- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Yettel topik
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Telekom mobilszolgáltatások
- Felújított okostelefonokat kínál a Rejoy
- MIUI / HyperOS topik
- Garmin Forerunner 255 Music - nem csak futóknak
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Milyen okostelefont vegyek?
- Redmi Note 12 4G - valaki fizetni fog
Hirdetés
-
Olcsó 5G-s ajánlatot nyújt a Realme Indiának
ma Megérkezett a Realme C65 5G, az első készülék a MediaTek Dimensity 6300-zal.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
ph A megfizethető, szivacsokkal jól megpakolt modell ötfajta kapcsolóval és kétféle színösszeállítással/kupakprofillal szerezhető be.
Új hozzászólás Aktív témák
-
llax
senior tag
válasz Letsgo2Mars #18 üzenetére
Kevés esély van rá.
Nem nulla, de kevés, több okból is, vannak olyan dolgok is, amik nem a SpaceX-en múlnak.[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
válasz Letsgo2Mars #21 üzenetére
Pontosan.
Nem csak egy esetleges Marsra induló útnál akadály, hanem már a teszteléseknél is, azokat is jelentősen lassíthatja (lásd: Starhopper repülése, arra vonatkozó korlátozások). Ha csak az SpX-en múlna, simán belevágnának erősen kétes kimenetelű tesztekbe is... Tőlük kitelik (fejlődés szempontjából nem feltétlenül rossz út...)
Jelenleg a két számításba vehető indítóhely is akadály (elsősorban tesztelésre).
A Mexikói-öböl feletti repkedésnek sok a akadálya van. Olyan sok, hogy az eredetileg oda tervezett F9/FH repülésekről le is tettek (1-2, erősen kötött irányba felszállás - a pálya kezdetén ne repüljenek lakott sziget közelében, ez időre tengeri olajkutak evakuálása, jelentős hajóforgalom leállítása stb).
A Kennedy Űrközpont infrastruktúráit csak bérlik, ráadásul az indítóállást az ISS ellátásánál is fontos 39A területére tervezik, ott sem néznék jó szemmel, ha több millió liter hajtóanyaggal feltöltött, erősen kísérleti eszközökkel próbálkoznának.Aztán van egy sor műszaki ok is, ami még hátráltathatja őket. Jelenleg a tartályokkal "próbálkoznak", ha annak problémáin túllépnek (van rá sok esély), a pályán tankolás (kell, ha a Mars a cél), hővédelem, energiaellátás, de még a szokatlan visszatérés (v. marsi leszállás - a tankerek miatt mindenképp kell a földi is) is sok-sok megoldandó feladatot jelent. Sőt, a leszálláshoz szükséges kriogén hajtóanyagok több hónapos tárolása is extra kihívást jelent.
[ Szerkesztve ]
-
Ueda
senior tag
válasz Letsgo2Mars #18 üzenetére
Éppen most indult egy sorozat az Űrvilág.hu-n Mars témában :
http://www.urvilag.hu/emberes_marsutazas/20200301_emberekkel_a_marsra_1resz
OS : EndeavourOS KDE . . . . . . Parancs menü : https://pastebin.com/u/txt444
-
llax
senior tag
válasz Letsgo2Mars #47 üzenetére
Nem olyan sokaknak fontos ez a fejlesztés...
Hely: Nincs. Legalábbis olyan, ami távol esik minden problémás helytől, sok-sok ember tud oda járni melózni, eszköz, anyag, üzemanyag odaszállítása egyszerű (+ahová USA cége vihet rakétatechnológiát - mert komoly korlátozások vonatkoznak a magáncégekre is). Esetleg valami úszó platformon (volt ilyen terv) kivinni az óceánra a kísérletekhez (ehhez a mostani helyük nem a legjobb - viszont az USA kb. legdélebbi pontja). De mint USA cége, így is ott marad a teljes bürokrácia.
1. Tankolás: kicsit nagyobb mennyiségű kakaóról van szó, mint amit az ISS-re visznek. A tervezett tankolási módról Cifu is írt. Ez folyamatos meghajtást igényel, ha kevés üzemanyaggal (és nem túl nagy sebesség változással -> égi mechanika) akarják megoldani, akkor igen nagy csatlakozó keresztmetszetek kellenek.
2. Hővédelem: Igen nagy a felület (egyébként bizonyos szempontokból előny is). Ha a tartályok belsejét nem véded eléggé a hőtől, akkor a nyomást kell folyamatosan, sőt, intenzíven szabályozni bennük (mert a szerkezet kellő szilárdságához nagy erőhatások alatt kell a nyomás).
3. Nagy méretű, védett helyre összecsukható napelem még komoly kihívás lesz. (teher/tanker verzió esete lényegesen egyszerűbb)
4. Lássuk az első teszteket... Igazából nem igényel sokkal több manőverezést, mint egy F9 booster leszállása, de az újdonsága extra kockázat.
5. A hő nem csak vezetéssel vagy szállítással, de sugárzással is közlekedik. Hónapokról van szó. Nem lehetetlen, de nagy kihívás lesz aktív hűtés nélkül. (Földközelbe - akár a Holdig - ez még nem probléma)
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
válasz Letsgo2Mars #49 üzenetére
"És az aktív hűtés egyébként valamiért probléma?"
Elsőre: műszakilag nem probléma.
Ha jobban belegondolsz, ahhoz további napelem felület kell + radiátorok. Ezek és a hűtőrendszer tömege is a hasznos teher mennyiségét csökkenti (+további összecsukási-elhelyezési probléma - kivéve a csak odaútra menő példányoknál). -
nagyúr
válasz Letsgo2Mars #49 üzenetére
Őszintén szólva engem inkább az érdekelne hogy mi lesz a rakomány mondjuk az első kettő űrhajóban? Találgatni sok mindent lehet de erről még sehol nem találtam konkrét infót.
Musk IAC 2017-es előadás összefoglaló. Innen: "A képfelirat szerint 2022-ben két teherhajó szállna le a Marson, hogy megerősítse a víz jelenlétét, és felmérje a veszélyeket, és elhelyezze az energiaforrásokat valamint a bányászati és létfenntartó eszközöket az elkövetkező utakhoz."
Mivel a visszatéréshez meg kell oldani a metán és oxigén gyártást, így nagyon fontos a vízjég feltárása és annak bányászatának előkészítése, a vízbontáshoz szükséges energiaforrások telepítése, illetve a sabatier-reaktorok telepítése, amely a vízből kinyert hidrogénből és a légkör szén-dioxidjából gyártana metánt...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Timber Wolf
újonc
válasz Letsgo2Mars #72 üzenetére
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat.
-
llax
senior tag
válasz Letsgo2Mars #83 üzenetére
Mindegyiknél kialakul, ami kriogén hajtóanyagot és/vagy oxidálószert használ és nincs ellátva hőszigeteléssel. A hajtóművek begyújtásakor egy jó adag le is hullik belőle.
Pl. egy zsír új F9 esetén nem túl látványos, mivel maga a rakéta is fehérre van festve (a gyújtás, majd start után hosszú másodpercekig ömlik róla a jég). A használt boostereken már jobban látható (onnét tis tudod, a tartály melyik része a LOX). A Szojuz rakétán sincs "gyárilag" fehér szín, az indítóálláson mégis fehér egy jelentős része: a LOX tartályokra ráfagyott jégréteget látod. Ugyanettől lesz fehér az Atlas V rakéta is.
-
kraftxld
nagyúr
válasz Letsgo2Mars #83 üzenetére
A régi Saturn V-s kilövéses videókban is táblaszámra hullik róla a jég
| MCSE+M/S, MCITP, VCP6.5-DCV - ''Life can be hard, but Scooter is harder :)'
-
llax
senior tag
válasz Letsgo2Mars #87 üzenetére
A rakétába töltve már nem hűtik, a ráfagyó "dér" ad némi hőszigetelést. A tankolást kevéssel a start előtt fejezik be, ha jelentősen halasztani kell, akkor leengedik.
Az SN3... A felvételen látszott, amikor az alsó tartály percekkel az összerogyás előtt elvesztette a "simaságát", azaz jelentősen csökkenni kezdett benne a nyomás. Ahogy Musk is utalt rá, nem feltétlenül műszaki hiba miatt...
Ez ilyen félig ballontank konstrukció, ha teljesen az lenne (mint pl. a régi Atlas rakéták, Centaur végfokozat), akkor nyomás nélkül a saját tömegét sem bírná el. Ha meglesz benne állandóra a 3bar üzemi nyomás, akkor elvileg bírnia kell a dinamikus terheléseket.
Ez a 3 bar is egy relatíve magas érték, részben a szerkezet stabilitása miatt szükséges. Terhelés alatt kb. 6bar nyomással egyenértékű igénybevétellel számolnak, ezért is tesztelik 8,5bar-ral. -
opr
veterán
válasz Letsgo2Mars #93 üzenetére
Ha ez ilyen trivialis lenne, mar az utolso kis porszemen is lenne egy kolonia.
"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
GEIL
addikt
válasz Letsgo2Mars #93 üzenetére
A Mars....khm......mondom...először jussunk el oda hogy 10 ből 10 kilövés sikeres és a Hold már rutinfeladat....
i7 13700k - 32Gb DDR5 - RTX4070 /// i5 9600k - 16Gb DDR4 - RTX3060 /// i5 4570s - 16Gb DDR3 - GTX1650 -------------------------------------------- PS5 /// Samsung S23 Ultra 5G /// Xbox Series X --------------------------------------------
-
nagyúr
válasz Letsgo2Mars #97 üzenetére
Persze, és az ISS is amerikai felségterület, nem?
Az, hogy a szabad kiaknázást engedélyezték, egy politikai gordiuszi csomó átvágása volt. Hajdan létrehoztak egy egyezményt ugye, amely megtiltja azt, hogy bármely ország tulajdonjogot formáljon egy égitestre. A magánembereket nem vették számításba, mivel akkor még úgy tűnt, hogy ez úgy is az országok játszótere lesz. Ez nem azt jelenti, hogy a magánember tulajdonjogot jelenthet be, de azt sem, hogy megtiltja ezt. Egyszerűen nem rendelkezett róla, megválaszolatlanul hagyva ezt a kérdést.
Az USA ezt a jogi hézagot próbálja betömködni a saját eszközeivel.
Az egy összeesküvés-elmélet, hogy nekiállsz ebből rögtön arra apellálni, hogy majd az USA magának akarja a Marsot.
Ha átgondolnád rendesen, épp ellenkezőleg, ő maga próbál utat mutatni, hogy ebből a helyzetből milyen megoldásokkal lehetne kilábalni.
Az USA nem a megtestesült gonosz, hanem egy ország, amely jelenleg nagyon sok téren vezető hatalom. Próbál a kihívásokra megfelelő, logikus és átgondolt lépéseket adni.
Például az űrszemét problémáját is először az USA kezelte törvényi szinten. Ők közölték, hogy csak olyan műholdat állíthat pályára amerikai cég (vagy állami szerv), amelynek az életciklusa végén kidolgozott eljárás van vagy a "temető-pályára" állítással, vagy a megsemmisítéssel (légkörbe vezetéssel). Ez egy korlátozás, amely hátrányosan érinti az amerikai cégeket és érdekeket, mert például egy egy orosz vagy kínai cégre még nincs ilyen érvényes törvényi szabályozás. Tehát nekik nem kötelező azzal foglalkozni, hogy mi lesz a műholdjukkal annak lekapcsolása után...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Timber Wolf
újonc
válasz Letsgo2Mars #99 üzenetére
Az USA területéhez tartozik majd a Mars - különös elgondolás, erre tudsz esetleg valamilyen külső hiteles forrást mutatni? Ha végigtekintek az elmúlt száz év nagyhatalmi játszmáin, a megállapodásokat, érdekszférákra felosztást, egyensúlyra törekvést látom fő irányelvnek. Aztán mellette (főképp titkosszolgálati) kavarás, kardcsörgetés, az megy, de ez egy ilyen sport.
Magam részéről azt gondolom, inkább a földrajzi felfedezések analógiája érvényesül majd: lesz ott de facto területe mindenkinek, aki nagyhatalmi pozícióban tudhatja magát, és oda tud menni a következő egy-két évszázadban. A nemzetközi jognak majd a kialakuló/kialakult helyzethez fel kell fejlődnie. Végtére is, egy egész bolygóról beszélünk, a felszíne összemérhető a Föld szárazföldjeinek összesenjével. (a napokban olvastam valahol egy cikket a Spitzbergákról, amire végül a Norvégok és Oroszok is jogot formáltak - most mindketten ott vannak, bányászgatnak, nézik egymást és a hóesést, s emellett viszont bárki odamehet és azt csinálhat, amit csak akar, vállalkozhat, letelepedhet (de leginkább éhen halhat és megfagyhat) s ez itt van, a Földön, olyan helyen, ahol érdemes bányászni)
Összefoglalva, szerintem évszázados léptékben sem merül fel a Mars kisajátítása. Érdekszférák lesznek, valamikor majd, egyszer.
Viszont: hajrá SN4!
-
nagyúr
válasz Letsgo2Mars #99 üzenetére
Megbocsáss, de az nem vita, hogy a te érveid szerinted megdönthetetlenek, az én (alátámasztott) érveim viszont "nem alkalmas" példának meg "súlytalan".
Részemről nem kívánok ilyen "színvonalú" témára időt pazarolni, szóval innentől nem fogok reagálni a hsz.-eidre.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
- Forza sorozat (Horizon/Motorsport)
- Házimozi haladó szinten
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Háztartási gépek
- Politika
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- EA Sports WRC '23
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Linux programok topic - (Milyen program, ami..? Linux verzio)
- Veszprém és környéke adok-veszek-beszélgetek
- További aktív témák...