- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Motorola Edge 50 Neo - az egyensúly gyengesége
- Nothing Phone (3a) és (3a) Pro - az ügyes meg sasszemű
- Milyen okostelefont vegyek?
- iPhone topik
- Bemutatkozott a Poco X7 és X7 Pro
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Xiaomi 15 Ultra - kamera, telefon
- Brutál akkuval érkeztek az Ulefone X16 modellek
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
#12420
And
veterán
gordonfreemN
#12412
And
veterán
válasz
gordonfreemN
#12412
üzenetére
Szerintem nem érdemes sem a fix 5V-hoz (mivel a többség beállítható kimenőfeszültségű), sem a Lomex / HEStore pároshoz ragaszkodni. Természetesen a Chipcad-hez sem, de ők legalább háromféle gyártó termékeit kínálják széles palettán ebben a témakörben: MPS, LinearTech és Microchip. A hatásfok pedig erősen a terhelés és a bemeneti feszültség függvénye. Persze minden gyártó a maximális értéket hajlamos terjeszteni, csak nem biztos, hogy a felhasználó kívánalmai azzal egybeesnek. Pár step-down típus:
- MP2307: U_ki: 1...20V / 3A (750 Ft, SO-8),
- MP2359: U_ki: 0,8...15V / 1,2A (400 Ft, SOT-23-6),
- MP2451: U_ki: 0,8...29V / 0,6A (530 Ft, SOT-23-6),
- MP2490: U_ki: 0,8...15V / 1,5A (635 Ft, SO-8),
- MP1580: U_ki: 1,2...21V / 2A (305 Ft, SO-8),
- MP1591: U_ki: 1,2...21V / 2A (340 Ft, SO-8),
stb, a fentiek mind MPS-gyártmányok, elvileg raktáron vannak. -
#12410
And
veterán
gordonfreemN
#12408
And
veterán
válasz
gordonfreemN
#12408
üzenetére
Kis huncutok, milyen ügyesen lehagyták a hatásfokot ábrázoló görbeseregről az 1A-es terhelőáram alatti régiót
. Az általam véletlenszerűen - ezt találtam elsőre, ami el is érhető raktárról - javasolt MP2365 bruttó ára pont ugyanannyi, és még mindig előnye, hogy adott áramhoz és bemenőfeszültséghez az LM2676-oshoz képest töredék értékű induktivitás kell hozzá (22...33µH vs. 4,7...6,8µH, ami ekkora áramnál már nem mindegy) a magasabb működési frekvencia miatt (260kHz vs. 1400kHz). -
#12407
And
veterán
gordonfreemN
#12405
And
veterán
válasz
gordonfreemN
#12405
üzenetére
Nincs vele semmi baj, elnéztem, az LM2576-os valóban DC-konverter, nem sima lineár stabilizátor. Már szórom is a hamut a fejemre
. A számított hatásfok meg a többi említett hátrány nyilván a lineáris kivitelre vonatkozna. Sajnos az LM2576 csak lefelé konvertál, ami az adott feladathoz nyilván nem megfelelő (4AA -> 5V-hoz buck/boost konverter kellene, olyan linkeltem később). Mellesleg a dropout-feszültség ennél is értelmezett, mivel lefelé konvertál, nézd csak meg az adatlap 7. (a pdf 8.) oldalán az első ábrát. A hatásfoka pedig - bár nyilván jobb, mint egy LDO-típusé, és a bemeneti feszültségétől sem függ annyira, mivel nem arányosan elfűti a többletet - a kapcsolóüzemű működéshez képest nem túl magas: 5V-os kimenethez (maximális terhelésnél) helyenként még a 75%-ot sem éri el, de a 80%-ot szinte sosem haladja meg, ami a mai mezőnyben nem túl kiemelkedő. Pl. az MP2365-ös típusé 5V-os kimenetnél a 0,5..3A-es áramtartományban végig 90% közelében marad ([link], forgalmazó: Chipcad), és jóval kisebb induktivitást igényel. -
#12387
And
veterán
oroszbence
#12385
And
veterán
válasz
oroszbence
#12385
üzenetére
Ha a led sorod 12V-os tápfeszültségről megy, és a fajlagos teljesítményfelvétele 4,8 W/m, akkor egy n watt maximális terhelhetőségű tápágra - nem meglepő módon - legfeljebb
L= n/4,8 méter hosszúságú led sort köthetsz. Ha például a tápág 12V / maximum 18A-es, akkor az ugye P= 12V*18A= 216W-tal terhelhető, amire legfeljebb 45 méteres darabot köthetsz, ha más nem terheli azt az ágat.
Ugyanez áramokkal, 12V-on: 4,8 W/m --> 0,4 A/m, tehát egy x amper terhelhetőségű tápra L= x/0,4 méteres sor köthető (18A / 0,4 A/m= 45m, az előzővel megegyezően.)
Mod: lassú..
-
#12381
And
veterán
Wind-Storm
#12379
And
veterán
válasz
Wind-Storm
#12379
üzenetére
Én a TFDS4500-as típussal építettem 2-3 darabot, egyik sem hallatott hangot. Mellesleg ez nem egy szimpla IR-led és detektor, annál azért kicsit több van benne, mint a blokkvázlaton is látható.
"Az alharmonikust kb. direkt nem raktam idézőjelek közé, kíváncsian várva, hogy mit fogtok reagálni rá.."
Ja, mint az élet értelme c. filmben, mikor rálő a csóka a Halálra, majd közli, hogy csak teszt volt, bocs ([link]).. -
And
veterán
válasz
andrade
#12371
üzenetére
Ok, de ebből viszont az következik, hogy nem jól használtuk eredetileg sem a frekvencia fogalmát. Mondjuk egy kvarckristály (rezgőkör) frekvenciáját nem kísérik a rezonanciánál jóval kisebb rezgésszámú összetevők. Felharmonikusok esetleg igen, ha a jel torzul, ill. maga a rezonancia sem teljesen stabil, van valamekkora (fázis-)zaja, amitől a spektrum kissé szétterül, de az egész számú törtrészein - a többszörös felharmonikusokkal szemben - semmiféle 'alharmonikusok' - nem jelenhetnek meg. Ha pedig egy 50 Hz-es nagy amplitúdójú jelre egy gyenge RF-jel (soktíz-száz kHz vagy pár MHz) ül, attól a jel frekvenciája még mindig 50 Hz marad, csak épp a jelben lesznek oda nem illő spektrális összetevők is.
-
#12370
And
veterán
Wind-Storm
#12368
And
veterán
válasz
Wind-Storm
#12368
üzenetére
Olyan, hogy "alharmonikus" márpedig nem létezik!
Kétségtelenül érdekes jelenség, építettem már IrDA-portot, de nem csipogott. Igaz, az nem USB-s volt. Esetleg rosszalkodó kapacitás dielektrikuma, a hordozótól enyhén elvált nyákfólia? Valami biztosan mechanikailag mozog, de nem kellene neki. -
#12347
And
veterán
Wind-Storm
#12345
And
veterán
válasz
Wind-Storm
#12345
üzenetére
Egyébként egy ilyen kapcsolásba több okból sem való klasszikus lineáris stabilizátor. A nyugalmi árama relatív magas (3..5 mA), a port terhelhetősége pedig eléggé korlátozott. A stabilizátor bemeneti feszültsége így eléggé hamar a szükséges minimumszint (6,5..7V) alá csökkenhet, és az is előfordulhat, hogy egyik gép portján simán működik, míg egy másikén nem. Célszerűbb egy kis fogyasztású low-drop stabilizátor alkalmazása, esetleg külső táplálás.
-
#12327
And
veterán
Wind-Storm
#12322
And
veterán
válasz
Wind-Storm
#12322
üzenetére
-
#12173
And
veterán
gordonfreemN
#12172
And
veterán
válasz
gordonfreemN
#12172
üzenetére
Ilyen alapon a teleppel minden terhelés (a konverter is) párhuzamosan kapcsolódik, viszont a konverter utáni terheléssel a stabilizátor sorosan van kötve. Vagyis ez sem párhuzamos (sönt) stabilizátor, hanem ugyanúgy soros, mint egy lineáris stabkocka.
Külföldről rendelni csak nagyobb tételben és/vagy itthon beszerezhetetlen alkatrészeket szokás, én sem konverter IC-ket rendeltem tőlük.
Az LM2941 nem kapcsolóüzemű, hanem hagyományos lineáris stabilizátor, mint a 78xx-sorozat, csak nem fix feszültségű, hanem beállítható, és a dropout-értéke is sokkal alacsonyabb azokénál.
"Szerintem felfele amúgy is felesleges konvertálni a tápfeszültséget, mert akkor már eléggé lecsökkent a töltőáram."
Ez így kicsit kétértelmű, de legyen. Az biztos, hogy tisztább ügy, ha csak az egyik irányban kell konvertálni. De ha én például külső NiMH-k helyett egy Li-ion akkuval szeretném megoldani az USB-s táplálást, akkor bizony felfelé kell konvertálni. Márpedig a Li-ion is lehet alternatíva, mert pl. egy 18650-es cella kapacitása (és egyben energiatartalma) is 70..80%-kal nagyobb, mint az eredeti 1230mAh-s akkué. Ha meg két ilyen cellát sorosan kötök, ami még mindig elviselhető méretű pakkot eredményez, akkor azt csak lefelé kell konvertálni. -
#12167
And
veterán
gordonfreemN
#12165
And
veterán
válasz
gordonfreemN
#12165
üzenetére
Ezt a soros - párhuzamos viszonyítást jelen esetben nem teljesen értem (minden feszültségstabilizátor 'soros' kivéve a Zener-diódát). Ez egy aktív áramkör, önálló be- és kimenettel. Igen, ez egy IC, fizikai megjelenése többféle lehet, adott esetben kétféle tokozással készül (16 pines SSOP vagy DFN, sajnos mindkettő elég apró). Beszerzési helye kétséges, mert bár több hazai cég is forgalmazza a LinearTech cuccait (például RET, ChipCad, SOS Electronic), ezt nem találtam meg, csak az LTC3533-as, hasonló típust, és azt is rendelni kell. Egyébként a Linear-nak webshopja is van, csak épp a szállítás nem olcsó, UPS-sel küld, és itthon még erre is ráteszik a VÁM + ÁFA kombót (évekkel ezelőtt rendeltem már tőlük).
De nem kell elkeseredni, mivel a kapcsolás teljesen tipikus alkatrészekből épül fel, és elég sokfajta kapcsolóüzemű stabilizátor létezik. Mondjuk pont felfelé és lefelé egyaránt konvertálni képes típusból jóval kevesebb van, mint csak fesz. csökkentő (buck) vagy épp csak növelő (boost) konverterből. Érdemes körülnézni a következő gyártók oldalain, termékcsoportonként és paraméterezve biztosítanak webalapú szűrést: Linear Technology, Monolithic Power Systems (MPS), National Semiconductor, stb. -
#12157
And
veterán
gordonfreemN
#12151
And
veterán
válasz
gordonfreemN
#12151
üzenetére
Tessék, itt az adott feladat (4*AA -> 5V max 0,5A) egy szinte ideálisnak tűnő megoldása, a Linear Technology LTC3534-es típusú buck/boost DC-konvertere. Az ábrán látható példakapcsolás pont erre van méretezve.
-
#12146
And
veterán
gordonfreemN
#12145
And
veterán
válasz
gordonfreemN
#12145
üzenetére
Az a "minimális" veszteség pont arányos a dropout-feszültséggel. Ha 8V-ról működik minimum, akkor a drop értéke Vd= 8V-5V= 3V, ez a feszültség a stabilizátoron esik, az ebből származó teljesítményt pedig az szépen elfűti. Így a hatásfok elméleti maximum 5/8, azaz 62%-os lehet, ami nem túl jó. Ezért - ha már lineáris - akkor egy low-drop stabilizátor (LDO) javasolt, azok már néhány tizedvoltnyi feszültségeséssel is működnek. Példa: LM2941, ez 0,5A-es áramnál - ami az USB2.0 tápfeszültségének limitárama - már <0,3V dropouttal működik. A legtisztább viszont továbbra is egy DC-konverter lenne, azok akár nagyon széles bemeneti feszültségtartományban is 80..90%-os hatásfokra képesek.
PeliScan: Az viszont még mindig igaz marad, hogy 0V-os feszültségeséssel sem tudod kihasználni az AA-akkupakk töltését, mivel ekkor a cellák még mindig rengeteg töltést tartalmaznak, a névleges 1,2V-os feszültségük közelében járnak. Így nem tudod kihasználni a külső pakkot, mindenképp nagyobb feszültségű kellene, vagy feszültségnövelésre (is) képes DC-konverter. (Látom, a HE-topikban is feltetted a kérdést.) -
And
veterán
válasz
PeliScan
#12138
üzenetére
Nem mondanám, hogy biztosan baja lehet tőle, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az általad is felvetett tényezőt, hogy az USB-csatlakozón mérhető tápfeszültség stabilan 5V. Ha te erre külső forrásból egy nem fix feszültségű tápot kötsz, akkor az eredmény legalábbis sok szempontból kétséges lehet. A négy akku feszültsége a teljes működési tartományban 4V-tól (kisütött állapot) akár 5,5..6V (feltöltve) is lehet. Úgyhogy igen, akár baja is lehet belőle a telefonnak, pontosabban nincs arra garancia, hogy biztosan nem fog neki ártani. Az alsó feszültséghatárból egyébként az is következik, hogy a külső akkupakkban lévő töltésmennyiség nem használható ki maradéktalanul, mivel a belső Li-ion akku töltési végfeszültsége (4,2V) a forrás minimumánál (4V) nagyobb, és a telefon belső töltőköre sem teljesen veszteségmentes, azon is nyilván esnie kell valamekkora feszültségnek működéskor. Az is lehet, hogy a telefon adott USB-feszültség alatt egyszerűen megtagadja a töltést (és ekkor még a külső pakkban jelentős energia marad vissza).
'Visszafelé' biztosan nem fog tölteni, ez nonszensz.
Korrekt megoldást csak egy olyan kapcsolóüzemű DC-konverterrel (vagy nagyobb veszteség árán akár lineár stabilizátorral) tudnál készíteni, amely fix 5V-os kimenőfeszt ad a telefonnak. Ez működhet 4 AA-akkuról is, de akkor annyiban bonyolódik a helyzet, hogy felfelé és lefelé egyaránt konvertálni képes kapcsolás (buck/boost konverter) kell hozzá, mivel a konvertert is 5V körüli feszültséggel táplálnád. -
And
veterán
válasz
Dani_kp
#12070
üzenetére
Rossz biztosíték: szakadt, végtelen nagy ellenállás (vagy ha nem szeded ki az áramkörből, akkor is 'nagy' ellenállást lehet mérni rajta. Jó biztosíték: rövidzár (0 ohm közeli érték), mintha közvetlenül összeérintenéd a két mérővezetéket. A kimérésére szinte bármelyik ellenállás-méréshatár megfelel. Az az igazi, ha a műszer rövidzárnál csipog, akkor rá se kell nézni a kijelzőre.
T2A: 2 amperes, lomha kioldású (T-jelű) biztosíték. Azért nem árt körülnézni a bizti után, hogy mi okozta a hibát. Ha eseteg rövidzárlat, akkor hiába cseréled, újra ki fog égni, ráadásul ismét veszélyezteti a biztosított áramköröket. Előfordul olyan is, hogy a biztosíték egyszerűen megszakad, mechanikai behatástól vagy a hőmérséklet ingadozásától, akkor szerencséd van, csak kicseréled és kész.Mod. #12071-re: nem igazán, de azon a pár forinton és plusz félperces forrasztáson nem szokás spórolni. Láttam már olyat, hogy hihetetlen feszültség volt mérhető egy 7805-ös kimenetén, miközben a táplált eszköz által egyéb helyről kisebb értékű feszültségeket mért, és elég furcsa eredményeket jelenített meg. A kifelejtett kimeneti hidegítő kondenzátor volt az oka. Oszcilloszkóppal vizsgálva látható volt, hogy nagyfrekvenciás gerjedés ült az 5V-os tápfeszültségre, amit az utólag bekötött kondi eltüntetett.
-
#11623
And
veterán
Wind-Storm
#11621
And
veterán
válasz
Wind-Storm
#11621
üzenetére
Infra-porttal (IrDA) nem megy, mivel az teljesen inkompatibilis az IR-távirányítókkal. A LIRC / WinLIRC viszont a soros porton keresztül - akár közvetlenül is - ki tud hajtani infraledet a megfelelő vivővel és protokollal.
-
#11620
And
veterán
Wind-Storm
#11618
And
veterán
válasz
Wind-Storm
#11618
üzenetére
Nem kell hozzá túlzottan erős infra forrás, legfeljebb a led(ek) kicserélhető(k) keskenyszögű típus(ok)ra. Ezek az infra vevő-dekóder IC-k meglehetősen érzékenyek az infrára (plusz arra a 36..38 kHz körüli segédvivőre, amelyre a kódot ráültetik), a környezeti látható fényt pedig igen jól szűrik. Ma inkább azért nem lehetne ezt kivitelezni, mert már elég sokféle kódrendszer és parancskészlet létezik, az gyártónként és típusonként változhat, ezért nincs olyan 'egyen' távirányító, mint akkoriban. Ha tudod a célkészülék gyártóját, és okos (változtatható kódos) IR-távirányítód van, akkor persze lehet próbálkozni
.
Mod. #11619: Az lehet, elvégre a közönséges IR-ledek eléggé a láthatóhoz közeli (NIR) tartományban sugároznak, 850..950 nm környéki domináns hullámhosszal, a passzív infra detektorok pedig - gondolom - inkább ennek a többszörösén érzékelnek, mivel az élő testszövet sugárzási maximuma 10 mikrométer körül van. -
And
veterán
válasz
Lompos48
#11616
üzenetére
(A sima üveg inkább az UV-fényt blokkolja, nem az infrát. Huszonvalahány évvel ezelőtt, mikor még elterjedt volt a típus, a Videoton-féle super infra color távirányítójával remekül lehetett az ablakon keresztül ki- és bekapcsolgatni a szomszédok tévéit, meglehetősen messziről.)
-
#11449
And
veterán
Wind-Storm
#11447
And
veterán
válasz
Wind-Storm
#11447
üzenetére
"Ez a bipoláris kondi sorosan kötve pontosan mit is csinálna?"
Ugyanazt, mint a 200 ohm körüli soros ellenállás, csak nem disszipál hőt (mivel kapacitív). -
#11440
And
veterán
Wind-Storm
#11429
And
veterán
válasz
Wind-Storm
#11429
üzenetére
"Nem akarok külön beszerezni dugasztápot, költeni rá.. annyit nem ér az egész."
Én meg nem akarlak elkeseríteni (nem vagyok a DC-konverterek ellensége), de minden más megoldás többe kerül, és még dolgozni is kell vele. -
#11432
And
veterán
Wind-Storm
#11431
And
veterán
válasz
Wind-Storm
#11431
üzenetére
Tök mindegy, mert a lineáris feszstab is csak egy 'aktív ellenállás', ugyanúgy elfűtené a maradék teljesítményt. Kapcsolóüzemű DC-konvertert meg lehet épp csinálni (kismillió ilyen tok létezik, de körül kell azokat is építeni), de szerintem sokkal egyszerűbb egy dugasztáppal próbálkozni.
-
#11428
And
veterán
Wind-Storm
#11426
And
veterán
válasz
Wind-Storm
#11426
üzenetére
Szerintem jobban jársz, ha beszerzel egy 12V-os dugasztápot. 36V AC csúcsra egyenirányítva és pufferelve 50V DC körül lesz, abból 180mA már 9W összteljesítményt jelent. Ha az 50V-12V= 38V-ot egy soros ellenálláson (R= 38V/0,18A= 210Ω) szeretnéd ejteni, akkor ebből a 9W-ból közel 7W az ellenállást fogja fűteni. Pazarló és forró megoldás lenne, nem javasolt.
-
And
veterán
válasz
Petzval
#11326
üzenetére
(Meg egy nagyobb méretű LCD, az én 24"-os példányom >70W-ot, igaz csak a komponens inputot használva, arra állítva mintha feljebb is tolná a háttérfényt, mint DVI-n. Viszont az is igaz, hogy ezeket a kis dugasztápokat - legyen akár hagyományos trafós, akár kapcsolóüzemű - nem szokás állandóan kokira kihajtani. Tehát előfordulhat, hogy normál üzemben elegendő lenne a max. 2,5A is, csak örökké 100%-on, vagy kissé túlterhelve járna, ami nem épp egészséges. Tranziensnél, pl. bekapcsolásnál viszont kevésnek bizonyulna, a táp túláramvédelme megfogná, és nem indulna el vele a monitor. Mellékszál az is, hogy a kapcsolóüzemű táp az az elvéből következően rögtön stabilizált, míg egy akármilyen hagyományos dugasztáp már nem feltétlenül az.)
-
#11323
And
veterán
Wind-Storm
#11322
And
veterán
válasz
Wind-Storm
#11322
üzenetére
Mert az egy nem földfüggetlen 230V primer oldali tápegységnél kifejezetten hasznos.
-
And
veterán
(Annak nincs köze a hatásfokhoz, hogy egy tápegység hány ágon adja le a specifikált teljesítményét. Egy 400W-os táp ennyivel terhelhető, de ha valóban teljesen kiterheljük, akkor a hálózatból nem 400W-ot fog felvenni, hanem természetesen többet. Nincs szó 100%-os hatásfokról.)
-
And
veterán
válasz
moha21
#10702
üzenetére
"Fura, hogy ultrahangosnak hívják pedig vmi kb. 1,6 Mhz-et olvastam ezekre a piezo membranos cuccokra."
Ez miért furcsa? Az, hogy 1,6 MHz, önmagában még nem mondja meg, hogy miféle (elektromágneses vagy akusztikus / mechanikai) rezgésről van szó. Márpedig az egészségügyben alkalmazott UH-kezelések frekvenciatartománya több megahertzes, de ettől még mechanikai rezgés marad. Ugyanez visszafelé: tizenegynéhány kilohertzes elektromágneses (rádió-) hullámokat használnak pl. a tengeralattjárókkal történő kommunikációhoz, ill. navigációhoz (hosszúhullámú VLF-sáv : 3-30 kHz). -
And
veterán
válasz
joecontra
#10593
üzenetére
De, az elmélet természetesen nagyon szép, csak ne lenne az a fránya gyakorlat. Szétnéztem, de nem láttam ilyen funkciójú áramkört egy tokba gyúrva. Ettől még természetesen létezhet, csak épp értelme nincs sok. Úgyhogy valószínűleg részfeladatokra kell bontani a dolgot, ahogy korábban említettem. (Igazán nem akarnálak megbántani, mert becsülöm a lelkesedést, de ez egy kicsit komplikáltabb dolognak tűnik annál, hogy keresünk egy néhány lábú tokot, vagy abból hármat, ráküldjük a 3 vagy 6 pár TMDS-data jelet, az egészet rákötjük egy dugasztápra, aztán a kimeneten megkapjuk az analóg RGB- vagy YPbPr-jeleket.) Kész áramköri rajzot a korábban linkelt dobozkáról sajnos nem találtam, de olyan sokat nem is kerestem. Esetleg egy olyan doksi birtokában többre mennél, bár nyilván nem csak egyetlen megvalósítása létezik. Ha nem kell scan-konverzió, az is valószínűleg nagyban egyszerűsíti a megoldást. De nagyon valószínű, hogy az még így sem egy veszek három speciális DAC-ot meg egy szinkron-szeparátort szintű lesz. Ahogy elnézem, ezek a gyors video-DAC áramkörök egytől-egyik párhuzamos bemenetűek, ami szintén nem véletlen.
-
And
veterán
válasz
joecontra
#10589
üzenetére
Ne legyen igazam, de ezt szerintem egyetlen integrált áramkörrel nem fogod megoldani. A DVI / HDMI elsődleges célja ugyanis nem az, hogy analógra, komponens jelekké alakítsd vissza. Bizonyára lehet játszani TMDS-párhuzamos átalakítóval, óragenerátorral, gyors párhuzamos video-DAC-kal, csak nagyon nem biztos, hogy megéri. Nyilván megvalósítható a dolog, hisz kapható ilyen dobozka, kész HDMI- (DVI-) analóg átalakító formájában, 1-200 USD-től kezdődően (skálázási képességgel együtt határ a csillagos ég), ami elég költséges megoldás: [link]. Valószínű, hogy nem egyetlen chip-et találnál bennük, még akkor sem, ha az audióhoz szükséges dolgokat nem számítjuk.
-
And
veterán
válasz
joecontra
#10582
üzenetére
"Melyik láb feleltethető meg a DVI-D RGB+- jeleinek?"
Még mindig ott tartunk, ahol korábban: a TDA8777 egy párhuzamos bemenetű DAC, a DVI-n (és a fizikai jeltovábbítás szintjén ikertestvér HDMI-n) pedig az egyes alapszínek adatait nagysebességű differenciális soros jelfolyam (TMDS) továbbítja -
And
veterán
válasz
joecontra
#10571
üzenetére
Mivel az általad belinkelt DAC egy párhuzamos bemenetű átalakító, a "digital red +/-" pedig valamilyen differenciális soros jelnek hangzik, nem tudod használni. Amúgy ez egy kicsit meredek így elsőre, hogy van 'valamilyen' jeled, és átalakító kellene hozzá. Mégis miféle, honnan származik, hová tart, mekkora sávszélességű, meg hasonló kérdéseket kellene először feltenni, és csak azután áramkört keresni a feladatra.
-
And
veterán
válasz
Zotya984
#10452
üzenetére
Mivel a 4-pines tápcsatlakozó mindkét középső kivezetése 0V (GND vagy 'Com'), ezért mindegy milyen színű vezetékkel csatlakozunk rá, attól még 0V marad. Negatív tápfeszültségek (a nullához képest értve) pedig ezen soha nem is voltak. Az oldalon alul megtalálod a 6-pólusú 'PCI-Express' tápcsatlakozó kiosztását is.
-
And
veterán
válasz
Ghandi
#10449
üzenetére
Nézd, azzal valószínűleg semmit sem vesztesz, ha kipróbálod
. Más jelleg = eltérő hangosságérzet-változás a potméter helyzetétől függően. A hangerősség változtatásához a logaritmikus jellegű potméter jobban passzol, lineáris típussal túlságosan hirtelen hangosságnövekedés tapasztalható a 'skála' elején. Amúgy az "A" és "B" jelzések sem teljesen egyértelműek mostanság (olvastam ilyenről, a HE-topikban is említették már 1-2 alkalommal), de az előbb linkelt Piher-adatlap is az "A"-t említi lineárisnak. -
And
veterán
válasz
Ghandi
#10447
üzenetére
Úgy jó. Közben visszaolvastam, hogy mire is kell, merthogy ezt is említetted korábban: "Ugyan olyan értékű kell amilyeneket gyárilag tesznek a sima fülhallgatókra hangerőszabályozónak." Ez pedig rossz megközelítés, mivel a fej- és fülhallgatók nem nagyimpedanciás és kisjelű terhelések, hanem éppen ellenkezőleg, ezért a passzív fejhallgatókba épített potméterek relatív kicsi értékűek.
Erősítőhöz viszont a 10k jó lesz, ha a vonalszintű bemenetére csatlakozol. A potméter "A" jelzése viszont lineáris jelleggörbét takar, a "B" lenne a logaritmikus. A teljesítmény miatt pedig ne aggódj, a normál méretű sztereó potméterek nem trimmerek, de nem is fél wattosak (inkább jelleggörbétől függően 1/8...1/4W terhelést viselnek el, lásd pl ezt az adatlapot: [link], egyszerűen csak normális méretűek). -
And
veterán
válasz
jaja1981
#10444
üzenetére
Ajjaj.. Szóval ez: "A középsőn megy be a jel, az egyik szélsőn ki, a másik lábat meg lekötöd a testre, nullára." természetesen nem igaz. Igen, feszültségosztó, de nem így kötve! Tengely felénk néz, kivezetések balról-jobbra: 0V (GND), kimenet (leosztott jelfeszültség), bemenet (fix vonalszintű jelfeszültség). Ebben a sorrendben normál irányban fog működni. A poti pedig - ahogy írtad - legyen logaritmikus jelleggörbéjű, ha hangerő szabályozásához kell.
Mod: a soros ellenállás pedig felesleges, mivel helyes bekötésnél a potméter nem zár rövidre semmit, ha nullára letekerjük. A jelforrás mindig a pálya teljes ellenállását (itt 10kΩ) látja, az aktuális állástól, vagyis hangerőtől függetlenül (párhuzamosan a 'terhelés' bemeneti impedanciájával, de az szokásosan elég nagy érték) -
And
veterán
válasz
joecontra
#10257
üzenetére
A cél elvileg az összetett szinkronjel előállítása (V-sync és H-sync jelek logikai VAGY kapcsolatával), probléma viszont, hogy a VGA-ról lejövő szinkronjelek polaritása nem minden felbontásnál ugyanaz. Ha jól veszem ki, ez az egyszerű egytranzisztoros kapcsolás is csak akkor működik helyesen, ha mindkét bemenő szinkronjel negatív polaritású (aktív alacsony szintű). Korrektebb megoldás: [link], innen: [link].
- Disszipáció: a tranzisztor által elfűtött teljesítmény, bipolárisnál Pd= Uce*Ic. Kapcsolóüzemben a legkevesebb a disszipáció, hiszen egy valós kapcsolón sem tud kialakulni teljesítmény ('kikapcsolt' esetben az átfolyó áram, 'bekapcsolt' állapotban pedig az eszközön eső feszültség nulla, bár félvezetős kapcsoló esetén ez utóbbi nem teljesen igaz a maradékfeszültség miatt). A maximális disszipáció (wattban megadva) határadat.
- Kollektoráram: az eszközön átvezetett, bázisárammal vezérelt, emitter felé folyó áram (fizikai áramirány szerint). DC-n közelítőleg megegyezik az emitterárammal (minél nagyobb az áramerősítési tényező avagy h_fe, annál jobban).
A kapcsolást TTL- (0 / 5V-os logikai-) szintű jelek vezérlik, a kialakuló legnagyobb emitter- (egyben közelítőleg: kollektor-) áramot az R3 ellenállás korlátozza. Valamennyi áram folyhat a kimenet (kompozit szinkron) felé is, de nem valószínű, hogy egy monitor vagy további jelfeldolgozó áramkör ezt a jelet agyonterhelné. A kapcsolásnak klasszikus értelemben vett "tápfeszültsége" sincs, vagyis azt a V-sync jel adja, ami bizonyosan messze nem terhelhető annyival, amennyi a tranzisztor tönkretételéhez (a maximális kollektoráram meghaladásához) elegendő volna. -
And
veterán
válasz
joecontra
#10255
üzenetére
Ide aztán tényleg mindegy, hogy milyen (kisjelű, NPN) tranzisztort teszel. Semmilyen különleges követelmény nincs határadatokra, a kapcsolás működése kapcsolóüzemű, a H- és V-szinkronjelet kapuzza össze. A maximális kollektoráram néhány milliamper, a disszipáció elhanyagolható, és eleve néhány voltos szintű jelfeszültségekkel működik. A Q1-es lehet például BC547 (nagyon általános típus, még a legkisebb bétájú, "A"-jelű kivitel is nagyobb, mint 100-szoros áramerősítési tényezővel rendelkezik), de ugyanígy lehet BC546, BC548, BC182, BC183, BC184, BC337, BC338, PN2222 (hogy csak a TO-92-es tokkal rendelkezőket említsem). Más tokban például: 2N2222, 2N2219, stb.
"Arra gondoltam, hogy a BC548B nem is tudom hogy írjam talán családjában jöttek már ki újabb típusok és azok valamelyikével helyettesíteném."
Ilyen célra a 'régi' 20..30 éve kifejlesztett általános célú kapcsolótranzisztorok is megteszik, semmi különlegeset nem kell tudniuk.
"Igazából olyanra gondoltam, aminek hasonló az áramerősítése mint a BC548B-nek de nagyobb a tűrőképessége."
Mint említettem, ebben a kapcsolásban a Q1-nek nem igazán kell 'tűrnie'. -
And
veterán
válasz
joecontra
#10253
üzenetére
"Mi lehet a különbség egy BC 548 B és egy BC 560 B tranzisztor között?"
Alapvető különbség például, hogy az előbbi NPN, míg utóbbi PNP kialakítású. Ezen kívül határadatokban is bőven van eltérés a kettő között. Lényegében kevesebb bennük a közös (pl. azonos tokozás, vagy épp az, hogy mindkettő 'kisjelű' alkatrész), mint a hasonlóság.
"Illetve mi a különbség egy 100 mA és egy 1A tranzisztor között? Jól sejtem, hogy utóbbi combosabb?"
Ezek megint csak határadatok - szokásosan a kollektoráramra vonatkozóan -, és igen, a nagyobb áramú kivitel általában 'combosabb'. Nagyságrendi eltérés esetén már láthatóan különböznek, a jóval nagyobb áramot elviselni képes típusok nagyobb (akár teljesen fém, vagy legalábbis fém hűtőfelületet tartalmazó) tokban léteznek. A TO-92 jelű tokozás nem ilyen.
"Illetve egy 1 A tranzisztort lehet használni egy 100 mA helyett egy mini áramkörben?"
Attól függ: ha csak a határárama nagyobb, akkor esetleg lehet. Csakhogy egy tranzisztornak kismillió jellemzője és határadata van, amelyeket alkalmazáskor figyelembe kell venni. Erre példák: polaritás (bipolár esetén az említett NPN/PNP kivitel), térvezérlés (/MOS-/FET, esetükben N vagy P csatornás típus), határfeszültség (Uce_max vagy fetnél Uds_max), maximális eldisszipálható teljesítmény, bipolárnál áramerősítési tényező (h21e vagy 'béta'), határfrekvencia, meg egy csomó egyéb apróság, mosfeteknél például a gate-kapacitás, vagy épp a bekapcsolt csatorna ellenállása (Rds_on). Tehát a kérdés kicsit összetettebb annál, mint hogy "1A-es" tranzisztort teszünk a "100mA-es" helyére. -
And
veterán
A potméter valószínűleg sorosan van kötve a motorral. Azzal állítod a fordulatszámát, mint a régebbi hagyományos PC-házba szerelhető ventilátoroknál. Tehát a potinak nem lesz baja a nagyobb feszültségtől. Ha a legnagyobb fordulatra állítod a ventilátort, a potméter konkrétan úgyis nullára lesz tekerve. A led sem közvetlenül lóg az 5V-os tápon, ahhoz is tartozik valamilyen áramkorlát, alapesetben egy soros ellenállás. Aminél a leginkább számít, az valószínűleg maga a motor, de pont azt félted a legkevésbé (én sem nagyon aggódom miatta, de a led és a potméter miatt még annyira sem). Mivel az USB-n 5,25V-ig a szabvány szerint a tápfeszültség normális, attól a 2-3 tizedvoltos többlettől egészen biztosan nem lesz baja.
-
And
veterán
Az 1,2V az akkuk névleges feszültsége, azaz használat során ennek az értéknek a közelében maradnak jó sokáig. De frissen töltve akár 1,5...1,6V is lehet a kapocsfeszültségük: Szóval ezen ne csodálkozz, teljesen normális jelenség.
Mod: Egy nem túl bonyolult áramkörnek, mint egy ventilátor, valószínűleg kutya baja nem lesz attól a 10%-nyi feszültségtöbblettől. Ha jól tudom, az USB-port 5V-jánál a host (vagyis a feszültségforrás) részéről amúgy is 5% a tolerancia, azt már alig léped túl.
#10105: "Egy 7805-ös stab IC közbeiktatásával biztosra mehetsz."
Rossz ötlet: a 78xx-stabilizátorok minimális dropout-értéke terhelőáramtól függően 1,5..2V körül van, vagyis ennyivel nagyobbat kell a bemenetére kötni, ha a kimenetén a típusra jellemző stabilizált feszültségünket viszont szeretnénk látni. A 7805 esetén ez konkrétan 7V-ot jelent, amihez négy darab soros ceruzaelem - pláne NiMH akku - bizony édeskevés. Ráadásul a feszültség az előbbiek értelmében nem sokáig lesz 5,5V, be fog állni a névleges érték közelébe, vagyis 5V alá. Na, abból stabilizáljon valaki fix 5V-ot egy lineáris működésű stabkockával. -
And
veterán
Ha nagy felület viszi a hőt (nagyméretű pad a nyákon, furatgalván, kétoldalas lemez vagy több belső réteg), amely a forrasztási hellyel hőkontaktusban van, akkor oda teljesítmény kell. Hiába 450°C az önálló forrasztóhegy, ha nem megfelelő a páka teljesítménye ahhoz, hogy ezeket átmelegítse.
-
#9376
And
veterán
superecneB
#9375
And
veterán
válasz
superecneB
#9375
üzenetére
Ok, ok, nem volt drága, de mégis azon gondolkozol, hogy most mihez kezdj vele. Amúgy meg minden drága, ha megveszed, és utólag kiderül, hogy számodra teljesen használhatatlan. Így az ár/érték aránya számodra kifejezetten rosszul alakul
.. -
#9373
And
veterán
superecneB
#9370
And
veterán
válasz
superecneB
#9370
üzenetére
"Van esetleg ötleted ha már "kidobtam" egy kis pénzt erre az AC/AC adapterre"
(Az AC-AC 'adapter' közismertebb neve: transzformátor. Tehát vettél egy bedobozolt 24V-os hálózati trafót, ezek szerint nem túl olcsón..
Mod.: 24V-os halogén spotlámpákhoz például tökéletes, természetesen a trafó terhelhetőségén belül![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. ) -
And
veterán
(Az ellenállást tényleg felejtse el, de az a 18W nem az ellenálláson eldisszipált teljesítmény, hanem a táp által leadott maximum lenne, az 'ellenállás' után. Ha stabkockát használ, az éppen annyira melegszik, mint egy ellenállás tenné, ha pont annyi feszültséget ejtenénk rajta, hogy a kimeneten 24V DC maradjon. Ilyen értelemben a stabilizátor annyiban segít, hogy fixen tartja a kimeneti szintet /mivel ez a lényege/, és hogy könnyebben hűthető, de épp olyan forró lesz, mintha ellenállás volna. Hátránya viszont, hogy egy 78xx bemenőfeszültsége legfeljebb 35V lehet /ill. egyes 24V-os kimenetű típusoké 40V/, és ez már nagyon közel jár a bemenetre üzemszerűen kerülő szinthez.)
-
And
veterán
válasz
szacsee
#9163
üzenetére
Én DPAK-tokos LD1117-re tippelek: [link]. A mért feszültségek alapján (vagyis a GND/Adj és a Vout között nagyjából a referenciafeszültség értéke, 1,2..1,3V mérhető) nagyon valószínű, hogy ez egy változtatható kimeneti feszültségű kivitel, de egyébként léteznek fix kimenettel rendelkezők is a típusból. A kompatibilis LDO-k Lomex-kódja: 89-13-86, 89-10-24 vagy 89-07-91.
Mod.: valószínűleg mindkét alaplap-változaton ugyanaz van. -
-
And
veterán
Hát, motoros joy meg pár mA, biztos ez? Mekkora terhelhetőségű volt az az elpukkant táp? Amúgy számtalan step-up (boost) DC-konverter áramkör létezik, de ha valóban alacsony áramra kell, akkor jó lehet pl. a filléres árú MC34063 is (példakapcsolás az 5. oldalon). A kimenőfeszültség az R2/R1 aránytól függ, tehát közel 24V-ot kapsz, ha az R2-est 39 kΩ-ra cseréled.
-
#9073
And
veterán
TESCO-Zsömle
#9071
And
veterán
válasz
TESCO-Zsömle
#9071
üzenetére
Még mindig nem írtad le, hogy mit jelent pontosabban az az 'időben változó teljesítményű' villanymotor, magyarul, hogy alkalmanként mekkora energialöketet kellene kiszedni a pufferkondenzátorból. A kapacitás csak ennek (feszültség, áram, időtartam) ismeretében határozható meg, de arra számíts, hogy - mint már többen is említettük - lehet, hogy óriási kapacérték jön ki, amely a gyakorlatban ésszerűen nem megvalósítható. Igen, léteznek 0,1 / 1 / 4,7F értékű kondenzátorok, de ezekkel több probléma is van: általában igen alacsony a tűrési feszültségük (Goldcap: 5,5V), és nem arra vannak kitalálva, hogy óriási áramokat adjanak le, sokkal inkább minimális energiafelvételű berendezésekben használatosak relatív rövid idejű (legfeljebb pár órás..napos) áthidalásra, akkumulátor helyett.
#9072: Ha nincs gyakorlatod az USB-re illeszthető kontrollerek / interfészek világában (vagy nem találsz erre kész kapcsolást, aminek kicsi a valószínűsége), akkor elég nagy fába vágnád a fejszédet. Lehet, hogy egy USB-s billentyűzet átalakítása sokkal járhatóbb út, a teljes áramkör megtartásával, és a fizikai billentyűzetmátrix megfelelő módosításával. Fogod a 12 gombot (pl. 3x4 -es elrendezésben), áramkörileg beilleszted az eredeti billentyűk helyére, a célprogramban meg megtanítod, hogy melyik gomb milyen funkciót aktiváljon. -
#9062
And
veterán
TESCO-Zsömle
#9061
And
veterán
válasz
TESCO-Zsömle
#9061
üzenetére
Mondjuk leírhatnád, ahogy azt is, miféle jellegű lenne a kérdéses terhelés..
#9058: a mélynyomó és az erősítő közé legfeljebb csatoló kondenzátor kell, a bazinagy puffert pedig az erősítő tápjába szokás kötni. -
And
veterán
Miből gondolod, hogy a 2x-es méretű kijelző minden szükséges tulajdonságában (pl. vezérlő típusa, kommunikáció, meghajtás módja) kompatibilis az eredetivel? Mert ha nem az, akkor fújhatod: hiába tartalmaz mondjuk 4x annyi képpontot az új, semmire nem mész vele.
Mod. #9056-ra: Attól függ, mit értesz hirtelen nagy energiafelvétel alatt. Merthogy a kondenzátorban tárolható energia még viszonylag nagy kapacitásértéknél sem mérhető össze az akku hasonló tulajdonságával. Elvileg működőképes, csak a szükséges kapacitás értéke adódhat lehetetlenül nagyra (avagy egy párhuzamos kondenzátor az akku statikus belső ellenállását eredendően nem csökkenti, csak a váltakozóáramú belső impedanciára van hatással). -
And
veterán
"Ha 5 V-od van és 20 mA-ral szeretnéd a ledet meghajtani, akkor 250 "ohm" -os ellenállás kell, de nekem tök 8. R=U/I."
Ajjaj
. De akkor hol van a led a körben? Ja, 20mA-t kapsz, ha 5V-ra 250Ω-ot kötsz, led nélkül. Ha már az is sorban van az ellenállással, a tápfesz meg marad ugyanannyi, sosem kapsz 20mA-t, legfeljebb akkor, ha a ledet rövidre zárod.
"És mivel sorosan van kapcsolva a led az ellenállással, így tök mindegy milyen ledet teszel oda, azon 20 mA fog folyni."
Hogy a fenébe lenne mindegy? Épp az előbb írtam le, hogy 5V + soros ellenállás nem egyenlő áramgenerátorral. Nagyon nem, hiszen a leden ki fog alakulni valamekkora nyitófeszültség, az meg erősen színfüggő. -
And
veterán
Ez csak közelítőleg igaz: minél nagyobb a tápfeszültség és a soros ellenállás értéke, annál inkább igaz az áramgenerátoros jelleg. Ha a táp pl. csak 5V-os, és zöld (Uf= 1,8V) lednél 20 mA-hez számolunk ellenállást, akkor 160Ω-ot kapunk. Ha ugyanebbe a körbe egy kék (pl. Uf= 3,2V) ledet teszünk a zöld helyett, a kialakuló nyitóáram mindössze 11,25 mA lesz. Ezért említettem 'valódi' áramgenerátort, amit természetesen nem ezzel a módszerrel valósítunk meg
. -
And
veterán
"Egyébként az eltérő munkapontok miatt van az is, hogy amikor a zöld led helyére kéket raknak, az olyan erősen világít, hogy majd kiégeti a szemedet."
Pedig (soros ellenállással, relatív alacsony tápfeszültségről járatva a kört) éppen ellenkezőleg kellene lennie, mivel a kék ledek nyitófeszültsége jóval nagyobb, mint a zöldeké. Valódi áramgenerátoros táplálásnál meg nem lehet változás az áramértékben. Ha pedig azt tapasztalod, hogy egyforma nyitóáramok mellett a kék mégis nagyobb fényt ad, mint a zöld, az egyáltalán nem a munkaponti éltérés vagy a más színű típus következménye, hanem az a legvalószínűbb oka, hogy a zöld normál, míg a kék magasfényű kivitelű. -
And
veterán
válasz
Hunter2
#8830
üzenetére
A jelöletlen, egyszínű (leggyakrabban barna, szürke) kerámiakapacok unipolárisak, azoknál mindegy a bekötés. Az elektrolit kondenzátorok pedig egyértelműen jelöltek: a tantál anyagú 'hasáb' kapacok pozitív elektródáját szokták megjelölni, a hagyományos hengeres tokozású aluelkóknál pedig a negatívot. Egy hasznos kép a témában: [link].
-
#8755
And
veterán
Speeedfire
#8754
And
veterán
válasz
Speeedfire
#8754
üzenetére
Nem teljesen értelek: miért kell a 'valós belső ellenállás'? Neked három dolgot kell tudnod:
- rendelkezésre álló tápfeszültség: Ut= 5V,
- kívánt nyitóáram: If= 20mA
- led nyitófeszültsége (hozzávetőlegesen, mert szín- és típusfüggő): Uf= 3,5V.
Ezekből kiszámítható a szükséges soros ellenállás:
Rs= (Ut-Uf) /If= 75Ω, de az első linken adott kalkulátor pont ezt számítja.
"mert ugye ki lehet számolni ohm törvénnyel ha 20mA kell neki és mondjuk 3 V
elvileg akkor 7 V elég lenne neki"
Húha, ez hogy jött ki? Soros kötésnél ugye a táp minimum akkora kell legyen, amekkora a nyitófeszültségek összege, plusz egy kicsivel több, hogy legyen 'hely' a soros ellenálláson (az adja az áramgenerátoros jelleget a körnek) eső feszültségnek, ha erre gondoltál. -
#8753
And
veterán
Speeedfire
#8752
And
veterán
válasz
Speeedfire
#8752
üzenetére
Ledeket árammal hajtunk, nem feszültséggel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megfelelő feszültségű forrás és soros ellenállás is kell. 20mA áramot minden normál méretű led elvisel folyamatosan, de ezek valószínű kicsivel többet is (lehet, hogy már 20mA-nél is kisütik a szemedet, ha magasfényű kivitelűek).
"illetve ha sorosan kötném rá 5v-ra akkor lenne valami probléma belőle?"
Mármint kettőt? Mert egy darabot ugye nehéz sorosan kötni, kettő ilyen fehér led pedig nem nyitna ki már 5V-ról. A fehér ledek tipikus nyitófeszültsége (ami az előbb említett nyitóáram hatására kialakul rajtuk) 3-4V körüli, ezért 5V-ról csak egy táplálható soros ellenállással, a másikat pedig ugyanúgy kell kötnöd. Soros elllenállás kalkulátor ledhez: [link], [link], stb. -
And
veterán
Igen, ezek a brushless PC-ventik Hall-szenzorokat tartalmaznak, amelyek a működésükhöz amúgy is szükségesek. Doksi alapján az impulzus minden fordulatszámnál közel 50% kitöltési tényezőjű marad (ezért lényeges, hogy az 555-nél élvezérelt kialakítású legyen az időzítő indítása, mert a kimeneti impulzus nem lehet rövidebb a triggernél), a jel amplitúdója pedig közel tápfeszültség nagyságú lesz. A frekvenciája: f= RPM/30 [Hz], pl. 1200 RPM-nél 40Hz-re adódik.
-
And
veterán
Meg is oldottad a kérdést: a ventilátor fordulatszám-visszajelző impulzusaival egy monostabil időzítőt (pl. 555-ös IC, élvezérelt triggereléssel) indítgatva vezérelhető a fényforrás. A legnagyobb probléma az lehet, hogy megfelelően erős LED kell hozzá, és nappali fényben még úgy sem biztos a hatás. Nem véletlenül használnak a stroboszkópokban villanócsövet. Szerencsére a ledek impulzusüzemben a folyamatos maximális áramuk többszörösét is képesek elviselni, ezért érdemes megnézni az adott típus adatlapját. Az sem árt, ha a ventinek páros számú lapátja van, mivel a venti fordulatonként két impulzust ad vissza.
-
And
veterán
Kültéri használatot bírja, ha nem kap vizet. Az 'IC-szerű' dolog, nos az tényleg egy IC, az 555-ös időzítő, közel 40 éves kreálmány, eléggé közismert darab. Kismillió cég gyártja, filléres eszköz (<100 Ft), létezik belőle széles hőmérséklet-tartományt elviselő és kisfogyasztású (CMOS, valamivel drágább) kivitel is.
Nem igazán kell komolyabb típusmegjelölés. A két dióda bármilyen kisjelű Schottky (de akár hagyományos szilícium anyagú is, pl. 1N4148) lehet, a kapacok pedig például kerámiák. Potméter meg amilyen tetszik, de lehetőleg lineáris jellegű, és hagyományos tengelyes (ne trimmer-) kivitelű legyen. -
And
veterán
Ha igazán jó hatásfokkal szeretnél fényerőt állítani (magyarán nem akarod az elfogyasztott teljesítmény jelentős hányadát lineáris elemen - pl. áteresztő teljesítménytranzisztoron, potenciométeren - egyszerűen elfűteni), akkor a megoldás nagyon hasonló egy DC-motor, akár PC-ventilátor hatásos vezérléséhez: ez a PWM. Itt egy példa: [link], ez eredetileg motorhoz való, de módosítás nélkül megfelel 6V / 6W-os izzóhoz is, ha azt kötöd a rajzon a motor helyére. A potméterrel a kitöltés 0..100% között állítható. A vezérlő áramkör sajátfogyasztása 6V-on néhány (< 5) mA lehet, ezért azt nem árt lekapcsolni a lámpával együtt. A rajzon szereplő mosfet iszonyat DC-áram elviselésére képes, ezért ilyen kicsi izzóhoz kisebb határáramú (és tokozatú) típus is használható helyette, pl. BS170.
-
And
veterán
Szerencsére kiderült, hogy mi a célod. Így azt tudom írni, hogy lézerdiódához nem feszültségforrás kell, hanem a (ledekhez hasonlóan) áramforrás, vagyis a nyitóáramot kell állandó értéken tartani. Egy LD esetén ezt meg szokták fejelni annyival, hogy mégcsak nem is az áramot tartják állandó értéken, hanem az optikai kimenőteljesítményt, hiszen az nem csak az áram függvénye, hanem pl. erősen a félvezetőréteg hőmérsékletéé is. Erre a célra szolgál a majd' minden lézerdiódában megtalálható monitor- (foto-) dióda. Szokásos LD-meghajtó áramkörök: [link] (jó kis ascii-grafikával
), [link], de a netem kismilliót lehet találni: Google. A konkrét megvalósítás eléggé bekötés- (a két dióda valamelyik kivezetése közösített ezért van az LD-knek szokásosan három lába, de típusfüggő, hogy épp melyik elektródákat kötik össze), ill. üzemi- és küszöbáram-függő, szóval nem árt tisztában lenni az adott típus képességeivel. Az LD elég érzékeny állatfaj, egy pillanat alatt tönkre lehet tenni, ezért 'csak úgy' feszültséggenerátorra kapcsolni nagyon rossz ötlet, ahogy az is, hogy olyan meghajtást készíts, amely nem veszi figyelembe a monitordióda fotoáramát. -
And
veterán
Nagyon nem mindegy, hogy pontosan mekkora kimenőfeszültség kell (pl. megelégedsz-e kerek 3V-os értékkel), ill. hogy mekkora a várható terhelőáram. Vannak olyan lineáris stabilizátorok (LDO-k), amelyek már néhány tizedvolt feszültségeséssel működőképesek. Csakhogy a NiMH-akkuk 1,0V-os kapocsfeszültségig merülve adják le a teljes tárolt energiájukat, így ezzel a lineáris LDO-s megoldással nem tudod teljesen kihasználni az akkukat, mert a kapcsolás mindenképp hamarabb lesz működésképtelen, mint ahogy az akkucsomag lemerülne.
Ahhoz, hogy ezt ilyen be- és kimenőfeszültségek mellett korrekt módon tedd, kapcsolóüzemű DC/DC konverterre volna szükséged. Ennek az eszköznek az adatlapján épp egy ilyen példakapcsolás látható: [link]. Igaz, Li-Ion cellához javasolják, de három sorbakötött NiMH-akkuval éppen úgy működőképes. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz
Narancs
#8475
üzenetére
Első körben csupán annyit kellene tenned, hogy a közvetlenül a hozzászólásod előtt linkelt cikket elolvasod a potméterek méretezéséről.
Azután egyből világos lesz, hogy ventilátorok közvetlen vezérléséhez nem használunk kΩ-os nagyságrendű potmétereket, pláne 50..100kΩ-osokat nem (az 50k0 pont 50kΩ-ot jelent). Lomex árlista, kategória: ellenállás / furatszerelt / változtatható / potméterek. Sajnos itt pont nem látni megfelelő értékű és terhelhetőségű példányokat.
Az Elektrokontha-ban viszont találni pl. 100Ω / 4W-os huzalpotmétert, 224 Ft-ért. De 4W-osban van 250Ω-os hasonló árban, meg 50Ω-os is, utóbbi viszont jóval többe kerül. -
And
veterán
válasz
Tikakukac
#8454
üzenetére
A megadott nyitófeszültség kék v. fehér ledekhez jó, remélhetőleg olyanokat szeretnél. A 150Ω jó lesz 1/10W-osból is, a 330Ω-os viszont tényleg minimum 1/4W-os legyen. Kapcsolóval nem lehet gond, a terhelhetősége bőven elegendő. Az áramkorlátozó ellenállásokat pedig elvileg ugyan mindegy, hogy hová kötjük a sorban, de én mégis inkább a +12V felől tenném azokat (úgy például kisebb az esély egy rövidzárlatra, ha az első led anódja a PC házának fém részeihez érne).
Azzal a kulcsos kapcsolóval lehet ugyan indítani a gépet, de a szépséghibája, hogy kétállású, míg az eredeti nyomógomb csak pillanatkapcsoló (vagyis addig zárja az áramkört, míg nyomod). Nem tudom, mi történik akkor, ha folyamatosan rövidzárba kapcsolva indul a gép, mert normál esetben (feléledt gépnél) működtetve a kapcsolót ugye a setup beállításától függően vagy azonnal, vagy 4 másodperc múlva lekapcsol. Mod: persze ha minden indítás után visszafordítod alaphelyzetbe (szakadás állásba), akkor biztos nem okoz semmilyen gondot, csak az nem túl praktikus. Kulcsos pillanatkapcsolót meg nem látok sehol. -
And
veterán
(Na így inkább ne kössünk ledeket. Párhuzamosan, különösen ennyit: ezt inkább kerüljük. Nincs két egyforma led /tudom, a szimulátorban van
/, a pirosak nyitókarakterisztikája pedig amúgy is elég meredek. 12V-os táp mellé 5 db. vörös színű simán mehet egy sorba, soronként a kívánt fényerőtől és áramtól függően min. 120..200Ω, 1/4W-os ellenállásokkal. Ja, amúgy az a sima dióda jobboldalt minek?) -
And
veterán
Ez eddig világos, csakhogy a venti ugye nem lineáris ellenállás, különösen azokon az alacsony feszültségszinteken, amelyeken már nem indul el (lehet, hogy ilyen tápnál egyáltalán nem vesz fel áramot, hiszen a vezérlése félvezetős, azok pár tizedvoltnál és az alatt nem nagyon nyitnak).
Ohm: ha mértékegységként és teljes szóval írjuk ezeket, akkor kisbetűvel írandók: 100 ohm, 12 volt. Naggyal csak akkor, ha (Georg Simon) Ohm-ot mint személyt említjük. Ω: ezt én kopipésztelni szoktam korábbi hsz-ekből, bár biztos létezik hozzá valamilyen unicode-os beírható kód (ALT billentyű + numpad, sokjegyű számmal), de az ilyen beírás sikeressége a kiválasztott aktív kódlaptól is függhet.
Mod.: Ω -> ALT+2126, a pluszjelet (!) és a számokat is a numerikus padon kell beütni az ALT lenyomása mellett. -
And
veterán
Akkor nem sokat tévedtem. Ez a bázisáram pedig a terhelés (ami a rajzodon 100Ω) nélkül is kialakul a zöld led felé. Ráadásul ha az egy PC-s ventilátor, akkor előfordulhat, hogy azon a nagyon alacsony feszültségen, ami a 'kikapcsolt' állapotban rajta esik, a félvezetős vezérlés miatt csak nagyon minimális áram folyik át rajta, így a bázisáram nagy része mindenképp a zöld led felé megy.
#8422: De miért egy olyan oldalt veszel alapul, amelyen szimmetrikus átvitelt mutatnak? Oké, a jack fizikailag ugyanolyan, de a szimmetrikus jel nem két csatornát jelent, csak egyet, ami földfüggetlen. Neked a sztereó / kétcsatornás bekötés kell: [link]. Tulajdonképp te most aljzatot kötöttél be, vagy dugót? Mekkora méretűt? Ha aljzatot, akkor az leválasztós-e? Ha dugót, akkor háromérintkezőset, amelynek a hossza is megfelelő? -
And
veterán
Zárt kapcsolónál biztos nem alakul ki a bázisáram, node nyitottnál a zöld leden és a vele soros 1kΩ-on keresztül miért ne? Működik a dolog, az egyetlen hátrány az lehet, hogy ez a kevés (nagyságrendileg 0,1mA-es) bázisáram csak a zöld led felé folyva enyhén kinyitja, így töksötétben talán még látható egy minimális zöld fény a 'kikapcsolt' állásban is. Erre biztos gyógyír egy PNP-darlington, de én inkább maradnék a váltóérintkezős kapcsolónál..
-
And
veterán
Ilyenről még nem hallottam, de ez persze az én bajom. Namost alapelv szerint azzal, hogy egy jóval nagyobb teljesítményű (pontosabban: terhelhetőségű) ellenállást teszel az áramkörbe, mint kellene, nagy kárt biztosan nem okozol, csak épp egy többwattos ellenállás ugye nem kis darab, meg valószínűleg felesleges is. Jó lenne tudni a motor áramát, de azt éppen ki is mérheted menet közben, ha ismered a névleges tápfeszültségét. Nem voltam sosem túl erős villamos gépekből, de a dc-motor ellenállása ebből a szempontból nem jó kiindulópont, mert az csak az indulóáramot határozza meg, nem az üzemit (a kettő között nagyságrendi eltérés is lehet). A motorral sorbakötött ellenállás meg a fordulatszámon kívül természetesen csökkenti a motor nyomatékát is. Szóval számomra érdekes módszernek tűnik, hogy a motor nyugalmi ellenállásából indulunk ki, és ahhoz keresünk egy megfelelő soros tagot..
-
And
veterán
..amelynek megvan az a hátránya, hogy nyitott érintkező, vagyis kikapcsolt állás mellett, terhelés nélkül mindkét led (halványabban ugyan, mint eredetileg terveztük) világítani fog. De meglévő terhelés esetén is függeni fog mindkét led fényereje a terhelésen folyó áramtól, a zöld led pedig nem fog teljesen kialudni. Így aztán a terhelést sem lehet teljesen lekapcsolni, hiszen a piros led árama "kikapcsolt" állapotban részben a zöld led, részben a terhelés felé is folyni fog. Ezt a feladatot csak váltóérintkezős kapcsolóval lehet korrekten megoldani.
#8410: "Ha szükséges leírom, h miért lenne rá szükség."
Szerintem nem ártott volna azzal kezdeni.
Mod: nahát, megváltozott a kacsintós smile kódja.. -
And
veterán
válasz
nemethati
#8387
üzenetére
"lehet jól nézne ki egyik halványabb, másik erősebb..."
Na ez épp soros kötésnél sosem következhet be, mivel akkor minden leden ugyanaz az áram folyik, a fényerő pedig az áram függvénye. Ha azonos típusokat kötsz sorba, mindenképp egyforma lesz a fényük. A soros ellenállás nem emiatt kellene, hanem azért, hogy tudd, mekkora pontosan az áram (mivel azt a korlátozással te szabod meg). Annak hiányában nem tudható a pontos áramérték, amely pár tizedvolt tápfesz-ingadozástól is ugrásszerűen megnőhet, ill. a hőmérséklet függvényében is változhat. -
And
veterán
Keresőkifejezés: "led vu-meter". Kismillió kapcsolás található a neten, akár diszkrét alkatrészekkel, akár célkontrollerekkel. Gyűjtőhely pl.: [link], példa célvezérlővel: [link], alkatrésztemetővel: [link]. Szokásos céláramkörök pl. az LM3914, -15, -16 család (mindhárom 10-ledes, a karakterisztikájukban és az átfogásukban különböznek, példakapcsolások az adatlapokon), ill. az UAA180 (másnéven A277D) de utóbbi már nem nagyon kapható.
#8381: Annyira nem jó ötlet kihagyni a soros ellenállást. A kalkulátor stabil táp- és led nyitófeszültségekkel számol, pedig a valóságban ezek nem pontos értékek. A ledek valós árama a meredek karakterisztika miatt nagyban függ a nyitófeszültségtől, ezért erősen ajánlott egy ellenállás, hogy a táplálást valamennyire 'áramgenerátorossá' tegye. -
-
And
veterán
válasz
nemethati
#8364
üzenetére
Igen, ebből köthetsz sorba hármat 12V-ra. Ha egy olyan ellenállást építesz be, amelynek a terhelhetősége lényegesen nagyobb, mint kellene, az ugye nem baj, csak teljesen felesleges. Bőven megfelel tized- nyolcad- vagy épp negyedwattos példány, azok ugyanis jóval kisebb méretűek, mint az a 2W-os, amit linkeltél. Gondolom, ellenállást nem csak webshopban lehet kapni egy akkora helyen, mint Szfvár
. -
And
veterán
válasz
nemethati
#8361
üzenetére
Nem írtad, hogy milyen ledekről van szó. Ha a szokásos 20mA-es nyitóáramot (amelyet minden szokásos, normál méretű led elvisel) vesszük alapul, fehér ledeket feltételezve, és az 5V-os ágról táplálnád azokat, akkor 75..100Ω / 0,1W-os elegendő, de minden ledhez külön! Ha 12V-ról táplálod, akkor egy sorban több led is lehet (fehér ledből, 5V-nál nem nagyon), pl. 3 sorbakötött fehér ledhez 12V-ra 120..150Ω /0,1..0,25W/ javasolt, de az érték eléggé függ a konkrét ledtípus nyitófeszültségétől.
-
And
veterán
Úgy képzelem, hogy változó frekvenciájú generátorból stabil kimeneti frekvenciájú / feszültségű forrást csak úgy tudsz előállítani, ahogy a valamirevaló UPS-ek is csinálják: kettős konverzióval. Vagyis egyenirányító (utána köztes DC-kör puffereléssel, ha szünetmentes üzem kell, akkor akkumulátorokkal), majd váltóirányó (inverter) felhasználásával. Ehhez pedig további feltétel, hogy az inverter részére már megfelelő feszültségszintű és terhelhető DC-forrás álljon rendelkezésre, hiszen egy inverter sem tud akármilyen kicsi bemeneti szinttel dolgozni.
-
#8280
And
veterán
CounterBoci
#8279
And
veterán
válasz
CounterBoci
#8279
üzenetére
(Ez mellesleg nagyban függ a felhasznált kábel belső ereinek keresztmetszetétől és egyéb paramétereitől, az aktuális jelzési sebességtől, attól, hogy az eszköz fogyaszt-e és ha igen, mennyi áramot az USB-n biztosított 5V-os tápból /ami egy nyomtatónál nem lehet túl jellemző/, meg még ki tudja, mitől. Azért tekintsd úgy, hogy szerencséd volt. Szinte biztos, hogy nem mindenféle eszköz / minden típusú USB-kábellel működik így..)
-
And
veterán
válasz
Hequila
#8260
üzenetére
Lehet párhuzamosítani, ha a meghajtófokozat is bírja. Az egyenlő árameloszlás miatt szokás kisértékű (áramtól függően tized ohm nagyságrendű) ellenállásokat kötni mindkét tranzisztor - vezérléstől és polaritástól függően - emitter- vagy kollektorkörébe. Mosfet-ekre némi 'hivatalos' anyag az International Rectifier műhelyéből: [link].
-
And
veterán
A Duracell MN1604-es típusú alkálielem kapacitása adatlap szerint 580mAh. De ez csak alacsony (kb. 14mA-es) kisütőáramnál igaz, nagyobb terhelésnél sokkal kisebbre is adódhat. Ilyen cucchoz tényleg ne használj elemet, mert a nagy kisütőáram miatt valószínűleg sokkal hamarabb le fog merülni, mint az a névleges kapacitásából következne.
-
And
veterán
válasz
Barthezz2
#8192
üzenetére
Ha már szemre (lásd az előbbi linket) is kis teljesítményűek azok az ellenállások, akkor ne használd azokat egymagában, mert túl fognak melegedni. Viszont pl. négy darab azonos értékű ellenállásból össze lehet hozni egy olyat, amelynek az eredő értéke megegyezik az eredeti értékkel, a terhelhetősége pedig 4-szerese annak: kettőt sorbakötsz, a másik kettőt szintén, majd a párokat végül párhuzamosan kötöd. De ennél sokkal egyszerűbb, ha bemész egy alkatrészboltba, és pár forintért veszel egy 180..220Ω / min. 0,6..1W-os ellenállást
. Pl.: Lomex 09-00-78, 180Ω / 2W, ára pedig <10Ft. -
-
And
veterán
válasz
Barthezz2
#8188
üzenetére
Egy ellenállás ilyen üzemben mindenképp melegszik valamennyire, de jó lenne tudni a névleges terhelhetőségét, ill. a venti üzemi teljesítményét. Minimum 0.5W-os ellenállást használj, de az sem baj, ha 1-2W-ost. A névleges terhelhetőségük közelében ugyanis az ellenállások már nagyon felforrósodhatnak (ettől természetesen még bírni fogják a strapát), úgyhogy nem árt kicsit túlméretezni azokat.
-
-
And
veterán
Ez igaz. De nem mindenki pesti v. bontó közelépen lakó (mondjuk a kolléga pont igen
), és azt mi garantálja, hogy épp egy olyan tulajdonságú fetet kap? Ha ugyanolyan alaplap, akkor talán, de ha nagyon nem kifutott széria.. Te egyébként tudomásom szerint javítasz is, így jó eséllyel meg tudod mondani, hogy gond-e, ha nem logic level mosfetet tesz oda, ami p-csatornásból, D-PAK tokban úgylátszik nem olyan gyakori szerzet.
#8103: Ha impulzusüzemű (PWM-) meghajtást kap az a mosfet, akkor egy szimpla multiméterrel nem mész sokra, legfeljebb ha pont úgy méred, hogy az eszköz 100%-os nyitásra van vezérelve. -
And
veterán
Igen, jól érted a probléma lényegét. Igazából a nagyon alacsony vezérlő- (Ugs-) feszültségű működéssel van a gond: pl. az IRFR5305-ös -4V-os nyítófeszültségnél még csak 1A-nél kisebb draináramot képes vezetni (kisebb nyitófeszültségről még csak adat sincs, a karakterisztika ott kezdődik), az AP3310GH pedig már -2V-os vezérlésnél 2A-t tud vezetni, -4V-nál pedig akár >18A-t (impulzusüzemben, hisz a maximális folyamatos drain-árama ennél kisebb, csak max. 10A). Kis terhelésnél egy bizonyos vezérlőfesz-szintig ennek nincs jelentősége, bár az alacsonyabb nyitófeszültség egyik mellékes következménye, hogy a 'bekapcsolt' fet csatornaellenállása nem elég alacsony, ezért azonos terhelésnél jobban disszipál, mintha megkapná a 'normális' Ugs-t. A legfontosabb paramétert, vagyis ezt a vezérlést pedig nem ismerjük, de akár ki is mérhető (impulzusos vezérlésnél pl. oszcilloszkóppal).
A vezérlőáram ettől nem lesz nagyobb, hiszen a mosfetek alapvetően feszültségvezérelt eszközök, baromi nagy gate-ellenállással. DC-n a vezérlőáram egy ilyen szigetelt vezérlőelektródájú eszköznél legfeljebb nA-es nagyságrendű. Nagyobb frekvenciás (>10..100kHz) működésnél jön a képbe az, hogy a gate-elekróda egy kapacitás fegyverzete, amelyre a ki- és bekapcsolás során adott nagyságú töltést kell felvinni ill. kisütni, ez pedig akár jelentős értékű vezérlőáram biztosítását (megfelelő áramú meghajtást) igényli. -
And
veterán
Az említett típusok közül határadatok, csatornaellenállás és tokozás alapján mindegyik bőven megfelel a célnak, mivel 'jobbak', mint az eredeti. Viszont belátom, túl hamar írtam le azt, hogy az eredetinek nincs különlegessége, pedig az alacsony vezérlőfeszültségű működés egy powerfet-nél nagyon is az. Viszont az a három fajta sajnos nem olyan. Hogy ez jelent-e gondot, azt nem tudom, mert ugye attól függ, hogy milyen jelszintű vezérlést kapnak az alaplapon. Lehet, hogy gond nélkül mennek majd, de erre mérés nélkül nem vehetünk mérget. Ha biztos szeretnél lenni a dologban, akkor meg kell nézni pár másik árlistát, vagy más, de nagyon hasonló tokozással (pl. TO-251) keresni olyat. Sajnos kifejezetten logic level P-csatornás teljesítményfetet nem találtam hasonló paraméterekkel
, de azért a felsoroltakat is meg lehet próbálni..
Mod: egyébként nem javítok alaplapokat. A sajátomat még csak megpróbálnám, ha muszáj lenne, az már amúgy is kisiskolás korba lépett. Pont az ilyen nagyobb felületű (mint annak a fetnek a drain-kivezetése, ami egyben hűtőfelület is lehet) forrasztásokat nehezebb leszedni az átlagnál, ha a páka teljesítménye nem megfelelő, a környező nyákfelület meg jó nagy, mert az csak úgy 'viszi' a hőt. -
And
veterán
Az AP3310GH típus biztosan helyettesíthető egy csomó másik P-csatornás típussal, mivel szerencsére nincs semmi extra tulajdonsága (mod: mondjuk eléggé alcsony Ugs-feszültséggel hajtható, logic level típus). Határadatok és tokozás alapján például:
- NTD2955: Lomex 86-01-89, bruttó 71 Ft,
- IRFR9024N: Lomex 86-01-34, 96 Ft,
- IRFR5305: Lomex 86-01-62, 106 Ft.
. Az általam véletlenszerűen - ezt találtam elsőre, ami el is érhető raktárról - javasolt MP2365 bruttó ára pont ugyanannyi, és még mindig előnye, hogy adott áramhoz és bemenőfeszültséghez az LM2676-oshoz képest töredék értékű induktivitás kell hozzá (22...33µH vs. 4,7...6,8µH, ami ekkora áramnál már nem mindegy) a magasabb működési frekvencia miatt (260kHz vs. 1400kHz).
. A számított hatásfok meg a többi említett hátrány nyilván a lineáris kivitelre vonatkozna. Sajnos az LM2576 csak lefelé konvertál, ami az adott feladathoz nyilván nem megfelelő (4AA -> 5V-hoz buck/boost konverter kellene, olyan linkeltem később). Mellesleg a dropout-feszültség ennél is értelmezett, mivel lefelé konvertál, nézd csak meg az 
.)
"
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. )
. De akkor hol van a led a körben? Ja, 20mA-t kapsz, ha 5V-ra 250Ω-ot kötsz, led nélkül. Ha már az is sorban van az ellenállással, a tápfesz meg marad ugyanannyi, sosem kapsz 20mA-t, legfeljebb akkor, ha a ledet rövidre zárod.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Csere-Beszámítás! RGB Számítógép PC játékra! R5 5600X / RTX 3060Ti 8GB / 32GB DDR4 / 500GB SSD
- RAKTÁRSÖPRÉS!!! - Videókártyák, Monitorok, Notebookok, Stb. - Szaküzletből! Számlával!
- Napi 1000 -ft tól elvihető RÉSZLETFIZETÉS BANKMENTES MSI Cyborg 15 A13VE
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 5800X 32/64GB RAM RTX 4060 Ti 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Canon imagePrograf PRO-6100S plotter - szinte új, 500m2 nyomat
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest