megkérdőjeleznék, az az időtállósága. Jobb lesz attól, hogy fém, rosszabb...
Mert cserénél azért drágább dolog. -
DaveJr
őstag
Mert a fém-fém közötti hőátadás sem tökéletes. AL-CU esetén: CPU->(paszta->)réz->ALU
Csak réz esetén CPU->paszta->)réz. A réznek rosszabb a hőleadása a levegő felé viszont fém felé jobb mint az alumíniumnak.
A forgó résznek ezért jobb ha aluból van mert jobban leadja a levegőnek. A videón látszik hogy az alsó réteg ami a CPUval érintkezik rézből van mert ott fém érintkezik fémmel (persze nem tökéletesen ezért van a paszta). -
ROBOTER
addikt
Mert a kialakítástól függ, hogy a hővezetést vagy a levegőnek való hőátadást kell előnyben részesíteni. Tehát rézből készítve a forgórészt picivel kisebb lenne a forgórész alja és teteje közötti hőmérsékletkülönbség, de többet veszítenének a kisebb hőátadáson a levegő felé.
-
ALLAT001
senior tag
A kérdésem változatlan: ha a Zalman CNPS 7700 CU jobban hűt, mint a Al-Cu, akkor ennek a forgórésze miért nem hűtene jobban ha rézből lenne?
Cathfaern a 40-50 fokos légmozgás még mindig jobb mint a sehány fokos. Több meg nem lesz, mert ez nem kazán hűtésre van tervezve.
-
Cathfaern
nagyúr
Igen, ez a probléma nekem is feltünt. A hírben lévő képen is látszik, hogy oldalról szorosan körbe van véve a hűtő. Szóval így a minden alkatrész (kondik, memóriák, stb.) kapják majd telibe a forró levegőt. Nem hangzik túl hatékony dolognak, ha az egész gép hűtését nézem, és nem csak a CPU-ét.
-
LGLuke
őstag
Persze, hogy az indulások száma számít a legtöbbet, de ebben az esetben jóval kisebb a hőleadó felület, mint egy batár 1 Kg-os réztömb esetében.
A hűtés hatásfoka akkor a legjobb, ha nagy a hőmérséklet különbség a talp és a légkavaró között: ha 80 fokos a talp és a ventilátor rész 70 fokos, akkor sokkal lassabban tudja leadni a hőt, ha viszont a ventilátor szobahőmérsékletűre tud hülni, akkor nyilván sokkal több hőt tud átvenni a talptól. Ehhez viszont az kell, hogy jóval magasabb fordulatszáma legyen, mint az átlagos ventilátoroknak. Itt nem lesz 800 RPM-es változat, egy 95+ TDP-s CPU-hoz. A magas fordulatszám pedig bizonyosan magasabb zajszintet és nagyobb kopást fog eredményezni. -
ALLAT001
senior tag
Jó kis cucc, el tudom képzelni h a következő generációs alacsony fogyasztású gépeket ezzel hűtik. Lassan a PC is annyi helyet foglal majd mint egy hálózati modem
Btw hogy lehet h az aluminium jobban hűt?
Zalman CNPS 7700 közül nem a Cu hűtött jobban mint az AlCu ? -
Ribi
nagyúr
Szerintem is úgy hülyeség az egész ahogy van.
Mikor kitalálták a "tömör fém" hűtők után a hőcsövet, nyilvánvaló volt, hogy az jobb. Most ezek megint egy tömör fém cuccal akarnak versenyre kelni?
Eleve a hűtő semmiben sem különbözik attól, ha nem forogna a felső rész, hanem egy venti tolná rá a levegőt fentről. Csak nem lenne közte a légrés. Eleve ha a hűtőt paszta nélkül rakja fel valaki, kb kategóriákkal szarabb lesz a hőátadás. Itt hozzá sem ér? Másik, hogy pont a CPU alatt van a motor, tehát pont ott nem tudja a bordának átadni a hőt ahol a leginkább kellene. Alapjaiban hülyeség az egész és a hosszútávú dolgokról még szó sem esett... -
DaveJr
őstag
Mérnök vagy hogy kijelentsd, hogy hülyeség?
Ha szigetel a levegő vékony rétegben akkor szerintem nyugodtan rakd a kezed 1mm távolságra egy bekapcsolt kerámia lapos tűzhely fölé. Biztos nem fogod érezni, hogy meleg
pilóta: Írják hogy mikron méretű a hézag, szóval nem ér hozzá. Viszont olyan vékony az a réteg, hogy minimális a levegő hőátadó képességéből származó veszteség.
Azt is vedd figyelembe, hogy annak a levegő rétegnek a felülete "x" amin keresztül átadja a bordának, a bordáé pedig 100 "x". -
-
LGLuke
őstag
Félre értettél, vagy nem érted a csapágyazás lényegét.
A folyadékcsapágyazás esetében felpörgéskor és leálláskor megszűnik a vékony "filmréteg", amit a centrifugális erő hoz létre. Ekkor kopik a legjobba pl. az autó motorja is, mikor beindítod, vagy mikor leállítod és már nincs elég fordulat a folyadék réteg fenntartásához a tengely és a fal között.
Ebben az esetben egy 70 tonnás vas-beton tengely sokkal jobban koptatja a felületet és hamarabb kezd el lötyögni, mint egy 10 grammos műanyag! -
#13
Jack@l
veterán
darkarthur
#12
Jack@l
veterán
válasz
darkarthur
#12
üzenetére
De figymá, ha egyszer az alapötlet hülyeség, akkor mivan? A venti vagy forog/lebeg, vagy hozzáér az aljához. Ha hozzáér, akkor súrlódik és hőt is termel. Ha nem ér hozzá, akkor meg levegő van közte, ami még hőszigetelő is vékony rétegben...
Dicséretes a nagy lapát, biztos sok levegőt elvisz, csak felület nincs amire ráfújja. -
DaveJr
őstag
Videóban 0:11-nél mutatja hogy van egy átadó réteg ami a teljes felületen átadja a levegő segítségével. Írták is a cikkben, hogy az alumínium a javasolt mert az veszi fel (és adja le) a legjobban a levegőből a hőt. Csak melegíts egy alu bordát hajszárítóval, pillanatok alatt meleg lesz.
-
DaveJr
őstag
Laptopomban jelenleg 3100-at pörög a venti. Kialakítása hasonló és alig hallható kb 50 centiről. Egy HTPC-hez ritkán kerülsz ilyen közel. Szóval nem biztos hogy hangos lesz.
Laptopban látnám ennek a legjobb használhatóságát.Folyadékcsapágynak pont az a lényege, hogy csükkentse a surlódást. Szerinted miért olajozzák a tengelyeket? Hogy nőjön a surlódás? Pont kis sebességnél kis értékű a folyadéksúrlódás.
Ezen kívül van még a MagLev csapágyazás is. Az viszont örök életű. -
Petyyyyy
addikt
Talán az egyetlen olyan ötlet, ami megmaradt a CES dömpingjéből, mint valamire érdemes darab.
Nagyon kíváncsi leszek arra a formára, amit majd készként mutatnak be. Illetve a rejtett/még ki nem derített mellékhatások lehetnek érdekesek, valamint az élettartam.
Nekem is bejönnek a nagyobb hűtők, de azért ez sem csúnya és ha tényleg olyan csendes lehet, mint ígérik... -
LGLuke
őstag
Én egy kicsit szkeptikus vagyok. Inkább a gyári hűtőket válthatja ki, valamint ott használható szerintem, ahol kevés a hely.
Ellenben nem hiszek abban, hogy egy 3000 RPM-es ventilátor túl halk lenne, így pl HTPC valószínűleg kizárva, hiába oda kellene a legkisebb hűtő.
Vlamint a ventilátor résznek sokkalta nagyobb a súlya, hiszen műanyag helyett fémből van, így nem hiszem, hogy ugyanolyan időtálló lenne, mint műanyag társai, főleg induláskor és leálláskor lehet a folyadékcsapágyazásnak köszönhetően nagy a surlódás.
Ehhez ráadásul társul, hogy nem cserélhető a ventilátor: a '90-es években és a '00-es évek elején pont azt utáltam a VGA és CPU hűtőkben, hogy egybe volt aplikálva sok esetben a ventilátor és egyrészt komplett hűtőt kellett cserélni, ha a venti megadta magát, ráadásul, hiába volt jobb egy hűtő a társainál, ha gagyi minőségű ventilátort adott hozzá a gyártó, sajnos nem tudtad lecserélni.
Manapság tetszőleges 12 vagy 14 cm-es légkavarokat használhatunk a legtöbb hűtőhöz. Ez most újra elveszi ennek a lehetőségét. -
#2
eclipse006
őstag
eclipse006
őstag
Érdekes látvány egy kilós hűtőszörnyeteg után.
Ha teszi a dolgát úgy, ahogyan azt írják is, akkor jó alternatíva lehet. -
#1
MaxxDamage
félisten
MaxxDamage
félisten
ígéretes, bár nekem a nagy hűtők is tetszenek !
/majd az ára lesz a kérdéses ennek/
Viszont a zajszint az fontos ! (számomra és sokaknak is)L
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
(Aztán haverom nem engedte 
küld hozzám a postát állom 
Új hozzászólás Aktív témák
- Xbox Series X|S
- Milyen TV-t vegyek?
- bitpork: Phautós tali a Balcsinál 2025 Augusztus 2 napján (szombat)
- Counter-Strike: Global Offensive (CS:GO) / Counter-Strike 2 (CS2)
- Autóápolás, karbantartás, fényezés
- Nem indul és mi a baja a gépemnek topik
- Kerékpárosok, bringások ide!
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Apple MacBook
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- További aktív témák...
- AKCIÓ! MSI B365M i5 8600 16GB DDR4 512GB SSD RX 5700XT 8GB CM MASTERBOX Q300L Zalman 600W
- LG 45GR95QE - 45" Ívelt OLED / 2K WQHD / 240Hz 0.03ms / NVIDIA G-Sync / FreeSync Premium / HDMI 2.1
- GYÖNYÖRŰ iPhone 12 mini 64GB Green -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3054, 96% Akkumulátor
- Bomba ár! Dell Inspiron 15 3511 - i5-11GEN I 8GB I 256SSD I HDMI I 15,6" FHD I Cam I W11 I Gari
- Gamer Notebook! Csere-Beszámítás! Asus Rog Strix G731GU! 17,3Col! I7 9750H / GTX 1660Ti / 16GB DDR4
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest