- Ford SYNC 3 infotainment rendszer teszt
- One mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy Watch7 - kötelező kör
- Yettel topik
- iPhone topik
- Körvonalazódnak az S26 Edge kamerarészletei
- Poco F5 - pokolian jó ajánlat
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Lendülettel mehet nyaralni a Samsung
- Xiaomi 14T - nem baj, hogy nem Pro
Új hozzászólás Aktív témák
-
llax
senior tag
"a média szerint ez egy "sikertelen" kísérlet volt"
Ugyanazok többsége egy betűt nem írt volna róla, ha épségben leszáll...
Itt nem, de másik, hasonló témájú topikban megjegyeztem, hogy pl. az Űrvilág a komplett cikkben írt annyit a robbanásról, mint sok bulvár és azok tech rovatai a címben. Egy sort kb.
Aki tudta, hogy mit kell nézni ennél a repülésnél, azt a robbanás érdekelte a legkevésbé. Úgy lett volna igazán szép, ha egyben leszáll, de a manőverezés szebbre és pontosabbra sikerült, mint az addig kiadott animációkon.
-
-
Ebben amúgy az a félelmetes, hogy az újrafelhasználás továbbra is csak a SpaceX-nél létező dolog. Ilyenkor kíváncsi lennék, hogy hol vannak a CNES és az ArianeSpace emberei, akik váltig állították, hogy a SpaceX újrafelhasználási törekvése valójában egy átverés és különben sem fog sose működni...
-
llax
senior tag
válasz
BatchMan
#132
üzenetére
Ma megvolt egy booster 7. használata és egyben az F9 100. startja. Egyre jobb számok a SpaceX részéről...
Az SN8 sikerére most 33%-ot mond Musk
Nem véletlen, hogy az SN9 és SN10 is még csak erre a kis ugrásra készül, az sem véletlen, hogy sok példány van egy időben gyártásban (jelenleg SN15-ig)...Az elemek illesztése folyamatosan javul, ahogy egyre több céleszközt/berendezést használnak. A 4mm anyag, teljes keresztmetszetben hegesztve elég rendesen "elhúz".
-
BatchMan
senior tag
Most, hogy a Crew 1 is elment, és a kínaiak is fellőtték a Chang'e5 -t, egész izgalmasra sikeredett az év vége. Még az SN8-at várom, leesik, vagy leszáll. (Még nem jöttem rá, miért hegesztenek olyan baromi rondán, látványos az elemek illesztése).
A marathoni sorozathoz meg még egy kicsi kitartást kívánok, minden részét élvezettel olvastam eddig (sőt egy baráti társaságnak csemegéztem belőle a forrást is megemlítve). Hajrá!
-
llax
senior tag
Ez még továbbra is csak annyit igazol, hogy ha valami alá hajtóművet szerelnek, az képes felemelkedni és leszállni
+ a Raptor működőképességét. Még úgy is jól irányítható, hogy az a hajtómű közel sem ideális helyen van (nem a középvonalban - ennek később még lehet (biztonsági) jelentősége).
Mondjuk ezekkel a képességekkel sem rendelkeznek valami sokan...A SpaceX is feltette a saját videóját.
Közben Musk már lábak verzióiról írogat és (lentebb) további kisebb ugrásokat emleget.A majdnem teljesen megépült SN6 sorsa némileg kérdéses, talán már csak az SN5-höz hasonló (kis magasság) kísérletekhez használhatják, mert egy anyagváltás (301->304L) is kinézőben van. Már az SN7 teszttartály is 304L-ből készült, abból készül az SN7.1 teszttartály is és az SN8 prototípus elemei is.
Mindeközben épülget a booster számára is a teszt/indítópad és az összeállítására szolgáló épület is. Az SH esetén sokkal gyorsabb kezdeti fejlődés várható.
-
opr
nagyúr
Ne is mondd, egész nap ment a stream az egyik monitoron, aztán olyan 11-éjfél körül mondtuk azt, hogy jó, ez ennyi, ebből már ma nem lesz semmi, toltunk inkább egy kis alvás előtti online pókert; a szokásos, atomkomoly 0.1$-os beszállós tournamentet, aztán mikor vége lett (nem nyertünk
) láttuk meg, hogy végül csak megcsinálták...
Jó lett volna élőben látni, még ha ennek ma aztán tényleg csak szentimentális értéke is van.
Na mindegy, lényeg, hogy még egy lépéssel közelebb vagyunk a starshiphez. Hihetetlen tempót diktál a spacex, egy ekkora volumenű és ambíciójú projektnél állami gondoskodás mellett még kb egy csavar se lenne meghúzva sehol.
Le a kalappal, annyira jó érzés látni, hogy végre a mi életünkben is fejlődik az űripar.
-
Új munkahely, kevés szabadidő, még kevesebb energia.
Molnibalage egy PDF-be összefűzte az eddigieket, aminek lenne egy "0-adik" fejezete, egyfajta alapozó az űrbéli mozgás alapjairól, a rakétatechnika alapjairól, és így tovább. Ez kb. félkészen hever április óta. Szeretném befejezni, aztán ezt a sorozatot is tovább vinni, de energia és idő hiányában sajnos parkolópályán van jelenleg...
-
llax
senior tag
Floridában mindenképp költözni kellett volna, amit ugye el is kezdtek. Szerintem ha kezd összeállni valami olyan know-how, ami mögött némi bizonyítás is akad, leporolják a floridai témát, addig az jegelve lesz. Jelenleg legalább annyira (ha nem jobban) gyárat fejlesztenek, mint űrhajót+rakétát.
-
llax
senior tag
Egy fontos változás, a jövőben a NASA nem zárkózik el a már használt Crew Dragon-ok és boosterek használatától személyzetes repüléseken. (Mire ezekre sor kerülhetne, lesz még idő bizonyítani, az 1. menetrend szerinti repüléshez már elkészült a zsír új booster és hamarosan az új Dragon is - ami már több kisebb fejlesztést is hoz a most fent lévőhöz képest.)
Ma hajnalban először történt meg, hogy épségben leszállt egy 5. alkalommal repülő booster. Így már van remény arra, hogy a nem túl távoli jövőben lássunk 6. útjára induló booster-t is.
Starship: Az új indítópad már majdnem kész, érkezőben a GSE elemei is. Mivel az SN5 is elég jól áll, jelen állás szerint 1-2 héten belül mehetnek tovább a tesztek. (az SN4 robbanása óta még 1 teljes hét sem telt el...) Szerintem mára eléggé félretették a kezdeti nagyon optimista hozzáállást (ugye a Starhopper-el, majd Mk1/2-vel kapcsolatos kezdeti tervek) és egyre jobban berendezkednek a gyakori elhullásra
-
-
opr
nagyúr
Igen, a második fele még bőven odébb van, de ugye addig nem lehet igazából sikerként elkönyvelni a küldetést, amíg csak felfele ért oda valaki élve. Majd ha vissza is lettek hozva, hasonlóan sikeresen és gond nélkül, akkor lehet igazán örülni.
Mindegy, már ez is jó, ahogy a falcon leszáll, azzal meg nem lehet betelni, tiszta scifi még mindig.
-
llax
senior tag
A küldetés 2. fele egy kicsit odébb van. (ami a 2 fél között van, az valójában nem a DM-2 része) Akkor kevesebb dolognak kell az eddigieknél is jobban működnie.
A következő, már menetrend szerinti repülésen várhatóan hamarabb dokkolnak. A mostani megközelítés sem egy kimondottan energiatakarékos volt, csak olyan ablakban indultak, hogy maradjon idő a rendszerek tesztelésére, esetleges kisebb problémák elhárítására.
-
opr
nagyúr
Kuldetes elso fele teljes siker. Remeljuk, a masodik fele is ilyen siman fog menni, ez peldas volt. Es igen, voltam akkora mazo, hogy egy rovid alvast kiveve vegigneztem az egeszet, bar a vegen mar picit turelmetlen voltam, hogy nyissatok mar ki azt a rohadt ajtot mostmar vegre, dehat ennyi belefer.
-
llax
senior tag
Szerintem minden szinten vannak még gondok...
Nem véletlenül épül jelenleg is 3 példány, készültségben kb. 2-2 hét eltéréssel. Ha tartják ezt az ütemet, akkor minden hasonló hiba 1 hónapnál kisebb csúszást jelent a következő teszt számára.
Az első igazi (80+km) és sikeres (leszállással végződő) szuborbitális űrrepülés talán SN10-ig összejöhet, még akár idén (ahhoz továbbra sem kell booster)GSE körül a minimalista kialakítás, már-már "tábori körülmények" közötti üzemeltetés lehet a cél, jelen állapotában tömve sok ideiglenes, sebtében "összetákolt" megoldással (ez is kb. mindenre igaz ott). Itt is csak egyszer kell célba érni, repülésenként több millió dollárt takaríthatnak meg.
DM-2:
Végső megközelítésre engedély kiadva, kevesebb, mint 2 óra a dokkolásig. Eddig egy apró kommunikációs hibát leszámítva minden rendben ment. -
llax
senior tag
A DM-2 küldetés továbbra is mintaszerűen zajlik.
SN4:
Hajtóműteszt előtte megtörtént, a problémák már az üzemanyag leengedése közben léptek fel (a "hajtóműrobbanás" és egyéb hazai fake címekkel ellentétben). Az tisztán látszott, hogy nem a tartályok sérültek, nem onnét szökött a metán. A robbanás sem ott keletkezett, hanem az elszökő metán robbant be, az ekkor keletkező lökéshullám indította a többi problémát.
2 teszttel korábban is volt ott probléma, csak nem ennyire súlyos, akkor is szökött a metán, csak kevésbé, ill. azonnal meg is gyulladt (így nem tudott halmozódni, majd esetleg berobbanni).
Ezek miatt megint csúszik néhány hetet a legelső próbarepülés, pedig már tényleg napokra voltak tőle. (Az SN5 már majdnem kész, kb. 2 hét lemaradással követi az SN6 is, készülnek az SN7 részei. Az "indítóállást" helyre kell hozni, de az annyira "minimál dizájn", hogy az sem tart hónapokig.) -
opr
nagyúr
Siker, eddig nagyon jol nez ki a dolog. Holnap lehet nezni a dokkolast is.
SN4: Igen, arra nagyon kivancsi leszek. Eddig annyit tudunk, hogy az utolso kepkocka alapjan, ahol meg nem volt rapid unscheduled disassembly, valami gebasz volt alul. Ebbol En nem mernek kovetkeztetni semmire, bar az is igaz, hogy megcsak szakbarbar szinten se vagyok a temaban sajnos, csak nagyon erdekel minden, ami urhajo, de abszolut nem ertek hozza.
-
#101
Cifu
félisten
Letsgo2Mars
#99
válasz
Letsgo2Mars
#99
üzenetére
Megbocsáss, de az nem vita, hogy a te érveid szerinted megdönthetetlenek, az én (alátámasztott) érveim viszont "nem alkalmas" példának meg "súlytalan".
Részemről nem kívánok ilyen "színvonalú" témára időt pazarolni, szóval innentől nem fogok reagálni a hsz.-eidre.
-
#100
Timber Wolf
újonc
Letsgo2Mars
#99
Timber Wolf
újonc
válasz
Letsgo2Mars
#99
üzenetére
Az USA területéhez tartozik majd a Mars - különös elgondolás, erre tudsz esetleg valamilyen külső hiteles forrást mutatni? Ha végigtekintek az elmúlt száz év nagyhatalmi játszmáin, a megállapodásokat, érdekszférákra felosztást, egyensúlyra törekvést látom fő irányelvnek. Aztán mellette (főképp titkosszolgálati) kavarás, kardcsörgetés, az megy, de ez egy ilyen sport.
Magam részéről azt gondolom, inkább a földrajzi felfedezések analógiája érvényesül majd: lesz ott de facto területe mindenkinek, aki nagyhatalmi pozícióban tudhatja magát, és oda tud menni a következő egy-két évszázadban. A nemzetközi jognak majd a kialakuló/kialakult helyzethez fel kell fejlődnie. Végtére is, egy egész bolygóról beszélünk, a felszíne összemérhető a Föld szárazföldjeinek összesenjével. (a napokban olvastam valahol egy cikket a Spitzbergákról, amire végül a Norvégok és Oroszok is jogot formáltak - most mindketten ott vannak, bányászgatnak, nézik egymást és a hóesést, s emellett viszont bárki odamehet és azt csinálhat, amit csak akar, vállalkozhat, letelepedhet (de leginkább éhen halhat és megfagyhat) s ez itt van, a Földön, olyan helyen, ahol érdemes bányászni)
Összefoglalva, szerintem évszázados léptékben sem merül fel a Mars kisajátítása. Érdekszférák lesznek, valamikor majd, egyszer.
Viszont: hajrá SN4!
-
#99
Letsgo2Mars
újonc
Cifu
#98
Letsgo2Mars
újonc
Szia,
az ISS nem egy kontinens, ország vagy bolygó, vagy akármilyen kiaknázható természeti erőforrás, ezért ellenpéldának nem alkalmas. Még a fenntartása is méregdrága, tehát a kisajátítása csak anyagi terhet róna a kisajátítóra, azaz nem hogy érdeke nem fűződik senkinek se az "ellopáshoz", de kifejezetten ellenérdekeltek benne. Eleve csak tudományos célra használható, és nyilvánvalóan technikailag előbb-utóbb elavul és akkor majd épp úgy el fog tűnni mint ahogy a eltűntek a gőzgépek vagy a kőbalta. Szóval tényleg alkalmatlan hasonlatnak.Az a vélelmezés hogy valamiféle jogi igényesség miatt hozta ezt a döntést Trump a múlt héten szerintem elég naiv dolog, aki azt képzeli hogy ezt kell belelátni egy tisztán nagyhatalmi önérdeket szolgáló döntésbe az nem igazán ismeri a politika természetét.
De a példád még a saját logikád szerint is hibás, önellentmondásos, ugyanis az USA jogrendjében soha nem szerepelt az az egyezmény (az 1979-es Hold-egyezmény) amire hivatkozol. A Hold-egyezményt ugyanis az USA soha nem írta alá. Tehát a jogrendszerükben nem volt olyan joghézag ami be kellett volna tömni, avagy nem volt olyan gordiuszi csomó amit át kellett volna vágni.
(Ami azt illeti az sem lenne érv ha az USA aláírta volna az egyezményt. Az se jelentene az égvilágon semmit, ugyanis egyezményekbe be lehet lépni meg ki is lehet lépni. Az országok - a nagyhatalmak meg pláne - addig tartanak be egy egyezményt amíg az az érdekükben áll, vagy amíg a betartást rájuk tudják kényszeríteni. Friss példa: az USA kilépett a párizsi klímaegyezményből. Ennyi, ezek ennyit érnek.)
A saját gondolataimat kérlek ne állítsd be összeesküvés-elméletnek. Lehet hogy hatalmas butaság amit írok, te nyilván ezt gondolod, ezt lehet állítani. De ettől még nem másoktól vettem át, semmi köze semmilyen összeesküvés-elmélethez. Azok pont arról szólnak hogy buta emberek elhisznek mindenféle mások által terjesztett eszement hülyeséget a kemtréltől a "szándékosan bevetett" koronavírusig.
Soha nem írtam azt sem hogy az USA a "megtestesült gonosz" lenne, és ilyen nem is következik abból amit írtam, tehát ismét árnyékkal boxolsz. A saját szempontjából teljesen logikus és átgondolt lépés lesz ha egyszer úgy dönt hogy kisajátítja a Marsot, meglesz annak a maga politikai és gazdasági haszna. Ez nem gonoszság, ez a politika és főleg a nagyhatalmi gondolkodás jellemzője, amiben az önérdek a döntő.
Az űrszemetes példád súlytalannak, ide nem passzolónak és logikátlannak érzem, és az is erős leegyszerűsítés hogy az USA-nak ne lett volna önérdeke ennek a döntésnek a meghozatala, hiszen az USA a legnagyobb műhold- és űrrakéta kibocsátó nemzet, tehát önmagukra veszélyes leginkább az űrszemét. Ráadásul akkor tudnak hatékonyan ilyen irányban lobbizni világ-szinten ha saját maguk példát mutatnak. De egy ilyen kicsi és alapvetően biztonsági célú lépés egyébként sem lenne ellenérv egy olyan hatalmas döntés kapcsán mint egy bolygó kisajátítása.
Én sem látom a jövőt, nem tudom mi lesz 20-30-50 év múlva. Biztosat természetesen nem állíthatok és nem is állítok. De azért valószínűségeket lehet mondani, és ez alapján szerintem van esély arra amit írtam. A politika természete több (tíz)ezer éve konstans, a nagyhatalmak nem az önkorlátozásukról ismertek.
-
#98
Cifu
félisten
Letsgo2Mars
#97
válasz
Letsgo2Mars
#97
üzenetére
Persze, és az ISS is amerikai felségterület, nem?
Az, hogy a szabad kiaknázást engedélyezték, egy politikai gordiuszi csomó átvágása volt. Hajdan létrehoztak egy egyezményt ugye, amely megtiltja azt, hogy bármely ország tulajdonjogot formáljon egy égitestre. A magánembereket nem vették számításba, mivel akkor még úgy tűnt, hogy ez úgy is az országok játszótere lesz. Ez nem azt jelenti, hogy a magánember tulajdonjogot jelenthet be, de azt sem, hogy megtiltja ezt. Egyszerűen nem rendelkezett róla, megválaszolatlanul hagyva ezt a kérdést.
Az USA ezt a jogi hézagot próbálja betömködni a saját eszközeivel.
Az egy összeesküvés-elmélet, hogy nekiállsz ebből rögtön arra apellálni, hogy majd az USA magának akarja a Marsot.
Ha átgondolnád rendesen, épp ellenkezőleg, ő maga próbál utat mutatni, hogy ebből a helyzetből milyen megoldásokkal lehetne kilábalni.
Az USA nem a megtestesült gonosz, hanem egy ország, amely jelenleg nagyon sok téren vezető hatalom. Próbál a kihívásokra megfelelő, logikus és átgondolt lépéseket adni.
Például az űrszemét problémáját is először az USA kezelte törvényi szinten. Ők közölték, hogy csak olyan műholdat állíthat pályára amerikai cég (vagy állami szerv), amelynek az életciklusa végén kidolgozott eljárás van vagy a "temető-pályára" állítással, vagy a megsemmisítéssel (légkörbe vezetéssel). Ez egy korlátozás, amely hátrányosan érinti az amerikai cégeket és érdekeket, mert például egy egy orosz vagy kínai cégre még nincs ilyen érvényes törvényi szabályozás. Tehát nekik nem kötelező azzal foglalkozni, hogy mi lesz a műholdjukkal annak lekapcsolása után...
-
#97
Letsgo2Mars
újonc
Letsgo2Mars
újonc
Sziasztok, biztos olvastátok a hírt pár napja hogy az USA engedélyezte az amerikai cégeknek a Hold vagy a Mars vagy bármilyen egyéb égitest szabad kiaknázását, bányászatát. Persze még ma ez scifi, de nem lesz mindig az. Szerintem ez abba az irányba mutat, hogy a Mars előbb vagy utóbb amerikai felségterület lesz.
Pár hete írtam egy hosszabb kommentet arról hogy milyen üzleti jellegű tevékenységek képzelhetőek el a Marson vagy a Mars kapcsán ami finanszírozhatja ezt a valóban méregdrága küldetést. Egy teljesen logikus felvetésre volt ez válasz hiszen amíg egy magánember vagy egy magáncég küldetése a Mars meghódítása és betelepítése addig valóban kell mögé valamiféle üzleti terv, finanszírozás, hisz másképp hosszútávon nem tud működni a dolog, ami üzletileg veszteséges az idővel elhal.
Akkor még nem akartam belekeverni ezt az egyébként szerintem igen nagyon valószínű fejleményt, gondoltam a felvetés logikájától idegen logikát ne keverjünk bele. De az a helyzet hogy nem látok rá sok esélyt hogy az USA ne sajátítsa ki magának a bolygót. Akár nem is olyan soká, akár majd akkor amikor sikerül rá leszállni egy emberes űrhajónak. Persze ez erősen függ az akkori politikai helyzettel és az USA akkori politikai vezetésétől is.
Ez egyszerűen túl csábító, túl könnyű az egész - csak egy döntés és egy bejelentés kérdése - és cserébe az azonnali politikai és a remélhető későbbi gazdasági haszon meg óriási. Persze az USA-ban is vannak idealisták meg értelmiségiek akik fanyalognának egy ilyen bejelentés után, de a nagy többség örülne neki és ez meglátszódik majd az akkori elnök népszerűségén, politikai tőkéjén. Már csak ezért is megéri majd neki. Ez persze nem Trump idejében lesz, de lesznek még ilyen Trump-szerű gátlástalan elnökök bőven, most sem véletlenül nyert hanem mert ilyenné vált az USA (legalábbis az egyik fele). Igazából a gátlástalan zsákmányszerzés és az erőpolitika a politika valódi természete, mindig is ilyen volt, amióta van ember a földön. Ami a közelmúltban volt, az volt a kivétel hogy a II. világháború borzalmai pár évtizedre megijesztették és visszafogottá tette az emberiséget, de ez a hatás és emlék elmúlóban van, már nem is nagyon van életben senki az akkori időkből, és szépen fajul vissza az emberiség a régi "normális" kerékvágásba.Ugyan miért ne sajátítaná ki a Marsot az USA ha egyszer megteheti, és ha egyébként is amerikaik fogják meghódítani és bázist létrehozni rajta? Ha senki nem tudja őket ebben megakadályozni? Itt a Földön persze kapnának némi ejnye-bejnyét, de ugyan mi többet? Egyik másik népnek nincs meg még a technikája sem arra hogy embereket vigyen oda, robotokat is maximum 2-3 ország tud vinni oda egy ideig. Itt a Földön meg ezért senkinek sem érne meg háborúzni, pláne nem az USA ellen amelyik messze a világ legerősebb katonai hatalma. Szóval érdemi ellenállás sem lesz.
Mindez azért érdekes mert ez azt jelenti hogy nem lesz szükség üzleti logikára a Marsi bázis fenntartásához, netán növeléséhez. Attól kezdve az USA amerikai felségterület lesz és politikai (is) érdek lesz fenntartani a bázist. Az államnak meg lesz erre pénze bőven, pár tízmilliárd dolcsi az USa-nak semmiség.
Ezzel együtt nem hiszek a muski álomban hogy majd egymillió ember fog áttelepülni oda egy nagy marsi városba (vagy több kisebbe), pláne hogy valószínűleg a kis gravi miatt ott nem lehet majd gyereket kihordani és felnevelni. De nem is lesz annyira vonzó egyébként sem a Mars, az Antarktiszra se akar menni egymillió ember élni, pedig az sokkal melegebb, nedvesebb, barátságosabb, megközelíthetőbb, biztonságosabb, lélegezhetőbb, barátibb hely mint a Mars.
Érdemes történelmi példákra is gondolni: amikor Alaszkát megvették akkor elég nagy fanyalgás volt az USA közéletben és sajtóban hogy micsoda drága mulatság volt egy tiszta hó és jég "semmiresejó" földdarabért, esztelen pazarlásnak látták sokan, nagy örömködés nem volt. Aztán persze idővel csak lett annak haszna és értelme (illetve már a vásárláskor is volt persze), és ma már a történelem egyik legjobb üzletének tartják. Hasonló forgatókönyv reális a Mars kapcsán is: még ha rövidtávon nem is látnák sokan értelmét és hasznát egy iszonyú távoli, levegőtlen, sugárzással terhelt, iszonyat hideg poros kő-sivatag-bolygó kisajátításának, idővel, a technika fejlődésével lehet haszna bőven. Önmagában is, illetve a Naprendszerben való további terjeszkedés, meg az űrbányászat lépcsőfokaként is. Igen, ez ma még scifi, de idővel simán megvalósulhat és óriási előnyt kovácsolhat belőle az USA. Szóval szépen ki fogják tűzni a zászlójukat, a Mars az USA 51. állama lesz, vagy valami "különleges státuszú" terület, de gyakorlatilag az övék lesz.
-
llax
senior tag
-
#95
GEIL
addikt
Letsgo2Mars
#93
GEIL
addikt
válasz
Letsgo2Mars
#93
üzenetére
A Mars....khm......mondom...először jussunk el oda hogy 10 ből 10 kilövés sikeres és a Hold már rutinfeladat.... -
#94
opr
nagyúr
Letsgo2Mars
#93
opr
nagyúr
válasz
Letsgo2Mars
#93
üzenetére
Ha ez ilyen trivialis lenne, mar az utolso kis porszemen is lenne egy kolonia.
-
#93
Letsgo2Mars
újonc
llax
#92
Letsgo2Mars
újonc
Azért nem semmi hogy emberi hiba miatt tettek tönkre egy több millió dolláros eszközt, és vetették vissza hetekkel a munkafolyamatot. Az ellenőrzésben nincs redundancia? Ott azért nem kéne spórolni mert mint a mellékelt ábra is mutatja egy plusz ember felvételével milliókat lehetne spórolni, bőven megérné.
És nem csak a milliók. A morál, meg az idő. A Mars felé ugye 2 évente nyílik meg az ablak, a 22-es ablak bő két év múlva lesz. Addig még hihetetlen sokat kell fejleszteni ha akkor valóban el akarják indítani a cargo gépeket. Ha egy hónap kiesik ilyen emberi hibák miatt, az a rendelkezése álló idő kb. 4%-a. Sok...
Ezzel együtt ez a példány már jónak tűnt, a 4-es már valószínűleg repülni is fog, idén év végére szerintem már a világűrt is eléri. Persze ettől még a tolórakéta sehol nincs, ahogy a világűrbeni tankolás se. -
llax
senior tag
SN3, ahogy a videók alapján várható volt: tesztelés hibája, nem konstrukciós.
-
llax
senior tag
Nagyon sok szempontból "jobb" dolgokat tudtak 50 éve csinálni, mint manapság... Csak sokkal drágábban. Simán beletettek 1-2 nagyságrenddel több mérnökórát, a kor elérhető csúcstechnológiáit.
+ Sokkal nagyobb kockázatot vállaltak.
Ma már ez nem működik. Sőt, régóta nem működik.Máshol is ez megy: Ma egy utasszállító repülő "upgradelése" tovább tart, mint anno a Concorde kifejlesztése...
-
GEIL
addikt
Több mint 40 éve biliacélból volt ívvel hegesztve az a "kotla bódé" amivel állitolag a holdon voltak.....visszatéréskor rottyantra olvadt volna az akkori technika.
Az akkori tudósokat meg hozzáértőket szerintem a mostani tudásoddal zsebre tennéd, istenitenének mint professzort....csak ámulnának hogy miket tudsz pl......még normális személyautó se volt akkoriban....gondoljuk már át.....
A kedvencem a hasra csavarozott pajtás fényképező, amit (széllel) bélelt tehenészkesztűben kezeltek és már akkor lőttek vele 4K-s HDR képeket..... -
#89
Letsgo2Mars
újonc
llax
#88
Letsgo2Mars
újonc
Köszi, így már értem.
A videót nem néztem hosszabban, csak magát a beomlást néztem, de jó hogy szóltál akkor hosszabban nézem az előzményt. Azért nem semmi ha emberi hiba történt: hetekre visszavetette a munkát, és azért ez a fél-űrhajó is több millió dolcsi volt. Az ember azt hinné hogy fontosságú folyamatban többszörös ellenőrzések vannak minden lényeges ponton, hogy ne válhasson ronccsá egy ilyen tesztpéldány se. -
#88
llax
senior tag
Letsgo2Mars
#87
llax
senior tag
válasz
Letsgo2Mars
#87
üzenetére
A rakétába töltve már nem hűtik, a ráfagyó "dér" ad némi hőszigetelést. A tankolást kevéssel a start előtt fejezik be, ha jelentősen halasztani kell, akkor leengedik.
Az SN3... A felvételen látszott, amikor az alsó tartály percekkel az összerogyás előtt elvesztette a "simaságát", azaz jelentősen csökkenni kezdett benne a nyomás. Ahogy Musk is utalt rá, nem feltétlenül műszaki hiba miatt...
Ez ilyen félig ballontank konstrukció, ha teljesen az lenne (mint pl. a régi Atlas rakéták, Centaur végfokozat), akkor nyomás nélkül a saját tömegét sem bírná el. Ha meglesz benne állandóra a 3bar üzemi nyomás, akkor elvileg bírnia kell a dinamikus terheléseket.
Ez a 3 bar is egy relatíve magas érték, részben a szerkezet stabilitása miatt szükséges. Terhelés alatt kb. 6bar nyomással egyenértékű igénybevétellel számolnak, ezért is tesztelik 8,5bar-ral. -
#87
Letsgo2Mars
újonc
llax
#84
Letsgo2Mars
újonc
Köszi a választ, ezek szerint ezért nem láttam: "egy zsír új F9 esetén nem túl látványos, mivel maga a rakéta is fehérre van festve".
Egyébként milyen brutál erős hűtőeszközzel tudják azokban a hatalmas tankokban megfelelő hidegen tartani az üzemanyagot? Hatalmas a hőkülönbség a környezet és tank között...Közben láttam én is az sn3 beomlását, hát kár érte, nagyon drukkoltam pedig
Úgy roppant be az alsó tartály mintha csak vákuum lett volna benne. Persze volt felette pár száz tonna súly a felső tartályban, de az ember azt hinné hogy egy kellő belső nyomás alatt lévő struktúra elbírja. Ha így álló helyzetben sem bírja, mi lesz akkor amikor beindulnak a hajtóművek, vagy egy esetleges erősebb huppanásban végződő landolásnál? -
llax
senior tag
A Starship SN3 is megadta magát. A videó alapján nem a nyomás vetette szét (nem abból indult a probléma), hanem összeroppant... Ránézésre az alsó, fel nem töltött tartályban nem lehetett elegendő nyomás ahhoz, hogy megtartsa a felső, feltöltött tartályt. Ami nem feltétlenül konstrukciós hiba, simán lehet "üzemeltetési" is. Elon Musk is tett hasonlóra gyanakszik.
-
#85
kraftxld
félisten
Letsgo2Mars
#83
kraftxld
félisten
válasz
Letsgo2Mars
#83
üzenetére
A régi Saturn V-s kilövéses videókban is táblaszámra hullik róla a jég
-
#84
llax
senior tag
Letsgo2Mars
#83
llax
senior tag
válasz
Letsgo2Mars
#83
üzenetére
Mindegyiknél kialakul, ami kriogén hajtóanyagot és/vagy oxidálószert használ és nincs ellátva hőszigeteléssel. A hajtóművek begyújtásakor egy jó adag le is hullik belőle.
Pl. egy zsír új F9 esetén nem túl látványos, mivel maga a rakéta is fehérre van festve (a gyújtás, majd start után hosszú másodpercekig ömlik róla a jég). A használt boostereken már jobban látható (onnét tis tudod, a tartály melyik része a LOX). A Szojuz rakétán sincs "gyárilag" fehér szín, az indítóálláson mégis fehér egy jelentős része: a LOX tartályokra ráfagyott jégréteget látod. Ugyanettől lesz fehér az Atlas V rakéta is.
-
#83
Letsgo2Mars
újonc
Letsgo2Mars
újonc
Van egy apróság amit nem értek, amikor BC-ban tesztelték krio lötyivel a tankokat, meg most is a félig összerakott sn3-at, akkor annyira átfagyott maga a fém borítás, hogy kívülről kifagyott rajta a levegőben lévő nedvesség. Gyakorlatilag teljes, fehér, zúzmara-szerű jéghártya borítja be a teszteken a tankok külsejét addig a vonalig amíg a krio anyagot beletöltik.
Ez eddig teljesen oké és érthető, ha egy fém kegyetlenül hideg, hidegebb mint -160 fok, akkor persze hogy kifagy rajta a levegőből a pára.Amit nem értek, hogy amikor rendes űrhajókat lőnek fel az űrbe, amik végképp csurig vannak töltve mélyhűtött üzemanyaggal, akkor azokon miért nem alakul ki ugyanilyen jégréteg amíg a kilövésre várnak?
-
-
Teljesen újrafelhasználható módja nincs az FH-nak, a második fokozat mindenképpen elvész. Arra gondolsz, hogy a két Booster fokozat és a középső fokozat is visszatér. Ez határeset, de megvalósítható.
Ebben a módban nagyjából 20-28 tonnát lehet képes LEO pályára juttatni. LEO-ról LLO-ra (alacsony Hold körüli pálya) cirka 4 km/s delta-v szükséges. A Draco hajtóműveknek nagyjából 300-as ISP-je van, 28 tonnás indulótömeg és 7 tonnás hajtóanyag nélküli tömeg (vagyis 5 tonna teher és 2 tonna szerkezeti tömeg) esetén ez megvan.
Ha hajtómű terén a Merlin-1D Vacuum változattal számolunk, illetve annak 342-es ISP-jével, akkor 28 tonnás indulótömeg mellé cirka 8,3 tonnás hajtóanyag nélküli tömeg, más szóval 3,3 tonnás szerkezeti tömeg párosulhat.
-
opr
nagyúr
Nekem az lenne inkabb a kerdesem, hogy a Falcon Heavy teljesen ujrahasznalhato konfiguracioban eleg eros a feladathoz, hogy egy 5+x tonnanyi terhet hold koruli palyara allitson? (5+x, mert 5 tonnanyi hasznos teherrol beszelunk, ha jol ertettem, plusz az urhajo meg ki tudja mi)
-
Nem, ha jól értem a fő különbség az, hogy ennek nem kell(ene) visszatérnie a Földre, így például nem kell áramvonalasnak lennie, nem kell hővédő pajzs, stb. Így jön ki a végén az 5 tonnás hasznos teher. De akkor is kvázi egy új űrhajó...
Szóval ez egy kicsit érdekes szitu.
A régi kabát alatt azt értem, hogy ott vannak készen a Dragon 1 kapszulák, ha a minél hamarabb a tétel, akkor küldjék fel azokat egyszer használatos módban. De nem, inkább egy új űrhajó...
-
LLapy
csendes tag
Azt hiszem a meglévő kabát újraszabása biztosan szóba került, de aztán mindenki fejében megszólalt a vörös riadó, hogyaszongya: SLS
Amúgy mire gondolsz mit lehetne meglévő alapon? Az Orion gondolom túl nehéz és drága és nincs hozzá raketta. Egy sima Cargo Dragon is megtenné, esetleg pár dolgot kiszerelnének belőle. (Kellhet hozzá valamilyen plusz burkolati erősítés, vagy sugárzásvédelem az elektronikára?)
Vagy ez lényegében pont erről szól csak adtak neki egy nevet?
-
-
#73
Timber Wolf
újonc
Letsgo2Mars
#72
Timber Wolf
újonc
válasz
Letsgo2Mars
#72
üzenetére
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat.
-
#72
Letsgo2Mars
újonc
Letsgo2Mars
újonc
Április 6: ugrik az SN3!
Na addig is írnék pár szót arról amit Timber Wolf vetett fel:
"Meglesz ez a hatalmas rakéta, gyártanak belőle hetente egy újabb példányt, megy a tankolás az űrben, lehet menni a Marsra. Oké, és akkor hogyan tovább? Mit fognak csinálni a Marson, a multiplanetáris faj jól hangzó, de talán némi tartalmat igénylő megvalósításán kívül? A multiplanetáris faj szép fennkölt mondás, de a világunkban azok a dolgok tudnak hosszabb távon fennmaradni, amelyek valamilyen gazdasági szükségszerűségen alapulnak, valamilyen szempontból előnyösek gazdaságilag. Itt van ilyen tényező? Reálisan nézve, egy település a Marson hosszú évtizedek alatt juthat el az önfenntartásig, és akkor még csak az önfenntartásról beszélünk. Ennyi lenne a cél? Nekem ez az egész Mars kolónia egyfajta "nem jó cél, de nincs jobb" kategóriájú dolognak tűnik."
Timber itt két dolgot feszeget:
- Egyrészt a gazdasági alapot, hogy végül is mi finanszírozza majd hosszú távon az egészet, mi az "üzleti modell" ami fenntarthatóvá teszi a marsi életet és terjeszkedést?
- És a másik hogy egyáltalán mi ennek az egésznek az értelme, tartalma, célja?
Utóbbiról tudnék többet, rengeteget írni, és talán fogok is, szerintem ez az emberiség egyik legnagyszerűbb célja és küldetése, illetve az emberi civilizáció logikus, soron következő lépcsője, de erről majd máskor írok többet, most a gazdasági részéről írok.A gazdasági részt idő-alapon kettészedném közép- és hosszútávú szakaszokra. A középtávot olyan 20-30 évre értem. Nos, Musk most 48 éves, szerintem az 50-es évei első felében, max közepén fog járni amikor megvalósul a Marsra szállás, onnantól kezdve kell ugye finanszírozni (meg persze addig is) ezt a méregdrága projektet, pláne ha valóban olyan megalomán módon fog megvalósulni ahogy Musk tervezi. Szerintem Musk középtávon, tehát az első 20-30 év finanszírozását megoldja, erre az ő személye kvázi garancia. Részint saját forrásból, részint saját üzleti modelljével, részint lesz külső finanszírozás is (akár civil, akár üzleti, akár kormányzati források).
Hosszútávon, azaz 30+ évre vonatkoztatva nem fogok írni semmit, olyan hosszútávon egyszerűen nem lehet tervezni. A tudomány és technológiai exponenciálisan fejlődik, 30+ év múlva valószínűleg sokkal olcsóbban és könnyebben lehet majd megalkotni olyan eszközöket amik a Mars elérését és az ottani életet + terjeszkedést finanszírozzák, illetve kiaknázzák a helyi lehetőségeket, tehát arra nem lehet és nem is érdemes a mai tudásunkkal időt pazarolni. Fejlődik a robotika, a számítástechnika, az anyagtudomány, a minden, ami most méregdrága és nehézkes megoldás az akkor lehet csak annyi hogy pl. valaki egy marsi 3D nyomtatóval kinyomtat egy olcsó robotot és az önműködően megy vizet bányászni és kész. Ma ez drága akkor olcsó lesz. És ez csak egy példa, valószínűleg akkor már olcsón és biztonságosan és automatizáltan meg lehet majd oldani a marsi életfenntartást.
Maradok a rövidtávú, 2-3 évtizedes finanszírozásnál. A következő pénzügyi forrásokat látom vagy valószínűsítem:
1. Mint ismert Musk Starlink projektével egy sok milliárd dolláros piacból akar kiharapni magának egy nagy szeletet. Ha ez megvalósul, ez önmagában évente több milliárd dollár bevételt hoz majd neki, amivel remekül tudja majd finanszírozni a marsi álmát.
2. Ha megvalósul az első Starship leszállása a Marson, az valószínűleg Muskot a világ leggazdagabb emberévé (és egyben történelmi személyiséggé) teszi. Minden cégének a részvényei kilőnek, Musk végleg egyfajta hightech + business istenné válik, akinek a neve a sikert és hasznot fogja jelenteni. Már most is így van részben, de még van hová mennie felfelé. Ha megcsinálja amit tervez akkor gyakorlatilag azt éri el, hogy az egész világra kiterjedően monopolhelyzetben lesz a világűr olcsó elérésében, a világűrben mozgás-szállítás olcsó és tömeges (nagy rakomány-tömegű) megvalósításában. Ez dollármilliárdokat ér. Ez bizony újabb bőséges forrásokat fog jelenteni Musknak.
3. Az USA állam eddig is több módon támogatta különböző módokon Muskot, és a marsi projektjében is így lesz. Ez nem csak Musknak de az USA-nak egy óriási, történelmi léptékű dicsőség lesz, amiért megnyílnak az állami pénztárcák. Ez amerikai politikai és nemzeti érdek, ennek a propaganda-potenciálja kb. végtelen. A Holdra szálláshoz lehet csak hasonlítani, ami ma már talán nem tűnik olyan drámai nagy dolognak, de akkor az volt és egy nemzet önbecsülését dagasztotta az égig, identitást adott az amerikaiaknak. Mindennek a megismétlése most a Marssal bőven megér pár milliárd dollárt az USA-nak.
4. Üzleti alapon is be lehet vonni pénzt. Én úgy csinálnám - de persze Musk biztos jobban tudja - hogy létrehoznék egy StarStream vagy MarsX, vagy valami hasonló nevű céget a Netflix mintájára. És egyszerűen minden felvételt ami a Marson készül az ő projektje keretében, ezen a fizetős online tartalomszolgáltatón keresztül adnám le. Látni akarod a Marsra szállást? A Marsiak életét? Ahogy felfedezik a környezetüket? Ahogy kiássák az első gödröt? Ahogy megküzdenek a váratlan nehézségekkel? Ahogy felépítik az első bázist? Ahogy megélik az első emberek a marsi életüket? Ahogy három méteres ugrásokkal sprintelnek a kicsi gravin? Remek, fizess elő: havi X dollár. Én fizetnék az biztos, mint a katonatiszt, és szerintem sok-sok millió ember van ezzel így az a világon.
Ez kicsit valóságshowvá alakítja az egészet? Igen. Ami nekem sem tetszik annyira. De azért csinálnak ilyeneket a Tv-k mert nagyon megéri nekik. A marsi valóságshow pedig utánozhatatlan és egyedi lesz. A bevétel meg kell.
Nem is feltétlenül kell céget csinálnia erre, a youtube-bal vagy netflixszel vagy valamelyik másik szolgáltatóval is megegyezhet. Elég nagy mozgástere lesz a tárgyalásokon...5. Szintén üzleti alapon bevehet az első (második, harmadik...) csapatba milliárdosokat. Jó pénzért. Egyszeri, soha vissza nem térő alkalom lesz az első csapatban lenni. Az ő nevüket örökre feljegyzik. Az ő arcuk ott lesz éveken át a marsi tudósításokban. Garantált világhír. Sok pénzt lehet majd kérni a 2. és 3. körért is, de az elsőért különösen sokat. Kb 2-3 ezer dollármilliárdos van a világon, biztos akad köztük pár jó erőben lévő akit érdekel a dolog. Akár licitre is lehet vinni egy jegyet.
De akár országok is befizethetnek egy-egy embert, el tudom képzelni hogy pl. pár európai ország szívesen rászán egy nagyobb összeget hogy az ő űrhajósuk vagy tudósuk/sztársportolójuk ott legyen az első emberek között a Marson.
Természetesen ott van Musk és az USA politikai szűrője, lehet hogy az USA kormány nem enged külföldit az első csapatba, tisztán amerikai sikernek akarják megtartani, ez valószínű. De az USA-n belül is van annyi milliárdos hogy pár vevő onnan is lenne.6. Reklámok. Talán ez a legfurcsább, hisz senki nem akarja TV-reklámokká alakítani ezt a soha vissza nem térő, tényleg történelmi küldetést. Ezzel együtt lehet hogy a "pénz beszél - kutya ugat" alapon csak bevásárolja magát pár dúsgazdag cég. A Coca Colának lehet megér pár száz millió dolcsit az a felvétel hogy a marsi bázis első vacsoráján kólákkal koccintsanak a telepesek. Vagy a McDonaldsnak hogy a marsi konyha falára kitegyenek egy nagy logót. Az egész világ látni fogja ezeket a képeket.
A kereskedelmi logika tovább is vihető, Marsos pólókat, játékfigurákat, csokit, cipőt, ruhát, bármit el lehet majd adni ha a csúcsára hág az őrület, aztán hogy Musk ebből hogy húzza ki a saját hasznát, az már az ő dolga, de meglepne ha teljesen másokra hagyná ennek a kiaknázását.7. A legnagyobb pénz az USA költségvetésében a katonaságnak megy, az felfoghatatlan összeg minden évben. Nekik igazából aprópénz lenne ennek az egésznek a finanszírozása. Nem nehéz belátni hogy az űrhajófejlesztés közvetlenül érinti a haderőt. Könnyű elképzelni egy olyan megállapodást amiben a hadsereg beszáll a finanszírozásba, cserébe Musk a rakétáival olcsóbban vagy ingyen visz fel katonai eszközöket az űrbe. Természetesen erről soha nem fogunk olvasni a sajtóban, ahogy egyébként valószínűleg már most is van ilyen együttműködés.
8. Tudományos finanszírozás. A Mars a rengeteg fénykép és műhold kép ellenére is meg egy kevéssé feltárt bolygó, bőven van mit kutatni rajta, ami azt illeti az egész bolygó egy hatalmas felfedezésre és kutatásra váró tudományos terep. Tehát az amerikai kutatóintézetek, vagy az állam is finanszírozhat marsi tudományos kutatásokat.
Ennek egy külön ága, hogy ha sikerül felfedezni a Marson valami nagyon érdekeset, jelentőségteljeset, az azonnal komoly pénzeket fog megmozgatni hogy azt minél jobban megismerjék, feltárják. Ez lehet valamilyen geológiai jellegű dolog, bár ennek kicsi valószínűségét látom, főleg hogy kb, az univerzum legunalmasabb, teljesen sík helyén fognak elszállni, és arra nem lesz lehetőségük hogy több száz vagy több ezer km-es felfedezőtúrákat csináljanak a marsi pólusok, a vulkánhegyek, a szakadékok, a lávaalagutak vagy a nagy kanyonrendszer felé.
Ha viszont siker élet-nyomokat felfedezni az átírhat sok mindent, és arra az USA állam egészen biztos óriási összegeteket lesz hajlandó áldozni. Az olyan új ismereteket hozhat amik ugrásszerűen kitágíthatják az emberiség tudását.A felsoroltak persze nem tartanak örökké, ezek főleg a kezdeti éveket finanszírozzák (bár pl. a Starlink hosszabb távon is). Az is valószínű, sőt biztos hogy a kezdeti széleskörű lelkesedés idővel lanyhul, majd megszűnik és csak egy nagyon szűk réteg fog érdeklődni az egyébként unalmasan telő marsi hétköznapok után. Hosszabb távon be kell indítani egy marsi gazdaságot aminek valahogy nyereségesnek kell lennie. Többször hallottam emlegetni hogy a Marsról már sokkal könnyebb elérni a Mars és Jupiter között húzódó aszteroida-övezetet, részint mert közelebb van, részint mert a kisebb gravi miatt könnyebb-olcsóbb a Marsról odaindulni. Ez igaz. Ha a kétévente nyíló ablakokban valóban tucatjával fogják indatani az űrhajókat, akkor bármennyire is használják fel a hajók anyagát, vagy jelölik ki raktárnak-műhelynek-növényháznak-biztonsági menedéknek az űrhajókat, előbb-utóbb csak lesz pár fölösleges cargo hajó amik csak ott porosodnak majd, és amiket tényleg be lehet majd fogni különböző utakra (ha az üzemanyagot már nagy mennyiségben és viszonylag olcsón tudják majd előállítani). Aztán hogy sikerül-e kiszúrni valami nagyon drága fémekkel teli sziklát és azt valahogy befogni és eljuttatni a Földig, azt nem tudom, ez már hosszútávú dolog, de tény hogy ha ez sikerülne, azzal nagyon sok milliárd dollárt lehetne kaszálni (és egyben felforgatni a földi árakat is) és finanszírozni belőle a marsi terjeszkedést. Az űrbányászat régi álom, egyelőre most is az, kell még annak pár évtized, de tény hogy ha megmarad az a fejlődési vonal ami eddig is jellemezte a SpX-et, akkor Musknak lesz erre a legnagyobb esélye.
Na lássuk mi lesz április 6-án....
-
...és igen. A NASA kivette a Gateway űrállomást a 2024-es Holdraszállás képletéből, mivel véleményük szerint nem tudják megépíteni azt időben. A Gateway ettől még meg fog épülni, ám csak valamikor 2026-ra várhatóan. Az Artemis III. út pontos koncepciója továbbra sincs meg, de az már biztos, hogy a Gateway nem lesz a része...
-
#68
Cifu
félisten
Timber Wolf
#67
válasz
Timber Wolf
#67
üzenetére
Gazdasági oldalról nem látom, hogyan érheti ez meg bárkinek, hogyan válhat önfenntartóvá egy Mars kolónia.
Musk a hivatalosan propagált koncepciójában abban bízik, hogy a vállalkozó kedvű, rizikóvállaló emberek önként keresik az ilyen lehetőségeket. Ha belegondolsz, évente több százan, ezren "poénból" másznak magas hegyeket, vagy búvárkodnak nagyobb mélységekben. Nem gazdasági okból, hanem csak az élmény kedvéért. Az ilyen emberek fizetnek, fizetnének az űrturizmusért is. Az ilyenek jó része adott esetben dolgozna is adott esetben ilyen lehetőségek mellett.a súlytalanság egészségkárosító hatásáról nem is beszélve, ha jól tudom, a hosszú távú űrrepüléseken részt vevő, extra egészséges, egész életükben sportoló emberek a leszállás után hosszas rehabilitációra szorulnak, mozgáskorlátozottak, lényegében jó ideig munkaképtelenek,
Pro és kontra voltak erre példák. Ha folyamatosan, napi másfél-két óra testmozgás volt beiktatva, a rehabilitáció egy fél éves űrutazás után általában pár hét, esetleg egy-két hónap. Egy éves súlytalanság után is 3 hónap körül helyre lehet jönni, megfelelő rehabbal.Aki a Marsra utazik első körben, ő lehet, hogy tényleg sose tér már vissza a Földre, legalábbis a Musk féle koncepcióban.
Itt érdemes a Maezawa-féle Hold-megkerülő útra gondolni. Pontosan nem tudjuk, de becslések szerint legalább egy milliárd dollárt fektetett egy ilyen útba.
A Mars esetében viszont nem látok érdemi okot, és napjaink eseményei is inkább azt mutatják, az élhetetlen sivatagokba nem igyekeznek odamenni az emberek, épp ellenkezőleg, távozni kíván onnan mindenki, aki rossz szerencséje okán oda született. (nyilván az elvándorlás okai szerteágazóak, de részét képezik a nem optimális, és egyre romló környezeti tényezők is)
Erre ellenpélda is van, Dubaj hatalmas pénzösszegből kifejlesztett egy élhető várost a sivatagban. Nyilván extrém példa, de a (gazdag) emberek, ha van megfelelő infrastruktúra, vállalják az élményt.Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy marhaság az egész, inkább azt sejtem, Musk (némi optimizmussal) lát olyan tényezőt, amit én nem.
Szigorúan véve én úgy vélem, hogy Musk első körben a NASA-ban bízott vagy még mindig bízik. Szvsz a Red Dragon lett volna erre az első lépcső, de a jelek szerint a NASA nem harapot rá, ekkor váltott irányt Musk, és fordult a civil piac felé. Ettől függetlenül erős a gyanúm, hogy Musk azért sietteti a Starship fejlesztését, mert ha ott lesz egy olcsó (az ArianeSpace becslése szerint indításonként cirka 100-130 millió dollárért kínált) szupernehéz hordozórakétája, akkor a NASA nem tud majd nem tudomást venni róla. Ahogy a Falcon 9 is népszerű a NASA megrendeléseiben, úgy az SS is az lehet, ha elkészül. Ahogy más űrügynökségeknél is. A DLR (a német űrügynökség) vezetője két éve nyíltan megmondta, hogy ha az Ariane 6 nem lesz árban versenyképes a SpaceX megoldásaival, akkor ő nem fogja az Ariane 6-ot választani a német űrprogram indításaihoz. Az Ariane 6 pedig nem lesz versenyképes, ez már most eldőlt...A SpaceX gyakorlatilag akkora lépéselőnyben van, hogy röhöghet a markába a konkurencián. A konkurensek jelenleg utólérni akarják a Falcon 9 és Falcon Heavy képességeit, de mondjuk 2022-2025 körülre a New Glenn, a Vulcan és talán az Ariane 6 (vagy Ariane 6 Evolution) eljuthat arra a szintre, ahol ők vannak most. Szóval ők most nem a ülnek a babérjaikon, hanem előre lépnek. Ez a Starship - Super Heavy.
Musk feltehetően nem fogja az SS-eket a 2025-2030-as időszakban a Marsra küldeni emberrel. Tippre viszont az első (már elhasznált, illetve akkora elavult) SS-eket felhasználhatja arra, hogy teherhajóként előre küldje a Marsra. Ne feledjük, hogy jelenleg az SS nem emberes repülésre készül, hanem arra, hogy egyáltalán repüljön. Ha el is készül az SS, kb. még 2-3 év kellhet hozzá, hogy az első emberes repülésre is sor kerülhessen.
Szóval az eredeti Musk féle koncepció Muskosan túlzó és optimista volt. A célja az volt, hogy felrázza és jövőképet adjon az űriparnak...
-
#67
Timber Wolf
újonc
Timber Wolf
újonc
Köszönöm, valami ilyesmit sejtettem az Aerospike mellőzésének hátterében: pontosan utána számolva már a több fokozatú rendszereknél nem érdemes foglalkozni vele.
Gazdasági oldalról nem látom, hogyan érheti ez meg bárkinek, hogyan válhat önfenntartóvá egy Mars kolónia.
Azt elfogadom, hogy a turizmus jövedelmező lehet Föld körüli pályán, vagy a Hold vonatkozásában, főképp, ha a Starshiphez hasonló, ezerszer újrafelhasználható, egyszerre akár száz főt szállítani képes eszközökkel szolgálják ki. Ilyen eszközökkel Föld-közeli űrturizmus hamarosan széles, persze tehetős tömegek kedvtelésévé válhat. A Mars viszont más kérdés. A magasabb költség miatt turisztikai célpontként sokkal kevesebb ember engedheti meg magának, emellett nem elhanyagolható az idő tényező sem. Egy elrepüléses bolygó látogatás is olyan hosszú ideig tart, amelyet a jómódú, de alapvetően munkából élő, családos emberek többsége (tipikus nyugati középosztály-beli) nem engedhet meg magának. (a súlytalanság egészségkárosító hatásáról nem is beszélve, ha jól tudom, a hosszú távú űrrepüléseken részt vevő, extra egészséges, egész életükben sportoló emberek a leszállás után hosszas rehabilitációra szorulnak, mozgáskorlátozottak, lényegében jó ideig munkaképtelenek, és egy bolygóközi repülésnél még erre jön a magasabb sugárterhelés hatása)
A korábbi cikkeidből azt is értem, miért ezt a koncepciót választották (közel értelmetlenné vált Falcon Heavy, jön Benzosék az F9-nél jobban megválasztott méretezésű rakétája, stb.), a Föld-közeli turizmus kiszolgálására is alkalmas lehet, ott látni vélem is a gazdaságilag fenntartható koncepciót. A Mars esetében viszont nem látok érdemi okot, és napjaink eseményei is inkább azt mutatják, az élhetetlen sivatagokba nem igyekeznek odamenni az emberek, épp ellenkezőleg, távozni kíván onnan mindenki, aki rossz szerencséje okán oda született. (nyilván az elvándorlás okai szerteágazóak, de részét képezik a nem optimális, és egyre romló környezeti tényezők is)
Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy marhaság az egész, inkább azt sejtem, Musk (némi optimizmussal) lát olyan tényezőt, amit én nem. Mindezzel együtt azt sejtem, a gyakorlatban, ha lesz is Mars-repülés valamelyik SpaceX űrrendszerrel, a hosszú távú bázis (pláne a kolonizáció), az állandó emberes jelenlét ideje még nem érkezett el. Ha abból indulok ki, a turizmuson kívül jelenleg nem látszik érdemi gazdasági ok az állandó jelenlétre a Marson, akkor ennek a kulcsa egy olyan hajtóműrendszer lehetne majd, amivel a repülési idő néhány hétre rövidülne a közel egy év helyett. (ha mindez folyamatos gyorsítással és lassítással valósulna meg, az nyilvánvalóan csökkentené a súlytalanság egészségre káros hatását is)
Összességében ezért kérdeztem, te ráfutottál-e valamilyen, a Mars kolonizálásával kapcsolatos, részleteiben kidolgozott, reális gazdasági modellre. (mérnök vagyok, nem közgazdász, csak sajnos álmodhat bármilyen szépet a geek mérnök, ha nincs gazdasági realitása)
-
#66
Cifu
félisten
Timber Wolf
#65
válasz
Timber Wolf
#65
üzenetére
Általában az első fokozatok a tengerszinttől majdnem vákuummig működnek, arra gondoltam, itt talán a folyamatosan optimális működésükből fakadóan lenne annyi előnyük, amiért cserébe érdemes bevállalni a kevés gyakorlati tapasztalattal járó műszaki kockázatot
Először is az aerospike hajtóműnél is van optimálisnál magasabb légnyomás, optimális légnyomás és optimálisnál alacsonyabb légnyomás. Szóval az sem tökéletes minden magasságban, itt egy ábra, amely ezt mutatja be:
Az aerospike hajtómű másik hátránya, hogy nehezebb kb. 30-50%-al, mint a hagyományos harang kialakítású megoldás.Szóval nem csak előnyei vannak...
Olvastam a cikkedet, és részint ezért van hiányérzetem: zajlik egy gigantikus szállítókapacitás-fejlesztés, de arról csak homályos elképzeléseket láttam eddig, mire is fogják használni ezt.
Fordítsd meg a kérdést: szerinted lenne olyan vállalkozó kedvű ember / cég, amely fantáziát láthat a Mars vagy más égitestek kolonizálásában, ha relatíve olcsón lehet eljutni oda (mondjuk 10 000 US$ / kg)? -
#65
Timber Wolf
újonc
Timber Wolf
újonc
Általában az első fokozatok a tengerszinttől majdnem vákuummig működnek, arra gondoltam, itt talán a folyamatosan optimális működésükből fakadóan lenne annyi előnyük, amiért cserébe érdemes bevállalni a kevés gyakorlati tapasztalattal járó műszaki kockázatot.
Olvastam a cikkedet, és részint ezért van hiányérzetem: zajlik egy gigantikus szállítókapacitás-fejlesztés, de arról csak homályos elképzeléseket láttam eddig, mire is fogják használni ezt. Kicsit olyan ez az egész, mintha valaki nekifogna tömegével olyan nagy teljesítményű, légpárnás, kétéltű szállítóeszközöket gyártani, amikkel fel lehet építeni egy várost a Déli-Sarkon, és oda lehet szállítani a lakóit, csak éppen arról nem esik szó, mi a célja az egésznek. Persze lehet mondani, hogy a Déli-Sark meghódítása cool (nomen est omen), jelenleg nem belátható lehetőségeket nyit, csak éppen viszonylag kevés ember szeretne a visszaút érdemi lehetősége nélkül odamenni és a hátralévő idejében élethalál harcot folytatni a puszta túlélésért. (a hasonlatból most itt hagyjuk ki, hogy ha így haladunk, harminc év múlva mediterrán szörfparadicsom létesíthető az Antarktisz északibb nyúlványain
)Persze hajrá SpaceX, hajrá Musk, és örülök, hogy a kortársa lehetek.
-
#64
Cifu
félisten
Timber Wolf
#63
válasz
Timber Wolf
#63
üzenetére
Ha már felmerült az X33 / Venture Star, miben látjátok a lineáris (aerospike) hajtóművek mellőzésének az okát?
Az AeroSpike hajtómű akkor jó választás, ha egy adott hajtómű a starttól a pályára állásig végig dolgozik, tehát a tengerszinttől a vákuumig működik. Anno az űrrepülőgép SSME hajtóművénél merült fel, illetve az X-33 / Venture Star esetén. Jelenleg nincs fejlesztés alatt ilyen űrjármű...A hobbi rakéta rajongók és a startupok kísérleteznek velük, de repülni egyik sem repült velük még. Az ARCA az egyik, akik ilyesmiben gondolkodnak, de ők ugye víz (gőz) hajtóanyagú megoldásban utaznak...
Másrészt a gyártást elnézve kicsit furcsa azt látni, hogy egy ilyen korszakalkotó (-nak ígérkező) rendszer legyártásához voltaképpen semmi különösebb extra felszerelésre nincs szükség azon túl, mint amivel bármilyen, ipari létesítményeket, tartályokat, szerelvényeket gyártó és szerelő társaság rendelkezik. A hajtóművek, szoftverek nyilván más téma, de a szerkezeti részekhez voltaképpen elegendő némi igényes lakatos munka.
Vigyázz, ezek még max. szuborbitális tesztrepülésekre szánt eszközök. Az orbitális repülésre alkalmas járműveket már sokkal precízebb és drágább gyártástechnológiával fogják gyártani. Most a cél csak az, hogy tapasztalatot gyűjtsenek a rozsdamentes acéllal gyártás és üzemeltetés céljából......viszont, a hosszú távú tervekről olvastatok valamilyen konkrétabb elképzelést? Meglesz ez a hatalmas rakéta, gyártanak belőle hetente egy újabb példányt, megy a tankolás az űrben, lehet menni a Marsra. Oké, és akkor hogyan tovább? Mit fognak csinálni a Marson, a multiplanetáris faj jól hangzó, de talán némi tartalmat igénylő megvalósításán kívül?
Ha még nem tetted meg, olvasd el az IAC 2016-os Musk előadásról írt cikkemet ( [katt erre] ). Musk kifejtette, hogy ő a Marsra való viszonylag olcsó eljutást akarja biztosítani, aztán ha a lehetőség adott, akkor jönni fognak a szerencsevadászok (magánzók és cégek), akik majd élnek a lehetőséggel, vagyis fizetnek a SpaceX-nek, hogy elvigye őket a Marsra, kiépítik majd az infrastruktúrát, amit a későbbi Mars-utazók majd már pénzért vehetnek igénybe.A koncepció nem hülyeség, a példám mindig a Bigelow-féle űrállomás. Ő nem űrhajót vagy rakétát akart, hanem egy felfújható modult, amelyből lehet űrállomás vagy akár Hold-, esetleg Mars-bázist építeni. Gyakorlatilag 10 éve készen van a BA330 modul, amelyekből kereskedelmi űrállomásokat lehetne építeni, csak éppen nincs űrhajó, amely felvigye hozzá az űrhajósokat (leszámítva a Szojuzt és SzenCsou-t, amit Bigelow büszke amerikaiként nem fogad el). Így az űrállomást sem bocsátja fel, hiszen nincs értelme...
Robert Bigelow (a Bigelow Aerospace tulajdonos-alapítója) és Lori Garver, akkori NASA igazgató-helyettes 2011-ben a BA330 modulok életnagyságú kiképző-központjában
-
#63
Timber Wolf
újonc
Timber Wolf
újonc
Ha már felmerült az X33 / Venture Star, miben látjátok a lineáris (aerospike) hajtóművek mellőzésének az okát? Ha jól tudom, egyszer sem repült még ilyen hajtómű. (más kérdés, egy SpaceX féle tolatós leszállásnál fennálló negatív megfúvási viszonyok között milyen mértékben volna működőképes/hatékony)
A SpaceX esetében talán épp a látványos műszaki innovációk hiányára törekvés (SSTO, Sabre jellegű hajtómű, LH/LOX üzemanyag, kompozit/alu ötvözet/vibránium/más csodaanyag eröltetése bármi áron) a legfőbb innováció, nem a papíron csodaszép, de a gyakorlatban lényegében műszakilag megvalósíthatatlan (Skylon) délibábokat kergetik, hanem a műszakilag megfelelő, lehető legegyszerűbb rendszerekből építkeznek, és mindezt rugalmasan teszik. (a másik innováció talán az, hogy ők valóban repülni akarnak, a NASA üripari mammutokkal karöltve végzett programjaival kapcsolatban sok esetben az a benyomásom, nem is baj, ha végül valamilyen készültségi foknál elkaszálják az adott rendszert, nem cél bármivel is elkészülni, a pénzt így is el lehet tenni, és a műszaki problémákat sem kell megoldani. Mindezzel persze nem azt mondom, hogy ott nincsenek motivált emberek, csak épp sajnos a környezet nem alkalmas az érdemi munkára) Az SN1/2 gyártás élőben közvetítésének nyilván első sorban marketing üzenete van, de ezzel együtt is jó látni, hogy éjt nappallá téve dolgoznak ezeken az eszközökön. Másrészt a gyártást elnézve kicsit furcsa azt látni, hogy egy ilyen korszakalkotó (-nak ígérkező) rendszer legyártásához voltaképpen semmi különösebb extra felszerelésre nincs szükség azon túl, mint amivel bármilyen, ipari létesítményeket, tartályokat, szerelvényeket gyártó és szerelő társaság rendelkezik. A hajtóművek, szoftverek nyilván más téma, de a szerkezeti részekhez voltaképpen elegendő némi igényes lakatos munka.
Egy interjúban említette Musk, a hosszú távú tervek szerint évente egy millió tonna pályára állítását célozzák. Nyilván egyfelől ez is egy Musk mondás (a Starship program is csúszik, ahogy Cifu írta, bár végülis az SN1 repült 2020-ban
), viszont, a hosszú távú tervekről olvastatok valamilyen konkrétabb elképzelést? Meglesz ez a hatalmas rakéta, gyártanak belőle hetente egy újabb példányt, megy a tankolás az űrben, lehet menni a Marsra. Oké, és akkor hogyan tovább? Mit fognak csinálni a Marson, a multiplanetáris faj jól hangzó, de talán némi tartalmat igénylő megvalósításán kívül? A multiplanetáris faj szép fennkölt mondás, de a világunkban azok a dolgok tudnak hosszabb távon fennmaradni, amelyek valamilyen gazdasági szükségszerűségen alapulnak, valamilyen szempontból előnyösek gazdaságilag. Itt van ilyen tényező? Reálisan nézve, egy település a Marson hosszú évtizedek alatt juthat el az önfenntartásig, és akkor még csak az önfenntartásról beszélünk. Ennyi lenne a cél? Nekem ez az egész Mars kolónia egyfajta "nem jó cél, de nincs jobb" kategóriájú dolognak tűnik. (a Hold bázissal, és végső soron az egész emberes űrprogrammal együtt, azt gondolom, mára körvonalazódott, hogy kegyetlen sivatagokon kívül túlnyomó részt semmi sincs a naprendszerben, amit pedig még érdemes lenne kideríteni (van-e esetleg élet az Európa jege alatt, stb.) , azt jó ideig nagyságrendekkel hatékonyabban kutatható automatákkal, mint emberekkel) -
Öööö mióta is megy a Crew Dragon fejlesztése? 10 éve? És csak variáció egy 60 éves témára. Még mindig nem mertek rá embert ültetni.
A Crew Dragon fejlesztését nagy részben a NASA fizeti, így pedig az általa megszabott biztonsági döntéseket tudomásul kellett vennie a SpaceX-nek. Számtalan téren ez akadályozta a fejlesztést, eredetileg például ugye a SpaceX aktív hajtóműves leszállást tervezett szárazföldre, aztán szólt a NASA, hogy ők viszont azt szeretnék, ha a tengerre szállnának inkább le...
Ha a SpaceX-en múlna, szerintem jó 2-3 évet spórolhattak volna a fejlesztés terén. Hozzáteszem: esélyesen nagyobb kockázatot vállalva...
A variáció érdekes megfogalmazás, hiszen hasonló űrhajó nem volt még, a Crew Dragon nem hasonlít egyik eddig repült űrhajóra sem, hiszen például az összes hajtómű az űrhajóban van elhelyezve, míg a korábbi megoldásoknál általában a műszaki modulban voltak elhelyezve.
A Starship jóval nagyobb falat, előzmény nélkül. Mennyi időbe fog kerülni? Nem biztos, hogy megéljük.
A Starship és a Super Heavy leegyszerűsítve egy felskálázott Falcon 9. A Super Heavy a Falcon 9 első fokozata. Ez ugye elég jó aránnyal már sikeresen hozza vissza a SpaceX. A Starship maga tekinthető a Falcon 9 második fokozata és egy Dragon egybeépítve, visszatérésre képes állapotban.
Hogy vannak benne új technikai megoldások? Igen vannak. De mivel most nincsenek ott a NASA szigorú szabályai, a SpaceX a saját útját járhatja a fejlesztés terén. Az Mk.1/2 és az SN1/2/... építése nagyjából minden téren megszegi a NASA által megkövetelt minőségi szabályokat. Cserébe iszonyatos ütemben haladnak, hogy néha elpukkanak a teszteléskor? A SpaceX megvakarja a fejét, megnézi hol estek meg a hibák, ezekre választ ad, azokat beépíti a fejlesztésbe és lép is tovább. Jim Birdenstein nem ok nélkül mondta, hogy a SpaceX abban jó, hogy nem fél hibázni, kudarcot vallani. Abból is sokat lehet tanulni.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ha végignézi az ember a Falcon 1 -> Falcon 9 -> Falcon Heavy fejlődésének ívét, akkor olyan szintű fejlődést láthat, amire a rakétatechnika hőskorszaka, az 1940-es, 50-es és 60-as évek óta nem volt példa.
A szomorú valahol persze az, hogy voltak innovatívabb megoldások, mint a HOTOL, a Delta Clipper, az X33 / Venture Star és így tovább, de vagy pénzt nem kaptak illetve nem volt elég rá, vagy nem volt olyan ember mögöttük, akik a fejlesztést kellően innovatívan kezelte volna.
A SpaceX nélkül viszont feltehetően még ennyi innováció se jött volna el az űriparba...
-
-
Ez is csak egy Muskos túlzás. Vagy végstádiumú rákkal diagnosztizálták.
Nem tudom biztosra, de erős kétségeim vannak afelől, hogy Musk (48 éves) ne oldaná meg az emberi Starship Mars-utat 10-15 éven belül.
-
Exploration Flight Test - 1 (EFT-1) tesztrepülés, 2014-ben. CGI Videó erre.
Az Orion visszatérő kapszuláját egy Delta IV Heavy rakétával Föld-körüli pályára állították, majd egy 5800km magas "kiszúrást" csináltak és visszatértek vele a légkörbe.
Hogy mi értelme az Orionnak és a Starliner / Dragon párosnak egymás mellett? Erről az amerikai űrhajókkal foglalkozó cikkben foglalkoztam ( [link] és [link] ) . Alapvetően a politika.
Az Orion a nagy elvárások miatt nagy és nehéz lesz. Meg drága és persze lassan is készül. A NASA-nak kellett egy gyorsabb megoldás ahhoz, hogy az ISS-re feljuttassa az űrhajósait. Ez lett a Commercial Crew, vagyis a Starliner és a Crew Dragon. A Boeing úgy manőverezett, hogy a Starliner nem tudja kiváltani az Orion-t, mivel direkt csak alacsony Föld körüli pályára tervezték. A SpaceX a Dragon v2 (v. Crew Dragon) esetében korábban folyamatosan hangoztatta, hogy az űrhajó képes távolabbi utakra is (ugye a Red Dragon projektben a Marsra is akarták küldeni). Ezek a hangok azóta elhallgattak, a SpaceX jelenleg a Starshippel próbálja távoli utakat megoldani...
-
opr
nagyúr
Koszonom a cikket, nagyon erdekes volt, kivalo iras ismet!
Igazabol ket (najo, 1,5) kerdes merult fel bennem olvasas kozben:
1)
"közben az Orion már egy sikeres tesztrepülésen túl van"
Mi?! Mikor? Errol nagyon lemaradtam!2)
Mi ertelme van kulon kifejleszteni a starlinert meg az oriont is? Vagy csak annyi, hogy ide is csurran-cseppen a dollar meg oda is? Vagy esetleg a ketto egy es ugyanaz igazabol (ez megvalaszolna az elso kerdesemet is)? -
#51
Cifu
félisten
Letsgo2Mars
#49
válasz
Letsgo2Mars
#49
üzenetére
Őszintén szólva engem inkább az érdekelne hogy mi lesz a rakomány mondjuk az első kettő űrhajóban? Találgatni sok mindent lehet de erről még sehol nem találtam konkrét infót.
Musk IAC 2017-es előadás összefoglaló. Innen: "A képfelirat szerint 2022-ben két teherhajó szállna le a Marson, hogy megerősítse a víz jelenlétét, és felmérje a veszélyeket, és elhelyezze az energiaforrásokat valamint a bányászati és létfenntartó eszközöket az elkövetkező utakhoz."
Mivel a visszatéréshez meg kell oldani a metán és oxigén gyártást, így nagyon fontos a vízjég feltárása és annak bányászatának előkészítése, a vízbontáshoz szükséges energiaforrások telepítése, illetve a sabatier-reaktorok telepítése, amely a vízből kinyert hidrogénből és a légkör szén-dioxidjából gyártana metánt...
-
#50
llax
senior tag
Letsgo2Mars
#49
llax
senior tag
válasz
Letsgo2Mars
#49
üzenetére
"És az aktív hűtés egyébként valamiért probléma?"
Elsőre: műszakilag nem probléma.
Ha jobban belegondolsz, ahhoz további napelem felület kell + radiátorok. Ezek és a hűtőrendszer tömege is a hasznos teher mennyiségét csökkenti (+további összecsukási-elhelyezési probléma - kivéve a csak odaútra menő példányoknál). -
#49
Letsgo2Mars
újonc
llax
#48
Letsgo2Mars
újonc
Köszi a választ!
Már csak azért is mert amíg nem válaszolt valaki, nem engedett engem a rendszer válaszolni Cifunak
Cifu!
" Musk említette, hogy az első pár SS egyirányú módban (csak oda) fog menni teherhajóként, és soha nem fog visszatérni. De szétvágva őket fel lehet használni kezdeti bázisépítéshez, például."Igazából ez szerintem nem nagy meglepetés. Ott nincs semmi csak por homok meg kövek. Abból kell egy kis civilizációt építeniük amit magukkal visznek, és ott az acél aranyat fog érni. Természetese hogy kannibalizálják a gépeket, sok-sok értékes acél és egyéb anyag van bennük amit ott majd jól felhasználhatnak. Ha csak nem nevezik ki 1-2 teherűrhajójukat raktár-épületnek vagy veteményesnek, akkor azokat az utolsó morzsáig lebontják és elhasználják
Felteszem sugárzás-mentes helyen akarnak majd élni, amihez kell valami jól szigetelt bázis. Ez lehet elvileg a föld alatt, de azt én - legalábbis az első években - nehezen képzelem el hogy fúrnak maguknak föld alatti folyosókat meg termeket. Inkább a felszínen kell összerakniuk valamit amit vastagon beborítanak törmelékkel, marsi homokkal.Őszintén szólva engem inkább az érdekelne hogy mi lesz a rakomány mondjuk az első kettő űrhajóban? Találgatni sok mindent lehet de erről még sehol nem találtam konkrét infót.
llax:
"Nem lehetetlen, de nagy kihívás lesz aktív hűtés nélkül."
És az aktív hűtés egyébként valamiért probléma? -
#48
llax
senior tag
Letsgo2Mars
#47
llax
senior tag
válasz
Letsgo2Mars
#47
üzenetére
Nem olyan sokaknak fontos ez a fejlesztés...
Hely: Nincs. Legalábbis olyan, ami távol esik minden problémás helytől, sok-sok ember tud oda járni melózni, eszköz, anyag, üzemanyag odaszállítása egyszerű (+ahová USA cége vihet rakétatechnológiát - mert komoly korlátozások vonatkoznak a magáncégekre is). Esetleg valami úszó platformon (volt ilyen terv) kivinni az óceánra a kísérletekhez (ehhez a mostani helyük nem a legjobb - viszont az USA kb. legdélebbi pontja). De mint USA cége, így is ott marad a teljes bürokrácia.
1. Tankolás: kicsit nagyobb mennyiségű kakaóról van szó, mint amit az ISS-re visznek. A tervezett tankolási módról Cifu is írt. Ez folyamatos meghajtást igényel, ha kevés üzemanyaggal (és nem túl nagy sebesség változással -> égi mechanika) akarják megoldani, akkor igen nagy csatlakozó keresztmetszetek kellenek.
2. Hővédelem: Igen nagy a felület (egyébként bizonyos szempontokból előny is). Ha a tartályok belsejét nem véded eléggé a hőtől, akkor a nyomást kell folyamatosan, sőt, intenzíven szabályozni bennük (mert a szerkezet kellő szilárdságához nagy erőhatások alatt kell a nyomás).
3. Nagy méretű, védett helyre összecsukható napelem még komoly kihívás lesz. (teher/tanker verzió esete lényegesen egyszerűbb)
4. Lássuk az első teszteket... Igazából nem igényel sokkal több manőverezést, mint egy F9 booster leszállása, de az újdonsága extra kockázat.
5. A hő nem csak vezetéssel vagy szállítással, de sugárzással is közlekedik. Hónapokról van szó. Nem lehetetlen, de nagy kihívás lesz aktív hűtés nélkül. (Földközelbe - akár a Holdig - ez még nem probléma)
-
#47
Letsgo2Mars
újonc
llax
#22
Letsgo2Mars
újonc
Köszi a választ, hát az azért abszurd hogy a világ egyik legfontosabb fejlesztését az hátráltatja hogy nem bírtak egy olyan helyet találni neki ahol kisebb a mindenféle forgalom meg olajkutak...
Ami a műszaki kihívásokat illeti:
1. A pályán tankolás, bármennyire is tűnik sci-finek, azt olvasom nem is olyan nagy ügy, sőt talán a legkönnyebb azt lesz összehozni. Ez egyébként működő technológia, hiszen a nemzetközi űrállomáshoz is rendszeresen kapcsolódni kell amikor embert vagy rakományt visznek oda, és ez végül is ugyanaz lesz: az űrben két eszement sebességgel repülő tárgy pontos, precíz összekapcsolódása. Ha eddig ment, ezután is menni fog. A SpX Dragonja is megcsinálta már ezt sokszor, szóval a technológia és tapasztalat már ott van a SpX-en belül is, csak át kell konvertálniuk a SS-ekre. Aztán ha már stabilan összekapcsolódtak, a manna átpumpálása már semmiség.2. Hővédelem. Hát ez is egy régi, sok évtizedes technológia, nem kell a hidegfúziót kitalálniuk. Persze ők ezt is modernizálni fogják mint mindent, valahol azt olvastam hogy Musk az űriparban megszokotthoz képest vékonyabb, könnyebb csempékben gondolkodik.
Illetve már láttam is 1-2 kis minivedeót ahol már teszteltek is pár példányt, szóval lehet ezzel már készen is vannak, legalábbis prototípus-szinten3. Energiaellátást. Erről nem tudom hogy tervezik. Felteszem a napenergia adja magát.
4. Na, a szokatlan "átfordulós" visszatérés, az valóban nagy rizikó, meglepne ha nem csapódna a földbe az első gép amelyikkel megpróbálják majd
Egy több száz tonnás monstrummal ilyet játszani... nekem ez lesz az igazi sci-fi ha majd megcsinálják 5. Az üzemanyag hűtve tárolására (akár a gépben, akár a Marson) azt mondta Musk hogy ezt sem érti mit problémáznak ezen ennyit a népek (nem pont így mondta de értettük...), szerinte egyszerűen vákuummal kell körülvenni a tartályt (ezért kell duplafalú tartály, avagy egy nagyobb tartályban egy kisebb), és akkor szinte nulla közeli hűtéssel forradáspont (-161) alatt tartható a motyó. Ugye ahol vákuum van ott nincs olyan anyag ami vinné a hőt. Persze egy tartályt valahol rögzíteni kell, szóval 100%-osan nem lehet vákuummal körülvenni a belső tartályt, ez gyenge pontja a konstrukciónak, de kétségtelenül így is megoldható a dolog.
Ezek NEM vitának szántam, inkább csak hangos gondolkodásnak, meg reménykedésnek, és ugyanis nagyon drukkolok hogy 22-ben már lássam repülni a cargo gépeket a mars felé
Nem vagyok mérnök, nem értek hozzá. Azt meg még laikusként is látom hogy mindig mindenhol közbejön valami, szóval minden csak nem sima játék egy űrhajófejlesztés.
Azért reményre ad okot hogy úgy tudom Musk a minap nemes egyszerűséggel megduplázta az űrhajógyárában dolgozók létszámát (500 fő fölé mentek), és úgy tudom a végcél valami kb. 3000 fő. Ember van, pénz van, akarat van, minden van, csinálják. -
llax
senior tag
Starliner:
A konferencia anyagából hamarosan cikkek várhatók. Pl. itt egy. -
llax
senior tag
Odáig még nem jutott el a dolog, hogy annak a képességeit teszteljék...
Az SN1-nél az is sérülhetett, de eddig minden esetben a dóm-palást hegesztés szakadt (a többit már nem kell nézni, csak a kiindulást). Nem is tudom, hogyan gondolják azt, hogy ott egy sima hegesztés elég lesz. Statikus nyomással már elmentek 8,5bar-ig, (üzemi: 3bar), de azok ott fontos csomópontok (középső és felső is), működő hajtóművek mellett lesz ott rázkódás, az alsónál erőátadás is... -
LLapy
csendes tag
Az Eric Berger féle cikkben van szó egy újratervezett thrust puck-nak nevezett izéről. Ez egy korog, ehhez erősítik a hajtóműveket és elég kritikus elemnek tűnik mert ez viseli a tolóerőből adódó terhelést.
Az alábbi képen látszik ez a (talán már új) korong a NasaSpaceFlight fórumról, az SN2 mozgatása közben:
https://forum.nasaspaceflight.com/index.php?action=dlattach;topic=48895.0;attach=1618059;imageA többi friss kép a tesztről:
https://forum.nasaspaceflight.com/index.php?topic=48895.1800 -
LLapy
csendes tag
Nagy vagy Cifu, köszi a cikket!
Eric Berger talán kicsit elfogult a SpaceX irányába, de írt egy szintén remek összefoglalót Musk tervéről, hogy hetente(!) egy Starship-et építsenek:
https://arstechnica.com/science/2020/03/inside-elon-musks-plan-to-build-one-starship-a-week-and-settle-mars/Szintén ő írta, hogy a NASA a Boeing demo küldetésének vizsgálata során 60 javítandó problémát talált a Starliner-en. (illetve lehet hogy nem csak a kapszulán, hanem esetleg a folyamatirányításban is... nem értem pontosan a bejegyzését...)
https://twitter.com/SciGuySpace/status/1235960209878724609 -
Még az angol nyelvű kínai forrásokban is így hivatkoznak rá, miután még csak egy koncepció, ami döntésre vár, ezért nem nevezték még el, csak SPORT rövidítéssel hivatkoznak rá. Itt egy tudományos folyóirat cikk róla,
-
Azért mielőltt lecseréljük Rióban a Jézus-szobrot Elon Musk szoborra, jegyezzük meg, hogy Musk nagy részt állami pénzre támaszkodott a fejlesztéseknél, a Falcon 1 első két indítását a DARPA vásárolta meg, a Falcon 9 és a Dragon fejlesztése nagy részt a NASA pénzéből, és a NASA illetve a DoD számára a piaci ár másfélszeresét számolja a Falcon 9 és Falcon Heavy rakétákat SpaceX. Ami így nettó nyereség. Nem véletlen, hogy Musk nekiment a DoD rakéta-beszerzéseinek, és kiharcolta, hogy a SpaceX is odaférhessen a húsos fazékhoz.
Ettől függetlenül vitán felüli, hogy neki köszönhető, hogy zuhannak a rakétaindítási árak, és megindultak a fejlesztések. Csak látni kell, hogy azért ehhez jelentős állami pénzek is hozzájárultak. Ezt nem is felejtik el mindig emlegetni az ArianeSpace-nél, és balhéznak folyton, hogy márpedig az ESA (vagy a tagországok) minél több Ariane 6 indítást kössenek le...
-
Dißnäëß
nagyúr
Köszi, hogy nem nekem kellett erre időt szánnom
Pontosan.Túlárazások, késleltetések, satöbbi.
Musk legalább - bár tuti van politikához is köze egy ekkora kaliberű projektnek, amiben utazik - de nagyobb szabad kézzel halad előre, mint egy náza mondjuk, a náza küzd a szenátussal, a szavazatokkal, a közvéleménnyel, a pénzekkel és azok sápolásával, újraelosztásával, borítékok melyik zsebbe (képletesen) és még sorolhatnám, ne higyjük, hogy a nagy tiszta demokráciában itt bármi is vegytisztán tudományos elméletek és folyamatok mentén halad.
Szóval a magáncégeknek rengeteg előnye van ahhoz képest, mint ami mondjuk egy "nemzeti űrközpont" le tud tenni az asztalra, ja és nem mellesleg kevésbé (nem teljesen, de kevésbé) az adófizetők pénzével veri a csalánt.. erre inkább a saját f*át használja, ami esetünkben, mint adófizetők esetében, dícséretes. (És mivel a felhőszolgáltatások és online világ kapcsán a fél bolygó minősül "amerikai" adófizetőnek is, most írországi adóparadicsomok ide vagy oda, azért valamennyi csak megy be a kasszába, jó gondolkodni azon, kinek drukkoljon az ember).
A magán űrtársaságok, főleg Musk, forróbb kés a vajban, mint a többi. A NASA-nál sokkal forróbb. Drukkolok neki nagyon. -
#35
Ueda
senior tag
Letsgo2Mars
#18
Ueda
senior tag
válasz
Letsgo2Mars
#18
üzenetére
Éppen most indult egy sorozat az Űrvilág.hu-n Mars témában :
http://www.urvilag.hu/emberes_marsutazas/20200301_emberekkel_a_marsra_1resz
-
Pro és kontra lehet érvelni ezzel kapcsolatban.
A politikai és katonai indítékok nélkül feltehetően sehol sem tartana az űrhajózás. Tehát a politika megtette a magáét.
De az is tény, hogy a politikusoknak kellene egy határozott célt adni az űrkutatás terén a tudósok és szakértők által felvázolt lehetőségeket mérlegelve. Az, hogy időről-időre felülvizsgálják ezeket, és újra és újra irányt váltanak, nem segít a fejlesztésekben.
Ahogy azért erősen fejvakarós az, amit az ESA csinál a pénzosztások és pénzharácsolás tekintetében. A cikkben is szereplő Német-Olasz csörte egy csodás példája ennek: azzal, hogy Németország hozzájárul az Ariane 6 (és Vega-C) rakétához, elvárja, hogy a hozzájárulásával egyenlő összeget költsenek el a területén. Ez így nem egy közös cél támogatása, hanem gazdasági okokra visszavezethető zsarolás. Akkor lenne az ESA független, ha a tagországok megszavaznak X összeget támogatásnak, aztán az ESA elköltheti azt, saját belátása szerint.
A NASA esetében ugyanez működik pepitában. A NASA benyújt valamit, aztán a politikusok úgy facsarják, hogy a saját államuk minél többet profitálhasson belőle...
A gazdagok támogatása egy külön téma. Mindig emlegetem azokat a példákat, amik nincsenek a laikusok orra alá dörgölve. Ott van Andrew Beal, aki 200 millió dollárt öntött a Bael Aerospace-be, mielőtt azt mondta, hogy oké, ennyi volt. A Robert Bigelow 20 év alatt szintén hozzávetőleg 250 millió dollárt költött a Bigelow Aerospace-re, és bár már két felfújható űrállomás prototípust küldött fel, továbbra is csak reménykedik, hogy egyszer végre megvalósul az álma, egy kereskedelmi űrállomás. Sorolhatjuk ezt tovább. A lényeg, hogy akad egy maréknyi ember, aki azért költ rendesen az űrhajózásra a saját pénzéből...
-
llax
senior tag
" de talán mégis sokat jelent, hogy az új, feltörekvő vállalatok is mind ide akarnak bekerülni..."
Minél később, annál jobb
Addig kénytelenek költséghatékony megoldásokon dolgozni. (persze némi megrendelés addig is kell, hogy legyen miből finanszírozni a nagyratörő terveiket) -
llax
senior tag
"Miért a politika?"
Egy másik szempontból akár igaza is lehet...
Lobbi, csókos cégek, "közbeszerzés": legalább egy számjeggyel hosszabb minden...Kicsit hiányolom, hogy Cifu itt nem sütötte el (korábban már megtette): SLS mint Senate Launch System.
Lefordíthatjuk úgy is, hogy nem a pénz, hanem a brutális túlárazás az akadálya sok mindennek...
-
Miért a politika? Lehetne hibáztatni egy kupac hipergazdag embert vagy céget, hogy miért nem adták oda a teljes vagyonukat egy jó kis holdutazásra. (Tipp: én se adtam volna, van sokkal több fontos dolog, amit először itt a Földön kellene megoldani - de erre sem szoktak pénzt adni...)
-
A sikeres és sikertelen kilövések aránya nekem nem azt mutatja hogy marhaságokat írtam.
Ha ezt így le merted írni, akkor csak alátámasztja azt, hogy marhaságot írsz. Végezd el a házi feladatot, kezdve ott, hogy milyen arányok voltak az 1960-as években és milyen a 2010-es években...
-
@kamov: Hmmm... Az a baj, hogy forrásokat nem raktam félre. Valahol írták, hogy a laposabb (közel szuborbitális) pálya a NASA kérése volt. De akkor javítom a szöveget.
@UnA : Itt általában küldetés idő (Mission Time) van meghatározva. Ami nagyon-nagy ciki, hogy itt két óra volt, és a szinkronizálásukat elfelejtették ellenőrizni...
@Letsgo2Mars: Nagyjából kizártnak tartom, hogy 2022-ben a Mars felé indulhat Starship (SS). Musk említette, hogy az első pár SS egyirányú módban (csak oda) fog menni teherhajóként, és soha nem fog visszatérni. De szétvágva őket fel lehet használni kezdeti bázisépítéshez, például.
@GEIL: Gondolom nem olvastad akkor még el a Szovjet- és Orosz űrhajózásról szóló cikkszorozat N1-L3 Holdprogramról szóló részét. Erre találod.
Az 1960-as és 70-es évek Holdprogramjai politikai okokból születtek, irgalmatlan drágák voltak és hatalmas erőforrásokat igényeltek. Megvalósították, de aztán a politikai szél megfordult, és azt mondták, hogy abból a pénzből, amiből 2 amerikai űrhajós leszáll a Holdra, abból a pénzből több száz iskolát lehet létrehozni és évekig üzemeltetni. Például. Szóval a már eltervezett, sőt, gyártás alatt álló Apollo-18, -19 és -20 programok költségvetését szépen lehúzták...
Az, hogy technikailag valamire képesek vagyunk, még nem jelenti azt, hogy az gazdaságilag is megéri. Volt szuperszonikus utasszállító is ugyebár, sőt, kettő is (Concorde és Tu-144), megvalósult, repült. Ma nincs egy se. A logikád alapján valami összeesküvés állhat akkor e mögött is...
A Holdutazás ugyan ez. Ráadásul megint politikai okok fűtik a mostani Hold programokat, ezért nem érdekli az amerikai törvényhozást az, hogy mennyibe kerül az SLS és az Orion. De Kínánál is ez van, hiszen a propaganda arról szól, hogy Kínai zászlót tűznek le a Hold felszínére, nem pedig a tudományos eredményeket ecsetelik. Ezek ott vannak leírva a cikkben. Ha figyelmesen elolvastad és értelmezted a benne foglaltakat, akkor látnod kéne, hogy mekkora marhaság, amit most leírtál...
-
GEIL
addikt
40 évi sungyibungyi után újra próbálkoznak a holddal....röhej.
egy épkézláb rakétakilővést nem tudnak végrehajtani 100%-os pontossággal és tuti eredménnyel.....mennek bele a millárdok aztán felrobban a kilővőálláson vagy visszazuhan mint tűzgolyó mert egy elengedett lufi vagy meteorológiai léggömb is magasabbra megy mint azok a hulladékok De szimulálnak meg vizsgálódnak 5X kilővés előtt...minden ok...ja....mehet....élesben meg TROOOTYY D
Tudom...fent van a "Hábül" ( ennyi kísérletből már illett kilőni valami kamerát ami fent is marad. ![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
ezek a holdraszállás tervek (parittya hatás stb) már több mint 40 éve is ilyen rajzok voltak.....hagyjuk már ezt 2020 van......már napi kiruccanásnak kéne lennie a holdutazásnak és pl telepeknek kéne ott működni, ha valóban már 40 éve megvolt a technika hogy odamenjünk.....akkor ekkora léptékű technikai fejlődés ennyi év alatt csak (pl számítógépek/mobiltelók terén) ennyire képes ?
Nem arányos a "fejlődés" és gyanús ez nekem....csak gondoljatok bele. -
#22
llax
senior tag
Letsgo2Mars
#21
llax
senior tag
válasz
Letsgo2Mars
#21
üzenetére
Pontosan.
Nem csak egy esetleges Marsra induló útnál akadály, hanem már a teszteléseknél is, azokat is jelentősen lassíthatja (lásd: Starhopper repülése, arra vonatkozó korlátozások). Ha csak az SpX-en múlna, simán belevágnának erősen kétes kimenetelű tesztekbe is... Tőlük kitelik (fejlődés szempontjából nem feltétlenül rossz út...)
Jelenleg a két számításba vehető indítóhely is akadály (elsősorban tesztelésre).
A Mexikói-öböl feletti repkedésnek sok a akadálya van. Olyan sok, hogy az eredetileg oda tervezett F9/FH repülésekről le is tettek (1-2, erősen kötött irányba felszállás - a pálya kezdetén ne repüljenek lakott sziget közelében, ez időre tengeri olajkutak evakuálása, jelentős hajóforgalom leállítása stb).
A Kennedy Űrközpont infrastruktúráit csak bérlik, ráadásul az indítóállást az ISS ellátásánál is fontos 39A területére tervezik, ott sem néznék jó szemmel, ha több millió liter hajtóanyaggal feltöltött, erősen kísérleti eszközökkel próbálkoznának.Aztán van egy sor műszaki ok is, ami még hátráltathatja őket. Jelenleg a tartályokkal "próbálkoznak", ha annak problémáin túllépnek (van rá sok esély), a pályán tankolás (kell, ha a Mars a cél), hővédelem, energiaellátás, de még a szokatlan visszatérés (v. marsi leszállás - a tankerek miatt mindenképp kell a földi is) is sok-sok megoldandó feladatot jelent. Sőt, a leszálláshoz szükséges kriogén hajtóanyagok több hónapos tárolása is extra kihívást jelent.
-
#20
llax
senior tag
Letsgo2Mars
#18
llax
senior tag
válasz
Letsgo2Mars
#18
üzenetére
Kevés esély van rá.
Nem nulla, de kevés, több okból is, vannak olyan dolgok is, amik nem a SpaceX-en múlnak. -
#18
Letsgo2Mars
újonc
Letsgo2Mars
újonc
Jó tömény cikk, köszi, szinte feldolgozhatatlan.
Szerintetek elindul 2022-ben a tervezett két cargo Starship a Marsra?
-
llax
senior tag
Ez az, amit az űrhajósok egy checklist alkalmával, még a Földön kiszúrhattak volna (a szinkron hiányát kevésbé). Mondjuk ez a telemetrián is észrevehették volna, a repülés bármely szakaszában...
Nem tudom, tudod-e, de a Starilner-nek ez volt a veszélytelenebb szoftverhibája (ha semmi nem sikerül, max leszállnak 1 keringés után - esetleg vízre). Egy nagyon sokkal súlyosabb, valódi katasztrófa esélyével fenyegető csak később derült ki. (az majd mehet a 2020-as összefoglalóba - vagy ha esetleg külön ír róla Cifu - mondjuk annak csak minden vizsgálat lezárulta után lenne komolyabban értelme)
-
kamov.
csendes tag
Jó cikk.
Amit viszont észrevettem, hogy a Starliner szuborbitális kezdeti pályája nem NASA, hanem Boeing kérés.
Itt is olvasható.https://www.nasaspaceflight.com/2019/12/boeing-ula-momentous-starliner-uncrewed-test-flight/
A Crew Dragont a Falcon-9 egyből orbitlás pályára viszi, hasonlóan ahogy a Szojuzoknál is történik a dolog.
-
llax
senior tag
"Yepp, de ugye az a Super Heavy-nél lesz téma inkább."
Raptort se láttunk még olyat
Mindenesetre van realitása a nagyobb tolóerőnek, ha egyszerűsítenek a szerkezeten. Az SH-n a felénél több is lehet olyan. Ez is nagyban befolyásolja, hogy végül mennyi kell alá. Még nagyon képlékeny minden. (az SS-nél is...) -
Javítottam!
Ha láttad volna, mit szívtak az összeillesztéssel néha.
Láttam, de azt Musk is megmondta, most a cél egy szuborbitális repülésre képes "víztorony" legyártása volt a feladat. Nem várták és nem is várhatják el a tökéletességet. Az Mk.1-hez képest az SN1 egy nagyságrendi ugrás. Ha az SN1 is fejlődik ennyit, akkor az SN10 környékére már belejönnek, beletanulnak annyira, hogy nem lesz ilyen Benny Hill show a gyűrűk összeillesztése.
Raptoroknál SN20+-nál tartanak, a 300bar/250t verziók eleinte minden értelemben fixek lesznek (se throttling, se gimbal), mondjuk nagy számú hajtómű esetén sok ilyet közéjük lehet "csempészni".
Yepp, de ugye az a Super Heavy-nél lesz téma inkább. Arról meg konkrétan alig tudunk valamit. Még azt se, hogy hány hajtóműve lesz...
-
llax
senior tag
Kis javítanivaló:
A Starship oldalon 2x van SN1 szétesős videó, az Mk1+SN1 helyett.
+ ugyanott "A texasi gyártelep kvázi le is állt a „verseny” után"
helyett a floridai állt le / költözött el (de új hely is majdnem áll most, több cuccot Texasba szállítottak). Egyébként az ott legyártott gyűrűk jó része mérethibás volt." a felület is sokkal simább, igényesebb volt (persze csak az Mk.1-hez viszonyítva)."
Ha láttad volna, mit szívtak az összeillesztéssel néha. Egyik oldalon kikalapálja a dudrot, megjelenik a másik oldalon (néha élő közvetítésben is láttam) Szóval az SN1 sem "simán" lett sima, sőt, nem is annyira lett sima... Már az előtt eldőlt, hogy ez nem repül sehová, mielőtt kivitték volna az "indítópadra". Addigra már tweet-elte Musk, hogy 3 Raptor először az SN2 alá kerül, az SN1 alá csak 1 (vélhetően földi tesztekhez). Simábbnak ígérte Musk az SN2-t, aminek büszkén tweet-elte is az alkatrészeit, amiből aztán mégse SN2, hanem egy újabb teszttartály lett (~tegnap-tegnapelőtt).Raptoroknál SN20+-nál tartanak, a 300bar/250t verziók eleinte minden értelemben fixek lesznek (se throttling, se gimbal), mondjuk nagy számú hajtómű esetén sok ilyet közéjük lehet "csempészni".
-
llax
senior tag
Annyiból szerencsés lett volna (akár a PH közösségét is ismerve), hogy a "miért engedik ezt?" kérdés talán kevesebbszer merülne fel.
Az USAF-al most nagyon "összepuszilkóztak" (voltak és lesznek közös tesztek). Az egyik félnek ott a remény a low latency kommunikációra, a másik már látja a karán felé cammogó fejőstehenet.
-
Gondolkodtam, hogy beleírjam a katonai felhasználás esetét, mert sokan vakarták a korábbi cikknél is, hogy ugyan ki fog erre előfizetni. Aztán azóta nagyjából mindenki realizálta, hogy ez egy olcsó és brutálisan sokrétű adatkapcsolatot nyújt a hadseregnek globálisan. Ráadásul alapból lesz ahogy most kinéz, legalább 3 alternatíva a meglévők (O3b és Iridium Next) mellé...
-
llax
senior tag
"Az FCC adott nekik engedélyt, oké, de végez megfelelő mélységű hatásvizsgálatokat is előtte?"
Ha a végletekig le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot:
Egy ideig akadékoskodtak. De miután az USA-ban tízmillióknak nincs normális netelérése és a kormányzati szervek (különösen haderőnemek) is meglátták a lehetőséget benne, kb. oda sem nézve nyomják a pecsétet...Ha a cél az alap probléma megoldása lenne és sehol nem akarnának versenyezni a földi szolgáltatókkal (értelemszerűen nem az optikával vagy minőségi kábellel), akkor sok helyett "csak" néhány ezer műhold kellene (de fejlettebb, mint amit most indítanak). Még nincs kicsukva, hogy ez lesz a végső megvalósulás, úgy is, hogy közben 40k műholdról is beszélgetnek...
-
A frekvenciatartományok kiosztása feletti jog mindenhol nemzeti érdek, ezt az ENSZ sem írhatja felül, egyszerűen azért, mert a nagyhatalmakon túl még a középhatalmak és kishatalmak sem szeretnék, ha más mondaná meg, hogy márpedig XYZ frekvenciát ez és ez használhatja, azt a másik és így tovább. Beleszólást és vétót akar mindenki.
Ezt egy nemzetközi egyezmény és szerv próbálja koordinálni, ez a Nemzetközi Telekommunikációs Egyesület (ITU). Az ITU régiókra bontotta a szerveket, és korábban meghatározott egyes sávtartományokat arra, hogy oké, itt és itt lehet a műholdas kommunikációt használni. A függetlenséget hétköznapi szinten a régiók és országok megtartották - lásd 4G LTE frekik, ahol az ázsiai, európai és amerikai telefonok más-más frekvenciatartományokat használó modemeket kaptak (ugye a B20 sáv megléte vagy nem léte esete a kínai telefonoknál...).
Ez a műholdaknál némileg egyszerűbb, mert azért ritkán fordult elő, hogy azonos időszakban az ég azonos pontján jártak. Szóval X műhold szolgáltató bejelentette, hogy ő az adott frekin szeretne kommunikálni a műholdjával. Megnézték, hogy ütközik-e valamivel, ha nem, akkor hivatalos lett az engedélye, ha nem, akkor lehetőség volt még mindig arra, hogy egy-egy régió felett megkapja az engedélyt (és mondjuk csak ott kommunikált a műholddal). A GEO műholdak pedig a Föld egy adott pontja felett maradnak, így az esetük még egyszerűbb, mert tudni lehet, hogy oké, ők abból az irányba lesznek mindig.
Az Iridium műholdak voltak az elsők, ahol ez elkezdett probléma lenni, de mivel egy viszonylag szűk sávot használtak, ez sem volt megugorhatattlan.
A műholdas internetszolgáltatás egészen új helyzetet teremt, főleg, hogy sok sávtartományt az 5G-vel párhuzamosan pályáznak. A frekvenciatartományok menedzselése az elmúlt kb. 10-15 évben egyre durván kihívás, de nincs rá jó globális válasz, igyekeznek az országok együttműködni, de ez is egy olyan eset, amikor a piac gyorsabb választ vár, mint amit a hatóságok adni tudnak, ilyenkor jönnek az utólagos szabályok...
Önmagában az, hogy több tízezer műhold kering mondjuk 400 és 1200 km között, még nem akkora nagy probléma, ha pontosan ismerik a pályájukat, és adott esetben a műholdak képesek kis mértékű módosításra, hogy elkerüljék az összeütközést. Ezért is kell ebben az esetben átfedés a műholdak között. A pálya pár km-es módosítása hétköznapi esetnek kell minősüljün. A probléma az, hogy űrszemét, vagyis nem irányítható testekből lehetőleg ne legyen túl sok. Illetve ha van, akkor is pontosan ismerni kell a pályáját.
A cikkbe nem került be a SMOG-P műhold például, ami a második (és az ATL-el a harmadik) Magyar műhold. De például az Egyesült Államokban ezt nem lehetett volna elindítani, mert 5x5x5 cm-es, vagyis minden irányban pont fele az 1U szabvány cubesatoknak, mint ami például az első Magyar műhold, a MASAT-1 volt. A készítők nagyon büszkék arra, hogy ilyen kis méretbe is mi mindent zsúfoltak bele, de közben az űrbéli testeket követő ügynökségek össze-vissza szenvendek, hogy pénzt kerítsenek a még jobb és érzékenyebb radarok kiépítésére, mert eddig nagyjából 10 cm volt az a határ, amit 1000 km-en belül stabilan mindig észleltek. A még kisebb, ráadásul nem irányítható PQ méretű műholdak sok kérdést felvetnek. (A margóra: ettől még minden dícséret megilleti a BME munkatársait és a SMOG programban részt vevőket, nem akarok tiszteletlen lenni velük!)
Ezt például sajnos a cikkben már nem tudtam kifejteni...
Itt látható amúgy a MASAT-1 és a SMOG-P arányosan:
-
Zirowe
nagyúr
A cikk szokás szerint remek.
Engem viszont csak az érdekelne, hogy tök jó, gazdagék megint kitaláltak valamit, jelen esetben azt, hogy "szemeteljük tele" az eget műholdakkal, de az FCC mi alapján ad engedélyt?
Értem, hogy USA cég az USA hatóságtól kér engedélyt, de egy ilyen méretű (több ezer műhold, frekvencia betelítés, stb) dologhoz nem valami nemzetközi felhatalmazású döntési szerv kellene?
Az FCC adott nekik engedélyt, oké, de végez megfelelő mélységű hatásvizsgálatokat is előtte?
Meg jelenleg több ezer/tízezer objektumról beszélünk, hol lesz ennek vége?
Illetve ha majd mindenki mindent fellőtt, amit szeretett volna, akkor az a jövőbeli missziók indítását nem fogja nagyban befolyásolni (értsd zsúfolság)?
) láttuk meg, hogy végül csak megcsinálták...
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Lenovo ThinkPad P14s/14 FHD(1920x1080)/i7-1165G7/32GB/512GB SSD/Nvidia T500(4GB GDDR6)
- iPhone 13 Midnight-128Gb-90% akku-2026.10.05. garancia
- Acer 15,6",core i3,IntelHD+GT 940MX VGA,8-16GB RAM,SSD,szép állapot,W11
- Dell,14"FullHd IPS,core i5 6440HQ(Fizikai 4x3,5Ghz)8-16GB,Vil.bill,SSD,Jó akku,szép állapot
- Dell XPS 3K Érintős,core i7,16GB RAM,256-512GB SSD,ÚJ AKKU,ÚJ TÖLTŐ,Szép állapot
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i9 14900KF 32/64GB RAM RTX 5070Ti 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Fotó állvány eladó
- A Panasonic Toughbook CF-54 i5-5300u i5-6300u TN, IPS touch Budapest, MPL Foxpost
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G4 - i5-7GEN I 16GB I 256GB SSD I 14" FHD Touch I Cam I W10 I Garancia!
- Windows! Logitech Mx Keys Magyar!
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest