Új hozzászólás Aktív témák

• #35 Hieronymus veterán bkercso #34

  Új Válasz 2024-03-09 18:45:02 #35

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Hieronymus

  veterán

  LOGOUT blog

  válasz bkercso #34 üzenetére

  A műholdak pályáinak torzulása több tényezőtől függ,

  Gravitációs hatás: A műholdak pályáját a Föld gravitációs ereje befolyásolja. A Föld tömege és formája miatt a műholdak keringési pályája nem lehet tökéletesen kör alakú. A gravitációs erők miatt a pályák kissé ellipszis alakúak, ami a műholdak pályáinak torzulását okozza.

  Föld sűrűsége: A gravitációs erők nem mindenhol azonosak a Föld felszínén. A műholdak pályáját ez a sűrűségeloszlás is befolyásolja.

  Naprendszeri testek hatása: A Nap és más bolygók is befolyásolják a műholdak pályáját. Például a Nap gravitációs ereje a műholdakat is vonzza, és ez a pályájuk torzulását okozhatja.

  Légellenállás és gravitációs hullámok: A műholdak a Föld légkörében is mozognak, bár a magasabb pályákon. A légellenállás és a gravitációs hullámok is hatással vannak a pályákra, és torzulást okozhatnak.

  Műholdak közötti kölcsönhatások: Ha több műhold van a közelben, akkor ezek közötti kölcsönhatások is befolyásolhatják a pályákat.

  Nincs itt kis kitérés amit korrigál a rendszer és nagy kitérés, amit nem. Nem önszabályozó a rendszer. De semmi baj.

• #33 Hieronymus veterán bkercso #31

  Új Válasz 2024-03-09 12:55:20 #33

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Hieronymus

  veterán

  LOGOUT blog

  válasz bkercso #31 üzenetére

  "ami a grav. térerő"
  
  Végre leírtad. A gravitációs hatások, a hullámai is módosítják a holdak pályáit.
  Miért kellett ehhez több hozzászóláson keresztül vitatkozni!

• #29 Hieronymus veterán bkercso #26

  Új Válasz 2024-03-08 19:23:52 #29

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Hieronymus

  veterán

  LOGOUT blog

  válasz bkercso #26 üzenetére

  A lényei kérdés.
  Mi mozgatja/ rángatja a holdakat, az amúgy stabil pályájukon?
  Ha nem a gravitáció, akkor mi?

  A többi csak mellébeszélés.

  ...2 lehetőség: hívhatjuk a gravitációt erőnek vagy téridőgörbületnek. Te ötletszerűen kevered ezeket."

  Ez miért baj. Ugyan az a mechanika. Ugyan az a jelenség. Csak két értelmezésben. Ha egy állítás az egyik megközelítésben igaz, akkor a másik megközelítésbe is igaz. Ha nem igaz, az nem a mechanika hibája.

  "Azt hívjuk instabil állapotnak, amelyben egy kis kitérésből minden határon túli nagy kitérés lesz (háztetőről leszédülés pl.). Ha a ksi kitérést korrigálja a rendszer, akkor metastabil, ha a nagyot is, akkor stabil (pl. a gödörből kimászni nehéz)."

  A háztetőről leszédülés tényleg jó példa.

  "Ha a ksi kitérést korrigálja a rendszer, akkor metastabil,"
  A Hold esetében mivel nincs hajtóműve, nincs ami korrigáljon. Vagy mi korrigál? Micimackó biztosan nem, mert egy stabil pont kellene számára, amihez képest tudná odébb rugdosni a Holdat. Nem tud kifejteni erővektort, nincs mihez képest. Egyedól a gravitáció képes hatást kifejteni a Holdra. Illetve a sebességéből adódó látszólagos tehetetlenségi erő. Az egyenesen haladásból származó erővektor kompenzálja a gravitációs erőt/téridő torzulást.

  Még egyszer és utoljára.

  Mi mozgatja/ rángatja a holdakat, az amúgy stabil pályájukon?
  Ha nem a gravitáció, akkor mi?

  PS.
  A kis és nagy kitérés szép próbálkozás.
  Ha szaporodik a betűfelcserélési problémák száma érdemes szakemberhez fordulni.

• #24 Hieronymus veterán bkercso #22

  Új Válasz 2024-03-07 20:59:05 #24

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Hieronymus

  veterán

  LOGOUT blog

  válasz bkercso #22 üzenetére

  "A műholdakat olyan pályára állítjuk, ahol nem hat rájuk grav. "erő""
  
  Akkor mi tartja a holdakat a látszólagos álló pozícióban.

  A te tévedésed az hogy nem hat rá a grav. erő. Persze, hogy hat. A holdak szemszögéből a tömegvonzás, centripetális erő. (A tömegközéppont felé irányuló erővektor.)
  A holdakra a sebességükből eredő, tehetetlenségi erő is hat. A körpályán forgás esetében ez pontosan a tömegközéppont ellenben irányuló erő. Ez az erő fiktív. A test egyenes irányú, egyenletes sebességű mozgásából ered.

  Ezen a két erő erdője nulla, a műsorszóró telekommunikációs esetében. Ezért tarják a magasságukat és helyzetüket a Föld felszínéről megfigyelve egy adott pontban.
  Ez a rendszer nem zárt rendszer, A kívülről érkező gravitációs erőhatások jobban rángatják a holdakat, mint a Földet. Ezért kell pályát korrigálni időközönként.

  Einstein elméleteit megtanulni csak látszólag lehet. Meg kell érteni a lényegüket.

  "ám mivel a legkisebb kitérésre is elkezdenek erről a pályáról letérni, ezért mondjuk, hogy instabilak. "
  
  Már bocsánat, de ez így marhaság. A kitérés az nem ok, hanem okozat. Az instabilitás, maga kitérés. A folyamatokat és dolgokat nem lehet önmagukkal magyarázni. A magyarázat az ok és az okozat összefüggése.
  Óvodás szintű megközelítése a problémának. Nem tudom eldönteni, hogy ez vicc vagy komolyan gondolod azt amit idéztem tőled.. De ez nem az én gondom.

• #23 Hieronymus veterán totron #21

  Új Válasz 2024-03-07 19:36:27 #23

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Hieronymus

  veterán

  LOGOUT blog

  válasz totron #21 üzenetére

  "A Hold meg aligha mozog egyenes vonalon."
  
  A te látószögedből. A Hold szempontjából nézve egyenes úton halad előre. A téridőre van hatással a Föld tömegvonzása. És a Nap, a többi bolygó és a naprendszeren kívülről érkező gravitációs erőhatások.

• #20 Hieronymus veterán bkercso #19

  Új Válasz 2024-03-05 20:00:12 #20

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Hieronymus

  veterán

  LOGOUT blog

  válasz bkercso #19 üzenetére

  "Pl. teliholdkor nem igényli úgy a szervezet az alvást; "

  Ennek nincs köze a Hold gravitációs hatásához. A telihold világosabb éjszakai környezettet jelent. Jobban kell ügyelni a ragadozókra. Figyelmesebb és rövidebb az alvás. Ennyi.

  "Valamint a telihold és újhold előtt 4-4 nappal az adott napon nincs igénye a testnek az evésre - de ehhez már kicsit el kel szakadni a nyugati életmódtól."

  Saját tapasztalat?

  ...arról van szó, hogy a geostac. pálya - ahogyan egyébként a Lagrange-pontok is - instabilak, ezért kell a korrekciós hajtómű.

  És mitől instabilak ezek a pályák, ha nem a gravitációk hatások eredő erővektoraitól?
  A műhold a saját szemszögéből nézve egyenesvonalon, egyenletes sebességgel halad előre. Mint ahogyan a Hold is. Ön erőből nem tudnak imbolyogni a holdak, ha nincs üzemben lévő hajtómű rajtuk.

  "A gravitációs hullámok nagyon gyenge jelenségek; nem azok rángatják (bár nem tudnák rángatni egyébként se"
  Miért nem?
  Nem veszed és nem is veheted észre a gravitációs hullámokat. Kimutatni is roppant nehéz. De nem azért, mert gyenge a hatásuk. Azért, mert ellenállás nélkül fejtik ki a hatásukat,
  Arthur Stanley Eddington megfigyelés igazolta először, hogy a gravitáció torzítja a téridőt.
  Miközben a fény egyenes vonalú, egyenletes sebességű mozgást "végez", a külső szemlélő látja a Nap torzító hatást.
  Nyilván a Föld is imbolyog a gravitációs hullámok hatására. De ebből mi semmit sem veszünk észre. Mérni alig lehet. Nagyon kicsi az eltérés a Föld és a mérőeszköz között.

• #18 Hieronymus veterán Geri Bátyó #17

  Új Válasz 2024-03-04 20:46:18 #18

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Hieronymus

  veterán

  LOGOUT blog

  válasz Geri Bátyó #17 üzenetére

  "A föld viszont forog, tehát az elmélete szerint különböző napszakokban különböző gravitációt kellene mérnünk egy adott ponton. Nos, ez nem így van."

  Pedig igen. így van. Csak nem azon okból amit leírt a költő.

  A Nap ugyanolyan árapály jelenséget produkál, mint a Hold. De nem lehet egyszerű eszközzel mérni.
  Éjszaka a Föld és a nap gravitációs hatása összeadódik. Nappal a két égi objektum tömegközéppontja között vagyunk. A Nap gravitációs hatása némileg gyengül. A Nap Nap tömege 1,9891 × 10^30 kilogramm, ami 332,950 földtömegnek fele meg. Nekünk ez semmi eltérést nem jelent. Viszont a Föld középpontjában lévő folyamatokat táplálhatja a gravitációs középpont folyamatos vándorlása.

  A Hold hatását sem észleljük közvetlenül. A nagyon nagy vízfelületeken képes csak Hold hatása láthatóvá válni.

  A Clarke-pályán (GEO) műsorszóró holdakon van korrekciós hajtómű. A 36 000 km magasságban "álló" műholdak, a földről nézve "bukdácsolnak". Ha kikerülnek a kijelölt pocizójukból (5km sugarú kör, ha jól emlékszem) szó szerint visszafújják az elméleti pozíció helyükre. olyan pozíciókban ahol több a műholdcsoportban sok műhold van, különösen fontos a pozíció tartás az esetleges ütközések elkerülése érdekében. Ezeket a holdakat nem csak a gravitációs hullámok rángatják. A nagy méretű áramtermelő paneleket a napszél mozgatja.

• #12 Hieronymus veterán moongoose #6

  Új Válasz 2024-03-01 20:59:46 #12

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Hieronymus

  veterán

  LOGOUT blog

  válasz moongoose #6 üzenetére

  "...ha nem érted mit is szeretne leírni..."

  A szerző sem érti azt amit összehordott.
  "A két összeillesztett félgömböt, amelyből kiszívjuk a levegőt, sem a vákuum „ereje” tartja össze, hanem a körülöttük levő levegő nyomása."

  A nyomás különbség tartja össze. Értelmezheted húzásnak és nyomásnak is. A hatás és ellenhatás elve érvényesül. A repülőgép "sugár" hajtóműve mindig tol. Ha a farokba van építve, akkor repülőgép szemszögéből is tol. Ha a szárnyakba van építve, akkor húzza a repülőt, a tolóhajtómű. Csak játék a szavakkal.A fizikában, jelen esetben a résztudományában a mechanikában csak az erővektorok számítanak. Lényegtelen hogy a tárgy előtt vagy mögött keletkezik a erő.

  Ráadásul könnyű belátni, hogyha a félgömb jó légszigetelő, akkor külön energia befektetés nélkül marad fenn légnyomás eltérés majdnem a végtelenségig. A hidrogén egy idő után kifogja egyenlíteni a nyomás eltérést. Minden ismert anyagon képes átdiffundálni.

  Arisztotelész mozgástana alapvetően hibás volt. Azt feltételezte, hogy a mozgás fenntartásához folyamatos energia befektetés szükséges. Ezzel több száz esztendőre befagyasztotta a mechanikai ismeretek fejlődését.

  "Hiszen az univerzumban bármilyen változáshoz energia bevitelre van szükség.
  Ezt ugye az entrópia adja."

  Kettős tévedés.
  Például a gravitációs hatások energia egyenlege mindig állandó. Nem szükséges energia bevitel az egyensúly fenntartásához.
  Ha szükséges lenne, akkor a Föld már nem létezne. Vagy egy hajtóművének kellene lennie. De egy fix hajtómű nem lehetséges. A Föld 24 óra alatt fordul meg a saját tengelye körül. A hajtóműhöz 365 napig tartó körbefordulásra lenne szükség.
  Az entrópia energia tulajdonság. Az egyenletes eloszlásra törekvő hatás. Az anyagra az antientrópia jellemző. Az egyenetlenen eloszlásra törekvő hatás. A gravitáció összetartja az az anyagot.
  Az energia "tömege" jelenleg a domináns, ezért tágul a világegyetem. Az energiának csak mozgási tömege van.

  "Igyekeztem én is belekötni, fogást találni az ott leírtakba nem igazán sikerült."
  A belekötés egy kategória. A logikai hibák feltárása egy másik kategória.

  "...amit ránk nyomnak a fizikai dogmák"
  A dogmákat elegendő hinni. A fizikai tulajdonságokat mérni és bizonyítani lehet.
  Ez különbözteti meg a hitet, a tudástól. A mai napig sem terjedt el teljesen a tudományos gondolkodásmód. Sajnos még ma is vannak olyan emberek, akik a tudományt és a tudósokat hitként kezelik.

Új hozzászólás Aktív témák