2. Fórumok
  3. Alaplapok, chipsetek, memóriák
  4. Mini-ITX
  5. (kiemelt téma)
  • Téma összefoglaló
    Utoljára frissítve: 2023-12-13 07:36

    Mobilarena

    Az ITX szabványt a VIA alkotta meg 2001-ben, mely eredetileg 21,5x19,1 cm volt, mára 17x17 cm-re redukálódott. Felhasználási területe igen széles, egyformán alkalmazzák otthoni felhasználók, mind nagy cégek különböző beágyazott rendszerekhez. Ipari területen különböző célokra felhasznált gépekhez szolgálnak alapul pl. CNC maró gépekhez, vagy ATM automatákhoz stb. A szabvány leírása a formfactors.org-on található meg. Amit érdemes kiemelni, hogy a mini-ITX kompatibilis az ATX és mATX szabványokkal - a csavarhelyek, a hátlapi panel és a bővítőkártya elhelyezése is megegyezik -, így egy mITX alaplap gond nélkül beszerelhető szabványos mATX és ATX házakba is.

Új hozzászólás Aktív témák

  • #34427 #16939776 törölt tag energy4ever #34424
    Új Válasz #34427
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

    #16939776

    törölt tag

    válasz energy4ever #34424 üzenetére

    Sokan azt hiszik, hogy ha a res. van legfelul, akkor abba megy az osszes levego, pedig zart rendszernel, nyomas alatt, nem mindig a fizikailag legfelso pont van legfelul.

    Így van, de nem a nyomás a lényeg, hanem az, hogy nagy sebességgel áramlik a közeg:
    A buborék ott gyűlik össze, ahol nem áramlik a közeg és tud úgy viselkedni, mint ahogy a gravitáció és az eltérő sűrűségek miatt viselkednie kell, elindul felfelé.
    Ez elő állhat a res.ben, a blokk sarkában, vagy a radiátor csövei mellett, ezek lesznek a "legfelső pontok" a buboréknak.
    Ha áll a szivattyú akkor olyan helyen is megjelenhetnek, ahol eddig nem volt lehetőségük, mert nem mozog a közeg, és nem töri szét a buborékokat a forgórész, így össze tudnak állni nagy buborékokká, és szabadon elindulhatnak felfelé. pl: a fekvő radiátor egyéb részeiben, csőfalon amit én is tapasztaltam.
    Ha újra elindul, megint csak akkora mennyiségű buborék maradhat ott, amit a nyugvó részek csapdába tudnak ejteni, a többi elkezd keringeni, majd forgórész beledolgozza a folyadékba. A res. azért nagy találmány, mert itt van a legnagyobb keresztmetszet és a közel nyugvó folyadék/levegő határa, ami hatására véglegesen ki tud lépni a buborék a folyadékból. Azért a pumpa elé kerül, hogy a buborék mentes legyen a víz amit beszív, ne porlassza vissza a levegőt a közegbe.

    Nekem ebből a csobogós res. az egyetlen ami szúrja a szemem, amit kihagytam volna ha erről is megkérdezel... A teljesítményét a ház szellőzése fojthatja le, sejtésem szerint.

    Örülök hogy jó tanácsot adtam, és megérte :)

Új hozzászólás Aktív témák