- Google Pixel topik
- Vékonyabb lett, jobb kamerát kapott, de az akku maradt a régi: itt a Fold7
- iPhone topik
- Xiaomi 14T Pro - teljes a család?
- Google Pixel 8 Pro - mestersége(s) az intelligencia
- One mobilszolgáltatások
- Poco F7 Pro VAGY Nothing 3a Pro ?
- Változó design, tekerhető lünetta: megjött a Galaxy Watch8 és a Classic
- Fotók, videók mobillal
- Itt az igazság a Samsung állítólagos Android Auto alternatívájáról
Új hozzászólás Aktív témák
-
Húúú, nagyon nem. Emberi szempontból... anyám borogass.
Még ennyi intrikát, rosszindulatot, hát mögötti szájalást sehol nem tapasztaltam.
Pedig, Borsodból jöttem. Mondjuk, annak egy kifejezetten jó környékéről.Zöldet tekintve, nos mihez képest. Vannak erdős részek, de közel sem annyi, mint otthon volt.
Heh... na, igen. Még most is az AZ otthonom. És marad is.Városba nem költöznék. Nyilván praktikusságot tekintve előnyösebb. De, egy panelban, számban/s*ggemben a szomszédokkal, megdöglenék. A panel is necces, de kertes házat venni, csak közvetlenül egy bankrablás után tudnék.
Egyébként Sárvár 15 perc, Szombathely bő fél óra. Autóval.
A tömegközlekedés viszont agyrém. Hétköznap is sz*r, de hétvégén, emberi időben innen nem mész sehova és nem is érkezel meg.
-
-
A bogyókat lehetőség szerint kerülöm. Így is megvan a kötelező adag.
Inkább P-vitamint szedek.
Nem menekültem. Sose.
Személyes okból jöttem ide. Csak az és kb. minden más, elég csúnyán félrement.Elmozdulni innen már nehézkés lenne és nem akarat vagy elhatározás kérdése.
Ja, amig volt a faluban hangulatkarbantartó egység, járogattam. Meccset nézni, lengőteke, stb.
A 60+-os pultosbácsival viszont nem akaródzott közelebbi kapcsolatba kerülni...
-
#75
Argos
őstag
mefistofeles
#69
válasz
mefistofeles
#69
üzenetére
Én is.
Ha, nem zárt volna be az egyetlen kocsma két éve...
-
#74
Szevam
senior tag
mefistofeles
#72
válasz
mefistofeles
#72
üzenetére
Nem depresszióra kaptam!
-
#73
Hieronymus
veterán
mefistofeles
#72
válasz
mefistofeles
#72
üzenetére
Csak ha baktériumok okozzák a depressziót, segít az antibiotikum.
Bár én még nem hallottam ilyen betegségről. A herpesz vírusok ellen nem használ. De azok nem szabályoznak hangulatot.Ha drágább a gyógyszer, akkor a placebo jobban működik. Nagyjából 20% a pozitív hatás érhető el. Ha valaki nagyon hisz benne, akkor ennél még jobban működhet a placebo. Lásd, homeopátia. A szer nagyon drága, ám hatóanyagot csak nyomokban tartalmaz. Vagy nyomokban sem.
-
#72
mefistofeles
veterán
Szevam
#71
Depresszióra kemikáliák és antibiotikum? Ezt borzasztónak tartom.....
Ha el is múlik tőle mi a garancia, hogy ha leállsz a bogyókkal nem jön vissza a depi?
Az én nézetem szerint ezt a tudatában kell lerendeznie az embernek.
Persze ha beválik hajrá, de ez szerintem csak egy mankó mint a vallás. -
"Sosenem voltam ilyen, és bosszant is."
Dettó így éreztem én is, szerintem ez tuti fertőzés. Én antibiotikumot kaptam saját nyavajámra. 3 nap alatt elűnt a pár éves "kis" szorongós depim.Menekülni felesleges. Az ember saját magát kell rendbe tegye, aztán kb. mindenhol otthonra lel. Ha tetszik a környék/hely ahol élsz maradj, ha visszavágyódsz menj.
+1 a kocsmázásra. Beszélgess a pultossal, mindegy hány éves. Én mindig szomorúnak éreztem egy pultos csajt. Elkezdtem beszélgetni vele, végén már mosolygott. Csak bogarakról beszéltünk.
-
#69
mefistofeles
veterán
Argos
#68
-
A depresszív világnézetet fertőzés is okozhatja. Van tapasztalatom. Vény nélkül kapható remotiv extra 2 doboz egymás után vényben olvasható adagolással. Közében napi 2000 mg c vitamin és 8000 NE D vitamin +cink +milgamma. Emellé kamilla tea szegfűszeggel vagy bodorrózsa tea napi 2 bögre. Nem egy antibiotilkum de kicsit kitisztít.
Negatív világnézettel én is menekültem az emberektől, de volt ahova menni kellett. Amikor emberek között voltam mégis csak jobban éreztem magam.
-
#66
Argos
őstag
mefistofeles
#62
válasz
mefistofeles
#62
üzenetére
Ez.
Így, ahogy írod.
Reagálnék tételesen, de inkább nem.
Ez így pont jó.
(nem szarkazmus!) -
-
#64
Argos
őstag
RandomName
#58
válasz
RandomName
#58
üzenetére
No, az 57-et skippelem, lévén nem vonatkozik rám. :)
Semmi kapu, meg pánik. Egyszerű töprengés fejben, ami kihallattszott ide.
Jók a javallatok, mint ahogy a többieké is.
Csak kiszabottul nem releváns a kérdésfelvetésemre.
Mennék én ezer meg egy felé és csinálnék millió dolgot megfele... de, egy kurva mankóval a hónom alatt és meglehetős depresszív világérzettel, már nem oly' egyszerű.És még mindig nem vagyunk a felvetésemnél.
Ami törpénetesen annyi volna, hogy egy lyukas garast se nem akarok itthagyni miután megpusztultam. -
#63
Szevam
senior tag
Hieronymus
#60
válasz
Hieronymus
#60
üzenetére
Férfiaknál én sem tudom elképzelni hogy, 40 korul kapuzarasi panikja legyen barkinek. 50 korul esetleg,de az sem biztos.
"mióta intézményt építenek a buta - igen, buta - emberek hiTszékenységére, azóta van ordenáré faszaládé a világban."
Sajnos egyet értek. Lehet cél a közösség építés, és az nagyon kedvezo, ha olyan emberek gyűlnek össze akik egyformán hisznek valamiben. Ha átcsap vízfejbe, akkor van baj. -
#62
mefistofeles
veterán
Argos
#49
Elég sok ellentmondást fogalmazol meg saját magaddal kapcsolatban....
Bánod, hogy nincs utódod, de még saját magadat sem tartod alkalmasnak egy kiskutya tartására sem. Szeretnél valami elfoglaltságot, célt az életednek de elmarod magad mellől az embereket.
Pár dolgot tisztáznod kell, legalább elnagyoltan azt, hogy mit kezdj magaddal.
Ezt sajnos itt senki nem fogja megoldani, mert lehetetlen.
Ha bármiféle emberi közelségben, kapcsolatban szeretnél élni az feltételez legalább minimális alkalmazkodó képességet. Persze lehet tartalmas életet élni magányosan is de ez is elhatározás és alkat kérdése.
Vedd számba, hogy anyagi, életviteli, párkapcsolati viszonylatban milyen reális lehetőségeid vannak, és válaszd ki azokat, amikért némi kompromisszumot, áldozatot is tudnál hozni. Gondold végig, hogy mik azok a a vágyálmaid, kívánságaid, amik kimaradtak az életedből de reálisan még megvalósíthatóak.
legalább az irányvonalat neked kell kijelölnöd mert erre senki más nem képes. -
válasz
forceberg
#56
üzenetére
Abszolúte igaz!
Nem fejtettem ki.
Nekem sem a hittel van bajom. Részemről, mindenki abban a kisszékben hisz, amiben szeretne.
És ez szép, meg jó addig, amig egy mókuspajtás meg nem látja benne az aranytojást tojó kecskét, aki hozza a káposztát, nem pediglen fogyasztja.
De, mióta intézményt építenek a buta - igen, buta - emberek hiTszékenységére, azóta van ordenáré faszaládé a világban. -
#60
Hieronymus
veterán
RandomName
#58
válasz
RandomName
#58
üzenetére
Negyvenegy évesen kapuzárási pánik?
Nem valószínű. Később jelentkezik az a felismerés, ami a pánikot indítja be. -
Ez nem a vallásról szól, hanem a hitről. Én pl papíron egy, lélekben több vallásos vagyok, mert amiben hiszek az valahol középen van. Jap és nem tartom egyiket sem, bár a taoizmus egyre jobban közelíti a meglátásom.
Értem a véleményed a filmmel kapcsolatban. A mondandó lenne a lényeg, de sajnos ehetetlen a köntös. Én pl pont ezért még nem néztem meg a Barbie filmet. Állìtólag jó a mondandója, de annyira nyálas és rózsaszìn hogy kb 10 perc után dobtam
-
#58
RandomName
senior tag
RandomName
#57
RandomName
senior tag
válasz
RandomName
#57
üzenetére
Szerk lett volna, de kifutottam az időből.:
Most látom.... 41? Akkor ez csak sima kapuzárási pánik jellegű akármi.
Menj többet emberek közé, mert még ennél is jobban be fogsz fásulni, és ebből is jönnek az ilyen gondolatok. Kell néha egy icipici carpe diem. És itt nem a tajvani shemale-ekre gondolok, elég egy jó étterem, egy random buli akár csak este 10-ig, régi random arcokkal felvenni a kapcsolatot és sztorizni... Apróságok kellenek, menj be abba kávézóba ahol sosem voltál bent, de mindennap elmész előtte. Én pl szeretek közlekedési céllal biciklizni, és tudtam, hogy van egy kerékpármúzeum Debrecenben... Lementem, hogy megnézem, vittem egy 1986-os kerékpárszerelő könyvet a múzeumnak ajándékba. Ott derült ki, hogy kölyökkoromból az "idősebb banda" egyik tagja csinálja. Kb 3 órát beszélgettünk, sztoriztunk, akkora mentális feltöltődés volt, hogy hihetetlen. -
#57
RandomName
senior tag
Argos
#17
RandomName
senior tag
Ha aktív nyugdíjas vagy azért van más is, mint az öregek ovija.
Egy szemmel látható összegért van arra mód, hogy olyan intézménybe költözz, mint egy társasház, ahol mindenkinek saját lakása van, de az öregek otthona pozitív részeivel. Doki, gyógyszerfigyelés, szervezett de nem kötelező közösségi programok, stb.... Ha kell be is vásárolnak neked, meg segítenek, hogy az esetleges betegségednek megfelelő kajád legyen.... (szív, cukor, glutén, laktóz, stb)
Egyik társcég tulajának a felesége is ilyenbe költözött... (Társcég.... Nem kellene ilyen fellengzősnek lennem, főnök unokatestvérének a férje halt meg sok éve, akinek volt egy vállalkozása 1 alkalmazottal) Eladta a házát, befizette a pénzt, és havonta egy szemmel már nem annyira vészesnek tűnő összeget fizet a szolgáltatásért.
És amikor kezdesz szobanövénnyé válni, akkor lehet menni az öregek ovijába, vagy vehetsz supportot, hogy egy kv főzéssel ne gyújtsd fel az egész épületet....
Persze esetünkben kihalásos alapú a hely, nem fognak mellé építeni ha te oda akarsz költözni, de állítólag más hasonló létesítményeknek is nagy sikere van. Annyira, hogy nem kell weblap nekik, mert szájhagyomány útján is megtelik.... Erről is csak térképet tudok mutatni: [link] -
AztaQ és jesszusfasza.
Elkezdtem.
Uszkve 6-17 másodpercig real-time. Aztán beletekerve 27, 50 és ááááááá... mostkapcsoldki, mert leszabom a monitort a helyéről.
Meglehet, nem fogtam meg a lényegét. De, amiben felzeng ez az áhítatos.. izé... hit... vagy mi.. nálam OFF!
De, rettenetesen!(ki kell írni mer' megbasz a LMBTQGBDSLDKLDJK-gyülevészség)
Senkit nem akarok megbántani a véleményemmel.
De, hányok minden vallási szarságtól. Tök mindegy nekem, hogy jézus, allah vagy buddha. Elmehet mind az összes a f@szba.
Nem érdekel.
És amúgy se hittem a reinkarnációban, már az előző életemben se.. -
Nem egyszerű úgy élni, hogy minden nap emlékeztet a fájdalom, és tehetetlennek érzed magad. Nem szeretnék a helyedben lenni.
Ha van időd esetleg nézd meg ezt. (Megtörtént eset alapján.)
Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy másoknak nagyobb a fájdalma. Inkább azt, hogy nagyobb a hite. És ezt jól értsd. -
Nem a képességen áll, avagy bukik a dolog.
Így is van rá sansz, hogy eccercsak' bekopog egy ifijú emberke hogy, "Szevasz fater!" A mindennapi felelősség nem hiányzik már egyáltalán.
Nem tudnék és mégha', akkor se akarnék már 7/24 gondoskodni egy másik emberről.
Nemrégiben a kisgugyámat is kénytelen-kelletlen, örökbe adtam.
Kínomban már olyan szinten intoleránssá váltam, hogy jobb tőlem távol.
-
-
Egy dolog miatt sírok.
Könnyezem és fájlalom vég nélkül.
Mert nem tudom átadni...
Hogy azt a sok sz@rt, amit megtapasztalatam, hogy és miképp lehet érdemlegesen elkerülni, vagy legalábbis csak a szélét megnyalni, majd továbblépni.
Ezt nem tudom valid módon átadni másnak.
A pozitív jellegű tudásom meg aztán pláne nem... :'(
Szerettem volna a fiam/lányom megtanítani kosarazni. Vagy legalább az unokaöcsémet/hugomat.
De, ez már hamvába holt ötlet... -
Sodródást tekintve.
Ejj, de szeretnék én is hejj' sodródni és tinikisjány lenni...!
Lófütty!
Szeretne a f@szom... 27 éves korig - mert tovább biztos nem, utána max a milf-club-ban - odatartani a sejj-hajomat...
Legutóbb lejátszottam egy germán származású nővel a házi hímringyó szerepet.
Záros ideig még azt mondanám, hogy szórakoztató is.
De, olyannyira ellentétes a felfogásommal, hogy besokalltam.
Szépen adagolva a f@szságaimat, elértem, hogy ő dobjon. -
Én valószínűleg úgy lettem ilyen, mert soha nem állt mögöttem senki egy mogyorófa vesszővel, hogy "csináljad már megfele a dolgodat, mert lesz nemulass!".
A napi rendes teendőket elvégeztem. Mert azt el kellett.
Kisúroltam a salakos zoknyit a kádban, gyomláltam a kiskertben, el- és bepakoltam magam után, kicsit később hétvégenként lestem, majd besegítettem a konyhában.
A kötelességtudatos, férfias dolgokat viszont nem nevelte belém apám, lévén heted esztendős voltam, amikor Édsanya gondos, ám kissé esetlen kezeire maradtunk.
Szegény fiatalasszony böcsületére legyen mondva, helytállt, ahogy erejéből tellett. De, egy nő egymaga nem tud úgy nevelni, mintha mellette lenne a párja.
A halogatást, mint olyan pediglen, már-már kihívásként kezelem. És voltaképp nem is rossz.
Így összeáll egy olyan többrétű megoldandó feladat, amit le kell hozni.
Egy kifejezett dolog nem is tudja lekötni a figyelmem.
Példa: Nézek egy sorozatot, 1-2 rész után megvan az alap felvetés, utána már kell valami más is mellé. Mondjuk PH!-t olvasok, vagy játszok, a sori meg megy PiP-be. Még, ha angol nyelvű is. Sőt, az még jobb, mert akkor mobozás közben fél szemmel nézve a videót, még fejben fordítok is. -
Attól hogy sodródsz kicsit, az evező még a kezedügyében van, használhatod, és tervekkel és rutinnal tele, egyre inkább tudod mikor használd.
Egyébként én is sok hasonlóságot érzek (vagy csak szeretnék?
) a posztoló által leírtakkal.
A korábban leírtakból a "Gran Torino" javaslatot tartom legjobbnak.
Ha sok mindent átéltél, felemelőnek és hasznosnak gondolom a tapasztalat átadását (talán ez az ez egész létünk egyetlen értelme). Ehhez nem kell együttélni, nem kell túlzásban alkalmazkodni (ami leírás alapján nehezen megy)....ellenben lehet tervezni, variálni, javítani.
A hogyant viszont már egyedileg lehet meghatározni. -
totron
addikt
Nem teszem, tényeket közlök. Egyetértek a mondandóddal, de opcióként, mellékszálként alkalmazandó, nem egyedüli és fő sorvezetőként. Épp ezt próbálom átadni az elejétől, hogy ha valaki korlátozott egészségieknél, anyagiaknál fogva, az nem csőlátást vagy mentális korlátot jelent.
-
-
totron
addikt
"sodródj" kicsit....az élet úgyis soxor magától hozza a megoldásokat.
Nőkkislányok bevett arcpolitikája ez, részükre tud igaz lenni, de ettől még egy hibás nekiindulás. Ettől függetlenül van helye az életben, de nem önmagában. Egy pasi körül, szűk anyagiakkal alapból pang az élet, a feladat a pezsdítés, ha akar valamit az ember.
#41Argos, még a nemszeretem dolgok esetén is tud édeskéssé lenni a tervezés, ugyanis ott még él a lehetséges kimenetek sokszínűsége, amolyan egymás tehermentesítőiként is, ezzel szemben a valóság már csak 1 kimenetet bír el. -
Való igaz, hogy sok mindennel foglalkoztam eddigi életem során.
Legyen szó munkáról, hobbiról vagy leginkább bármiről. Eléggé szerteágazó az érdeklődési köröm és a tudásom, de semmiben sem vagyok igazán profi. Sok dolog érdekel, foglalkoztat egy darabig, közepesen- vagy elég jó szintig megtanulom, de amint nagyjából kiismertem és megy, egyszerűen érdektelenné válik és megunom.
Persze, akad azért jó pár kivétel is. Lásd, például a kosárlabda. Amit viszont kényszerből kellett feladnom...Szóval, nem rettenek meg, ha fel kell húznom egy falat. Maximum, ha eldől, akkor járda lesz. A nagy ijedtségre főzök valami finomat, aztán ejtőzés gyanánt újraolvasom a Tüskevárat. Vagy felhúzok egy új, századik karit WoW-ban.
Ez mondjuk tökéletes példa. Ha, elérem a max szintet egy karakterrel és a cuccai is kb. BiS-ok, az nekem elég. Az már egyáltalán nem vonz, hogy grind-oljak azért, hogy max közeli stat-okkal rendelkezzek és a toplista élén legyek DPS-ben.Mindemelett persze sok olyan dolog van, amivel szeretnék foglalkozni, szeretnék kipróbálni, de különböző okokból kifolyólag, nem tehetem.
Hogy miért most foglalkoztat? Nos, ez is többrétű.
Egyfelől az van, hogy vészesen közeledek a 44. életévemhez, amikor is a jóapám itthagyott minket.
(Nagy forma volt az "öreg". Egy esküvő kellős közepén táncikált, Édsanyám egyik kartásnőjével, majd fogta magát, összeesett. És többet nem kelt fel...)
De, a család korábbi férfi tagjai is hamar elhaltak. Egyik nagyapámat se ismertem.Illetve, az előre tervezés a mániám, de minden szinten. Nem a rutin, mert az unalmas. Csak a mit, hogyan, miután, mialatt érdemes, optimális kivitelezni, a lehető legjobb idő-, tér-, lehetőség kihasználásával.
Túltervezés? Nos, meglehet. Olyan is előferdül, hogy valamit fejben vagy papíron megtervezek, kiötlöm az optimumot, majd szépen megy dobozba az ötlet, a többi mellé. Tízesével tudnám kihúzni a fiókból a startra kész skicceket a fiók mélyéről.Ez a felfogás - jellemhiba? - abból is fakad, hogy bődületesen nagy halogató vagyok, a felmenőim közt tuti akadt 3-5 Pató Pál. Addig-addig "ejj, ráérünk arra még...", míg összejön egyszerre hét határidős vagy illene már megcsinálni teendő és bizony optimalizálni kell a folyamatot, hogy végül minden is meg legyen oldva. Legalább közepesen jó szinten.
De, ugye azt is szokták volt mondani, hogy bízd a nehéz feladatot egy lusta emberre, az biztosan megtalálja a legegyszerűbb, leggyorsabb, legkevesebb munkával elvégezhető megoldást. -
Hm...érdekes kérdésfelvetés ez kérem....
Az eddigi tevékenységeid felsorolásából úgy tűnik, még magad sem tudod mit is szeretnél csinálni, ha mégis tudod, a krónikus dolgokból kifolyólag lehet nem is vagy képes rá. Ez komoly béklyó lehet, így jogosnak tartom a "tanácskérést".
Ellenben tartok tőle, hogy nem lesz megfelelő válasz rá.
Egyébként ha csak a 40-s évek elejét taposod, javaslom ne gondolkodj azon, milyen lesz 60-70 évesen, úgysem igazán érti az ember az adott életciklusában az egyéb ciklusban lévőket (lásd szülő-gyerek etc dolgok), azok érzéseit, gondolatait.
A túltervezés szerintem alapból nem ajánlatos.
Javaslom egyelőre örülj annak ami van, élvezd ahogyan tudod, ezen kívül "sodródj" kicsit....az élet úgyis soxor magától hozza a megoldásokat. -
Pontosítva, na...
De, ha szerváltok nekem házhozszállítással egy 73 éves szüzet, ide a bökőt, én megmazsolázom!![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
(Ám, az a bekezdés halvány vallási utalás lett volna, a muszlim illetve a keresztény bagázsra. No, meg arra, hogy én hitetlen/ateista vagyok, így nem számítok a célszalag átszakítása után jutifalatra.
De, úgy tűnik, nagyon pongyolán fogalmaztam. Avagy ti vagytok nagyon perv.. huncutok.
) -
Tyhűűű! Na, ez lenne ám a móka&kacagás!
Olyan tériszonyom van, hogy még a szőnyeg szélén is szédülök.
De, tényleg durva. Viccen kívül, ha, plö Jackie Chan-t nézem egy filmben, ahogy mórikázik a tető szélén, már attól ökölbe szorul a t*köm...
Ettől függetlenül, ha nagyon muszáj és fixen rögzített, általam biztonságosnak ítélt a szerkezet amit meg kell másznom, megteszem.Egyébként, az extrém sportok valahogy sosm érdekeltek. Szimpla sportolás közben is ripityára tudtam magam törni.
-
Én erre gondoltam esetleg...
Természetesen csak saját felelősségre
Vagy vegyél egy adag földet és gazdálkodj rajta
-
#35
Hieronymus
veterán
UnA
#30
-
Az utóbbi időben már csak nagyon ritkán járok el. És nem azért mert nem szeretnék vagy nem hiányozna...
Kiváltképp a - finoman szólva sem szelíd - múltamat tekintve.Mostanra mindkettő. Bónuszokkal terhelve.
Marad a sakk, meg az e-Sport. Kár, hogy egyik sem vonz túlzottan.
(Világ életemben sportoltam. Ami elérhető volt, azt mind kipróbáltam. Atlétika, kézi, foci, úszás, tenisz, ping-pong, bringa, görkori, tánc, darts, biliárd és még némi baseball is.
De, az abszolút kedvenc és 10-11 éves korom óta lételemem, a kosárlabda - volt. Még edzettem is pár évig egy hobbi kölökcsapatot.
És azután is műveltem, hogy kvázi újra kellett tanulnom járni, egy remek kis gyógyszer végett.
Hovatovább, ennek a sportnak köszönhettem a két legjobb barátomat is.
Szóval elhiheted, hogy milyen kib@szottul hiányzik a sport... )Eh, jobbára már csak azt teszem. Kínomban röhögök magamon.
Rajzoltam és festettem is, papír és később digitális alapon is. Meg diszperzittel is.
Verseket, novellákat is karcoltam. Voltam könyvtáros, autó- és dekor-fóliázó cégnél kivitelező és grafikai szerkesztő, sales-es, kőműves segéd, üfeszes, gyártósori droid, esztergályos és még fagyiskocsival is tekertem két faluban. -
Argos, társaságba szoktál járni?
"~14 éve krónikus beteg"
Mozgásszervi problémáid vannak, vagy valami autoimmun? Csak azért kérdezem, mert amíg tudsz mozogni, jár az agyad, addig csoportos sétára, túrára is elmehetnél.
Esetleg kipróbálhatnál olyan sprotokat, amit eddig még nem tettél.Bármilyen nehéz is a helyzeted, tudj magadon nevetni
. Lélekben sokat segít.
Azzal foglalkozz, hogy mit akarsz kipróblni, vagy ha esetleg olyan dolog is van, ami nem a fogadra való, de még nem csináltad, pl. egy kép festése, próbáld ki. Ha még nem festettél, elsőre nem feltátlenül sikerül minden úgy, ahogy tervezi az ember. De a következőn már látni a javulást . -
-
#30
UnA
Korrektor
Hieronymus
#4
válasz
Hieronymus
#4
üzenetére
Kavarodás van
A szumák az tényleg az ecetfa (szömörce) terméséből készül, de az nem az az ecetfa, ami a képen is van. Az a bálványfa, amit itthon mindenki ecetfának hív - én is 
-
Dr. Mózes
aktív tag
Elnézést, a 70-73 szűzet véletlenül 70-73 éves szűzként értelmeztem
Így már teljesen más a történet. Ha az egészséged megengedi menj ki önkénteskedni külföldre. Van egy csomó lehetőség ahol a munkádért cserébe kapsz szállást meg ételt és megismerkedhetsz egy csomó fiatallal.
-
válasz
Dr. Mózes
#26
üzenetére
Én kérek elvérzést, nem állt szándékomban!
Ámbátor, én ugyan semmilyen mammert nem emlegettem.
Fincsi a szőlő és a mazsola is. Bár, egyiket se nagyon fogyaszthatom.
De, ha már preferencia, akkor inkább a szőlővel szemezgetek.
Mazsi sütibe vagy túróba való.41 vagyok.
(...egy defektes negyvenes, érzésre inkább hetvenes.
~14 éve krónikus beteg. Az utóbbi két esztendő viszont elég pocsék. És tartok tőle, hogy sokkal jobb már nem lesz.
De, ezt nem feltétlen akartam idekeverni.) -
#27
Argos
őstag
mefistofeles
#25
válasz
mefistofeles
#25
üzenetére
Tény és velő, bármi megtörténhet.
Meglehet, holnap rámesik egy jegesmaci és agyonnyom.
Így feleslegesen járatom ezen az agyam. -
#25
mefistofeles
veterán
Argos
#24
-
#24
Argos
őstag
mefistofeles
#14
válasz
mefistofeles
#14
üzenetére
Egyébiránt nem, egyáltalán nem vagyok abban a szakaszban és nagyon nem dúskálok... Bár, valóban erre is lehetett következtetni a félmondataimból.
"Nem kell hajó, nem kell repülőgép,
Van mit ennem, van hol aludnom még..."
Szimplán csak valami oknál fogva, épp most ötlött fel bennem a kérdés. -
Tisztában vagyok az ecetfa tulajdonságaival.
Mindig volt a kertben, bárhol is laktam. Ültetni nyilván nem kellett, jött magától.
És természetesen kordában van tartva, nem hagyom elkanászodni.
Van sok fám ezeken kívül.
Akácfák, eperfa, szilvafa. Sajnos, ahol most élek, egyéb gyümölcsfa jelenleg még nincs ültetve.
Ja, és persze a másik irtanivaló a bodza. Sokan utálják ezt is, mert szintúgy eléggé agresszívan burjánzó növény. Pedig csak oda kell figyelni rá. És amúgy is, igen remek dolog kiülni a tornácra egy pohár akácvirágos, citromos bodzaszörppel. Mint említettem fentebb, magam akarom felélni azt amim van, nem másokra hagyományozni. Meglehet, önző és ellenszenves lehet ez a sokak szemében, de ez van.
-
#21
totron
addikt
mefistofeles
#18
totron
addikt
válasz
mefistofeles
#18
üzenetére
Egy ideális állapotot vázolsz, amit értek, el van fogadva a felvetésed, létező és ez illetné meg az embert. Azt nem szeretném csak, hogy bárki ide betérő olvasóban az a benyomás keletkezzen, hogy ez egy alapértelmezett állapot. A többség számára még csak közelében sincs egy magától értetődő, időskori dőzsölésnek az, amiben részesül valójában. Nem tudom hogy lett ebből általánosítás, ennyi erővel én is illethetném ezzel a te irományod, de ezen nem veszünk össze.
Az adott sztori írója azt erősítette meg, hogy inkább nehezebbek a nyugdíjas évek, mint könnyűek. A lényeg, hogy értem a fantázia fontosságát, de idővel belefáradsz az elérhetetlenbe, bármennyire is ingyen van a képzelgés. Amiből ugye később egy valóság válhat vagy mégsem. Az optimumon kívül esik a túlzott elrugaszkodás. Aztán meg nem feltétlenül segít senki, ha elrombulnak a nagy bátorságban a dolgok, könnyen ottmaradsz az út szélén, közvetlenül a csordogáló szennyvíz mellett. Hogy az óvatosnak vagy a merésznek van "igaza", nem eldönthető. A kettő közötti középutat keresi a kérdező is. -
#20
Hieronymus
veterán
mefistofeles
#18
válasz
mefistofeles
#18
üzenetére
Pontosan a fantáziának kéne messze túlmutatnia a realitásokon.
Nem pontos a fogalmazás. Nem a realitásokon kell túlmutatni. Új realitást kell keresni.
Hiába iratkozok be egy levitációs tanfolyamra. A legjobb esetben is reinkarnáció lesz a tanfolyam végén, ha túl magasra levitálok.
-
#19
Argos
őstag
mefistofeles
#7
válasz
mefistofeles
#7
üzenetére
Persze, ez teljesen valid.
Ám, a kérdésem nem arra vonatkozik, hogy miképp töltsem időskori napjaim - már, ha egyáltalán lesznek olyanok.
Hanem arra, hogy amit összekapargattam kis szemétdombot, azt én kukorékoljam szét még életem során, ne pedig más, a halálom után. -
#18
mefistofeles
veterán
totron
#15
-
Teljességgel komoly a kérdésem.
Öregek ovija? Ki van csukva. Sose tudtam együtt élni normálisan senkivel. Ráadásul még szabályok is? Reggeli nyolckor, villanyoltás kilenckor...
Áhh, no-way!
Ha, éjjel kettőkor rámjön, hogy palacsintát ennék, akkor sütök. És közben bedobok egy sört meg egy mosást. Ha, bömböltetni akarom a zenét, akkor hadd szóljon.Meló persze, ez alap. Felénk sajnos nincs olyan, hogy nyugis, boldog nyögdíjjas évek. Amig tudsz és bírsz, dolgozni kell.
Utazás, pipa. Az, hogy milyen lenne, nos valóban kérdéses.
-
#16
Argos
őstag
Hieronymus
#4
válasz
Hieronymus
#4
üzenetére
Ez egész érdekesen hangzik. Pedig, azt hittem részedről ez egy kis sumákolás...
No, majd utánanézek és teszünk egy próbát. -
#15
totron
addikt
mefistofeles
#14
totron
addikt
válasz
mefistofeles
#14
üzenetére
Ha már a fantáziánk is meg van kötve akkor magunkat kötjük gúzsba.
Realitásnak is mondják.Fakadhat persze egy kitörési, mindenbe fejet ugrok-vágyból is a házeladás, de nagyon sokan priorizálni kénytelenek egész életükben, s a végén is, mert nem megy a csapatás vagy akár csak egy hétköznapi, méltó életvitel és a háttér megtartása is együtt. Volt egy világjáró blog, mára kinyírta a Facebook, egy sztori arról szólt ott, hogy világkörüli útra indult egy ~40-es fószer. Eladta mindenét, megvoltak az élmények. Az utózöngékről már nem esett szó. Lehetnek nem teljes sztorik, elhallgatott részekkel vagy igaz, teljes sztorik, de szigorúan az utóhatások ismertetése nélkül. A valósághoz és béklyómentességhez valahogy mindig pénz kell. Aki nincs beszorítva hiányok közé simán csak éli megfele az élményeit, miért is adna fel bármilyen biztos hátteret.
-
#14
mefistofeles
veterán
totron
#13
Ha jól értelmezem, ő most pont abban az életszakaszban van amikor lehetősége lenne a "horizonton túli" dolgokra. Nyilván amíg kenyérkereset, család, kiadások, hitel stb. van az ember vállán addig beszűkülnek a vágyai is de ha ezek béklyói megszűnnek...?
Ha már a fantáziánk is meg van kötve akkor magunkat kötjük gúzsba. Ez nekem nagyon idegen és érhetetlen állapot. -
#13
totron
addikt
mefistofeles
#12
totron
addikt
válasz
mefistofeles
#12
üzenetére
Jól csináltad akkor ésvagy szerencsés voltál. Felesleges kitolni ilyen horizonton túlira az intervallumokat, a magyar valóság ettől még a kenyérgondok közelében tanyázik vagy konkrétan kenyérgondokban végződik. A fantázia, illetve annak hiánya meg ehhez igazodik, mert nem tud mást. Elég sok mindenre kihatnak az anyagiak. Az eladni mindent ötlete is erre utal. Vagy ház vagy minden más.
-
#12
mefistofeles
veterán
totron
#11
Egyrészt, néhány mondatából arra következtettem, hogy kenyérgondjai nincsenek,
másrészt én sem arra gondoltam, hogy vegyen egy szigetet.
Nem hiszem, hogy a legtöbb embernek csakis olyan kimaradt élmények vannak az életében amihez milliárdosnak kell lenni.
Egyébként is csak egy lehetséges opciót vázoltam, én mai eszemmel biztos ezt csinálnám ha egyedül maradnék, pedig fiatalon elég sok meredek vágyamat megvalósítottam..... -
#11
totron
addikt
mefistofeles
#7
totron
addikt
válasz
mefistofeles
#7
üzenetére
Egy igen-igen szűk réteg mókája ez, amiről írsz. Az esetek többségében az éhhalál határán lavíroz a vénült polgár, ha a nyögdíj kifutja a gyógyszereket, már jó. De sok esetben ez a jó faktor elmarad! Hogyan és miből éljen? Olcsó hobbi kell. A hobbik, az adott személyben igazán mélyen működők rendszerint fiatalkori bevésődéseken alapulnak, ami később talál meg, később ér el, azok már felületesebbek, nem tudja felülírni a zseton hiányát még ha passzol is a nyugger létbe, az érdeklődés is hamar tovaszáll. A vége felé nem olyan egyszerűek már a dolgok, gyakran kell beszűkült tartományokkal, üres halmazokkal dolgozni akarni.
#5Dr. Mózes, költői párhuzamként értelmezem az ecetfát, mint a haszontalanság jelképét, utalva egyben saját magára is. Mindketten élni akarnak, de minek, hova, miért - ehhez keres jó tippeket.
Beállítottság függvénye is kinek mennyire gyilkos a magány. Az abszolút magány nyilván erős, úgy, abban a formájában, de vedd hozzá a rigolyákat, az legalább annyira megterhelő tud lenni, kövül az ember az évekkel, nehéz az együttműködés, az együttélés meg a legkeményebb stresszfaktor lehet. Buszos kirándulások, túrakirándulások elérhetők, vannak erre FB csoportok, saját lakból indulhat és saját lakba érkezhet vissza a delikvens.
Az tényleg egy kérdés, hogy inkább csak kiventilálni szerette volna magából vagy konkrét személyt keres.
#8joghurt, legjobb, ha csak honost. -
thesound
addikt
-
#9
Dr. Mózes
aktív tag
Hieronymus
#6
Dr. Mózes
aktív tag
válasz
Hieronymus
#6
üzenetére
Saját tapasztalatom szerencsére nincs az öregek otthonával kapcsolatban, de kb. fél éve néztem egy német otthon szolgáltatásait és folyamatosan kirándulásokra mennek el, több kreatív foglalkozásuk van, nem hagyják unatkozni a bentlakókat. Persze gondolom a magyar helyzet teljesen más, de talán itthon is ki lehet fogni egy jobb helyet.
Viszont ami a legjobban ki tudja nyírni az embert, az a magány, és azon mindenképp segít egy idősek otthona.joghurt:
A frászkarikát hagynám egy egyházközösségre a házam, pont nem érdekelne hogy egy kis plaketten ott a nevem. Gürizett érte egy életen át, élvezze az életet amíg lehet szvsz -
Szeressed irtani! Az ecetfa egy baromi agresszív invazív és értéktelen fafaj. Ültess helyette inkább valami akár honos, akár hasznos fát!
A földi hívságokat pedig végrendeletileg valami hasznos helyre hagyományozhatod. Gyerektelen matek tanárunk matek versenyt alapított belőle. Hallottam öreg nénikről, akik az egyházközségükre hagyták a házukat. De mehet tetszőleges alapítványnak is.
-
#7
mefistofeles
veterán
Ha nem volna senkim akkor a legegyszerűbb tanács, hogy mindent megcsinálnék ami eddig kimaradt. És azt ne mond, hogy neked semmi nem maradt ki amit szerettél volna.... Élvezni az életet amíg lehet. Jelentsen ez számodra bármit. Ez nem feltétlenül jár agyatlan pénzszórással, legfeljebb nem kell már krajcároskodni.
-
#6
Hieronymus
veterán
Dr. Mózes
#5
Opció 1:
Ha jól érzed magad unatkozó és idős kori képesség csökkenésben szenvedő emberek között, akkor jó a pálya. Persze ez csak az kezdetben lesz gond. Idővel besimulsz abba a környezetbe, ahol mindenki a saját halálát várja.Opció 2:
Az öregek otthona nélkül tökéletes.
Időnként meg kell állni és körbenézni. Új célokat, új pályán kijelölni.
Mást csinálni, mint amit eddig tettél. Sokkal lassabban fogsz öregedni. Nem kell a saját halálra várni. Helyette élvezni lehet az életet. Nyilván nem a huszonévesek vadságával, de ez nem is baj.A buszvezető nem mondhatja. Ma esik, havazik, túl meleg van. .. nem megyek sehova, inkább kibontok egy sört. Mennie kell és csinálni.
Mellé új sportot kell választani.Opció 3:
Erre már ötvenen túl túl késő van. Az új egzisztencia kiépítése idő. Abból viszont már kevés van. A beilleszkedés már nehézkesebb, hiába tűnik elsőre minden jónak, jönnek a problémák. -
Dr. Mózes
aktív tag
Nem teljesen vágom, hogy ez egy vicc, egy hipotetikus felvetés, vagy egy valós probléma, de ja marha nehéz kérdés, hogy egyedül mit csináljon az ember élete vége felé.
Hogy én mit tennék?
Opció 1:
Valószínűleg a legalapabb döntés egy frankó öregek otthona. Van társaság, vannak állandó programok, sok a vén özvegy asszony, mi kell még?
Opció 2:
A fentebb leírt öregek otthona és ha az egészségem is engedi, akkor egy állandó munkahely, vagy egy időrabló hobbi. Deutsche wellén volt egy videó egy 70 éves bácsiról, aki most lett buszsofőr, mert unta magát. Ezt én is tudtám csinálni.
Opció 3:
Elmenni a délkelet ázsiába, és bepótolni a kimaradt élményeket. A gondolat jó, de élvezném-e egyedül? Helyt tudnék-e állni egy teljesen más kultúrájú országban? Meg ahogy te is írtad, mi van ha elfogy a della, de még élnék... Na meg ez a másik kérdés, élni, de meddig és minek az árán -
#4
Hieronymus
veterán
Argos
#2
A termését szárítják és némi sóval keverve nem túl finomra őrlik.
A kész fűszer megtartja a jellegzetes ecet szagát, de fűszerként használva már nem érződik. Viszont némileg ízfokozó hatású, saját íz nélkül.
A törökök jöttek rá, kiváló fűszer.
Frissen pink limonádét készítenek a termésből. A pontos eljárásnak utána kell olvasni. Azt gondolom hidegen áztatják ki. Te ki tudod próbálni.A fűszer neve sumak. Van egy növény család, ami a sumac nevet kapta. Ezért van némi keveredés a névhasználatban. Mindegy mit írnak rá, ecetfából készül a sumak. De nem sumák a sumak.
Neked ingyen van a termés. nekem a töröktől kell vásárolni.
Az egyik legegészségesebb fűszer, próbáld ki. -
Ám, tényleg érdekelne, hogy vajh miképp tudnék kihozni ebből valami.. valamit.
Döglődök persze, de annyira tán mégse, hogy eltartásit kössek valami random mókussal.Elpasszolni mindent, s ha a vég közelg, happy-holiday-sunshine egy trópusi szigeten kettő hétig?
Naés', ha azidő alatt nem murdelek meg mohitó vagy moszkító okán, aztán csöcsörésszem a kókuszpálmát ifjonti lelkesedéssel, míg végelgyengülök? -
#2
Argos
őstag
Hieronymus
#1
válasz
Hieronymus
#1
üzenetére
Pfejj, keserű, mint a franc.
Se teába, se papírba nem jó.
Főzeléknek nem próbáltam.Meg valszeg' nagyobb mennyiségben mérgező is.
Ok.
Megfelelő mennyiségben a víz is passzolja a kanalat. -
#1
Hieronymus
veterán
Szeretem az ecetfát
enni.
Sumak
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Bitcoin Miner Eladó Bitmain Antminer S19 JPro 104 Th 3150 watt
- Xiaomi 11 Lite 5G NE 256GB Kártyafüggetlen 1Év Garanciával
- Honor 400 lite 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Beszámítás! Apple Mac Mini 2024 M4 16GB 256GB SSD számítógép garanciával, hibátlan működéssel
- Telefon felvásárlás!! iPhone 12 Mini/iPhone 12/iPhone 12 Pro/iPhone 12 Pro Max
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest