- Íme az új Android Auto!
- Poco F5 - pokolian jó ajánlat
- iPhone topik
- Xiaomi 15 - kicsi telefon nagy energiával
- Redmi Note 9 Pro [joyeuse]
- Átlépi végre az iPhone az 5000 mAh-t?
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Fotók, videók mobillal
- Telekom mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S20 és S20+ duplateszt
Új hozzászólás Aktív témák
-
bta1
őstag
(Bocs, de csak most jön a lényeg
)Használtál már valaha rendes lemezjátszót? Aki nem, az rendszerint nem tudja, hogy a többi műsorforrással elletétben (a senkinek sem ajánlható lemeznyűvő "kristályhangszedőket" leszámítva) előerősítést és előkiemelés-korrekciót végző elektronikára is szükség van, amely, miután nincs rá tömeges igény, legalább harminc éve kimarad az erősítőkből. Egyszerűbben fogalmazva, nincs phono-bemenetük. Ha külön egységként kell megvásárolni, az további 15-30eFt, belépő szinten.
-
bta1
őstag
Újonnan 40 ezerért hifi-lemezjátszót sem kapni, nem hogy csúcstechnikát, a használtpiaccal pedig alighanem kifutottál az időből. A magyar kínálat esetleges, és az átlagot tekintve drágább és rosszabb állapotú, mint Európa fejlettebb országaiban (a 8-10ezer Ft csomagküldést is beleszámolva). Arrafelé nem megélhetési nepperek uralják az eladói oldalt. Ebayen lenne egy Revolver Rebel + AT95, vadiúj szíjjal, amely éppen belefér a keretbe, de ha ajándék lesz, a plexitetőt illene specialistával felújíttatni. Kérdés, hogy örömmel elfogadna-e ajándékba egy korrekt állapotú használtat, vagy kicsit megsértődne... ezt neked kell tudni.
-
Francia91
veterán
Én inkább egy jó használt lejátszót vennék ennyiből
Nekem egy Technics SL-DD33-as lejátszóm van, 20-ért vettem, valamint 11 ezerért vettem hozzá egy AT-85EP hangszedőt (ez a lejátszó T4P rendszerű hangszedőt fogad, nem kell állítgatnod)
Vagy nézz egy Pioneer PL-200-ast, azok is jó lejátszók
De ez csak az én véleményem/meglátásom -
erebus
tag
Sziasztok!
Talán nem ez a jó topic, de segítséget szeretnék kérni tőletek, mert bajban vagyok.
A feleségemnek keresek lemezjátszót ajándékba, de finoman szólva sem mozgok otthonosan a témában. Kb. 40 ezer HUF lenne a keret a masinára, szóval nem csúcstechnikát keresek (a hozzászólásokat visszaolvasva itt azért komolyabb lejátszókról megy a diskurzus...).
A lényeg, hogy legyen mivel lejátszania a régi bakelit lemezeit, elfogadható minőségben.
Ezeket a lejátszókat néztem ki és arra kérlek titeket, hogy vagy ezek közül segítsetek választani, vagy ajánljatok mást ebben a kategóriában:
https://www.mall.hu/lemezjatszo/sony-ps-lx300usb-425884?src=bestsellers
https://www.denonmarkabolt.hu/hu/MM/Markak/DENON/HI-FI_LEMEZJ_TSZOK/DP-29F
https://aqua.hu/hi-fi/akai-tta05usb-lemezjatszo-t690828
Előre is köszönöm a segítséget! -
bta1
őstag
"Nekem csak egy olcsobb project volt goldring eroica MC-ven"
"Az ágyúdörgés olyan volt hogy néha elugrott a tű"Szegény Eroica megérdemelt volna egy rendes lemezjátszót, illetve elolvashattad volna annak használati útmutatóját, hogyan kell beállítani. A közhiedelemmel ellentétben az egészen olcsókat is be lehet (a hibás, lepusztult karcsapágyú, elrettentően rosszul elhelyezett darabokat persze nem). A Goldring Eroica LX a maga kategóriájában kiemelkedően jó hangszedő, nem véletlenül van gyártásban 30 éve, de önmagában édeskevés.
-
bta1
őstag
Pedig ez bizony a zenehallgató szempontjából kőkemény filozófiai kérdés... és nagyon nem mindegy, miről filozofálgatunk. Milyen nívójú lemezjátszóról, milyen hangminőségű A/D ill. D/A átalakítóról? Kezdésként nem ártana megindokolnod (magad számára), hogy miért használnál "vinilt"? Miért szeretnél bármit is úgymond hozzáadni a zenéhez? Miért nem jó neked, ahogy van? Csak nem valami káros dolgot művel a digitális processzus?
-
bta1
őstag
1) Legfontosabb a tűerő, melyet a hangszedőgyártó által megadott tartománynak kb. a felső értékére ajánlatos beállítani. Az ellensúlyt először a szabadon billegő "libikóka" állapothoz tekerd, hogy a skáláját ki tudd nullázni...
2) A karbakon oldalt található antiskating-tárcsa is mehet jobb híján a tűerővel megegyező értékre. Nem csak az antiskating optimális beállításáról lehetne kisregényt írni, hanem arról is, hogy belépőszinten miért megbocsátható az AT-féle inkorrekt tervezés ill. a pontatlan beállítás.
3) Függőleges szöghiba: ha jól látom, az OM Black kicsivel (1 mm?) magasabb az eredeti hangszedőnél, és ez a karbak emelésével korrigáható. Az alján lévő nagyméretű skálázott tárcsa elfordításával lehet emelni-süllyeszteni, ha a rögzítés (Lock) ki van oldva. Kérdés, hogy gyárilag pontosan kalibrálták-e a nullát ... nem vennék rá mérget.
4) A vízszintes szöghiba minimalizálásához sablonra (protractor) van szükség. Ha nem adtak a lemezjátszóhoz, akkor a hangszedőtestet igazítsd szemre a shell tengelyéhez, a rögzítőcsavarok pedig legyenek nagyjából középen (ne told túlzottan előre vagy hátra).
-
Bishop1
tag
Sziasztok!
Nem találtam alkalmasabb témát.
Nemrég vettem egy Audio Technika AT-LP120 lemezjátszót.
Nem vagyok audiofil, kis túlzással bot fülem van, mégis megfogott a hangulata, szeretném a maxot kihozni belőle.
A hangszedőt cseréltem egy ortofon om black-re.
Amiben segítséget kérnék, azok az alapok és a beállítás.
Tudna nekem segíteni valaki? Gyakorlatilag csak felcsavaroztam az új hangszedőt a shellre, fogalmam sincs hogy kell beállítani, pláne a megfelelő eszközök nélkül. Lehetséges egyáltalán? Ha nem, miket kell beszerezzek? -
bta1
őstag
"minden apró részlet hallhatóan befolyásolni képes a hangzást"
Ez egy bizonyos szint felett bármiféle analóg vagy digitális hifikészülékre igaz. Akár egy félvezetős teljesítményerősítőre is. Lényeges különbség persze, hogy analóg lemezjátszónál legalább érteni véljük a miértet...
-
Satellite
tag
válasz
stevie w
#123
üzenetére
Na jó, nem mindenki nő(hete)tt fel a Diszkónika című könyvön!
(Csak miheztartás végett: ez egy 1982-es interjú a Szerzővel... akinek ezúton is további sok-sok kitartást kívánok a szélmalomharccal fölérő ismeretterjesztéshez!
) -
#122
access_denied
senior tag
#09634560
#121
access_denied
senior tag
válasz
#09634560
#121
üzenetére
Akkor elnézést. Sajnos elterjedt az a nézet, hogy ami nem drága (relatív), az nem is lehet jó. Egyénenként változik annak a megítélése, hogy mi hangzik jól, különösen az, hogy mi hangzik jól a péztárvához képest. Ehhez párosul az is, hogy ismeretlenül, meghallgatás nélkül vannak olyan kijelentések, amelyek nem állják meg a helyüket. Ne vedd magadra, a "megfelelő topikok" viszont hemzsegnek a sznob kommentektől. Sajnálatos.
-
#121
#09634560
törölt tag
access_denied
#119
#09634560
törölt tag
válasz
access_denied
#119
üzenetére
nem kommersz az audio technika.... mintha irtam volna..
-
lazyGreg
csendes tag
Na, azért nem kell lenézni a fiatalabbakat. Többségük ugyanis még mindig vidéken lakik. Nekünk itthon kazettástól kezdve van ruszki (bayern! matricás) erősítőt át a lemezlejátszóig. Sőt, még van egybegép is - bakelit + kazettás
Érdekes módon nagyszülők nem tartogattak ilyeneket, inkább a szülők voltak zeneimádók. Bakelitlemez-tartót megtömtünk rendesen De néhány éve még hallgattuk is -
tecsu
addikt
Ez most off, de ti láttatok már hi-fi reklámképen optimális lehallgató szobát? Tehát olyat, amire azt mondanád, hogy ez igen, én is így helyezném el a hangsugárzókat.
Én ilyet még nem láttam a világ legdrágább hangsugárzóitól, erősítőkön át a konzumer termékek reklámaiban sem.
Pl. az említett Sony reklámban a hangsugárzók túl közel vannak a falhoz, ráadásul legalább az egyik a sarokhoz is közel van (és nem szimmetrikus stb.): -
tecsu
addikt
válasz
IamMenyus
#109
üzenetére
Így igaz. "Hülye lenne" harmadáron adni ugyanazt a minőséget.
Persze itt titkos know how-k vannak meg trükkök, hogy tűnjön minőségibbnek a termék illetve a gyártási folyamat például dezinformáló marketinggel stb. de ezekre a trükkökre pont a kevésbé tapasztaltabb cégnek van szüksége, hogy egyáltalán labdába rúghasson.
Tehát ha egy cég hirtelen előáll a spanyolviasz ígéretével, akkor alapból szkeptikusnak kell lennünk - sajnos ilyen ez a fogyasztói társadalom. -
-
#106
access_denied
senior tag
tecsu
#103
access_denied
senior tag
Semmi gond, semmiképp nem személyeskedni akartam. A topikban vannak olyan kommentek, melyekből hatalmas magabiztosság árad és sztem nem is hallották még ezt a lemezjátszót.
Csodák nincsenek, nem fogja felvenni a versenyt egy milliós lemezjátszóval, de minek is, ha egyszer a többi komponensével mondjuk ez harmonizál.
Lemezt tönkretenni nem fog, a beállítási lehetőségek megvannak (tű terhelés, anti-skating).
Meg kell hallgatni, ha lehet utána ítélkezzünk.
-
#104
D.Laca
csendes tag
access_denied
#102
D.Laca
csendes tag
válasz
access_denied
#102
üzenetére
Köszi!
-
#103
tecsu
addikt
access_denied
#102
tecsu
addikt
válasz
access_denied
#102
üzenetére
Nézd, én írtam, hogy nem hallottam és nem is nagyon ismerem, de tudom, hogy csodák nincsenek.
Nem hiszek abban, hogy az Audio Technica harmadannyiból kihozza ugyanazt, mint mondjuk a hi-fi lejátszókban náluk tapasztaltabb NAD vagy a Rega.
Tapasztalatom alapján úgy vélem, van egy árszint, ami alatt nem lehet kapni / gyártani megfelelő minőségű lemezjátszót. A "megfelelő minőség" persze szubjektív, kinek mi... a minimum azért az, hogy ne tegye tönkre a lemezt és játsza le "rendesen". A (nem fillérb@*ó) lemezgyűjtők többsége is a "drágább" készülékeket ajánlja, nem véltelenül.
Érdemes hobbistákkal beszélgetni vagy olvasgatni a témához kapcsolódó topikokat... -
#102
access_denied
senior tag
D.Laca
#101
access_denied
senior tag
Nem a cikkben, hanem pl. itt a fórumon húzzák le, mert nem 7 jegyű az ára. Ez pedig garancia arra, hogy rossz. Nézd meg a kommenteket, mindenki osztja az észt és közben senki sem hallotta milyen is ez a lemezjátszó.
Nehéz eset lesz meghallgatnod a neked szimpatikus lemezjátszókat egyszerre. Ráadásul minden más lesz, nem a Te szobád, hifi cuccod, stb., de sok sikert
-
#101
D.Laca
csendes tag
access_denied
#100
D.Laca
csendes tag
válasz
access_denied
#100
üzenetére
Aha...Itt sem húzzák le,sőt.Nyilván mihez képest.Én egy Argon audio tt2-vel szemeztem eddig,ennek fényében ez tovább lépés vagy nem?Nyilván meg kéne hallgatni, összehasonlítani, de erre hol van mód?
-
#100
access_denied
senior tag
D.Laca
#99
-
D.Laca
csendes tag
Hát ez nem hangzik túl jól.Valamire azért csak jók az "olcsóbb" lemezjátszók is?A digitalizálás egyébként nem hoz lázba, de ha van rá lehetőség nyilván kihasználnám, de külön azért nem fizetnék.
Ha mégis lenne módod meghallgatni egy ilyet, akkor egy rövid véleményt szívesen olvasnék róla, mert amúgy nekem tetszik.Eddig az Argon audio tt2-t nézegettem,de szóba jött még a denon f300...Tudom ezek is belépő modellek, nem várok tőlük csodát. Talán később egy drágább kar-hangszedő összeállítás még beleférne. -
tecsu
addikt
Őszintén? Szerintem ennyiért nem kapsz rendes, új lemezjátszót.
Általában nem az Olcsó Jánosok gyűjtenek manapság hanglemezt, úgyhogy az ár másodlagos szempont lehet illetve az emberben tudatosulnia kell, hogy ez is egy hobbi, aminek ára van. A jó minőséget MINDIG meg kell fizetni (egy fogyasztói társadalomban, ha még maradt "minőség").
Tehát sokan lemondanak valami másról, hogy invesztáljanak az adott hobbiba.
Nem őrültség jobb autó árát áldozni egy hi-fi cuccba (és teremakusztikára), hiszen hihetetlen élményt ad akár évtizedeken keresztül. Plusz a lemezek...Ha csak digitalizálni kell a régi lemezeket, akkor érdemesebb egy profi környezetben folyadékos berendezéssel feljátszani. Több stúdió és hangmérnök / hangmester vállal ilyen munkát (pl. a kollekcióból bizonyos lemezekért cserébe).
Amellett, hogy a cikkben említett lejátszót konkrétan nem hallottam és komolyabb tesztet, kritikát sem olvastam róla, úgy gondolom, hogy a Rega RP1 lemezjátszó egy BIAS 2-vel, már jobb minőség, és persze a digitalizáláshoz kell egy ilyen. {Tehát így már jóval drágább, mint az USB-s AT, de határozottan jobb (talán már majdnem elfogadható :-D) minőséget kapunk.}
Ezt most találtam, érdemes elolvasni. -
#96
D.Laca
csendes tag
szentkuti11
#12
D.Laca
csendes tag
válasz
szentkuti11
#12
üzenetére
Nagyon jó a teszt
, pont mostanában kezdtem el nézegetni én is ezt a tipust, csak azt nem tudom,hogy csak a hifista kinézet miatt drágább ez a model ennél: http://www.streamaudio.hu/audio-technica-at-lp120-usbhc-analog-lemezjatszo-usb
Vagy esetleg mással is indokolható? -
#92
access_denied
senior tag
access_denied
senior tag
Nyilván a szakik megmondják majd, hogy miért is nem jó ez a lemezjátszó. Erre kíváncsi lennék.
Leginkább #53 cskadar 1-es pontja érdekel, honnan ez a magabiztos kinyilatkoztatás.
-
#91
MZperX75
addikt
Runner_fxr
#88
MZperX75
addikt
válasz
Runner_fxr
#88
üzenetére
DJ Qbert ,ha már scratcher
Egy kis nosztalgia
[link] -
Joshi
titán
Gondolom schawo, tecsu, cskadar nem ezért tépték a szájukat, hogy ilyen zenét hallgasson valaki egy vinil lejátszóval.
Itt aztán tök mind1 hogy szól, nyikog-nyekeg de legalább analóg.
Szerintem a mostani vinil fellendülés csak kérész életű lesz, egyszerűen kényelmetlen és körülményes a költséges szót már nem is említve. A másik pedig ami a vinil ellen szól, hogy oké hogy van egy tök jó cuccunk lejátszó oldalról, de az biztos hogy azok a zenék amiket szeretünk biztos hogy nem fog megjelenni vinil lemezen. Na akkor adtunk a sz_rnak egy pofont.![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
#88
Runner_fxr
Ármester
Strezi
#87
Itt a technikai tudás a lényeg. Én szeretem az old school hip-hop-ot. Egyébként amit ma hip-hop nak hívnak annak semmi köze ehhez a műfajhoz valójában.
[link]prmcsk: Visszasírom ezeket az időket.
Hip-hop és elektronikus zenei szinten is. Ami manapság megy az kritikán aluli. -
#86
prmcsk
addikt
Runner_fxr
#84
prmcsk
addikt
válasz
Runner_fxr
#84
üzenetére
Bocs, de későn jöttem rá, hogy pont ezt "idézted" be, de van még rengeteg...
-
#85
prmcsk
addikt
Runner_fxr
#84
prmcsk
addikt
válasz
Runner_fxr
#84
üzenetére
Ezt kérem ma, valamelyik 3,14naszájútól.
Ez az eredeti "lemezlovas" fogalma. Ehhez tudni is kéne...
Ott voltam anno a pecsában, amikor a regnáló világbajnok - ha jól tévedek DJ Flasher - 3db lemezmászóval dolgozott, mi meg csak néztünk, mint a vett malac...
-
#84
Runner_fxr
Ármester
schawo
#83
Igen, sajnos az a világ eltűnt, ma már teljesen más. Műanyag az egész, mindenki ugyan úgy néz ki, minden zene ugyan olyan, sablonos, unalmas, szar.
Régen meg volt egyéniség, volt egy underground feeling. Ez mára teljesen eltűnt. Változik a világ, és sokszor nem jó irányba. -
#83
schawo
titán
Runner_fxr
#81
válasz
Runner_fxr
#81
üzenetére
Jártam ilyen klubokba, persze. Bár a gyártás már akkor is jobban érdekelt, mint a tempó illesztése. Van is két kollégám, akik akkoriban Technicsekkel járták a klubokat. De belátták, hogy az a világ eltűnt, az automata jobban kutyul, tehát ha akarsz valamit, akkor marad a producer munka. Ami semmivel sem könnyebb, sőt.
Egyébként tecsu összefoglalta. A mai dj bohóckodás csak marketing.
-
-
#81
Runner_fxr
Ármester
schawo
#80
Há má ne haragudj, de te miről beszélsz?
A 90-es években még valódi DJ-k játszottak a klubokban. Amikor bakelit volt, akkor oda még ritmusérzék, tehetség kellett, különben nem mix volt, hanem egy ütemtelen lótrappolás. Akkor egyből kitűnt az ha valaki nem ért hozzá. Manapság meg az van amit te is említesz, hogy play gomb aztán viszlát. Egy celeb szarság lett az egészből. Jártál te régebben klubokba? Még a 90-es években? Vagy próbáltál bakelitről mixelni? Hidd el nem könnyű, és lehet ezt művészi szinten csinálni.
A CD-ről mixeléssel kezdődött az elkurvulás, aztán ami ma van, arról jobb nem is beszélni. Egy program megcsinál mindent helyetted, maximum összeállítasz egy track listát. Azok a nagymellű, pumpaszájú ribancok aztán miféle produceri munkát végeznek?tecsu: Egyetértek, viszont a Magyar DJ-k sem voltak kevésbé tehetségesek, Budai, Slam Jr., Tommyboy, Schultz stb.
-
Ma már nincs régi értelemben vett dj, ma azt a play gomb csinálja. De a ma dj-nek nevezett réteg valójában produceri feladatokkal foglalkozik, alkot és gyárt, és az legalább olyan szintű feladat, mint régen a kutyulás volt. Persze darabja válogatja.
Hú de messze vagyunk az eredeti témától.
-
tecsu
addikt
LOL Nem a papír volt a lényeg, hanem hogy tehetség is kibontakozhatott, pl. DJ Krush, aki hangszerként használta a lemezjátszókat, vagy anno nem volt két egyforma mix, mert nem egy digitális algoritmus számította a bpm-et és az ütem helyét, hanem a DJ stb.
Nem mondom, hogy művészet volt, de határozottan több volt, magasabb színvonal, mint ami manapság megy.
Elég csak mixeket összehasonlítani.
Techno zenében pl. Jeff Mills - Live mix felvételét A tokyiói Liquid Room klubból vagy Gayle San (egyáltalán nem hibátlan) mixét a Fine Audio kiadásából összehasonlítani egy mai ún. techno DJ mix-szel. Ég és föld.
Vagy pl. Richie Hawtin alias Plastikmant önmagával. Régen és most... az analóg korszaka sokkal igényesebb volt. (A jóság ebben az aspektusban szubjektív, ugye.) -
#78
schawo
titán
Runner_fxr
#76
válasz
Runner_fxr
#76
üzenetére
Már bocs, de a 90-es években is vicc volt már a DJ szakma, fűnek fának volt már papírja róla.
-
#77
Barret001
addikt
Runner_fxr
#76
Barret001
addikt
válasz
Runner_fxr
#76
üzenetére
Nektek nem a diplpmata táska méretű mobiltelefon jutott eszetekbe a cikk olvasása közben?
Mert nekem igen Méretben,és árban is . -
#76
Runner_fxr
Ármester
tecsu
#73
-
Te a tranziens hullámfront felfutási sebességéről beszéltél, mint a digitális hátrányáról, mondván nem tudja kelő gyorsasággal leképezni. Ennek semmi köze ahhoz, hogy milyen frekvenciákon szólal meg a cin: A minél szélesebb átviteli sáv előnye, hogy egyes torzításparaméterek nagyon kicsik lesznek. Különösen igaz ez a tranziens jelekre, pl. egy dobütés, cintányér összeütése, általában a megszólalás jelensége. Minél gyorsabb egy jelenség, annál nagyobb sávszélességet igényel. Ha ebben mégis a lecsengési frekvenciákat értetted, nem a tranziensfelutás sebességét, akkor viszont irány 1-es pont, mint péniszmérce.
-
cskadar
csendes tag
Kavarsz! :-)))
Az, hogy milyen sebességgel üti meg a dobos a cint, természetesen érdekes, mert ettől függ a megszólaló hang jellege. De ebből még nem következik a keletkező részhangok mennyisége. Az ugyanis végtelen. A cinek esetében ráadásul jól mérhetők ezek, hiszen éppen amiatt, mert a cin idiofon hangszer, elsősorban nem harmonikus összetevői vannak a keletkező hangnak. Úgy is szoktuk mondani, hogy a cinek hangjának nem hangmagassága, hanem hangjellege - színes zajszerű jellege - van. Ha egy jó mérőmikrofont használunk süketszobában, jó spektrumanalizátorral, akkor a mikrofon átviteli tartományának értékelhető tetején (ez nem a -3 dB-s pont) még jelentős összetevőket tudunk mérni úgy 300 kHz körül. Félreértés ne essék, ez nem a mikrofon torzítása, hanem a cin hangja.
Mindig tanul az ember. Mi az a téglafal szűrő?
-
#73
tecsu
addikt
Runner_fxr
#72
tecsu
addikt
válasz
Runner_fxr
#72
üzenetére
Régi szép idők! :-) Eleve egy "dj" vagy a "producer" is többet tett le az asztalra, mint manapság.
-
#72
Runner_fxr
Ármester
Anno a 90-es években sokat jártam bulizni, elektronikus zenei bulikra. Akkor még ez egy teljesen más világ volt mint manapság. Mindenhol Technics lemezjátszók voltak, az a hangzás valóban különleges. Persze a modern technika sem rossz, de a vinyl lemeznek tényleg van egy különleges hangzása, amit semmi más nem ad vissza. Nehéz pontosan megfogalmazni, de aki anno járt ilyen bulikra az tudja.
-
Elemezzük egy cintányér hullámfrontját. Ha a delikvens 50m/s kerületi sebességgel üti meg a cintányért, ami 2mm elmozdulást (benyomódás) végez (ezek kb jó értékek egy gyors ütésre), akkor a hullámfront első félperiódusa (mikor a cintányér tranziense a leggyorsabb) 40ns alatt fut le, tehát 192kHz-en a félperiódusról 8 mintavétel készül. Ez gyakorlatilag 1 egész nagyságrend előny. De még 48 kHz-en is 2. Ezt követően már a cintányér saját hangjától függ, hogy milyen gyors tranziensre képes.
(#69) cskadar
A zongora szubharmonikusa teljesen más téma, mint amiről a megválaszolt hozzászólásban szó volt. Ő a mintavételezési problémákra gondolt. Ezeket pedig egy rendes AD egy téglafalszűrővel megoldja, ha nem elég magas a mintavételi frevencia. -
cskadar
csendes tag
Bocsánat, most látom, kicsit nyelvtanilag zagyva lett itt valami, helyesbítek:
Nem a vita kedvéért, csupán a pontosítás kedvéért:
A digitális rendszerek felső határfrekvenciája definit érték: kevesebb, mint a mintavételi frekvencia fele. Ez a törvény (ami egyébként csak akkor érvényes, ha
a) nulla időtartamú impulzusokkal veszünk mintát és
b) a mintavételek időközei pontosan ugyanakkorák,
egyébként még alacsonyabbnak kell lennie a felső határfrekvenciának)
azt jelenti, hogy van egy szigorú korlát. Ha mégsem tartjuk be a törvényt, akkor lép fel az átlapolódás jelensége, tehát nem lesz a hangképben nagyobb frekvenciájú összetevő, viszont lesz benne kisebb, oda nem illó, ronda torzítás.A jelenség azonos azzal, mint amikor a filmfelvevő "mintavételi frekvenciája" nem elég nagy, ezért a gyorsan forgó kerék visszafelé forogni látszik.
Az analóg technikában nincs felső határfrekvencia, legfeljebb - mint írtam - a nagyobb frekvenciájú jelek nem az eredeti arányoknak megfelelően szerepelnek a hangképben. Lehet, hogy ez az eltérés nagyon nagy, de attól még ott van a jel.
A minél szélesebb átviteli sáv előnye, hogy egyes torzításparaméterek nagyon kicsik lesznek. Különösen igaz ez a tranziens jelekre, pl. egy dobütés, cintányér összeütése, általában a megszólalás jelensége. Minél gyorsabb egy jelenség, annál nagyobb sávszélességet igényel. Ezt a "gyorsaságot" halljuk, függetlenül attól, hogy egyébként az emberi hallórendszer (ami nemcsak a fül, sőt) "frekvenciamenete" milyen.
-
cskadar
csendes tag
Alharmonikus valóban nincs, létezik viszont szubharmonikus. Nagyon is létezik. Ha egy zongorán megütöd a "normál A" hangot (440 Hz), akkor ennek az alapharmonikusa 440 Hz. Azonban a húr nem szinuszos rezgést kelt (a természetben nincs szinusz), hanem egy nagyon is összetett hangot. Ennek a hangnak vannak felharmonikus összetevői, és vannak szubharmonikusai is - 220 Hz, 110 Hz, stb. Ráadásul nemcsak harmonikus összetevői vannak, hanem mindenféle más, amelyek nem egész számú viszonyban állnak egymással. Ezért nehéz az akusztikus hangszerek hangját szintetizálni.
Ami sokkal érdekesebb, az az, hogy a legszorgosabb szubharmonikus termelő az agyunk.
Tegyük föl, hogy egy akusztikus orgona hangját akarjuk visszaadni hangfelvételről, hangszórós hangsugárzókkal! Tegyük föl, hogy a rendszer igen gyönge, a hangsugárzó egy basszus-reflex kis doboz, amelynek az alsó határfrekvenciája 300 Hz! tudjuk, hogy itt már 3 dB-t vágott, és tudjuk, hogy ettől kezdve oktávonként lefelé 24 dB/oktáv meredekséggel vág. Ez azt jelenti, hogy 32 Hz-en már több mint 70 dB-t csillapít, vagyis lényegében nem szól. Tegyük még föl azt is, hogy az elektroakusztikus rendszernek nincs szubharmonikus torzítása!
Az orgona legmélyebb sípja kb. 32 Hz-en szólal meg, ez az alaphangja. (Hozzáteszem, hogy van 16 Hz-es szubharmonikusa is, de ez most nem érdekes.) Szinte kizárt, hogy normál hangerőn ezen a rendszeren hallgatva, a 32 Hz-es összetevő a hallásküszöb feletti szinten szólaljon meg. Viszont az agyunk észreveszi, hogy hiányzik a hangképből a 32, 64, stb. Hz-es összetevő. Így hát előállítja, és úgy halljuk, mintha lenne. Ez a titka annak, hogy a kis dobozok látszólag jól szólnak. Persze, ez a munka terheli az agyat, hamarabb fáradunk el az orgona hallgatásában. És persze, az élmény nem tökéletes.
Ennek a reprodukciónak van még egy feltétele: a hallórendszerünknek emlékeznie kell arra, hogyan szól egy igazi orgona. Ugyanis az agy számára az lesz a referencia. Ez az oka annak, hogy akik gyakran hallgatnak komolyzenei koncertet, azok egyrészt jobban tudják értékelni a gépi visszaadás minőségét, másrészt - érdekes látszólagos ellentmondás - kevésbé zavarják őket a gépi hangvisszaadás tökéletlenségei.
-
cskadar
csendes tag
Nem a vita kedvéért, csupán a pontosítás kedvéért:
A digitális rendszerek felső határfrekvenciája definit érték: kevesebb, mint a mintavételi frekvencia fele. Ha ezt a törvényt (ami egyébként csak akkor érvényes, ha
a) nulla időtartamú impulzusokkal veszünk mintát és
b) a mintavételek időközei pontosan ugyanakkorák,
egyébként még alacsonyabbnak kell lennie a felső határfrekvenciának)
azt jelenti, hogy a mintavételi frekvencia meghatározta frekvenciánál nagyobb frekvenciájú jel nem lehet a rendszerben. Ez egy szigorú korlát. Ha mégsem tartjuk be a törvényt, akkor lép fel az átlapolódás jelensége, tehát nem lesz a hangképben nagyobb frekvenciájú összetevő, viszont lesz benne kisebb, oda nem illó, ronda torzítás.A jelenség azonos azzal, mint amikor a filmfelvevő "mintavételi frekvenciája" nem elég nagy, ezért a gyorsan forgó kerék visszafelé forogni látszik.
Az analóg technikában nincs felső határfrekvencia, legfeljebb - mint írtam - a nagyobb frekvenciájú jelek nem az eredeti arányoknak megfelelően szerepelnek a hangképben. Lehet, hogy ez az eltérés nagyon nagy, de attól még ott van a jel.
A minél szélesebb átviteli sáv előnye, hogy egyes torzításparaméterek nagyon kicsik lesznek. Különösen igaz ez a tranziens jelekre, pl. egy dobütés, cintányér összeütése, általában a megszólalás jelensége. Minél gyorsabb egy jelenség, annál nagyobb sávszélességet igényel. Ezt a "gyorsaságot" halljuk, függetlenül attól, hogy egyébként az emberi hallórendszer (ami nemcsak a fül, sőt) "frekvenciamenete" milyen.
-
#16939776
törölt tag
Ha majd sok lesz a pénzem öreg napjaimra, veszek egy márvány tömböt és belevágatom vízzel egy Technics SL-1200mk3 mechanikának a helyet, és a porvédőnek a csavarmeneteket.
Ha meghalok beledolgoztatom a síromba, és oda lehet majd járni zenét hallgatni, ha valaki hoz tűt és lemezt
-
MZperX75
addikt
Én 18 évesen 18.6KHz-ig hallottam,ma 41 éves vagyok ,valószínű sokat romlott a felső határfrekvenciám átvitele,arról nem is beszélve az ember hallása nem lineáris ,1khz hangot 1000 hangosabbnak halljuk az ugyan akkora 10 Khz hangnál.
Viszont al illetve felharmónikusokra az ember érzékeny.
Az az az átviteli frekvencia egy adott eszköznél,az mindegy hány dB csillapítással jön ,ott van ,az lehet akár 30-40khz is ,alharmónikusnál ez lehet néhány Hz is.(az átviteli frekvenciát -3 ill -10 dB letőrési pontokra határozzák meg analóg rendszereknél,az nem azt jelenti hogy alacsonyabb ill magasabb hangokat nem visz át)
Mi halandó emberek digitális technika világában megszoktuk generált létrehozott mű hangokat,de még is ha élőben egy jazz koncertet hallgatunk, amit otthon nehéz hangtechnikával hűen visszaadni,mert sokat számítanak ezek életszerű al ill felharmónikusak. -
Az analóg világnak is van ablaka, és az ablak mérete a felvételi-lehallgatási lánc összes elemétől függ. Ezeknek a láncoknak annyi eleme és ennek megfelelően változója van, hogy a 60kHz kergetése Don Quijote feladata lehetne. Nem mintha a AD-DA során nem lennénk képesek akár 90kHz +/-0dB átvitelére is, és a 120dB jel-zaj arány sem a határ. Maga az adathordozó és konverzió is bőven képes rá. A láncok minden más eleme viszont sokkal kevésbé. És akkor még nem is került szóba, hogy ugyan miért kergetjük a kilohertzeket a péniszéregetésen kívül...
A SACD pont ezer sebből vérzik. Valóban képes akár 50kHz átvitelére is, de a jel-zaj viszony a magas frekveciákon használhatatlanul lecsökken.
Azért nem fogok tovább vitázni veled, mert egy olyan területre keveredünk, amiben neked több tapasztalatod van, nem fogom magam kitenni ennek a kockázatnak. Továbbra is péniszméregetés szintűnek tartom a kérdést. Illetve egy értelmetlenül szűk piac kiszolgálásának, ami szintén csak a péniszméregetés céljából jött egyáltalán létre. Mert erre már csak a niche market kifejezs sem illik. De főleg semmi köze a témában szereplő eszközhöz. Ez nem az a szint, ahol az analóg átvitel szélsőségeinek témája egyáltalán felmelegíthető.
-
cskadar
csendes tag
Kiegészítés:
Van egy mérhető jellemző is, amit össze szoktak keverni a dinamikával. Ez a jel-zaj viszony. Ebből is többféle van. Az egyik definíció szerint a jel-zaj viszony valamilyen névleges szintű - 0 dBu, +4dBu, +6dBu - szinten mér jel és a zaj aránya, decibelben. A másik definíció szerint valamilyen THD értéken - 0,1%, 0,5%, 1% - mért jelnagyság és a zaj aránya decibelben.
E két definíciót bonyolítja egyrészt, hogy a zajt milyen sávszélességen (20 - 20 kHz vagy nagyobb) és milyen szűrővel - súlyozatlanul, "A" szűrővel, DIN 635 szűrővel, stb. - mérjük.
-
cskadar
csendes tag
A dinamikának több definíciója van. A természet dinamikája - mint említettem - végtelen, mert nincs "alja". Az általánosságban elfogadott dinamika a leghangosabb és leghalkabb hangok aránya decibelben. Azonban gondot jelent, hogy a hangosság definíciója nem azonos a hangerő definíciójával - lásd még: egyenlő hangosságú görbék. Tehát hiába mérünk akár - elvileg - nulla felfutású idejű csúcsmérővel valamit, abból szinte semmi nem állapítható meg. Ezért van egy másik fogalom, a szubjektív dinamika, vagyis, hogy egy adott mű hallgatása során mit érzünk a leghangosabbnak és a leghalkabbnak. Ma már erre is vannak - korlátozott - mérési módszerek, de ez nagyon ingatag. Aztán minden műnek van belső dinamikája, ami a mű szerzőjének és az előadói apparátusnak elképzelése és produktuma arról, hogy a mű egésze és azon belül egyes részeinek hangossága milyen viszonyban van egymással. Példaképpen javaslom, hogy hallgasd meg Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányfantáziáját! Megfigyelheted majd, milyen izgalmasan változik a dinamika szinte kottasorról kottasorra! Ha teheted, partitúrával a kezedben hallgassad, akkor a szerző intuícióit is nyomon követheted, ui. már régen ppppp-től ffffff-ig utalnak a muzsikusok az elképzeléseikre. Csöndben hozzáteszem, hogy a dinamika a hangtechnikus/hangmester képzésen belül kb. egy hónapon keresztül tartó képzési rész, én csak egy apró összefoglalót adtam itt.
Az a tény, hogy jóval az emberi hallástartomány fölött is vannak - a hallható hangokat is befolyásoló - összetevők, azt bizonyítják, amit írtam, vagyis hogy az analóg világ sokkal tágabb, mint a digitális. Hozzáteszem, hogy az SACD specifikáció is 50 kHz-ig tart, tehát a jobb digitális rendszerek is terjeszkednek- Ez azt jelenti, hogy szélesebb ugyan az ablak, de akkor is ablak.
Ha SACD-t készítenék, bizonyára figyelnék, hogy 50 kHz fölé ne menjek. Ellenkező esetben sérteném a mintavételi törvényt, ami csúnyán hallható átlapolódásokhoz vezetne. Analóg felvétel esetén nem kell ilyesmivel törődni. Rögzül, amennyi rögzül.
-
cskadar
csendes tag
Szeretem a kedveskedő megnyilvánulásokat. Mondjuk, életem során több ezer hangfelvételt készítettem, főként komolyzeneieket, de ez ne zavarjon. Viszont örömmel látlak egy mikroszkóppal a kezedben, és akkor megnézünk egy direktvágott hanglemezt, oksi? :-) Meg egy CD-4-es kvadrót is.
-
dabadab
titán
Kedves cskadar!
Láhatóan súlyos elméleti hiányosságokkal küzdesz, amiket magabiztossággal helyettesítesz.
Mindig szórakoztató látni ilyen alakokat, akik mindenféle összeolvasott hülyeségeket elhisznek, mastering stúdiót meg képen se láttak és olyan állításokkal szórakoztatják a nagyérdeműt, hogy "Egy direktvágott analóg lemezen akár 60 kHz-es jelmaradékok is felfedezhetők"
-
Tulku
veterán
Mindez szép de aki digitálison szocializálódott...annak mondhatod, taníthatod...
Én életem legnagyobb hangélményét egy Margit-szigeti high-end shown hallottam a L'auditeur LP láncán (Pierre Lurné?) Minden hatalmas volt, legalább 50 kiló (a hangfal inkább 100...egy Wilson Benesh Bishop
) és a pók felrakta Liszt egy Magyar rapszódiáját...hanyatt estem...volna, a feleségem megfogott...Nekem ennyi...pedig hallgattam Lévi fiát, Wadiákat, Meridiánt, minden sz...t...de az azóta is AZ a meghatározó...a körítés engem spec nem érdekel....hangszerek ezek...játszanak nekünk
-
cskadar
csendes tag
Kedves fórumozók!
Több megjegyzésem is van:
1. A cikkben szereplő lemezjátszó semmilyen érdemi értékelésre nem alkalmas.
2. Az 1. pontban szereplő állításom nem igaz. Ugyanis még a legócskább analóg láncon is észrevehető az analóg hangrögzítés előnye a digitálissal szemben: nevezetesen az, hogy az analóg hangrögzítésnek nincsenek határai. Két ilyen műszaki jellemzőt említek csupán:
a) a dinamikája végtelen. A dinamika ugyanis nem azonos a jel-zaj viszonnyal. Nincs "leghalkabb" hang, a hangrezgés nem szűnik meg azonnal, hanem lassabban-gyorsabban csillapodik, és végül a zaj alá kerül, de a zaj spektrumától függően hallható még jó sokáig. (Lásd még: a fül kritikus sávjai, elfedési jelenségek - pszichoakusztika). Ezzel szemben a digitális technika legalsó kvantálási szintje alatt valóban nincs jeltartalom. Ha a digitális rendszer felbontása végtelen lenne, akkor kapnánk vissza az analógot. Ezért aztán minden valóban analóg (a láncban csak analóg jelátalakítás volt) felvétel vagy rádióadás bármilyen rossz rendszeren megkülönböztethető attól, hogy beleteszünk-e egy AD-DA átalakítót vagy sem. Persze, ehhez tudnunk kell, mire figyeljünk. Méréseink alapján egyébként egy közvetlenvágott (tehát a keverőasztalból egyből a vágógépre ment) és gondosan sokszorosított hanglemez zajszintje csupán 6 dB-vel kisebb, mint a termikus zaj. Digitális cuccal sem lehet ez alá menni. A maximális jelszint pedig csak döntés kérdése: milyen játékidőt kell elérni és milyen minőségű lemezjátszóra számítok. Jó esetben akár 120 dB(A) jel-zaj viszony is elérhető,3. Egyetlen dologra kell tudnunk figyelni: Arra, hogy melyik rendszer hallgatása fárasztóbb. Egy valóban jó analóg rendszert tovább tudunk hallgatni, mint bármely digitálisat. Hozzáteszem, hogy nem az analóg lemez a legjobb jelforrás, de azért nagyon jó. Azt is hozzáteszem, hogy például én azonnal felismerem, hogy egy rendszer digitális-e, mert a hang nem folyamatosan, hanem ugrásszerűen szűnik meg, és ez különösen a terem zengetettségénél tűnik föl. Jó rendszeren az is különbség, hogy az analóg felvételnél van mélységérzet, ahogy digitalizáljuk, rögtön a pofánkba szól minden - éppen az említett kvantálás miatt.
4. Egy direktvágott analóg lemezen akár 60 kHz-es jelmaradékok is felfedezhetők - egyébként ezen alapult a CD-4-es kvadrofon lemez, amelyen üzemszerűen 45 kHz-es jeleket is rögzítettek úgy, hogy a felvételt félsebességgel vágták. (A magnó is fél sebességgel ment és a vágógép is). Ez ismét azt jelenti, hogy - szemben a digitális felvételekkel - nincs "felső határfrekvencia", csak a szintje nagyon kicsi.
Összegezve azt mondhatom - és tanítom is -, hogy a digitális hangtechnika olyan, mint egy ablak. Ami az ablakon belül van, az tetszőlegesen pontos, de az ablakon kihajolni tilos. Csak azt láthatom a világból, ami az ablakon belül van. Az analóg technikában nincs ablak, az egész világot látom, csak többé-kevésbé életlenül.
-
Ha azért hallgatsz rajta keresztül zenét, mert neked úgy jobban tetszik, akkor TE zenélsz rajta. Ez nem csak filozófiai kérdés. Gyártáskor gyakran használatos mindenféle analóg eszköz (szalagos magnó, előfokok, csöves erősítők) csak azért, hogy a hangja hozzáadódjon a zenéhez. Magyarul az eszköz hangszer. Ilyen eszköz lehetne a LP is. Ha egyszerűbb volna vinilt vágni, én is használnám.
(#49) MZperX75
Ezt tényleg lehet igazolni azzal, hogy az lemezátszó hangját AD-DA után hallgatod meg. Ha utána is "lemezjátszó" hangja van, akkor nem a technológia korlátoz, hanem az adott eszköz, amit te használtál. Ezt a tesztet Revox szalagossal megcsináltam. (A lemezjátszó sokkal gyengébb technikailag, mint a Revox mastering szalagosom). -
MZperX75
addikt
Szerinted.
Ez számszerű technikai paraméterben lehetséges,de a valóságban ezt nem tudtam alátámasztani.
mert szarabbul szólt kihalhatóan Sony CD-m ,mint az LP-m.(persze a hanganyag ugyan az)Minthogy a Pioneer LP-m 1992-ben 5Hz-34Khz ,a Sony CD-m 20Hz-20Khz ,ami már csak technikailag vissza fojtottnak tekintem. Bár nincs meg így pontosabban nem emléxem a dinamika tartományra ,de még a 3 fejes Technics dekkemen is volt digitális bemenet ,hogy alap CD-k hangját feljavítsam mentéskor,másoláskor a saját DA konverterén keresztül történjen meg. Az így kapott felvett hangminta kazetta mondjuk TDK MA-XG -n alapon szebben szólt mint a saját CD hangja ugyanazon forráson.
Persze hangminőség ,vagy a hangzás minősége hallás után szubjektív .(#45) schawo : +1
-
tecsu
addikt
Egy lejátszó berendezés az nem hangszer. A lemezjátszót lehet hangszerként használni, mondjuk DJ Krush scratcheléseikor, de alapvetően lejátszás esetében nem az.
Az erősítő (pl. ad egyfajta "meleg", analóg torzítást a csöves, ami kellemesebbé teheti a hangot) a hangsugárzó (leginkább ez módosítja a hangot egy átlagos cuccban) sőt kis mértékben az audiokábel is módosítja a hangot, egyik sem hangszer.
Rosszabb esetben a digitkábel is :-) vagy egy közelben működő hegesztő, és azok sem hangszerek.
A hangszeren egy ember játszik (így vagy úgy)... -
Tulku
veterán
Na végre!
Megérkeztünk, a te illetve az előtted szóló (Schawo) hozzászólását kellene egyféle alapul vennünk az LP (vinil,vinyl, bakelit) hangjának megítélésekor.
Vagyis HANGSZER, sok függ az összetevőktől és SZÍNEZ.Az hogy ez az összkép egyeseknek tetszik, másoknak nem SZUBJEKTÍV.
Kérem ne keverjük bele a felbontást, megaherzeket...stb mert igen rossz irányt vesz az egész, kissé f..z méricskélés szerűvé válik az egész polémia...
Az pedig hogy mi serceg, mennyire hallható és zavaró erőst lejátszó (hangszedő, egyensúly...stb) függő, illetve a lemez karbantartásának is függvénye...egyébként egy nagyon enyhe, ritkán felbukkanó sercegés tud megnyugtatóan is hatni az elmére...persze ez is egyén függő.
-
Degeczi
nagyúr
Pontosan!
Sokan nem is tudják (mondjuk manapság már semmi jelentősége), hogy az analóg lemezjátszó valójában egy hangszer, ahol tényleg szerepe van a hangzásban nem csak a hangszedőnek, de a hangkarnak, a lemeztányérnak, az azon lévő alátététnek, a meghajtásnak, a mechanika felfüggesztésének, sőt, az egész készülék házának: minden apró részlet hallhatóan befolyásolni képes a hangzást.
Nincs ebben misztikus, hiszen a mechanikus letapogatás során a hangrezgések tovább terjednek (aki használt lemezjátszót, az tudja pl, h odahajolva erősítés nélkül is hallani a hangszedőnél, éppen mi szól!) és a hangzás szempontjából nagyon nem mindegy, mi történik ezekkel a rezgésekkel, azok kihatnak a letapogatott jelre is - ez pedig jó és rossz irányba is tudja színezni a hangzást (de mivel szubjektív a megítélés, nem mindenkinek egyformán tetsző).
A CD-nél (és tényleg: a lézeres analóg lemezjátszónál is) ilyesmi persze valóban kiesik.
-
ha beraktak a hang útjába egy 16/44100-es ADC-t meg DAC-t, akkor nem jött ki az ABX tesztekben, hogy mikor megy át ezen az LP hangja és mikor nem.
Normális AD-DA esetén ez teljes mértékben elvárható. Egy zene egy csomó (2-10) AD-DA cikluson megy át a felvétel, keverés és mastering során, mire elkészül a végtermék. A normális minőségű AD-DA AB-zhetetlenül transzparens.(#44) SylverR
Fogd meg a dolgot a másik végéről. Halld meg az AD-DA ciklus transzparenciáját. Ha csak a vinil lejátszót hallgattad, akkor csak az igazság felére voltál kíváncsi. Annyira sok a változó egy lemezjátszót hangja és egy CD/DAC hangja között, hogy sosem tudod meg, hogy egyik miért jobb, mint a másik. A hanghordozó típusán kívül különbözhet a keverés, a master, az analóg jelút. A legvalószínűbb különbség az analóg jelútban van. A lemezjátszóknál sokkal összetettebb a jelút, ami sokkal több módosulást eredményez a hangban, mint egy DA-nál. És ez a módosulás lehet pozitív, kellemes. Ezért tetszik jobban a lemezjátszó hangja. Az gyakrolatilag egy szűrő, egy hangszer. De egy CD-t sosem lehet olyanra megépíteni, mint egy vinil lejátszót. A CD-ben sosem lesz tű, szedő, hangkar. Épp ezért is szólnak mesterkélten a lézeres vinil lejátszók. -
SylverR
senior tag
Te pedig mi lenne ha a saját tapasztalatoknak hinnél, és nem másnak?!
Marhára függ a dolog, hogy a studió milyen minőségű rögzítésre képes, és épp mit produkálnak az ott dolgozók. Tapasztaltam olyat, ahol rosszabb a magasabb minőségű hanganyag hallgatása - felvételi hibák -, de van ahol nem hallani különbséget, és van ahol lehet hallani, hogy jobb. Ennyi.
Nem hiszek semmit. Hallom a különbséget. Mint fentebb írtam, nem mindig lehet.
Nem mondtam egy szóval sem, hogy a Doors bakelit lemezeit kell hallgatni, mert azon a legjobb. -
#41
Degeczi
nagyúr
E.Kaufmann
#22
Degeczi
nagyúr
válasz
E.Kaufmann
#22
üzenetére
Nem olyan egyszerű, mert több komoly hátránya is volt (a csillagászati ára csak az egyik), nem is terjedt el. Pl. a hagyományos hangszedő a mechanikai tehetetlensége folytán egyben zajszűrő is, míg a lézeres letapogatás nem tudja megkülönböztetni a porcicát a barázda hasznos jelétől, lelkesen lejátsza azt is - jókora durranással...
-
#39
access_denied
senior tag
access_denied
senior tag
Nekem nem tetszett a cikk. Elnézést. Azt megtudtam, hogy nincs fedele (opcionális) és lehet vele digitalizálni. Illetve hogy jó a hangja. Nagyon laikusoknak is kevés hasznos infó van benne.
Na itt aztán van tér a whitefülűeknek és a laikusoknak a kibontakozásra. Hajrá!
-
#34
tecsu
addikt
tha_answer
#1
tecsu
addikt
válasz
tha_answer
#1
üzenetére
A lézeres lejátszó gondolom digitális, így pont a lényege veszik el a hanglemeznek. :-)
-
tecsu
addikt
A nincs felbontás nem azt jelenti, hogy az végtelen lenne. ;-)
Egyszerűen az analóg és digitális jel különbségére utalt, miszerint a digitálisnak van egy meghatározott felbontása a fokozatosságból adódóan, míg az analógnak nincs, a folytonosságból adódóan. Ennyi.
Ez a különbség a kettő között és mindkettő lehet rohadt sz@r és fantasztikus minőségű is - más-más előnnyel és hátránnyal.
Én jobban preferálom az analóg hangzást - amit sajnos már nem fejlesztenek érdemben - de azt kb. egy könyv terjedelmében tudnám elmagyarázni hogy miért... -
DoxaM
aktív tag
én azt mondom, hogy laikusnak tök mind1, hogy cd vagy wav vagy 320mp3 szól. aki meg ki akarja hozni az analógból a pluszt a digihez képest, annak milliókat kell ráköltenie. megéri? lehet van akinek igen....de sztem átlagban elmondható, hogy nem. főleg, ha pl. az alap zene is sz@r
annyi mindentől függ az a különbség a digi meg analóg között, hogy szerintem sosem teljesül a különbözőség csak rengeteg pénzből és profi szerkóknál.
pl. kezdjük ott, hogy eleve több tízezer W-n kellene küldeni az anyagot (minimum) kapásból, h értékelhető különbség legyen (és még akkor is csak azok veszik észre, akik tudják miről van szó!). egy olyan anyagot, ami profin kivan keverve, mert ha sz@rul van kikeverve a master akkor megint cseszheti......nem jön át. és akkor még ott van az erőlködő, a limiter...a hangfalak, kábelek, etc amik mind mind befolyásolhatják megint a hangzást...fingreszelés over 9000 %.
A dinamikussággal megint lehet játszani jó kompresszálással, keveréssel digitális anyagoknál, itt megint az "alkotó" ügyességén múlhat simán, h bőven jó anyagot hozzon össze, sok korlát nincs már....ha meg akarom teszek rá sercegést, már van rá vsti de szvsz, fölöslegesnek tartom. én megmondom őszintén (égszakadásföldindulás!) inkább hallgatok 192kbs mp3-at, de rohadt különleges, ritka és jó zenét (persze ilyen azért ritka nyilván), mint egy csillogó überdinamikusansercogó sz@rt....
annyira képlékeny és túl sok szubjektivitás van ebben a témában, h szerintem tökéletes gumicsont én egy jó dolgot láttam a vinylben, szabályozta a piacot a költsége miatt, rgo nem jöhetett minden sz@r ki, úgy mint mostanában digiként....tele hulladékkal a piac.
-
tecsu
addikt
"Vinillemez". LOL
A bakelitlemez már egy kialakult magyar szó, mégha nem is pontos anyag-meghatározás, a köznyelv és a műszaki szleng része, a szaknyelv pedig hanglemezként utal rá. A vinillemez szó viszont egyáltalán nem jó, mégha valamivel pontosabb az anyagra való utalása, mint a "bakelitnek". -
#28
schawo
titán
RetepNyaraB
#27
válasz
RetepNyaraB
#27
üzenetére
A loudness war megy ki a divatból. A múltkor egy zenekarnak az egész albumra új mastert kellett csinálni (dr16-dr10), mert az első nekifutást az ő elképzelésükhöz képest túlkomprimáltuk (dr9-dr6).
-
#27
RetepNyaraB
veterán
Engem összevetésben érdekelne -az előző hozzászólóhoz hasolnóan- egy régi NAD-Tesla5120-szal, amely anno verhetetlen volt a kifizetett pénzért. Jó tudom, azt nem lehetett direktben digitalizálni (itt is érdekes lenne megszemlélni a direkt digi kimenetet, mit tud).
E.Kaufmann@
Az a baj, hogy sokan még mindig a CD-audióval azonosítják a digitálistEgy jó felvétel még Mp3-ban is üt, nemhogy CD-n. A fő gond az egyre szutyokabb hangmérnöki trend
Azt mindegy min játszod le. Érdekes pl, hogy a mostanság vinilre nyomott dolgokat gyakran újrakeverik, "tiszta" formában, megszabadítva a loudness war "előnyeitől". -
#26
E.Kaufmann
veterán
r4z
#24
E.Kaufmann
veterán
Az a baj, hogy sokan még mindig a CD-audióval azonosítják a digitálist, meg rosszabb esetben az MP3-al. Mindkettő már régóta túlhaladott, már a legolcsóbb HD-Audio hangkeltő is sokkal nagyobb felbontású (persze a körítéssel még így is elcseszik), de parasztnak elmegy kategória.
Egy biztos, én személy szerint nem sírom vissza az analóg korszakot, sosem jutott normális analóg lejátszóeszközre, a legolcsóbb árkategóriában meg a digitális drámai ugrást hozott minőségben. -
#25
Dhampir
félisten
cinemazealot
#4
Dhampir
félisten
válasz
cinemazealot
#4
üzenetére
ennek a 140e Ft-os lemezjátszónak
Mennyiiii?
Ötezerért már vannak régi Teslák.
-
r4z
nagyúr
A fenti kísérlet azt bizonyítja csak, hogy egy jól összelőtt ADC-DAC kombó nem változtatja meg a hangot. A CD esetén viszont a fene se tudja, hogy mivel digitalizálták, így nehéz hozzáilleszteni DAC-ot úgy, hogy pont olyan legyen a végeredmény, mint egy full analóg láncon.
-
#22
E.Kaufmann
veterán
E.Kaufmann
veterán
Amúgy amikor a lézer és a számítási kapacitás filléres tétel, miért nem lézerrel tapogatják az LP-ket? A japcsik csináltak is amúgy ilyet, ami hagyományos lemezt lézerrel tapogat le. Valami feltörő kínai cég lekoppinthatná, pardon fejleszthetne hasonlót
Én digitális párti vagyok amúgy, de egy lézeres vinil lejátszó pl érdekelne, ha volna rá zsém -
dabadab
titán
Szerintem olvasd el újra, amit írtam.
Nem arról volt szó, hogy a hifisták hogyan kötik be a cuccukat, hanem arról, hogy végeztek egy kísérletet arra vonatkozóan, hogy a 44100/16 bit okoz-e hallható változást a hangban."az analóg forrásnak pont az a lényege, hogy máshogy szól, mint a digitális egy bármilyen DAC-kal."
A fenti kísérlet pont ezt az állítást volt hivatott tesztelni és az eredmény egyáltalán nem támasztja alá az állításodat.
-
r4z
nagyúr
"ha beraktak a hang útjába egy 16/44100-es ADC-t meg DAC-t, akkor nem jött ki az ABX tesztekben, hogy mikor megy át ezen az LP hangja és mikor nem."
Mutass csak egyetlen hifist, aki a lemezjátszót nem az erősítőbe köti, hanem egy ADC-be, amit aztán DAC-ba. Tök felesleges torzulást okozna, az analóg forrásnak pont az a lényege, hogy máshogy szól, mint a digitális egy bármilyen DAC-kal.
-
muxi-muxi
senior tag
Marha sok múlik a shell-en meg a befogott tűn is (egy tisztességes tű ára horror, és még kopik is). Egy pöttyet túlárazottnak tartom, a cég olcsóbban is gyárt (ráadásul tágabb tartományban paraméterezhetőbb - pl toronyemelés) lemezjátszókat. Hogy az DJ-zésre van szánva szerintem nem akkora vész, vissza az első mondatra. Jól tartja a sebességét, nehéz, mint a dög, és kevéssé érzékeny a gerjedésre.
Szeretem a viylt, de idejétmult hipszterkedésnek tartom. Mostanában újra kezd felpörrenni a kiszolgálóipara dacára annak, hogy nagyon kevés nagyteljesítményű nyomógép van - ellenben kevés szakember, aki "tűre tudja lőni" a végtermék hangzását.
Mondom az egészet úgy, hogy a lábamnál hever a lemezestáskám...
Kijöttek különben az új arany Tekák is (oké, ez megint nem az audiofil kategória), négyezer dollárét mér lehet is venni aranybú". - négyszáz fontból meg tip-top SL1200-asakat. Valahogy minden hobbi (ez is) kezd átmenni a "fílingkedés" kategóriájába, és túlontúl nagy érzelmi töltetet akarnak azok a cégek sugallni, kiket csak egyvalami vezérel csupán, és az a profit.
-
zsopu
tag
"A CD (44100 hz) és az LP (ugye nincs felbontás, hisz analóg) "
Hát amire te gondolsz az a kvantálás (igen a lemeznek az nincs)de frekvenciatartománya az van....
"A kétcsatornás stereo információt a hordozó hanglemezek átlagos frekvenciatartománya a –3 dB-es pontokhoz képest 40...15 000 Hz." -
#17
dabadab
titán
szentkuti11
#12
dabadab
titán
válasz
szentkuti11
#12
üzenetére
A dinamika meg a részletesség nem vélemény, hanem ténykérdés, és az legfeljebb fogalmatlan "audiofilek" házi legendája lehet, hogy az LP nagyobb részletességet meg dinamikatartományt tudna produkálni, mint a CD - valójában jóval szerényebbek a képességei.
-
dabadab
titán
"LP (ugye nincs felbontás, hisz analóg)"
Ezeket el is hiszitek? Akkor ezek szerint a Kossuth beszédét tartalmazó viaszhengernek is végtelen felbontása van, mert analóg? Az analóg fényképeket is a végtelenségig lehet nagyítani, mert analógok?...
Természetesen az analóg formátumok felbontásának is van határa, csak az nem olyan szépen definiált, mint a digitális formátumoknál."A CD (44100 hz) és az LP (ugye nincs felbontás, hisz analóg) könnyű különbséget észrevenni szerintem."
A vaktesztes mérések meg pontosan ennek az ellenkezőjét hozták ki, ha beraktak a hang útjába egy 16/44100-es ADC-t meg DAC-t, akkor nem jött ki az ABX tesztekben, hogy mikor megy át ezen az LP hangja és mikor nem.
-
#12
szentkuti11
addikt
cinemazealot
#4
szentkuti11
addikt
válasz
cinemazealot
#4
üzenetére
Jól látod a helyzetet, a gyári csomagnak nem része a fedél. Utólag beszerezhető extra, ezért vannak rajta a felfogatócsavarok.
(#2) Tulku Lehet, hogy ezzel magamra zúdítottam valamit, de csak a véleményemet reprezentálja. Az anyatejjel ivódott belém a vinillemez, én személy szerint nagyon szeretem a hangját. De lehet, hogy csak azért érzem így, mert sok régi kedves lemezem fordult meg ezen az AT-n, mikor nálam volt.
(#8) schawo Annak örülök, hogy meglesz a lemez digitális formában is, ha tehetem, akkor nyilván analóg módon hallgatok egy LP lemezt, viszont a nálam töltött két hét alatt elég sok olyan LP-t tudtam digitalizálni, amiket egyébként is nagyon szerettem volna.
-
#10
SylverR
senior tag
cinemazealot
#4
SylverR
senior tag
válasz
cinemazealot
#4
üzenetére
A CD (44100 hz) és az LP (ugye nincs felbontás, hisz analóg) könnyű különbséget észrevenni szerintem. Legalábbis volt szerencsém 192 khz-es felvételhez. Xonar D1 + ATH M40x + SACD anyag = gyönyör.
-
Az a Csajkovszkij felvétel az egyik első, kísérleti, digitálisan rögzített anyag volt. Utólag DA konverzió után vágták lemezre. Szóval ez pont a digitális technológia előnyét volt hivatott megmutatni, és amiatt ekkora a dinamika.
Szentkutinak
Ha egy hanganyagot digitálisan vettek fel és tároltak, utána kívágták vinilre, majd te azt visszarögzíted pécére, és meghallgatod, akkor az analógnak örülsz, vagy a digitálisnak? -
CaNNa3IS
senior tag
ebben az 1db plusz nullában minden benne van.
Nekem csak egy olcsobb project volt goldring eroica MC-ven saját riaa-val de azon órákig tudtam zenét hallgatni. De a lemezvásárlás és tárolás nekem már sok volt. 3-5k volt egy jó lemez átlagban. Volt pár ami 10k vagy felette. Sokat buktam rajta mikor eladogattam. :-(.
Kb egy 60 lemezt megtartottam többek között ilyeneket : [link]Nem vagyok nagy szakértő de pl ennél a lemeznél :[link]
Az ágyúdörgés olyan volt hogy néha elugrott a tű :-) A bordázat jóval nagyobb volt mint a szokásos esetben.
Gondolom kicsit kitolták a riaa korlátait vagy nem tudom. Lehet hülyén magyarázom.
Egyszer majd hátha... -
#4
cinemazealot
addikt
cinemazealot
addikt
szentkuti11, nem mondod komolyan, hogy ennek a 140e Ft-os lemezjátszónak nincsen fedele?
Vagy mást értettél porvédő alatt az utolsó előtti bekezdésben? Furcsa, mert a fenekén meg mintha ott volnának a fedél felfogatásához szükséges csavarhelyek.Egyébként öröm volt olvasni a cikket. Ugyan soha nem hallottam még ki a különbséget a CD és az LP között, de nekem is van egy fatertól megörökölt AKAI lemezjátszóm. Egyszer azt is szeretném majd még feltámasztani, mert most csak porfogóként pihen a vitrinben.
-
Tulku
veterán
" az viszont biztos, hogy ha jó az alapanyag, akkor dinamikusságban és részletességben szinte bármilyen digitális felvétellel szemben felül tud kerekedni a vinil,"
Ezt jól meggondoltad?
Ezért kapni fogsz hideget-melegetEgyébként szerintem is lehet nagyon jó hangja egy analóg (vinyl) lemezjátszónak, csak azok árban egy 0-val feljebb szereplnek....
-
#1
tha_answer
őstag
tha_answer
őstag
http://elpj.com/stylus-vs-laser-why-the-laser-turntable-excels/
)
)
Itt aztán tök mind1 hogy szól, nyikog-nyekeg de legalább analóg. ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Lásd még: 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Xiaomi 13T Pro 12/512GB Jótállás: 2026.10.24.-ig Állapot: 10/10 Független
- Gigabyte B550M K épített PC Ryzen 5 5600G 64GB RAM
- Eladó egy Ezüst Macbook Pro M3 8Gb/500Gb, Francia bill,20Ciklus, 1év Apple garival
- Eladó egy Ezüst Macbook Pro M3 8Gb/500Gb, Arab bill, 3Ciklus, 1év Apple garival
- Intel Core i7 6700K / GTX 1660TI / 16GB DDR4 RAM / 500 GB SSD konfig eladó
- Bomba ár! Dell Latitude 3550 - i5-5GEN I 4GB I 500GB I 15,6" HD I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
- Azonnali készpénzes nVidia RTX 2000 sorozat videokártya felvásárlás személyesen / csomagküldéssel
- Xiaomi Redmi 12 Pro 5G 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- LG 42C3 - 42" OLED EVO - 4K 120Hz 0.1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDMI 2.1 - A9 Gen6 CPU
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 4500 16/32/64GB RAM RTX 3050 6GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest