Új hozzászólás Aktív témák

• #11888 janos666 nagyúr bacsis #11880

  Új Válasz 2014-06-28 23:26:43 #11888

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  janos666

  nagyúr

  válasz bacsis #11880 üzenetére

  2007 vége, az én PC-s szemszögemből 2008 közepe óta, tehát már 6 éve, ~2200 napja kint van az első rész. Egy végigjátszást én átlagban 90 órára saccolnék (ez inkább felfelé kerekítve). Így 5+4+3=12 végigjátszással ez ~1100 óra, ami átlagosan napi 0.5 órát jelent.

  Összességében szerintem átlag napi 1 órát játszottam az utóbbi 6 évben.
  Nem mondom, hogy ez nem sok (mivel nyilván van, hogy több egymást követő nap egy percet sem játszom, így van olyan nap, amikor több órát is), de azért még nem nő hozzá az ember a fotelhez.
  Ami tényleg betegesnek hangzik, hogy ennek ~50%-a a Mass Effect.
  A maradék 50%-ból, mondjuk 20%-ot vihetett el a Dragon Age sorozat, 10% lehetett a Skyrim, 10% az Assassin's Creed sorozat, és 5% a StarCraft2+kieg, továbbá 5% vegyes hülyeségek, amikre hirtelen nem is emlékszem és valószínűleg be sem fejeztem, csak kipróbáltam és töröltem (kicsit megerőltetve magam, még a Portal 2 volt ebben az időszakban, ami tetszett).

  Az első ME1 végigjátszás nálam is nagyon hosszú volt normál nehézségen, mert nagyon szokatlan volt számomra ez a játékstílus (előtte lényegében csak hagyományos FPS-ekkel, és egy-két C&C RTS-el játszottam, TPS-el se nagyon, RPG-vel pedig egyáltalán, a TPS-RPG pedig tudtommal mindenkinek viszonylag új dolog volt) így sűrűn meg is haltam, illetve jelentős idő volt beletanulni az inventory és skill point rendszer kezelésébe, a TPS irányításba, stb.

  Ezt követően a további végigjátszások (akár >1. rész, akár ismét az 1.) már jelentősen gyorsabban mentek. A >100 órából lett max 80 (mindenestől, DLC-vel, összes melléküldetésekkel). Mivel nem kezdtem el emelgetni a nehézségi szintet (esetleg az elsőt tettem nehézre olyankor, mikor importáltam egy hadviselt karaktert, mert akkor volt némi előnyöm, de sohasem maximumra), így már csak véletlenül haltam meg (szerintem így racionális játszani, nem úgy ha 10 percenként nyomja valaki a quaickload-ot, Shepard csak egyszer hal meg és támad fel a story-ban, inkább arra "gyúrtam", hogy minél gyorsabban és hatékonyabban irtsak le minden normál nehézségen játszó ellenfelet, szóval tényleg valahogy úgy nézzen ki a dolog, mint ha egy olajozott profi katonai hadművelet lenne -"fel sem fogták mi történt, mielőtt kifeküdtek" stílus-, nem egy szimuláció, ami szinte lehetetlen helyzetet teremt, de újra és újra megismételik, míg valahogy sikerül túlélni).

  Már tudom, hogy milyen sorrendben érdemes végigjárni a galaxist, hova melyik csapattársat érdemes választani és mikor melyiknek milyen fegyvert (ME1-ben modokat) érdemes adni, hogy a lehető leghatékonyabban irtsuk az ellenfeleket, így a combat rész rengeteget gyorsult fix nehézség mellett.
  Aztán az ME2-ben már az RPG elem is sokkal kevesebb volt, és az első végigjátszás után sohasem játszottam többé a bolygó scan-erel, ami szintén sok időt megspórol (helyette inkább adtam magamnak ásványokat egy save editor-al, mert az első végigjátszáskor folyton anyáztam scan-elés közben).
  A harmadik rész pedig eleve nagyon rövid a DLC-k nélkül, ha már sok a tapasztalatod az ME játékokkal. Így hasaraütésre talán 10 óra alatt át lehetne rajta szaladni, ha normál nehézségem sohasem halsz meg és csakis a kritérium küldetéseket csinálod (ha átugrod a beszélgetést, amit enged, akkor talán még kevesebb).

  Nem vagyok rá büszke, hogy lényegében egy antiszociális depressziós ingyenélő vagyok, így rengeteg az egyedül eltöltendő szabadidőm, de nem is szégyenlem. Ha ilyen kérdést szeretnénk feszegetni, ez nem is úgy néz ez ki, hogy imádok játszani, hanem úgy, hogy nem tudok mit kezdeni magammal, de szerencsére elég jól lekötnek ezek a játékok. Ha nem lennének, valószínűleg már vagy megőrültem volna (de ebben az irónia az, hogy van aki most is annak tekint ennyi Mass Effect után ), vagy rendszeresen tudatmódosító szereken lógnék (egy időben majdnem az lett a hobbim, de a tapasztalat alapján ahhoz is kellett a társaság, amivel sohasem jöttem ki jól, még olyankor és úgy sem, mikor mindenki be volt állva valamitől...), az idióta mellékküldetéseit pedig szépen csoportba lehet fűzni egy-egy galaxisjáró scan-körútba és citadel-körútba, ha már tudod mi a téma.

  Na de inkább "viszlát kedves naplóm, de itt most félbehagylak".

Új hozzászólás Aktív témák