Új hozzászólás Aktív témák

• #71065 *Ropi* félisten Mercutio_ #71064

  Új Válasz 2018-01-22 17:31:33 #71065

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  *Ropi*

  félisten

  válasz Mercutio_ #71064 üzenetére

  Nézd, én is eléggé magam alatt voltam, amikor Édesapám 2006-ban úgy halt meg, hogy nem tudtam vele beszélni, mert stroke-ot kapott és a fél oldala lebénult a beszédközpontja mellett. Amikor próbálsz valakivel kommunikálni, de összetettebb gondolatokat nem tudsz összebarkochbázni vele és nem tudod átadni az érzéseidet akárhogyan igyekszel sem...Na annál rosszabb érzés nincs. Azóta nem szeretek temetésekre járni, egyen sem voltam a családban, pedig elment Édesanyám testvére és a felesége is nemrég. Különösen azért sem, mert ugye Édesanyám is stroke-os volt, csak nagy szerencsével élte túl - a kórházi látogatás a látogatónak is kemény trauma azzal együtt, hogy próbáljon pozitív képet mutatni kifelé, amivel a bent fekvőt bátorítja.

  Fiatalkoromban volt olyan barátom, aki 18 évesen ment el rákban. Tudtuk, hogy be fog következni és 1 éven át készült(ünk) is rá belül, mégis mondhatni felkészületlenül ért...És megint teljesen más, amikor egy közeli hozzátartozóval történik.

Új hozzászólás Aktív témák