- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- iPhone topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Honor Magic7 Pro - kifinomult, költséges képalkotás
- Garmin Fenix 7 és 7S - profi sport megszokásból
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Xiaomi 13 Pro - szerencsés szám
- OFFTOPIK: Earfun-lányok Magyarországon
- Apple Watch
- Youtube Android alkalmazás alternatívák reklámszűréssel / videók letöltése
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kékes525
félisten
A valószínűség függvények és a diszkrét értékek nem zárják ki egymást. Pontosabban két egészen különböző dologról van szó. Pl. az elektron tömege pontosan ismert, mégis valószínűségi függvénnyel írható le a sebessége és helyzete.
A kvantum világ egészen más mint amit mi a makróban megszoktunk.
-
Ren Hoek
veterán
válasz
mrhitoshi
#144
üzenetére
Ez felveti az örök kérdést, hogy mi az öntudat, és átmenthető-e. Az öntudat mint rendszer, annyira átszövi a neuronok hálózatát, (főleg ha még a kvantumelmélet valószínűségét is idevesszük) hogyha le is másolnánk, "áttöltenénk" akkor az már nem biztos, hogy ugyan az a személy lenne. Csak egy másik öntudat. Itt már filozófiai kérdések is felmerülnek.
Viszont az ember-gép interfész egyáltalán nem elvetendő, sőt biztosan előbb utóbb aki tovább akar élni, az így teheti majd meg. Az agyon és a gerincvelőn kívül nincs másra szükség, csak egy fejlett idegi interfészre, na meg a kód megfejtésére. Ez még azért elég futurisztikus, de már most sok áttörés van a témában. Először csak intelligens protézisek bénult, amputált, vak emberek számára, majd gondolkozhatunk egyre komplexebb rendszerek kiváltásában. Egy orosz milliárdos már gyűjti is a tudósokat, és felvázolt egy 50 éves tervezetet.
Finoman viszont lehet regenerálni az agyat is idővel, pont nemrég integráltak sikeresen őssejteket működő agyba, melyek neuronokká alakultak. Így nem veszik el az öntudat, csak regenerálódik.
-
mrhitoshi
veterán
Hupsz kiszaladtam a szerkesztésből. Ha van olyan kedves egy modi, akkor beleszerkesztheti az előző hsz.-ba.
Előre is köszönöm!Visszatérve erre a minek szimulálni az emberi agyat kérdése, annyit mondok, hogy Mátrix. Lehetne a távoli jövőben szimulálni több millió emberi agyat egyetlen platformon virtuálisan. Engem ez jobban érdekel, mint egyetlen AI + gép felépítés. Mondjuk ezzel a gondolattal már játszottak a ME-ben is. Gethek. Vagy egy olyan megvalósítást is lehetne csinálni, ahol minden ember csak virtuálisan létezik, és be tudná magát tölteni egy fizikai platformra, majd onnan vissza a szerverre- akár.
A lényeg annyi, hogy a jelenlegi energiaveszteséges biológiai rendszert eldobjuk egy jobbra, ahol nem számít a fizikai valóság. Majd ezek után lehet asszimilálódni a gépekbe, de egy hibrid szerű életforma is csak az első lépés. -
Ren Hoek
veterán
Azért a döntés nem általánosan igaz. Már most is szerintem egy google autó biztonságosabban vezet az emberi sofőrnél, pontosan azért mert sokkal jobban látja, érzi a környezetét, és gyorsabb a döntéshozó képessége. Egyszerre több közlekedési szimulációt végre tud hajtani, és kiválasztani a legjobbat, míg az ember abszolút a reflexeire és ösztöneire van utalva, nulla gondolkozási idővel.
..és pont az életbenmaradáshoz szükséges ösztönös területek azok, amiket szerintem simán überel már most a gép (10 év múlva meg sokkalta jobb lesz...)
Az viszont, hogy valami magasabbrendűt előre tervezzen, hosszútávú NEM előre beprogramozott, vagy örökölt képességet, tulajdonságot fejlesszen... az még nagyon nagyon távoli jövő. Elmenekülni egy kardfogú tigris elől csak ügyesség, precízitás, reflexek, gyorsaság, érzékelés kérdése... ebben a gépek előbb utóbb sokszorosan lekörözik az embert.
Viszont a barlangban izgatottan a porba lerajzolni egy tervet, utána megépíteni, továbbfejleszteni stb.. na ez az ami kiemelt minket az állatvilágból.
-
Vladi
nagyúr
válasz
Real_Gabe
#70
üzenetére
Sőt, még szelektál is, hogy melyiket dolgozza fel és melyiket nem. Kitalálja a válaszreakciókat és választ azokból. Stb. Mindezt nagyon gyorsan.
A számítógépen meg még ott tartanak, hogy akkor modellezni kéne... hol van még a döntés.
Olyan ez, hogy az emberi agy 1 mp alatt képes döntést hozni, 10-ből 9x helyesen. Ez a természetben 10 emberből 9 életben maradottat jelent.
A gép meg mondjuk 100 év múlva képes lesz 1 óra alatt 1 döntést meghozni.
Ez a természetben 10-ből 10 halált jelente. 
-
-
-
MZperX75
addikt
Uram,ezt nem én találtam ki.
Matematikus volt ez igaz,a Játékelmélet közgazdaságtanból,fűződik a nevéhez.
Az első "tárolt program elve" komputer készítésekor az alapokat ,ő tette le,az Eniac nevű computert is ,névéhez fűzik.
Ha jól tudom a 40 -es években a magyar tudományos egyetemmel értekezve tették le a computer alapjait,aminek az embri agyat,modellezték,persze az akkori agyról szerzett tudásukkal. -
Kékes525
félisten
Csak egy megjegyzés: A neandervölgyi ember agya nagyobb volt a mai embernél.
Persze az agy mérete (mint abszolút, mint relatív) nem jelenti automatikusan azt hogy hordozója okosabb is. Az idegsejtek relatív száma (testsúlyhoz képest), de főleg a kapcsolatainak száma (szinapszisok száma) a döntőbb.
-
Reggie0
félisten
válasz
Kékes525
#122
üzenetére
(Tanultam kvantummechanikat.) A tavolsag ettol meg nem biztos, hogy kvantalt ez csak egy feltetelezes. Ezt elsosorban a feketelyuk informacio paradoxonra alapozzak, valamint arra a feltetelezesre epul, hogy a gamma sugarzas nagyobb frekvenciaju komponensei elobb erkeznek meg, mint az alacsonyabb frekvenciaju.
Az elsobbirol csak annyit, hogy a Hawkings-fele uj feketelyuk informacio elmelet szerint(amivel a paradoxont feloldja) szokik informacio, tehat az elsokent emlitett ok amire a kvantalt teret felteteleztek lehet, hogy semmis.
A masodik reszhez pedig annyit, hogy eddig meg egy meressel sem sikerult igazolni [link]
Tovabbi problema, hogy a kvantalt terben a rotacio nem invarians, ami meg nem tul valoszinu. Kb. az egesz mellett annyi ervet lehet felhozni, mint ellene. Ezert is csak egy feltetelezes...Amit en emlitettem peldat csak egy egyszerusitett valami ami lenyege, hogy elgondolkozzunk rajta. Gondold azt, hogy a haromszog csucsain reszecskek vannak, es mar lesz is ertelme a kerdesnek.
(#126) orbano: Ket pont meg keves, kezdjel 3-mal dolgozni. Ha csak kettot hasznalsz, akkor eselyed sincs megcafolni. Ha fel tudsz irni egy haromszog oldalaira(tetszoleges terben) olyan egyenletet, ami eseten tetszolegesen megvalasztott terbeli pozicioju csucsok eseten a tavolsaguk ugyan akkora kvantaltsagu marad, akkor hajra itt a lehetoseg.
-
"hiszen az agyunk elérte méretbeli korlátait, ha nagyobb lenne, a szinapszisok késleltetése a különböző agyterületek között túl nagy lenne, csökkenne a jel/zaj arány, stb."
A legkevesbe sem vilagos/trivialis, hogy az agyunk azert nem nagyobb, mert a neuralis resz nem mukodne jol, ha nagyobb lenne. Egyreszt a legutobbi idokig folyamatosan nott az emberi agy merete (=> tehat mondhato, hogy a meret stabilizalodott az evolucio soran), masreszt meg az agy novekedesevel az egesz testnek at kell alakulnia (energiaellatas, medencecsont -- hogy egyaltalan meg tudjunk szuletni --, etc. etc.). Nem igazan van arra bizonyitek, hogy az agyunk jelenlegi merete optimalis lenne.
-
Kékes525
félisten
Mutass erre egy komoly hivatkozást én megtettem.
A kvantummechanikában szereplő furcsaságok NEM mérési hibák, hanem a valóság részei. Millió +1 alkalommal bizonyították. Te is többek között, amikor mobilozol.
Újabbak:
Mikrokozmosz- világunk építőköveinek kutatása
-
orbano
félisten
ez egy kettő dimenziós euklideszi tér, ami egy matematikai fogalom. a téridő közel sem euklideszi, legfeljebb bizonyos sugárban kis hibával közelíthető vele...
de elméletig is könnyű az állításod megcáfolni. hiszen ha edott P, a legkisebb mérhető távolság, akkor bármely A, B térbeli pontra, melyekre |A - B| < P igaz, hogy nem tudod őket megkülönböztetni, hiszen a távolságuk nem mérhető, gyakorlatilag 0.
ja és rég volt már analízis 2, de ha jól emlékszem az ilyen kvantált terek is metrikus terek, semmi gonja vele a háromszögegyenlőtlenségnek, köszöni szépen. -
orbano
félisten
egy agy az nem élőlény. a reprodukciós ösztön pedig nem velejárója az intelligenciának. az intelligencia csak egy eszköz a túlélésre, semmi több. nekünk pedig egy sokkal feljlettebb, biológiailag létrehozhatatlan agy a túlélésünk következő lépse. ez teljesen logikus, hiszen az agyunk elérte méretbeli korlátait, ha nagyobb lenne, a szinapszisok késleltetése a különböző agyterületek között túl nagy lenne, csökkenne a jel/zaj arány, stb.
-
Kékes525
félisten
Amit írtál az matematika. A valóság nem teljesen az. Kvantummechanika szerint a távolság és az idő kvantált. Einstein sem fogadta el, de nem neki lett igaza, mert a kvantummechanika törvényeit nagyon sokszor bebizonyították. Te is amikor használod a mobilodat. Lehet hogy neked hihetetlennek tűnik (számomra is furcsa) de a kvantummechanikában sokkal furcsább dolgok is vannak. Pl. határozatlansági reláció, 1 részecske egy időben nagyon sok helyen lehet. Az információ átviteli sebesség bizonyos körülmények között végtelen nagy lehet (kvantum távolhatás).
"A részecskéket, az atomokat, az atommagokat kvantumszámaik jellemzik. A kvantumszámok kvantált, tehát csak meghatározott értékeket felvevő mennyiségekre vonatkoznak. A mikrovilágban kvantált az energia, az impulzus, a töltés és sok más tulajdonság. A tulajdonságok egy részének nincs makrovilágbeli megfelelője. A kvantumjellemzők általában megmaradó mennyiségekhez kapcsolódnak. Ez azt jelenti, hogy egy átalakulás során az adott tulajdonság összértéke (pl. a töltés) nem változik, legföljebb az átalakulás résztvevői átadhatják egymásnak. Ezek a megmaradási törvények kiválasztási szabályokhoz vezetnek, egy bomló részecske nem alakulhat át tetszőlegesen, hanem csak úgy, hogy a megmaradó mennyiségek megőrződjenek. Ez jelentősen lecsökkenti a szóba jöhető átalakulások körét. A kvark-hipotézisben az volt a fantasztikus, hogy mindössze három, néhány tulajdonsággal felruházott részecskéből fel lehetett építeni több száz, túlnyomó többségében bomló, átalakuló részecskét. "
-
Reggie0
félisten
válasz
Kékes525
#120
üzenetére
Pedig a tavolsag az. Az, hogy tegyuk fel letezik egy legkisebb tavolsag, meg nem azt jelenti, hogy ez a tavolsag lepcsoinek erteke. Ha te azt allitod, hogy minden tavolsag meghatarozhato n-szer x hosszusagu szeletre bonthato fel, akkor konnyu azt cafolni, hiszen mar ketto dimenzioban is konnyu megadni egy olyan derekszogu haromszog oldalainak hosszat amire c^2=a^2+b^2 eseten frac(a/x)=0 , frac(b/x)=0, de frac(c/x)<>0 lesz. Azaz az atfogo hossza nem lehet kvantalt.
-
Ren Hoek
veterán
Minden ponttal egyetértek, jó gondolatok
Szerintem az egész AI és neur hálók témakörre lehet a biochip előbb ad válaszokat. (Vagy párhuzamosan fejlődik két irányba a sima áramkörös megoldással együtt)Olyan transzgenikus hálózat, amelyben kémiai/fizikai úton végigkövethetőek a folyamatok, tenyésztett patkányagysejt hálózatok chipre ültetve, input-outputtal... Ezek már elérhetőek kisebb robotokban, amik érzik a környezetüket, alkalmazkodnak, kapcsolatot építenek, tanulnak... Pedig csak 25 ezer független agysejt egy lapkára ültetve, némi elektródával. Volt egy kísérlet melyben repülőgép szimulátor vezetését tanulta meg az eszköz. Szerintem a biochipeknek is van jövője, bár egyelőre elég morbidnak tűnhet az egész.
http://news.discovery.com/tech/robotics/brain-dish-flies-plane-041022.htm
-
namaste
tag
válasz
#32839680
#112
üzenetére
Össze lehet adni a CPU+GPU teljesítményt OpenCL 1.x esetén is, ha a program tudja egyszerre kezelni, nem szükséges hozzá OpenCL 2.0 vagy HSA.
Skylake védelmében: mire jön a Skylake, addigra lesz HSA is. Talán. Lesz?
i7-4770K Haswell AVX2 FP64 Linpack eredmény: 177 GFLOPS (elméleti max: 224 GFLOPS), FP32 érték ennek kb. duplája.
Megint nem jók a számok, i7-4770K CPU 448 GF, A10-7850K CPU 118,4 GF (ezt könnyű többszörözni), A10-7850K CPU+GPU 855,68 GF. -
A Planck-egységek általános természetű állandók, amelyet nem az ember határozott meg, hanem maga a fizikai világ. Sosem hallottam olyan meghatározást, hogy az alatt nincs értelme értelmezni.
Emvy egyébként nagyon jó észrevételeket fogalmaz meg, a négyes pontjával viszont nem értek egyet. Én mind az AI, mind az agy működésének vizsgálatánál a legnagyobb kihívásnak a reakció mibenlétét látom, mely végső sorban a tanuláson alapul, ugyanakkor mégsem írható le egy átlagos valószínűségszámítással.
-
Par dolgot irnek a temahoz.
1. Binaris vs. nem binaris, lehetetlen vs. nem lehetetlen: a problema nem az, hogy nem tudunk mindent precizen lemodellezni, ez egeszen biztos. A szamitasi kapacitas korlatai miatt meg kell huznunk valahol a hatart, ergo pl. az iontranszferekig mar sokan lementek, de max. 1-2 sejt eseten. A kerdes az, hogy az a komplexitas, amit meg el tudunk erni, relevans/mukodo modelleket fog-e produkalni vagy sem. Nem tudjuk, hogy szamitanak-e a kvantumszintu jelensegek vagy sem. Nem tudjuk igazan, hogy van-e jelentosege az agysejtkozi folyadeknak (glia). Satobbi.
2. Az evolvalt neuralis strukturak nem skalazodnak jol. Ezalatt azt ertem, hogy egy adott feladatra ‘kitenyesztett’ halozat egesz mashogy fog kinezni, ha 100, vagy ha 10000 sejtet modellezunk. Ergo ha egymillio sejtet le tudunk modellezni, az nem biztos, hogy tul informativ lesz az emberi agyra nezve, mert masok az evolucios kenyszerek.
3. A jelenlegi neuralis modellezes legnagyobb problemaja nem a sok neuron, hanem az osszekottetesek. Semmi problema azzal, hogy osszedobunk par millio processzaloegyseget, de kerdes, hogy hogyan kezeljuk a koztuk zajlo adattranszfert. Maguk a neuronok relative egyszeruen modellezhetok (akar ugy is, ha rendes, un. spiking modelleket hasznalunk, ahol nem lebegopontos szamokat kommunikalnak a neuronok egymassal), akar egy FPGA-n is elfer par ezer. A gond az, hogy nincs egyelore lehetoseg kvazi korlatlanul ujrakonfiguralhato, suru, alacsony kesleltetesu interkonnektre a neuronok kozott.
4. Az AI es az agykutatas elegge kulonbozo terulet, noha vannak atfedesek (es emelunk at otleteket a biologiabol az AI-ba, ld. pl. az egesz deep learning teruletet). Tehat aki ettol remeli az AI-t (vagy esetleg fel tole), az ne tegye — sokkal nagyobb annak az eselye, hogy az AI valami ‘mernoki’ munka eredmenye lesz, mint egy biologiai celu/alapu kutatase (megitelesem szerint).
A konkret hardverhez: egeszen biztos, hogy az IT bulvaron kivul senki nem gondolja azt, hogy ez majd az emberi agyat fogja modellezni vagy lemasolni. Egyelore irtozatosan orulne mindenki egy ragcsalo szinvonalanak is — jelenleg meg talan a hangyak szintjen (se) vagyunk. Ez a projekt sem fogja egy csapasra megoldani azokat a problemakat, amiket fentebb emlitettem. Kb. ott vagyunk az agykutatasban, mint 200 eve a fizikaban (otletek vannak, de alapvetoen senki nem ert semmit).
-
zither
csendes tag
-
válasz
#32839680
#96
üzenetére
"I]Nekem nem azzal van bajom hogy építenek egy agyi felépítéshez hasonlító chipet, amivel bizonyos feladatok sokkal gyorsabban alacsony energiaigénnyel elvégezhetők mint normál processzorokkal, hanem ebből még a valódi agy működésére is akarnak következtetni."
Akkor meg tudlak nyugtatni: ez valojaban nem igy van, ezt csak te gondolod
Az idojarasszimulaciot sem azert futtatjak mondjuk Xeon processzorokon, mert a Xeonok architekturajabol akarnanak kovetkeztetni a felhok mukodesere, hanem azert, mert azt talaltak a leghatekonyabb HW platformnak.
Itt is valami hasonlo tortent: a kutatok kitalaltak, hogy hogyan is kellene szimulalni az agyat, az IBM meg epitett olyan HW-t, ami hatekonyan tudja futtatni pont ezeket a szamitasokat.
A tobbit mar csak te gondoltad hozza -
namaste
tag
válasz
Kékes525
#104
üzenetére
Ha arra gondolt, akkor igaza is lenne, de a akkor olyan számokkal kell igazolni, amelyek tényleg igazolják az állítását. A hasonlót a hasonlóval kell hasonlítani, a Kaverinél megadott szám egy csúcsérték (elméleti maximum), a i7-nél pedig ... nem tudom honnan vette, de nem csúcsérték. Ha a fejlődést akarjuk szemléltetni, akkor pl. MMX - SSE - AVX - AVX2 kód, vagy A - B - C algoritmus, vagy CPU - GPU kód, vagy CPU - GPU - TrueNorth neurális hálózat összehasonlítást érdemes elvégezni.
-
Ren Hoek
veterán
Az agyat másolni értelmetlen, mert pontosan olyat lehetetlenség lenne 1:1-ben csinálni a fentebb említett matematikai és biológiai korlátok miatt (tranziensek pl...)
Semmi értelme sincs. Ugyanakkor emberi tulajdonságokkal bíró szoftvert/hardvert készíteni van értelme. Rengeteg a (cél számára) felesleges funkció van az agyban, amire óriási energiák elmennek.
Látás, érzékelés, szaglás, emlékezet stb... ezekre mind van helyettesítő megoldásunk jelenleg is. Csak nagyon kicsiny százaléka az agynak az, ami egyedivé tesz minket. Az elme csak egy nagyon kis százalékát kellene szimulálni.Ha ezt sikerül lemásolni, akkor tényleg léterhozhatnánk értelmes, könnyen tanuló gépeket, szoftvereket. Ennek van értelme szerintem, mert átfogalmazná a munka definícióját. Hatékonyabb segítő "szolgák" lennének az élet minden területén. A konfliktus persze elkerülhetetlen, hiszen már jelenleg is egyre több és több kétkezi munka kiváltható. Talán az alapjövedelem a megoldás, talán az, hogy lesznek elzárt fegyveresen őrzött gazdagnegyedek, és a több millárd ember pedig a külső "börtönben" élhet.
Jelenleg is képesek vagyunk kiváltani egy pénztáros, gyári munkás, cseléd, postás, sofőr, pilóta, stb (a munkák nagyon nagy része kb...) de mi kell pl egy kreatív munka képességéhez? Vagy maradjunk a szoftvereknél, mert az megfogható MI által. Szinte kizárólag csak a tanulás folyamatát kell implementálni. Gyakorlás útján tanuljon, értelmezze a feedbacket.Vagy akármilyen képesség elsajátítása a lényeg. Jelenleg ez nulla kb. A játékokban ma is ugyan olyan sz*r az MI, sőt néhány régebbi játékban sokkal jobb. Ebben jelenleg egyhelyben toporgunk kb.
-
Kékes525
félisten
Előre is köszönöm!
Ez a természetben 10-ből 10 halált jelente. 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Google Maps
- Milyen egeret válasszak?
- Parkside szerszám kibeszélő
- Mégis mi értelme az Xbox PC-nek, ha limitálja a hardverválasztékot?
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- Linux kezdőknek
- Windows 11
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Opel topik
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- További aktív témák...
- HIBÁTLAN iPhone 13 mini 128GB Midnight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3337, 94% Akkumulátor
- Samsung Galaxy Watch 6 LTE 44mm, Újszerű, 1 Év Garanciával
- GYÖNYÖRŰ iPhone 15 Pro Max 256GB Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3496, 90% Akkumulátor
- ÚJ Apple Macbook Air 15,3 M4 /16GB/256GB - Éjfekete - (2025) - mw1l3mg/a - MAGYAR - 3 év garancia
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 9600X 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest