Hirdetés
- CES 2026: Új autót mutatott be a Sony Honda Mobility
- CES 2026: Bemutatta a világ legkisebb aktív zajszűrős fülhallgatóját a JLab
- CES 2026: Látható gyűrődés nélküli hajlítható kijelzőt hozott a Samsung
- CES 2026: Alig nagyobb egy AirPods Pro tokjánál a Baseus 45 wattos power bankja
- Tízezres aksit tuszkolt a Honor a Power 2-be
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- One mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- CES 2026: Látható gyűrődés nélküli hajlítható kijelzőt hozott a Samsung
- Fotók, videók mobillal
- OnePlus 15 - van plusz energia
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Megtartotta Európában a 7500 mAh-t az Oppo
- Visszatérnek a Samsung tervezte CPU-magok és GPU az Exynos 2800-ban?
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
Új hozzászólás Aktív témák
-
VS461
tag
Szerencsére a GNSS nem egyeduralkodó a repülésben sem. A jelenleg hatályban lévő szabályok szerint látvarepüléshez semmilyen navigációs berendezés nem kell az Mk.1 szemgolyót, az iránytűt és a térképet leszámítva. Itt a GPS csak tájékoztató jelleggel működHET. A műszerrepüléshez viszont szükséges a fedélzeten meglennie a hagyományos rádiónavigációnak, ezek nélkül az adott repülőgép nem kapja meg az IFR-minősítést. A GNSS-alapú navigáció nem feltétele a műszerrepülésnek - kivéve, ha olyan repülőtérre készülünk, ahol csak GNSS-eljárás szerint lehet műszeres megközelítést végrehajtani (pl. Észak-Kanada).
-
S_x96x_S
addikt
Az orosz szuperfegyver:
"Ships fooled in GPS spoofing attack suggest Russian cyberweapon" ( 10 August 2017 )
https://www.newscientist.com/article/2143499-ships-fooled-in-gps-spoofing-attack-suggest-russian-cyberweapon/"On 22 June, the US Maritime Administration filed a seemingly bland incident report. The master of a ship off the Russian port of Novorossiysk had discovered his GPS put him in the wrong spot – more than 32 kilometres inland, at Gelendzhik Airport.
After checking the navigation equipment was working properly, the captain contacted other nearby ships. Their AIS traces – signals from the automatic identification system used to track vessels – placed them all at the same airport. At least 20 ships were affected."
"Mass GPS Spoofing Attack in Black Sea?"
http://maritime-executive.com/editorials/mass-gps-spoofing-attack-in-black-sea
-
-
válasz
#65675776
#84
üzenetére
"Nem is volt cél a tökéletes lefedettség. Elegendő a főbb hajózási útvonalak lefedése."
De pont ezért volt hatalmas ugrás a műholdas navigáció, hiszen az tényleg globális lefedettséget biztosít egyetlen rendszerrel...
"Emellett a védettsége is jobb, legalábbis a katonai rendszereké."
Pont ezért nem értem az eLORAN témakört. Ha a GNSS rendszereket tudják zavarni, akkor a eLORAN-t is tudják. Oké, akkora antenna kell hozzá, mint egy eLORAN adó, de ettől még ugyan úgy zavarható...
"De azért szerintem kissé durva, hogy egyes területeken mindenféle backup rendszer nélkül egyeduralkodó lett."
Szvsz annyira nem meglepő, azért a legtöbb helyen, ahol backup nélkül egyeduralkodó (pl. kisebb hajók vagy repülőgépek), ott általában nem is volt megbízható navigációs rendszer előtte, maximum a manuális megoldás (dead reckoning, szextáns és tengerészeti almanach, vagy térkép és vizuális azonosítás). Tehát előtte sem volt backup megoldás, a korábbi megoldás (amelyeknek dettó voltak lehetőségei arra, hogy hibázzanak) helyett egy kényelmesebb és pontosabbra tértek át.
Vagy ott van a KAL 007 esete, ahol pont az VOR és INS nem segített egy apró hiba miatt - és amiatt a GPS civil felhasználása téma lett.
Az mondjuk tényleg meglepő volt, hogy a haditengerészetek abbahagyták a szextáns használatának oktatását, vagy hogy nagyobb kereskedelmi hajókon sem alkalmaztak komolyabb tartalék rendszert...
-
#65675776
törölt tag
Nem is volt cél a tökéletes lefedettség. Elegendő a főbb hajózási útvonalak lefedése. Összességében egyébként a GPS üzemeltetése sem olcsóbb egy petákkal sem, csak a végberendezések jóval egyszerűbbek és olcsóbbak lettek mára. Emellett a védettsége is jobb, legalábbis a katonai rendszereké.
De azért szerintem kissé durva, hogy egyes területeken mindenféle backup rendszer nélkül egyeduralkodó lett. A katonai repülésben mindig is ott voltak a TACAN rendszerek pl a NATO részéről, az oroszok a mai napig üzemeltetik az Omega analog rendszerüket (Csajka). Emellett a lézergiroszkópok megjelenése óta kb a legutolsó taktikai repülőgépben is ott az INS, integrálva a GPS-szel, de ugye a kettő önállóan is tud üzemelni. Gyakorlatilag minden radar képes térképező üzemmódban működni, léteznek 3D térképek. Kritikus rendszerek esetén mindez még kiegészítve CNS-sel. Szóval nem kiszolgáltatottak egy rendszernek. A kereskedelmi hajózás meg... Bár sok szempontból a haditengrészetek sem különbek.
-
válasz
#65675776
#81
üzenetére
Azért szépen tegyük hozzá, hogy a LORAN-C-nek sose volt tökéletes, teljes bolygóra kiterjedő lefedettsége.
Az eLORAN is azért mókás valahol, hiszen anno pont azért lőtték le a LORAN-C-t, mert mindenki drágállta az üzemeltetését.
Ahogy írod is, valójában feltehetően olcsóbb lenne egy automatizált INS / csillagnavigációs backup rendszer, mint az eLORAN, és élek a gyanúval, hogy miután bő 10 éve az US NAVY nemet mondott az eLORAN-ra, most ez az egész Dél-Koreai eset inkább csak marketing...
-
-
#65675776
törölt tag
válasz
t72killer
#80
üzenetére
Omega-nál valóban annyi volt. De az egy eléggé régi, elavult rendszer volt. Emellett elsődleges célja a nagy távolságú és lefedettségű navigáció volt, kisebb körzetekben telepített rendszerek jeleivel pontosítva (VOR/DME, TACAN, LORAN, Decca, stb).
De a LORAN-C esetén maximum 450m körül van egyszeri lekérdezéssel, ami bőséggel elegendő a tengereken. Kétszeres lekérdezéssel már 100 yard alatti a pontossága, többszörös lekérdezéssel pedig akár 18 m is lehet. Ez mire is nem elég?
A Decca is képes volt akár pár méteres pontossággal meghatározni a hajó helyzetét.
Szóval az az állítás, hogy a hosszúhullámú navigáció nem adhat pontos helyzetet, egészen egyszerűen nem igaz.
De rádiók nélküli megoldásként ott az INS is, amely a mai számítási kapacitás és 50-60 Hz frissítési frekvencia mellett pár méteres pontosságot tesznek lehetővé 100 km megtett út után. És bármikor pontosítható a pozíció egy független navigációs rendszer jelei alapján.
-
#65675776
törölt tag
A középhullám verődik vissza a felszínről és az ionoszféráról, nem a hosszúhullám. A hosszúhullám inkább szóródik ha beleütközik valamibe.
De ha nem alkalmas a hosszúhullám (más néven alacsony frekvenciás, vagy kilométeres hullám) navigációra, akkor az a szerencsétlen LORAN-C miért pont azt használja? Akárcsak a Decca. Az Omega meg kifejezetten nagyon alacsony frekvencián üzemelt.
-
-
t72killer
titán
Hosszúhullámú adást éppenséggel lehetne fogni, csak az meg nemigazán jó helymeghatározásra, uis pattog a felszín és az ionoszféra között. Maradnak a szigetekre és a kontinesek partjaira telepített tornyok.
A drónok korában amúgy nem vetném el a csillagászati navigáció lehetőségét sem. Hadihajóra azért simán tudnának akkora drónt telepíteni, ami felrepül 6-8km fölé, ahol a felhők nem zavarják a kilátást, csinál 2-3 fotót az égről és megmondja a hajónak, hol van. Kis szerencsével még a közelben ólálkodó ellenséget is kiszúrhatja.
-
A másik. Milyen földi sugárzású adó jelét lehet venni a Csendes-Óceán közepén? Mert ott nehéz bármit, ami nincs pár km. magasan. Szóval partközelben jó lehet, de ahhoz fel lehet használni a már telepített tornyokat is.
A backup redszer megléte viszont nem rossz dolog, az tényleg nem tartható, hogy egy bármilyen okból kieső GPS miatt navigációképtelenné válnak járművek.
Amúgy csillagnavigáció? OK, felhős időben nem megy, de repülésben elég jól működik, és elég pontos is.@gabor7th : Valóban, zsákutca
Léccccci, akkor ne használd 
-
t72killer
titán
válasz
Foglalt név
#69
üzenetére
Nem arra gondoltam, ami papírból van, hanem amin gyaloglunk
. Azon nemigen láttam még számozott vonalakat... -
Foglalt név
addikt
-
t72killer
titán
válasz
Dr. Romano
#65
üzenetére
Ja, de nem rajzoltak négyzetrácsot a korongra, hogy tudjam, merre tartok az XY-mentén
. Ugyanez a gömbnél is igaz, itt is 2, pontosabban három szám megmondja merre vagy (szélesség, hosszúság, tszf magasság) - csak épp itt se karcolták a tenger hullámaiba, hogy Északi szélesség 71 fok. -
Vangelis
félisten
Úgyis lapos a Föld.... nem is kell GPs
-
-
gabor7th
addikt
Az első linkre kattintva láthatjuk, hogy kik vannak a cégnél. Többségük 30 feletti, meg 40 feletti. Nekik már van szakmai múltjuk. Vagyis nem az a tipikus "most jöttünk ki az egyetemről" startup. Talán csak a divat miatt hívják így amúgy egy normális új cég lenne. A képeket is talán inkább azért rakták ki, hogy lássák az emberek nekik már van tapasztalatuk, stabilabb lábakon állnak.
-
gabor7th
addikt
Persze, hogy nem mind olyan... Viszont ha megnézzük az IoT startupokat az Itcafe tele van olyan cikkel, hogy milyen vacak termékeket adtak ki; még a félkész termék is túlzás lenne rájuk. De várják a befektetőket, akik a múltaban tényleg vették őket mint a cukrot. Ennek az volt az oka, hogy a nagy cégek elkezdtek beparázni, hogy ezekből egy olyan dolog nőhet ki ami idővel legyőzi őket és nem az érdekelte, hogy pénzügyileg jó döntést hozzanak. Olykor azért kell csak megvenni egy riválist, hogy megszüntessék őket, nem fontos, hogy termeljen pénzt. Ennek a parakorszaknak viszont vége.
-
A Startup nem feltétlenül arról szól, hogy gyorsan akarnak sok pénzt, sőt, pont nem arról szól. Hanem inkább arról, hogy van egy álmuk, egy ötletük, amit meg akarnak valósítani, és ehhez befektetőket keresnek.
A befektetők azok, akik a Startupokban pénzt látnak, mert a Startupokhoz hasonló profitabilitást nehéz amúgy törvényes úton elérni. Befektetnek pár, pár tíz vagy pár száz milliót, és ennek a többszörösét learatni pár éven belül, ha bejön? Orosz rulett, de sokan bíznak benne...
Az olyan Startupok, mint a KnuEdge vagy a RocketLab nem arról híresek, hogy gyorsan sok pénzt fognak hozni...
-
t72killer
titán
válasz
Foglalt név
#54
üzenetére
Hirtelen akartam írni, hogy ők is nézték a Vikingek-sorozatot

-
Foglalt név
addikt
válasz
Kisgépkezelő
#39
üzenetére
Pont egy magyar csapat végzett kisérletet, hogy a polarizációs kristályokkal egész nagy pontossággal megállapítható a nap helyzete szinte időjárás függetlenül. [link] A dolog a vikingek, akik egyébként nem hordtak szarvas sapkát, navigációja kapcsán merült fel.
-
nubreed
veterán
Mondjuk rengeteg feltörekvő start-up cég van, akik számára az "okosítás" egy mágikus hívó szó és az "okos" anál-intruder 3000 -ben látják az üzleti sikerük titkát (ennek helyére bármi behelyettesíthető), sokkal inkább áll hipszter 20 -on évesekből mint az általad említett vén döntéshozókból.
-
-
válasz
t72killer
#49
üzenetére
Számomra ez a baleset ezért volt igazán érdekes. Meglepő módon nem nagyon foglalkoznak ezzel az aspektussal a katonai blogok sem.
Az USS Fitzgerald egy Arliegh Burke osztályú (AEGIS) romboló, erre a hajóosztályra épül az US Navy felszíni flottája ( a flotta felszíni hajóhadának több, mint harmadát adják ki). A sérülés, amit a Fitzgerald kapott valóban súlyos (megroppant és eldeformálódott a teknő...), de hogy az egész kommunikációs rendszere feldobja a pacskert az elég meredek. Gyakorlatilag harcképtelenné válik egy ilyen hajó kommunikáció nélkül...
Élek a gyanúval, hogy hamarosan egy kisebb upgrade lesz csöndben a teljes hajóosztályon, amely egy független kommunikációs rendszert épít be...

-
dajkopali
addikt
"Csakhogy innen nézve viszont az ember többször hibázik, mint a gép... "
ebben teljesen igazad van, itt arra akartam utalni, hogy nagyon nagy hiba lenne az emberi tudást és képességet egy durva vészhelyzetben mellőzni, még az ilyen rendszereknél is, legalábbis a mostani állapotban - most nem akarok olyan hollywoodi sztorikra utalni, mint az egyébként filmként kiváló Űrcowboyok, ahol ez elsődleges konfliktus -, de pl. a nevezetes folyóra szállós balesetnél elég nyilvánvaló, hogy a nem túl fiatal pilóta tudása, tapasztalata és rutinja kellett hozzá, hogy megoldja a helyzetet -
@Dajkopali: Még az idősebb, tapasztaltabb pilóták is elégedetlenek, mivel képességeik és tudásuk karbantartásához rutin kéne, de erre alig van lehetőségük. Repülőt vezetni olyan, mint a harcművészet: az elmélet mellett folyamatos napi gyakorlás kell.
Csakhogy innen nézve viszont az ember többször hibázik, mint a gép...

míg pár évtizede minden tengerésztiszt képes volt szextánssal, vonalzóval és térképpel helyzetmeghatározásra - kb. a csillagok alapján tájékozódni, ahogy kétezer éve is -, addigra ma már a felnövő új generációk teljesen gépfüggők, esetleges, hogy ki ismeri a hagyományos módszereket, és gyakorlat sincs rá.
Például az amerikai haditengerészetnél a pár éve visszaállította a szextánssal való helyzetmeghatározás oktatását.
@gabor7th: A GPS nem biztos, hogy leáll, hanem hamis infót fog küldeni.
A GPS hamis info küldéshez azért nem árt, ha közvetlenül rálátsz a hajóra (ugyanis viszonylag magas frekvenciás frekit használnak, ami nem szereti a Föld görbületét követni), tehát nagy távolságból ez nem opció...
@vicze1: Tök jó a csillag alapú navigálás, 3 nap esős időjárás után, valahova biztos kilyukadsz.
Esős időjárásban is nagyjából meg lehet határozni a nap helyzetét, egy viszonylag pontos óra meg csak van a hajón. Innen kezdve már csak egy tengerészeti almanachra van szükséged, és hozzávetőleg meg tudod határozni a helyzetedet.
A radar/sziget témában valahogy ez jutott eszembe. Vannak tehetségesek.

A japán parti őrség szerint a Crystal este automata irányítás alatt haladt Tokió felé, és a felügyeletet ellátó személyzet vagy nem tartózkodott a hídon, vagy elbóbiskolt az ütközés pillanata előtt. A teherhajó személyzete az ütközés hangjaira reagált, de még egy jó fél órába telt, mire rájöttek, hogy hajónak ütköztek (gondolom pragmatikusan eljárva először a kritikus elemeket ellenőrizték, gépterem-meghajtás / legénységi körletek, aztán a hajótest vízhatlanságának ellenőrzése, és csak a végén a hajótest külső vizsgálata - Cifu). Mikor ráébredtek, hogy ütköztek, teljes fordulatot véve, 18 csomós sebességgel igyekeztek vissza az ütközés helyszínére, ahol megtalálták a mozgásképtelen és vízbetörésekkel küzdő Fitzgerald-ot, ekkor (cirka hajnali 2 óra 30 perckor) adták le a segélykérést a Japán Parti Őrségnek.
A hírek szerint a romboló azért nem adott le vészjelzéseket, mert az ütközés kiütötte a teljes kommunikációt a hajón, ami elég félelmetesen hangzik. Hozzávetőleg akkor tudták az egyik tartalék (egyébként Iridium műholdas telefonhálózatot használó) kommunikációs rendszer újra üzembe helyezni, amikor a Crystal megtalálta őket - ezért mondta az első híradásokban az US NAVY is azt, hogy az ütközés időpont 2 óra 30 perc volt, holott később kiderült, hogy csaknem egy órával korábban történt.
Ezek alapján a Crystal személyzete is hibázott (autopilot ide vagy oda, éber őrségnek kellett volna a hídon lennie), másfelől viszont a USS Fitzgerald jobb oldalán találták el, márpedig a tengeren "jobbkézszabály" van, ezért van a bal oldalon a piros, jobb oldalon a zöld fény (ha pirosat látsz, neked kell figyelni és előzékenynek lenni, ha zöldet, szabad az utad - nem bonyolult). Továbbra is nehezen érthető, hogyan történhetett meg, hogy az amerikai romboló sem tett meg mindent az ütközés elkerülése érdekében. Ilyenkor egyébként ha egy hajó valamiért nem képes kitérni, a bevett eljárás szerint egyfelől rádión kell felvenni a kapcsolatot a másik hajóval, illetve meg kell szólaltatni a hajókürtöt. Utóbbival kapcsolatban egyébként azért is érdekes kérdés, hogy a rombolón az ütközésveszélyre való figyelmeztető szirénát működésbe hozták-e vajon.
Szóval ott a romboló személyzete követett el oltári nagy hibákat...
-
#65675776
törölt tag
Ezek a rakáték csak LEO műholdak ellen voltak jók. Az amerikai ASAT pl 563 km-es magasságig. A kínaiak is csak <900 km magasságban repülő műholdat lőttek le, de ahhoz egy kellemes ICBM-et kellett felhasználniuk. Teljesen olcsó megoldás.
Az SM3 mondjuk elméletileg 2500 km-es hatótávolsággal bír. És messze olcsóbb és jobb megoldás, mint a kínaiaké. Talán a jelenlegi legkifinumultabb az összes közül.
De mindez roppant kevés a GPS műholdak ellen, ennek a hatómagasságnak a 10x kellene alsó hangon ellenük.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Az 50-es évek végétől volt már műhold ellen nukleáris robbanófejes rakéta, a 80-as évektől meg hagyományos robbanófejes rakéta. Ez utóbbiakat ráadásul minimálisan módosított F-15 vagy Mig-31 fel is tudta vinni indítási magasságra, szóval elég triviálissá vált a feladat.
Azóta meg már Kínának, meg még ki tudja hány országnak van műhold ellen használható rakétája. Mostanra már azt hiszem hajófedélzetről indítható verziók is szolgálatban állnak.Az adótornyok felrobbantásához viszont oda kell menni és valami irányított fegyverrel vagy valami különleges alakulattal kell megoldani a helyzetet. Mindkettő költséges és / vagy veszélyes.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Kisgépkezelő
#39
üzenetére
Erős zivatartevékenység ugyan úgy leárnyékolja a műholdak jeleit is, ahogy a rádiojeleket is. Egyébként meg a csillagok helyzete alapvetően csak ellenőrzésre, pontosításra kell. Ahogy Pali és Cifu is írta, évszázadokon keresztül simán elhajózgattak, csak a navigációs tudás feledésbe merült. Az utolsó igazi áttörés a hajózásban is használható pontos óra megalkotása volt (1761, John Harrison). Onnantól kezdve, hogy tudod pontosan mérni az időt már csak pontos térkép és vonalzó kell, plusz egy eszköz, amivel tudsz számolni. Ezekkel már teljesen kielégítően lehet navigálni akár az óceánokon is, akár heteken keresztül. Emellett ott a radar, amivel szintén tudod pontosítani a a helyzeted, mivel látod a szigeteket. Ha meg tiszta az égbolt akár csak egy percre is, akkor már tudod használni a CNS-t a pontosításra.
A radart leszámítva évszázadokon keresztül így működött a navigáció, méghozzá sikeresen.
vicze1: Az nem sziget, hanem másik hajó volt. Nagyon nem ugyanaz. Ha a két hajó legénysége és tisztjei nincsenek összhangban az elkerülőmanőverek vonatkozásában, akkor abból ütközés lesz. Ugyan az, mint as repülésben sokáig az ütközéselkerülő rendszerek simán csak merülési parancsot adtak ki, azazu mind a két gépet ugyanabba az irányba térítették ki. Persze azóta finomítottak a rendszeren, és a két eszköz kommunikál egymással is, azaz ellentétes parancsot adnak ki. De a madarakkal való ütközések nagy része is azért volt elkerülhetetlen, mert a pilóták és a madarak reflexei is ugyanazt diktálták, mégpedig a süllyedést. A madaraknál ez egy felülírhatatlan ösztön, a pilótáknak viszont megtanítják (legalábbis értelmesebb helyeken), hogy madarak észlelkésekor emelkedni kell, mert a madár zuhanásba fog kezdeni.
-
vicze
félisten
válasz
#65675776
#31
üzenetére
Tök jó a csillag alapú navigálás, 3 nap esős időjárás után, valahova biztos kilyukadsz.
Kétség kívül visszahozná a régi idők izgalmait a hajózásba.
A radar/sziget témában valahogy ez jutott eszembe. Vannak tehetségesek.

-
Kisgépkezelő
senior tag
válasz
#65675776
#31
üzenetére
Mondjuk egy hajón azért zavarhatja a csillagnavigácót két-három olyan gyakori jelenség, ami a stratoszféra határán közlekedő ICBM-nél, és magasan szálló repülőgépeknél nem jelent gondot. Pl: felhő, köd, monszuneső stb... Még ellenséges tevékenység sem kell hozzá, hogy működésképtelen legyen akár napokig. Ettől függetlenül úgy tudom, hogy azért komolyabb helyeken még mindig elvárják az ismeretét.
-
janos666
nagyúr
Hasznos hsz egy ilyen cikk alá.

Nekem sokkal kisebb tudással és érdeklődéssel is túl "olcsó pánik keltő" hatású volt a cikk, mint ha attól kéne félni, hogy ha átmenetileg leáll a GPS (ami, ahogy részletezed, nem a komplett GNSS, mert van több független műholdas rendszer és azon belül is többféle jel, stb) akkor még tiszta időben sem tud az ablakon ki, vagy az égre fel, illetve rá egy valahol a szekrényben porosodó, kabalaként félretett mágneses iránytűre, esetleg kiegészítésül még valamelyik személyzeti tag improvizálva az okostelefonja gyorsulásérzékelőjére és giroszkópjára (kiegészítve/ellenőrizve a középkori megoldást, hogy hatalmasat ne tévedjenek olyasmivel, hogy fejjel lefelé nézik az papírtérképet, mint ha az is betájolná magát), hanem borítékolható, hogy teljes sebességgel vakon belehajóznak a legközelebbi hegyoldalba úgy, hogy már két másik civil hajóról is integetnek nekik, hogy valószínűleg rossz felé mennek, mert nincs arra ipari/katonai méretű hajóknak kikötő, csak kis vitorlások mennek arra: "Hiába, GPS nélkül teljesen vakok voltunk, nem tehettünk semmit, csak hátradőltünk és vártuk a katasztrófát, de bátran adtuk életünket a hazáért/vállalatért. (Az egyetlen túlélő, aki ott sem volt.)"
-
dajkopali
addikt
válasz
#65675776
#31
üzenetére
"Úgy meg egyébként: a mai napig az egyik legpontosabb helymeghatározási rendszer a CNS (csillagnavigáció). Ez hova tünt a hajózásból?"
Igen, erre van utalás a forrásban is, talán ki kellett volna emelnem...
Kb. ugyanaz a helyzet, mint a pilótáknál, akik már hosszú ideje panaszkodnak arra, hogy mivel a gépek és a szoftverek nagyjából a munkájuk 90 százalékát elveszik, hosszú járatokon gyakorlatilag csak gombokat kell nyomogatniuk, így mind az oktatásban, mind a gyakorlatban elsikkad a manuális vezérlés. Még az idősebb, tapasztaltabb pilóták is elégedetlenek, mivel képességeik és tudásuk karbantartásához rutin kéne, de erre alig van lehetőségük. Repülőt vezetni olyan, mint a harcművészet: az elmélet mellett folyamatos napi gyakorlás kell.
A cikk szerint a hajózásban is van valami hasonló: míg pár évtizede minden tengerésztiszt képes volt szextánssal, vonalzóval és térképpel helyzetmeghatározásra - kb. a csillagok alapján tájékozódni, ahogy kétezer éve is -, addigra ma már a felnövő új generációk teljesen gépfüggők, esetleges, hogy ki ismeri a hagyományos módszereket, és gyakorlat sincs rá. Kb, mintha egy katona nem ismeri a Morse-kódokat, hogy ha a rádió tönkremegy, tudjon kommunikálni. -
#65675776
törölt tag
Ja, leszámítva mikor pl fél Kanada energiahálózata leállt miatta [link], a torontoi tőzsdén felfüggesztették a kereskedést, mert a(z egyébként árnyékolt) szervertermekben egy halom vinyó összefosta magát. Vagy a műholdak jó része elvesztette a kommunikációt a földi irányítóhelyekkel. Főleg a sarkvidék közeli régiókban okoz problémát, mert ott véknyabb a magnetoszféra.
De ami azt illeti már az 1800-as években is előfordult (1859-ben és 1882-ben), hogy erős naptevékenység megzavarta a telegráfhálózatokat. Még a vezetékeseket is!
Hallottál sok mindenről, de ennyi. Ismereteid láthatóan semmiről sincsenek.
Úgy meg egyébként: a mai napig az egyik legpontosabb helymeghatározási rendszer a CNS (csillagnavigáció). Ez hova tünt a hajózásból? Már csak nincs is szükség kézzel bohóckodni a szeksztánsokkal és oktánsokkal, az egész működne automatizáltan. Még csak sok helyet sem foglal, elvégre ICBM-eken, ahol minden kilogramm és köbcenti számít elfér. Ahogy meglepő módon a kritikus fontosságú légi harcálláspontokon és felderítőgépeken is mindegyiken ott van, mint zavarhatatlan és pontos rendszer.
-
@sztanozs: hogy GNSS minden szomszédnak van és egy-két műholdat könnyebb kiiktatni, mint 20-30 part-menti adótornyot.
Attól tartok rosszul ülsz a lovon. A regionális GNSS műholdak 36 000 km magasan keringenek, a globálisak cirka 20 000 km-es magasságban.
Előbb fog bármelyik katonai erő elpusztítani 20-30 partmenti adótornyot, mint egy-két ilyen magasan keringő műholdat.

@T72killer: Ha el akarod érni, hogy semmilyen műholdas navigáció ne legyen egy adott területen, akkor minden arra kószáló GNSS holdat ki kell iktatni, a sajátjainkat is
A globális GNSS rendszerek műholdjai esetében ez annyit tesz, hogy a konstelláció cirka 2/3-adát el kell pusztítanod ahhoz, hogy a rendszer teljesen használhatatlan legyen ( itt egy jó ábra, gyakorlatilag egy ponton lévő pozíció esetén 4 műholdra való rálátás elég a helymeghatározáshoz a GPS esetében, e felett már csak a pontosságot növelik a további műholdak).
@gabor7th: A kínaiak olyan rakétát teszteltek ami fizikailag semmisít meg műholdakat. Ők inkább biztosra mennek. Bár bizonyos műholdak sokkal messzebb vannak mint amit el tudtak érni.
Ezek LEO (vagyis ~1000km-es magasság alatti) műholdak esetén voltak igazak. Ahhoz, hogy MEO (~1000km-től 36000km-ig tartó, körpályán keringő régió) műholdat elpusztítsanak, gyakorlatilag olyan hordozórakétákat kell használni, amivel ilyen magasan keringő műholdakat indítanak.
Technikailag természetesen megoldható, de nekem nincs tudomásom ilyen elfogó-műholdról.
-
-
t72killer
titán
Ha el akarod érni, hogy semmilyen műholdas navigáció ne legyen egy adott területen, akkor minden arra kószáló GNSS holdat ki kell iktatni, a sajátjainkat is (annak is tudja használni a civil frekijeit az ellenség).
Persze ez már csak világháborús helyzetben fordulhat elő, mert pl egy kína-usa konfliktus esetén amelyik fél lelő pl egy Glonass holdat, az rögtön át is passzolta Oroszországot az ellenfél táborába.
Tippre a következő 50év folyamán a Koreai háborút be fogják fejezni, 100% tutira nagyhatalmi részvétellel, akkor valszleg láthatunk ilyesmit.
-
t72killer
titán
Az az 1-2 inkább 10-20 manapság, ahhoz hogy pl tengeren full szabad ég alatt ne legyen használható jel. Meg lehet csinálni a mai rakétatechnikával, de drága mulatság. Persze ha nagyhatalmak közti nyílt háborút látnánk, garantálható, hogy ezzel kezdenék: óriási stratégiai előnnyel jár és a sajtó/nemzetközi közvélemény se hápog, hogy kinyírtak x-ezer ártatlan embert. Az ellenfél meg gyűjtögesseen csak új GNSS konstellációra.
-
@sztanozs: ...plusz egy GPS rendszert csak nem fognak ők is építeni...
Mint említettem, Japán ( QZSS ) és India ( NAVIC ) saját GNSS rendszerrel bír, miért lenne ördögtől való egy saját GNSS? Pláne, hogy saját hordozórakétát is fejlesztenek, illetve saját űriparuk van.
@gabor7th: Volt már hír arról, hogy átvették az irányítást a műhold felett és nemcsak jelzavarásról volt szó.
De nem GNSS műhold felet. Hogy civil kommunikációs vagy tudományos műholdat meghackeltek egy kicsit más tészta, mint egy GNSS műhold meghackelése...
Lehet hallani EMPről, hogy leállítja az elektronikus rendszereket,
Sajnos az is el van túlozva. Plusz az EMP kvázi ugyan az, mint egy komolyabb napkitörés. Kárt okozhatnak, de hogy egy globális GNSS hálózatban valós kiesést hozz létre nem elég egy-két műholdat kiütnöd, hanem azt kell elérned, hogy a műholdat nagyobb részét kiüsd. Olyan műholdakat, amelyek cirka 20 000 km magasan keringenek...
, de hallottam én már úgynevezett "elnyomó" rendszerekról amik hasonló dolgot eredményeznek de máshogy működnek.
Nem tudom pontosan mire gondolsz, egy teóriát olvastam, mely szerint a GNSS műholdak alatti pályán keringő (cubesat, vagyis) igen kicsi műholdakból álló hálózatot hoznának létre, amely az adott frekin zavarójelet sugároz. Katonai szempontból viszonylag egyszerűen kivitelezhető, már ha a több tíz, vagy több száz millió dolláros költség következményeit nézzük. A költségekből látható, hogy nem kóbor anarchisták játékszere. Elvben működhet, kérdés, hogy mit fognak erre reagálni.
Évek óta téma, hogy milyen tevékenység minősül a világűrben háborúsnak. A másik fél műholdját megtámadni, vagy a jeleit zavarni annak minősül minden forgatókönyv szerint. Tehát innen nézve ez már politikai döntés, hogy erre mit reagálnak.
-
elnyomó - egyszerűen nagyobb teljesíményt produkáló zajforrás a vételi helyen, mint az legitim adóé. pontosabban az adott frekvenciatartományban olyan rossz jel/zaj arányt produkál, hogy a jel már ne legyen ésszerűen visszaállítható.hát én nem nagyon tudok elképzelni (egy nem irányított) fegyvert, ami nem EMP alapon működve ugyanazt tudná csinálni.
-
Snoop-y
veterán
válasz
Foglalt név
#5
üzenetére
Mint mindig...

-
Huhh... soroljuk a dolgot.
1.: A műholdas navigációs (GNSS) jelet zavarni lehet, itt alapvetően nem hagyományos értelembe vett számítógépes hack-ről van szó, hanem valaki az adott GNSS frekvenciát vagy alapból elnyomja (tehát nem fogja a vevő "látni" a műholdak jelét), vagy pedig direkt hibás adatokat ad le a GNSS-en (a nem katonai sávokon futó jelek működése ismert, így nem okoz problémát hogy mímeljék egy GNSS műhold jelét úgy, hogy nem valós időt (és ezáltal pozíciót) fog a vevő kiolvasni. A katonai sávokat csak elnyomni lehet, lévén a kódolásuk hétpecsétes titok.
2.: Nem csak egy GNSS van. A globális rendszerben per pillanat négy működik (az amerikai GPS, az orosz GLONASS, a kínai BeiDoi(-2) és az európai Galileo), van további két regionális, egy indiai és egy japán, mindkettő egyébként elérhető Dél-Korea környékén. Mivel a legtöbb modern vevő már eleve két-három vagy akár mindegyik GNSS rendszert ismeri, így nem elég egyetlen GNSS rendszert zavarni, hogy az problémát jelentsen, legalábbis általánosan.
3.: Aki zavarni akar, az a LORAN / eLORAN rendszert is tudja zavarni, tehát valahol nem értem a félelmet.

4.: Tengerhajózásnál azért az kicsit nehezen felvázolható rendszer, hogy valóban komoly problémát okozzon a nyílt tengeren a GNSS rendszer(ek) zavarása. Ahhoz huzamos ideig kell zavarni, a zavaró jel forrását pedig fel lehet kutatni, ellene támadást indítani. A GNSS jel elnyomása esetén élből értesül a legénység arról, hogy nincs GNSS, tehát innentől hagyományos kézi navigációval haladhat tovább - nem túl pontos, de azért évszázadokon át bevált. Leginkább az automatizált hajóvezérlő rendszereknél okozhat ez problémát, de ehhez vagy a rendszert kell felkészíteni az ilyen helyzetre, vagy a jelenlegi helyzetben amúgy is ott van a személyzet, aki ilyenkor beavatkozhat.
5.: Szintén tengerhajózás / repülés: a lézergiroszkópok, gyorsulásmérők és számítógépek korában a GNSS jelek hiánya azért nem középkori szintre veti vissza a hajók helyzetmeghatározását... Igaz, tény, hogy a kisebb hajókon ma már szinte kizárólag GNSS van. De a nagyobb hajókon működő rendszerek jó része azért már fel van készítve a GNSS jel hiányára.
6.: Katonai szinten sok tényező van, amit nem sorolnak fel. Például az új GPS Block III műholdak direkt erősebb jelet sugároznak egy kiválasztott zónába, ahol a hagyományos zavarás így elégtelen ellenük.
Összegezve: a veszély létező, de itt egy kicsit eltúlozzák azt...
-
GPS Power: [link]
Tehát a GPS kibocsájtási teljesítmény ~26,4 W. Feltételezem a cikkben nem a kibocsátási erő 1,3 milliószoros - azaz 34 MW (megawatt)
, hanem a fogadó oldalon érzékelt teljesítményről van szó.Visztont, mivel a GPS a vevő a maga oldalán -130 dBm jelerősséget lát, ennek 1.3 milliószorosa (+65 dB) is csupán -65 dBm, ami megegyezik az otthoni wifi minimális használható jelerősségével (~65 dBm).
-
Z_A_P
addikt
a GPS-hez képest nagy előnye, hogy az átlagos jele 1,3 milliószor erősebb a GPS-jelénél, így sokkal nehezebb megzavarni. Ugyanakkor működtetéséhez nagyon erős transzmitterekre, nagy antennákra van szükség
Vajon ennek az elolenyekre (koztuk emberekre) gyakorolt hosszutavu hatasat mennyire vizsgaljak? Mondjuk gondolom ez "csak egy ujabb" normal radiojel lesz a tobbi melle...
-
gabor7th
addikt
válasz
Foglalt név
#5
üzenetére
Az hogy egy "összekötött világban" fognunk élni sokkal régebbi eszme.
-
t72killer
titán
nem csak a szándékos zavarásra/hackelésre kell itt gondolni, annyi rádiós kütyüt használunk, hogy egy hibás példány óvatlanul is durván bezavarhat a GPS-jelbe. No meg ott a napszél, ami úgy fújja az ionoszférát, mint c.gyerek a buborékot, nem beszélve arról, hogy egy komolyabb napkitöréstől maguk a műholdak is megkettyenhetnek.
Egy sziklás helyen manőverező hajónál (ld Costa Concordia
) 10m hirtelen pontatlanság emberéletekbe kerülhet többmilliárdos károk mellett. Ehhez nem feltétlen kell Szergej Jovánovics mintapolgár kínai gyártmányú traffipax-blokkolóját bevetni, lehet elég, ha egy komolyabb méretű napfoltcsoport felénk fordul. -
Foglalt név
addikt
"olyan emberek vannak döntési helyzetbe akik ahhoz már túl öregek, hogy ezt felfogják és amúgy az egész életükben azt hallották, hogy ez a kössünk mindent netre"
Az internet az ezredforduló terjedt el igazán. A "netre kötés" egy ennél is fiatalabb folyamat, aki egész életében ezt hallotta, jó ha beért a második X-be. Véleményed szerint irányító pozícióba középiskolásokat kéne pakolni, hogy az utópiába érjünk?! Ezt most kicsit túltoltad, nem?
-
Inkább a GPS-t kéne fejleszteni!
-
#77646080
törölt tag
Nagyon jó ötlet, helyes az irány. Érthető magyarázat, ezt így érdemes csinálni.
-
TomMusic
őstag
Hogyan lehet az emberi faj ennyire gyarló?

-
gabor7th
addikt
Idővel majd rájönnek az emberek, hogy a többi dolog se biztonságos és vissza kell fordulni a zsákutcából. A gond az, hogy rengeteg pénz van benne akár annyi is, hogy talán sikerülni fog a zsákutca végéig vinni az embereket, vagyis a teljes összeomlásig. Mert az okosautód se lesz biztonságos, az okosházad se lesz az, a netre kötött ipar is csak szívni fog, a netre kötött állam is folyton botrányokról fog szólni. Sajnos olyan emberek vannak döntési helyzetbe akik ahhoz már túl öregek, hogy ezt felfogják és amúgy az egész életükben azt hallották, hogy ez a kössünk mindent netre jó ötlet és ezt még megtámogatja a csomó pénz is amit kapnak. Ja és nem az nem fejlődés, hogy egy csomó fontos dolgot nem biztonságos rendszerekre bízzuk és nem nem fog sikerülni megoldani, hogy azok legyenek.
Új hozzászólás Aktív témák
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Házimozi belépő szinten
- Gumi és felni topik
- BestBuy topik
- Két generációval korábbi GeForce gyártása indulhat újra
- Formula-1
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Búvárkodás
- Posta, csomagküldés
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- További aktív témák...
- Samsung Galaxy S25 Ultra 1024GB/1T Újszerű Kártyafüggetlen 1év Garanciával
- Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! I7 8700K / RTX 3070 / 32GB DDR4 / 1TB SSD
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i7 14700KF 32/64GB RAM RX 9070 XT 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 Mini 128GB Green- 1 ÉV GARANCIA -Kártyafüggetlen, MS4200
- Google Pixel 10 Pro 5G Porcelain AI-fotó varázs, Super Actua 120 Hz 128 GB
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest


Léccccci, akkor ne használd
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)

. Azon nemigen láttam még számozott vonalakat...

. Ugyanez a gömbnél is igaz, itt is 2, pontosabban három szám megmondja merre vagy (szélesség, hosszúság, tszf magasság) - csak épp itt se karcolták a tenger hullámaiba, hogy Északi szélesség 71 fok.
?
? Durva...




