Új hozzászólás Aktív témák
-
#19745
Kernel
nagyúr
megaandrew
#19743
Kernel
nagyúr
válasz
megaandrew
#19743
üzenetére
Csak kicsit félrevitt a Google, mivel az Aurát nem ismerem személyesen. De nem is látok most erre megoldást.
A szokásos távszabályzós RGB-vezérlők rendelhetők, de az teljesen független a számítógéptől, vagy annak zenevezérelt változata is.
-
#19741
Kernel
nagyúr
megaandrew
#19740
Kernel
nagyúr
válasz
megaandrew
#19740
üzenetére
Úgy látom, az RGB LED-szalagok standard technikáját követi (közös pozitív), amihez viszont kaphatók erősítők:
https://www.aliexpress.com/wholesale?SearchText=RGB+LED+amplifier
Erősítőt egyébként hosszú szalagoknál szoktak beiktatni, ahol szakaszonként rá kell táplálni.
Esetedben viszont annyi funkciója lenne, hogy a tápegységre kötve, abból venné a LED-ek meghajtásához szükséges áramot, így sok LED-et elbírna, közös vezérlőjelről.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Kernel
#19716
üzenetére
Érdekes, már le is cserélték a lapot:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Elektrolumineszcens_drót
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hajlékony_fénycső
Pedig volt már rá példa, hogy belefirkáltam a Wikipédiába pár szót vagy mondatot, azt csak hosszú idő után véglegesítették. Ezúttal viszont mélyebben belenyúltam, szinte minden mondaton csiszolni kellett (Google-fordítás szintjén volt az egész), néhol hozzá is írtam, ezt már el is fogadták.
-
Kernel
nagyúr
Vágható, legfeljebb ha a vágási ponton véletlenül véletlenül zárlatba kerülne belső ér a spirállal, azt szét lehet piszkálni, bár nem tudom, erre mennyi az esély.
Wikipédián arról beszélnek, hogy túl rövidre vágva tönkremehet a meghajtó. Terheletlenül bizonyára feljebb szökik a feszültség, hacsak nincs ellátva megfelelő védelemmel.
Ha fel van tüntetve, hogy az inverter milyen hosszra való, azt kell figyelembe venni. Ha meg túl hosszú, attól gyengül a fénye, mert leterheli az invertert.
Mindenesetre, ha már összeakadtam a Wikipédia cikkel, azt már nem tudtam tolerálni, hogy "Elektrolumineszcens drótnak" fordították, ezért írtam egy szerkesztett változatot, ahol több szakmai és nyelvi anomáliát kijavítottam. Majd kíváncsi leszek, elfogadják-e valamikor.
Viszont pont a főcímet már nem lehet módosítani, erről nem én tehetek. Egyébként a cikk többi részében hajlékony fénycsőre cseréltem az elnevezést. Lehet, van jobb lehetőség is, nekem ez jutott eszembe.
Drót szakmailag komolytalan és legalább olyan vállalhatatlan, mint a "cin". Elektrolumineszcens pedig nem a legjobb magyarítás szerintem, kimondani is "kellemetlen".
-
Kernel
nagyúr
Ha USB, akkor 5 V, ha 12 V, akkor 12 V.
Lényeg, hogy kell hozzá az inverter, ami tartozéka, az alakítja át a DC-betápot a meghajtáshoz szükséges AC-ra (-re).
Esetleg olvadóbiztosítékot is lehet beiktatni, ha valaki komolyan gondolja, bár az emberek egyéb dolgokat, ventilátorokat stb. is szoktak a nagyáramú tápra kötni, külön biztosíték nélkül.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pöttön
#19705
üzenetére
Ehhez viszont egy impulzust kellene generálni, külön a bekapcsoláshoz és a kikapcsoláshoz is, amit legegyszerűbb esetben egy relével lehetne átadni a pillanatkapcsolóra. Bár nem azt mondom, hogy én is így oldanám meg, de a relé elhagyásához az elektronikát alaposabban elemezni kellene.
Fontos egyáltalán kikapcsolni?
Főleg a D-osztályú végfokok néma állapotban nem sokat fogyasztanak. Előerősítő, tápegység készenléti árama sem sok általában, de erről meg lehet győződni. Egyrészt az alkatrészek melegedése is árulkodik a készenléti fogyasztásról, meg persze egy mérés is.
Nekem számítógéphez van egy TA2024 végfok, 12 V dugasztáppal (utóbbiból olyan példányt alkalmaztam, ami terhelés nélkül jelentéktelen fogyasztású) állandóan áram alatt.
Most mellékes, hogy a földhurok, illetve azzal járó zúgás miatt nem tudtam a PC-tápra kötni, vagy még így is megoldhatnám a holtidő alatti automatikus lekapcsolást, de annyira jelentéktelenre jött ki az összfogyasztás, hogy értelmetlennek láttam, ezzel külön foglalkozni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pöttön
#19700
üzenetére
Ez mindig konstrukciófüggő, hogy áramszünet után egy készülék megjegyzi az üzemállapotot vagy készenlétbe áll vissza. TV is van többféle, vagy olyan is, ahol menüben állítható, hogy mit szeretnénk.
Tehát ezt legegyszerűbb kipróbálni, hogy konnektorból kihúzva mire áll vissza. Azt sem tudjuk, hogy egyszerű pillanatkapcsoló indítja, esetleg mechanikusan reteszelt kétállású kapcsoló, ami önmagában is "tárolja" az állapotát.
A készenléti állapotnak általában funkciója is van, tehát valamire figyel. Távszabályzóra, vagy aktív sugárzónál a bemenőjelre például. ATX-tápnál is szerepe van a készenlétnek.
Nem mondom, létezik olyan szerkezet is, ahol a mechanikus hálózati kapcsoló megspórolásán kívül semmi látható oka nincs a folyamatosan feszültség alatt lévő (ámbár jelentéktelen fogyasztású) elektronikának.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#19696
üzenetére
Vagy van egyszerű relémodul is, a késleltető nem használható ki, illetve nincs rá szükség, ha az USB-ről kapja a tápot is, tehát nem csak a triggert.
Ebben az esetben, amikor a TV kikapcsol és az USB 5 V megszűnik, a relé úgyis elenged azonnal, hiszen nem kap tápot. Bekapcsolásra sem kell késleltetni, hadd szóljon azonnal.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pöttön
#19694
üzenetére
Külön egységként nem láttam, építeni lehet ilyen áramkört, ami a gyári készülékeknek is része. A jelet erősíteni kell, egyenirányítani, relét működtetni vele, azonnali meghúzással és késleltetett elengedéssel.
Elektronikailag gyerekjáték, alapáramkörök egyébként, de aki nem építget panelokat stb., azt ezt bizonyára nem vigasztalja.
Bizonyos esetekben a TV USB-csatlakozóján megjelenő 5 V is felhasználható kapcsolófeszültségként. Vagy a TV belsejében keresni egy kapcsolt feszültséget, de ez már megbontással jár értelemszerűen.
Vagy létezik master-slave kapcsoló (hosszabbító / elosztó), ami érzékeli a TV felvett áramát (de nem a készenléti áramot, illetve lehet állítható érzékenységű is), annak hatására aktivál egy 230 V-os aljzatot.
-
#19689
Kernel
nagyúr
quailstorm
#19687
Kernel
nagyúr
válasz
quailstorm
#19687
üzenetére
Mehet, sőt elvileg 10,5-14,4 vagy akár 16 V-ot is elbírhat, persze ezt nem ajánlom feszegetni, jó a 12 V is.
Csak 5 A-rel nem tudod megkínálni, majd annyit vesz fel, amennyit akar. Labortápon az áramkorlátot tudod állítani, amit nem illik a kelleténél nagyobbra venni, mert akkor egy zárlat vagy bármilyen hiba esetén nagyobb a kár. Javításoknál épp az áramkorlát előnye, hogy megvédhet bizonyos problémáktól.
Szivargyújtó-dugók belsejében szokott lenni egy olvadóbiztosíték, amit a táplált eszközhöz méreteznek, ugyanis az autóban lévő biztosíték 20 A körül szokott lenni, ami viszont már sok egy olyan eszközhöz, amiben ennyi áram vezetéket, alkatrészeket izzíthat fel.
Optimális lehet a dugóban lévő biztosítéknak megfelelően állítani az áramkorlátot (gyári eredetit feltételezve), ami persze nem zárja ki, hogy kevesebb is elég.
-
Kernel
nagyúr
Próbával meghatározott értékűt, amikor addig próbálkozunk, míg elfogadható lesz. Néhány 100 ohm nagyságrendben valószínűleg. Vagy beiktatni egy trimmert, a fényerő beállítása után lemérni és fix ellenállással helyettesíteni. Vagy maradhat a trimmer állandóra is.
Huzalellenállás túl nagy teljesítményű és méretű, ilyen célra.
De előbb inkább csak kösd párhuzamosan, hátha elmegy úgyis. Lehetne sorba is (kötési irányokat betartva), akkor biztosan azonos áram folyik rajtuk, csak úgy már túl sokra jön ki a két nyitófeszültség összege, gyenge lenne a fénye elvileg.
-
Kernel
nagyúr
Így nem tudsz mit számolni, ha nem ismert az alaplapon már meglévő ellenállás, de nem is kell, mert az eleve biztosít 20 mA körüli áramot.
Ha két LED-et kötsz párhuzamosan, az áram kétfelé oszlik, de ha nem egyformák a nyitófeszültségek, akkor nem egyformán (ilyen előfordul egyfajta LED-eknél is, a gyártási szórás miatt, csak kisebb mértékben).
Ebben az esetben az erősebben világító LED-del köthetsz sorba még ellenállást, próbára meghatározott értékűt, mivel ezt számolni nem nagyon lehet.
-
Kernel
nagyúr
Alaplapnál ezt elég felemásan találták ki valamikor régen, azóta is követik:
https://prohardver.hu/tema/modding_es_elektronikai_kerdesek/hsz_19048-19048.html
Ezért mérsz más feszültséget, mert nem mindegy, hogy mit és mihez képest. De végeredményben az a lényeg, hogy az alaplap tartalmazza a szükséges ellenállásokat és 5V-ra kapcsolja a LED-et, csak másképp.
Eltérő nyitófeszültségű LED-eknél külön beiktatott soros ellenállásnak lehet esetleg kiegyenlítő hatása, vagy annak értékével lehetne "hangolni" rajta.
Az infra távszabályzókban is használatos LED-et találtad meg, azoknak csak a tokja kék.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Morgal
#19649
üzenetére
Először is azt kellene tisztázni, hogy mi veszi fel a zajt, jelentkezik-e rövidrezárt bemenettel, leszabályzott bemenettel, amikor az interfész csak önmagában csatlakozik a géphez, meg a hálózathoz természetesen.
Azt látom, hogy védőföldeléses rendszerű, de az így előálló földhurok a géphez képest nem okoz problémát, a digitális jelátvitel miatt. Egyéb analóg eszközökhöz képest pedig a további körülményektől függ.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Brandynew
#19642
üzenetére
Már a gyorsteszthez is kell egy próbalámpa, két szál vezetékkel, amivel a konnektorba kell nyúlkálni, úgyhogy már ez sem ajánlott kezdőknek és szívbetegeknek.
De még ez sem mutatja meg teljesen az igazságot. Mivel a nulla és a védőföld a betápnál közösítve van, a fázishoz képest mindkettőnél világítani kell a próbalámpának, de azt már nem tudhatod, hogy a falban nem kavarták-e össze ezt a két szálat, ami majdnem ugyanaz, mégsem szabad felcserélni.
Mindenesetre ilyen célra jobb a próbalámpa, mint a műszer, mert a műszer nem terhel, gyenge átvezetésekre is érzékeny tud lenni, megtéveszthet. Öreg rókák 2 db izzót is sorba kötnek, mert az még a 400 V vonali feszültségtől sem pukkan el.
Ugyanakkor az izzós teszt közben gondoskodni kell róla, hogy a lakásban mások ne érinthessenek bedugott mosógépet stb., mivel mi eközben a védőföldre vezetünk áramot, ami addig nem gond, míg jó a bekötés, amúgy elvileg akármi lehetne belőle.
Ezért is vázoltam fel a kockázatokat, hogy aki nem érti, mit csinál, inkább ne is fogjon bele.
-
#19640
Kernel
nagyúr
energy4ever
#19639
Kernel
nagyúr
válasz
energy4ever
#19639
üzenetére
3,3 V-ot az 5V-ból szokták konvertálni, az maradhat terhelés nélkül.
Kiszáradt kondinál az impulzusok tudnak kárt okozni, régen találkoztam ilyen számítógéppel is, ahol az alaplap és CPU is meghibásodott. Fórumokon leírnak néha HDD-hibákat is.
Egyéb készülékeknél (ahol az említett plusz védelmet nem is szokás alkalmazni), még gyakoribb az ilyen, amikor a táp tönkretesz mást is, kondenzátorok hibája miatt.
-
Kernel
nagyúr
válasz
MrDerekas
#19632
üzenetére
Terhelés hatására a negatív visszacsatolás rászabályoz, primer oldalon megtolja egy kis energiával a PWM.
Emiatt viszont a terheletlenül maradt 5 V túlszalad, a feszültségvédelem ezt érzékeli, leállítja a primerkör működését.
Tehát ez két külön dolog, negatív visszacsatolás, stabilizálás az egyszerű dugasztápokban is van. De a PC-tápokban még külön aktív védelem is figyel.
-
Kernel
nagyúr
válasz
MrDerekas
#19622
üzenetére
Oda nem kell, mert az alaplap tartalmazza a szükséges ellenállást, ami egy ilyen LED-en kb. 20 mA áramot hajt át.
A LED ugyanis nem zseblámpaizzó, hanem dióda. Nem egy meghatározott feszültséget kell rákapcsolni, hanem valamennyi áramot. Amikor a zseblámpaizzók után (vagy helyett) megjelentek a LED-ek, az már jó régen volt, de ezt a fórumokon még mindig nem értik sokan.
Ehhez elsősorban a feszültséggenerátoros vagy áramgenerátoros táplálás fogalmát kell megérteni, ami áramköri alapfogalom. Röviden az egyik feszültséget stabilizál, a másik áramot.
A diódának van egy nyitófeszültsége, de azt túllépve tönkremegy, alatta meg nem világít (egyszerűsítve). Ha például egy piros LED nyitófeszültsége 1,65 V, arra érdekes lenne pontosan 1,65 V stabilizált feszültséget kötni, attól tartva, hogy most akkor vagy világít vagy tönkremegy. Pláne, amikor a hőfokfüggés miatt változik a nyitófeszültség is.
Tehát ez nem így működik, van egy ellenállás, ami beállítja a szükséges áramot, a tápfeszültség pedig rugalmasabb határok között változhat.
Nagyon egyszerű egyébként, a példánál maradva legyen 12V - 1,65V = 10,35 V-ot kell ejteni egy ellenálláson.
R = U/I = 10,35V / 0,02A = 517 Ω
Ezt lehet felfelé kerekíteni, hogy inkább kevesebb legyen az áram és micsoda "véletlen", az előzményben is épp 650 Ω szerepel.
-
Kernel
nagyúr
válasz
rlazol
#19619
üzenetére
Nem teljesen egyértelmű, mert a fotón (gondolom) gyárilag mellékelt az ellenállás és azért van feltüntetve a 12 V, mert a kettő együtt érvényes.
Ha nincs külső ellenállás, de 12 V-ra specifikált, akkor viszont benne kellene lenni az ellenállásnak.
Ha így lenne, akkor még az is elképzelhető, hogy csak a bekötést nem sikerült eltalálni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
rlazol
#19616
üzenetére
Pedig az ellenállásos képet a te linkedről vettem.
(#19613) razorbenke92
Folyasztószer nem jellemző szerintem, ilyen szinten nem használnak olyan savas szereket, ami gondot okozhatna. Legalábbis, szórakoztatóelektronikában ilyet én még nem láttam. (Régebbi orosz, KGST stb. technikáktól eltekintve, ma már ez nem így működik.)
Memóriahibák (akár a processzorba integrált vagy külön flash, EEPROM / akármi) hamarabb okoznak ilyet.
-
Kernel
nagyúr
válasz
rlazol
#19612
üzenetére
kipróbáltuk nyers 12 voltról, úgy nem világított. Jó, berakok 1 ohmot, köszönöm!
Ennek semmi értelme, akkor 1 ohmmal sem fog. 1 Ω az elektronika világában szinte egy darab drótnak felel meg, semmi, zárlat.
Ilyen LED-eket 12 V-ra 1 kΩ körüli ellenálláson keresztül lehet kötni, de ha kisebb is, 20 mA-nél nagyobb áram ne álljon elő. A képen látható 650 Ω épp megfelel a követelménynek:
Ha ezt lehagytad róla, vagy 1 Ω ellenállással helyettesítetted (kvázi rövidzár, 10 A áram) a belső LED egy pillanat alatt elpukkant, észre sem vetted a villanást. Főleg, ha mindkét irányban "ellenőrizted", hogy minél biztosabban elszálljon.
Ott vajon melyik kettőt kell használnom?
Három közül kettőt valószínűleg. Ezt vakon ki mondja meg, nem tudom, milyen kapcsoló, milyen jelzésekkel stb.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Diniboy
#19602
üzenetére
Terhelés nélkül nem mérvadó, mert energiatakarékos megoldások is léteznek, ilyen a burst-módú tápvezérlő, ami üresjáratban impulzuscsomagokra áll be. Így minimalizálható az alapjárati melegedés, vagy mondhatnám semmisnek is. Az sem számít különösebben, ha bedugva marad a konnektorban, annyira jelentéktelen a fogyasztás.
Ilyen tápoknál halk kattogás is észlelhető, közelről fülelve.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Grave_444
#19592
üzenetére
Noha még nem kaptam kézhez, vagyis nem kipróbált, de múltkor az eBay-topikban ajánlották, dolláros akcióban:
https://www.gearbest.com/other-consumer-electronics/pp_1258288.html
Itt is van belőle bőven:
Electric Jewellery Metal Plastic Glass Wood Engraver Pen
Ez mondjuk más téma, wolfram-karbid karctű:
https://www.aliexpress.com/item/-/32817998440.html
A recés gold változatot rendeltem, stabil fogása van, nagyon hegyes és az üveget is nagyon karcolja. (Mellékes, hogy nem akarok gravírozni ezekkel, másra is használható).
-
Kernel
nagyúr
válasz
bugizozi
#19577
üzenetére
Itt inkább a 100 % kérdőjelezhető meg, mivel ez egyszerű tranzisztoros, emitterkövető áramkör, ahol van egy B-E feszültségesés, így max. állásban a 12 V-ot nem tudja átadni.
További kellemetlenség, hogy a veszteséges szabályzás miatt ezeknél a tranzisztor jó forró tud lenni, terheléstől függően. Ezért valamilyen hűtést kapásból illene rászerelni, de három komolyabb ventilátor még akkor is kicsit túlzó elvárás lehet.
Leszabályozni lehet elvileg, csak bírjon elindulni, a gép bekapcsolásakor. Túl alacsony tápról nem indul, de ezt talán nem is kell mondani.
Minimális feszültség valószínűleg be van állítva, az ellenállásosztóval.
-
#19566
Kernel
nagyúr
SoulReaver
#19563
Kernel
nagyúr
válasz
SoulReaver
#19563
üzenetére
Nem foglalkoztam ilyenekkel, de lehet látni képeket, ahol kapcsoló van rajta:
-
Kernel
nagyúr
válasz
ADAM1337
#19554
üzenetére
Alapvetően a powerbank akkujának 5V-ra felkonvertált feszültséget nincs értelme visszacsökkenteni mondjuk 4,2 V-ra. Szakmailag inkorrekt, nem szép megoldás, ráadásul minden átalakítás veszteséggel jár. Amellett a terhelhetőség is csökken, ha a konverterek nem bírnak annyit, amennyit az akku egyébként ki tudna szolgálni.
Jobb közvetlenül bekötni, pontosabban a túlmerítést is megakadályozó védelmen keresztül.
-
Kernel
nagyúr
válasz
-Solt-
#19546
üzenetére
Amikor valaki kihúzza a TV-ből a központi antennát és megrázza, laikusok azt is szokták csípésnek nevezni, holott szakmailag "rázás" a jó elnevezés. Érzésre is, illetve az AC 50 Hz feszültségkülönbség miatt is, ami a központi antenna és a készülék között természetes módon előállhat.
De ha máshol szakad meg a kör, akkor is érezhető ugyanez. Okozhatja olyan tápegység, ami földelt, de olyan is, ami földeletlen, de hálózati kapacitív osztást képező zavarszűrőt tartalmaz, majd ezek találkozása egymással, illetve a központi antenna szintjével, akár több készüléken keresztüli galvanikus csatlakozással.
Tehát itt egész rendszerben kell gondolkodni a helyzet átlátásához, ami így fórumon keresztül, félszavakból nem megy általában.
A jelenség ismertetőjele ugyanakkor, hogy műszerrel is mérhető, állandó feszültség áll elő, két csatlakozó között, amit épp össze akarunk dugni vagy már kihúztuk.
-
Kernel
nagyúr
válasz
-Solt-
#19544
üzenetére
Normális esetben a számítógép a hálózati konnektoron keresztül a védőföldre csatlakozik, ezzel együtt a fémház, az USB GND stb. csatlakozók is. A cockpit fémváza is (ha van) ezzel összeköthető.
Ha van egy kisülésed, mondjuk a parkettáról, szőnyegről vagy ülésről a GND felé, az elvezetődik és nem okoz semmi gondot. Tehát itt nem azt kell nézni, hogy volt egy szikra, hanem azt, hogy mihez képest. Mire hatott?
Miután egy videóra is hivatkoztál, ahol azonos hibajelenség szerepel, nekem ez inkább tűnik valamilyen típushibának, mint ESD problémának. De más szempontból is (valószínűség / realitások / szakmai tapasztalatok például).
Ennek az igazi módja persze az lenne, hogy nem a sötétben tapogatózni, hanem megkeresni a hibát, illetve hibás alkatrészt, abból lehet következtetni a hiba okára.
-
Kernel
nagyúr
válasz
MrDerekas
#19518
üzenetére
Majdnem 5 V feszültséget ad, mivel a kapcsolótranzisztor levesz is belőle, valamint ellenálláson keresztül, ami a zárlat ellen is véd, illetve a külső LED-nek egyébként is kell.
A kapcsolóban is van egy LED + ellenállás, de még így is marad annyi áram, hogy világítson, mivel a LED érzékeny.
A 12 V-osban nagyobb ellenállás van, az 5 V-osban kisebb, az így beállított LED-áram alapesetben kb. 20 mA lenne (standard érték, ennél kisebb terhelhetőségű LED-et nem gyártanak / nem láttam még).
-
#19471
Kernel
nagyúr
quailstorm
#19470
Kernel
nagyúr
válasz
quailstorm
#19470
üzenetére
Ezt sokan félreértik, fázisceruza jelezhet a laptopon is, ha annak tápegysége, hálózati dugója nem védőföldes.
Kettős szigetelésű tápegységekben vannak beépítve kis kapacitású zavarszűrő kondenzátorok, ami a fázist és nullát is átvezeti a kimeneti GND-re.
Feszültségosztót létrehozva így épp 115 V állhat elő, de ez terhelésre leesik, még a multiméter is kevesebbre méri. Mindez normális és az emberre ártalmatlan.
Normális esetben a HDMI-csatlakozókra is ártalmatlan, mert bedugáskor először a shell / GND érintkezik, ami két készülék között a feszültségkülönbséget megszünteti.
Tehát a tervezés hot plug, más kérdés, hogy a gyakorlatban mégis mennek tönkre HDMI-bemenetek, áram alatti dugdosás miatt.
Ilyen szempontból biztonságosabbnak tartom a védőföldes rendszerű készülékeket, mert azoknál a GND / fémváz a konnektorban találkozik, azonos szintre kerülnek. Így nincs különbség a jelcsatlakozók között sem. Földhurok lesz ugyan, ami az analóg jelátvitelt megzavarja, a digitális, szimmetrikus / földfüggetlen átvitel érzéketlen erre.
-
#19469
Kernel
nagyúr
quailstorm
#19468
Kernel
nagyúr
válasz
quailstorm
#19468
üzenetére
Elsőre inkább a csatlakozó erősítővel vagy PC-vel (vagy amivel használod) kellene összetestelni.
Kettős szigetelésű készüléket hivatalosan egyébként nem szabad barkácsolt védőfölddel ellátni, mert az lerontana egy jobb érintésvédelmet rosszabbra. Elvileg ugyanis előfordulhatna, hogy máshol keletkezett hiba miatt feszültség jelenik meg a konnektor védőföldjén.
Gyakorlatilag viszont, ha egy földelt PC-hez vagy egyébhez csatlakozik például, akkor már úgyis mindegy.
Másik módja ennek az lenne, hogy eleve védőföldes tápot használni, mert azoknál a kimeneti GND (negatív) direktben megy a védőföldre. De akkor a biztonság kedvéért méréssel is ellenőrizném, hogy itt a táp negatív vezet-e a fémházhoz, illetve RCA GND-hez:
Viszont ezek a nagyobb teljesítményű lapotop és hasonló tápok általában, aminek a feszültsége is több. Hacsak nem kötsz utána egy step down konvertert. A kisebb teljesítményű kategóriában a kettős szigetelés a jellemző, noha ez nem a teljesítménnyel van összefüggésben.
-
#19461
Kernel
nagyúr
#Morcosmedve
#19460
Kernel
nagyúr
válasz
#Morcosmedve
#19460
üzenetére
Itt láttam ilyeneket, csak egy példa:
-
Kernel
nagyúr
válasz
Goblin12
#19454
üzenetére
Nekem a spájzban sokáig csak le volt téve a polcra egy alaplap, de később csináltam egy állványt, részben azért is, hogy ne hajoljon, illetve a csatlakozások is így jobban irányba állnak.
19 mm-es maradék bútorlapot (barna) T-alakban a szokásos lapcsavarokkal rögzítettem (piros).
Erre ment egy házból származó alaplaptartó lemez (fekete). Ezen gyárilag vannak olyan kulcslyukszerű rések, amivel pont fel lehet akasztani a csavarok fejére.
Az alaplapot (zöld) felszereltem a fekete tartóra, utána rá tudom akasztani a kiálló csavarokra:
Táp csak mellette van, az adattárolók (szürke) pedig egy polccal feljebb sorakoznak, onnan kanyarodnak le a SATA-kábelek az alaplaphoz.
A monitor és egyéb kábelek pedig a falon fúrt lyukon jönnek át. Mindezt a zajmentesítés miatt építettem ki már sok éve.
Valamikor volt rendes ház is kitéve, de később leszoktam róla, így egyszerűbb az alkatrészek cseréje is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
maigret
#19439
üzenetére
Ez így nem mond semmit, feszültségosztóként van bekötve, ha nem kap (elég) feszültséget, akkor nincs mit osztani sem.
Akkor lehetne hibás, ha a két potméter két végén egyforma feszültségek vannak, de középen már nem adja le az egyik. Sőt, még akkor is lehetne jó, ha valami ráterhel és az húzza le.
-
Kernel
nagyúr
válasz
maigret
#19434
üzenetére
A kollektoron adja le a hőt, azért is van fémesen kivezetve. Lehetne olyan szükséghelyzet, hogy valaki fordítva rögzíti, nyilván az is jobb a semminél.
De a szabályos módja a vékony, lyukkal ellátott szigetelő, ami hagyományosan csillám, hővezető zsírral kenve, illetve később megjelentek a csillámot kiváltó egyéb anyagok, mint ez a szürke, hajlékony lap is például:
A tiédhez persze nem kell szigetelőgyűrű, mert más a kiképzése.
-
Kernel
nagyúr
válasz
maigret
#19428
üzenetére
A régebbi esetnél egy potméter és egy tranzisztor volt, utóbbi túlmelegedett és megégett.
Itt az alsó tranzisztornál látszik, hogy fokozott hőterhelésnek volt kitéve, hűtés kellett volna neki. A dióda forrasztása is megéghetett, talán a tranzisztor is meglazult, a megviselt pontokat át kellene forrasztani, lehetőleg sok gyantával:
Ennek ellenére nem biztos, hogy hibás a tranzisztor (sokat kibírnak) vagy mégsem.
2SD882 tranzisztor helyettesíthető hasonlóval. Mérni kellene feszültségeket, testhez képest.
Egyik csatorna sem működik? Az is lehet, hogy ahol piros nyíllal jelöltem, elvált a forrasztás és egyik kollektor sem kap tápot.
-
#19381
Kernel
nagyúr
SupernovaHUN
#19380
Kernel
nagyúr
válasz
SupernovaHUN
#19380
üzenetére
Direktben attól függ, a végfok valószínűleg nem is 5 V-ról működik, hanem többről, ehhez alaposan át kellene nézni az áramkört.
A termisztor csak egy hőfokfüggő ellenállás, ami megmérhető, fix ellenállással is helyettesíthető. Az akkuban a negatívval közös szokott lenni a másik vége. Akár ki is szedhető belőle.
Vagy elég lekötni az akku pozitív vezetékét, a másik kettő marad. Vagy egyszerűen csak rákötni az akkura 4 V-ot, ami maradhat rajta állandóra. A rossz akku ilyenkor általában már nem vesz fel áramot, megnő a belső ellenállás.
Ha átvezetéses lenne, akkor pedig melegedne, azt észre lehet venni. Csak azért nem írtam 4,2 V-ot, nehogy véletlenül túltöltődjön, de nem valószínű, ilyen állapotban. Tehát több lehetőség is van.
-
#19379
Kernel
nagyúr
SupernovaHUN
#19378
Kernel
nagyúr
válasz
SupernovaHUN
#19378
üzenetére
Szabályzóval, esetleg egy alkalmas diódával csökkentve működhet.
Step down konverterből az elavult LM2596 nem javasolt ilyen kis különbség áthidalására, mert emitterkimenetű, a kelleténél több feszültség esik rajta. FET-kapcsolós viszont az XL4005 / 4015 széria, ezeken nem sok esik.
Mindamellett szakszerűséget és hatásfokot tekintve nem a legszebb megoldás, először csökkenteni a feszültséget, utána növelni. Elegánsabb lenne – az áramkör elemzése után –, direktben táplálni, de kétségtelen, hogy ehhez megfelelő jártasság is szükséges.
-
#19377
Kernel
nagyúr
SupernovaHUN
#19376
Kernel
nagyúr
válasz
SupernovaHUN
#19376
üzenetére
Attól függ, hogy a termisztor hiányában letilt a működés vagy nem.
Viszont az akku 4,2 V végértékig töltődik. Ha azon a ponton 5 V-ot küldesz rá, abból is lehetnek problémák, vagy épp károkozás, áramköri felépítés függvényében.
Az akku feszültségét valószínűleg megemeli egy step up konverter 5 V-ra, amiről működik a rendszer, de erről méréssel meg kell győződni pontosabban.
Az sem biztos, hogy USB-ről 500 mA elég a működéshez, mivel az eredeti felállásban az akku pufferszerepet is betölt, ennél nagyobb áramot is képes biztosítani.
-
#19375
Kernel
nagyúr
SupernovaHUN
#19374
Kernel
nagyúr
válasz
SupernovaHUN
#19374
üzenetére
T az akkuhoz rögzített termisztor, annak segítségével érzékelheti (konstrukciófüggő) a túlmelegedést, akár töltés, akár terhelés közben.
A másik két vezetéket bizonyára nem kérdezted komolyan.
Integrált védelemmel ellátott, kétcellás akkunak néz ki (B1 és B2 battery), párhuzamos kötésben, ha jól látom. De ha a P- és B- direktben össze van kötve, akkor nem ott van a védelem.
-
Kernel
nagyúr
válasz
GeRbo_92
#19359
üzenetére
Nem sok értelmet látni benne, legfeljebb az alaplapi csatlakozónál több tűn oszlik el az áram. Kérdés, mennyire van terhelve, fontos ezzel foglalkozni?
Amúgy meg a plusz kábeldarab plusz kontaktus, hibaforrás, ellenállás, amin feszültség eshet, melegedhet, beéghet, szerencsétlen esetben. Magam részéről kerülném, ha az alaplapi csatlakozó anélkül is bírja a terhelést.
Ha nagyon komolyan akarnám venni a dolgot, a tápra szerelnék egy 8-as csatlakozót, de úgy, hogy annak minden pontjára egy szál vezeték menjen (a táp belsejéből, nem csak toldozgatva).
-
Kernel
nagyúr
Mert az LM317 lineáris szabályzó, emitterkimenetű, amin esik némi feszültség. Itt nem is csak a kb. 0,8 V B-E feszültségről van szó, de bázist sem lehet teljesen felhúzni benne.
Viszont tudomásom szerint a PC-ventilátorok tápja is meghajtható PWM-szaggatással, sőt még jobb is (ha FET-kapcsolós), mert azon nem esik szinte semmi. Igaz, nem próbáltam még soha.
Itt nyilván nem a PWM-vezérlés másik módjáról beszélek, ami a 4. tűn keresztül történik, más elven.
Mindamellett ennek az lenne a logikus módja, hogy a step up konvertert kellene szabályozni, igény szerint. Ha 5 V megy be egy ilyen áramkörbe, akkor kb. 5 V-ig le is lehet menni (meg amennyi a belső diódán esik).
-
Kernel
nagyúr
válasz
Dani_kp
#19333
üzenetére
Ha a ház tartalmaz végfokpanelt is, akkor annak bemenetén lehet hangerőszabályzó, a vonalkimenet után. (Igaz, a vonalkimenet után akkor is lehet, ha külön van a végfok.)
Ha arra gondoltál, hogy a Windows-hangerőt kellene változtatni, akkor én is csak egy gyors Google-keresésre tudok támaszkodni:
http://www.instructables.com/id/Digispark-Volume-Control/
http://www.instructables.com/id/PC-Volume-and-Media-Controller/Vagyis nem garantálom, hogy nincsenek más lehetőségek, nekem most ezt dobta a gép.
-
Kernel
nagyúr
válasz
togvau
#19327
üzenetére
A szikrázásnak elvileg meg kellene szűnni, ha nem, akkor egyéb gondok is lehetnek. De ez a dolognak csak egyik része, azért is írtam utána a másik hozzászólást.
Amit pedig írtál:
Egyébként a koax önmagában is ráz nem gyengén ha zárom a középső rezet és az árnyékolást.
Ez sem normális jelenség, utalhat folytonossági hibára az árnyékolásában. Nem is magára a kábelre gondolok itt, bár szokták néha ajtózáródásba is tenni, megtörni, de az árnyékolóharisnyát nem olyan egyszerű megszakítani.
Csatlakozási, szerelési problémák inkább, vagy gyenge minőségű kábel.
A kábel eltérő potenciálon van, az gyakori, de a belső-külső között akkor sem lehet ilyen feszültség.
Egy számítógép lehet zavarkibocsátó, ami egy középhullámú rádióval is detektálható, ahogy már említettem. De egy szakszerűen összerakott koaxiális kábelrendszerbe az nem szokott beszűrődni. Főleg, amiben megfelelő a sávok jelszintje, azt nem bírja elnyomni egy kis zavar, tehát ez egy másik feltétel.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
maszati
#19313
üzenetére
Halott ötlet. Az elektronikus trafónak nevezett előtétek stabilizálatlan és szűretlen, 100 Hz hullámzó kimeneti feszültséget biztosítanak, amit még a kapcsolófrekvencia is megszaggat.
- Nincs benne hálózati puffer.
- Nincs kimeneti egyenirányító.
- Nincs benne stabilizáló negatív visszacsatolás.Maga az áramkör a kompakt fénycsövek meghajtójához hasonló elven működik, de ebben még annyi puffer sincs.
http://sound.whsites.net/lamps/elect-trans.html
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#19305
üzenetére
A bemenő tápot átköti a kimenetre, ezáltal tehermentesíti a rézfóliát, illetve kiiktatja az áramkorlátozó alkatrészeket, ha van. Viszont így továbbra is terhelésnek van kitéve a bemeneti csatlakozó és a kábel.
Ha egy HDD két helyre is csatlakozik, de a panelon keresztül nagyobb az átmeneti ellenállás, míg a tápra közvetlenül egy vastag, kis ellenállású vezetékkel csatlakozik, akkor az ellenállások aránya befolyásolja az eloszlást.
Ha pontosan egyforma lenne, akkor egyformán oszlana el, de így a nagyobb ellenállású ágon kisebb áram fog folyni, ami pont jó. Mivel úgyis az a cél, hogy inkább a vastag, rövid vezetéken folyjon az áram nagy része.
De azt is meg lehet csinálni, hogy a panelről egyáltalán ne vegyen fel áramot, kikötni azt a részét.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#19301
üzenetére
Az USB-aljzatok védelmének és a standard 500 mA korlát beállításának egyik gyakori módja a PTC-biztosíték, ami túlterhelésnél leold, illetve kihűlés után visszanyeri a kis ellenállását.
A HDD-t lehet közvetlenül táplálni, ez nem okoz problémát, inkább előnyös. Vagy a felhasználók trükköznek más módszerekkel is:
Itt rövidre zárja a két PTC-t:
Viszont azt írják a neten, hogy az újabb verziónál már gyárilag 0 ohmos ellenállás van a PTC-biztosíték helyett, ami itt egyébként is csak 140 mA:
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#19292
üzenetére
Ha a melegedés tolerálható, akkor akármeddig elmehet.
A kondenzátorok melegedését is meg kell figyelni, ami az impulzusterhelés miatt jelentkezhet, az ESR, illetve elhasználódás függvényében. Azt idővel ki lehet cserélni, de amíg nem melegszik, addig feleslegesen nem fontos foglalkozni vele.
De ugyanez érvényes a laptoptápra is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
togvau
#19270
üzenetére
Mondjuk, én nem erre gondoltam, hanem csak az indulás átmenetére, de akkor eszerint a PC üzem közben folyamatosan zavarsugárzást bocsát ki, ami a hasznos jelet elnyomja a sáv felső részén.
Ilyen van, bizonyos fokig természetes is, ferritantennás AM-rádióval detektálható.
Viszont a központi antenna jelébe normális esetben nem szokott bezavarni. Szobai DVB-T antennára még hamarabb előfordulhat zavarás, amennyiben túl kevés a hasznos jel, de kábelre már nem kellene.
Okozhatja a tápegység bemeneti szűrőkörének hiányossága (túlzottan takarékos kivitele), a védőföld hiánya, a koaxiális hálózat nem megfelelő kivitele például.
-
Kernel
nagyúr
válasz
togvau
#19260
üzenetére
Feszültségkülönbség áll elő a központi antenna és a lakás védőföldje között, ami természetes, ugyanakkor kártékony is lehet, főleg a HDMI-bemenetekre. Bővebben:
https://prohardver.hu/tema/plazma_tv_hozzaszolas_elott_olvasd_el_az_1_hozzasz/hsz_83649-83649.html
Noha ez direkt így van kitalálva, hogy amikor bedugod, a külső fémrészek érintkeznek először, ami a különbséget kiegyenlíti, a bemenetet megvédi. Ennek ellenére szoktak tönkremenni HDMI-bemenetek, áram alatti dugdosás miatt.
Az antennánál be lehet iktatni galvanikus leválasztót, vagy másik lehetőség a splitter összekötése a védőfölddel.
Ez elsőre furcsának tűnhet, csakhogy a védőföldes TV-k, számítógépek koax. bemenete eleve össze van kötve a védőfölddel. Tehát, amikor bedugod, amúgy is a védőföldre csatlakozol. Ennyi erővel össze lehet kötni direktbe is, ezután a feszültségkülönbség megszűnik.
Vannak olyan túlfeszvédő hálózati elosztók is, amin a koaxot át kell fűzni, az is ugyanúgy leföldeli.
A vételi zavar gondolom, csak átmeneti.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Skullwipe
#19255
üzenetére
Az egy stabilizált, vagyis pontosan 5 V-ot leadó dugasztápról működik, amit legfeljebb az áramkör szakszerű vizsgálata alapján lehetne megkockáztatni 6 V-ossal, de vaktában én nem dugnám rá.
Lehetnek benne olyan áramkörök, ami az 5 V-ot 1:1-ben használja és az a része többet nem is bír el. Meg az sem mindegy, hogy a további csökkentéseket step down vagy disszipatív szabályzók végzik.
Lehet kapni hozzávalót is:
https://www.aliexpress.com/item/-/32641188831.html
Áthidaló lehetőség, sürgős esetre, például egy kéznél lévő 12 V vagy nagyobb táp, ráakasztani egy step down modult.
-
Kernel
nagyúr
Meg azt is látni kell, hogy ezek a köznyelvben töltőnek nevezett eszközök gyakorlatilag csak 5 V-os tápegységek.
Ha egyik tápegység is 5 V-ot ad, a másik is 5 V-ot ad, akkor hogyan tudná tönkretenni a telefont?
Az akku töltőáramát szabályzó áramkör viszont a telefonban van. Az nyilván nem fog többet adni az akkura, mint amennyit szabad.
-
Kernel
nagyúr
válasz
>Deego..
#19238
üzenetére
Amelyik a középső tűhöz vezet, az a pozitív, legalábbis feltételezem, hogy a hozzávaló tápegység is úgy van bekötve.
A másik kettő a negatív, abból az egyik bedugás hatására leválasztódik, mert az egy leválasztós csatlakozó. Olyan szerkezetekhez való, aminek például van egy belső áramforrása, de rá lehet dugni egy külsőt is.
-
-
Kernel
nagyúr
Ha mindegyik kimenet külön biztosítva van egy 0,5 A-es PTC-biztosítékkal, akkor eleve nem megy ki több. De tegyük fel, hogy direktbe rákötnék az összeset párhuzamosan a betápra.
A telefon akkor sem vehetne 0,5 A-nél többet, mivel standard USB-portot érzékel, amit nem is szabad jobban terhelni.
Amikor a gyári töltőbe dugod, az adatvezeték bekötése alapján detektálja, hogy az egy nagyobb terhelhetőségű forrás, ezért arra jobban terhel.
-
Kernel
nagyúr
A kábelnél néha írja,hogy ha 2.5-nél nagyobb sata eszközt akarsz rárakni,meg kell győződni,hogy 12V-ot le tud adni az usb.
Az alaplapról kell meggyőződni, hogy annak eSATA portja tud-e 12 V-ot.
Az USB nem fog leadni 12 V-ot, esetleg a Qualcomm® Quick Charge, ami más téma.
Egyébként az USB csak 5 V-ot ad, amit ebben az esetben DC-konverterrel sem lehet felnyomni, mert az kisebb feszültségről többszörös áramfelvételt jelentene, annyit nem bírna még az USB 3.0 sem.
-
Kernel
nagyúr
https://en.wikipedia.org/wiki/ESATAp
+12 V issue
There are only two versions of this port. Most laptop computers do not have 12 V power available, and have an eSATAp port which provides only 5 V. Desktop computers, with 12 V available, have a port with two additional pads, placed against the plug's "horns", which provide 12 V. Some manufacturers refer to these ports as eSATApd, where d stands for "dual voltage".
Some devices, such as 2.5-inch drives, can operate off the 5 V supplied by laptop eSATAp ports. Others, such as 3.5-inch drives, also require 12 V; they can be powered from a desktop eSATAp port, but require an external 12 V power supply if used with a laptop computer. This can lead to confusion if users are not aware of the distinction.
-
Kernel
nagyúr
Csak azért írtam, mert a molex nem hotswap-kompatibilis, vagyis nem garantálja, hogy legelőször a GND fog érintkezni, ezért azt nem szabad dugdosni. Bár ennek is van több oldala, mert ha a kapcsoló (5V) kikapcsolt állapotában dugom össze, csak utána kapcsolom be, úgy nem tud kárt okozni, de laikusoknak ezt sem ajánlanám
A SATA-tápcsatlakozót már ennek megfelelően tervezték, de aki nem biztos magában, inkább ezzel se játsszon.
Nekem már évek óta úgy megy, hogy napközben csak az SSD üzemel, estére kapcsolom be a HDD-t (mozi / torrent). Megnyomok egy gombot, ami viszont pillanatkapcsoló. Egy relét öntartó kapcsolásban indít, az zárja az 5V-ot. Távvezérlés itt azért kell, mert a fal túloldalán van a gép (zajelhárítás).
A BIOS/UEFI-szinten kivehetőként beállított meghajtót az alaplap menet közben felismeri, azzal együtt a rendszer is.
A gép úgy van konfigurálva, hogy elalvás esetén, a videó után egy idővel leáll a gép, TV-t is lelövi.
Mivel az öntartó kapcsolás feszültség nélkül eldobja magát, másnap bekapcsoláskor a HDD már nem indul el. A TV sem, míg az este kikapcsolt monitor igen, de ez már külön történet. Áramszünet esetén is ledobja a HDD-t, így a hirtelen visszakapcsolódó hálózat sem tud kárt okozni, ami miatt letapadhatna a fej, voltak már ilyen esetek fórumon is.
Amúgy menet közben is le tudom kapcsolni a HDD-t, csak előbb szoftveresen le kell választani.
-
Kernel
nagyúr
Az eleve pillanatkapcsoló, vagyis "momentary" néven szokták árusítani ezeket. Oda is van írva, hogy kürthöz vagy motorindításhoz lehet például használni. Járműhöz, nem merevlemezhez. Ahogy írtad:
...amit néha szeretnék áram alá helyezni,és használni.
Ezzel addig kap áramot, amíg kézzel nyomod. Az már tényleg csak "néha".
Olyan kellene, ami egy nyomásra bekapcsol, másik nyomásra ki. A kínaiak ezt is oda szokták írni: latching, illetve push it on, push it again off. Vagy nem, de attól nem kell vásárolni.
Másik dolog, hogy én csak forrasztott kötést használnék. A csavaros nem olyan megbízható, vagy nagyon ésszel kell csinálni. Persze a forrasztás is csak úgy jó, ha rendesen meg van forrasztva.
Itt egy lazulás, kontakthiba károkat okozhat, jobb esetben csak hibákat rögzít a SMART, rosszabb esetben adatvesztés, meghibásodás.
A jó kötés mellett természetesen jó szigetelés is szükséges, nehogy testre vagy bármihez érjen véletlenül. Forrasztás + zsugorcső a legjobb.
Ahogy említettem, elég megszakítani a piros (5V) vezetéket, de a molexet áram alatt dugdosni nem szabad. A feketét meg egyáltalán nem is szabad elvágni.
-
Kernel
nagyúr
Ezt csak te tudod, hogy mit csináltál, milyen kapcsolót használtál, így nem lehet kitalálni, hogy mit rontottál el.
Nekem relével van megoldva, de mindegy, kapcsolóval is működni kell, csak érdemes komolyan venni a dolgot (anyag és munka minősége), mivel itt adatbiztonságról is szó van.
Sokan nem tudják, hogy elegendő megszakítani csak az 5V ágat (piros vezeték), ami a digitális áramkörök tápja.
12 V-ról megy a motor, illetve fejmozgatás, de onnan úgysem vesz fel áramot a HDD, ha nem működik a logikai rész. Ha pedig valaki azt hinné, hogy ezt csak én találom ki, egy gyári külső USB-házban láttam először ezt a megoldást, ahol a 12 V-ot fixen kapta a HDD, csak az 5V-ot kapcsolta egy FET.
Ettől függetlenül persze lehet használni kétáramkörös kapcsolót is, megszakítva a sárga vezetéket is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
szzimo53
#19191
üzenetére
10-20 mA áramot kell átfolyatni rajta, ellenálláson keresztül. 20 mA a névleges áram a szokványos DIP LED-eknél.
Lehet LED-enként 1 db ellenállás, vagy több LED is sorba köthető egy közös ellenállással, a nyitófeszültségek, illetve szín függvényében kalkulálva:
http://hobbybarkacsolas.mindenkilapja.hu/html/23583126/render/led-parameterek
Célszerűbb a tápegységre kötni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Krystal_s
#19187
üzenetére
Nincs jelentősége. Lapos dugóknál a villának az a része azért van műanyaggal fedve, hogy bedugás közben az ember ujja ne érhessen hozzá. A kerek dugóknál pedig azért sincs, mert ez a veszély kevésbé fenyeget (nem férünk hozzá), valamint nagyobb áramon elvékonyítani sem lenne jó.
Az nem túl reális, hogy azon a vékony repedésen valakinek az ujja érintkezzen a belső fémmel, más szerepe pedig nincs. Ha nagyobb részen lerepedne, még akkor is lehet vigyázni, de akkor már gyerekre például kimondottan veszélyes, nem is lenne használható.
Az aljzatban a zöld reteszek gyerekvédelem miatt vannak. A két lyukban egymást reteszeli a két darab, így a gyerek nem tud beledugni egy szöget vagy bármit, az egyikbe.
A kettőbe egyszerre kell dugni ahhoz, hogy a reteszek el tudjanak mozdulni. Felnőtteknek meg néha bosszúság, amikor megszorul, de ezt ugyebár inkább vállaljuk.
Ha nagyon elvi szinten közelítem meg, a repedt alkatrésznek annyi jelentősége lehet, hogy szerencsétlen esetben le is válhatna egy darab. Ilyen alapon lehetne mondani, hogy akkor most kell kidobni, nehogy később egy gyereket megrázzon például. De szerintem mindenki érzi, hogy ez már igen magas szintű óvatos hozzáállásra vall, vagy túlzás is, ezt már mindenki döntse el maga.
Magam szakmai okból nem buzdíthatok hanyagságra senkit, ilyen téren.
-
Kernel
nagyúr
Mindegy általában, annyira nem rosszak ezek, felépítés is egyszerű. Van 3 db FET, ami kapcsolja a három színt, egy kis vezérlő IC, meg EEPROM, ami tárolja a beállítást.
Ha egy FET zárlatossá válna, csak annyi történik, hogy folyamatosan világít az ág. Ettől függetlenül be lehet iktatni a betápnál egy lengőfoglalatos olvadóbiztosítékot, ami a szalag esetleges zárlata ellen is véd:
-
Kernel
nagyúr
-
#19154
Kernel
nagyúr
bluefox009
#19153
Kernel
nagyúr
válasz
bluefox009
#19153
üzenetére
Testvezetéknek néz ki, de nem a végét kell nézni, hanem hová vezet. Ha nem GND, akkor nem szabad letestelni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#19146
üzenetére
A telefon nem képez földhurkot, ez is arra utal, hogy földhurok miatt van a zaj.
Ha a telefon nem akkuról menne, hanem annak is lenne egy tápegysége, aminek a GND-ága valamilyen nem kívánatos úton záródna a rendszerbe, akkor az is zúgna.
Múltkor láttam ilyen galvanikus leválasztót, bár személyesen nem ismerem:
http://www.ebay.com/itm/132135331908
Az egyik kép mondjuk így pont értelmetlen (nincs földhurok):
-
#19142
Kernel
nagyúr
sketchifun
#19139
Kernel
nagyúr
válasz
sketchifun
#19139
üzenetére
"Hangtechnika" tág fogalom. Ezt én nem egyszerűsíteném le a földről, sőt a Földről is elszállt kemény hifisek sokszor nevetséges, vagy esetleg a stúdiótechnika jogos elvárásaira.
Hány millió erősítőt gyártottak a világon egyszerű, pufferelt táppal, amiben emberek milliói sem találtak kifogást? A kijelentésed ehhez képest olyan kizárólagosságot tükröz, mintha ezek nem is lennének.
Egy erősítő egyébként sem a tápzaj erősítésének alapelvén működik. Nyilván ez nem jelenti, hogy teljesen érzéketlen is rá (mint például egy ideális műveleti erősítő), de ezt esete válogatja, hogy mikor, mi az elvárás.
Meg itt eleve a 11,5 V is behatárolja a lehetőségeket, amivel nehéz lenne kihasználni egy 300 VA teljesítményű trafót, a realitásokon belül maradva.
Annyi tény, hogy a pufferkapacitás nagysága célfüggő.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#19137
üzenetére
Önmagában (amikor semmi máshoz nem csatlakozik) ezek a D-osztályú végfokok nem túl érzékenyek a PWM-tápzajokra. A GND-hálózatra, illetve az esetleges földhurokra jutó impulzusok szűrődnek be általában a bemenetre.
Ez ellen a hurok elkerülésével vagy a bemenet galvanikus leválasztásával lehet védekezni. Bemeneti leválasztókat inkább autókban szoktak használni, minőséget is ronthatja, bár az adott esetben bizonyára nem sokat számítana. Lényeges az is, hogy a tápegység ne védőföldelt konstrukció legyen.
Áramimpulzusok szoktak létrejönni a tápvezeték és a végfokpanelon lévő tápkondi között is, mivel a tápegységből érkező maradék PWM-zajt a kondi igyekezne rövidre zárni. Itt jótékony hatású lehet egy fojtótekercs beiktatása a pozitív ágba.
Vagy:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_57827-57827.html
De mindenekelőtt a tényleges okot kell behatárolni.
-
Kernel
nagyúr
A linkelt szabályzó lineáris. Kapcsolóüzemet, PWM-et nem is tud. Noha attól még rádugható és működik is, de csak tápszabályzással:
http://www.zalman.com/contents/products/view.html?no=502
Channels 6
RPM Sensing Active RPM Sensing (All 6 Channels)
Fan Cables C1 Cable x 2 - Active RPM Sensing
C2 Cable x 4 - Non-RPM Sensing
Maximum power 7.0W per channel
Input voltage 12VDC
Output voltage 5VDC - 11VDC 5%Képes érzékelni a ventilátorból visszacsatolt fordulatot (tacho) és annak függvényében kontrollálni, vagy attól függetlenül is.
Ha két ventilátort párhuzamosítasz, a tacho jelek keverednek, így negatív visszacsatolásra nem lenne jó. Amellett természetesen kettő együtt nem lehet több 7 W-nál.
A hűtőbordák fűtik el a különbözeti teljesítményt, ebből is látszik, hogy nem kapcsolóüzemről beszélünk:
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
ULPIUS
#19120
üzenetére
Magam részéről forrasztanék rá dugót:
https://www.aliexpress.com/item/-/32747565404.html
https://www.aliexpress.com/item/-/1886208753.htmlOlyan adapter most nem jut eszembe, hogy láttam volna, ami persze nem kizáró.
-
Kernel
nagyúr
válasz
togvau
#19105
üzenetére
http://hobbybarkacsolas.mindenkilapja.hu/html/23583126/render/led-parameterek
Csak a példa kedvéért legyen 8 db piros LED, soros kötésben, azzal sorba egy áramkorlátozó ellenállás.
Nyitófeszültségek összege:
8 x 1,63 = 13,04 V
Ha csak 12 V-ot kötsz rá, elvileg nem nyitnak a LED-ek, gyakorlatilag a jelleggöbe sajátossága miatt gyengén világíthat.
De valószínűleg van egy másik ág is párhuzamosan, ahol a szórások miatt nagyobbra jön ki a nyitófeszültség, ezért az már nem világít.
Hasonló megfigyelhető a 12 V-os LED-szalagoknál is, csak ott a fehér LED-ek hármasával vannak sorba és 3x3 = 9 V lenne az elméleti nyitófeszültség. De 7-8 V körül némelyik hármas ág már kezd világítani, némelyik ág nem.
– Hengeres saruként kapható nálunk.
-
Kernel
nagyúr
válasz
togvau
#19081
üzenetére
A kérdésből erre lehetett következtetni, egyébként ugyanis természetes, hogy a LED-hez tartozik előtétellenállás (egyéb megoldásoktól most eltekintve).
A kis alkatrészekre nem tudnák ráírni, hogy pl. 1800 Ω vagy 1.8k (ahol a pont lekophat vagy nem látszik rendesen) ezért egységesítették a háromjegyű kódolást, tehát azt 182 jelöli.
Ezt a logikát követve 180 = 18 Ω (0 db 0), erre oda kell figyelni, mert megtévesztő lehet.
Hasonló a színgyűrűs kódolás, csak ott elfér több gyűrű is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
togvau
#19076
üzenetére
Csak attól még nem lesz CAN-bus kompatibilis, ha az a LED-ek előtétellenállása. Egy példán keresztül mutatom, ahol látszik mindkét oldal:
- Egyik oldalon van két 180 Ω, ami a LED-ek előtétellenállása. (Ez nem kerekítés, az utolsó számjegy a nullák száma, azaz 1 db 0).
- Másik oldalon van egy 110 Ω műterhelés, hogy ne jelezzen hibát a CAB-bus. Ott van még 4 db egyenirányító dióda is (Graetz-híd), így mindkét irányban bedugható, mindegy a polaritás.
-
Kernel
nagyúr
A lényeg itt látszik, a csatlakozó 5 érintkezője:
P: pozitív
G: GNDA sorrendet kellene eldönteni, az áramkör lekövetésével. A GND általában jól kitűnik a panelon. A LED-eket úgy kapcsolja be, hogy GND-re zárja az RGB pontokat.
(#19062) Akcok94
Nem tudom, milyen LED-ről van szó, ha jól látom, ennél I/O megvilágító LED-ek vannak, amihez tartozik egy kapcsoló a ház oldalán.
-
#19059
Kernel
nagyúr
Irmscher 353
#19054
Kernel
nagyúr
válasz
Irmscher 353
#19054
üzenetére
Kicsatoló kondinak nevezik, hangszóróleválasztónak, DC-leválasztónak. Utána a kimenet következik.
Az R7 negatív visszacsatoló ellenállás pedig a kimenetre csatlakozik, ezért sem jó szó a fentire a visszacsatolás, illetve nem is szokás úgy mondani.
10 000 μF inkább csak növelné a bekapcsolás pillanatában a hangszórót érő DC-impulzust (hacsak nincs külön védőáramkör is), a mélytartomány átvitelét javító hatása kétséges, elvileg nem észrevehető.
A bekapcsolás pillanatában a kimenet féltápfeszültségét a kondenzátor ráküldi a hangszóróra (lényegében a hangszórón keresztül töltődik fel), ami a membránnak nem olyan jó.
Tápban van egy puffer, van egy kimeneti szűrő (konkrétan nem zavarszűrő, szintén a táp stabilitását, minél kisebb belső impedanciáját támogatja).
Pufferként szokásos legalább 10 000 μF, a további stabilizátort nélkülöző tápoknál.
Itt még tranzisztoros stabilizátor is van, ami növeli a simítás hatékonyságát, ezért nem fontos 10 000 μF, bár nem is árt. Kimeneten 4700 μF elegendő.
-
Kernel
nagyúr
Mindkét vezeték nem a kapcsolóra vonatkozik, olyan szempontból teljesen lényegtelen, hány ág van megszakítva. Vagy világít, vagy nem, ennek az élettartamhoz sincs köze.
Ezeknek a kétáramkörös kapcsolóknak fő felhasználási területe a 230 V mindkét ágának megszakítása, főleg érintésvédelmi szempontból.
Rákerestem, honnan származik a mondat, amiből két dolog is következik:
- Meg kell nézni a szövegkörnyezetet.
- Meg kell nézni a forrást, ahol láttunk már más butaságokat is.Az RGB szalagok 5 méteres tekercsei az elejükön és a végükön is tartalmaznak egy-egy 10 cm-es bekötő vezetéket. Érdemes mindkét vezetéket az áramkörbe csatlakoztatni: a LED-ek hosszabb élettartalommal, és alacsonyabb fényerő csökkenéssel fogják meghálálni a kiegyenlített terhelést.
Ilyen hosszú szalagokat mindkét végén célszerű betáplálni. A szalagon létrejövő feszültségesés miatt egyébként a végére túlzottan csökkenne a fényerő. Így legfeljebb a közepén lesz halványabb, vagy nem feltűnő.
Az viszont, hogy emiatt a LED hálálkodni fog, nő az élettartama, lényegében hülyeség.
A szalagnak, a vékony rézfóliának jó, hogy nemcsak egy végét terheli a teljes áram, hanem kétfelé oszlik. A LED-eknek mindegy, illetve a kisebb fényerő inkább csak növelné az élettartamát.
Méteres hosszúság semmi, 3528-nál nem is fontos két végén bekötni. 5050-nél nem árt. Az a kapcsoló pedig ennél sokkal többet is elbír. Valójában a kapcsoló két felének párhuzamos kötése növelné a terhelhetőséget, de az nagyobb terhelésnél számítana.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Buckey
#19047
üzenetére
Az a gond, hogy egyik LED a + 5V-ra kapcsolódik és GND felé kapcsolgat az alaplap egy ellenálláson keresztül, másik meg pont fordítva. Valahogy így elvileg:
Nincs közösíthető pont. Esetleg úgy lehetne megoldani, hogy beiktatni még egy fázisfordító tranzisztort és két ellenállást. Berajzoltam ezt is:
-
Kernel
nagyúr
válasz
#34576640
#19033
üzenetére
Nem hinném, hogy van jövője a házhoz kiszálló szervizes szakmáknak, legalábbis szórakoztatóelektronikában.
Esetleg a gázszerelő, mosógépszerelő, hűtőgép és hasonlók, tehát ami nehezen mozdítható. Ugyanakkor sok esetben korlátozott ezeknek is a javíthatósága.
Lassan kihal az a nyugdíjas korosztály is, akik még úgy gondolkodnak, hogy amikor elromlik valami, azt javítani kell. Ráadásul őket is megfertőzi az unoka, amikor először azt hívja fel, hogy mitévő legyen.
Az unoka rögtön megmondja, hogy nem szabad javítani, ki kell dobni.
-
Kernel
nagyúr
Ami a legkellemetlenebb, hogy nálunk kerek falidobozok vannak, amibe nem megy bele a szögletes eszköz.
Noha lehet rendelni szögletes dobozt is, de akkor eleve úgy kell tervezni, netán utólag vésni.
A szükséges LC-zavarszűrő tagok minden készülékben benne vannak gyárilag, méghozzá méghozzá annyi, amennyi kell. Másképp nem engednék forgalmazni, nem menne át a zavarmérési teszteken. Ezért én nem látom értelmét további szűrőknek, de nem is árt.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Filmvilág
- Békéscsaba és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- OnePlus One - Kína már itt One
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Ingatlanos topic!
- Gumi és felni topik
- Autós topik
- További aktív témák...
- Telefon felvásárlás!! Honor 400 Lite, Honor 400, Honor 400 Pro
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7700X 32/64GB RAM RX 9070 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- AKCIÓ! ASUS B460M i7 10700 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1080Ti 11GB KOLINK Observatory TG TT 600W
- 137 - Lenovo Legion Pro 7 (16IRX9H) - Intel Core i9-14900HX, RTX 4080
- Csere-Beszámítás! RTX Számítógép játékra! I5 13400F / 32GB DDR5 / RTX 4070 Super / 1TB SSD
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest