- Xiaomi 15 - kicsi telefon nagy energiával
- Xiaomi 14T - nem baj, hogy nem Pro
- Augusztusban jön a Honor Magic V Flip 2
- Milyen okostelefont vegyek?
- Google Pixel 8a - kis telefon kis késéssel
- One mobilszolgáltatások
- Három Pixel 9 jött Magyarországra
- Magisk
- Honor 200 Pro - mobilportré
- Sony Xperia 1 V - kizárólag igényeseknek
Új hozzászólás Aktív témák
-
bta1
őstag
Pedig ez bizony a zenehallgató szempontjából kőkemény filozófiai kérdés... és nagyon nem mindegy, miről filozofálgatunk. Milyen nívójú lemezjátszóról, milyen hangminőségű A/D ill. D/A átalakítóról? Kezdésként nem ártana megindokolnod (magad számára), hogy miért használnál "vinilt"? Miért szeretnél bármit is úgymond hozzáadni a zenéhez? Miért nem jó neked, ahogy van? Csak nem valami káros dolgot művel a digitális processzus?
-
#84
Runner_fxr
Ármester
schawo
#83
Igen, sajnos az a világ eltűnt, ma már teljesen más. Műanyag az egész, mindenki ugyan úgy néz ki, minden zene ugyan olyan, sablonos, unalmas, szar.
Régen meg volt egyéniség, volt egy underground feeling. Ez mára teljesen eltűnt. Változik a világ, és sokszor nem jó irányba. -
-
#81
Runner_fxr
Ármester
schawo
#80
Há má ne haragudj, de te miről beszélsz?
A 90-es években még valódi DJ-k játszottak a klubokban. Amikor bakelit volt, akkor oda még ritmusérzék, tehetség kellett, különben nem mix volt, hanem egy ütemtelen lótrappolás. Akkor egyből kitűnt az ha valaki nem ért hozzá. Manapság meg az van amit te is említesz, hogy play gomb aztán viszlát. Egy celeb szarság lett az egészből. Jártál te régebben klubokba? Még a 90-es években? Vagy próbáltál bakelitről mixelni? Hidd el nem könnyű, és lehet ezt művészi szinten csinálni.
A CD-ről mixeléssel kezdődött az elkurvulás, aztán ami ma van, arról jobb nem is beszélni. Egy program megcsinál mindent helyetted, maximum összeállítasz egy track listát. Azok a nagymellű, pumpaszájú ribancok aztán miféle produceri munkát végeznek?
tecsu: Egyetértek, viszont a Magyar DJ-k sem voltak kevésbé tehetségesek, Budai, Slam Jr., Tommyboy, Schultz stb.
-
tecsu
addikt
LOL Nem a papír volt a lényeg, hanem hogy tehetség is kibontakozhatott, pl. DJ Krush, aki hangszerként használta a lemezjátszókat, vagy anno nem volt két egyforma mix, mert nem egy digitális algoritmus számította a bpm-et és az ütem helyét, hanem a DJ stb.
Nem mondom, hogy művészet volt, de határozottan több volt, magasabb színvonal, mint ami manapság megy.
Elég csak mixeket összehasonlítani.
Techno zenében pl. Jeff Mills - Live mix felvételét A tokyiói Liquid Room klubból vagy Gayle San (egyáltalán nem hibátlan) mixét a Fine Audio kiadásából összehasonlítani egy mai ún. techno DJ mix-szel. Ég és föld.
Vagy pl. Richie Hawtin alias Plastikmant önmagával. Régen és most... az analóg korszaka sokkal igényesebb volt. (A jóság ebben az aspektusban szubjektív, ugye.) -
cskadar
csendes tag
Kavarsz! :-)))
Az, hogy milyen sebességgel üti meg a dobos a cint, természetesen érdekes, mert ettől függ a megszólaló hang jellege. De ebből még nem következik a keletkező részhangok mennyisége. Az ugyanis végtelen. A cinek esetében ráadásul jól mérhetők ezek, hiszen éppen amiatt, mert a cin idiofon hangszer, elsősorban nem harmonikus összetevői vannak a keletkező hangnak. Úgy is szoktuk mondani, hogy a cinek hangjának nem hangmagassága, hanem hangjellege - színes zajszerű jellege - van. Ha egy jó mérőmikrofont használunk süketszobában, jó spektrumanalizátorral, akkor a mikrofon átviteli tartományának értékelhető tetején (ez nem a -3 dB-s pont) még jelentős összetevőket tudunk mérni úgy 300 kHz körül. Félreértés ne essék, ez nem a mikrofon torzítása, hanem a cin hangja.
Mindig tanul az ember. Mi az a téglafal szűrő?
-
cskadar
csendes tag
Bocsánat, most látom, kicsit nyelvtanilag zagyva lett itt valami, helyesbítek:
Nem a vita kedvéért, csupán a pontosítás kedvéért:
A digitális rendszerek felső határfrekvenciája definit érték: kevesebb, mint a mintavételi frekvencia fele. Ez a törvény (ami egyébként csak akkor érvényes, ha
a) nulla időtartamú impulzusokkal veszünk mintát és
b) a mintavételek időközei pontosan ugyanakkorák,
egyébként még alacsonyabbnak kell lennie a felső határfrekvenciának)
azt jelenti, hogy van egy szigorú korlát. Ha mégsem tartjuk be a törvényt, akkor lép fel az átlapolódás jelensége, tehát nem lesz a hangképben nagyobb frekvenciájú összetevő, viszont lesz benne kisebb, oda nem illó, ronda torzítás.A jelenség azonos azzal, mint amikor a filmfelvevő "mintavételi frekvenciája" nem elég nagy, ezért a gyorsan forgó kerék visszafelé forogni látszik.
Az analóg technikában nincs felső határfrekvencia, legfeljebb - mint írtam - a nagyobb frekvenciájú jelek nem az eredeti arányoknak megfelelően szerepelnek a hangképben. Lehet, hogy ez az eltérés nagyon nagy, de attól még ott van a jel.
A minél szélesebb átviteli sáv előnye, hogy egyes torzításparaméterek nagyon kicsik lesznek. Különösen igaz ez a tranziens jelekre, pl. egy dobütés, cintányér összeütése, általában a megszólalás jelensége. Minél gyorsabb egy jelenség, annál nagyobb sávszélességet igényel. Ezt a "gyorsaságot" halljuk, függetlenül attól, hogy egyébként az emberi hallórendszer (ami nemcsak a fül, sőt) "frekvenciamenete" milyen.
-
cskadar
csendes tag
Alharmonikus valóban nincs, létezik viszont szubharmonikus. Nagyon is létezik. Ha egy zongorán megütöd a "normál A" hangot (440 Hz), akkor ennek az alapharmonikusa 440 Hz. Azonban a húr nem szinuszos rezgést kelt (a természetben nincs szinusz), hanem egy nagyon is összetett hangot. Ennek a hangnak vannak felharmonikus összetevői, és vannak szubharmonikusai is - 220 Hz, 110 Hz, stb. Ráadásul nemcsak harmonikus összetevői vannak, hanem mindenféle más, amelyek nem egész számú viszonyban állnak egymással. Ezért nehéz az akusztikus hangszerek hangját szintetizálni.
Ami sokkal érdekesebb, az az, hogy a legszorgosabb szubharmonikus termelő az agyunk.
Tegyük föl, hogy egy akusztikus orgona hangját akarjuk visszaadni hangfelvételről, hangszórós hangsugárzókkal! Tegyük föl, hogy a rendszer igen gyönge, a hangsugárzó egy basszus-reflex kis doboz, amelynek az alsó határfrekvenciája 300 Hz! tudjuk, hogy itt már 3 dB-t vágott, és tudjuk, hogy ettől kezdve oktávonként lefelé 24 dB/oktáv meredekséggel vág. Ez azt jelenti, hogy 32 Hz-en már több mint 70 dB-t csillapít, vagyis lényegében nem szól. Tegyük még föl azt is, hogy az elektroakusztikus rendszernek nincs szubharmonikus torzítása!
Az orgona legmélyebb sípja kb. 32 Hz-en szólal meg, ez az alaphangja. (Hozzáteszem, hogy van 16 Hz-es szubharmonikusa is, de ez most nem érdekes.) Szinte kizárt, hogy normál hangerőn ezen a rendszeren hallgatva, a 32 Hz-es összetevő a hallásküszöb feletti szinten szólaljon meg. Viszont az agyunk észreveszi, hogy hiányzik a hangképből a 32, 64, stb. Hz-es összetevő. Így hát előállítja, és úgy halljuk, mintha lenne. Ez a titka annak, hogy a kis dobozok látszólag jól szólnak. Persze, ez a munka terheli az agyat, hamarabb fáradunk el az orgona hallgatásában. És persze, az élmény nem tökéletes.
Ennek a reprodukciónak van még egy feltétele: a hallórendszerünknek emlékeznie kell arra, hogyan szól egy igazi orgona. Ugyanis az agy számára az lesz a referencia. Ez az oka annak, hogy akik gyakran hallgatnak komolyzenei koncertet, azok egyrészt jobban tudják értékelni a gépi visszaadás minőségét, másrészt - érdekes látszólagos ellentmondás - kevésbé zavarják őket a gépi hangvisszaadás tökéletlenségei.
-
cskadar
csendes tag
Nem a vita kedvéért, csupán a pontosítás kedvéért:
A digitális rendszerek felső határfrekvenciája definit érték: kevesebb, mint a mintavételi frekvencia fele. Ha ezt a törvényt (ami egyébként csak akkor érvényes, ha
a) nulla időtartamú impulzusokkal veszünk mintát és
b) a mintavételek időközei pontosan ugyanakkorák,
egyébként még alacsonyabbnak kell lennie a felső határfrekvenciának)
azt jelenti, hogy a mintavételi frekvencia meghatározta frekvenciánál nagyobb frekvenciájú jel nem lehet a rendszerben. Ez egy szigorú korlát. Ha mégsem tartjuk be a törvényt, akkor lép fel az átlapolódás jelensége, tehát nem lesz a hangképben nagyobb frekvenciájú összetevő, viszont lesz benne kisebb, oda nem illó, ronda torzítás.A jelenség azonos azzal, mint amikor a filmfelvevő "mintavételi frekvenciája" nem elég nagy, ezért a gyorsan forgó kerék visszafelé forogni látszik.
Az analóg technikában nincs felső határfrekvencia, legfeljebb - mint írtam - a nagyobb frekvenciájú jelek nem az eredeti arányoknak megfelelően szerepelnek a hangképben. Lehet, hogy ez az eltérés nagyon nagy, de attól még ott van a jel.
A minél szélesebb átviteli sáv előnye, hogy egyes torzításparaméterek nagyon kicsik lesznek. Különösen igaz ez a tranziens jelekre, pl. egy dobütés, cintányér összeütése, általában a megszólalás jelensége. Minél gyorsabb egy jelenség, annál nagyobb sávszélességet igényel. Ezt a "gyorsaságot" halljuk, függetlenül attól, hogy egyébként az emberi hallórendszer (ami nemcsak a fül, sőt) "frekvenciamenete" milyen.
-
Degeczi
nagyúr
Pontosan!
Sokan nem is tudják (mondjuk manapság már semmi jelentősége), hogy az analóg lemezjátszó valójában egy hangszer, ahol tényleg szerepe van a hangzásban nem csak a hangszedőnek, de a hangkarnak, a lemeztányérnak, az azon lévő alátététnek, a meghajtásnak, a mechanika felfüggesztésének, sőt, az egész készülék házának: minden apró részlet hallhatóan befolyásolni képes a hangzást.
Nincs ebben misztikus, hiszen a mechanikus letapogatás során a hangrezgések tovább terjednek (aki használt lemezjátszót, az tudja pl, h odahajolva erősítés nélkül is hallani a hangszedőnél, éppen mi szól!) és a hangzás szempontjából nagyon nem mindegy, mi történik ezekkel a rezgésekkel, azok kihatnak a letapogatott jelre is - ez pedig jó és rossz irányba is tudja színezni a hangzást (de mivel szubjektív a megítélés, nem mindenkinek egyformán tetsző).
A CD-nél (és tényleg: a lézeres analóg lemezjátszónál is) ilyesmi persze valóban kiesik.
A 90-es években még valódi DJ-k játszottak a klubokban. Amikor bakelit volt, akkor oda még ritmusérzék, tehetség kellett, különben nem mix volt, hanem egy ütemtelen lótrappolás. Akkor egyből kitűnt az ha valaki nem ért hozzá. Manapság meg az van amit te is említesz, hogy play gomb aztán viszlát. Egy celeb szarság lett az egészből. Jártál te régebben klubokba? Még a 90-es években? Vagy próbáltál bakelitről mixelni? Hidd el nem könnyű, és lehet ezt művészi szinten csinálni.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Bomba ár! Dell Latitude 5590 - i5-8GEN I 8GB I 256SSD I 15,6" FHD I HDMI I CAM I W11 I Gari!
- PlayStation Plus Premium 24 hónapos előfizetés , egyenesen a Sony-tól!
- DELL PowerEdge R730xd 12LFF+2SFF rack szerver - 2xE5-2680v3,64GB RAM,4x1GbE,H730 RAID v ZFS
- Kaspersky, McAfee, Norton, Avast és egyéb vírusírtó licencek a legolcsóbban, egyenesen a gyártóktól!
- Azonnali készpénzes GAMER / üzleti notebook felvásárlás személyesen / csomagküldéssel korrekt áron
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest