Hirdetés
- Helio Core néven újabb kijelző nélküli Amazfit kiegészítő jött
- Headset, ami hangszóró is, AI nyaklánc, rúddal izélgethető porszívó... - CES
- CES 2026: olcsó, kompakt, többportos GaN töltőt kínál a Lenovo
- Visszakerül a Realme az Oppo alá
- Bár zajlik a CES, de nézzünk pár pletykát az új iPhone-ok kapcsán is
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Yettel topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- CES 2026: A tévékben is okosabb lesz a Gemini
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Huawei Watch GT 6 és GT 6 Pro duplateszt
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Xiaomi 15T - reakció nélkül nincs egyensúly
- CES 2026: Belépett a Motorola a VIP buliba
Aktív témák
-
tbs
addikt
Ha asszonyod ilyen viszonban van a szülőivel, akkor ott valami lappangó pszichés probléma van, ami ÁLTALUK feloldható. ~70%, hogy nem fog közvetlenül problémát okozni soha.
Azért érdemes lenne tisztába tenni a gyerek-szülő kapcsoltatot, mert sok szívás, ha már unoka is bejátszik...
Szerintem. -
#4999
el_bandi_2
csendes tag
SzalaiG
#4998
el_bandi_2
csendes tag
válasz
SzalaiG
#4998
üzenetére
Ez oké, de ha nem hívják... ha ''odatolakodna'', azzal biztos csak ártana.
Maximum az lehetne még, hogy amikor lányzó amúgyis hazamenne valamiért, akkor csak mintegy ''spontán'' megkérdezné (pl. amikor megbeszéli a szülőkkel hogy mikor is érkezik), akinek csak úgy épp eszébe jut ötletként, hogy ''anya, apa, hoznám a páromat is, ugye nem baj?''... és ha ekkor nem tiltakoznak, akkor lehet szintén ''mi lenne ha elmennénk a túrára apukával?'' meg ilyesmi.
De az egészet erőltetni tényleg nem valószínű, hogy jó lenne
Más kérdés - akár egy külön beszélgetés - annak fejtegetése, hogy ha I_Am párja igazán hosszú távra is komolyan lát I_Am-ben fantáziát, akkor szembe kell néznie a szülőkérdéssel... (egy életet ugye nem lehet így leélni), illetve hogy mi a fontosabb: I_Am megtartása, a közös jövő, vagy hogy fél és ezért el akar kerülni egy kellemetlennek ígérkező beszélgetést (ill. meggyőzési időszakot) a szülőkkel.
Ha a szüleivel való kapcsolata amúgy jó, szerintem ezzel nem teszi kockára. Ha össze is különböznek, pár nap, neadjisten pár hét alatt az ember a szüleivel úgyis kibékül.
Na meg az is lehet hogy meggyőzés könnyebb lenne mint várja.
[Szerkesztve] -
#4997
I_Am
veterán
el_bandi_2
#4994
I_Am
veterán
válasz
el_bandi_2
#4994
üzenetére
SzalaiG-nek már meséltem telefonon a Szülőkröl és arról milyen nehéz dolgom is van. Exem Édesanyja is nehéz eset volt 4 év kellett hozzá, hogy normalizálódjon a dolgunk, utána teljesen jó lett a kapcsolat, sőt több mint 2 éve nem beszéltem exemmel, de ha ex anyóssal összefutok az utcán, akkor nagyon jól elbeszélgetünk.
Most viszont annyiban más a helyzet, hogy míg exem soha nem titkolta, hogy szembe mer szálni Édesanyjával, mostani kedvesem (akit mellesleg nem is tudom miért, de jobban is szeretek mint exem ) meg azt mutatja, hogy nem mer és fél a dolgok alakulásától, mert nem akarja, hogy szüleivel akármi miatt is rossz viszonyban legyen.
A másik amit meg már leírtam, hogy most mivel fél Ő nem fogja megkérdezni, hogy lemehetnék-e. Először is mert fél a beszélgetéstől, másodszor, fél a nemleges választól és az emiatt benne kialakuló negatív érzésektől, harmadszor pedig, fél az egésztől.
Én pedig tolakodónak érezném, ha nekem kellene megkérdezni azt, hogy mehetek-e. És a dilemma, hogy tettem ugye az ígéretem és az adott szó kötelez.
Nem töketlenkedek, de mivel én is jámbor emberke vagyok ezért inkább magamat sodrom bajba, mintsem, hogy másoknak ártsak. Tudom ez is hülyeség, de személyiségemből fakad, amit sokszor sok helyzetben nem értenek azok akik miatt teszem. Magyarázkodni pedig kifejezetten nem szeretek, mert ha már meg kell magyarázni dolgokat, akkor a beszélgetés előtt már rossz ítélet született rólam. -
#4994
el_bandi_2
csendes tag
edipqe
#4990
el_bandi_2
csendes tag
Szerintem pedig nem ez gyerekes, hanem ha azért nem teszel meg valamit, azért félsz valamitől, mert úgy gondolod hogy mások szerint gyerekes, és ciki.
I_Am: a két hölgynek (aesir, tildy) már megint igaza van. Velük értek egyet.
Más kérdés, hogy ha én lennék a helyedben, valószínűleg a ''maradni'' utat választanám, ülnék a babérjaimon, bár legbelül tudnám hogy ez töketlenségre, vagy gyengeségre vall.
Kívülről az tűnik okosnak, hogy valamilyen módon meg kéne próbálnod innen kimozdítani a dolgot.
Legelőszöris beszélni a pároddal, hogy még mindig, teljesen olyan biztos-e ebben. És hogy vajon a szülei hozzáállását a tetkókkal szembeni előítéletek okozzák-e, vagy az az egy ominózus telefonbeszélgetés.
A legbölcsebb egyébként vsz. a ''lassú víz partot mos'' elve: ahogy mások is írták, sokat ott lenni pároddal és szülőkkel, de alkalmasint közös programot is szervezni, ne teljen el az egész idő úgy hogy nem beszéltek. Beszélgessetek. A legnehezebb persze ezt megszervezni, igazából ha nem spontán, hát megette a fene. De ha van alkalom, meg kéne ragadni... Persze kell olyan szitu hogy lehessen alkalom. Apukával elmenni túrázni, akár...
Anyukát meggyőzni úgy hogy te főzöl nekik valami igazán jót...
De csak ötletelek. -
válasz
Kokkantas
#4988
üzenetére
ártani?
mit veszíthetek? maximum egy illúziót.
már olyan mélypontokon jutottam túl, hogy már rosszabb nem lehet...
igazából szeretném megmutatni, hogy erősebb vagyok, mint ő.
nem is neki, hanem magamnak.
na jó, nem, csak dumálni akarok vele, meg normálisnak látszani, ennyi.
meg tényleg az életem része volt, és érdekel, hogy mi van vele.
lehet, hogy pár napig utána depis leszek...
de holnap estére már be van készítve egy üveg becherovka az ivócimborámnál...
[Szerkesztve] -
holnap találkozom az exemmel. Hogy miért? nem tudom.
igazából semmi értelme nincsen...
nem is várok tőle semmit.
két hónapja szakítottunk, és másfél hónapja nem láttam.
igazából kurvára hiányzik, nem is a nő, hanem az ember.
nem tudom, hogy viselkedjek vele.
azt hiszem, felveszem a páncélomat... -
EQMontoya
veterán
És nem hiszem azt el, hogy felnőtt emberek ne tudjanak kommunikálni akármiröl ha a helyzet úgy hozza. És most úgy hozta.
Van, hogy képtelenek... Mert egyszerüen primitivek hozzá. Exem őseinek se volt érve arra, h mi bajuk velem, de azért mindig csináltak vmit, h éreztessék velünk, h szerintük ez a dolog igy nem jó. Én meg békés emberke vagyok, és jóakaratú is, igy ha valakinek nincs oka kötekedni, de láthatóan nagyon akar, akkor adok neki okot, és utána kiröhögöm csúnyán. Ő is jól járt, mert kötekedhet, én meg nevettem egy jót. Ezt ex ősei nem dijazták, pedig csak azt kapták meg, amire vágytak -
I_Am
veterán
És igen, a másik oka annak, hogy nem tudtam 100%-osan feloldódni, hogy úgy éreztem, nem érkezett még el az idő arra, hogy ilyen szinten megmutassam magam a Szüleinek. Amikor reggelinél vagy ebédnél csuklóig begombolt ingben kellett ennem és még arra is figyelnem, hogy a kézélemen lévő tetoválást se lássák meg miközben a villával vagy a kanállal eszem, hát azért nem kis gátlásokat hozott elő belőlem. Azt nem tudom, hány tattoomról tudnak, csak azt, hogy tudják, hogy van legalább kettő. De mivel számukra ez kényes téma inkább nem feszegettem. Hosszú ujjú pulcsiban ültem a meleg szobában és már izzadtam, de akkor sem tűrtem fel az ujját, figyeltem arra, hogy ez akkor ne jelentsen problémát a megítélésben.
Amugy a túrázásra visszatérve, Apukája túravezető, tehát nem miattam ment el túrázni, hanem mert meg volt beszélve előre.
Neked is vannak tetkóid? Nem is tudtam?
szerk:
Amugy most értem haza kedvestől a suliból, mert lyukas órája volt és mivel ritkán eszik normálisan a suliban, ezért csináltam neki egy kis salátát és megleptem. Nagyon örült neki.
szepi:
Hidd el, ha lett volna alkalom, nem tétováztam volna. De magamon kívül figyelnem kellett nagyon a kedvesre is, akinek még teljesen új volt a helyzet, hogy a szülei normálisan állnak a dolgokhoz. (és most merül fel bennem a kérdés ami bennük is: vajon Ők is csak megjátszották magukat? Nem foglalkozom a dologgal, csak elgondolkoztam azon, hogy simán feltehetném én is a kérdést és beállithatnám én is a magam részéről a dolgokat, de mégsem teszem, ahogyan nem tettem az első év után sem és azzal, hogy lementem én nyitottam, azzal, hogy beengedtek pedig Ők. Csak itt elakadt a dolog akkor.) -
aesir
veterán
-
szepi79
őstag
hát... azért biztos volt olyan alkalom, amikor te is kezdeményezhettél volna beszélgetést... pl. amikor az anyukája főz a konyhában, akkor odamész segíteni vagy csak dumálni, stb. meg gyakrabban is lehetett volna menni.. na mind1, sztem ezt az irányt, hogy ''mi lett volna, ha'' hagyjuk, egyrészt most nem ez a lényeg, másrészt meg ezen már utólag nem lehet változtatni...
-
I_Am
veterán
válasz
szepi79
#4974
üzenetére
Kétszer voltam lent eddig. Egyszer február 3-án (névnapomon) érkeztem délután fél 5-kor. (azt nem emlitem meg, hogy páromol kívül senki nem gratulált meg) Ez volt az első leutazásom. Édesapjának egy üveg finom bort, édesanyjának egy csokor szép virágot vittem. Gyakorlatilag a Berzsenyi iskola szalagavató báljára mentem le, mert párom öcccse táncolt. Este már készülődés, gyakorlatilag csak pár szót tudtnuk beszélni édesanyjával, mi van velem, mit melozok, jól vagyok-e. Éjjel hazaérkezés, már mindenki aludt. Délelőtt felkeltem, apukája elment kirándulni (túrázni), édesanyja főzött, mi meg tévéztünk összebújva. Furcsa volt a helyzet kedves számára és ezt észre is vettem, kezdeményezés azonnali önbizalomhiány miatt elvetve.
(pont én, a nagyszájú, nem akartam semmit elrontani, ezért inkább nem nyitottam) Aznap délután hazajöttünk.
Második alkalommal meg vasárnap érkeztem és kedden jöttünk vissza. Hétfő, kedd munkanap, mi otthon mert rossz idő volt. Hazaértek a szülök, apukája még sok email-t intézett, mi tévéztünk, anyukája korán lefeküdt. Nem úgy alakultak a dolgok, hogy beszélgethessünk. -
I_Am
veterán
válasz
szepi79
#4970
üzenetére
Akkor viszont ennek is el kell jönnie és jobb ha előbb mint késöbb.
Igazából a szavaimból kivehető volt, hogy mit érzek párom iránt és mit képes lennék feladni miatta. Gyakorlatilag bármit és mindent, akárhol, akármikor.
A szüleit nagyon okos embereknek tartom, Édesapját nagyon megfontolt embernek, ezért bízok abban, hogy a beszélgetés, az igazi ismerkedés talán sikeres lesz. És ha nem lenne az, akkor mi értelme van annak, hogy két ember élete nem tud nyugodt vágányokra terelődni?
Félek most az idő ellenem dolgozik, nem vagyok egy türelmetlen alkat, megtanított már az élet arra, hogy az idő mindent megold. De most látom, hogy a megoldást magamban kell keresnem és csak ezt látom helyesnek. De emellett, ott van az ígéretem páromnak. Komoly dilemma.
szerk: még attól is tartok, hogy olyan gondolat születik kedvesem fejében, hogy én befolyásolni akarom a szüleivel szemben. Holott ez pont nem célom. Célom csak annyi, hogy a nagyfokú szülői befolyást tényleg megalapozottá tegyem, hogy ne a megalapozatlan légből kapott és elképzelt dolgok miatt szóljanak bele, hanem ismerjenek meg és ezek után próbáljanak véleményt formálni dolgokról ha már annyira szeretnének. -
I_Am
veterán
válasz
szepi79
#4966
üzenetére
Nem azért mondta, hogy ne menjek mert Ő ismeri, hanem azért mert attól fél, hogy ha nem sül el jól a dolog, akkor az is rajta fog csattanni. De azt nem látja be, hogy most is rajta csattan a dolog, mert Ő emészti magát, engem meg az emészt, hogy Ő emészti magát. Méreg az egész és vagy ''felmosom'' vagy hagyom, hogy megmérgezzen minket.
Gyakorlatilag ennyi az egész. Mindig a félsz és az önbizalomhiány dolgozik benne.
És nem hiszem azt el, hogy felnőtt emberek ne tudjanak kommunikálni akármiröl ha a helyzet úgy hozza. És most úgy hozta. -
szepi79
őstag
Azt hiszem hasonló cipőben járunk. Én azért is nem irogatok ide, mert amikor még a saját tetteimben sem hiszek, akkor hogyan adhatnék hiteles és biztos tanácsot másnak?
nos, énnekem most ilyen önbizalomhiányi problémáim (jelenleg) nincsenek, viszont csak azon esetekben osztom az észt, amikben határozott véleményem van.
Ti mit tennétek a helyemben, mennétek vagy maradnátok:
Igen?
Nem?
hát... nem egyszerű az ügy. én már szívtam meg ilyennel (még a közelmúltban is), hogy a párom mondta, ne avatkozzak közbe, mert csak rosszabb lesz. nem hittem el, beleártottam magam, és rosszabb lett.
írtad, hogy a szülei nem ismernek téged. de ugyan fordítva is igaz: te sem ismered a szüleit, a kedvesed viszont igen. ha ő azt mondta, hogy ne menj oda, akkor ne tedd. ha meg ráadásként meg is ígérted neki, akkor pláne ne.
ja bocs, írtad, hogy csak 1 igen vagy nem választ kérsz. szóval: NEM.
[Szerkesztve] -
I_Am
veterán
Jelen helyzetben tényleg nem.
Mennél vagy maradnál? Hagynád, hogy a párod mérgezzék olyan gondolatokkal, amik felőrlik és nem engedik kibontakozni vagy sem?
Eddig hagytam, mindig mondta, hogy tudja, högy az Ő dolga megoldani. Most tényleg hibásnak érzem magam, mert a rámcsapás után már tényleg túlreagáltam a dolgot a kelleténél. Viszont mondta, hogy most lerombolva érzi azt amit eddig felépítettünk szüleivel és fáradt újra elkezdeni az egészet, unja, hogy magyarázkodnia kell, mert nem szeret magyarázkodni, nem szereti ha szembesülnie kell a hibáival és szembesítik vele. A szíve hozzám húzza, a gondolatai összezavarodottak a szülei miatt, mert egy évig már átélte azt amiről azt hiszi újra eljött.
Mennél vagy maradnál? -
I_Am
veterán
válasz
szepi79
#4958
üzenetére
Csatlakoznék hozzád.
Azt hiszem hasonló cipőben járunk. Én azért is nem irogatok ide, mert amikor még a saját tetteimben sem hiszek, akkor hogyan adhatnék hiteles és biztos tanácsot másnak? Összezavarodtam azt hiszem, nem kicsit. Viszont az elég érdekes, hogy megint az az érzésem van, hogy nem érdekel a tisztánlátás, csak nyugalomra vágyok már végre. Ehez viszont tudom, hogy nekem kell lépnem.
Egyetlen tanácsot kérnék Tőletek, pusztán igen vagy nem válasszal, mert döntésképtelen vagyok.
Párom szülei hallván 3 hete a veszekedésünkböl egy fél perces dolgot a telefonból kiszűrődve átmentek negatívba, ezzel jól lehúzva páromat, aki miután átlátta a dolgaimat és, hogy miért akadtam ki megbocsátott. Viszont tömve van a feje olyan dolgokkal, amik _hazugságok_ és hitetlenek és nagyon nem igazak rám illetve ránk nézve.
De úgy mondta el nekem ezeket párom, hogy megigértette velem, hogy nem megyek le hozzájuk, nem beszélek ezekről a szüleivel, hagyom az egészet. Egy éven keresztül ez ment mire elindult a dolog valamerre. Addig tartott Neki, hogy leüljön a szüleivel és elmondja unja, hogy a hátam mögött engem szidnak amikor nem is ismernek és esélyt sem adtak arra, hogy megismerjenek. Most az van, hogy én biztosan csak megjátszottam magam amikor nálunk voltam napokat. (marha jó színésznek néznek, komolyan) Viszont az is van, hogy Apukája egy nyugodt, figyelmes embernek ismert meg és mivel hallotta, hogy milyen hangerővel beszéltem a telefonban (egy buli kellős közepén a dübörgö zene mellett, matta részegen, amikről viszont nem tud), azt mondja, hogy senki nem veszekedhet a lányával és nem beszélhet vele így, mekkora egy szemétláda vagyok.
Nem ismer, nem tud semmiről, csak fél percet hallott a hangeröböl. Azt sem tudja, hogy előtte a lánya rámcsapta a telefont és egyböl ki is kapcsolta, mert nem adott igazat, holott igazam volt abban a kérdésben amin összekaptunk. Mert akkor még csak összekapás volt. Ezután ment fel a pumpám és keltem ki magamból, hogy nemcsak, hogy rámcsapja a telefont, de még ki is kapcsolja. Ezért hivtam fel vezetékesen és kértem számon ezt rajta, ezt hallotta Apukája.
Lényegi kérdés amiért ezt leírtam. Tehát megigértette velem, hogy nem próbálok meg beszélni a szüleivel. Azt helyesnek találta, hogy írjak le mindent egy email-be Édesapjának, persze előtte lektorálni akarja.
Viszont én tudom, hogy ez igy jelen helyzetben semmit nem jelent. Nemcsak, hogy személytelen, hanem semmit nem ér. Megy a kukába a levél, mert ha kérdés is merülne fel, nem lehet feltenni, belekérdezni a mondandóba. Tudom, hogy az egyetlen járható út az lenne, ha lemennék és odaállnék szülei elé, hogy az eddig elmaradt beszélgetéseket, ismerkedést tegyük már meg. Mert amikor lent voltam nem beszélgettünk semmit, nem kérdeztek én pedig nem kezdeményeztem azok után, hogy egy évig mit kellett átélnem.
Viszont a csavar az egészben, hogy ha ezt megteszem és Velük sikerül rendezni a dolgokat, akkor meg megszegem páromnak tett ígéretem és nem az fog számítani számára, hogy rendeződtek a dolgok, hanem _csak az, hogy megszegtem az ígéretem_. Nem fogja látni a fától az erdőt és ez új problémát szül.
Ti mit tennétek a helyemben, mennétek vagy maradnátok:
Igen?
Nem? -
szepi79
őstag
de legalább őszinte?
amúgy meg, csak hogy ON is legyek:
Akinek van nője, azért sír, akinek nincs, azért, akire ráhajt egy csaj, azért...
én speciel már rég voltam itt sírni, most is csak beleolvasgatok a topikba, hátha valakinek határtalan bölcsességemre van szüksége ahhoz, hogy végleg elszúrja a nőjével a kapcsolatát
) -
Boxiné
aktív tag
Valahogy az az érzésem, hogy te saját magadat bizonytalanítod el. Hiszen szereted a párodat, és amikor együtt vagytok szép, és tökéletes minden. Amikor meg egyedül vagy ürességet érzel. Persze, hogy azt érzed, mivel hiányzik neked, szükséged van rá. Ez normális.
Túl sokat agyalsz! Pedig számomra olyan egyértelmű, hogy ki az, aki boldoggá tesz téged.
Nekem legalábbis ez jön le az írásaidból. -
Boxiné
aktív tag
Mostmár aztán a hajam égnek áll tőletek ám. Ennyi nyafka pasit, hát ez hihetetlen. Én sem vagyok az optimizmus mintaképe, de ti sem vagytok kutyulik. Akinek van nője, azért sír, akinek nincs, azért, akire ráhajt egy csaj, azért... Muszáj mindig mindennek a rossz oldalát látnotok? Ébresztőőőőőőőőőőőőőőőőőőő!
És kéretik nem megsértődni ezen, amit írtam!!! -
-
kemény, de racionális világ...
de nézzük az előnyeit :
nem kell neki virágot / ajándékot venni, nem kell elvinni vacsorázni, ide-oda programot szervezni, színház, koncert, kiállítás, mittudomén;
nincs érzelmi sebezhetőség, jaj, mi lesz, ha elhagy, megcsal, stb.
és mellesleg, legalább nem kell aggódni, hogy jó volt-e neki. (''ha fizetsz, ne kérj elnézést jeligére'' )
[Szerkesztve] -
Gh0sT
addikt
Nono, ebben a gazdasági helyzetben inkább asszonyt tart az ember, mert az olcsóbb...
Bár ha nincsenek nagy igények a szex terén, akkor megfontolandó a másik alternatíva is.
Ha jó vagy és bejáratott helyre jársz, - mondjuk valami fősikolás kiscsajhoz - akkor heti egyet elvisel a pénztárca. Ellenben ha igényed van a napi egy, esetleg kettő numerára, akkor nincs mese, asszony után kell nézni.
Kemény világban élünk...![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
edipqe
senior tag
válasz
EQMontoya
#4940
üzenetére
mert tudom milyen ha velem van és tudom milyen ha nem.
A jövővel is bajok lehetnek. A tanszékem tök jó fej velem és mehetnék pl: a podzdami egyetemre gyakra+szakdogát írni, vagy japánba. De a párom szeretne angolszász területre menni velem, hogy gyakorolhassa az angolt. Ezért a területek európában ahova mehetnék erősen bekorlátazottak (Wales vagy Anglia; a skótba vagy az írbe beleszakadna eleinte, vol már dolgom skótokkal tök jó a kiejtésük ). Ami karier szempontjából nem előnyös. -
edipqe
senior tag
dehogy nincs értelme, ha akarod adok msn címet haverról és Ő majd simán meg fog győzni
még pitizik is, nem azt fogj érezni, hogy kihasználták és/vagy megalázták hanem azt hogy igen, siker: belegebedek, a véremet is kiszívja teljesen, de siker, van nőm most.
ma elmentem a párommal tekézni (sose tekézett még), úszni, filmeztünk, meg pihentünk.
és ma tök jó volt vele, azt éreztem hogy érdemes harcolnom és szenvednem ezért a kapcsolatért, mert ha végre 1 üt lehetünk akkor learathatom a gyümölcseit, és élvezhetem majd a boldogságot, csak addíg ki kell bírni. Mondtam, ecsetelgettem neki hogy seretném ha Ő is azon lenne, hogy minden nap meghódítson, és hogy magán is változtasson ,hogy csilloghasson a szemem ha látom vagy velem van.
Ha 1üt vagyunk akkor nem vagyok annyira elkeseredve+nem vagyok annyira bizonyytalan.
Akkor vannak lelki húllámvölgyeim ha nincsen velem. De ez nem tudom normális-e. Vannak akiknek az se számít ha hetekig nem látják 1mást. Az én érzelmeimet sztem ha 1 hónapig nem látnám akkor teljesen lenullázná az üresség ami nélküle körbevesz. Félek. Ha ennyire könyen változnak az érzéseim, ennyire könnyen meg tud inogni a hitem bennünk amikor nem vagyunk 1üt, lehet hogy nem ő az igazi, de ha mégis? és ez normális?
szépen gördül a neved ha kimondom Ondrisek icu, tök szép.
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
edipqe
senior tag
-
tildy
nagyúr
Errő mingid az jut eszembe,mikor kedvesemék a haveri körben beszélgettek, hogy miylen drága felszedni egy nőt. Ugye meg kell hívni italra, aztán el kell vinni kajálni, moziba, rózsát venni neki, blablabla, és még akkor sem biztos , hogy nem mondja azt , hogy pá, anélkül, hogy akár valami lett volna.
És én ezen azóta is mosolgyok, mert én ''tulképpen'' egy pohár vörösbor után már el sem akartam őt engedni A fent leírt praktikák emg nagy valószínűség szerint hatástalanok lettek volna
[Szerkesztve] -
edipqe
senior tag
válasz
Kokkantas
#4910
üzenetére
a. tetszik nekik és ezértnem tudnak vele olyan lenni mint a többiekkel
b. a nők között az információ áramlás sokkal gyorsabban és hatékonyabban megy mint a pasik között: lehet hogy tudnak róla valamit ami miatt ilyenek vele.
c. esetleg megbántotta az ik csajt a társaságból ezért kollegalizálnak vele a többiek és ezért ilyenek vele. -
edipqe
senior tag
válasz
tekeyagd
#4907
üzenetére
erre akkor mondanám azt hogy rendben van ha fordítva is megy a fejezős dolog. megnézném én azt a nőt aki ki tudna cipelni a tönkhöz 1 pasit és le tudná fejezni. mivel nem valsz. ezért eléggé elítélem. bár az őseim származásánál fogva van pallós jogom, csak hát ugye el lett törölve
pedig nnéha tudnám élvezni -
tildy
nagyúr
válasz
tekeyagd
#4907
üzenetére
Valamit most nagyon kever valaki.
Az embernek ''kiélnie'' magát nem jelenti azt, hogy hogy megcsalni valakit
A fűvel-fával meg: Váljék egészségére, ha neki ez a jó. Egyébként is , van aki 5 pasi/csaj után is már azt mondja :kiélte magát, valaki meg 15 után sem.Ez annyira szubjektív.
Egyébként megitn egyetértek aesirrel. -
tekeyagd
aktív tag
ez hadd ne legyen mindenkinek szimpatikus.
eszembe jut egy nemrég elhunyt székely ismerősöm története. a nagybátyját megcsalta a felesége,aki megfogta a hosszú hajánál fogva,ráfektette a buksit a tuskóra és csett,lefejezte a fejszével az asszonyt. ez a másik véglet,volt is vagy 60 éve az eset,de akkor és ott ez dívott.
nem tartom ezt helyesnek,csak leírtam érdekességképpen... azért akkor egy ilyen bünti sztem pár asszonyka fejében elindíthatta a vezérhangyát,h tán meg kék javulni,vagy nem kéne elkutyálkodni...
Szerintem.
.
)
Mostmár aztán a hajam égnek áll tőletek ám. 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Aktív témák
- Apple iPad A16 128GB, 1 Év Garanciával
- Thinkpad E16 Gen1 16" FHD+ IPS i7-1355U MX550 16GB 512GB NVMe IR kam gar
- X1 Carbon Gen12 14" FHD+ IPS Ultra 7 165U 32GB 512GB NVMe ujjlolv IR kam gar
- ThinkPad T490 14" FHD IPS i5-8365U 16GB 512GB magyar vilbill ujjlolv új akku gar
- Apple Macbook Pro 15.2- A1989 - 13" CORE I5 8259U
- www.stylebolt.hu - Apple eszközök és tartozékok!
- Telefon felvásárlás!! Apple iPhone SE (2016), Apple iPhone SE2 (2020), Apple iPhone SE3 (2022)
- HP ProDesk 600 G5 i5-9500 16GB 512GB 1 év garancia
- Önerő nélkül is elvihető! Részletfizetés. 27 % Áfás számlával Dell Alienware QD-OLED gamer monitor
- 13-14" Új és használt laptopok , üzletitől a gamerig , kedvező áron. Garanciával !
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest