Új hozzászólás Aktív témák

• ladybug őstag

  #81992

  #81977 szőröscica

  2022-01-30 21:54:40

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  ladybug

  őstag

  #81977 szőröscica

  #81977 szőröscica

  Tudom, hogy ide sokfele hatteru ember ir, ezert gondoltam megkerdezem. A Ti munkahelyetek is komplett orultek haza lett az elmult ket evben?
  
  En egy multi bankban dolgozom, finance reszen, 7 eve vagyok itt. Az elso 5 evben meg egeszen szerettem, nem almaim munkaja volt, de azert nem panaszkodtam. De az elmult 2 ev, es kulonosen az utobbi fel-1 ev elkepeszto szar. Minden tegnapra, de inkabb tegnap elottre kellene, gyakorlatilag nulla tolerancia van a hibazasra, mikozben egy takolt infrastrukuraval probalnak nagyon okos es tehetseges emberek talpon maradni.
  Nincs mar olyan munkanap, ami egy kicsit lazabb lenne, es nem a munka mennyisegevel van a baj, ahhoz hozzaszokik az ember, hogy 10-12 orakat lehuz, de az allando nyomas, stressz az egyre elviselhetetlenebb. Es ezt az egesz jo fizetes nem igazan tudja mar ellensulyozni, hiaba van mar a legutobbi emeles ota 7 szamjegyu nettom, ugy erzem, nem birom mar sokaig.

  Mashol is ez van? Tudom, IT-s tulsulyu valaszok lesznek, de azert tuti vannak masok is.

  Egyre tobbszor erzem ugy, hogy dobbantanek, de nem tudom, merre tovabb. Van MBA-m, big4 es nagy multi bank tapasztalatom, de az elmult 7 evben olyan specialis tudast szedtem csak ossze a jelenlegi munkahelyemen (az altalanos penzugyi derivativak ismerete, meg csapatmanagement skillek kivetelevel), amit valoszinuleg sehol nem tudnek hasznositani, azaz varhatoan egy masik cegnek nem lenne ertekes a tapasztalatom. Emiatt viszont egyre frusztraltabb vagyok es sarokba szoritva erzem magam - pedig hitelem nincs, egy kis lakasom van, egy normalis autom is akad, es a megtakaritasainkbol is sok evig kihuznank. De a biologiai ora ketyeg, par ev mulva gyereket szeretnenk, igy nem merek nagyon ugralni, vagyont probalok felepiteni, csak mar idegileg nem birom.

  Akkor a másik táborból jelentkezek. Szociális terület.

  Eddig 3-5 évente váltottam munkahelyet. Sosem bántam meg, mert úgy éreztem, hogy ott már nincs helyem, ahol akkor voltam. Lépnem kell. Főleg magam, meg aztán a család miatt.

  2,5 éve vagyok ezen a munkahelyen vezetői beosztásban. Helyettesi posztra jelentkeztem és ideiglenes vezetői posztba kerültem. Gondoltam, ha úgyis el kell végeznem a vezetői feladatokat, akkor elvállalom. Az első félév iszonyat sok munkával járt. Egyedül dolgoztam be magamat a feladatokba, ismertem meg a csapatvezetés előnyeit és hátrányait. Nehéz volt ez az időszak, de bizonyítani akartam elsősorban magamnak, aztán másoknak is.

  Közben rájöttem, hogy ez az, amit szívesen csinálok és szeretem csinálni. Erre vártam évek óta, ez az a terület, amiben kiteljesedhetek. Amikor 1,5 év után vissza akart jönni a volt vezető, engem választottak az intézmény további vezetésére, őt pedig áthelyezték. Ez egy óriási elismerés volt számomra.

  Azóta egyre biztosabban végzem a dolgomat, de még mindig látom a lehetőségeket, hogy hol fejlődhetek, illetve hol fejleszthetem a csapatomat.

  Egyetértek tbs-sel. Nagyon fontos, hogy szeresd, amit csinálsz. Nem elég, hogy jó vagy valamiben, szívesen is kell csinálnod. A pénz jól jön meg minden, de ez nem elég elismerés. Az sokkal inkább, hogy a felettesem figyel rám és megkérdezi, hogy vagyok és, hogy ideje lenne szabira mennem, mert látja, hogy sokat dolgozok. Hogy a teamem elismer és kikérik a véleményem, különben pedig egyedül dolgoznak. Hogy a teamem és a felettesem megbíznak bennem és tudják, hogy a döntéseim az intézmény javát szolgálják.

  Vannak napok nekem is, mikor 10 órákat dolgozok, mert beugrok a csoportokba emberhiány esetén és miután elvitték a gyerekeket, állok neki az irodai munkának. Viszont vannak olyan napok is, amikor 6-7 óra után felkelek az asztaltól és hazajövök. De úgy érzem, hogy amíg mindezt szívesen teszem és nem csak a pénz miatt, addig jó helyen vagyok.

Új hozzászólás Aktív témák