- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Amazfit Active 2 NFC - jó kör
- Honor 400 - és mégis mozog a kép
- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
- Xiaomi 14T Pro - teljes a család?
- Apple Watch
- Google Pixel topik
- Google Pixel 9a - a lapos munka
- India felől közelít egy 7550 mAh-s Redmi
- Milyen okostelefont vegyek?
Új hozzászólás Aktív témák
-
GâLî
tag
válasz
szab.tam
#842
üzenetére
'delid' néven fut külhonban a processzorok 'kupaktalanítása' ami azt hiszem az új i7ek elégtelen minőségű pasztázása nyomán került be a köztudatba
én ezt tovább vinném annyival hogy a kupakot nem is tenném vissza rá és közvetlenül a chip felületéhez érne a hűtő/hőkamra
utóbbi azért lenne szimpatikus mert talán hatékonyabban osztaná el/vezetné át a kis alapterületű chipről érkező hőt a mugen2 talpára; ha jól értelmezem itt az ábrát akkor a hőkamra pont erre való
viszont ha nincsenek ilyen irányú tapasztalatok akkor kb egy hónap múlva, ha összeáll az új konfig. próbálok méréseket prezentálni kupakkal/anélkül/+hőkamrával -
#832
Glaz-dozfhut
őstag
szab.tam
#831
Glaz-dozfhut
őstag
válasz
szab.tam
#831
üzenetére
Igazából én is chipset hűtésre szánnám. Nem igazán akarom hajlítgatni, legfeljebb (sőt biztos) a lefogatáson kell változtatnom. Egy pillanatra megijedtem, mert '13. március 24-én volt frissítve az az oldal, de végül is visszaigazoltak; 3-at át is vehetek. Szerencsére egy kollégám elhozza aki pécsi.
Sajnos itthon nincs rendes szerszámom, esetleg nevelőapámnak van egy kis műhelye. Viszont vasas szakmában dolgozok, csak ennél az elcseszett cégnél nincs semmi forgácsológép a fűrészen kívül.
Viszont a hajlítással kapcsolatban: mit gondolsz, hogy történik ez gyártásban? A csöveket lezárás előtt hajlítják meg vagy kész állapotában?
A TV-ben láttam egyszer a rézfúvósok készítését, hogy ott miként hajlították a rezet. Szappanos vizet megfagyasztottak, persze az kívül-belül kitöltötte és valamennyire képlékeny maradt, de csak annyira, hogy megakadályozza a csőfal berogyását. Úgy korrektúl lehetett hajlítani. Persze itt nem ugyanaz, mert a belsejéhez nem férünk hozzá. -
Thrawnad
senior tag
válasz
szab.tam
#815
üzenetére
Na akkor átjöttem ide.
1 et nem értek, ha szivattyúval csinálod a vákumot és van benne víz akkor 100 C miért van kissebb nyomás mint a visszahűtéses esetben?
Sőt elméletileg ha visszahűtésest csinálod akkor ugye levegő egyáltalán nincs csak telített gőz.
Egyébként lehet a 250 C fokot azért bírják ki mert olyan erős a szerkezetük.
Mondjuk ott csak akkor a nyomás amit az a cső még elvisel.
Szerintem minden zárt edénynek van valamekkora "tűrőképessége"Thrawnad
-
Livio
tag
válasz
szab.tam
#798
üzenetére
Egy újabb ötlet/tipp:
Tégy egy menetes furatot a zártszelvényre, amit lezársz egy sima tömítő alátétes záródugóval. Ezt csak akkor nyitod ki, ha változtatni akarsz a vízmennyiségen, aztán visszazárod, és újra vákumozod.
Egyébként becuszabi számítását figyelembe véve akár simán tök jó is lehet a 60 ml. -
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#785
üzenetére
A kocsmai mértékegységrendszert én sem ismerem túl jól, de a térfogatok átváltását napi szinten gyakorlom, szóval igen, átgondoltam Ha a 6 ml meg nem lesz elég, akkor a szelepen keresztül még mindig tölthetsz bele (bár ha maradtál a presta szelepnél és azt a menetes résszel befelé rögzítetted, akkor nem lesz túl egyszerű...pont lezár ha pl. egy fecskendőből szeretnéd feltölteni).
A szelepezést mindenképpen újra kell gondolni, mert ha sokat akarsz kísérletezni, akkor rendszeresen újra kell tölteni a hűtődet, hiszen azzal is számolnod kell, hogy vákuumozás közben (mialatt folyamatosan csökken a nyomás) is megy el némi hűtőközeg.Vákuumpumpát végül is sikerült szerezned?
-
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#782
üzenetére
Oké, ez a "fél mm egyenletes eloszlásban" dolog valóban erőteljesen idealizált állapot, de ezzel legalább egyszerűbben lehet számolni, mint a statisztikailag is nehezen modellezhető kóbor vízcseppek alágördülésével.
A linkelt oldalról csak a 8. oldalt találtam érdekesnek a téma szempontjából (bár szerintem a többi is izgalmas
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
).A "nem tudom" tényleg egyszerűbb válasz lett volna, de ha tudnám a pontos választ, vagy bárki más, akkor ez a topik már régen bezáródott volna az érdektelenség miatt
Szóval csak ötleteltem.
Akkor tehát most mennyit teszel bele? Fél decit (50 ml, 5 cl), vagy 3-5 cm3-t? Elég nagy a difi.Apropó, tulajdonképpen mekkora teljesítményű eszköz hűtésére tervezed a cuccot (bocsi ha írtad már a típust, de nem nagyon vágom, hogy egy proci, vagy egy vga kártya mire képes).
-
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#778
üzenetére
Ez tényleg nem egyszerű számítás, mivel sok paramétert kellene figyelembe venni (és ezeknek egy részét nem is tudjuk).
Maga a rendszer is elég bonyolult, hiszen sem fizikailag, sem termikus szempontból nem homogén (két fázisátalakulás a rendszeren belül, két eltérő hőmérsékletű résszel, a kettő között hőmérsékleti gradienssel.
Keresgélés közben ezt találtam. A 8. oldal táblázata szerint 0,1 bar nyomáson 45,6°C a telítési hőmérséklet, azaz ilyen nyomáson a víz és a felette lévő gőz egyensúlyban van, másképpen fogalmazva 0,1 bar nyomáson ilyen hőfokon forr a víz. Az egyszerűség kedvéért tekintsük úgy, hogy ez a hőfok megfelel (gondolom ezt még a legfinnyásabb processzorok is elviselik).
A táblázat további adatait felhasználva én azt számoltam, hogy ezen a nyomáson a telített vízgőz tömege, az általad megadott térfogatban kb. 35 mg, ami nagyon kevés, de elegendő ahhoz, hogy telített legyen a tér vízgőzzel, azaz ennél nagyobb tömegű víz bejuttatásakor már folyékony állapotú közeg is marad a rendszerben.
Csakhogy itt jön közbe az, hogy neked ez kevés, hiszen
- kellő mennyiségű víz kell ahhoz, hogy felvegye a nem kevés hőmennyiséget (kellő hőkapacitása legyen a rendszerednek)
- a kondenzálódó víz elegendő mennyiségű legyen ahhoz, hogy a gravitáció hatására lecsurogjon a falon, ahogy Livio is említette. Ebből a szempontból éppen ez az, amit a legkevésbé ismerünk.
Lövésem sincs arra, hogy milyen vastagnak kell lenni a folyadékfilmnek ahhoz, hogy a gravitációnak ne tudjon ellenállni, csak a hűtőtornyod belső felülete a biztos. Ha csak a falakat nézzük, akkor 576 négyzetcentiméterről van szó., amit ha egyenletesen beborítunk 0,5 mm vízréteggel, akkor az 28,8 g-ot (ill. kb ugyanennyi ml-t) jelent.
Mindezek közben természetesen figyelembe kellene venni, hogy a párolgás nem csak a torony aljában, hanem annak belső faláról is történik, hiszen az nincs elszigetelve a fűtött és hűtött végektől. -
Livio
tag
válasz
szab.tam
#778
üzenetére
Én megpróbálnám figyelembe venni a felület nagyságát is, nem csak a térfogatot. Gyakorlatilag, hogy minden felületen lehessen víz folyton.
Esetleg ha van beáldozható hőcsöved, akkor azt jól lehűtve majd felnyitva megmérni a pontos mennyiséget + saccolni a falon maradt mennyiséget. És innen venni valami arányt, felületnagyság, térfogat, meg belső érdesség függvényében.
B verzió: ki kell számolni a tervezett nyomáson a max páratartalmat + a falakon megtapadó vízmennyiség (a számítást már ne tőlem várd, nincs rá jelenleg kapacitásom sajnos
) -
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#767
üzenetére
A kapilláris gyorsabb, mint az oldalfalon történő lefolyás, mert van egy plusz szívó hatás a szárazabb párologtatós vég és a nedvesebb kondenzálós vég között...
Olvastam olyat is, hogy belül tölcsér alakú heat pipe-ot forgattak meg, így növelték tovább a visszaáramlás sebességét...
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#747
üzenetére
csak ez a nyamvadt üvegszál szerintem rendes hőszigetelő.
esetleg csökkenti a kicsapódás intenzitását...Az üvegszál hővezető, egy fokkal kevésbé hidrofil, mint a szilikagél, de annál szerintem pont emiatt stabilabb. A sziliakagél hajlamos töredezni ha víz éri, mert túlságosan hidrofil. Néztem, hogy lehet kapni elég sűrű üvegszöveteket, annál meg nem számít igazán a ragasztó típusa, mert úgyis csak az egyik oldalát ragasztod fel. Szóval szerintem az a járható út.
A szilikagélhez még mindig nem találtam hidrofil vízálló ragasztót. Ezeket a tulajdonságokat nem is nagyon írják rá a ragasztókra, az a gond... Uszodatechnikánál láttam hidrofil gumikat, amiket tömítésre szoktak ragasztani, de ott sem írják, hogy mik a ragasztó tulajdonságai. :S Még körülnézek pár műanyagos cégnél, hátha valamelyiknél lehet kapni olyan gyantát, ami hidrofil.
-
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#755
üzenetére
"tehát vákuumpumpa kell"
Ez esetleg? A laborban nálunk is hasonló van, vákuumdesztillációhoz használjuk.
A presta szelepes kísérletedet elnézve, most már végképpen nem értem, hogy hogyan is lenne felépítve a hőoszlopod. Na jó, értem, csak éppen azt tárgyaltuk korábban, hogy ha a szelep végén lévő csavar lenne belül, akkor a fecskendővel létrehozott vákuum hatására a szelep kinyit, majd a szivattyúzás leállításakor a külső nagyobb nyomás hatására zár. Ezt az állapotot viszont fixálni kellene a csavar segítségével, mert különben a vákuumod hamar lecsökken (még az országúti kerekeknél használt 8-10 bar is hamar elszökken, ha nem rögzítik a szelep helyzetét, nálad pedig még 1 bar különbség sem lesz).
inf3erno
"A random összekevert cucc nem vezeti a vizet."Most mondjam azt, hogy én megmondtam?
Hidd el, a szilikon vakvágány. Bármit is keversz bele, ha annak bevonja a felületét, akkor az onnantól hidrofób. Ha lyukakat/kapillárisokat készítesz bele (pl. a sóval történő keveréssel és azt azt követő kioldással), akkor is hidrofób felületeted van, ami taszítja a vizet, így nem fogja azt vezetni.
Extrém kezeléssel hidrofillé tehető a felület, de ahogy írtad te is, ez nem stabil állapot. A kémiai módosítás meg teljesen felejtős. -
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#755
üzenetére
Vaterán a használtak 10k-ba kerülnek, ennél olcsóbban szerintem nem úszod meg, hacsak nem kölcsönkérsz valakitől...
Van egy ilyen olcsóbban, kérdés, hogy használható e arra, amire neked kell...
[http://auto-motor.vatera.hu/szemelygepkocsi_alkatresz_felszereles/motorikus_alkatresz/motoralkatresz_henger_hengerfej/volkswagen_vakuumpumpa_vakuumszivattyu_1736493806.html]
Nem vágom, hogy kocsikban mi hajtja ezeket, egyáltalán mire kellenek, és mekkora vákuumot csinálnak...Volt itt még jobb is, ami nem kocsiba való:
http://epitkezes-otthon.vatera.hu/barkacs_szerszam_ipari_gep/ipari_gep_barkacsgep/pneumatika_hidraulika/motoros_vakuumszivattyu_learazva_1700946911.html
Sajnos már elkelt, de ezek szerint ki lehet fogni olcsón... -
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#753
üzenetére
Aham...
[http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/08/Phase_diagram_of_water.svg]E szerint kb 0.1 bar-nál forr 50°C-on a víz, szal kb annyira képes a fecskendő. Ezek szerint ennél nagyobb vákuumra lenne szükség? Akkor ahhoz már tényleg valami komolyabb eszköz kellene...
Szerintem nem értem mi a probléma :-)
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#750
üzenetére
Mekkora vákuumra lenne szükség?
A legnagyobb gond, ha házilag próbálod megoldani a leválasztással van, miután elérted a megfelelő vákuumot. Ha a szelep tényleg tart, akkor az a része okés, viszont a pumpát valahogy le kell szedni a szelepről... Ha jól értem fecskendővel is elérhető a megfelelő vákuun... A porszívót néztem még, hogy mennyit tud, az 0.2bar körül van... A vákuumpumpákba úgy sejtem be van építve valamilyen szerkezet, amivel le lehet szedni őket a szelepről.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#745
üzenetére
Itt is. A random összekevert cucc nem vezeti a vizet. A sziloplaszt túl jól szigetel... Kipróbálom a benyomkodásos ragasztási móddal, meg ugyanezzel, csak kevesebb sziloplaszttal, meg úgy is, hogy sót teszek a sziloplasztba. Ha azok nem válnak be, akkor utánanézek a szilikon kémiai módosításának, hátha van valami egyszerű megoldás arra, hogy egy kicsit hidrofilabb legyen. Ha az sem válik be, akkor jön az üvegszál b tervnek.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#743
üzenetére
Fecskendőt hol tudtál szerezni? Én akartam venni egyet pár éve, a gyógyszertárban meg azt mondták, hogy nem adhatnak csak receptre... Valami ilyesmit mondott a nő, hogy "a drogosok miatt", amit nem igazán értettem, ti. tőlünk nyugatabbra ingyen szokták nekik osztani a tűt, hogy ne terjesszék pl a HIV vírust.
A sziloplaszt megtapadt fémen, pedig elsőre nem úgy tűnt... Horganyzott vasat használtam, nem tűnt úgy, hogy megmarta volna rajta az ónt az ecet, pedig azt olvastam, hogy be kellene fehérednie tőle... Holnap megnézem, hogy felszívja e a vizet. Valszeg a ragasztási módon változtatni fogok. Most összekevertem a sziloplasztot a szilikagéllel, majd kipróbálom úgy is, hogy elkenem egy rétegben a sziloplasztot, aztán belenyomkodom a szilikagélt... Holnap veszek elemet is a mérlegbe, aztán elkezdem a kísérletezést az arányokkal.
-
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#731
üzenetére
Mondom, hogy értem
inf3rno meg azt is érti, amit én írtam.
Volt egyébként valaki, aki ezt úgy csinálta, hogy a szelepet beforrasztotta a csőbe (rézből van, csak le kell takarítani a rávulkanizált gumit), betöltötte a folyadékot a csőbe, elkezdte forralni, a szeleptűt lenyomva tartva kiengedte a gőzt, majd amikor úgy gondolta, hogy elég kevés víz maradt a csőben, visszaengedte a szeleptűt, a rendszer lezárt, a tartalma visszahűlt és a légkörinél kisebb nyomás keletkezett.
Arra már nem emlékszem, hogy működött is a heatpipe, vagy sem.Utálni fogsz, de a presta szelep nem lesz jó, mert annak a belsejében nincs rugó, ott tényleg a kifelé ható nyomás zárja le a rendszert, a szelep véletlenszerű nyitása ellen a szeleptű végén lévő kis anyával lehet védekezni.
Az autószelepben viszont van rugó, ami alapból is zárja a rendszert.
Neked valami ilyesmi kellene, ebben a doksiban kicsit jobban látszik a szerkezete.
-
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#723
üzenetére
Ez is heatpipe, pedig nem kör keresztmetszetű:
Szóval ez szerintem teljesen lényegtelen
Amúgy egyelőre tényleg nem teljesen világos, hogy a
csövedetbocsi, zárt szelvényedet hogy tervezed használni. Függőlegesen, a 40*40 mm-es méretű talpat melegítve, a másik ugyanilyen méretűt pedig hűtve?
Én kapilláris réteget mindenképpen raknék bele, mert gondolom tekintélyes hőmennyiséget szeretnél vele elszállítani (tehát nem szimpla, a méretének megfelelő méretű hűtőbordaként szolgálna) és ez komolyabb anyagmennyiség áramlást jelentene. Lehet, hogy nem elegendő a felület, hogy azon csak úgy lecsordogáljon a kondenzált közeg.A szelepre visszatérve. Értem az elrendezést, meg az irányt, de ahogy utaltam rá, az a szelep mindkét irányba zár. A hagyományos módon használva a nyomás is(!) segít a zárásban, fordított állásban pedig a belsejében lévő rugó tartja a helyén a szeleptányért. Ha a 3 bar nem tudta kinyitni, akkor a te felhasználási módodnál sem fogja beengedni (elméletileg) a külső levegőt. A gyakorlatban persze mindenképpen gondoskodni kell a légmentes lezárásról. Ezt egy gumibetétes szelepsapkával simán meg lehetne tenni.
Ha lenne olyan pumpafejem feleslegben, amiről írtam, szívesen elküldeném, mert tényleg jó megoldás ez a zárási mód (13-14 baros nyomáskülönbségnél is tökéletesen zár és úgy zárom le a szelepet a pumpálás végén, hogy közben nem bontom meg a rendszert). -
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#723
üzenetére
"gyakorlatban sem a rezet, sem az alut nem bántja"
Ez fém függő, a leváló H+ ionokat redukálják a hidrogénnél negatívabb elektródpotenciálú fémek, pl cink, vas, ón, alumínium stb... A réz pozitívabb, azért nem reagál, az alumíniumról pedig azt írják, hogy megvédi a felszíni oxid rétege, azért nem marja meg.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#723
üzenetére
Hát alap dolog, hogy a maró anyagokkal kesztyűben kell dolgozni. Lehet kapni orvosi gumikesztyűt tizen forintokért gyógyszertárakban... A boltban kapható 10-20%-os ecet nem valami maró anyag, a sziloplasztnál nem tudom, hogy mekkora töménységűről lesz szó.
Szerintem is jobban teszed, ha valaki tapasztaltabbat keresel vákuum témában. Kevesen tudják, de e vákuum alá helyezett dolgok is robbanhatnak...
-
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#714
üzenetére
A wikiszótár szerint:
"Cső: belül üres, többnyire henger alakú tárgy, amelynek átmérője a test hosszúságához képest kicsi".
Ha jól láttam, akkor a hossz/átmérő nálad kb. 10, úgyhogy ez nekem cső...egy rövid cső, de azért cső"utólagosan eltávolítandó szerkezet, ami nyitva tartja a szelepet. lehetetlen. bicaj szelepnél annak belülre kéne kerülnie, amit ugye vákum után nem tudok eltávolítani. belülről ugye..."
Ja igen, én fejben a szelepet mégis csak a hagyományos módon kötöttem be
Viszont ha a szelepet lezárod, akkor lehet, hogy mégis jó lesz így.
A szelep tehát normál módon bekötve, a bazi nagy kamrádban ott a víz + levegő, a vákuumgépnek olyasmi a fejkialakítása, mint a bicikli pumpának (azaz a rácsatlakozáskor nyitja a szelepet), vákuumozás, lecsatlakozás, a szelep belseje zár, majd egy külső kupakkal bebiztosítod a zárást.
Ebben az esetben a legnagyobb probléma, hogy a lecsatlakozásnak úgy kell megtörténnie, hogy a rendszer közben ne levegősödjön fel.
Nekem van olyan pumpám a bringához (pontosabban szólva a teleszkóphoz), aminél a felcsatlakozás után a fejében egy központi csavart be kell tekerni és az nyomja be a szelep tűjét. Pumpálás (közben a nyomás ellenőrzése a beépített mérőn), majd csavar kiteker (szelep lezár) és lecsatlakozás (egy viszonylag kis térfogatú térben kell létrehozni a nagy nyomást és biztosítani kell, hogy lecsatlakozáskor ne történjen nyomásvesztés)Az ammóniás próbát én sem javaslom, mert:
- az ammóniát cseppfolyós gázként kellene beszerezni (nem felszentelt földi halandó számára felejtős )
- mérgező, maró anyag
- beviszünk a rendszerbe egy újabb változót, mert már nem csak a zárt térben lévő folyadéknak és annak gőzével kell számolni, hanem egy olyan vízben oldódó gázzal is, aminek az abszorpciója hőfok és nyomásfüggő, azaz mindjárt van két, egymástól nem független egyensúlyi folyamatunk. Ez így még ötletelés szintjén sem problémamegoldás, sokkal inkább problémagyártásinf3erno:
"A fém oxidációja az egyetlen dolog, ami miatt leválhat a felületről, mivel ecetsav keletkezik a sziloplaszt vulkanizációja során, ami ugye oxidáló sav."
Nem, az ecetsav nem oxidáló sav. Az elektronegatív fémeket (pl. alumínium, cink) megtámadja, a sók oldékonyságának függvényében fel is oldhatja. A réz elektropozitív fém, az ecetsav nem oldja, de oxigén jelenlétében megtámadja (az oxigén oxidálja a réz felületét, a keletkező oxid pedig már oldódik a savban).
Erre a problémára viszont tökéletes megoldás az ún. semleges szilikon tömítő/ragasztó. Nagyobb barkács-, vagy festékboltokban lehet kapni. Ugyanúgy nedvesség hatására polimerizál, csak közben nem keletkezik ecetsav, így fémekhez is jó.A szilikonról a véleményemet már leírtam, nem fogom magam ismételni, de jó kísérletezést
-
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#719
üzenetére
Szerintem a kapilláris fal úgy működhet, hogy a lekondenzáló vizet felszívja az egyik végén, és ez kinyomja a másik végén a vizet a párologtatóra. Ebben mondjuk nem vagyok teljesen biztos, de ha így van, akkor kapilláris réteggel gyorsabb lesz a vezetés, mint nélküle, függetlenül attól, hogy milyen irányba áll a hőcső vagy hőkamra a te esetedben.
Az ammóniásnál a kísérletet ammónia szökőkútnak hívják. Nem tudom, hogy mekkora vákuumot lehet csinálni vele, lehet, hogy nem lenne elég...
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#716
üzenetére
Nem mondtam, hogy nem fog működni nélküle (gravitációval ellentétesen egyébként nagy valószínűséggel nem fog). Szerintem menni fog nélküle, csak valószínűleg alacsonyabb hatásfokkal.
Nekem más miatt is szükségem van erre a felületkezelésre.
A hővezetési problémával majd akkor foglalkozom, ha már sikerült megoldani a kapilláris réteg problémáját. Fémpor hozzákeverésével szerintem javítani lehet a hővezetésen, ha szükség van rá, de ott még nagyon nem tartok...
A leporladás biztos, hogy nem lesz probléma, egyik összetevő sem valami reaktív, uv fény meg nem fogja érni őket. A fém oxidációja az egyetlen dolog, ami miatt leválhat a felületről, mivel ecetsav keletkezik a sziloplaszt vulkanizációja során, ami ugye oxidáló sav. Ezt meg lehet akadályozni elektron forrással, ha olyan fémről van szó, amire nem tapad az oxidja.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#714
üzenetére
Mindenképp próbáld ki magában a szelepet mielőtt beszerelnéd. A bicikli szelepnél a szelep belseje kéne, hogy bent legyen a kamrádban, a másik végére meg bármilyen eszközt rácsatlakoztatni nem annyira egyszerű...
A vákuummal kapcsolatban nekem az jutott eszembe, hogy a víz rengeteg ammóniát meg tud kötni, szóval elméletileg pár csepp vízzel és ammóniával elárasztott tartállyal is lehet vákuumot csinálni. Persze nem javaslom, mint megoldást, csak érdekességnek írtam...
Lehet kapni vákuumszelepet, de szerintem nem lesz olcsó, szóval valami olyan megoldást találnék ki a helyedben, amivel le tudod vágni, és újra tudod hasznosítani.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#712
üzenetére
Én még egyelőre a felületkezelésnél tartok, szóval az én kísérletem arról szól. Ha az megvan, akkor fogok hp-al foglalkozni. A középpont nálam 50% sziloplaszt, 25% szemcsés szilikagél, 25% porított szilikagél lesz szárazon összekeverve. Azt még nem tudom, hogy a mérések hogyan zajlanak majd, egyelőre az sem biztos, hogy ez a keverék működni fog... Ha működik, akkor kipróbálok különböző mérési megoldásokat, és az alapján döntök, hogy mekkora a szórása több mérésnek, ill. hogy kell e a mérési mód miatt új faktorokat bevezetni.
A faktortervek valóban az optimalizálásra jók abban az esetben, ha már van egy használható prototípusod. Ha jobban érdekel a dolog, akkor tudok küldeni anyagot róluk, nem annyira bonyolultak, mint elsőre gondoltam.
-
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#712
üzenetére
Hmm, ezt a bringás topikban nem is vettem észre (mondjuk jó régen jártam arra)
A kerékpár (autó)szeleppel tényleg az a nagy baj, hogy egyrészt a légkörinél nagyobb nyomás benntartására találták ki, másrészt pedig alaphelyzetben is van egy előfeszítése, azaz egy rugó húzza rá a szeleptányért a lyukra.
Kipróbáltam, ha a pumpa fejét csak annyira teszem rá, hogy már ne szökjön el a levegő a pumpáláskor, de még ne nyomja be a szelepet, akkor 3 bar-nál még nem nyit ki.
A te esetedben a legnagyobb nyomáskülönbség max. 1 bar, azaz határozott nyitásra nem számíthatsz.A másik probléma, hogy ha sikerülne is megoldani azt valamilyen szerkezettel (ami vákuumozás alatt határozottan nyitva tartja a szelepet), hogy el tudd távolítani a vizet a csőből, utána tökéletesen le is kellene zárnod a rendszert, hogy ne tudjon fellevegősödni.
-
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#709
üzenetére
Engem sokkal inkább az érdekelne, hogy pontosan mik is lesznek a kísérletek.
A kísérlettervezés arra való, hogy a kimenetelt befolyásoló faktorokat optimalizáljuk, vagy meghatározzuk, hogy a kimenetelhez milyen mértékben járulnak hozzá.
Ehhez viszont működő (a végeredmény szempontjából hasznos eredményt produkáló) kísérletekből kell kiindulni.
Na ezeket nem láttam eddig
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#700
üzenetére
Nem, teljesen igazad van, én nem értek hozzá. Nagyjából tudtam, hogy a hőszivattyú mást jelent, de nem tudtam, hogy annak, amit én írok mi a neve ilyen viszonylatban... Ugye hp-al is simán fel lehet hozni a talajhőt... A 20-25 fok attól függ milyen mélyre ásol, 6°C/100m, szóval 300-400m már elég, ha ilyesminek nekikezdenék, akkor nyilván nem én fúrnám a lyukat, meg egyáltalán jobban megtervezném...
-
#696
Veriakilis
senior tag
szab.tam
#693
Veriakilis
senior tag
válasz
szab.tam
#693
üzenetére
Szia!
Lezártam.
Aztán próbát tettem, és nyomás alá helyeztem, hogy nem ereszt-e, és kipukkadt.
De aztán újra lezártam.Azt hiszem, hogy először vízzel próbáltam ki, aztán kiszárítottam, és acetonnal is.
Acetonnal mínusz fokokon is működött,- ha jeget nyomtam az egyik felének, akkor szépen gyorsan jéghideg lett a másik oldala is.
Mindenesetre ennél már nem számított, hogy milyen irányban akarom használni,- fent a hőforrás, és lent a hűtőborda: így is prímán működött a sima csövekkel ellentétben.
A víz illetve az aceton teljes egészében a porózus részben volt elnyelve, így rázásra nem volt fémes hangja, mint a csövek esetében.Ami a képeken látszik, az egy lemezből lett hajlítva, és egy sima lapos rézlemezt (mint a hajlított, amin a rézpor van) ragasztottam hozzá szintén kétkomponensű rézragasztóval.
Az autószelep az viszont forrasztva volt az egyik oldali lezárón.Üdv.: Veriakilis
-
waithEard
őstag
válasz
szab.tam
#689
üzenetére
Én először leforrasztottam a cső 1ik végét, beraktam az üvegszálat, megtültöttem vízzel, majd kiszívtam az összes vizet, csak annyi maradt benne, amit az üvegszövet felszívott.
Lezáráshoz mindenképp kell forrasztás, vagy valami tömítő anyag, mert pusztán összenyomni nem tudod légmentesen. (Próbáltam) Esetleg valami ragasztó anyag is szóba jöhet, ami bírja a vizet. (Mert a kiszívás előtt kell a cső falaira felvinni. -
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#679
üzenetére
Haha, hát amilyen ütemben haladok vele... Ez körülbelül az 5. projekt, amit párhuzamosan csinálok... Valamikor a hétvégén kimérem a szilikagélt, aztán meglátjuk használható e. Egyébként jó lenne szerezni egy szinterezett fémporosat is, hogy össze tudjam hasonlítani a víz felszívás sebességét. Mondtad, hogy van neked szétfűrészelt HP... Ha esetleg ki tudnád mérni a sebességét, az jó lenne. Az 5 perc alatt megtett utas mérés szerintem túl optimista, a vrk futtatás is úgy emlékszem fél óra szokott lenni, körülbelül 0.3cm/min-re vagy valami hasonló értékre számítok. Ha esetleg kiméred, akkor szárazon tedd bele a folyadékba, aztán mérd meg bizonyos időközönként, hogy mennyit haladt. A málnaszörppel nem hiszem, hogy pontosan lehet sebességet mérni, mert eltérő mértékben kötődik a porózus felülethez, mint a víz, ill. a molekula mérete is nagyobb, ezért szinte biztos, hogy lassabban fog emelkedni... Jobb lenne valamit elhelyezni az oszlopon, ami mutatja, hogy ott már nedves. Mondjuk egy darab papír szerintem megfelel a célnak. Na majd még jobban kidolgozom ezt a mérési módszert....
-
waithEard
őstag
válasz
szab.tam
#677
üzenetére
Nos a rögzítése igen egyszerű volt.
Én 6mm-es rézcsővel próbálkoztam, amihez levágtam egy megfelelő hosszúságú csíkot a szalagból, és feltekertem egy fém pálcára. (Természetesen hosszában.) Ezután a pálcával együtt bedugtam a csőbe, kihúztam a fémrudat, és az üvegszál rugalmasságától fogva, nekifeszült a rézcső falának. Ennyi. Viszont a cső lezárását nem tudtam normálisan megoldani, ezért felhagytam a kísérletekkel. -
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#662
üzenetére
Valszeg akkor az oszcilláló volt, amihez fele kell, az úgy megy, hogy kb fele víz van, egy vékony csőben, és több helyen kialakulnak buborékok benne, amik vándorolnak, és közben mozgatják a közeget. Sokkal jobb a hatásfoka, mint egy sim hp-nak.
A pdf-el kapcsolatban úgy nézem azzal lehet nekiindulni, hogy megmondod, hogy hány wattos vezetést akarsz meg hogy milyen hőmérsékleten, aztán abból kijönnek a cső paraméterei: hossz, átmérő, töltöttség, stb... Az a gond vele, hogy csak 12W-ig megy, szóval ha 55W-ot akarsz, akkor nem sokat segít, bár csak ránéztem, nem ástam bele magam mélyebben... Én most kísérlettervezést próbálok tanulni, hogy a sózott sziloplasztra tudjak tervezni olyan kísérletet, amivel meg lehet mondani, hogy mi az ideális szilikagél - sziloplaszt - só - víz arány. Majd írok a régi egyetemi tanáromnak, hogy ajánljon valami jegyzetet, mert nem kenem a statisztikát ennyire. Csináltunk ugyanolyan tervet, ami ehhez kéne, de már sajnos nem emlékszem, vaktában meg nem éri meg nekiállni tesztelni, mert amit kísérlettervvel 6 kísérletből meg lehet mondani, azt terv nélkül kb 60-ból....
A kapilálris réteghez használnak szinterezett fémport is, de ahhoz meg gondolom technológia is kell...
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#659
üzenetére
Biztosan van erre képlet, de ennek még nem néztem utána. Én nagyjából fele vízre emlékszem abból a cikkből, amit én olvastam, de az lehet, hogy oszcilláló heat pipe-os volt, az meg kicsit máshogy működik.
Elvileg ebben a PDF-ben benne van minden, ami neked kell:
http://www.banglajol.info/index.php/JME/article/download/7473/5628 -
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#656
üzenetére
porózus rétegnek nemcsak a fejreállított "visszacsurgásnál" van jelentősége. felületet is növel, ahol az elforrás intenzívebben tud végbemenni. (tudomásom szerint...)
Igaz, növelhet párolgási felületet is. Helyesbítek, függőleges csöveknél nem létfontosságő a megléte, de valószínűleg jobb lesz tőle ott is a hőáramlás. Kéne valamilyen hőáram mérőt szerkeszteni, amivel lehet tesztelni az egyes megoldásokat, meg az sem utolsó szempont, hogy számolni lehessen pl cső darabszámot, vagy átmérőt egy adott hőáramra...
zártszelvény. én is pont erre gondoltam. csak nem tudom, a végelzáró lemezeket hogyan dolgozzam, dolgoztassam), rá.
Én alapból hegesztésre gondoltam, szerintem biztosabban zárhat, mint a ragasztók, a szelep levágását viszont én sem tudom hogyan lehetne úgy megoldani, hogy a vákuum is bentmaradjon... Valahol olvastam, hogy hegesztéssel ez a szelep kérdés is megoldható, egyébként ha rajt marad a szelep, akkor szép lassan kimegy belőle a vákuum, vagy hát a külső levegő megy befelé... Ha esetleg több fajta fémet használsz, akkor érdemes megnézni az elektródpotenciálokat, mert pl a réz fokozza a vas korrózióját, az ón meg csökkenti. Mondjuk ha teszel valamennyi ónt is a vas mellé, akkor megakadályozhatod, hogy a zárt szelvényed belülről rozsdásodjon, amíg elfogy belőle az a kis oxigén.
A szilikagél ragasztásánál én arra gondoltam, hogy sziloplasztot keverek el sóval és azzal ragasztom fel a szilikagélt, aztán meg kimosom belőle a sót vízzel. Így el lehet érni, hogy a gumi (a sziloplaszt elvileg kaucsuk + katalizátorok, ami légnedvességre vulkanizálódik) kellően lyukacsos legyen ahhoz, hogy átmenjen rajta a víz a szilikagél szemcsékhez. Viszont a gumi nem ázik el úgy, mint a gipsz, és elég rugalmas ahhoz, hogy nagy valószínűséggel a hőtágulás se tegyen kárt benne. Na ezt majd tesztelem, meg csinálok többféle keveréket, amint lesz időm rá, de ígéretesnek tűnik....
-
GerykO
aktív tag
válasz
szab.tam
#648
üzenetére
Értelemszerűen spirálrugóra gondoltam, mit ha csavarsz, az átérője összemegy, és ha elengeded, akkor nekifeszül (neki feszíti a kérdéses valamit) a cső (rúd...) falának.
De ezt az ötletet tovább gondolva, két csővel is meg lehet oldani. A kisebbik cső belülről majdnem szoruljon a nagyobbik cső belsejéhez, majd a belső cső külső felületét porszórással, csiszolással, marással, vagy savas marással kissé porózussá tesszük, majd be a csőbe, és a két cső közti rész kell csak feltölteni a kívánt folyadékkal. Kisebb belső légtérfogat...
De ha teljesen porózussá tesszük, akkor meg rendes csövet kapunk...Mindenki: Apropó milyen savval érdemes kísérletezni , hogy kissé megmarassam a réz csövet?
Mert gondolkozom falfűtésnek a hőcsöves változatán, de jól ki kellene számolni/beállítani a forráspontot/működési hőmérsékletet, mert könnyen repesztheti a vakolatot...
Amúgy egyenletesebb hőelosztást érnék el vele, mint a rendes vizet keringtető falfűtéssel...
Szerintem nekem a porózus réteg nem is lenne lényeges, ha függőlegesen helyezném el a csöveket, vagy gyorsítaná a gravitáció munkáját? -
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#643
üzenetére
Jól érted. A cső két végét nem tervezem felületkezelni, így ott normálisan menne a hővezetés...
Egyébként a gipsz nem vált be, utánaolvastam, és 20% víztartalmú oldatoktól már mállik. Egyébként ezt tapasztaltam is. A szilikagél még jó lehet, ha állandóan vízben áll. Haverral konzultáltam, ő szerinte, egy idő után teljesen szétroncsolja a víz, mert túl hidrofil. Azt mondta, ha vízben áll, akkor talán nem, ha viszont kiszárad, és újra nedvesedik, akkor biztosan. Egyébként tapasztaltam is, elég vicces volt, hogy bedobtam vízbe a szilikagél gyöngyöket, és elkezdtek szétrobbanni :-)
Egyelőre ott tartok, hogy valószínűleg beválna ez a jellegű felületkezelés, de még nem találtam megfelelő ragasztót, amivel rögzíteni lehetne fém felületen... Most ott tartok, hogy akár még azt is el tudnám képzelni, hogy egy elég kis lyukú hálóval fogatom fel... Az a baj a ragasztókkal, hogy nem elég porózusak, ill. ha azok, akkor meg mállanak ha vízben állnak. :S Pl fel lehetne ragasztani a sziloplaszttal, de az meg nem engedné át a vizet a szilikagél részecskék között. Úgyhogy ez az egész még kidolgozás alatt van...
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#628
üzenetére
Elméletileg 0.5kW/cm2 is elérhető, két cikkben is e körüli értéket írtak. Mondjuk igazán kísérlettel tudnám eldönteni, mert más dolog a szuper megmunkált ipari HP meg a házi... Majd ha már ott tartok, hogy összeraktam legalább egy csövet, meg egy mérőt, akkor visszaírok, hogy mi a helyzet ilyen téren.
-
becuszabi
aktív tag
válasz
szab.tam
#628
üzenetére
Igen, szerintem is itt bukhat meg a dolog. 15-20-25 kW-nyi hőt kiszipkázni nem olyan egyszerű.
Szeretjük a hp-ot, mert nincs szükség a közeg áramoltatására, de a fizikát nem lehet meghágni, a kis mennyiségű közegnek kicsi a hőkapacitása és ezt még az sem tudja ellensúlyozni, hogy viszonylag gyorsan szállítja a hőt.Gyári megoldásokat eddig csak napkollektoroknál láttam, ami legjobb esetben is csak a használati melegvízhez volt elegendő (vagy a fűtési rendszerbe segített be), de így is tele volt zsúfolva csövekkel.
-
inf3rno
nagyúr
válasz
szab.tam
#619
üzenetére
Meglátjuk. Majd próbálok még hőtanos fórumokat keresni, mert nem egyszerű egy ilyen rendszert beszabályozni. Ami már elég biztos, hogy beszórok egy buffert, mondjuk egy boilert a hőleadók (padlófűtés) és a kazán közé. Annak a hőmérsékletét sokkal könnyebb szabályozni, mintha közvetlenül a kazántól vezetném a hőt minden egyes szobához. A boiler és a kazán közötti rész az érdekes. Ha az is HP-al megy, akkor oda szelepes megoldás kell, ha fixen leheggesztem, akkor vagy a HP robbanik fel, vagy a boiler... Egyik sem túl vidám...
Talán oda jobb lenne valami szabvány megoldás, aminek már kiforrott a szabályozása...Szabályozni szerintem a legegyszerűbben a hőátadási keresztmetszettel lehet két HP között. Pl teszek közé szilikont aztán közécsúsztatok egy szigetelő lapot, ha alacsonyabb hőáramot szeretnék. Esetleg beteszek egy fém lemezt vagy valami nagyobb fém tömböt, aztán ha kihúzom, akkor a levegő szigetel valamennyire. Annyi a gond, hogy a hőtágulás miatt beragadhat a fém tömb, aztán elszáll az egész rendszer... ;-))) Ezen még agyalni kell... Utánanézek, hogy nem e kapható valami kész hővezetési keresztmetszet szabályozó.
-
ngabor2
nagyúr
válasz
szab.tam
#584
üzenetére
Én különálló alumínium lemezeket húztam rá a csőre, az könnyebb/egyszerűbb volt számomra.
A csöveket hajlítani úgy érdemes, ahogy a vízszerelők a Henco-csövet szokták: egy puha, műanyag vályúba fektetik, és azzal együtt hajlítják, ami nem engedi megtörni. hogy 8mm-es vályút lehet-e készen szerezni, azt nem tudom. Talán egy vastagabb kábel külső burkolata is megteszi, ha ügyes vagy. nekem sikerült már egyet megroppantanom, pedig óvatos voltam.
-
ngabor2
nagyúr
válasz
szab.tam
#582
üzenetére
pár elméleti megközelítésű dolgot tudok írni ehhez. a hőcső az nem hűt, csak a szállítja a hőt. tehát a hideg oldalon azt a 250W-ot bizony el kell fújni, ez legalább olyan fontos, mint hogy mennyi hőt képes egy cső szállítani.
annak idején én is vettem conrados 8mm-es csöveket, valami 50W-ra emlékszem, mint max terhelés. maximális terhelésen járatni a cuccokat nem biztos, hogy hosszú életet garantál, 40W-nál sokkal többet nem szívesen adnék nekik. Ez alapján én személy szerint 6 csövet tennék rá, a végét meg lehetőleg a gépen kívülre vezetném, vagy ha házon belül kell lennie, akkor külön ventivel nyomnám be a hideget, ami utána felmelegedve azonnal tud a házból távozni.
Kiváncsian várom az eredményeket, korrelál-e majd a sejtéseimmel.
. De akkor éppen meg is mentheted a helyzetet az iménti javaslatommal 
, de amit mondtam megmondtam 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
).
)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Dixit 4 Eredet (bontatlan, fóliás kártyacsomag)
- Szinte új, minőségi, állítható ritkítóolló
- LG 27GR95QE - 27" OLED / QHD 2K / 240Hz & 0.03ms / NVIDIA G-Sync / FreeSync Premium / HDMI 2.1
- 134 - Lenovo Legion Pro 7 (16IRX8H) - Intel Core i9-13900HX, RTX 4090
- Samsung Galaxy S6 Lite (2022) , 4/64 GB ,Wi-fi
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest