Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog (1)

    válasz bkercso #34 üzenetére

    A műholdak pályáinak torzulása több tényezőtől függ,

    Gravitációs hatás: A műholdak pályáját a Föld gravitációs ereje befolyásolja. A Föld tömege és formája miatt a műholdak keringési pályája nem lehet tökéletesen kör alakú. A gravitációs erők miatt a pályák kissé ellipszis alakúak, ami a műholdak pályáinak torzulását okozza.

    Föld sűrűsége: A gravitációs erők nem mindenhol azonosak a Föld felszínén. A műholdak pályáját ez a sűrűségeloszlás is befolyásolja.

    Naprendszeri testek hatása: A Nap és más bolygók is befolyásolják a műholdak pályáját. Például a Nap gravitációs ereje a műholdakat is vonzza, és ez a pályájuk torzulását okozhatja.

    Légellenállás és gravitációs hullámok: A műholdak a Föld légkörében is mozognak, bár a magasabb pályákon. A légellenállás és a gravitációs hullámok is hatással vannak a pályákra, és torzulást okozhatnak.

    Műholdak közötti kölcsönhatások: Ha több műhold van a közelben, akkor ezek közötti kölcsönhatások is befolyásolhatják a pályákat.

    Nincs itt kis kitérés amit korrigál a rendszer és nagy kitérés, amit nem. Nem önszabályozó a rendszer. De semmi baj.

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog (1)

    válasz bkercso #31 üzenetére

    "ami a grav. térerő"

    Végre leírtad. A gravitációs hatások, a hullámai is módosítják a holdak pályáit.
    Miért kellett ehhez több hozzászóláson keresztül vitatkozni!

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog (1)

    válasz bkercso #26 üzenetére

    A lényei kérdés.
    Mi mozgatja/ rángatja a holdakat, az amúgy stabil pályájukon?
    Ha nem a gravitáció, akkor mi?

    A többi csak mellébeszélés.

    ...2 lehetőség: hívhatjuk a gravitációt erőnek vagy téridőgörbületnek. Te ötletszerűen kevered ezeket."

    Ez miért baj. Ugyan az a mechanika. Ugyan az a jelenség. Csak két értelmezésben. Ha egy állítás az egyik megközelítésben igaz, akkor a másik megközelítésbe is igaz. Ha nem igaz, az nem a mechanika hibája.

    "Azt hívjuk instabil állapotnak, amelyben egy kis kitérésből minden határon túli nagy kitérés lesz (háztetőről leszédülés pl.). Ha a ksi kitérést korrigálja a rendszer, akkor metastabil, ha a nagyot is, akkor stabil (pl. a gödörből kimászni nehéz)."

    A háztetőről leszédülés tényleg jó példa.

    "Ha a ksi kitérést korrigálja a rendszer, akkor metastabil,"
    A Hold esetében mivel nincs hajtóműve, nincs ami korrigáljon. Vagy mi korrigál? Micimackó biztosan nem, mert egy stabil pont kellene számára, amihez képest tudná odébb rugdosni a Holdat. Nem tud kifejteni erővektort, nincs mihez képest. Egyedól a gravitáció képes hatást kifejteni a Holdra. Illetve a sebességéből adódó látszólagos tehetetlenségi erő. Az egyenesen haladásból származó erővektor kompenzálja a gravitációs erőt/téridő torzulást.

    Még egyszer és utoljára.

    Mi mozgatja/ rángatja a holdakat, az amúgy stabil pályájukon?
    Ha nem a gravitáció, akkor mi?

    PS.
    A kis és nagy kitérés szép próbálkozás.
    Ha szaporodik a betűfelcserélési problémák száma érdemes szakemberhez fordulni.

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog (1)

    válasz bkercso #22 üzenetére

    "A műholdakat olyan pályára állítjuk, ahol nem hat rájuk grav. "erő""

    Akkor mi tartja a holdakat a látszólagos álló pozícióban.

    A te tévedésed az hogy nem hat rá a grav. erő. Persze, hogy hat. A holdak szemszögéből a tömegvonzás, centripetális erő. (A tömegközéppont felé irányuló erővektor.)
    A holdakra a sebességükből eredő, tehetetlenségi erő is hat. A körpályán forgás esetében ez pontosan a tömegközéppont ellenben irányuló erő. Ez az erő fiktív. A test egyenes irányú, egyenletes sebességű mozgásából ered.

    Ezen a két erő erdője nulla, a műsorszóró telekommunikációs esetében. Ezért tarják a magasságukat és helyzetüket a Föld felszínéről megfigyelve egy adott pontban.
    Ez a rendszer nem zárt rendszer, A kívülről érkező gravitációs erőhatások jobban rángatják a holdakat, mint a Földet. Ezért kell pályát korrigálni időközönként.

    Einstein elméleteit megtanulni csak látszólag lehet. Meg kell érteni a lényegüket.

    "ám mivel a legkisebb kitérésre is elkezdenek erről a pályáról letérni, ezért mondjuk, hogy instabilak. "

    Már bocsánat, de ez így marhaság. A kitérés az nem ok, hanem okozat. Az instabilitás, maga kitérés. A folyamatokat és dolgokat nem lehet önmagukkal magyarázni. A magyarázat az ok és az okozat összefüggése.
    Óvodás szintű megközelítése a problémának. Nem tudom eldönteni, hogy ez vicc vagy komolyan gondolod azt amit idéztem tőled.. De ez nem az én gondom. :D :C

  • Hieronymus

    veterán

    LOGOUT blog (1)

    válasz bkercso #19 üzenetére

    "Pl. teliholdkor nem igényli úgy a szervezet az alvást; "

    Ennek nincs köze a Hold gravitációs hatásához. A telihold világosabb éjszakai környezettet jelent. Jobban kell ügyelni a ragadozókra. Figyelmesebb és rövidebb az alvás. Ennyi.

    "Valamint a telihold és újhold előtt 4-4 nappal az adott napon nincs igénye a testnek az evésre - de ehhez már kicsit el kel szakadni a nyugati életmódtól."

    Saját tapasztalat? :D

    ...arról van szó, hogy a geostac. pálya - ahogyan egyébként a Lagrange-pontok is - instabilak, ezért kell a korrekciós hajtómű.

    És mitől instabilak ezek a pályák, ha nem a gravitációk hatások eredő erővektoraitól?
    A műhold a saját szemszögéből nézve egyenesvonalon, egyenletes sebességgel halad előre. Mint ahogyan a Hold is. Ön erőből nem tudnak imbolyogni a holdak, ha nincs üzemben lévő hajtómű rajtuk.

    "A gravitációs hullámok nagyon gyenge jelenségek; nem azok rángatják (bár nem tudnák rángatni egyébként se"
    Miért nem?
    Nem veszed és nem is veheted észre a gravitációs hullámokat. Kimutatni is roppant nehéz. De nem azért, mert gyenge a hatásuk. Azért, mert ellenállás nélkül fejtik ki a hatásukat,
    Arthur Stanley Eddington megfigyelés igazolta először, hogy a gravitáció torzítja a téridőt.
    Miközben a fény egyenes vonalú, egyenletes sebességű mozgást "végez", a külső szemlélő látja a Nap torzító hatást.
    Nyilván a Föld is imbolyog a gravitációs hullámok hatására. De ebből mi semmit sem veszünk észre. Mérni alig lehet. Nagyon kicsi az eltérés a Föld és a mérőeszköz között.

  • vhw

    addikt

    válasz bkercso #4 üzenetére

    "lent lassabban telik az idő, mint fent."

    "Lent" mint az adott rendszer gravitációs középpontja? (Föld középpontja)

    Van abszolút "lent"?
    Ott nem "telik" az idő?

  • bkercso

    nagyúr

    válasz bkercso #4 üzenetére

    A zárójeles részt a végére szántam, de már nem szerkeszthető...

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés