- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Honor 400 Pro - gép a képben
- Mobil flották
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Milyen okostelefont vegyek?
- Garmin Forerunner 970 - fogd a pénzt, és fuss!
- iPhone topik
- Fotók, videók mobillal
- Bemutatkozott a Fairphone 6
- Huawei Watch GT 5 Pro - egészség + stílus
Új hozzászólás Aktív témák
-
szab.tam
nagyúr
"ill turelmetlenek voltunk"
hát igen.
a kettőt összetéve:
a felszopóknak nem szabad idő előtt abbahagyni a melót.
ez a standup commedy műfajban is így van.***
lényeg:
lesz 2. kanyar.
mély torok, bő nyál,
azaz normális vákuum pumpa és szigetelés.de a veletechre kiviszem a 12. hűtőmet is, még ha kamu is lesz.
"vapor chamber mega tower + 16*xbox rev 1.0...
mert hogy biztos jó darab lesz. előbb, utóbb...
***
erre blasko kolléga rá fog izgulágulágolni a barkácsból.
alíg bírtam begépelni.
mert fáradt vagyok.
de ő néki izgalmas téma........
(pedig le sem kötöztem...)
-
-
szab.tam
nagyúr
b+
én 6ml raktam bele, majd leragsztottam.
a tököm a mértékegységekbe.
(a végén meg így lesz a jó....) ***
aki sűrűn jár kocsmába, az tudja, hogy 40ml az 4 cent.
én nem.
és több, mint 20 évvel ezelőtti, gödöllői gépész flörtöm alkalmával már a félévkor majdnem kibuktam. a statikán. 1 karú emelő. 2-essel mentem át... -
becuszabi
aktív tag
Nem keményedett az üvegszál, hanem elveszítette a tartását. Ez a szövet néhány cm-es szálakból van készítve, a kötőanyag kiégetése után szinte széthullott.
A szövet biztos, hogy a gyanta miatt nedvesedik rosszul.
Az üveg felületére a szabad -OH csoportok révén szinte bármilyen más csoport felaggatható. A laborban mi is szoktuk egy, a mérőműszerbe való üvegcsövecske felületét "passziválni", a lehető legtöbb szabad OH-t lekötjük, hogy a felület hidrofób és apoláris legyen.
-
becuszabi
aktív tag
"A szilikonról azt írták, hogy a kémiai módosítások csak a felületén alakulnak vissza, ahol érintkezik a levegővel. A belsőbb rétegekben megmaradnak, úgyhogy elvileg lehetséges sziloplaszttal is megoldani ezt a problémát..."
Ha a belső réteg hidrofil marad, az nem segít rajtad, hiszen az anyag áramlása a kapillárisokban zajlik, ehhez pedig az kell, hogy a kapilláris felülete és a szállítandó anyag kedvelje egymást. A víznek hidrofil felület kell, úgyhogy még a legkisebb hidrofób szigetecske is komoly gátat jelent egy ilyen anyagtranszportnak. Ezért nem fog működni a sziloplasztba benyomkodott szilikagél sem.
A forrasztóónnal mit kötnél a felületre?
Szilikagélt? Nem jó, nem szeretik egymást (a forraszanyag nem nedvesíti a szilikát).
Fémport, -forgácsot, -szemcsét? Igen, az működhet, csak el kell jól találni az arányokat, meg a por (forgács, szemcse) részecskéinek nagyságát, hogy a forraszanyag ne töltse ki teljes mértékben a részecskék közti teret, vagy ha mégis, akkor legalább a felületi egyenetlenség elég nagy legyen (pl. ha finom, tűszerű forgácsokat használnánk, akkor a forraszanyagba csak egy részük ágyazódna be).
Ezzel én is próbálkoztam, de csak fémport tudtam előállítani, ami túlságosan finom volt, így a forrasztóón minden rést kitöltött."Most a forrasztóónon agyaltam, de arról azt írják, hogy ólommal keverik benne az ónt, úgyhogy az most kimarad."
Az olcsóbbakba tényleg van, a jobbak viszont már teljesen ólommentesek. Amivel én próbálkoztam az ón-ezüst-réz: 96,5%-3%-0,5% összetételű volt, ráadásul egy teljesen pasztaszerű kivitelben (felületszerelt áramköri lapok gyártásánál használták), ami nagyon megkönnyítette a fémporral való összedolgozást (+ gyantát is tartalmazott és még oldószerrel is hígítható volt).Üvegszövet:
amikor a múltkor szó volt róla, akkor eszembe jutott, hogy van itthon ilyenem, ki is próbáltam, csak elfelejtettem megírni a tapasztalatomat. Szóval, tapintásra kellemesen érdes, ami bizakodásra adott okot, de vízzel megcseppentve látszott, hogy nem az igazi, mert az nem szívódott be, csak nagyon lassan. Ugyanakkor újjal szétkenve a felületen a szövet áttetszővé vált, ami egyértelműen jelezte, hogy a víz kitöltötte a szálak közti teret.
Az üvegszövetről papírzsepivel felitatva a vizet, majd újra megcseppentve már szépen elterült, tehát a szövetet alkotó elemi szálakra tapadt kevés víz kellően hidrofil felületet adott. Ez számomra azt jelenti, hogy ha egyszer átnedvesedik a szövet, akkor működik a kapilláris hatás. Ha több rétegben lenne (pl. egy cső belsejében egy több rétegű tekercsként), akkora rétegek közti rés miatt ez talán még fokozottabban jelentkezne.
A szövet amúgy nagyon gyorsan száradt, ami szintén azt jelzi, hogy a fajlagos felülete nem elhanyagolható.
A piromán kisördög![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
azért csak felébredt bennem, úgyhogy a gázégő lángjába beletettem egy darab szövetet. Zöldes szélű, kormozó lánggal éget és elég fojtó szagú gázok keletkeztek (kipróbálása csak szabad levegőn ajánlott), ami szerintem valamiféle epoxi műgyanta kötőanyagra utal és ez megmagyarázná a felület csökkent nedvesíthetőségét is.
A ragasztó kiégetése után a szövet elveszítette a jó kezelhetőségét, már nem igazán lehetett feltekerni. -
szab.tam
nagyúr
mint kapilláris, gravitáció ellen, nem igazán .
lefelé szerintem gyorsabban lecsurog egy sima oldalfalon.
nagyon jól átnedvesedik, tehát jól felveszi a vizet.amikor ugye rátettem a kezemet a sima alura, és az alura tett üvegszövetre, tapintással lényeges hőelvonális különbséget éreztem.
ezt az egész belső porózus dolgot értem is, meg nem is.
de mivel én nem egy vékony csövet fogok készíteni, hanem egy nagy kamra "oszlopot", így megcsinálom pucér belső fallal.
szerintem fog működni.márha 1x vákuumpumppa közelébe jutok...
(most már behúztam a kéziféket. semmire nem beruházok 10k-t sem, ami nem biztos. túl sok elment már a passzív hűtés kísérletezésekre az elmúlt 2 évben...) -
szab.tam
nagyúr
ja. jó kiindulási alap.
nálam elvi (és gyakorlati) okokból a vatera és társai elkerült felület.
az összes megrohadhat ott, ahol van.
(szimpla nav bünti adatbázis...)a használt pumpák is.
(a fb is, ami szintén csak egy bázis a kutakodóknak...)
***
valszeg elnézek a techcon-ba.
item profilokat vásároltam már tőlük.
drága, de végtelenül korrekt és profi banda.ott van vákuumszelep.
a piab cuccai.de van élet ezen kívül is...
****
tehát:
utána kell járni, kel venni egy jó vákumpumpát.
aminek jó csatlakozási lehetősége van.
egyre jobban látom, ezen nem lehet spórolni.... -
szab.tam
nagyúr
"E szerint kb 0.1 bar-nál forr 50°C-on a víz,"
"gőz"-öm sincs (
), hány bárnál. ezek találgatások.lényeg:
a bciklibelsős presta szelep lehet hogy jó lesz.
a szigetelést a vákuumhoz talán meg lehet oldani.
talán az egyszerű gumis leszorítás, (+ szilikonos ragasztás, ameddig még nem jutottam el), is talán elég lesz.a kísérletekhez talán elég az összeállt illesztés modell.
(erről még nem töltöttem fel fényképet.)de valami motoros vákuumszivattyú kellene hozzá.
enélkül kivitelezhetetlen a művelet.milelőtt a látvány elöl zárt, tervem szerinti leragsztott, fix hőkamrából nekiállnék szivattyúzni, jó lenne a vizuálisan is látható teszt. (átlátszó üvegből való kiszívás, kis nyomáson látható desztviz forrás, szelep, pumpa működése, stb...)
tehát vákuumpumpa kell.
-
szab.tam
nagyúr
én ma besokalltam, és meló után rendeztem egy kora esti alvást....
a feldarabolt gumibelső jó lesz a szelep, (bármilyen is lesz), tömítés kiegészítésre, szigetelésre.
ezt leteszteltem.
a presta szelepes megoldáshoz való csatlakozáshoz jó lesz valamelyik fecskendő váza (ezt is néztem), és abba egy gumicső. (gumicső még nincs.)most ott tartok újra, hgoy vákumpumpa kéne, mert a szigeteléseket valszeg meg tudom oldani.
a kamra oldalfalán lévő kapillárisokat meg pont lesza*om.
szerintem a nálam lévő kamraméretben talán ez első körben kihagyható.tehát a fő feladat:
vákuumpumpa kéne... -
szab.tam
nagyúr
én a hétvégén átgondolom a vákuum szelepelési témakört.
bátyám gépészmérnök, valamikor beugrom hozzá az egyetemre, ahol tanít, némi kozzultációra.
végre élek vele, hogy valaki ért is valamihez a családban...
igaz, már sokszor felajánlotta a segítségét, de mindig előbb megfaragtam mindent, minthogy értekezhettünk volna a témában.... -
szab.tam
nagyúr
asszem a találgatósdit lezárhatjuk.
veszek a héten egy presta szeleppel szerelt belsőt. kivágom egy kevés gumi megtartással.
arra rádolgozok egy csövet, amire a vákumszivattyút rá lehet kötni.
és kipróbáljuk, hogy szívásra nyit-e az ellenkező irányból.
ha nem, akkor szétszedem, és tovább gondolkodom.ez megvan egy jó ezresből...
-
szab.tam
nagyúr
-
szab.tam
nagyúr
én egyelőre próbálkozom natúr belső fallal.
***
lassan 2 éve végzem a passzív hűtési kísérleteket. belefutottam már pár zsákutcába, hibába.
viszont nem hagyom, hogy az elvek korlátozzák a próbáimat.
magyarul: meg akarok mindent tapasztalni, hogy valóban működik, nem működik.én úgy látom, hogy sok új dolog akkor hal el, amikor a túlképzett fejlesztőmérnök ki sem próbál valamit, mert tanulta, hogy az úgysem lehet jó...
konkrétan lefordítva:
lehet, hogy egy kis keresztmetszetű hőcsőben kötelező az oldalfali kapilláris.
de nálam jóval nagyobb a kersztmetszet, (40*40mm), és gravitácóval elletétel "visszacsurgásra" sincs szükség, mert mindig állni fog a szerkezet.***
az említett keverékeidnél 2 bukta lehet:
- idővel leválik, elporlad, és a cső aljában egy törmelékkupacként összegyűlik.
- nem vezeti jól a hőt, azaz kvázi szigetel.én szilikonos ragasztó + paszta keverékekkel végeztem hővezető ragsztó kísérleteket.
viszont ezek az anyagok(az összes hővezetőpaszta is), baromi rosszul vezeti a hűt. nagyságrenddel rosszabban, mint a fémek. a céljuk a 2 fémfelület közti levegő kiszorítása, (ami ugye a még jobban szigetel), de nagy vastagságban szintén szigetel... -
szab.tam
nagyúr
de minek a kp-ja? adott térfogatra eső desztvíz mennyiség és a vákum mértéke?
***
én már nagyjából kitaláltam, amit elsőre összedobok.
most nem állok neki ötletelni, mert még van változó.ami eldőlni látszik:
méret 40*40*400
anyag 2mm vastag alu zártszelvény
talp 3mm alu, a v2 rézből lesz már
belső oldalfali kapilláris a v1-ben nem lesz még.
vákum + desztvíz lesz. v1 találomra...
rögzítés f.bs. mivel vákumról indul, így nem hinném, hogy olyan nyomást érnék el, ahol szétvetné. (mert ott ugye már az egész nem működne, hiszen légkörin a forráspont 100 fok....
étert egyelőre hanyagolom, mert veszélyes
vízet beöntöm, majd lezárom. a felső lezáró laposrúdba beágyazok egy szelepet. amit vákumozás után körbeburkolok, és így véglegesítem.
az alsó lezáró laposrúd belső részére egy kisbordázat kerül, elforralást segítő felületnövelésre.****
fő probléma a szelep. 2 verzió van. vagy egy nyomásszelep megfordítva, vagy egy vákumszelep.
vákumszelep: hiába guglizok, csak autóalakatrészeket dobál ki ez a sz*....
nyomásszelep.a fő kérdés az, hogy ha a a bicaj szelep fordítva be van ágyazva, és kívőlről megcuppantom, akkor nyit-e a szelep, és bent tudok-e vákumot csinálni. vagy ahhoz be kéne másznom a kmrába, és be kéne nyomnom a tűt.
mert valaki válaszolt rá ugyan, hogy nem megy, de szerintem nem jól értette a dolgot.
mintha egy abrocsot szeretnék felfújni úgy, hogy bemászoka kerékbe, és kintről beszívom a levegőt.
tehát hogy ekkor is be kell-e nyomni a tűt.itt tárgyaltuk a témát, nem írom le teljesen újból.
-
inf3rno
nagyúr
No megvan a 2^(4-2) -es részfaktorterv hozzá. Még utánaolvasok egy kicsit a témának, eddig úgy tűnik, hogy ez a terv megfelelő lesz. Jövő héten elkészítem a különböző keverékeket, ill. megnézem/utánakeresek, hogy milyen mérési módszer a megfelelő. Hétvégére már lesznek adataim.
Kellemes Ünnepeket!
-
-
becuszabi
aktív tag
3-400 m-es heatpipe?
- iszonyat ár a fúrásra
- iszonyat ár a hőcsőre
további problémák adódnak: hőszigetelés? mire akarod használni (a kávédat melegen tartani, vagy lakást fűteni)?Megint csak azt mondom (valakinek már írtam mással kapcsolatban), hogy ha a hőcsővel való hőszivattyúzás valóban működne (ill. hatékonyabb és olcsóbb lenne), mint a normál hőszivattyú, akkor már használnák.
Itt ugye most nem arról van szó, hogy a hp segítségével hűteni kell a talajt, hanem a talaj és levegő közti hőmérséklet különbséget a levegő hőmérsékletének emeléséhez használnád.
A hőszivattyú alkalmazásánál ugyanakkor nem szükséges ilyen jellegű hőmérsékleti eltérés (nem a melegebb rendszerrel melegítjük a hidegebbet), mert ott inkább a hőtartalom "áthelyezése" történik. -
szab.tam
nagyúr
nem akarok félrevinni a témát, de azért ezt muszáj:
értesz te a geo hőkhöz? (én nagyon nem.)
csak így laikusként ezt a 20-25 fokos talajhőmérsékletet nagyon soknak találom.
és a "hőszivattyú" kifejezés lehet, hogy többértelmű, de elsődlegesként azért a köztudatban kicsit más van szerintem. (leegyszerüsítve egy kompresszoros, "fordított" légkondi.)****
de ha minden kifejezés, hőadat helytálló, akkor ok, bocs.
csak mint írtam, nem értek hozzá. de nem kell megmagyarázni.
-
waithEard
őstag
Én valami olyan cuccon gondolkodtam, amihez nem kéne szelep. Kiszívod a levegőt, és a csatlakozás mögött összenyomod a csövet. Ha előtte a csőtorkolatot befuttatod belül cinnel, akkor az összenyomás pilanatában felhevíted, és le is van zárva cső. Persze ehhez nem ártana valami spéci berendezés...
-
szab.tam
nagyúr
most te vagy az előreküldött próbanyulam.
(mifelénk úgy hívják, hogy más f*-val verjük a galagonyát...)igaz, inkább az ennyémmel szokták. végezném is a kísérleteket, csak nagyon szétszórt vagyok mostanság.
viszont április elején el kell kezdem a "hőtorony" kivitelezését, hogy a veletech-re készen legyen.
már a nevét is tervezgetem, pedig még sehol sincs az egész:
vapor chamber mega tower rev 1.0 feat x-box
meg ilyesmi.... -
szab.tam
nagyúr
waithEard kolléga egy másik topic-ban bedobott egy porózus ötletet.
-
becuszabi
aktív tag
Kezdem kicsit hülyén érezni magam, hogy olyan sokszor negatív véleménnyel vagyok a próbálkozásaiddal kapcsolatban. Tényleg semmi rosszat nem akarok, csak a felesleges munkától szeretnélek megóvni.
Szóval, mielőtt egy többfaktoros kísérlettervezésbe fognál, pár ötlet:
- a sziloplaszt nagyon sűrű, homogén keveréket készíteni a segítségével (úgy, hogy közben levegő ne kerüljön bele), szinte képtelenség
- sebbenzinnel hígítható, de szigorúan csak addig, amíg nem találkozik nedvességgel (a térhálósodott anyagot már csak duzzasztja) és így is gyorsan kell vele dolgozni, mert valamennyi nedvességet a benzin is képes felvenni (nekem a benzines oldat is belekötött egy idő után az üvegbe)DE a legnagyobb gond az, hogy
- ha sikerül is megtalálni azt az arányt, ami még nem tölti ki a szilikagél szemcsék közti pórusokat
- vagy sikerül a kioldásos módszerrel szilikon habot létrehozni
a szilikon gumi felülete rendkívül hidrofób, azaz víztaszító. Hiába áll ugyanúgy szilícium és oxigén atomok láncolatából, amíg a szilikagél felületét poláros (hidrofil, vízkedvelő) -OH csoportok borítják, addig a szilikon guminál apoláros -CH3 (metil) csoportok. Márpedig ez mindent fog csinálni, csak nem beengedni a vizet a pórusokba. A számunkra szükséges kapilláris hatásnak előfeltétele, hogy a folyadék nedvesítse az adott felületet, fordított esetben a negatív kapilláris hatás jelentkezik, ami értelemszerűen azt jelenti, hogy a folyadék minden erejével azon van, hogy elhagyja a pórusokat.szab.tam: valahol a #300 bejegyzés környékén Veriakilis kolléga mutatta be az általa készített lapos heatpipe-ot. Az ott leírt technikával szerintem a te céljaidat (nagy átmérőjű, szögletes hőcső) is meg lehetne valósítani.
-
inf3rno
nagyúr
Most próbálok összeszórni 2^p teljes faktortervet a szilikagél rögzítésre.
Úgy néz ki, hogy 3 faktor lesz:
- száraz szilikagél - ragasztó arány,
- a ragasztó-ban van e só, vagy csak tiszta sziloplaszt,
- a szilikagél a kimérés után be lett e nedvesítve, vagy sem (a sziloplaszt nedvességre vulkanizálódik).
A célfüggvény a rögzített gélben a málnaszörp által 5 perc alatt megtett út lesz.
Egyelőre bújom a kísérlettervezéses cikkeket, aztán próbálok rájönni, hogy hogyan kell majd kiértékelni mindezt, meg hogy jó e ez így... Elég bonyolult a téma, statisztikában meg még nem vagyok annyira jó... Ha esetleg valaki ért hozzá közületek, akkor szívesen fogadok tanácsot.Közben kimértem, hogy a szilikagél kb a saját tömegének megfelelő vizet tud felvenni, ill levegőn állva olyan 30% a víz benne (bár ez gondolom függhet a levegő páratartalmától). Jó kis anyag mindenesetre. Remélem beválik ez a rögzítési mód.
-
szab.tam
nagyúr
leegyszerüsítve az elv tök ugyanaz.
az alakja, és így a felhasználási módja kicsist más.
az itteni ábrán jól látható.
gyakorlatban ugyanazt csinálja, mint a hőcső. egy kis felületről erántja a hőt, és egy nagyobb felületen leadja.
de mivel ez egy kis téglatest, így optimális pl. vga-knál.
ráadásul itt kombinálták a 2-t. a hőkamra tetején a csövek nagyobb felületen, kényelmesebben tudják leszedni a hőt, mint közvetlenül a gpu-ról.
ugyan van egy + hőlépcső, de ez a hatékonyság miatt több az előny, mint a hátrány. -
szab.tam
nagyúr
ezek nagyon furcsa adatok...
*****
cső vs.cső vs. vapor chamber.
kicsit keveredtek a dolgok.
nem én akarok 55w-ot. azt arra mondtam, hogy egy normális, gyári, 8mm-es csőnek, (szerintük) optimális 70 fokon 55w a maximális teljesítménye. pl. 40 fokon valószínű kevesebb.
a 6-os csöveké ennél kevesebb.amikor ennél a hűtésnél a gtx480 gpu-a ráfogtunk 6 db. 8-as conrad csövet, tudtam, hogy van kb. max 330w szállításom.
namost. én nem 40-55w-okkal akarok bohóckodni, és abból többet, hgoy összeadódjanak.
hanem egy nagy méretű hőkamrát, négyzetes keresztmetszetűt, hogy az olalára könynen rá tudjam dolgozni a bordákat. valahogy így fog kívülről kinézni.
és középen ott lesz a tervezett 400*40*40*2-es hőkamra. ami legalább 150-200w-ot kell tudjon.
ami nem sok, hiszen csak 3-4 db. 400*8-as conrad cső telejesítménye. csak azzal ugye most nem tudok mit kezdeni, mert mindenhol kerek, elég nehézkes lenne a kis felület miatt a hőfelvétel és leadás abordák felé.
meg hát ilyen hőcserélős, blokkos dolgot már készítettem eleget.
most újat akarok. azaz saját vapor chamber-t. vagy mindegy, minek nevezzük.
ez igazából nem is a klassazkus hőkamra lesz, hanem egy meghízott, szögletes hőcső.... -
inf3rno
nagyúr
A pdf-nek a végén van:
Fig.12: Temperature vs fill ratio for different
working fluids for input heat of 6W
E szerint vízzel 30% körüli töltés az ideális 60°C hőm különbségre , ha 6W-ot akarsz elvezetni.A fig13-on látszik, hogy a W növelésével az egész balra tolódik, tehát 40°C hőm különbségre jó 10W-nál a 30% töltöttség.
Ez alapján 50W körül a fill ratio tényleg nagyon lent lehet a béka segge alatt, ha 70°C-ra tervezik (kb 50°C hőm különbség)...
40°C-t nézve:
6W 75%
10W 30%
nyilvánvalóan nem lehet erre egyenest illeszteni, mert 14W-nál már negatív lenne a töltöttség... (meg két pontra amúgy sem illik)valószínűleg ellaposodik az egész, és nullához elég közeli érték lesz a töltöttség magasabb W értékeknél, ez meg összecseng a te gyakorlati tapasztalataiddal....
Szerintem próbáld meg néhány százalék töltöttséggel, ha tényleg magas W-ra tervezel, és 70°C-ra. A cső méreteit is nagyjából meg lehet mondani a többi grafikon alapján, de mivel ők más anyaggal dolgoztak, ezért az biztosan nem fog stimmelni nálad.
-
szab.tam
nagyúr
thx!
egy kicsit túl tudományos. mire kihámozom belőle....
egészen biztos, hogy jóval kevesebb, mint a fele.
én törtem már el ilyen csövet. alig jött ki belőle 1-2 csepp.a mentett linkek közt kutakodtam. itt van néhány kép a belső anyagok keresztmetszeti mintáiról.
-
szab.tam
nagyúr
sajnos forrasztás, hegesztés eszközöm, gyakorlatom nulla.
ezekt csak mással tudom elvégeztetni.
de ehhez először tudnom kell, mit is akarok.a benthagyott, aktív szelep a kísérleti fázisnál lehet hasznos.
de ha meg a tuti arány, akkor azt valamhogyan le kell zárni.
egy csőnél egyszerűbb vákum alatt lezárni a nyitott véget. de egy ilyen nagy kamránál ugye ez elég nehézkes.
erre is ki kell találni majd valamit.***
más.
a számítástechnikai hőcsöveket kb. 70 fokhoz lövik be maximális teljesítményre.
több ilyet láttam, hogy egy 8-as cső 70 fokon max 55w.ehhez ugye valószínű tartozik egy optimális belső űrméret, desztvíz mennyiség és nyomás.
van-e erre valami képlet?
nálam adott lesz a térfogat, és egy szobahőmérlséklet körüli szerelés.
ehhez kéne a desztvíz és nyomás.
elkezdeni totál vakon lövöldözni ugye elég hosszadalmas lenne... -
becuszabi
aktív tag
Nos, szerintem elég rossz irányba mész.
Nem arról van szó, hogy infót gyűjtesz és okosodsz, mert az pozitív.
A porózus réteg kialakítása szempontjából a szilikagélnek, gipsszel, vagy bármilyen polimerrel történő összeragasztása nem jó. Részben azért, amire magadtól is rájöttél (nem bírják a vizet), részben azért, mert az egymástól nagyon eltérő anyagok összehozása közben a kondenzátum mozgatását végző kapillárisokat eltünteted.
A harmadik probléma, hogy ezek az anyagok nem csak egymástól, de a rendszer működése szempontjából kulcsfontosságú résztől, a fémcső anyagától is nagyon különböznek. És mindezt egy változó hőmérsékletű környezetben akarod működtetni. Ez tartósan nem fog üzemelni, mert az anyagok hőtágulás közti különbség gyorsan lerombolja a porózus anyag szerkezetét.
Talán nem véletlen, hogy a készen kapható hőcsövekben a csővel azonos anyagból képezik ki a folyadékot szállító réteget.Amit linkeltél, az valóban jó dolog, de azon kívül, hogy a hozzá szükséges anyagok beszerzése elég költséges, maga a technikai kivitelezés is problémás.
-
inf3rno
nagyúr
http://www.gelest.com/goods/pdf/couplingagents.pdf
Szóval lehetőség van a szilanol csoporton keresztül összekötni a részecskéket egymással R-(-SiOH3)n típusú ragasztóval, vagy bármi mással, ami erre hasonlít. A fémnél a felszíni oxid rétegre is biztosan vannak hasonló kötési módok... Annyiban nem egyszerű a dolog, hogy a szilanol csoportokkal köti meg a vizet a szilikagél, szóval ha túl sok ilyet elhasználunk, akkor már nem lesz elég hidrofil, ha meg túl keveset, akkor meg szétesik az egész. Olvasgatok tovább, hátha kijön valami házilag előállítható olcsó praktika a dologból...
-
szab.tam
nagyúr
nagyon drukkokok.
habár némi zűrzavart érzek a gondolatokban.de ebben végleg:
"HP-nál az még előnyösebb, mert a cső oldalát hőszigeteli, így kisebb lesz a veszteség."ha fűtésnél hőt szállítasz, akkor azt megértem, hogy ne vesszen el középen hő.
ezt külső szigeteléssel kell megoldani.ha jól értem, te porozus, (esetleg kapilláris) anyagként szeretnéd használni, belsőleg.
a porózusság egyrészt a felületnövelésre kell. a kis nyomásona víz alacsony hőfokon ugye elforr. minél nagyobb a felület, annál hatékonyabban. a kis pórusokban szinte mikrorobbanások formájában.
de ha az anyag szigetel, akkor nemcsak a veszteség lesz kicsi, hanem a hőfelvétel és a másik végen a leadás is.
szerintem. ha jól értettem.... -
inf3rno
nagyúr
Találtam olyat, hogy OHP vagy PHP - oszcilláló HP. Ez olyan, hogy nagyon kis csövet használnak rá, és a csőben gőzzel és folyadékkal teli szakaszok váltakoznak. Elméletileg sokkal jobb hőáramot ad egy ilyen, mint a normál HP, mert mozgásban van benne a folyadék is. Ha már a sima HP-t sikerült összeszórnom, akkor kipróbálom majd ezt is.
A keresztmetszetes probléma (már ha jelen lesz), akkor meg lehet oldani ezzel az OHP-vel, vagy a víz cseréjével valamilyen más közegre.
-
becuszabi
aktív tag
Igen, ha nagyobbak a gömbök, akkor nagyobbak a pórusok, viszont akkor a kapilláris hatással is egyre kevésbé lehet számolni, ami a folyadék mozgásának a hajtóereje. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy víz esetén számottevő kapilláris hatásra mikronos nagyságrendű "csatornák" esetén számíthatunk.
Távol álljon tőlem, hogy bármilyen tapasztalatszerző kísérletről lebeszéljelek, de hidd el, hogy a teljesen feltöltött cső nem fog működni.
A VRK lemezeknek van olyan változata, amelyiknél a szilikagél réteg egy kb. 0,1 mm vastag alu lemezen van. Én erre a típusra gondoltam, amikor a hajlítási próbát javasoltam.
-
becuszabi
aktív tag
Magát a csövet nem tömheted tele porózus anyaggal, mert akkor a gőz nem tud szabadon áramolni.
A VRK-s (TLC-s) lemez jó ötlet, de mechanikailag nagyon keveset bír. Próbálj meg levágni belőle egy vékony csíkot, vagy kör alakúra hajtani. Le fog pattogni a szilikagél. Ha a cső belső felületét vonnád be ezzel (és úgy, hogy nem hullik le a nedvesség hatására), valószínűleg a hőtágulások közti eltérés rombolná le a szerkezetet.
Talán nem véletlen, hogy a gyári hp-oknál vagy a cső belső felületébe marják be a kapillárisként működő árkokat, vagy mikroszkopikus méretű fémgömbökből, szinterezéssel alakítják ki a folyadékot szállító réteget."Érdekel, hogy vajon azért, mert nem megoldható, vagy azért, mert nem értenek hozzá."
Biztos, hogy nem a szakértelem hiánya miatt nem találkozunk a gyakorlati alkalmazások tömegével. Szerintem ennek gazdaságossági okai vannak. Egy ilyen rendszer (ha megvalósítható), akkor biztosan drágább a jelenleginél. Lásd, minden ház tetején lehetne napkollektor, napelem, mindenkinél működhetne hőszivattyú, vagy az elfolyó használati melegvíz hulladékhőjének egy részét lehetne hasznosítani pl. peltier-elemekkel stb., de mégsem ez van, mert a technológia egyelőre többe kerül, mint az az energia, ami kinyerhető, vagy megtakarítható (soká térül meg). -
becuszabi
aktív tag
Vékonyfalú húzott rézcső nem túlzottan bírja a nyomást. Melóban használunk 1/4"-es csövet, aminek a falvastagsága kb. 0,8 mm. Arra a gyártó 1000 psi-t (kb. 69 bar) enged. A réz ráadásul hő hatására kilágyul, romlik a nyomásállósága.
Az a szelep, amit én említettem, az nem nyomásra, hanem hőre nyit (mint egy bimetal), tehát amint felmelegszik kinyit és úgy is marad addig, amíg a beszerelésének helye nem hűl le. Ha pedig nyitva van, akkor a kondenzált folyadék is vissza tud jutni az elpárologtatóba.
A hp-ot amúgy miért tartod jobb megoldásnak, mint az áramló vízzel töltött cső (hagyományos hőhasznosítás)? A számításoknál azért azt is figyelembe kell venni, hogy egy kazánban mekkora hőmennyiség keletkezik és azt hogyan lehet onnan jó hatásfokkal kivinni.
Igen, a szivacs egy porózus anyag, csak a folyadék visszavezetéséhez nem elegendően kicsik a cellák. A kapilláris hatáshoz nagyon kis pórusátmérőjű hab kellene, aminek ráadásul nyílt cellásnak kell lennie. Na, ez az, amit technikailag nehéz megvalósítani.
-
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
azért csak felébredt bennem, úgyhogy a gázégő lángjába beletettem egy darab szövetet. Zöldes szélű, kormozó lánggal éget és elég fojtó szagú gázok keletkeztek (kipróbálása csak szabad levegőn ajánlott), ami szerintem valamiféle epoxi műgyanta kötőanyagra utal és ez megmagyarázná a felület csökkent nedvesíthetőségét is.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- PlayStation 5
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- M0ng00se: Hardvert áruhitelre?
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Gitáros topic
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Rendkívül ütőképesnek tűnik az újragondolt Apple tv
- Star Trek
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- További aktív témák...
- Telefon felvásárlás!! Samsung Galaxy A50/Samsung Galaxy A51/Samsung Galaxy A52/Samsung Galaxy A53
- BESZÁMÍTÁS! Asus Prime A320M R5 1600 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1050 Ti 4GB Rampage SHIVA TT 500W
- Apple iPhone 15 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Csere-Beszámítás! RGB Számítógép PC játékra! R5 5600X / RTX 3060Ti 8GB / 32GB DDR4 / 500GB SSD
- Eladó Új Motorola G31 4/64GB szürke / 12 hónap jótállással!
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest