Új hozzászólás Aktív témák

• #34 bkercso nagyúr Hieronymus #33

  Új Válasz 2024-03-09 14:35:08 #34

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bkercso

  nagyúr

  válasz Hieronymus #33 üzenetére

  Mondjuk mert fingod nincs és az alapfogalmakat is kevered? Adod a félművelt nagyarcot, amint véletlenül elkezd kialakulni egy beszélgetés itt a PH!-n - mindegy melyik topikban; te rögtön ott teremsz a fárasztó marhaságaiddal és teleírod. De semmi baj.

  Eleve gyanús kellett volna legyen a dolog, amikor elsőre is egyértelműen írtam le a dolgokat. Nekem a fizika a szakmám, még ha nem is művelem.

• #32 totron addikt Hieronymus #29

  Új Válasz 2024-03-09 06:48:45 #32

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  totron

  addikt

  válasz Hieronymus #29 üzenetére

  Ne haragudj, botrányos amit csinálsz, ne szakemberezz.

• #31 bkercso nagyúr Hieronymus #29

  Új Válasz 2024-03-09 01:36:42 #31

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bkercso

  nagyúr

  válasz Hieronymus #29 üzenetére

  Mi mozgatja/ rángatja a holdakat, az amúgy stabil pályájukon?
  Ha nem a gravitáció, akkor mi?
  Hát ugye 2 dologról is beszéltünk. Egyrészt, hogy a geostac. műholdakat oda tesszük, ahol a Földhöz képest nem akarnak elmozdulni. Ám mivel végtelen pontosság nem létezik, és a Naprendszer amúgy is kaotikus, kis kitérések mindig lesznek. Az effektív gravitációs potenciál (beleszámolva a centrifugális erőt is, hogy a Föld rendszeréből nézhessük) ilyen pályán (és egyébként a Lagrange-pontokban is) völgy alakú: mindkét irányba elkezd nőni a gradiense, ami a grav. térerő. Így a kis elmozdulások a geostac. pályán hamar naggyá nőnének, ezért kell a műholdakra hajtómű.

  A másik a grav. hullám. Ez nem hat eredő erővel arra, amin áthalad, hanem kétirányba felváltva tojássá lapítja (vagy legalábbis akarja). Ám ezek mértéke sok-sok nagyságrenddel a bolygók közti hatás alatt van.

• #30 Rive veterán Hieronymus #29

  Új Válasz 2024-03-08 20:27:31 #30

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Rive

  veterán

  válasz Hieronymus #29 üzenetére

  Mi mozgatja/ rángatja a holdakat, az amúgy stabil pályájukon?
  Ha nem a gravitáció, akkor mi?

  Az ebben az értelemben vett 'gravitáció' szimplán nem képezi a jelenleg elfogadott modell részét.

• #26 bkercso nagyúr Hieronymus #24

  Új Válasz 2024-03-07 22:42:59 #26

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bkercso

  nagyúr

  válasz Hieronymus #24 üzenetére

  Több vonatkoztatási rendszerből is leírhatjuk ezt (inerciarendszerbl vagy a Föld forgó rendszeréből), ill. ettől függetlenül van további 2 lehetőség: hívhatjuk a gravitációt erőnek vagy téridőgörbületnek. Te ötletszerűen kevered ezeket. A fizikában nem így szokás, mert abból nem származik más, csak káosz.

  A kívülről érkező gravitációs erőhatások jobban rángatják a holdakat, mint a Földet.
  Egyiket se rángatják, ahogy fent leírtam. Amúgy is hogyan hathatnának különbözően rájuk, amikor a téridő görbül.

  Az instabilitás, maga kitérés.
  Ez 2 külön fogalom. Azt hívjuk instabil állapotnak, amelyben egy kis kitérésből minden határon túli nagy kitérés lesz (háztetőről leszédülés pl.). Ha a ksi kitérést korrigálja a rendszer, akkor metastabil, ha a nagyot is, akkor stabil (pl. a gödörből kimászni nehéz).

  Néha írsz okos dolgokat, ezért gondolom, hogy ilyenkor csak fullba nyomod az agyzsibbasztást...

• #25 totron addikt Hieronymus #23

  Új Válasz 2024-03-07 22:06:49 #25

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  totron

  addikt

  válasz Hieronymus #23 üzenetére

  I.) Műholdaknál a centripetális és a tehetetlenségi erő miben különbözik?

  II.) Ezt az egyenes irányút elengedhetnéd. Mintha azt jelentenéd ki, hogy az ismert/beállított mozgások csak egy érzet, tértorzulás, szubjektív tünemény eredményei. Amíg nem éri külső erőhatás a testet, addig van alapértelmezetten egyenes vonalú, egyenletes mozgás egy surlódás mentes közegben. A tárgyalt elemek ellipszis pályát írnak le, csomó ható erővel.

  III.) Ön erőből nem tudnak imbolyogni a holdak, ha nincs üzemben lévő hajtómű rajtuk.
  vs.
  A kívülről érkező gravitációs erőhatások jobban rángatják a holdakat, mint a Földet. Ezért kell pályát korrigálni időközönként.

• #22 bkercso nagyúr Hieronymus #20

  Új Válasz 2024-03-07 14:00:59 #22

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bkercso

  nagyúr

  válasz Hieronymus #20 üzenetére

  A műholdakat olyan pályára állítjuk, ahol nem hat rájuk grav. "erő", ám mivel a legkisebb kitérésre is elkezdenek erről a pályáról letérni, ezért mondjuk, hogy instabilak. Minden csillagrendszerben vannak stabil és instabil pélyák. Ezért figyelhető meg szabályosság a bolygók csillagtól való távolságában.

  A grav. hullámok meg tojássá torzítják a testeket, miközben áthaladnak rajtuk, nem hatnak eredő erővel.

  Mondhatjuk, hogy a szabadon mozgó testek egyenes vonalon haladnak egy görbült téridőben, ám ekkor nem hívjuk a gravitációt erőnek. A kettő együtt félrevezető. Ha a gravitációt erőnek tekintjük, akkor nem hívhatjuk a ciklikust mozgást egyenes vonalúnak: ekkor az körmozgás,, amihez a centripetális erőt a grav. vonzás adja.

  A Hold hatása: a női ciklus sem azért 28 napos, mert a törzsfejlődés során a nők végig a Holdat figyelték. Van hatása az élőlényekre, hogyne lenne. Az a kérdés, hogy ezt a hatást tudatosan észreveszed-e.

• #21 totron addikt Hieronymus #20

  Új Válasz 2024-03-07 08:41:56 #21

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  totron

  addikt

  válasz Hieronymus #20 üzenetére

  Ön erőből nem tudnak imbolyogni a holdak, ha nincs üzemben lévő hajtómű rajtuk.
  Ez most úgy hangzott, mintha a hajtóművek lennének hivatottak imbolyogtatni.

  A Hold meg aligha mozog egyenes vonalon.

  A 4-4 nap mégis a legjobb. Alátámasztást.

• #19 bkercso nagyúr Hieronymus #18

  Új Válasz 2024-03-04 20:54:54 #19

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bkercso

  nagyúr

  válasz Hieronymus #18 üzenetére

  A Hold hatását sem észleljük közvetlenül.
  Ez nem igaz. Pl. teliholdkor nem igényli úgy a szervezet az alvást; ezt még mi is észrevesszük. Valamint a telihold és újhold előtt 4-4 nappal az adott napon nincs igénye a testnek az evésre - de ehhez már kicsit el kel szakadni a nyugati életmódtól. Ezen kívül pedig a természeti népek, akik ételt esznek és nem terméket, a természettel szinkronban élnek, valamint nem a tudásba invesztálnak, hanem a figyelmükbe, folyamatosan tudatában vannak annak, milyen fázisban van a Hold (akkor is, ha épp nem látják), de még annak is, hogy a Nap milyen fázisban van a ~12 éves ciklusán belül.

  Ezeket a holdakat nem csak a gravitációs hullámok rángatják.
  A gravitációs hullámok nagyon gyenge jelenségek; nem azok rángatják (bár nem tudnák rángatni egyébként se), hanem arról van szó, hogy a geostac. pálya - ahogyan egyébként a Lagrange-pontok is - instabilak, ezért kell a korrekciós hajtómű.

Új hozzászólás Aktív témák