-
Mobilarena
Amit érdemes tudni a Raspberry Pi-kről:
A legelső változat 2012-ben jelent meg. Pici, olcsó és nagyon alacsony fogyasztású, hobby-célú kártyagép. Felépítése ARM alapú, nem PC-architektúra, hanem kb. egy régi mobilhoz hasonló. Nagyon sok mindenre használható! A Linux-nak és a magas eladási mennyiségnek köszönhetően jelentős fejlesztőtáborral rendelkezik.
Új hozzászólás Aktív témák
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
lord.lakli #16420 üzenetére
"Fájlrendszert én nem említettem, de te bele kötsz mit írtam"
Te azt említetted, hogy amiket felsoroltam, azok a linux előtt is léteztek. Tehát ebbe a te megfogalmazásod és az én értelmezésem szerint minden általam felsorolt beletartozik. Erre hoztam példának, az ext filerendszert, ami linux előtt nem létezett. Te nem említetted ugyan, de én igen, viszont te hivatkoztál a felsorolásomra.
"Régi, első linuxok is ext2-es fájlrendszerrel működtek, ugye?"
Nem, az első linux még a minix filerendszerét használta, ezután jött az ext majd az ext2,3,4, reiser, anyám tyúkja.. .
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
lord.lakli #16417 üzenetére
" mert ugye amiket írsz linuxnál, azok meg linux előtt pár évtizeddel is léteztek unix alatt."
Tévedni méltóztatsz. A linux előtt létezett ugyan a unix/system-V jellegű könyvtárszerkezet, amit linux fel is használt, lévén egy posix kompatibilis, unix tipusú operációs rendszert fejlesztett, azonban nem létezett ext2,3,4 filerendszer, mivel az a linux saját filerendszere. Linus Torvalds fejlesztése.
"Android linux/unix alapú, de önálló OS."
Az android az én fogalmaim és az általam tanultak szerint egyrészt nem önálló, mert akkor mi szükség is volna a linux kernelére, shellre, miegyébre, másrészt, nem tesz eleget az operációs rendszer kivánalmainak, ergo, nem is az.
A linux kernel, mint rendszermag architektúrájából következik (mivel mindent az csinál és ring0 fölött nem fut semmi ami a kernelmagtól független lenne (ellentétben mondjuk a mikrokerneles architektúrákkal)), hogy sem az android, sem más linux kernelt használó rendszer nem lehet egyben natív operációs rendszer is. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
lord.lakli #16412 üzenetére
"Android nem linux, hanem linux kernelt használó, önálló operációs rendszer."
Hát, szerintem meg nem az, hanem egy grafikus framework, ami nem csak a linux kernelt használja, de a filerendszert, shellt, segédprogramokat, könyvtárhierarchiát is.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
vargalex #16407 üzenetére
Szia!
De aki nem médialejátszónak használja, annak jó alternatíva lehet, ha másért nem, az ára (4200-5500) miatt.
Egyébként hogy, hogy nincs a mali 400-ban hw gyorsítás? Én a multimédiás dolgokhoz full hülye vok, de az eddigi tabletjeim jó részében mali 400 volt és úgy hasítottak rajta a videók, mint vihar.
??? -
RoundRobin
aktív tag
64-bites, szuperolcsó versenytársat kap a Raspberry Pi
Az 512 MB memóriával és 100 Mbps-es Ethernet illesztéssel felszerelt változatért ugyanis csak 15 dollárt (4300 forintot), az 1 GB memóriával és Gigabit Ethernet adapterrel rendelkező variánsért pedig csak 19 dollárt (5500 forintot) kell kifizetni -
A Kickstarteren nagyon jól áll annak a projektnek a finanszírozása, ami azt ígéri, hogy egy minden szempontból komoly versenytársat indít majd útjára a Raspberry Pi-vel szemben - a hobbisták és a miniszámítógépekre termékeket építő vállalkozások várható nagy örömére. A PINE A64 ugyanis gyakorlatilag a klasszikus Pi-énél kétszer erősebb hardvert adna fele áron az érintettek kezébe.
A méreteiben a Pi-hez rendkívül hasonló egység lelkét egy 64-bites, 1.2 GHz-en pörgő négymagos ARM A53 processzort, valamint egy kétmagos, 500 MHz-en működő MALI-400 grafikus áramkört magában foglaló chip képezi. Ezek mellé kiszereléstől függően 512 MB, illetve 1 GB RAM-ot szerelnek az alaplapra, egy 100, illetve 1000 Mbps-es Ethernet kapu, 2 darab USB 2.0 csatlakozó, valamint egy HDMI kapu és egy 3.5 mm-es jack aljzat társaságában.
A kütyü a Linux mellett képes az Android 5.1 verziójának futtatására is, ami szintén komoly plusz érv lehet mellette a Pi-vel szemben.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
azbest #16305 üzenetére
"Lehet, hogy a régi pi-re csökkenő keresletet élénkítették fel ezzel,"
Az is lehet, hogy a 9 dolláros C.H.I.P sikerétől tartanak és talán ezért árazták be 5 USD-re a Zero-t. Legalábbis számomra semmi egyéb nem indokolja ezt az árat. 12 vagy 15 dollárért ugyanígy (el)fogyott volna a Zero.
-
RoundRobin
aktív tag
Akkor MACS-nál az lehet, hogy a terhelésre leesik a fesz és ennek eredményeképpen megnő az áramfelvétel a kritikus érték fölé.
@MACS: Próbáld meg a config.txt-ben szoftveresen megemelni a portok terhelhetőségét, hátha az beválik.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
azbest #16107 üzenetére
Igen, a cikkben is ezt írják, amit mondasz, hogy a négy port együttes terhelése lehet 600 vagy 1200 mA.
"All the information is in the article above:
1> Default maximum 600mA total shared between all 4 ports
2> Modify /boot/config.txt maximum 1.2A total shared between all 4 ports
3> Hardware hack 2.1A total shared between all 4 ports." -
RoundRobin
aktív tag
válasz
azbest #16107 üzenetére
"Nem portonként van limit, hanem a négy port összesen tud alapból 600mA-t, a config.txt beállításávála pedig 1200mA-t. "
Ha ez így, akkor viszont meg kellett volna hajtania a HDD-t.
Legalábbis nekem vagy egy régi 100 GB-os, PATA HDD-m, az simán megy szabvány USB portról, fél kilométer hosszú kábellel.
A SATA-k meg sokkal kevesebb powerrel beérik. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
MaCS_70 #16104 üzenetére
Itt egy leírás, amivel 500 mA-ra emelheted a portok terhelhetőségét:
http://hackaday.com/2015/04/06/more-power-for-raspberry-pi-usb-ports/
egy részlet, pontosabban a lényeg belőle:
"Pin 5 on the AP2253 is connected to two resistors. One resistor goes directly to a ground plane, while the other is switched through a FET. The gate of this FET goes to another resistor, and when a GPIO pin is high, these resistors are wired in parallel. This means the resistance is halved when the GPIO pin is high, doubling the current limiting circuit in the AP2253.This setup provides a relatively easy mod to increase the current limiting of the USB ports so they can provide 4x500mA, meeting the USB spec. The AP2253 power switch’s current limiting can be set by a single resistor, anywhere from 10kΩ to 232kΩ. By removing R50 and R4, and replacing R50 with a 10kΩ resistor, the current limiting of the AP2253 switch will be set to its maximum, 2.1A. Divide that by four, and you have 500mA per port, just like every other computer on the planet."
De csak saját felelősségre vágj bele, ha úgy döntenél ...
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
csubuka #16063 üzenetére
"Persze rendes microusb-s töltőfejet szerezni se egyszerű,"
Dehogy nem. A vaterán keresd softgunner felhasználót, nála van 79 Ft-ért. Budapesti, pontosabban óbudai illetőségű.
Hűtőborda dolgában nem tudok mit mondani, esetleg kérdezd Azbestet a tapasztalatairól, neki van orange pi-je.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
csubuka #16061 üzenetére
Az orange is nagyon jó, sőt, lehet, hogy az a legjobb.
Akinek a kis súly a fontos, mert pl valami profibb drónt akar fabrikálni, annak a 9 gramos zero, a majdnem zero fogyasztásával nyilván jobb választás, de általános célokra az orange veri a mezőnyt az árával és a beszerezhetőségével sincs gond. Pláne, hogy az orange egy termékcsalád, van belőle vagy 5-6 féle. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
tvamos #16059 üzenetére
Tulajdonképpen nekem is jobban megfelelne a C.H.I.P.
Az onboard flash és a wifi nagyon sokat dob rajta. Az I/O vonalak száma is 80. De, hogy mikor kerül kereskedelmi forgalomba? Az utánrendeléseket is csak jövő nyáron fogják tudni teljesíteni. Mikor lesz ebből akár a szomszédban is kapható termék? :/ -
RoundRobin
aktív tag
válasz
azbest #16056 üzenetére
"Viszont a kimenő usb-hez nem hiszem, hogy van táp szabályzó chip, képről nem vagyok benne biztos."
Lehet, hogy benne van a SoC-ban. Elképzelhető, hogy az A verziónak - és a többinek a terhelhetősége - azért lett korlátozva, mert az alaplapi huzalozás nem bírta volna el a fél ampert, esetleg azért, mert a fél amper magasságában felléptek olyan zavarok amelyek a SoC anomáliájához vezettek, vezethettek.
Persze ez csak feltételezés. De nyilván oka van a limitnek. -
RoundRobin
aktív tag
Na, a raspberry pi alapítvány jól befűtött a C.H.I.P.-nek.
A C.H.I.P. gyártói eredetileg 39 USD-s áron szerették volna piacra vinni a terméküket, így, a Zero megjelenésével viszont nem fognak kapkodni a C.H.I.P.-ek után, kivált, hogy a Zero valóban csak 5 dollárba kerül, ráadásul kapható is, úgy-ahogy:Itt egy összehasonlító cikk:
http://makezine.com/2015/11/28/chip-vs-pi-zero/
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
janos666 #15971 üzenetére
"1: N-es rádió (szóval kit érdekel, hogy mit tud a B és G? most komolyan? )"
Itt látszik, hogy kevéssé vagy képben, mivel az n is a b-hez, g-hez hasonlóan működik. Az is rádió.
"2: itt nálam vidéken kellemesen alacsony a noise floor"
Azt ebben az országban te csak remélheted.
Mindenesetre, fejlődsz János, fejlődsz (mivel ismerlek), de úgy látszik tökéletes sose leszel. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
janos666 #15969 üzenetére
Wifi
802.11b: nominálisan 11 Mbps, 5.5 valós.
802.11g nominál 54 és 27 valós, hozzá: ez utóbbi a max.
Wireless átvitelnél egy bit átviteléhez két állapot kell, ezért a fele a valós mindig a névleges sebességnek. Vagy kevesebb..A wireless cuccok ma már csak a sivatag közepén működhetnek zavartalanul, másutt nemigen. Sok a csomagveszteség, nálad még a collision is bejátszhat, hiába más-más csatornán, netán készüléken vannak az eszközeid (esetleg).
-
RoundRobin
aktív tag
Basszus!
Ezek ugyanazt játsszák el, amit a C.H.I.P.-es srácok. A raspi zero 5 USD, de a szállítás átlagban 27. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
DarkByte #15841 üzenetére
"De a C.H.I.P. amihez hasonlítják szerepben tud WiFi-t, viszont azt az életben nem venném meg a múltbeli elég negatív Allwinner-es zárt kódú kernel blob-os tapasztalatom miatt."
Pedig kapós lesz, pontosabban már most is az.
Én is arra vártam ... eddig.
De úgy döntöttem, hogy nem várakozok tovább, inkább megcsinálom a blueberry pi-t. Most is azon dolgozom. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
vargalex #15760 üzenetére
"Csak jelezném, hogy a PI-ben is ARM SoC van..."
Szia!
Hogyne, igazat beszélsz, a PI-ben is arm proci van, de ez sajnos nem teszi a feladatra alkalmasabbá.
A gond az, hogy a PI tápellátásával, a rajta alkalmazott operációs rendszerrel is vannak problémák, mint azt ennek a topknak a tartalma is bizonyítja.
Ezt még megpúpozni arduino-val, a kettő közötti kapcsolat kiépítésével, a két eszköz felprogramozásával (bug x bug) s mindezt működtetni ipari környezetben ..
Hát ..
Nem egy életbiztosítás.Ha viszont választ egy megfelelő teljesítményű kontrollert, akkor ott csak egy helyen kell hibát keresnie, egy eszközt kell megtáplálnia, nem kell rettegnie az általa alkalmazott opre bugjait illetően sem. Vagy ha használ OS-t, akkor az nyilván Chibi, vagy freeRT-OS lesz, ami open source (Risc-OS pl. nem az) és egyszerűbb, átláthatóbb mint pl. a linux.
A cortex magos arm-ok jobbára ilyenek. Az M4-esek (f4, f7 sorozat) teljesítménye nagyságrendileg megközelíti a PI B-ket, órajel függvényében még meg is haladja. -
RoundRobin
aktív tag
Egyetértek a topiktárs felvetésével, én sem használnék raspi-t.
Ez a feladat egy jobb kontrollerre van szabva. Én a helyedben ARM-ot választanék. A cortex M3-asok olcsón beszerezhetőek, 5 V toleráns IO-val bírnak, nagyon erősek, gyorsak és van arduino-szerű (simplified C, Cpp) programozási környezet is hozzájuk.
Minél kevesebb részből áll a rendszered, annál kisebb a meghibásodás, vagy a bizonytalan működés esélye is. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
azbest #15723 üzenetére
Schematic kering a neten, annak alapján lényegében megépíthető lenne.
De igaz lehet, amit mondasz. Most olvastam erről egy cikket a Mouser-en:http://eu.mouser.com/applications/open-source-hardware-galileo-pi/
Ebben, bár open source-ként határozza meg a raspit a cikk szerzője, a tiedhez hasonló megállapításokat tesz.
Zárójelben azt megjegyzem, hogy a SoC semmiképp nem lehet open source, hiszen ARM, tehát, ha a dolog open source volna, az csak az alkatrészlistára és a kötésre vonatkozhatna.
Egyébként, módfelett fura, hogy éppen egy alapítványi kezdeményezés nem open ource, kivált, ha az alapítvány deklarált célját is figyelembe vesszük, míg más, kereskedemi célú projektek esetében térdig gázolhatunk a nyílt, szabadon másolható, utángyártható dolgok között.A kínai (piros) raspi nem utángyártás, lopás, másolás, hanem kína licencelte a raspit, oktatási célból. De ezt te nyilván tudod, csak másoknak írom ide, hogy tudják azok is, akik eddig nem. Csak mert erről a kínai pirosról is keringett egy időben, hogy az hamisítvány.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
hodostamas #15668 üzenetére
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
hodostamas #15668 üzenetére
Ezen a linken nézz körül:
http://www.instructables.com/
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
hodostamas #15668 üzenetére
Nekem az a véleményem, hogy ha ilyet - és csakis ilyet - szeretnél, akkor azt nem érdemes raspi-val csinálni, mert nagyon megdrágítja a projectet, amellett a PI processzora az idő jelentős részében elmegy kávét inni, annyira nem feladat ez számára.
Inkább arduino-ban gondolkoznék a helyedben. Sokkal olcsóbban kijössz és a fejlesztés is egyszerűbb.
Most vettem rádiót (adó-vevő) 400 Ft-ért, de kínából rendelve fele ennyibe került volna. Egy arduino uno, vagy mini kompatibilis board kínából két-négy dollár, itthon 1000-1600 Ft. Egy relé modul itthon 500-800, egy esőérzékelő 800, egy wifi modul 1300, egy óra, egy SD kártya modul 500 Ft.Az egész dolgot ki tudod hozni kb. 6000-8000 Ft-ból és semmivel nem lesz rosszabb, mintha PI-vel csinálnád.
A PInek ez a feladat egész egyszerűen iszonyúan kevés. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
wassermann #15417 üzenetére
Jó cég, rendesek nagyon, csak kicsit hülye helyen vannak.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
futizoli #15382 üzenetére
Én vakuztam az enyémet, de nem fagyott le. Gondolom a telefonom nem bocsájtott ki elégséges fényt:
Táp: Mint az kiderült, 2 A-es tápnál nem érdemes erősebbet venni, mert a raspi nem tud mit kezdeni vele.
A terhelhetőség USB portonként alaphelyzetben 150 és duplázva is csak 300 mA. Ez már kevésnek bizonyulhat HDD meghajtásához.
Celtis által megadott linken írják, hogy némi hackeléssel ki lehet hozni a szabvány 500 mA-t az USB portokból, de ahhoz forrasztani kell, még hozzá smd-t. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
azbest #15372 üzenetére
Köszi.
Nézegettem, van belőle vga outputos is, csak az 35 dollár, de sztem megér annyit. Még nem döntöttem el, hogy az orange, vagy a marsboard lenne-e számomra jobb. Utóbbi felé hajlok, mert abban upgrade-elhető a proci.
Más: Az SD kártyás NAS projectet jegelem. Sajnos rossz procit vettem hozzá (egy nucleo F411-est, ebben nincs hálózat), a kártyafoglalatok pedig horror árban vannak. 1000 Ft per db. Majd nézek a bolhapiacon kártyaolvasókat olcsón.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
wassermann #15368 üzenetére
A [link] hsz-ben Azbest szolgál erre nézve hasznos információval.
A rajz persze ettől még nem lesz jó.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
wassermann #15368 üzenetére
Az mondjuk már Celtis kolléga jóvoltából tisztázva lett, hogy a rajz valójában a B verzió rev.2.0-ja és nem a pi kettesé. De ettől függetlenül oda is csak kellene áramkorlát, ami nincs.
A pi úgy látszik ennyire open source. Persze a rajz alapján azért meg lehetne építeni. -
RoundRobin
aktív tag
De az orange pi-n van alapból 4 GB flash, nem?
Azzal már az SD kártya árát megspórolja, táp meg kell a raspihoz is. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
wassermann #15366 üzenetére
Az egész rajz így néz ki:
A jobb felső sarokban ott a tápsín. Csak arra futhat rá az usb táplálás. Áramkorlát nincs, a nafta meg az öngyógy. értéke alapján kevés.
Hát igen, ez így sehogy sem fér bele. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
azbest #15356 üzenetére
"Mivel nincs a pi-re építve egy atomerőmű, így nem csoda, ha csak abból tud adni, amit ő is kap. "
Sorry, félreérthetően fogalmaztam. Én arra gondoltam, hogy a PI kapja az áramot és abból enged át az USB portoknak. A rajzon ezzel ellenben azt találtam, hogy ami a pi mikro-USB csatlakozóján bejön, az megy tovább az USB aljzatoknak is. Semmiféle áramkorlát nem tűnt fel, a vezérlőre meg értelemszerűen csak a data plusz-minusz lábak voltak bekötve. Ergo, a rajz szerint az USB-k úgy terhelhetők, ahogy a tápegység engedi.
"Ha valaki nagy fogyasztókat használ, akkor továbbra is érdemes külső tápos / aktív usb hubos megoldást alkalmaznia, hiszen a pi portjai korlátozottan terhelhetőek."
Igen. Csak most olvastam Celtic olvtárs linkjét (itt is köszönöm neki). Ott, abban az áll, hogy az összes (4) port osztozik 600 avagy 1200 mA-en.
Hát így már nincs semmi rendkívüli a szivárvány felbukkanásában, ha single HDD is van az USB porton.
A Pi-nek egyébként be kell(ene) érnie akár 4 volttal is, hiszen az SD-nek, gpio-nak kell 3.3 Volt (utóbbinak eshetőlegesen), a SOC-nak 2.8 a procinak meg 1.8. -
RoundRobin
aktív tag
A raspberry Pi r2.0 kapcsolási rajzából. Érdekes, az nem derül ki, hogy miként terhelhető 600 helyett 1200 mA-rel az USB port. A rajz arra enged következtetni, hogy amit a raspi kap, azon osztozik az usb portokra aggatott eszközökkel. Hát, ha így van, nem csoda, hogy villog a szivárvány.
tápcsatlakozás:
USB port:
-
RoundRobin
aktív tag
A szabvány szerint a 2.0-ás USB port feszültségének 4.75 - 5.25 Volt között kell lennie. Ez az un. tűrés, ami ugye azt jelenti, hogy egy szabványos USB töltő kapocsfeszültsége az 5.25 Voltot soha nem haladhatja meg (terhelés nélkül sem!) ugyanakkor terhelés alatt is csak 4.75 Voltra eshet vissza. Ha ez alá esne, akkor a töltőnek a károsodás megelőzése érdekében le (ki) kell(ene) kapcsolnia.
A terhelhetőség - szintén szabvány szerint - USB 2.0-nál fél amper (500 mA), portonként.A jó tápegység ezen kritériumoknak kellene, hogy megfeleljen ha a szabványt nézzük. Azonban az élet (pontosabban a gyakorlati igény) a szabványokat olykor felülírja. Tehát elvárásként jelentkezhet az 500 mA feletti terhelhetőség, vagy a szűkebb tűrés. Persze jó tudni, hogy a raspi tápellátása messze nem USB szabvány szerinti, hiszen mindössze a tápcsatlakozó USB-s, ami egy formai, technikai megoldás, hiszen a terhelhetőség igénye már az "A" verziónál is az USB szabvány szerint megengedett 500 mA másfélszerese (750 mA) volt.
A raspit tehát USB csatlakozón keresztül, de nem USB szabvány, hanem a saját specifikációja (feszültség- és áramigénye) szerint érdemes, ajánlott meghajtani.
Ez annyit jelent, hogy a tápegység megválasztásánál figyelembe kell venni a raspi saját fogyasztását. Ez az az érték, amit a raspi önmagában a működése során maximálisan felvehet (ekkor a köv. perifériák fogyasztanak, pontosabban fogyaszthatnak, mert nem biztos, hogy használva is lesznek): SD kártya, Video és audio kimenet, valamint az ethernet csatoló, csatlakoztatott állapotban, 100 m-es UTP kábelt feltételezve (ennél hosszabb nem is lehet)). Ez a raspi saját fogyasztása, saját áramigénye.
Ezen kívül össze kell adni a raspihoz USB-n, gpio-n, HDMI-n keresztül illesztett perifériák (HDMI-VGA) maximális áramigényét és e két érték együttese határozza meg, hogy milyen terhelhetőségű (magyarul: hány amperes) tápegységre van szükségünk. Ha a gpio-n is van valami, akkor természetesen annak a valaminek a fogyasztását is hozzá kell számolni a teljes fogyasztáshoz.
A csatlakoztatni kivánt eszközökön, vagy azok adatlapjában szinte kivétel nélkül fel van tüntetve az az érték, amit a készülék felvehet. Ez - jellemzően angolul - a max. current.
Ha például egy raspi B-t szeretnénk meghajtani a köv. konfigurációban:
- 1 db raspi B (max. current 1 A (speckó szerint ez csak 750 mA de nem árt vigyázni))
- 1 db USB illesztésű HDD (max. current 450 mA)
- 1 db hangkártya (max. current 280 mA)Ezeket az értékeket összesítve 1.73 Amper lesz a rendszerünk maximális áramfelvétele, de ez nem jelenti azt, hogy az 1.73 A-es (1730 mA) táp elég volna(!), mivel a tápok megválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy azokat 100 %-osan kiterhelni nem ajánlatos (túlmelegszik, csökken az élettartama, esetleg elfüstöl), tehát a mi max. áramigényünket fel kell szorozzuk 1.15-tel, esetleg, 1.2-vel (ez 15-20 %-os plusz). Ennek az értéknek az alapján mehetünk tápegységet vásárolni, ami ebben a példában: 1.73 A x 1.15 = 1.9895 A, azaz közelítőleg 2 Amper. A példabeli rendszert egy 2 vagy 2.1 A-es tápegység, ha a rajta feltüntetett értékeket valóban tudja, hiba nélkül ki fogja szolgálni.
A gond az, hogy a tápegységnek a max. current-je, maximális árammal való terhelhetősége csak az egyik paraméter. Ott van még, hogy a névleges feszültséget, ami esetünkben 5 Volt, tartani is tudja-e? Itt kezdődnek a bajok, ugyanis a terhelés hatására a feszültség alapesetben a terhelés függvényében csökken (vagy nő). Ha a terhelés nő a fesz csökken és fordítva.
Ennek a jelenségnek a kivédésére alkották meg a stabilizált tápegységet, aminek az a jellemzője, hogy ha esik, ha fúj, a tápfeszültség a pillanatnyi terhelés függvényében "utánállítódik", magyarán, bizonyos szűkebb határok között stabil marad.
Azonban az ilyen tápegységek megalkotása egy adott áramerősség (0-12 Volton kb. 1 A) felett már viszonylag drága (amelyik még túláram védelemmel is bír az meg pláne). Tekintve, hogy a telefonok, tabletek akkumulátora az 5 Voltos USB szabvány szerinti érték alatt van (jellemzően 3.7 V), és tekintve, hogy ezen eszközök saját töltőáramkörrel bírnak, adódik a lehetőség, hogy olcsó "USB"-s töltőket gyártsanak, hol másutt, mint a távol kelet valamelyik szegletében. Ezek a töltők az elkivánt paramétereket nyilván csak igen szűk határok között képesek teljesíteni, ha egyáltalán ..Fontos megjegyezni, hogy a raspi sem a táp-bemenetén, sem az USB portjain nem követi a szabványt, hiszen az USB portjainak terhelhetősége is meghaladja az 500 mA-t. Azonban ezt a szabványt nagyon erősen meghágni nem ajánlatos, mert az nem tenne jót a raspi nészerűségének sem, hogy a ráaggatott eszközök mondjuk anomáliákat mutatnak a működés során, horrible dictu, felmondják a szolgálatot. Tehát a raspi fejlesztői feltételezhetően a raspi USB kimenetein a feszültségértékekre vonatkozó szabványt tartják, csak a portok terhelhetőségét emelték meg, nyilván figyelemmel arra, hogy a csatlakozók fizikailag mit bírnak. Tekintve, hogy a raspi a saját mikro-USB csatlakozóján bejövő tápellátást szolgáltatja tovább, az lehetett a kérdés, hogy a mikro-USB milyen maximális terhelést bír el. Úgy tűnik, hogy elég sokat, akár 4 esetleg 5 Ampert is, hiszen mind a négy USB portot és a gpio-t is maximálisan kiterhelve a rendszer a
raspi saját fogyasztásával együtt bizony elérheti ezt az értéket.Előfordulhat, hogy valaki egy adott feladatra használja a raspit 2 A-es táppal, de később bővíteni akar, mondjuk Wifi-t, még egy HDD-t, infra portot illeszt. Ilyenkor lehet baj az olcsó táppal, mert az a plusz áramfelvételt már esetleg nem képes kiszolgálni és esélyes, hogy nincs túláramvédelme és emiatt le (ki) sem képes kapcsolni.
Bővítés esetén tehát érdemes az áramigényt újraszámolni és a tápegységet ellenőrizni.
Azt javaslom, hogy a tápegységet, mielőtt a raspira kötjük, mindenképpen teszteljük le. Aggassunk rá olyan fogyasztókat (műterhelés) amelyeknek ismerjük az áramigényét, és figyeljük, hogy a táp melegszik-e? Ha van műszer, akkor mérhetünk áramfelvételt, feszültségesést, ha nincs, akkor érdemes megközelíteni azt az ismerőst, akinek van és nem csak szobadíszként használja.USB kábel.
Szigorúan a magánvéleményem, de szerintem a ma közkézen forgó USB kábelek már nem okozhatnak gondot. Amit Celtis említ, az igaz. Igen, a tápkábel is fogyasztó, még akkor is ha csak 15 cm hosszú. Az áramforrás csatlakozópontjain mért feszültség a kapocsfeszültség. Bármekkora vezeték a táp és a fogyasztó között szintén fogyasztó ami feszültségesést okoz. Azonban én a saját tapasztalataim szerint azt mondhatom, hogy a jellemzően 1-1.2 méteres vagy még ennél is rövidebb kábeleken eső feszültséget könnyebb kiszámolni (a kábel anyagának, keresztmetszetének, terhelésnek ismeretében) mint megmérni. Sokkal számosabb lehet a rossz kontaktus (rosszul, gyengén galvanizált csatlakozók), vagy a tápegység feszültségtartásának hiánya okán bekövetkező gond, baj.
Az már jó, ha a tápegységnek saját kábele van, mert ugye, egy oldható kontaktussal mindjárt kevesebb. Ha az a kábel esetenként idegesítően rövid is, akkor meg pláne.Vékony és vastagabb (felül) USB kábel:
Ha megkerülhetetlen az USB kábel, akkor az a jó, ha minél vastagabb, mert akkor kevésbé esélyes, hogy a réz sodrat helyett egyetlen szál leheletvékony vezeték viszi át a naftát. Mert valóban, régebben ilyen, akár kéteres, kábelek is voltak (az izléses motorola v3-asok kora, ha valaki még emlékszik), jellemzően csak a data plusz-minusz volt bennük, és emiatt CSAK ADATKÁBEL megjelöléssel forgalmazták őket.
Egy "igazi" 5 Voltos (névleg 3.6 A-es) kapcsolóüzemű, rövidzárvédett tápegység (bár a csatlakozót a túláram (kb. 5.5 A) megbarnította, mégis üzemel):
-
RoundRobin
aktív tag
Ezt írja valaki a koppla töltőről:
"Nem túl acélosak :S A töltési időből én arra tippelek, hogy kb 0,5A-el töltenek, ami nem túl sok."
Igaz, hogy a bevezető írás erősen ajánlotta.
Az lehet, ahogy alább meg is lett jegyezve, hogy a kapocsfesz 5 Volt, de jelentősebb terhelés alatt leesik 5 alá. Ez a telefonok töltésénél nem gond, mivel oda elég a 4 Volt is, viszont a raspi következetesen megkivánja a stabil 5 Voltot, amit nem kap meg. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
azbest #15323 üzenetére
A vékony vezetékek még abból a korból valók, amikor csak adatkábelként voltak használatosak, de ilyen ma már nem kapható. Azokban valóban a hajszálnál vékonyabb vezetékek is eőfordultak, de ma már a 2 A-es áramfelvételek mellett (nagy kapacitású mobilok, tabletek) a vezetékek is elég vastagok.
Én egy B pluszost hajtottam, hol a TV-ről (500 mA), hol a barátnőm telefonjának töltőjéről, ami 550 mA-es volt. Szivárványt mégsem tapasztaltam, azt csak a fórumos leírásokból ismerem.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
futizoli #15322 üzenetére
"A szokásos értéket írtam be notepad++ -al,
max_usb_current=1"Mielőtt a sárga földig aláznánk a koppla fantázianevű, valszleg kínai gyártó töltőjét, jó tudni, hogy lehet, talán ez volt a baj. Ugyanis az USB-k terhelhetőségének emelésével elképzelhető, hogy a raspi áramfelvételét is megemelted. Az meg szívja a tápot, hogy az elvi áramigényt teljesíteni tudja.
Ettől függetlenül, a töltőnek így is ki kellene tudnia szolgálni a cuccodat.
-
RoundRobin
aktív tag
"Attól függ, mit jelent, hogy egyidejűleg, mert nálam egy Pi B-n a Transmissionbe 80 linux ISO van bedobálva."
Ha csak vissza seedeled őket, akkor nincs különösebb gond.
Azonban letöltés esetén az az ábra, hogy egy-egy szelet ha megérkezett, akkor az kiírásra kerül a HDD-re.
Azonban ez azt jelenti, hogy 80 file van egyidejűleg firkálva ide-oda. Aminek eredményeképpen a file-ok borzalmas módon fragmentálódnak és ezen az EXTx filerendszer sem segít, még ha jobb, logikusabb is a FAT-nál.
Tehát, ha mondjuk nem .iso file-okról, hanem filmekről van szó, akkor azt később, a lejátszásnál ezer helyről kénytelen összecsipegetni a pi, ami jelentősen ront a rendszer teljesítményén (interleave, stb.), akadozni fog a lejátszás, vagy a hang és ez még a jobbik eset. Rosszabb esetben "eltűnnek" a file-ok, de a foglaltságuk megmarad, a lejátszó vagy a rendszer elkezd rendetlenkedni, vagy kifagy. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
_Smooth #15120 üzenetére
Egy dedikált NAS jellemzően ugyanilyen, vagy gyengébb hardverrel rendelkezik, nem? Meglep, hogy nem bírkózik meg ezzel a feladattal a kis Pi2-es.
Nem a pi hardvere gyenge (az ehhez a feladathoz több mint sok), hanem a hálózati interfésznek nem jut elég sávszélesség.
Maga az usb 2.0 elvi adatáteresztő képessége 40 Mbit/sec. De a gyakorlatban ennek csak tört része. És ezen a tört részen osztozik az USB port és a hálózati interfész.A raspi procijával nincs semmi gond, annak a tizede is lazán elég lenne a feladatra.
-
RoundRobin
aktív tag
Mire nem elég 10MB/s? Igaz én csak SD tartalmat fogyasztok, de ekkora sebesség röhögve elviszi a 40mbps-os BR rippeket is(az kb 5MB/s).
10 MB per sec (10 MegaByte) sok dologra elég, de a pi ezt a sebességet nem tudja, sőt, class 1-es 10/100-as kártyák közül is csak kevés. Ha levonod a kereteket is, akkor meg még ennyit sem tudnak.
1 Gb/s = 1 Gigabit per secundum.
100 Mb/s = 100 Megabit per secundum. -
RoundRobin
aktív tag
Amúgy az Rpi2 azért nem tudja a gyári NAS-ok sebességét, mert minden egyetlen USB buszon osztozik. Ezen lóg a LAN, és az USB-s merevlemezek is ezen az egy csatornán osztoznak.
És épp ezért nem alkalmas NAS-nak, csak fékezett habzással.
Egyébként, én éppen azt hangsúlyoztam, hogy adott célokra alkalmas lehet a pi NAS-nak, mint ahogy éppen nálad, vagy nálam is, csak hát, mi nem vagyunk a tipikus felhasználói halmaz elemei.A gyári NAS-ok Gigabites interfésszel érkeznek és ezt a pi még akkor sem tudná, ha nem az usb buszra lenne ültetve a hálózati interfésze. A különbség sajnos kb. 30-40-szeres a pi hátrányára.
Ha a pi-ről, mint NAS-ról egy DVD-nyi anyagot kellene átvinni mondjuk vágás, konvertálás céljából, akkor már az idegesítően lassú lenne, pedig hát, az még mindig nem HD anyag. És akkor még csak egyetlen felhasználó kivánná terhelni a NAS-t, nem mondjuk három, vagy még több.
A pi mint NAS annak jó, akinek az igényei elég alacsonyak a sávszélességre vonatkozóan. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
azbest #15109 üzenetére
Na, találtam is erről valamit:
"Identification of Multiple Cards:
Up to 30 MultiMediaCard™ can be used on the same bus. The method of selecting the card to be accessed from among a number of cards is as follows for each mode.
1.MMC mode
In MMC mode, in order to select a particular card for access from among a number of cards, a relative address RCA (relative card address: see section 2.4, Registers) corresponding to a unique name is assigned to each card during the identification procedure, and a card is selected by specifying this relative address.2.SPI mode
In SPI mode, a chip select signal (CS) is connected to each card, and the card to be accessed is
selected by asserting the chip select signal for that card to the low level." -
RoundRobin
aktív tag
válasz
azbest #15109 üzenetére
"Remélem nem arra gondolsz, hogy úgy címzed a kártyákat, mint a memóriánál vagy flashnél a modulokat."
Nem, dehogy. Tudom, hogy mit csinálok, ne aggódj.
"az utasításokra sem teljesen egyformán reagálnak a különböző gyártók kártyái vagy akár sorozatai. "
Ezért is fogok azonos kártyákat használni. Sőt, tervezem, hogy tartalékba is veszek 3-4 pluszt. Amúgy is, rosszul írtam, mert 2500 a 16-os pendrive volt, a 16-os maxell SD csak 1840 Ft-ba került. Tehát egy 64 GB-os tár összerakható 7360 Ft-ból.
Egyébként lehetne teljesen különböző kártyákat is használni, de akkor az időzítéseket meg kellene nyújtani, ebből következően a rendszer lassabb lenne.A linket ismerem, de azért köszönöm.
A Chan féle fat filerendszert sokan ismerik és sokan használják is.
Arduino, ha eredeti, akkor cortex m3-magos sajnos elég drága. Ennél tudok olcsóbbat. Ennek kapcsán én is adok egy linket. Íme:Amit ezen az oldalon látsz, annak javát az aliexpressen meg lehet venni pár dollárért.
Pl. ez (ARM Cortex M3 base board) 5 dollár:
De én inkább ezt fogom használni, legalábbis valószinűleg, mert ezen már ott van az RJ45-ös csati, nekem csak egy piggy-boardot kell csinálnom, amire a kártyafoglalatokat teszem, meg egy elemtartót az RTC-nek. Ez sem túl drága, olyan 12 USD körül van:
---
Ja, még ezt lesd meg. Most találtam: -
RoundRobin
aktív tag
válasz
azbest #15104 üzenetére
Van nekem is echte NAS, csak:
1. PATA illesztésű.
2. Nem szeretnék olyat, amiben mozgó alkatrész van.Ezt, ami van, úgy vettem használtan, már vagy 5 éve, a tápja volt eldurranva csak, szerencsére.
Raspi:
Hát igen, árak tekintetében abszolút nem éri meg a raspiból NAS-t faragni. Nálam is csak azért került sor rá, mert első körben a barátnőmnek okosítottam a raspival a TV-t, de nem használta, így morfolódott NAS-sá egy időre. Most, egy pár napja meg el is adtam, mintegy pénzalapot képezve a marsboardnak vagy a narancsos Pi-nek.
NAS with SD card by me:
Nincs 5 kártyaolvasó! Csak 5 SD foglalat van, pontosabban lesz. A feladat triviális. Kell egy cortex M4-es ARM, amiben már ott pihen a hálózati illesztő és csak fel kell drótozni 8 minusz egy plusz öt lábra az SD foglalatokat (az 5 láb a chip enable per SD kártya (ezzel választom ki, hogy melyik SD-t írom, vagy olvasom), a hét (8-1) meg közös (data, clock, stb)).
Mivel az 5 közül egyszerre csak egyet olvasok vagy írok majd, így nem kell külső ram-ot illeszteni a procihoz.
A többi már csak szoftver, ill. firmware kérdése. Először akartam wifi-t is implementálni, de rájöttem, hogy tök fölösleges, mert itthon nem fogom sem telóról, sem tabról olvasni a NAS-t, a többi gép meg dróton (utp) van.
Most éppen azt számolgatom, hogy talán elég lesz m3-as proci is, az meg szinte fillérekbe (kb. 1000 Ft) kerül.Az adattárolás biztonsága nem gond, mivel az SD-ket korlátlan számban lehet olvasni, írni már kevésbé, ez igaz, de hát én inkább olvasni fogom őket, írni viszont csak ritkán.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
Warter #15097 üzenetére
Nekem sajnos nem jó, mert a telkemen nincs és ebben az évtizedben nem is igen lesz vezetékes net elérési lehetőség, így mobilnetet használok, az meg előbb-utóbb belassul, így a felhő elérése elég keserves lenne.
De azért is jobb ez, mert csak egyszer kerül pénzbe.A sok SD meg azért van mert egyrészt olcsóbb, mint egy nagyobb, másrészt, olcsón cserélhető ha valamelyik behalna az öt közül.
Egyébként kis fájlok esetében még a Pi is megteszi. Én használtam, a képek nézegetése, a pdf-ek megnyitása ugyanúgy ment, mintha lokális meghajtóról olvastam volna be őket.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
Warter #15095 üzenetére
Hát, tulajdonképpen speciális NAS-nak azért jó.
Ha mondjuk vki foglalkozik elektronikával, akkor egy ilyen kis gépre felteszi az alkatrészek doksijait, adatlapjait (jobbára .pdf formában), katalógusokat, kapcsolási rajzokat, kütyük fotóit, miegyebet és ez így neki egyben van, bármelyik gépéről el tudja érni, lehet bővíteni, frissíteni, stb.Én egy effélét tervezek, stm32-vel (ez egy szerényebb képességű arm proci), de háttértárolónak csak SD kártyák lesznek benne. Az egész nem fogyaszt majd többet másfél-két Wattnál, mivel a proci is és az SD kártyák is 3 voltról üzemelnek, áramfelvételük pedig alig van.
Most vettem 16 GB-os (Maxell) SD-t 2500 HUF-ért, ebből lesz benne 5 db (80 GB), nekem erre a célra bőven jó lesz egy darabig. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
_Smooth #15090 üzenetére
Alkalmas az RPi2, sőt, akár az RPi B NAS-nak is, csak az a kérdés, hogy mit vár el tőle a használója?
Ha nem fogyaszt multimédiás tartalmakat, mint pl. én, akkor jó, sőt, remek.
De hát, általában az a képlet, hogy nagy méretű file-ok, filmek tárolódnak, sőt, ma már a szimpla fotók is több megát, több 10 megát elfoglalnak, tehát egy-egy vaskosabb album is elérheti akár az 1-2 GB-ot. Az ilyen file-ok elérése, egy olyan hálón keresztül amelynél a Pi jelenti a bottleneck-et, elég idegtépő lehet. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
azbest #15080 üzenetére
"Mondom, az Auto MDI-X képesség amiről beszélsz. A leírás szerint a pi lan-ja is támogatja. Tehát, mindegy mi van a másik oldalon."
Igen, így van, csak a 15069-ben úgy fogalmaztál, hogy az ide tévedő azt hiheti esetleg, hogy mindkét oldalnak tudnia kell az auto cross-t (Auto MDI-X). Ezért jegyeztem meg csak, hogy jobban képben legyen más is.
Rólad tudom, hogy tudod.. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
contaxg #15077 üzenetére
Ha két gépet UTP-vel kötsz össze aktív eszköz (router, switch) nélkül, akkor ehhez eredendően xlink kábel kell.
Ha viszont az egyik gép hálózati csatija Gigabites, akkor menni fog sima patch kábellel is a kapcsolat, mert a Gb-s oldal kihuzalozza magának. Nálam a 10 Mbit-es kártyához hozzáhuzalozta magát az Intel Pro hálózati kártyája. Én is akkor jöttem rá, hogy van ilyen. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
futizoli #15061 üzenetére
Szóra sem érdemes, de tulképpen milyen pi-d is van?
B-s vagy pi2?
Mert utóbbi feltételezem többet fogyaszt a B-snél, már a több RAM és a több mag okán is. Ha ezt tornyozni kivánod hangkártyával, akkor még előfordulhat, hogy nem lesz elég a 2 A-es tápegység.Ha csak 5 méterre van a másik utp csati, akkor szerintem jobban jársz az UTP kábellel és az kevesebbet is fogyaszt a WiFi-nél, amellett, hogy a kapcsolat is stabilabb.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
futizoli #15056 üzenetére
Power consumption of the Raspberry Pi device is
Board A: 5V, 500 mA (2.5W) without any devices connected (e.g. USB, Ethernet, HDMI)
Board B: 5V, 700 mA (3.5W) without any devices connected (e.g. USB, Ethernet, HDMI)----------------
Tehát a tied fogyaszt egy 2 A-es tápból 0.7 A-t.
Az infra nem eszik csak néhány mA-t, az ethernet ehet sokat, ha hosszú a kábel. De gondolom nem egy teljes szegmenshosszat fogsz használni, mert az 100 méter.A HDD max. 500 mA-t eszik, tehát a 2 A-es táb bőven jó, bőven elég oda.
Inkább a táp minőségére helyezd a hangsúlyt és hogy tényleg tudja azt ami rá van írva. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
futizoli #15056 üzenetére
Ha nincs külső tápja annak a HDD-nek, akkor az áramfelvétele sem haladja meg az 500 mA-t.
2 A-es táp nem árt ha van, de nem követelmény, csak akkor ha a Pi tele van tűzdelve perifériákkal és meg van terhelve rendesen.2 A 5 Volton 10 Watt. Ez nagyon sok egy pi teljesítményű rendszerben.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
MaCS_70 #15045 üzenetére
Ha egyedül vagyok vele ha nem, ennek nincs jelentősége. Nekem ez az igényem és nem akarok kompromisszumot. Ahogy Azbest említi, valóban vannak 10 dollár körül HDMI-VGA átalakítók, na de hogy nézne ki egy mobiltelefon méretű kis gép a belőle kilógó konverterrel? Szerintem nevetségesen.
Egyébként, abban tévedsz, hogy nagyon egyedül volnék a VGA igényemmel. Ha megnézed a másik kickstarteres projekt, a 9 dolláros CHIP oldalát, azt találod, hogy egyrészt, már a fejlesztők is kétféle grafikus illesztővel kínálták a CHIP-et és ezek egyike a VGA volt. Megnézheted, hogy az 50 ezer rendelésből hány kért VGA-val és hány HDMI illesztővel gépet. Nem voltak kevesen.
A VGA szabvány még nem halott, a világon jelenleg ebből van a legtöbb és ez még egy darabig így is lesz.
Hogy ezek a kisgépek zömében HDMI-vel vannak szerelve, annak oka a multimédiás felhasználói kör túlsúlya a fejlesztők ellenében. Bár sokan szeretnének, kevesek képesek vezérlésre fogni, arra alkalmassá tenni ilyen kis számítógépeket. Ez az igazság.
Itt a topikban is felmérhető, vannak olyanok, akik számára még az .img file SD kártyára való kiírása is akadályt jelent. Ugyanakkor ezek között az emberek között sokban él a vágy, megvan az igény arra, hogy a multimédia centeren, TV okosítón túlmutató dolgokat is műveljenek akár egy raspival, akár egy arduinóval, ezért nem véletlen az utóbbi sikere sem.A többség pedig nem dob a kisebbségnek össze semmit. A gépek számtalan variációban hozzáférhetőek, ki-ki választhat ízlése, igényei szerint. Én sem fogok káromkodni - ha majd veszek - hogy mi a fenének tettek a marsboard-ra hdmi outputot, SATA illesztőt is, ha nekem nincs rá szükségem.
Egyébként itt a marsboard, látod, ezen is van VGA illesztő:
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
envagyok #15036 üzenetére
Igen, de feltételezem, hogy a nyák is kör alakú.
Nekem olyan felelne meg, amit én be tudok dobozolni, rendesen.
Ezen kívül:
Legyen rajta VGA illesztő, esetleg WiFi sem ártana, elég erős legyen diszkrét, nem processzorigényes desktop alkalmazások futtatására és x86-os CPU-val szereljék.
Azért kellene mindez, mert jó volna egy kis gép, amit zsebre vághatok és akár itthon, akár a telken rádughatok egy monitort, majd használom desktop gép gyanánt. Az x86 meg azért lenne jó, mert régebben csináltam egy kisebb oprendszert Home Automation céljára és azt befejezném, ha volna hozzá alkalmas, kis fogyasztású vas.
Ezért esik ki a Pi és sajnos a VGA hiánya miatt ez az UP is.Nézegettem, van az orange pi-nek olyan változata ami VGA-s és csak 35 USD, vagy a marsboard-ok között is akad ilyen (54 USD-ért), de sajnos mindkettő allwinner procit használ, vagy a mars RK-t is még, az allwinner mellett. Én viszont a rendszeremet nem szeretném átírni arm procira. (egyébként a marsnál és az orange-nál is alap a Wifi és a SATA)
A tablet meg, bár árában valóban megérné, a TAB LCD-jét el lehetne használni akár máshová is, de a VGA-t ott is meg kellene oldani, ráadásul a tab alaplapja meg ki tudja milyen formájú?
Nekem fontos, hogy szép téglalap alakú legyen a lap, amilyen a Pi is például.Eddig a legjobb alternatívának a linutop bizonyulna, csak sajnos desktopnak elég gyenge még a Linutop II is. Az egyes 256 a kettes pedig 512 MB memóriával bír, egy elég sápatag proci mellett. Ez meg sajnos kevés.
-
RoundRobin
aktív tag
Jobban körüljárva, nem is olyan drága ez az inteles cucc.
Van benne a Pi-hez képest:
USB 3.0,
DC csatlakozó (normálisan lehet tápolni),
Kraft,
RTC,
16 GB háttértár (eMMC) (ezt a 35 dolláros Pi-hez külön kell megvenni, ami plusz 8-10 USD),
dedikált 1 GBites hálózat,
és x86-os proci(k).Az atom processzorok nem túl erősek, de egy gyengébb desktop masina teljesítményét sztem képes hozni ez a lim-lom.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
azbest #15028 üzenetére
"Erre akár egészen jó linuxos minigépet lehetne építeni. Az arm-os megkötések nélkül (már, hogy driverek kapcsán, szoftverek kapcsán ugyanaz, mint egy pc.)"
Igen. Én is ezért tartottam érdemesnek megemlíteni, hogy van ilyen.
Az ARM alapvetően egy jó proci, de a programozása, a toolchain-ek alkalmazása körülményessé teszi, legalábbis amíg PC-n, pontosabban x86-on fejlesztünk.Magánvéleményem, hogy nem a memória kevés, hanem inkább az oprék vannak elhízva, de nagyon . Anno volt élet 64 MB alatt is, nemde?
Ja, amit én problémának tartok, az a HDMI csatoló következetes jelenléte, a VGA csati rovására.
Ezt nagyon fájlalom, mivel én alapvetően nem médiaszervernek használnám a cuccot. Ahogy a Pi-t sem arra használtam, de persze elismerem, az ilyen (mediabox) irányú felhasználás viszi a prímet. -
RoundRobin
aktív tag
válasz
envagyok #15025 üzenetére
Drágának tűnik ez. Nem kétséges, azonban, ha belegondolunk, amíg a Raspi le nem szorította az árakat, addig egy hasonló lapocskáért elkértek 150-250 dollárt is, olykor még többet.
Aztán a Pi kijött a maga 20 dollárnak beharangozott, majd 25-re emelt "A" verziójával és azóta sokalljuk ezeket a ketyeréket, ha azok ára duhaj módon fölé kerekedik a Pi már.már standard-nak számító, 35 dollárra beállított árának.Tulajdonképpen, ha egy desktop masinával hasonlítjuk be (300-600 USD), vagy egy neves gyártó thin kliensének árával (250-350 USD), akkor nem is olyan tragikus. Legalábbis szerintem. Nem igaz?
-
RoundRobin
aktív tag
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
azbest #13570 üzenetére
Hát, az nem rossz, ha így viszi.
Én anno, 3 éve próbálkoztam két tunerrel, egy thinkpad-be voltak beletolva, 1.8 proci, 1 G ram, kicsontpozott, szénné 'optimalizált' xp és elég köhögős volt a lejátszás, pedig az egyik stream SD volt nem HD. Egy tunerrel persze ment rendesen. Én mondjuk rögzíteni szerettem volna. Azt tudom, hogy a teljes stream mérete irgalmatlan nagy volt, persze abban benne volt minden csati.A set-top boxokban célhw van, az azért mindig jobb adott feladatra mint az általános célú procik, bár ha a málna gpu-ja erre ki van hegyezve, akkor ok.
Én nem használom multimédiára a málnát (az enyém b pluszos amúgy is) de jólesik hallani, tudni, hogy így birja.
Első körben azt hittem, valami adásfigyelő vagy adásvezérlő szoftvert kalapálnál és ahhoz kell a sok tuner.
A 2 A-el lehet, hogy alultápolod. Nem emlékszem, hogy tűzted rá a tunereket. Mindet hub-on keresztül, vagy használtad a pi aljzatait is?
-
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
gyurkikrisz #13141 üzenetére
EGYELŐRE
Egyenlő a matematikában van, meg a jogban.
-
RoundRobin
aktív tag
válasz
martinkeet #13120 üzenetére
Ha régi a kábeled, akkor lehet, hogy meg van törve. Nem?
Az enyém már újonnan megvolt. -
RoundRobin
aktív tag
Már elküldtem a rendelést, úgy, hogy mindegy..
Találtam is egy linket, ami kissé elbizonytalanított:
https://www.raspberrypi.org/forums/viewtopic.php?f=28&t=100992
De végigolvasva, azért nem olyan szörnyű a helyzet.
Tulajdonképpen szinte mindegy, mivel vettem volna másik pi-t mindenképpen. Csak lehet, hogy inkább a B-ből, amit én 5 kHUF-fal olcsóbban tudtam volna beszerezni.
Az egészet úgy képzelem el, hogy a debian-t újrafordítom, de minden fölös library-t kihagynék belőle, csak és kizárólag böngetésre optimalizálnám az egészet.
Összességében arra lettem volna kiváncsi, hogy mit várhatok el -az én esetemben 5 000 pénz pluszért - cserébe.
Az tény, hogy a B-nél lassabb nem lesz, ezt már önmagában a dupla mennyiségű RAM garantálja, azt nem tudom csak, hogy a plusz 3 mag mennyit tol a műveleti sebességen. De hát, majd meglátjuk.
Azért vetődött fle kérdésként az egész, mert azzal, hogy egy oldal nem x sec, hanem x pusz y sec alatt töltődik be, ahol y az x-nek csak töredéke, hát úgy nem biztos, hogy megéri a plusz kiadást, legalábbis erre a célra.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Le Mans Ultimate
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Yettel topik
- Hitelkártyák használata, hitelkártya visszatérítés
- Végleg lenyomta a tévét a streaming az USA-ban
- Óra topik
- Milyen processzort vegyek?
- Nintendo Switch 2
- 6 év biztonsági támogatást ígér a Motorola
- Telekom mobilszolgáltatások
- További aktív témák...
- Eladó konfig! Ryzen 7 7800X3D 2TB SSD 64GB DDR5 RX9070XT 16GB!
- Asus Prime B560M-K + i5 11500 + be quiet! + 32 Gb Patriot Viper 3.200 Mhz Beszámitok!
- Eladó Konfig Ryzen 7 7700 32GB DDR5 1TB SSD RX6800XT 16GB!
- 5700x / B550i ITX Aorus / 32GB HyperX / Lianli vízhűtés /1000 SFX-L corsair táp/ 1TB nvme
- Eladó Konfig Ryzen 7 7700 32GB DDR5 1TB SSD RTX5070 12GB!
- Samsung Galaxy Watch Ultra
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 5700X 16/32/64GB RAM RTX 3060 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad X390: i5-G8 I 16GB I 256GB SSD I 13,3" FHD Touch I Cam I W11 I Gari!
- Azonnali készpénzes Microsoft XBOX Series S és Series X felvásárlás személyesen/csomagküldéssel
- BESZÁMÍTÁS! ASUS ROG STRIX Z270G GAMING WiFi alaplap garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest