2. Fórumok
  3. Infotech
  4. Mégsem lesz divat az atomerőműre kötött adatközpont?
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #35 GypsFulvus2 őstag Kaiku #34
    Új Válasz #35
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    GypsFulvus2

    őstag

    válasz Kaiku #34 üzenetére

    A személyeskedésed téged minősít: "se az erőművekről, se a villamos-hálózatokról semmi fogalmad sincs, csak hallasz valamit a munkáddal kapcsolatban mint a hidrogén, zöldenergia és össze-vissza beszélsz." -Ember, ilyen turbinákat építünk, ezek alkatrészeivel dolgozom minden nap....
    Az erőművekről és a turbinákról pedig nyilvánvalóan csak halllomásból származó, igencsak hézagos ismereteid vannak. A 35% az a '70-es -'80-as évek szintje volt. Pl. egy Ms5002 szintje volt ez. Ma már egy Siemens SGT-800 - aminek az alapja szintén régi konstukció - is messze túllépett ezen. Az újabb típusok kombinált ciklusú hatásfoka már meghaladja a 65%-ot.
    Egyébként a kulcsszó: inercia. Ahhoz meg forgó tömeg kell. Ha viszont bekövetkezett az üzemzavar, akor az újraindításban (és a fogyasztási csúcsok kezelésében) a legjobb megoldás a CCGT. A 2011-es gönyűi erőmű forró indítása 35 perc, hidegindítása 2 óra. A Lőrinci gyorsindítású értékei kicsit jobbak ennél.

    Egyébként azért is furcsa az oltogatásod és személyeskedésed, mert sok dologban egyetértünk, pl az atomerőművek alaperőművi szerepéről, vagy az ész nélküli zöldítés és elektrifikáció erőltetés következményeiről. Magam is kíváncsi lennék, hogy mégis miként oldották volna meg a helyzetet, ha a franciák is a németországi sötétzöld atomtagadó vallási fanatikusok útjára léptek volna...
    Ahonnan a vitánk kiindult, az a hidrogén szerepe az erőművi áramtermelésben. E tekintetben kicsit le vagy maradva, hiszen ahogy említettem, már nagyon sok gázturbina típusban használni kezdték világszerte. Az említett SGT-800 legújabb verziói pedig már 75%-os hozzákeverési aránnyal is képesek üzemelni. Szóval nem, ez a téma nem lesz "elfelejtve" akár szertnéd, akár nem.
    Mindegy, hiba volt újra aktiválnom magam a PH fórumban, részemről a témát lezártam...

  • #33 GypsFulvus2 őstag Kaiku #32
    Új Válasz #33
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    GypsFulvus2

    őstag

    válasz Kaiku #32 üzenetére

    Mi az ő beszállítójuk vagyunk, főleg bevonat-technológiában utazunk. És persze nem az enyém :) "A drágán telepített napelemes villannyal, vízbontással hidrogént termelni az nem megoldás, hanem öngyílkosság." Hát, ezt azért gondold át mégegyszer. Főleg a spanyolországi és portugáliai események tükrében....

  • #31 GypsFulvus2 őstag Kaiku #27
    Új Válasz #31
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    GypsFulvus2

    őstag

    válasz Kaiku #27 üzenetére

    Nem felejtjük el. A cégem többek között ezen dolgozik (turbinaiparban dolgozom mérnökként). Már ma is kevernek hidrogént egyes gázüzemű erőművek keverékébe, 2-10% közötti részaránnyal. Jelenleg a Siemens, a Man Turbo, a GE, és a Rolls-Royce is dolgozik mások mellett magas H2 gázkeverékkel üzemelő turbinákon. Az ezekhez szükséges Ni és Co bázisú ötvözetek és speciális bevonatok kidolgozásában az a cég is részt vesz, ahol dolgozom. Komoly kihívást jelent a megnövekedett korrózió és a magasabb működési hőmérséklet elleni védelem, de már vannak megoldásaink. Sőt a Rolls-Royce és a GKN Aerospace már field-teszteteket hajtott végre hidrogén hajtású repülőgép-gázturbinákkal is.
    Az energiatárolás problémáját hosszú távon hidrogén nélkül globális léptékben megoldani nem nagyon lehet. Fizikailag nem lehetséges annyi akkumlátor-kapacitás kiépítése, ami az elektromos energiarendszerek stabilitását globálisan vagy akár csak regionális szinten megoldaná (kisebb, lokális hálózatokban lehetséges). A hidrogén megoldást jelenthene, csakhogy napelemekkel termelt árammal végzett elektrolízis viszont jelenleg még problémás, mert a mostani rendszerek túlnyomó többsége alkálikus elektolizáló rendszer. Amíg a PEM, vagy a HTE elekrolizáció nem terjed el ipari léptékben, addig marad a környezetszennyező "kék" és "szürke" hidrogén. Csakhogy a zöldlobbi most nem támogatja ezeket a fejlesztéseket, ami hatalmas öngól.

  • #29 TR3 tag Kaiku #26
    Új Válasz #29
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    TR3

    tag

    válasz Kaiku #26 üzenetére

    Csak a tények a kedvéért, az utolsó adatok szerint az USA atomerőműveiben használt urán 27%-a származik orosz urándúsítókból. Itt nagyobb részben más országokból odaszállított uránt dúsítanak, így a felhasznált nyers uránérc mindössze 12%-a származik Oroszországból. Az USA uránfelhasználásának több mint 70%-át Kanadából, Ausztráliából és Kazahsztánból vásárolja.

  • #10 Locutus veterán Kaiku #9
    Új Válasz #10
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Locutus

    veterán

    válasz Kaiku #9 üzenetére

    Hát ezaz, hogy az USA fogyasztásának is csak valami 19%-át tudják jelenleg fedezni atomenergiából. Kína sem áll jobban, de legalább már dolgoznak rajta. Nem is akármilyen tempóban.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés