- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Nothing Phone (3a) és (3a) Pro - az ügyes meg sasszemű
- One mobilszolgáltatások
- Mi nincs, grafén akku van: itt a Xiaomi 11T és 11T Pro
- VoLTE/VoWiFi
- Mobil flották
- Xiaomi 15 - kicsi telefon nagy energiával
- Google Pixel 8a - kis telefon kis késéssel
- Samsung Galaxy S25 - végre van kicsi!
-
Mobilarena
Linux kezdőknek - érdemes beleolvasni, mielőtt kérdezel
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
#21078528
#56416
üzenetére
Erről valami link, hogy adatvesztést okoz a discard TRIM a feketelistás SSD-ken? Én csak teljesítményproblémákról tudok. Persze lehet ugyanazt mondjuk, mert eredetileg lehet adavesztést okozott, ezért tették ezeket a vezérlőjű meghajtókat feketelistára a kernelben, emiatt a kernel a TRIM parancsot azonnal kikényszeríti, nem ütemezi későbbre. Tehát az adatvesztéstől megvéd a kernel, ennek ellenére nem jó ezeken a meghajtókon discard-ot használni. Én ezért sem vettem 8XX-es Samsungot, pedig eredetileg én is 850 EVO-t néztem, de végül ezért lett Crucial MX300, mert még ez volt olyan árban, meg ez tudott hardveres öntitkosítást, meg ami nekem kellett, és flottul megy rajta Linuxon akármilyen TRIM-elési módszer.
Sok helyen nem írják, így megteszem, hogy nem kell kétféle trim. Ha discard opcióval lett valami mountolva (és így működik a TRIM, nem feketelistás a meghajtó), akkor nem kell fstrimet futtatni, nem ront a helyzeten, csak felesleges. És fordítva, ha valaki úgyis fstrimet használ, akkor meg a discard felesleges. Ez alól egy kivétel van, pl. EFI partíció mindig FAT32-es, és ez nem támogatja az fstrim-et, csak a discard-ot, de a Windows is tudja TRIM-elni.
SSD-n nem hinném, hogy a noatime hiánya akkora teljesítményproblémához vezet, általában a meghajtó ki szokta futni a megadott gyártói sebességértékeket, noatime-mal és anélkül is. Nem tudok olyan benchmarkról, ahol kimutatták, hogy a noatime mérhető lassulást okoz. Ha tudsz ilyenről, jöhet erről is egy link.
Az meg igaz, hogy a linuxos particionálóknak olyan kezdő szektort adsz meg, amilyet akarsz, de default mindig olyan kezdő szektort ajánlanak fel, amely egész MB-os szektorhatáron kezdődik, és így 4K-val is osztható (fdisk, cfdisk, parted, Gparted, stb.). Nyilván, létrehozás előtt át lehet írni, de nem látom, hogy melyik felhasználó akarna laikusként a felajánlott default értékekbe önkényesen belebarmolni, mikor semmit nem nyer vele. A linuxos telepítőknél meg Windowsnál nem lehet önkényes értékeket megadni elve.
Az fstrim futtatásának a gyakorisága tényleg egyéni szükségletek függvénye. Elvileg elég lenne akkor lefuttatni, ha már belassul a meghajtó, de az általános ajánlás a havi egyszeri alkalom. Persze lehet sűrűbben is trimelni, nem árt a meghajtónak, mert a már TRIM-elt cellákat nem trimeli végig újra, csak azokat az adattároló cellákat, amelyekben azóta került az adat törlésre. Akár 5 percenként is le lehet futtatni az fstrim-et, akkor látszik is, hogy 0-1 másodperc alatt végez, míg ha hetente futtatom, akkor 15 másodperc kell neki a teljes meghajtó trimelésére, ha meg havonta, akkor olyan 35 másodperc körül végez egy 525 gigás SATA3-as SSD-n. Másoknál, akik többet írnak rá, lehet elkél a gyakoribb fstrim. Ezt az fstrim -a -v futási idejéből ki lehet tapasztalni.
-
Frawly
veterán
válasz
#21078528
#56411
üzenetére
Szerintem noatime-ot sem kell beleírni. Nem akarom újrakezdeni a vitát, amit egy másik topikban lefolytattunk, csak megjegyzem itt is, hogy felesleges. Csak azért írom, hogy itt is szerepeljen, legyen másik vélemény, és nem összezavarásból. Esetleg ha újra le akarod folytatni a vitát, akkor linkelj róla forrást, ahol konkrét statisztikával kimutatják, hogy a noatime nélkül sokkal több írás kerül az SSD-ra, ami miatt elhasználódhat.
A discard opció viszont nem szerepelhet, a 8XX-es Samsungok vezérlője a kernelben feketelistán van, a discard TRIM-et ezért a kernel azonnal kikényszeríti, ami teljesítményproblémákhoz vezet. Helyette fstrim-et kell használni, van rá systemd service is (sudo systemctl enable fstrim.timer), meg be lehet rakni a cron-ba is, vagy akár kézzel néha napján kiadogatni a sudo fstrim -a -v parancsot. Elég 4 hetente egyszer, vagy akár lehet ritkábban is.
Alignálás sem számít, pont most van róla szó az Flash SSD topikban, hogy a 850-es Samsungok 512 bájtos fizikai szektorral rendelkeznek, nem 4K-sal. Plusz a linuxos toolok és telepítők alapból egész MB-os határon hozzák létre a partíciókat, ami kompatibilis a 4K-s alignálással, mivel 4K-val is osztható maradék nélkül.
-
Frawly
veterán
Vagy bővítés helyett nézhet a tulaj egy régi, refurbished üzleti notit, 40 környékén már használhatót tud hazavinni min. 4 giga RAM-mal és régebbi generációs min. i5-ös procival, és nem egy 5 millió éves gépre kell akkor minimáldisztrót reszelnie. SSD persze egy ilyen laptopba is erősen ajánlott, valami olcsó Sandisk, vagy akár valami noname kínai kisebb méretben, alig pár ezerért.
-
Frawly
veterán
Van, Arch + IceWM, vagy Arch + i3wm, akár Arch32-vel, ha 32 biteset akarsz. Esetleg AntiX vagy Sparky Linux IceWM-mel, azokból alapból van 32 bites lemezkép. Ezek alá erőforrásigényben csak Puppyval meg Damn Small Linuxszal lehet bemenni, de azok szerintem nem jók mindennapi használatra.
Kapitány jól írja, maxold ki a gépbe a procit, RAM-ot, meg egy olcsó kínai SSD is mehet bele, más dimenzióba tolja át a felhasználói élményt és a lehetőségeket.
-
Frawly
veterán
válasz
jackal79
#56271
üzenetére
A Fedora jó disztró, jobb, mint a Mint/Ubuntu. A csomagjai pl. frissebbek, de szerintem kevésbé kezdőbarátabb. Így, hogy csak most kezdtél el Linuxszal foglalkozni, jobb lenne, ha kitartanál addig a Mintnél, míg a legalapabb dolgokat megtanulod magabiztosan kezelni, meg ki nem tapasztalod, hogy milyen programok és grafikus felület kell neked. Erre a célra kezdetben jobb a Mint vagy az Ubuntu.
Ha a Gnome megfogott, azt Fedora nélkül is megkapod, Mintre is lehet telepíteni.
-
Frawly
veterán
válasz
#21078528
#56147
üzenetére
Tájékozódtam, és tapasztalom is, hogy nem kell az SSD-ket kímélni.
Nálam az egész /var mappa 1,5 GB, benne a /var/log 0,9 GB, és az előző rendszereimen sem volt több sokkal. És ezt nem most írta fel a rendszer, hanem több mint fél év alatt került felírásra apránként, de ha minden nap írna ennyit, még az sem lenne sok, egy SSD-nek sem. Ha esetleg elhízna egyszer, ürítem a logokat, addig elfér. Még sose hízott el nálam /var, pedig linuxozok pár éve többféle gépen, és eszközön (router, műholdvevő), sose okozott problémát. Így sem használom ki az 50 gigás root partíciót, 8-10 GB-os foglalások vannak rajta. Az Arch nagyon keveset foglal, Ubi, Kubi, Mint alatt simán összejött 35 giga foglalás is.
Lehet átrakom tmpfs-re kíváncsiságból, de már előre látom, hogy napi 100-200 mega írásért nem éri meg.
A Sandiskről pont azt mondom én is, hogy nem rosszak, de az átlag felhasználó nem tekinti vezető márkának. Mindenki Samsungot, Intelt, Kingstont, Adatát akar venni, mert azok a nagy márkák, ahogy telefonban is mindenki a sziFonra meg a Samsungra megy rá, pedig pont azért, mert nagy nevek, rossz az ár/érték arányuk, a logót kell megfizetni rajtuk jellemzően.
Senki nem forgat ki semmit, te ragaszkodsz az SSD túlkíméléséhez. Nyilván, a te SSD-det te vetted, ha úgy esik jól, kíméld, de másokat ne vezess félre, meg ne állíts be felelőtlennek, mert ők tényleg kihasználják az SSD-t, és nem kímélgetik.
-
Frawly
veterán
válasz
#21078528
#56134
üzenetére
Igen, syslogd futtása esetén. Nagyobb rendszernél. Ezek egyike sem igaz egy átlagos otthoni vagy irodai felhasználónál. Vagy ha néha igaz is, akkor sem futtat mindenki minden nap syslogd-t, akkor is néha egyszer-egyszer, ilyenkor meg 4 GB írás elenyésző.
A termékek között mindig is volt szórás. Még villanykörténél is. Nyilván kifeküdhet egy SSD 5 perc alatt is vezérlőhiba miatt, míg az ugyanazon gyártósoron, ugyanazon a napon gyártott másik modell meg lehet hogy bírja 8-10 évet. A vezérlőhiba bármikor megjelenhet, HDD-nél is, kíméléssel nem tudod kitolni. Sőt, pont emiatt én egyenesen azt ajánlom, hogy mindenki igenis írja rojtosra az SSD-it. Ha beadja a kulcsot, akkor legalább kihasználtuk, nem hagytunk benne potyára írási lehetőséget, kaptunk valamit a pénzünkért. El kell fogadni, hogy fogyóeszköz, mint korábban a floppy, meg az írható optikai lemez, meg a SD-kártya és a pendrive, azt sem örökéletre vesszük. Ennek ellenére egy konzumer SSD semmivel nem kevébé tartósabb, mint egy konzumer HDD társa.
A Sandiskeket én sem tartom rossznak, de mivel a belépőkategóriában indulnak általában a termékeik, így le szokták nézni az emberek, hogy csak TLC, meg benchmarkokban nem bajnok, pedig teljesen jó SSD-ket csinálnak, néha az árat lövik fölé, ami miatt nem mindig éri meg. Azért írtam példának ezt, mivel a Sandisk SSD-kből nem sokat néznek ki az emberek, a Kingfasttal szokták egy kalap alá venni, mint noname márkát, szemben a nagyokkal (Samsung, Crucial, Adata, HyperX, stb.). Még a Kingfast sem olyan rossz, mai játszós, teljesítményre kihegyezett gépbe nem tenném, de régi gépekbe (775-ös, 478-as vagy még annál is régebbi gépebe) teljesen jó az is, nagyon megdobja a sebességet, szárnyra kap tőle egy retrogép.
-
Frawly
veterán
válasz
#21078528
#56129
üzenetére
Pedig hidd el, hogy ez a /var átrakása a te vallási előítéleted csak. Napi max. 1-2 giga írás érkezhet bele intenzív felhasználásánál, normál felhasználásnál töredéke. A legócskább TLC-s SSD-kre is 75 TB írás van megadva, átlag windowsos felhasználásnál ezt 10-15 év, mire eléred, és ha elérted sem megy tönkre a meghajtó, csak garancia nem lesz rá, de ennek a többszörösét bírja mindegyik, stresszteszteken egyik sem hullott még el 300 TB írás alatt, és itt most a legszarabb, legolcsóbb, Tesco value SSD-król van szó (ilyen Sandisk, Kingfast, meg társai). Kicsit is normálisabb MLC-s meghajtónál PB-okban mérhető, amit bír írásban.
Nálam nincs kímélve az SSD, csak swap és böngészőcache nincs rajta, és napi 4,3 GB mindössze az írásátlagom! Semmit nem kímélek rajta, telepítgetek rá orrba-szájba, torrentezek le HD-s sorozatokat. Ha be lenne kapcsolva a swap, meg a böngészőcache is SSD-n lenne, lenne napi max 8 GB, de akkor sokat mondok. 160 TBW garilimit van megadva a meghajtóra (low budget SATA3-as TLC SSD), ezt napi 8 GB írással 54,7 év (!!!) alatt érem el, és még akkor sem értem el ennek az SSD-nek a valódi írási korlátját, csak a gyártói ajánlást lépném át. Valóban megérné kímélni, a /var átrakásával ez a több mint fél évszázad felmenne még fél évvel, tényleg nagy szükség van rá. 50 év múlva nem csak az SSD lesz kukázva, de valószínű már én sem fogok élni, vagy 85 éves vén trotty leszek.
De pl. windowsos userek is napi átlag 20-30 gigát írnak fel nagy átlagban (ennél többet csak az, aki nem átlag felhasználó, hanem videókat vág, masszívan párhuzamosított virtuális gépezést csapat, meg ilyesmik). Számoljunk 30 gigával naponta, úgy a 160 TBW-s limitet 14,6 év alatt érnénk el. 15 év múlva már az a gép sem lesz meg, amiben benne van, már egész más csatolófelületek meg RAM sebességű több terás SSD-k lesznek megfizethető ársávban, szerinted érdekelni fog bárkit is, hogy egy 120-1000 gigás SSD addigra esetleg megdöglik? Addigra teljesen elavul, elveszti az értékét, mint ma a 2GB-os SD kártyák, meg a 4-8 gigás USB1-2-es pendrive-ok, meg az IDE merevlemezek és az CD/DVD only ODD-k, meg a DDR1-DDR2 RAM-ok.
Plusz az SSD-k nem az elhasználódás miatt szoktak megdögleni, hanem a vezérlő adja be a kulcsot a cellafáradástól függetlenül. HDD-knál is tipikusan a vezérlő döglik be hamarabb, még mielőtt bad sectorosodna az adatfelület. A HDD-nek és épp úgy van korlátja, csak ott nem az írás van korlátozva, hanem az üzemóra, SSD-nél meg az írás, a gyakorlatban a mozgó alkatrész hiánya miatt az SSD-k sokkal tovább bírják. A gyakorlat mára bebizonyította, hogy többet bírnak az SSD-k, mint az elsőre gondolták, és a felhasználók sem írnak naponta olyan sokat, mint az korábban mindenki hitte.
Ha nem hiszed, futtasd le a sudo smartctl -l devstat /dev/sdX parancsot (ahol X a te SSD-d betűjele), és nézd meg mekkora az írásod az SSD-re. Ne a SMART által jelzett üzemórát vedd figyelembe, mert az csak az az idő, amíg bekapcsolva volt az SSD. Állítom, hogy nem leszel linuxon 20 giga/nap fölött, és ha ezt összeveted az SSD-dre vonatkozó gyártói ajánlással, akkor nagyon meg fogsz lepődni.
-
#56125
Frawly
veterán
King Unique
#56123
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#56123
üzenetére
Nem, nem jön az, hogy mindenkinek jó lenne. Nem hinném, hogy akinek TÉNYLEG szüksége van Windowsra vagy komolyabban linuxozik, annak fel kéne tennie egy ilyen alternatív rendszert, nemhogy ezt a konkrét rendszert, mivel nyelvi/Internettámogatás miatt nem érdemes.
-
#56122
Frawly
veterán
King Unique
#56121
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#56121
üzenetére
Nem írtam, hogy nekem jó lenne. Úgy fogalmaztam, hogy sok felhasználónak lenne jó, ha támogatna más nyelveket és a rendes internetelérést is. Itt az egészben az a morbid, hogy egy abszurd rendszer bizonyos pontokon jobban működhet, mint a Windows (állandó biztonsági rések, kártevők hada, összeomló registry), és nem teljesít rosszabbul, mint az Android. A linuxos disztrókat és hogy nekem mi lenne a jó, te kevered ide. A Linuxhoz csak annyi a köze, hogy eredetileg Ubuntu-alapból indultak ki.
-
#56119
Frawly
veterán
King Unique
#56115
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#56115
üzenetére
Pedig ha komolyan belegondolnál, van előnye egy lekorlátozott rendszernek. A legtöbb felhasználónak azért kell OS-t újratelepíteni, mert szétgányolják a rendszert valami beállítással vagy kétes szoftverrel, összevírusozzák, na ezt Red Star OS alatt nem tudnák megtenni. Azt csak használni tudod azokkal a funkciókkal, amit beépítettek. Az Androidhoz tudnám hasonlítani, mínusz az internet/nyelvtámogatás. Android is fizetős (a gyártók licencdíjat fizetnek a Google-nek minden eladott androidos telefon után, amit vevővel fizettetnek meg), agyon van korlátozva (rootolás nélkül semmit nem tudsz rajta csinálni, azon túl hogy Play Store-ból telepítesz, meg ha bekapcsolod az ismeretlen forrásból telepítést, akkor még külső szoftvereket), és a Google minden adatodat megkapja, beleértve a helyzetedet, apphasználatot, böngészési adatok, stb.. Mitől rosszabb ez, mint a Red Star OS? Mert gondolod a Google bármiben is különb, mint egy Kim Dzsong Un?
-
Frawly
veterán
Hogy ne csak az észak-korai ökörködéshez szóljak hozzá, hanem ontopik is legyek: jól tetted, hogy a /var-t az SSD-n hagytad. Igaz mindig változik, de nem okoz olyan rengeteg írást, hogy az SSD-nek számítson. Ez régi, alaptalan paranoia, miszerint kímélni kell az SSD-t, meg mindent át kell rakni a HDD-re: akkor minek van SSD? Az SSD pont arra való, hogy az egész rendszer azon legyen, gyorsítson fel mindenfajta lemezműveletet. Sokkal többet bírnak ezek a drive-ok, mint korábban gondolták. Átlag felhasználásnál a garanciális íráslimitet sem éred el rajta 5-10 éven belül, nem hogy a cellák tényleges fáradáslimitjét elérd, de már az 5 éves elhasználódáshoz is az kell, hogy orrba-szájba torrentezz rá, meg 100 gigás nyers videófájlokat szerkessz nap mint nap. Hamarabb fogod az SSD-t azért lecserélni, mert már kicsi, elavult, olcsón kapsz helyette jobbat, nagyobbat, vagy megfeküdt benne a vezérlő (ami megint független az írásmennyiségtől). A kímélgetéssel meg SSD-optimalizálással magadat szivatod feleslegesen.
Ráadásul eleve kíméled az SSD-t azzal, hogy Linuxot használsz, ami majdnem egy nagyságrenddel kevesebbet ír a meghajtóra, mint a Windows. Én egyedül a böngészőcachet tettem át tmpfs ramdrive-ra (fix méretűre, de csak annyit foglal a memóriából, amennyi adat épp aktuálisa van rajta), de nem az SSD kímélése miatt, hanem 16 giga RAM van a gépben, amiről utóbb derült ki, hogy nem használom ki, és legalább a böngészés közbeni renderelés tovább gyorsul, hogy még egy SSD-nél is nagyságrendekkel gyorsabb tárolón van a böngészőcache, meg nem megy pocsékba a ki nem használt memória, legalább használom valamire. Eleve a kernel is sokat befog cache-nek, swapom meg sincs, eleve nem lenne semmire használva az sem.
Esetleg a /var-t átteheted tmpfs-re, amit pont itt Kapitánnyal beszéltek, de azon már nem nyersz semmit, csak vesztesz, mivel rebootkor, gépkikapcsoláskor elveszik a tartalma, és ha mégis kell belőle valami log, akkor nem fogod tudni átnézni, hibakereséskor sokszor jól jönne pedig. Nem dísznek csinálták, hogy legyen /var és /var/log mappa, ha teljesen felesleges lenne, akkor alapértelmezésben létre sem hozná a rendszer.
-
#56114
Frawly
veterán
King Unique
#56111
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#56111
üzenetére
Jól van, akkor kötözködjél. Hogy lenne market share-je egy csak észak-koreai nyelvet és írást támogató, diktátor által berendelt, eleve beépített trójaival érkező, és korlátozott funkciójú OS-nek, ami ráadásul csak Észak-Koreán belüli cenzúrázott intranetet támogat internet helyett, de még fizetős is? Arra számítottál, hogy egy csomóan használják, meg benne lesz a distrowatch top100-ben? Szerintem inkább most te viccelsz, és nem vettem csak a lapot.
-
#56109
Frawly
veterán
King Unique
#56108
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#56108
üzenetére
Inkább némi humorérzék- és szövegértelmezési tablettát kéne bevenned. A Windowszal vetettem össze, szó sem volt más linuxokkal való összehasonlításról, sem a distrowatchról.
-
#56107
Frawly
veterán
King Unique
#56098
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#56098
üzenetére
Elromlott a szarkazmusdetektorod, azért hiányolod a szerintemet. Bár ha belegondolsz, komolyan lenne egy ilyen rendszernek előnye. Nyilván én nem használnám komolyan.
-
Frawly
veterán
Amúgy észak-koreai Red Star OS-t kell használni gyerekek
Nagyon tuti rendszer, simán üti a Windowst. Egész normális KDE-s felület, minden összekészítve, csak ellenőrzött progikat tudsz telepíteni (nincs Wine, nincs virtuális gép, ergo nincs MS Office sem), nincs sudo jog (így nem lehet belegányolni a rendszerbe, meg véletlenül végig dd-zni), csak az van, amit a főrendszergazda, Kim Dzsong Un megenged, és még telemetria is van, csak ez az észak-koreai kormánynak megy (tehát még egyfajta domainbe is be lesz az user léptetve), nem Redmondba. Még az sincs, hogy a magyar lokalizáció nem tökéletes, mivel angol sincs benne. Állítom, abba a pizsomás, szemüveges csókában egy Bill Gates veszett el és a gyakorlatban jobban működő rendszer, mint amit az MS csinál. Tipikus, hogy egy diktátor is simán veri azt a szintet, amit az MS képvisel ma. Mindegy, lehet, hogy az Linux OFF-ba kellett volna, de mivel most itt került elő az MS szoftverek szükségessége, így ide teszem be. -
Frawly
veterán
Igen tudom, a többezer felhasználós multinak nem olyan Windows van a gépén, amire egy LibreOffice felmegy. Ja, persze. Meg azt is bírom, mikor kitalálják, hogy a céges IT policy tiltja. Az egyik legismertebb és legelterjedtebb irodai opensource programcsomagot. Ami köztudottan a gépet sem szemeteli össze. Tényleg érdemes tiltani.
Néhány éve dolgoztam kormányhivatal helyi szervénél, és országosan, központi szabályzatban volt előírva, hogy LibreOffice-t kell használni, a feltelepített MS Office-t csak arra az esetre van, ha valami kompatibilitási gond van. Fel is volt téve minden gépre a LibreOffice, meg az MS Office alkalmazott által igényelt verziója is (lehetett választani, hogy 2003-at, 2007-et, 2010-et kér-e valaki, volt olyan gép, ahol mindhárom fent volt, az akkor nemrég megjelent 2013 nem volt az opciók között). Ehhez képest senki nem használta a LibreOffice-t, de nem azért, mert nem felelt volna meg, hanem a legtöbb felhasználó informatikailag idióta nő volt, azt sem tudta mi az ott a gépen, automatikus klikkeltek rá az ujjacskák a MS Word ikonjára, mert azt már megszokták, és ott nyomtak neki új dokumentum létrehozását. A szabályzat meg hiába írta elő, ha nem volt betartatva. Valami hangzatos politikai szlogenként belekerült a szabályzatba, ahogy a környezetvédelem is szokott mindenhol, aztán megfeledkeztek róla.
Direkt meg is próbáltam használni az LO Writert, mert van néhány szimpatikus funkciója, amit a Word nem tud. Pl. le lehet védeni részlegesen a formázást a fejlécben, láblécben is, meg mezőket is le lehet védeni egyesével. Csináltam egy fain sablont, előírásnak megfelelőt (Times New Roman 12 pt volt előírva), címer is ott volt, direkt levédtem a formázást, meg a nem változtatható mezőket is, hogy csak azt tudják benne módosítani, amit annyira szükséges, meg ha átírja az ügyszámot, meg az ügyfél nevét, akkor az átíródjon a doksiban minden helyen, dátum is magától generálódjon. Előre tudtam, hogy bele akarnak majd gányolni mindenféle 8 betűtípussal, meg szétesett formázással, 8 szóköz, meg 3 enteres varázslásokkal. Betűtípus is TrueType helyett OpenType volt, legújabb Times New Roman verzió, ligatúrákkal, meg helyes alávágásokkal és elválasztással. Elküldöm, 15 perc múlva jött is a telefon, hogy mi ez a szar, amit küldtem. Kiderült, hogy helyesen jelent meg a fogadó gépen, a LibreOffice Writer automatikusan indult, de emberünk próbált belegányolni már a fejlécbe, és nem ment neki a védelem miatt, már beleklikkelni sem tudott. Kérdeztem miért akarja átírni? Jött a válasz, hogy ő máshogy szokta a fejlécet (annak ellenére, hogy a szabályzat nem azt írja elő). Mondom miért, nem néz ki jól? Erre beismeri, hogy de, az egész dokumentum végül is szebb, de ő a Wordöt szokta meg, küldjem el abban, mert bele akar szerkeszteni. Egy másik alkalommal meg pdfLaTeX-es .pdf doksiként küldtem, még a címer is profibb volt benne, nem bitképet, hanem vektoros svg-t importáltam a doksiba, meg a doksi is olyan volt, amin átszerkeszteni sem volt mit, egy 3 soros, jogerőt megállapító végzés, amiben se tényállás, se indokolás, sem semmi nem kell. A .tex doksit is küldtem, meg direkt írtam, hogy MikTeX-el beleszerkeszthet, honnan töltheti le. Ez egész tipográfiailag beleköthetetlen, nyomdai minőségű doksi volt, de erre annál is kikönyörgte, hogy Wordben küldjem, sőt, ennél már azt is kikötötte, hogy Word 2003-as doksi legyen, szóval ment el az egész TrueType betűtípusos, tipográfiailag helytelen doksiként, több mint tíz éves elavult formátumban. Mert az a fogakat is tisztíccsa. Ezek pedig még egyszerűbb doksik voltak, nem is ilyen agyonmakrózott, pivot táblás Excel-doksi, aminél indokolt lett volna, hogy a LO esetleg nem jó.
Persze Excelnél is gyilkos végignézni hogyan használják. Eleve adatbázist vezet benne, amire adatbázis-kezelő lenne való, de ráadásul úgy, hogy a mezők nincsenek egységes típusra hozza, össze-vissza van formázva, az egészet se rendezni, se szűrni nem lehet normálisan, tele van hibafigyelmezetéssel, jó pár adat redundásnak van megadva ugyanazon vagy a másik munkalapon, munkalapok random szaporítva mindenféle szisztéma nélkül, és minden szervezeti egység, meg osztály saját gányolt táblával dolgozik, hogy még egymással se legyenek kompatibilisek, és ha átküldik egymásnak a doksikat, akkor meg a másik barom rámenteget, aztán azt sem tudni, hogy melyik verzió az aktuális. Aztán meg a csodálkozás, hogy 1 perc kell az Excelnek is, mire megnyitja, meg LibreOffice Calc nem nyitja meg, vagy megnyitja, de nem fog stimmelni a formázás. Ja tényleg, ekkora egy szart, miért nem nyitja meg, mikor már az eredeti sem stimmel. Még ez is jobb annál, mint mikor az idiótája zsebszámológépen számolja ki a cellákat, és a végeredményeket stringként letárolva írja be, ha valamit módosítani kell, akkor az egész táblát átszámolja cellánként még egyszer, majd újra beír mindent.
MS Office-ozás helyett először arra a szintre kéne eljutni a sok intézményi meg céges idiótának, hogy egy nyomorult szöveges meg táblázatos dokumentumok meg tudjon normálisan szerkeszteni, aztán lehetne elkezdeni vitatkozni, hogy mik vele a további igények, meg tényleg szükség van-e MS Office-ra. Az esetek 99%-ban alapból nincs is rá szükség, a másik 1%-nak a nagy részében is kiderülne, hogy indokolatlan. Egyébként szabványokat nem követő, closed source programot nem is engednék használni komoly helyen, mert azzal van a szívás, nem lehet váltani róla, belebotonozódnak a cégek miatta régi verziókba, amik csak régi Windows alatt mennek, aztán erre való hivatkozással a Windows sincs frissítve, aztán csodálkoznak, mikor kapják be a ransomware-t. Persze akkor sem az ő hibájuk lesz, hanem a MS-é. Linux meg nem lehet helyette, mert az szar ugyebár, az csak hobbistáknak, meg komolytalan embereknek van. Meg szerverre. Aha.
Még azt sem lehet mondani, hogy csak a Balkánon van így, mert itt az angoloknál is ugyanezeket a gányolásokat, meg vendorlockineket, meg ransomware-es szívásokat szopják be, és itt is az MS termékek az úr. Pedig azt hinné az ember, hogy a valódi nyugaton előrébb tartanak bármivel is. Közben meg néhol még ott sem tartanak, ahol mi magyarok. Pedig pénz lenne rá, csak igénytelenek. Meg minek, mikor gányolni egyszerűbb. Vagy nem, de akkor meg később meg van magyarázva valamivel a szegénységi bizonyítvány, mikor már mindenki szív miatta.
-
Frawly
veterán
Igen, és ha munkahely? Szépen telepítenek LibreOffice-t. 1-2 dokumentumra kibírják. Egyetemek is ki szokták találni, hogy évfolyamdolgozat és szakdolgozat csak .doc (!) formátumban, tehát nem .docx, nem .odt, nem .pdf, de mi a francnak? Beleszerkeszteni nem lehet, mert elve csalás, meg sérti a szerzői jogokat, bőven elég a .pdf formátum, az legalább mindenütt ugyanúgy jelenik meg, főleg ha be vannak ágyazva a használt betűtípus dokumentum által ténylegesen használt karakterei (subset).
Egyedül táblázatoknál tudom elképzelni, hogy ahol tovább dolgoznak vele, ott bele kell szerkeszteni, de ott meg a MS Office elolvassa az .ods-t, annyira elég, hogy a cellákat meg a függvényeket beolvassa, makrókkal, meg színes csicsákkal amúgy sem illik telerakni a doksit, ilyen diagrammot meg újrakreálják MS Office-szal, meg újraformázzák kinézetre meg cellatípusra is.
Meg azon is szoktam röhögni, mikor az otthoni user ezzel a céges kifogással jön otthoni felhasználásnál. Az nem otthoni felhasználás, arra tényleg tartson külön windowsos MS office-os gépet, vagy virtuális gépet, de ez még nem jelenti azt, hogy akár otthon, akár céges környezetben használhatatlan lenne a LibreOffice, csak hogy annál a bizonyos cégnél nem hajlandóak használni.
Én sem szívesen szemetelem a gépem Wine-val, de mivel néha napján használok még windowsos szótárat (nagyon ritkán Scriptum GIB 3.3-mal Országh-féle angol nagyszótárat), és amiatt, meg egy-két régebbi windowsos játék miatt fent van, úgyhogy együtt kell élnem vele. Ámbár ez változni fog, mert egy ideje fontolgatom, hogy előfizetek az akadémiai webes szótárra, meg játékra van külön windowsos notim is, szóval esélyes, hogy egy bizonyos ponton túl le fogom szedni én is.
-
Frawly
veterán
Ebben viszont igazad lehet. Egymásra hivatkozó dokumentumot meg legújabb MS Office-t nem próbáltam még Wine alatt. A sebesség viszont nem lesz lassabb, mintha dualbootban kéne újrabootolni a gépet, vagy virtuális gépet kéne miatta indítani. Nyilván valamivel lassabb lesz, mint a natív futtatás, bár a mai SSD-k és erősebb procik korában lehet ez is elhanyagolható.
Alapvetően már LibreOffice-t is alig használok. Korábban is csak a Writert használtam inkább belőle, de aztán átálltam XeLaTeX-re, majd plain XeTeX-re, és minden doksit azzal csinálok, saját sablonok mentén. Writert már csak akkor használok, ha gyorsan kell olyan doksit csinálni, valahová beküldeni határidőre, amihez nincs még kész XeTeX sablonom, vagy sok táblázat van benne, ami TeX-ben nehezebb. Meg néha a Calc-ot használom, ha valami alap táblázatos megoldás kell. Prezentációkat nem csinálok, ha mégis kéne, arra könnyen csinálok XeTeX sablont, meg ott van rá a LaTeX-es Beamer csomag, abban van egy csomó előre definiált sablon. Zenélős meg vizuális effektekkel átúsztató borzalmat meg nem tervezek kiadni a kezem alól.
-
Frawly
veterán
Egyrészt az MS Office megy Wine alatt is, már a legújabb 2016-os verzió is, azért kár virtuális gépet tartani, nem hogy dual bootot.
Másodszor meg a LibreOffice még jobb is, mint az MS Office. Sokan csalódnak benne, mert MS Office-ként akarják használni, MS formátumokkal, és úgy tényleg csak pótléknak tűnik, meg úgy nem lesz 100%-osan kompatibilis. Viszont ha a saját natív Opendocument formátumokkal használod (persze idő az MS-es dokumentumsablonokat ilyen formátumban újra elkészíteni), akkor még jobb is, mint az MS Office, pl. a Write többet tud, mint a Word, és szalagmenüre sincs rákényszerítve az ember, sokkal szebb dokumentumokat lehet vele készíteni. De pl. a Calcnak is előnye, hogy nincsenek benne lokalizálva a függvénynevek és így a scriptek, makrók kompatibilisek lesznek a különböző nyelvű verziók között, ez az Excelnél nem mondható el. Ráadásul az MS Office sem teljesen kompatibilis a saját korábbi formátumaival, sem oda, sem visszafelé.
Az meg egy másik tévedés, ha másokkal is megosztod, akkor muszáj MS formátumot használni. Nyugodtan lehet odt, ods, stb. formátumokat használni, a fogadó oldalon meg szépen telepítik a LibreOffice-t, mivel ingyenes, fizetni nem kell érte, nem kell licenc hozzá (cégnél sem), minden platformra létezik, nem vírusos, nem foglal sok helyet, nem szemeteli össze a gépet, nem lassítja le, elfér a mai sokgigás partíciók valamelyikén. Ha meg nincs szükség szerkeszthetőségre (általában nincs), akkor meg pdf formátumban kell küldeni a dokumentumokat, úgy még akár nyomtatványok is kitölthetők maradnak.
Harmadszor az OpenOffice.org-ot el kell felejteni, egy halott fork. A LibreOffice már rég túlnőtt rajta, rendszeresebben jelenik meg belőle új verzió, sokkal több feature-t támogat.
-
#55944
Frawly
veterán
mefistofeles
#55903
Frawly
veterán
válasz
mefistofeles
#55903
üzenetére
Ahogy írták, ki tudod kapcsolni formázáskor, hogy ne hagyjon biztonsági tartalékot, de nagyon nem ajánlott. Nem véletlenül alapértelmezett beállítás, hogy a rendszer tartalékot hagy rajta, és nem engedi csurig tölteni a teljes partíciót. Nehogy már a a mai sokszáz gigás, meg több terás tárak korában ez a 2-5% vágjon a földhöz. Lehet utoljára a 8-80 gigás meghajtók korában volt gond belőle.
Ahogy írták, eleve kisebb a meghajtó a decimális-bináris átváltás miatt (1 TB-os meghajtó csak 931 GiB), plusz a fájlrendszernek a tartalékolás nélkül is van valamekkora overheadje (kb. 2% körül, nem a Linux sajátossága, hanem bármilyen OS bármilyen fájlrendszerénél van ilyen, a fájlok nyilvántartása, tárolási tábla miatt, plusz naplózó fájlrendszereknél a napló, amit megint csak ki lehet kapcsolni, de nem ajánlott). Plusz minden fájlrendszernél van a clusterméret miatt adattárpocsékolás. A Windows is így jár el az NTFS partíciókkal, és ugyan ott nincs a rendszernek fenntartott hely, de ott sem tudod a partíciókat teljesen csurig tölteni, hogy 0 bájt maradjon szabadon. Próbáld ki egy kisméretű pendrive-val, hogy Windows alatt NTFS partíciót csinálsz rá, és csurig töltöd mondjuk zenékkel. Egyrészt nem fogod tudni, másrészt, ha leméred, hogy mekkora ilyenkor rajta a hasznos adat, meg fogsz lepődni hány százaléka a teljes MiB-ban mért tárterületnek.
-
Frawly
veterán
válasz
ReSeTer
#55883
üzenetére
A Wi-Fi kártyák egy része szopó tud lenni Linux alatt. Bár én már több éve csak úgy vagyok hajlandó gépet vagy bármilyen hardvert venni, hogy előre meggyőződök a linuxos támogatásáról, kompatibilitásáról, és csak akkor veszem meg, ha pöccre megy Linux alatt. Windows only szemetet nem veszek.
Bár ez sem garancia mindig, legutóbb egy Samsung nyomtatóval szívtam, mindenki azt írta, hogy támogatott Linux alatt, a Samsung is. Támogatott is, de alapból nem vitte, kellett neki driver, de a hozzá kapott és a gyártó oldalán kint lévő linux driverrel csak a nyomtatás ment, a szkennelés nem. Végül a nem hivatalos tárolóból kellett feltennem egy unified samsung drivert, azzal megy.
-
Frawly
veterán
válasz
lajos0001
#55817
üzenetére
Írd meg mik azok a windowsos programok, amiket nem tudsz kiváltani, lehet tudunk segíteni. Jellemzően az XP-s dolgoknak szokott lenni alternatívája.
SSD-re mindenképp upgrade-elj, a mai gyors gépeket (pláne 16 giga RAM-mal) nagyon visszafogja a HDD lassúsága. Nem drágák már az SSD-k, olcsó SATÁ-sokat kapsz 20k környékén rendszermeghajtónak (kb. 120 gigás méretben), a legolcsóbb is fényévekkel gyorsabb, mint egy HDD. A gép is csendesebb lesz tőle, minden olyan gyorsan betölt, mintha már RAM-ba lenne előtöltve. Én is sokáig halogattam az SSD beszerzését, de annyival jobb azzal használni a gépet, hogy megbántam, hogy nem váltottam sok éve, nem érte meg filléreskedni.
-
Frawly
veterán
válasz
lajos0001
#55800
üzenetére
Na, 16 giga RAM mellett, ilyen modern gépen marha sürgősen gyaluld le nem csak a FAT32 partíciókat, de az XP-t is nagyon nagy ívben. Eleve morbid ma már Windowst FAT32-re telepíteni, magában biztonsági kockázat és baromi lassú is a nagy töredezési hajlam miatt, másrészt a 16 giga RAM-ból kb. 3-3,5 gigát fog csak látni az XP, pazarlás a köbön. Plusz nem csak az, hogy az XP nem támogatott a MS részéről (csak ilyen POSReady ökörködés lesz 2019-ig), hanem a szoftverek sem támogatják már (se új böngésző, se új játékok, nincs driver új hardverekhez, nincs SSD-n TRIM-kezelés, se NVME boot, nincs rendes Blu-Ray vagy TPM támogatás, nincs DirectX 9-nél újabb DX szabványok támogatása, szar hálózati kód, idejétmúlt grafikus felület, szar memóriakezelés, agyonswapolási hajlam).
Windowsnál min. Win7-et érdemes használni, még inkább Win10-et, ha annyira Windows kell. Mindenképpen NTFS-sel, mivel fejlettebb fájlrendszer a FAT32-nél, az előző hsz.-ben leírtam miért. Bár ha beéred XP-vel, az annak a bizonyítéka, hogy Windowsra sincs igazából szükséged, elég lenne a Linux magában.
Linuxnál meg nem véletlen alapértelmezett az Ext4. Nem naplóz sokkal többet, és a naplózás az adatok biztonsága, visszaállíthatósága miatt van, nem lassítja a lemezműveleteket. Még SSD-n is megéri használni a naplózást, nem hogy HDD-n.
-
Frawly
veterán
válasz
lajos0001
#55781
üzenetére
Nincs biztonsági kockázata, ha windowsos partícióra telepítesz programokat. Vagyis elméletileg van, mert a FAT32 és Linux alatt az NTFS nem kezeli a jogosultságokat, de nem hinném, hogy bajod lenne belőle gyakorlatilag. Viszont nem érdemes. A Linuxnak külön előnye, hogy nagyon fejlett fájlrendszerei vannak, sokkal gördülékenyebbé teszik a lemezműveleteket, nem töredeznek. Ha nem használod ki ezt, akkor elesel a Linux egyik legfőbb előnyétől.
A partíciókat nem kell túlszaporítani, egy FAT32 az EFI bootnak, egy NTFS (ne FAT32 legyen, lassú, túlzottan töredezik, nem kezeli a jogosultságokat, túl sok memóriát emésztenek fel a FAT-táblák, maximális fájlméret max. 4 giga, ami ma már kevés) a Windows rendszernek, esetleg még egy NTFS a windowsos adatoknak, egy Ext4 a linuxos rendszernek, egy Ext4 a linuxos adatoknak és kész. Swap partíció nem kell (már csak azért sem, mert 16 giga RAM-ot írtál, és mivel nekem is annyi van, így tudom, hogy Linux alatt az bőven rengeteg, soha nem fogja használni a rendszer a swapot). Ha mégis kell swapfile, azt létrehozol valamelyik Ext4-es partíción, és felcsatolod /etc/fstab-ban, ennek külön előnye, ha kiderül, hogy kicsi a swapfájl, akkor bármikor létre tudsz hozni nagyobbat, partíciónál sokkal kínosabb a méretét tologatni.
A linuxos programokban lehet bízni, főleg, amelyek a tárolóban vannak. Nem fognak rosszindulatú forgalmat generálni kifelé. Ez nem Windows, ahová mindenféle Hekker Pisti ad ki trójaikat meg malware-eket. Mivel a tárolóban ingyenes és opensource programok vannak, azoknak nem érdekük a spílerkedés a háttérben, nem nyernének vele semmit, csak elveszítenék a velük szemben támasztott bizalmat. Eleve a nyílt forráskód miatt belebukna a szerző, mivel a forráskódba bárki belenézhet, és ha csak egy unatkozó ember is kiszúr benne valamit, abból botrány lesz, így nem éri meg backdoort és hasonlót belerejteni, alapból nem ilyen műfajban indulnak az opensource szoftverek.
-
Frawly
veterán
válasz
lajos0001
#55774
üzenetére
Már lejárt a szerkesztési idő: ha helyi gépen fut a tűzfal, abba malware-ek belenyúlhatnak. Ha másik eszközön, gépen fut, akkor elérhetetlen lesz számukra, meg a tűzfal működése is függetlenné válik a szoftverektől és az operációs rendszertől. Plusz a routernél nem is a beépített tűzfal adja a biztonságot, hanem a hálózati címfordítás (NAT) eleve megfogja a bejövő támadásokat, ezek ellen fontosabb védekezni. A kifelé menő forgalom szűrése jóval kevésbé lényeges, és arra bőven elég az IP, port, protokoll szerinti szűrés (tipikusan a routeren), de ezt is csak akkor kell meglépni, ha egy program rosszindulatúan szivárogtat kifelé, de ilyenkor rutinos infós nem a tűzfalban szokta blokkolni ezt az alkalmazást, hanem a gépről távolítja úgy el, hogy nyekkenni nem lesz ideje. Olyan programra nincs szükség a gépen, amely kifelé megkérdőjelezhető forgalmat generál, a funkcióját ki kell váltani egy olyan megbízható, lehetőleg opensource megoldással, amely megbízhatóan, tisztán teszi a dolgát.
Az egész oda fordítódik le, hogy melyik programot szeretnéd a tűzfalban letiltani? Ha meglesz a neve, akkor segítünk helyette valami mást találni, amit nem kell tűzfal szintjén tiltogatni.
Két jó tanács a végére: írtad, hogy számos módját ismered már a programok telepítésének Linux alatt. Viszont amíg kezdő vagy, csakis és kizárlóag a csomagkezelő segítésével (Synaptic) telepíts (hivatalos tárolókból, meg legfeljebb elterjedt PPA-kból), más forrásból sose, se hivatalos oldal csomagja, binárisa, se forráskódból fordítás, csak elcseszed velük a rendszert. A másik, hogy a kezdő linuxosok, akik tűzfalazni akarnak Linux alatt, tipikusan vírusirtót is akarnak telepíteni, mert az kell. Megspórolok neked egy újabb kérdést: ahogy tűzfal sem, vírusirtó sem kell Linux alá. Pedig van rá számos megoldás, NOD-tól a Kasperskyn át a ClamAV-ig, de nincs rá szükség. A következő laikus kérdés magától szokott adódni, hogy jó, ha nincs rá szükség, akkor miért vannak egyáltalán antivírus szoftverek Linuxra. Azért, mert ha olyan tárolót, megosztást, stb. üzemeltetsz, amelyet windowsos gépekről is használnak, akkor nem akarsz windowsos kártevőt tárolni, hogy azt letöltve más gépek fertőződjenek. Sima desztopos felhasználásra (játék, böngészés, levelezés, chatelelés, irodai programok és kreatív szoftverek használata) nem kell se vírusirtó, se tűzfal.
-
Frawly
veterán
válasz
lajos0001
#55771
üzenetére
Pedig Linux alatt nincs olyan application controll alapú tűzfal, amire gondolsz. Vagy lehet, hogy van, de akkor 3rd party megoldás, amivel nem találkoztam még. A legtöbb ingyenes linuxos tűzfal csak frontend iptables-höz, azt teszi felhasználóbarátabbá azzal, hogy kivezeti a lehetséges beállításokat grafikus felületre.
Mivel alkalmazások szerint szűrni nem lehet (a kernel nem ad ilyen eszközt) és nem is hatékony, ezért iptablesben csak IP-k, portok, owner összes alkalmazása szerint lehet, de ez elég is szokott lenni. Alapból az iptables szabálylistája üres, ez kb. olyan, mintha nem is lenne tűzfalad. Fel kell venni, amit nem akarsz kiengedni. Van egy adott alkalmazás, nem akarod, hogy elérje a netet, akkor netstat -tulpn futtatásával megnézed melyik portot használja, és letiltod azt (pl. gufw-ban), esetleg ha a terminál/konzol használata idegen, akkor Google-el is kiderítheted, hogy melyik portot használja. Persze lehet fordítva is, hogy semmit nem engedsz ki, aztán kivételként határozod meg, amiket mégis, de az sokkal nagyobb szívás, viszont szigorúbb (fehérlistás) kontrollt tesz lehetővé.
A linux ilyen, látszólag ingyenes, de nincs ingyen. Nem kell érte licencdíjat fizetni, de a szabadidőd rá kell áldozni, utánanézni dolgoknak, nyomozni, főleg kezdőként többféle megoldást végigpróbálgatni. Sok Windowsról jött user elfelejteni, hogy a tanulópénzt anno Windowson is meg kellett fizetni, de azt a Windowsnak elnézzük, mert az kivételes. Vagy nem is, csak az elfogultság, berögződések miatt gondolhatja ezt az ember.
Egyébként biztosan azt gondolod most, hogy milyen gáz, hogy nincs application controll, ebben a Windows milyen előremutató. Pedig egyáltalán nincs így. Komoly helyeken külön gépet, hálózati eszközt használnak tűzfalnak, és ilyenkor, amikor külön eszköz, gép a tűzfal, akkor nem is lehet lokális alkalmazásszabályokat felállítani, mivel a tűzfal nem alkalmazásrétegben dolgozik, hanem annál sokkal mélyebb OSI rétegekben (lényegében hálózati protokollok alapján szűr, nem alkalmazások alapján). Ezért van, hogy a routerekben sem tudsz alkalmazásonként szűrni, csak IP, port, protokoll alapján.
Plusz a kegyelemdöfést a végére tartogattam neked: ha router vagy hasonló megoldás mögül netezel, akkor átlag felhasználóként nincs is szükséged a helyi gépen tűzfalra. Windows alatt sem. Ha valamilyen portot mégis tiltani akarsz, akkor azt megteszed a routeren, és onnantól fogva egyik gépről vagy más eszközről (telefon, táblagép, játékkonzol) sem tud ugyanaz az alkalmazás, vagy ugyanazt a portot használó alkalmazás netre kimenni. Ma már nagyon kevesen neteznek úgy, hogy direkt vannak a netre kötve, proxy vagy router nélkül.
-
Frawly
veterán
Linuxot nem tudod böngészés közben fertőzni, akármilyen vírustanya oldalra is tévedsz. Ha meg tárolóból telepítesz, akkor meg a szoftverek sem lehetnek vírusosak. Linuxon csak úgy tudsz vírust összeszedni, hogy direkt letöltöd, és direkt elindítod, direkt rendszergizdai jogokkal, magyarán háromszoros balf4xság kell hozzá, aki ezt így beszopja, meg is érdemli, úgy sem lenne menthető.
Egyedül egy kényes pont van, a Wine, mert az alatt lefut sok windowsos kártevő, de ezt elég egyszer vírusellenőrizni, mielőtt a kezdő áttér Linuxra, mondjuk egy live CD-s vírusirtóval végignézi az összes meghajtóját, utána többet nem kell.
-
Frawly
veterán
válasz
#95488640
#54002
üzenetére
Megfogadtam, hogy én nem, de ezt nem álom meg. Kezdőknek igaz, hogy kell a grafikus előtét a legtöbb dologhoz, de pont nem kéne rászoktatni őket Linuxon víruskerezősére, mert ezzel feleslegesen a windowsos reflexeket tartjuk fenn. A kezdő szépen használja a Linuxot, szokja meg, hogy tárolóból telepít hivatalos csomagokat, és azt, hogy emiatt ezen nem kell vírusirtót futtatni. Ha meg szervert üzemeltet, akkor majd át tudja nézni a fájlokat, megosztásokat clamav-vel vagy bármi mással.
-
Frawly
veterán
Ááá, látom megint a régi móka megy. Leír az ember valami normálisat, amiben semmi flame nincsen, erre válaszul csak azért, mert nem értenek vele egyet, meg a véleményüket nem tudják vállalni, megindokolni, gerinctelen megmondóemberek kimoderáltatják, az ember meg csak néz, hogy hová lett a hozzászólása. Tényleg ezt a színvonalat akarjátok egy országos fórumon? Aztán csodálkozás lesz belőle, hogy az embereknek miért nincs bizalmuk a linuxban, mikor pedig a linuxos közösség olyan barátságos és segítőkész. Persze nem akarok megbántani senkit, mert a többség biztos nem ilyen, csak az az egy-két ember, aki még a nicknevét sem vállalja, a fórumot mégis élhetetlenné teszik mindenkinek. Ha ennyire csak a saját véleményét tudja valaki elviselni, akkor nyisson magának saját tárhelyen saját fórumot, és ott dicsérheti a nézeteit, meg egyetérthet nagyon keményen saját magával meg az egész belterjességével. Tudom, hogy ezt is feleslegesen írom, mert mindjárt lesz szólva a moderátornak, és ezúttal nem csak a hozzászólás tűnik el, de kapni fogok egy jó kis átmeneti kitiltást is. Csak hajrá.
Egyébként most nem adom meg azt az örömet, hogy töröltetem magam. Szépen fogom tovább használni a fórumot, csak a linuxos topikokat hanyagolom innen részemről. Ami probléma volt itt, az mind csak linuxos topikban fordult elő, előtte a fórum többi szekcióiban 12 évig írogattam mindenféle attrocitás nélkül, ugyanolyan stílusban, mint most, egyszer sem fordult elő semmilyen moderáció vagy szanckió, de más fórumokon sem, pedig használtam már egy párat.
-
-
Frawly
veterán
válasz
#95488640
#52638
üzenetére
Egy kis nem annyira léleksimogatás, persze nem is leugatásnak szánom, de hallottam a Linux telepítése üres gépre című videódban pár megkérdőjelezhető dolgot:
1) Akkora legyen a swap mint a fizikai memóra mérete, ha 16 giga, akkor annyi. Nos, ez nem igaz, 4 giga RAM-tól, és afölött elég minimális swap is, felhasználási igény határozza meg, hogy mekkora kell, átlag felhasználáshoz bőven elég 2 giga. Nem is kell feltétlenül partíciót létrehozni neki, mehet fájlból is, aminek a méretét kényelmesen lehet növelni, ha nem lenne elég. A fizikai memória méretét akkor kell elérnie, ha hibernálsz.
2) A swap ejtése nem *szvep, ezt már sok magyar videóban hallom tévesen. Hunglishosan, britesen ~szvop vagy ~szvap, amerikaias vonalat magyarosítva ~szva(a)p, ~szvá(á)p (a zárójelezés azt érzékelteti, hogy lehet hosszúval és röviddel is ejteni).
Amúgy támogatom az ilyen videókat, a kezdő magyar linuxosok többsége nem hajlandó angol nyelvű wikiket nyálazni, sokkal hamarabb néznek meg egy magyar nyelvű videót, meg sokkal hamarabb kapnak kedvet az egészhez. Azzal is egyetértek, hogy a Mint a legajánlhatóbb disztró kezdőknek, vagy az Ubuntu nem unity-s verziói, a következő kiadással viszont a sima Ubuntu is ajánlható újra.
-
#52639
Frawly
veterán
IstvánLászló
#52621
Frawly
veterán
válasz
IstvánLászló
#52621
üzenetére
Nem is baj, hogy nem keresztplatformos a Rufus. Úgyis windowsosoknak szokott csak gondot okozni az iso kírása. Linux alól elég a dd-parancs, kivéve Windows telepítő-pendrájvhoz, de utóbbit UEFI alatt elég úgy megoldani, hogy egy FAT32-es partíció rá, majd rámásolni az iso tartalmát.
-
#52620
Frawly
veterán
King Unique
#52619
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#52619
üzenetére
A Rufust én is csak ajánlani tudom, nálam még egy kiírást sem rontott el, minden azonnal bootolt. Windowsra ennél jobb nincs. Az UNetbootint viszont nem ajánlom, bugos hulladék, nem érdemes vele szívni, nagyon megbízhatatlan.
-
Frawly
veterán
válasz
Keeperv85
#52587
üzenetére
Biztosan nem frissül rendesen, mert 14.04 alatt is már 4.4-es kernel van, nem 3.13-as. Persze a problémád nem érinti, arra már kaptál választ (upstart miatt mit szerkessz), de nem éri meg ilyen régi kernelt használni, sokat fejlődött 3.6-nál, meg 4.0-nál, meg azóta is (jelenleg 4.10, igaz ez az alap tárolókban nincs benne 14.04-es Uborkához).
-
Frawly
veterán
Szerintem nem rossz az inxi, mióta Júbájgön-kolléga mutatta, én is azt használom. Minimális a függősége (azok is olyan alapcsomagok, mint a sed és társai, amelyek minden disztrón ott vannak), nem húz le sokat, és a kimenete emberbarát. Abban viszont téved, hogy majdnem minden disztróban benne van, mert sok mindenben nincs, közöttük azokban a fontosabbakban sincs, amiket soroltál. Nyilván nélküle is meg lehetne lenni, több különböző paranccsal ugyanazokat az infókat ki lehet deríteni, de kevésbé felhasználóbarát módon.
-
#52518
Frawly
veterán
Flowtation
#52486
Frawly
veterán
válasz
Flowtation
#52486
üzenetére
Nagyítási módot lehet hagyni pontoson. Az viszont meglep, hogy a szakadásnál (tearingnek egy elég hülye fordítása, törésnek kellene inkább fordítani) ki kellett kapcsolni a v-syncet, mikor pont az segítene a jelenség elkerülésében. Lehet az volt a baj, hogy az X szerver már driverből megoldotta volna v-synet, de a KDE kompozitora belezavart a saját v-syncjével.
Nálam nyílt Intel-driver van (a prociba integrált GPU miatt), 3D-hez épp úgy 17-es Mesa, ahogy neked, és a KDE-ben a nagyítási mód pontos, a tearing automatikuson van, és nem sávosodik a kirajzolás. Nem kellett hozzá semmit frissítenem (Arch-tárolókban mindig nagyon frissek a csomagok), sem semmilyen konfigfájlt hegesztenem.
-
#52481
Frawly
veterán
Flowtation
#52422
Frawly
veterán
válasz
Flowtation
#52422
üzenetére
A többi disztró sem rosszabb a Debiannál. Az Ubuntu sem rossz, bár sokan szidják. Szerintem jó az, csak nem az alap, Unity-s változtatot kell leszedni, de ez lehet változik, ha a kövi kiadásban visszaváltanak Gnome3-ra.
A 3D-s driver meg azért kell, hogy legyen hardveres gyorsítás, ami nem csak a 3D-ben forgó asztalokat váltja, hanem pl. elejét veszi a v-sync-nek (tearing), azaz kell a kompozitornak is. Kűzdj meg vele, ne add fel, egyszer kell megtanulni, hogy a friss nyílt drivert hogy tedd fel, és utána nem kell vele szívni. Ha nem ragaszkodnál a Debianhoz, hanem eleve frissebb disztrót használnál, akkor semmi szívás nem lenne vele, csak fel kéne tenni két darab csomagot a hivatalos tárolóból.
-
Frawly
veterán
1) A KDE-ben jobb klikk az asztalra, Ikonok, Ikonméret és ott be tudod állítani. Indítómenü, Rendszerbeállítások, Betűtípusoknál a betűtípust is tudod nagyítani, ha nagyobb ikonok alatt aprók maradnának.
2) A Firefoxban ez nem Linux-specifikus, Beállítások, Keresés (vagy a keresősáv elején lévő ikonra kattintva majd Keresési beállítások megváltoztatása), és ott az első lenyíló mezőben ki tudod választani az alapértelezett keresőmotort. Ezt Windowson is így kell csinálni.
3) Hányas Linux Mint is volt ez? Gépben milyen hangkártya van?
4) Rossz hírem van számodra, a KDE-nél nincs alaposabb kialakítású interfész, konfigolási szempontból meg tudásra ez az opensource DE-k non plus ultrája. Ha ebben csalódtál, hogy nem találsz valamihez beállítást, akkor a többiben még nagyobbat fogsz csalódni, azok sokkal kevésbé felhasználóbarátak. Ráadásul a Firefox beállításai, hangdriver nem is KDE/DE-specifikusak. -
-
Frawly
veterán
De van generic driver, de attól függ, hogy a nyomtatód támogat-e valami univerzális leírónyelvet (PLC vagy PS, vagy ilyesmi).
Illetve ha csak a beragadó nyomtatási sor a gond, akkor arra lehet írni egy scriptet és ikont csinálni neki, rákattintasz, törli a nyomtatási sort és már tudsz is újra nyomtatni.
-
#52426
Frawly
veterán
Flowtation
#52425
Frawly
veterán
válasz
Flowtation
#52425
üzenetére
Egyértelműen nincs fent nálad a 3D driver a kártyához. Azt nem tudom, hogy ez a kártyát milyen driverrel érdemes hajtani, melyik támogatja. Én megpróbálnám hozzá a nyílt drivert telepíteni, igaz ez a leírás Archhoz készült, de némi csomagnévnyomozással használható Debianon is.
-
Frawly
veterán
válasz
#20749568
#52395
üzenetére
Azt a hullámozódást, amit írsz tearingnek hívják, és a v-sync hiánya okozza. Driver okozhatja, de az valószínű, hogy jó, ezért lehet a kompozitor is. Az Xfce messze földről híres, hogy tearingel, ezért megpróbálhatod a Settings Manager -> Window Manager Tweaks -> Compositor fülön állítani, ha nem megy, akkor kapcsold ki benne a kompozitort, és tegyél fel Compton-t, és az Arch Wiki alapján paraméterezve vagy konfigurálva indítsd. Persze ez csak akkor fog segíteni, ha a driver amúgy jó (támogatja a hardveres gyorsítást és így a v-syncet).
-
Frawly
veterán
válasz
Anakin007
#52387
üzenetére
A hálózati nyomtató pontosan milyen típus, milyen driver van hozzá telepítve (kernel viszi, vagy valami csomag)? A CUPS webes beállításaiban látszik?
A KDE-vel meg ez a baj, utána már minden más felület (főleg a Windowsé) ócskának, fapadosnak fog tűnni. Tapasztalat, én is KDE-s vagyok.
-
-
-
#52277
Frawly
veterán
teleahocipöm
#52271
Frawly
veterán
válasz
teleahocipöm
#52271
üzenetére
Ja, hogy ez a hardverfrissítések. Ezzel nem kell foglalkozni, hogy üres, mert enélkül is felteheted csomagkezelőből a szükséges csomagokat (intel microcode, meg vga driver, Wi-Fi-kártya drivere), ha tényleg szükség van rájuk.
-
#52276
Frawly
veterán
teleahocipöm
#52273
Frawly
veterán
válasz
teleahocipöm
#52273
üzenetére
A többi disztró is ugyanolyan eséllyel kezeli a Wi-Fi-s nyomtatót, mint a Windows vagy a Pepper. A Wi-Fi-s nyomtató egy külön hálózati számítógépnek minősül. Írtad, hogy HP-s drivered is van hozzá, de ahhoz még lehet nyomtatófirmware-t is le kell töltened, hogy nyomtasson. Vagy ha a nyomtatód támogat valami szabványos leírónyelvet (PLC vagy PS), akkor egy erre való általános driver is elég (PS-nél elég először .ps fájlba nyomtatni, és azt küldeni a nyomtatóra).
A LibreOffice-hoz tegyél fel magyar nyelvi csomagokot (meg úgy általában a rendszerhez is) a csomagkezelőből, hátha nem került fel, ha ezután sem javítja a szöveget, akkor a LibreOffice beállításai között állítsd be az alapértelmezett nyelvet magyarra, ha így sem javítja, akkor tölts le hozzá magyar szótárat, ez nem tudom hogy kell, de majd utánanézünk, ha minden egyéb hibát kizártál.
-
#52246
Frawly
veterán
teleahocipöm
#52175
Frawly
veterán
válasz
teleahocipöm
#52175
üzenetére
Azt értem, hogy nincs hang, de azt megnézted, hogy a hangeszközt felismerte-e? Mi az, hogy nincs videó? A hw-frissítés lehetősége meg mi a rák?
Mondom, én még mindig az Archot javaslom. Azzal is kínlódni fogsz, talán még jobban, mire egyszer sikerül feltelepíteni, alapból azon sem lesz hang, stb., mind neked kell a csomagokat felkutatni hozzá, telepíteni, meg mindent beállítani, de legalább lépésenként haladsz az Arch wiki alapján, látni fogod pontosan hol akadtál el, mi a baj, mit nem ismer fel, közben meg sokat tanulsz a Linux felépítéséről, és nem leszel a beginner disztrók telepítőire és készítőire utalva, hanem te faragod ki a saját disztródat. Egyébként nem olyan nehéz kifaragni, ha már pl. normálisan megcsináltad a partíciókat egy előző Linuxszal, utána ezt a lépést kihagyod az Arch wikiből. Plusz ha Archon valami fullos asztali környezetet telepítesz, akkor az is feltesz mindent, ami szükséges. Persze ha megvan a tudásod, akkor Mintnél is ki tudod deríteni terminálból, hogy mi nem megy, milyen csomag kéne, mit ismert fel a kernel.
Nyilván az Arch is úgy kezdődik, hogy dd-vel vagy Rufusszal írod ki, nem a fosadék Unetbootinnel.
-
#52245
Frawly
veterán
teleahocipöm
#52237
Frawly
veterán
válasz
teleahocipöm
#52237
üzenetére
Mondom, szerintem hagyd az Unetbootint, ha Linux alatt vagy, akkor dd-vel írd ki az .iso-t, ha pedig Windows alól próbélkozol, akkor Rufuszal UEFI-módban (vagyis előbb dd-mód majd mikor mindent beállítottál, akkor újraállítani az UEFI-módot, mert elmászik a beállítások közben, ha mindjárt azt állítod át elsőnek).
Plusz nyilván a legújabb verziót kell letöltni, de nem a speciális, licencfree, médianyirbált, OEM telepítőt, hanem a rendeset.
-
#52244
Frawly
veterán
teleahocipöm
#52233
Frawly
veterán
válasz
teleahocipöm
#52233
üzenetére
Valószínű, hogy UEFI-módban kéne telepíteni a Linuxot, és a telepítőt is vagy dd-vel kírni, vagy ha Unetbootinnel készül (ami egy nagy szar), vagy Rufusszal, akkor figyelni, hogy EUFI-s módban írjuk ki.
Már a Mint is tudja ezt. A DE/WM személyes preferencia kérdése. Ilyen új gépre én már LXDE-t nem tennék (Peppermint, Lubuntu felülete), de talán a MATE is fapad, szóval ízlés szerint Cinnamon, Gnome3, KDE5 közül valamit.
-
#52231
Frawly
veterán
teleahocipöm
#52187
Frawly
veterán
válasz
teleahocipöm
#52187
üzenetére
Most látom, a Mintet már próbáltad. Akkor ahogy írták, Fedora, Debian. Illetve a dmesg kimenetét jó lenne látni, pastebinre, vagy hasonló oldalra told fel.
Vagyis én Archot tennék rá, és csomagonként építkezve nézném meg, hogy mi működik, de csak félve említem, mert szerintem te nem leszel rá vevő.
-
#52229
Frawly
veterán
teleahocipöm
#52186
Frawly
veterán
válasz
teleahocipöm
#52186
üzenetére
Pedig ez egy elég jó gép, meg a videókártya is a prociban inteles, pöccre kéne mennie mindennek. Mintet én is megpróbálnám, mielőtt feladnád a Linuxot. Lehet a Skylake túl új, bár elvileg az újabb kernelek (4.9 és felfelé) és az újabb Mesa driverek rendesen kell, hogy kezeljék.
-
#52185
Frawly
veterán
teleahocipöm
#52182
Frawly
veterán
válasz
teleahocipöm
#52182
üzenetére
Még mielőtt bármit is eladsz vagy megveszel, telepítsd rá fel a Win10-et. Nem kell hozzá megvenni, a MS hivatalos oldaláról ingyen letölthető a legális telepítő, és termékkulcs meg minden nélkül 90 napig ingyen és legálisan tesztelheted, kipróbálhatod. Ha Windowszal rendesen megy, akkor kizárunk egy jelentős hibaforrást.
Lehet, hogy a kernel az USB-t nem hajtja meg jól. Milyen gép is ez pontosan, márka, típus, modellszám?
-
#52184
Frawly
veterán
teleahocipöm
#52157
Frawly
veterán
válasz
teleahocipöm
#52157
üzenetére
Akkor valami más baj van, mert egy új pendrive nem megy ennyire gyorsan tönkre. USB-portokat végignézted (nem csak az elöl kivezetteket, hanem a gép hátulján is mindegyiket)? Nem használsz véletlenül made in China-market USB hubot? Zárlatos alaplap is tud olyat, hogy USB-s eszközöket kinyír. Másik gép van a közelben, ahol a pendrive-ot ellenőrizni tudod?
-
#52153
Frawly
veterán
Flowtation
#52152
Frawly
veterán
válasz
Flowtation
#52152
üzenetére
Esetleg még Kodibuntu.
-
Frawly
veterán
válasz
Bferibörs
#52120
üzenetére
LVM-et akkor érdemes telepíteni, ha egész lemezes titkosítást használsz több partícióval, vagy nem akarod megbolygatni a windowsos partícióstruktúrát (nem akarsz logikai partíciózni), így egy partícióra felhúzol LVM-et, és arra annyi logikai kötetet/alpartíciót teszel, amennyit csak akarsz).
Igazából az LVM-et arra találták ki, hogy később a kötetet adatvesztés nélkül átméretezhetőek legyenek, meg a kötetek átnyúlhassanak lemezek között is. Neked kezdő linuxosként, meg egyszeri felhasználóként valószínű, hogy semmi szükséged az LVM-re és nem is profitálnál belőle semmit, csak feleslegesen fogsz szívni vele.
-
#52091
Frawly
veterán
Flowtation
#52089
Frawly
veterán
válasz
Flowtation
#52089
üzenetére
Igen, nem a KDE-t kell alapul venni. A Cinnamon határeset. Az Xfce nem csak a Voyager kiváltsága, van egy csomó disztró Xfce-vel, másrészt vannak tőle soványabbak is, pl. LXDE, vagy Openbox, de egészen ilyen IceWM, jwm, i3wm szintjéig le tudsz menni.
Valóban nem egy erős proci. Nem is az a baj vele, hogy 2 magos csak (igaz először 4 magosat írtál), hanem magonként is alacsony az órajel, meg kevés benne a cache.
-
Frawly
veterán
válasz
KD6-3.7
#52075
üzenetére
Bármilyen disztró rámehet, csak lehetőleg ne KDE, Gnome, Unity legyen az ablakkezelője. Nem kell soványítani, 4 magon 4 giga RAM-mal akármelyik disztró repül mindenféle prociterhelés nélkül, ha már megy a rendszer, akkor a procihasználat 0-1% körül pattog (plusz még 1-2%, ha a feladatkezelő beleszámolja saját magát). Legfeljebb ha annyira procira hegyezel ki valamit, akkor adj annak az egy fontos processnek magasabb prioritást.
-
Frawly
veterán
válasz
Apollyon
#52055
üzenetére
A LibreOffice-t nem hogy a MS Office-szal tartom egy szintűnek, de szerintem még jobb utóbbinál. Pl. sokkal többféle formázást tud már a Writer, nagyon király formázás elleni védelmeket (amely pl. Writerben nem csak az egész dokumentumra, de annak egyes részeire is korlátozható), a makrói, függvényei is jobban kézre állnak (már azáltal is, hogy emlékeim szerint nincsenek lokalizálva a függvénynevek), a mezőkezelése is jobban tetszik a Writernek, nincs az ember a ribbonmenüre kényszerítve, multiplatformos.
Emiatt nem csak Random Mancika számára használható, hanem komolyabb dolgokra is, csak a legtöbb cég meg sem próbál átállni, meg esélyt adni neki, inkább fizetnek az MS-nek, mint a katonatiszt, és élnek boldogan a vendor lock-inben. Aztán tudják verni a mellüket, hogy micsoda komoly IT infrastruktúrájuk van, meg MS-ses minősítéseik, stb..
-
#52063
Frawly
veterán
teleahocipöm
#52045
Frawly
veterán
válasz
teleahocipöm
#52045
üzenetére
Elég összeszedetlenül írtad le a problémát. A Windows az SD kártyát látja, vagy a pendrive-okat is? Egyébként simán lehet, hogy a pendrive meghalt, pont így szoktak elhalálozni, hogy néha látszanak, de akkor nem írhatók, néha meg nem is látja őket a rendszer.
Azt a dd-vel törlést, amit a másik topikban írtak, még próbáld meg, ha lefut, akkor rá egy particionálást GParteddel, de ha nem jó, akkor mehet a pendrive a kukába.
-
Frawly
veterán
Nem ellentmondóak, csak máshogy fogalmaztuk meg őket. Valójában egy kivétellel mindannyian ugyanazt írtuk, a LAMP komponenseit tedd fel külön-külön a tárolóból. A kivétel Sonja írása, ő tényleg egy olyan telepítőt javasolt, amit te kerestél eredetileg, de én ezt csak akkor tenném fel, ha már semmilyen más módszer nem vezet eredményre.
Mint már írtam neked abban a hosszú összefoglalóban, először mindig csomagkezelőből telepíts csomagokat, azaz a hivatalos tárolóból. Ilyen külső telepítős cuccot csak akkor, ha valami nem található meg a tárolókban. A tárolóban lévő csomagok az adott disztróhoz valók, arra vannak tesztelve (nem gányoltak, nem okoznak galibát, megbízhatóak). Az ilyen egyéb külső telepítős cucc meg vagy megy, vagy nem. Mondom, a Linux nem Windows, hogy ilyen telepítőket tölts le hozzá. Ha Linuxozol, akkor az összes ilyen windowsos mentalitást el kell hagynod, és a gondolkodásmódodon, teljes hozzáállásodon kell változtatnod. El kell fogadnod, hogy a dolgok nem úgy működnek, ahogy Windows alatt, és nem gondolkodhatsz úgy, nem oldhatod meg úgy a problémákat, ahogy előtte. Ez eleinte szívás, nehéznek tűnik, de meg lehet szokni.
A LAMP eleve már egy túlhajtogatott és elavult hülyeség. Eredetileg Linux, Apache, MySQL, PHP rövidítése volt. Mára ez már elvesztette ezt a konkrétságát, ugyanis erre a feladatra nem csak az Apache webszerver jó, a MySQL-nek inkább a klónjai terjednek (MariaDB pl.), de jó akármelyik SQL alapú adatbázis-kezelő, adatbázisszerver helyette. Az L és a P által rövidített dolgok fixek (Linux és PHP). Igazából már az L sem, mert mióta van más OS-ekre is (WIndowsra a WAMP, meg itt ez az XAMP). A LAMP nem egy program, hanem programcsomag, valahogy úgy látom, hogy nem tudod megemészteni. Gondolom az zavar meg, hogy Windowsra egységes WAMP telepítő van, mert ott úgy is telepítőzni kell, de igazából Windowson is lehet összetevőnként telepíteni, de akkor a konfigurációs fájlokat neked kell szerkesztened, hogy az elemek együttműködjenek, míg egységes telepítőnél kulcsrakész megoldást kapsz egyben. Sokan azért ragaszkodnak így egyben a LAMP-hoz (kezdő webfejlesztők), mert sok könyv, leírás foglalkozik vele, és ezek az írások feltételezik, hogy Linuxon használsz Apache webszervert PHP-vel, és MySQL-lel, de kicsi módosítással működnek akkor is, ha nem ezeket használod. Főleg a konfigurálásban lesz eltérés.
-
#52031
Frawly
veterán
Bandi8bácsi
#52027
Frawly
veterán
válasz
Bandi8bácsi
#52027
üzenetére
Persze, akkor maradj a Mintnél. Szerintem jobb is, mint az Ubuntu, úgy értve, hogy felhasználóbarátságban és drivertámogatás ügyében. Az Ubuntu, ha menne is, akkor sem jelentene semmiben előrelépést a Minthez képest.
-
#51971
Frawly
veterán
ArthurShelby
#51948
Frawly
veterán
válasz
ArthurShelby
#51948
üzenetére
sudo dpkg -i fájlnév.deb
Bár inkább sudo apt-get install csomagnév formában akartad te azt telepíteni, ezt innen messziről meg lehet mondani.
-
Frawly
veterán
A noatime nem tárolja el a fájlrendszerben az utolsó fájlhozzáférési időt (ez nem egyenlő az utolsó írás idejével), bár szerintem bekapcsolva hagyhatod, mert a mai SSD-ket nem kell kímélni, és nem hinném, hogy olyan rettentő sok írást okoznak. Sokan mégis kikapcsolják, mert alapból feleslegesnek tartják. A lényeg, hogy legyen TRIM, lásd az összefoglalóból az SSD-s leírást.
A telpítő automatius partícionálásával vigyázz, mert ha vannak a lemezen adatok, meg esetleg másik OS (pl. Windows), akkor hazavághatja őket újrapartícionálással.
-
Frawly
veterán
Eleve olyan Ubuntu-variánst teszel fel, ami alapból azt az asztali környezetet tartalmazza. KDE esetén Kubuntu, Gnome esetén Gubuntu. Persze akármilyen Ubuntura felteheted kézzel is, a megfelelő csomagok telepítésével, de akkor lehet kavar lesz belőle, mondjuk egy Gtk-s környezetre teszel fel KDE-t (ami Qt-alapú), és egy csomó minden Gtk-s maradhat benne, vagy lesz, ami nem fog megfelelően működni. Emiatt célszerű mindjárt olyan disztróval indítani, ami alapból a neked szükséges ablakkezelővel jön, nem viccből csinálják ezeket.
-
Frawly
veterán
Nincs linuxos LAMP-telepítő. Az L a Linux, az már fent van. Aztán felteszed rá az apache, mysql, php csomagokat és van egy LAMP-od. Legfeljebb annyival hátrányosabb ez egy windowsos LAMP-telepítőhöz képest (igaz azt WAMP-nak hívják), hogy a konfigurációs fájlokat is neked kell szerkesztgetned, hogy működjön az egész.
Ez a leírás nem is olyan régi, írja milyen csomagokat kell telepíteni Ubuntu-alapú disztróra, és mit hogyan kell beállítani.
-
#51897
Frawly
veterán
ArthurShelby
#51894
Frawly
veterán
válasz
ArthurShelby
#51894
üzenetére
A függőség az az, mikor az egyik csomag csak akkor települ, ha fent van egy vagy több neki szükséges másik csomag is. A csomagok sokszor egymásra épülnek, egész függőségi fát alkothatnak, de neked ezt nem kell fejből tudni, hogy melyik csomagnak melyik másik csomagra van szüksége, mert ezt a csomagkezelő kideríti és intézi neked, felteszi a függőségeket is, már amelyik még nincs fent. A legfontosabb függőségek nagyon hamar települnek, más csomagokkal együtt, mivel sok csomagnak föggőségei, amik már eleve a rendszerrel jönnek alaptelepítésben.
A jogosultság az, mint Windowson is, egy adott felhasználó akkor tud fájlt létrehozoni, olvasni, kilistázni, írni, futtatni, ha van hozzá joga, ez általában a mappa eléréséhez is kell, különben nem tudja ezeket elérni. Ennek extrémebb változata, ha a felhasználót a felhasználókezelésnél fel kell venni speciális csoportokba (pl. egyes alkalmazások igénylik, hogy a felhasználó benne legyen az audio csoportban), de Ubuntun ez sem szokott alapból gond lenni, ha ilyenbe bele is futsz majd később, annak a megoldását netes leírásokban könnyen megtalálod.
A Windows is mountolja a partíciót, de automatikusan betűjelre (de be lehet állítani a Lemezkezelőben, hogy megadott könyvtárba csatolja fel). Linux alatt is épp úgy partíciók vannak, de egy egységes könyvtárstruktúrába illeszkednek be, annak valamelyik pontjára. A legtöbb disztró, asztali környezet automatikusan megtalálja a partíciókat, és fel is csatolja neked, vagy ha nem is csatolja fel, a fájlkezelőben látszik, rákattintasz és felcsatolódik (kivéve minimalista disztribúcióknál meg ablakkezelőknél, de az Ubuntunál ez nem játszik, abban támogatott). Az, hogy hová csatolja fel, disztrófüggő, Ubuntunál már nem emlékszem, lehet automatikusan /media vagy /mnt vagy /run/media/ vagy amit megadsz neki, de nem kell ezt sem észben tartanod, mert felcsatolja, ahová felcsatolja, onnan mint meghajtót is megjeleníti grafikus felületen, és fogja mutatni, hogy hová csatolta fel, és általában mindig oda csatolja fel. Ha biztosra akarsz menni, akkor az /etc/fstab fájlban beállítod, hogy melyik partíciót hova csatolja fel automatikusa, de ennek a fájlnak a szerkesztésével vigyázni kell (legyen róla mentés), ha valamit félreírsz benne, bootképtelenné teszed a gépet (fene tudja, hogy ettől újabb a systemd mennyire véd meg), és live rendszerről vagy másik rendszer alól kell helyreállítgatni.
A betelt partícióra a csomagkezelő írni fogja a hibaüzenetnél (ez grafikus felületen a részletek alatt látszik, terminálban meg a szöveges hibaüzenetből, amit kiír), hogy milyen paraméterrel hívd meg újra, hogy kipucolja a már nem kellő csomagokat, régi verziók ezek, amik hátramaradtak. Bár azt amúgy is látni fogod, ha egy partíció telik be, akkor mindenképp kell helyet csinálni, mert ha HDD-ről van szó, akkor a töredezésnek is rendkívül rosszat tesz a majdnem teli partíció, azért jó, ha kb. 20% szabad hely mindig van a partíción.
-
-
Frawly
veterán
Általában elég terminálban a csomag első néhány betűét leütni, és utána TAB-os kiegészítéssel próbálkozni, úgy hamar rá lehet találni az alkalmazás nevére. Ezt az Ubuntu Centert nem tudom, utoljára ezek szerint 15.x környékén használtam Uborkát, azóta simán kivehették belőle. Esetleg meg lehet próbálni a Mint-et, hátha abban normálisabb maradt a grafikus csomagkezelő/frissítéskezelő.
-
Frawly
veterán
A terminálos telepítésről el tudod menteni, amit kiír, csak jelöld ki a terminálban és illeszd be ide vagy a pastebin.com-ra. Majd megfejtjük, hogy mi a baja.
IrfanView-klónt én sem tudok. Képnézőből a Gwenviewt találtam eddig legjobbnak, terminálos képkonvertáló/átalakító-programból az imagemagik jó.
A LAMP telepítése végképp simán kéne, hogy menjen. Gondolom már lement a telepítés, de ha legközelebb ilyen van, akkor elmented.
-
Frawly
veterán
A gyűmölcslé akármikor jöhet. Néhány észrevételed valóban jogos. A belső tároló amolyan saját terminológia. Nevezhetnénk szintén saját kifejezéssel élve alapértelmezett tárolónak. Ez az, amivel a rendszer jön, amit a csomagkezelő alapból használ. Ehhez képest a külső tároló az, amit utólag kézzel felveszel a tárolók közé.
MATE-es disztrót rég nem használtam, nem rémlik Software Boutik, de a net szerint elég faja kis program, gondolom ez is a tárolókat használja, szóval lehet ezt is használni az Ubuntu Software Center helyett, ha már ez a neve a Synapticnak.
A függőségeknek nem kéne gondot okozniuk, mert azokat is felteszi az apt.
A telepített program elérhetősége grafikus felületenként változik, milyen indítómenübe kerül bele (innen általában jobb egérgombos kattintással kithető az Asztalra is), az milyen kategóriákra van bonta. A normális alkalmazások rendesen beteszik magukat ezekben a menükbe névvel, ikonnal, a megfelelő kategóriába. Amelyik nem, az vagy konzolos/terminálos) alkalmazás, vagy gányolt (és sokat segíteni nem lehet rajta, bár kézzel is hozzá lehet adogatni a megfelelő konfigurációs fájlt szerkesztgetve). Ha nem találod a telepített progit, akkor a Software Centerből is meg tudod nyitni, nem telepítés-, hanem indításgombja lesz ott. Mondjuk azt elismerem, hogy ez a linuxos telepítésnek egy gyenge pontja, néha nehéz megtalálni, hogy hogyan indítsuk a telepített programot, erre gyúrhatnának még a disztrók, a legnagyobbak is. Természetesen ikont mindig lehet csinálni az asztalra (kivéve alapból ilyen tiling WM-ek, de azokat nem teszi fel kezdő), persze ehhez is tudni kell, hogy hogyan hívják az alkalmazást. Tény, hogy néha trükkös tud lenni, keresgetni kell.
Elvileg itt a pH-n is vannak blogolva összefoglaló anyagok kezdőknek, az összefoglalót lenyitva annak végén elérhetőek link formájában. Nem is olvastam még mindet, lehet nagy része ott is le van írva annak, amit írtam.
-
#51869
Frawly
veterán
ArthurShelby
#51866
Frawly
veterán
válasz
ArthurShelby
#51866
üzenetére
A telepített csomagokat a dpkg -l paranccsal nézd meg terminálból, ha a Synaptic nem indul. Bár én a helyedben a Synapticot indítanám el terminálból (sudo synaptic) úgy el tudod olvasni a hibaüzenetet, hogy miért nem indul el.
Probálom most a következőkben dedómódban, sarkítottan, leegyszerűsítve leírni a legalapabb dolgokat, amikre kíváncsi voltál. A programokat a /lib (és ha 64 bites rendszered van, akkor /lib64) mappába teszi a rendszer. Néha települnek programok a /opt-ba is, igaz ezek általában külső forrásból települnek. Végül pedig függetlenül attól, hogy hová települ, az /usr/bin helyre szimbolikus linkek jönnek létre az alkalmazásokhoz, de csak a binárisaikhoz. A szimbolikus link olyasmi, mint Windows alatt a .lnk fájlok, de azért nem egészen, mivel ez úgy mutatja, mintha az eredeti fájlok lennének ott. Ezek a binárisokra mutató szimbolikus linkek az /usr/bin elérési úton találhatók, de e helyre mutat a /bin szimbolikus link is, ezek ahhoz kellenek, hogy az alkalmazásnév puszta futtatásával elinduljon az alklamazás, és ne kelljen /elérési/út/alkalmazás formában indítani. A binárisok olyanok, mint Windows alatt az .exe fájlok, de Linux alatt nincsenek kiterjesztések (vagyis vannak, de csak videó, zene, stb. fájloknál, és ott sem számítanak, csak a filenév részei, a felhasználó tájékoztatására szolgálnak mindössze). Szóval egy linuxos binárisnak nincs kiterjesztése általában (fájlnév áll egymagában, nem végződik pont akármicsodára), néha viszont .so-ra végződik (igaz ilyenkor meg tipikusan nem ezt indítjuk el, nem önmagában fut, ez kicsit a .dll-ekre hasonlít inkább, az so a shared object rövidítése). Ugyanez igaz a scriptekre (tipikusan a Bash-hoz készült scriptek, kb. olyanok, mint a Batch .bat fájlai Windows alatt), általában itt sincs kiterjesztés, néha azonban mégis van: .sh vagy ilyesmi, de ilyenkor is csak a fájlnév része, a felhasználót tájékoztatja a kiterjesztés. Persze Windows-ról jövő friss userek mindjárt itt nem szokták érteni, hogy ha nincs kiterjesztés, akkor a rendszer honnan tudja, hogy egy adott fájlt megadva mit csináljon vele, futassa, vagy egy másik célalkalmazással nyissa meg. A válasz egyszerű, a grafikus környezetek meg a kétpaneles fájlkezelők azért mégis csak figyelembe veszik a név részeként a kiterjesztést, és pl. az .mkv vagy .flac fájlokat automatikusan megnyitják azzal, amit beállítasz nekik, másrészt meg ha terminálban vagy konzolban (ezek a windowsos parancssor megfelelői) beírod az alkalmazás nevét, vagy fájlkezelőben rákattintasz a nevére, akkor meg elindul alkalmazásként, feltéve, hogy be van állítva rajta +x attribútum/flag, azaz van jogod futtatni.
Ha az adott szofvernek vannak olyanjai, akkor néha ikonok (Linux alatt nem működnek az .ico fájlok, helyette .png, .svg, stb. szokott lenni), asztali linkek (na, ez olyan, mint Windowson az .lnk fájlok, csak itt általában .desktop fájlok vannak), egyéb sallang települ a /usr/share mappába is. Az alkalmazások config fájlai pedig a ~/.config/ és ~/ (e hullámjel a /home/felhasználónév/-nek felel meg, azt rövidíti) mappákban szokott lenni, azaz a home-ban. Szóval ez nem Windows, hogy az egész alkalmazás benne van egyetlen mappában, hanem Linuxon a rendszer szétszórja a fájlokat funkciók szerint. Biztos kérdezed, hogy ez a szétszortírozás mihez kell, csak bonyolítja a dolgokat. Egyrészt kell ahhoz, amit már írtam, hogy a programokat puszta alkalmazásnév alapján lehessen futtatni, meg kell ahhoz is, hogy ablakkezelők/asztali környezetek (grafikus felületek), illetve ezek Start Menühöz hasonló indítómenüjei rátaláljanak a telepített alkalmazásokra egy szabványosított felületen, és tudják kezelni az összeset, anélkül hogy állandóan meg kelljen neked mondani, hogy új program van telepítve (erről a csomagkezelő is gondoskodik post install scripttel), meg hol található.
Ennek ellenére jól írták, nem kell neked tudni, hogy mi hová települ. A csomagkezelő (dpkg, illetve ezek text alapú frontedjei, apt, apt-get, grafikus frontend a Synaptic) belső tárolókból tölt le alapból (tehát nem himi-humi oldalakról kell neked letölteni a franc tudja milyen szeretetcsomaggal fertőzőtt .exe-s és .msi-s telepítőt), onnan is általában a rendszerre elérhető legfrissebb, ellenőrzött, hitelesített, biztonságos verziót, és telepíti a programokat a megfelelő helyre. A tároló egy szerver, amin össze vannak gyűjtve az alkalmazások kifejezetten a te rendszeredhez, kicsit olyan, mint egy mirror szerver, de általában repositorynak vagy csak lezseren repónak csúfolják. A csomagkezelő és a tároló frissítésként is működik, ha új verziót talál következő frissítéskor a csomagkezelő a tárolókban, akkor leszedi és telepíti automatikusan. Az egész az alkalmazásboltokra hasonlít, mint az Android Play Store-ja, vagy az iOS appstore-ja, azok is ezen az elven működnek. Okostelefonon sem kell emiatt tudnod, hogy egy adott alkalmazás hová települ, hol vannak a fájlai. A csomagkezelő egy komplex alkalmazás, egyszerre download manager, updater, adatbáziskezelő-nyilvántartó meg minden egyben, mindent intéz helyetted egy lépésben.
Ha egy progit nem találsz a belső tárolókban, akkor általában létezik hozzá külső tároló (főleg Ubuntuhoz), azt kell hozzáadni a Synaptichez vagy a sudo add-apt-repository paranccsal (ugyanazt csinálja mind a kettő), innen fogva megint ugyanaz, csomagkezelővel kiválasztod, és települ, frissül, mintha a belső tárolón lenne. Ugyanez uninstallálásnál, csak kiválasztod a csomagkezelőben az alkalmazást, és eltávolítást nyomsz, a csomagkezelő meg leszedi, általában sallangot sem hagy fent, ha mégis, akkor vannak erre kapcsolók, amik mindenestől szedik le a csomagot, még config fájlokat sem hagynak hátra. Azért vedd észre, hogy a külső tároló már nem olyan biztonságos, mint a belső, emiatt lehet, hogy galibát okozhat, ha innen telepítesz valamit.
Aztán, ha sem a belső tárolókban nincs meg az általad keresett alkalmazás, sem a neten nem találsz hozzá külső tárolót, akkor jön az, amit neked, kezdőnek nem javaslok: tárolón kívüli bináris letöltése, ezek általában .tar.gz, azaz Tar Gizi, vagy tar.bz2, tar.xz, vagy hasonló fájlok, ezeket neked kell kézzel letölteni, kibontani valahová (az mindegy hová, csak legyen jogod az adott mappát írni, listázni). Ha szerencséd van, nincs újabb függősége az alkalmazásnak, így is lehet telepíteni, de ilyenkor nincs garancia, hogy nem gányolt szoftvert töltöttél le. Esetleg lehet ugyanezt eljátszani másfajta linuxok tárolóiban lévő csomagokkal (pl. rpm-csomagokkal), ezeket is ki lehet bontani mappába (vagy átkonvertálni Ubuntu-kompatibilis .deb vagy .dpkg csomagokká), de a függőségek itt is közbeszólhatnak.
Amikor már sehogy sem találod meg az adott alkalmazást lefordított binárisokkal, akkor van egy olyan lehetőség, hogy ha rendelkezésre áll, akkor forráskódból fordítsd le, általában ezt az adott alkalmazás forráskódjához csomagolt readme vagy hasonló fájl írja, hogy a configure, make, make install parancsok közül melyiket hogy kell futtassad. Ezt sem ajánlom, hogy eleinte használd, ismerkedj azokkal a szoftverekkel, amelyek a belső tárolókban vannak, az esetek 99,99%-ban mindenhez van benne rendes alternatíva, szokjad azokat.
Az egész merőben más koncepció, mint a Windows, ahol .exe és .msi fájlok, meg Next-Next-Location-Finish típusú telepítés van, meg C: meghajtó meg Program Files és Registry. Pl. itt nincs Windows Update, mert a rendszerkomponensek is sima alkalmazások, azok is a csomagkezelőn keresztül frissülnek, mint minden. Nincs Registry sem, mert az alkalmazások komponensei és configfájlai szét vannak szórva a megfelelő helyekre. Nincsenek vírusok sem, vagyis vannak, de azok csak úgy tudnak települni Linuxra, ha valahonnan külső, megbízhatatlan forrásból töltesz le valamit, és rendszergazdaként telepíted (és a rendszer sincs frissítve), vagy a netről mindenféle mágikus (rossz indulatú, nem ellenőrzött) parancsokat futtatsz le rendszergazdai jogokkal (sudo), tehát mindenképpen aktív, közreműködő hülyeség kell a felhasznál részéről, tényezők együtthatása, mert amúgy Linux alatt nincs olyan, hogy böngészgetsz, egyszer csak automatikusan beszopsz valamit az egyik szenny/gány oldalról, aztán elárasztanak a popupok meg mindenféle ocsmányságok villognak bele az arcodba, aztán következő bootoláskor is lehet mindenféle áldást élvezni, meg botnet részeként tevékenykedni, meg cryptolockolt fájlokért bitcoinokat csengetni lefelé. Emiatt sajnos a Norton Security 2017 Megahyper Csakmostneked Ultra Professional Edition x64-et sem telepítheted fel rá, hiába olyan szép a doboza, meg vetted akciósan 17 ezerért vagy mennyiért. Erre szokták mondani, hogy a Windows olyan problémákra kínál megoldást, amelyeket maga kreált. Mivel nincs registry, ezért a Linux később sem lassul be, mint a Windows, hogy újra kelljen telepíteni minden x hónapban (bár mondjuk aki ért hozzá, nem telepítget észnélkül minden szart, annak a Windows sem lassul be annyira, hosszú évekig lehet újratelepítés nélkül használni), és nem kell registry cleanereket és mindenféle rendszerpucolókat, karbantartókat, defragot, apja kaszá't futtatni rendszeresen, meg rendszeresen rugdosni, hogy normálisan menjen. Linuxnál végképp igaz, hogy csak akkor van újratelepítés, ha vasat cserélsz alatta (néha még ekkor sem) vagy valamit te elcseszel benne, vagy disztribúciót frissítesz/főverziót váltasz és nem akarsz szívni (rolling release típusú Linux disztróknál még ez sincs, ezeknek a támogatása sem jár le soha).
A végére még kitérek a driverekre. Ez sem úgy megy, mint Windows alatt, hogy neked kell leszedni (jó, nagyon-nagyon ritkán kell hozzá a csomagkezelőből csamagot telepíteni), hanem alapból mindent kezel a kernel, amit meg nem (tipikusan videókártya zárt drivere) vagy hálókártya, nyomtató, scanner, azt neked kell leszedned, de ilyenkor is csomagkezelőből kell telepítened. Emiatt a driverek is mindig frissülnek a rendszerrel automatikusan.
Tömörített fájlokat grafikus archívumkezelőben (keresd a csomagkezelőben, bár az Ubuntu automatikusan tartalmaz ilyet feltelepítve), terminálban/konzolban parancsokkal (ez viszont nem felhasználóbarát), vagy paneles fájlkezelőkkel (vagy az Intézőre hasonlítanak vagy a Total Commanderre) tudod kibontani.
A szakiknak: kihagytam valami fontosat? Most így más alapvető nem jut eszembe. Mindegy, így is regénnyire nyúlt el, de ezek a kérdések rendszeresen előjönnek.
-
#51837
Frawly
veterán
norbert400
#51835
Frawly
veterán
válasz
norbert400
#51835
üzenetére
Hogy sikerült megoldani a bootot és az NTFS olvasását?
A lassú net ügyében azt tudom javasolni, hogy még mielőtt letöltőszervert (tükröt) váltanál, jó lenne, ha böngészővel megnéznéd a letöltést, ha nem is feltétlenül speedtest-tel, de valami olyan legális oldallal megnéznéd, ahonnan teljes sávszélességgel lehet tölteni.
-
#51833
Frawly
veterán
norbert400
#51825
Frawly
veterán
válasz
norbert400
#51825
üzenetére
Maradj a legacy-beállításoknál. Bár a Mintnek az EFI-s bootolást is tudnia kéne. Ezt a mikor melyik indul kezdetű kérdésed nem értem, meg hogyan sikerült egyszerre EFI-s meg nem EFI-s bootolású OS-t telepítened egy lemezre. A Legacy a hagyományos BIOS+MBR-es bootolást jelenti, az EFI-s meg a UEFI+EFI FAT partíciós indítást.
Ami a drivereket illeti: ez nem Windows, hogy leszedegeted, meg sajátokat teszel fel. Linuxon a legtöbb hardvert a kernel kezeli, vagy külön kernelmodul. Kivétel a videókártya szokott lenni, ha ATi vagy NV, de nem írtad, hogy neked milyen van. Esetleg néha a hálókártya, Wi-Fi-kártya szokta még saját driver reszelését igényelni, de ha szerencsénk van, és van neted, akkor ebbe nem futottál bele.
Az NTFS partció olvasásához az ntfs-3g csomagot kell feltenni a csomagkezelőben (Synaptic), de ez a kérdésed azért zavarbaejtő újfent, mert a Mintre ennek alapértelmezésben fel kéne lennie telepítve.
-
Frawly
veterán
válasz
lev258
#51819
üzenetére
A Win10 olyan 23MB-tot foglal, a másik 49MB Linux kernel initramfs image egy aktuális, és egy fallback, meg egy vmlinuz loader. Persze initramfs a titkosítás miatt kell, akinél ez nincs, annak kevesebb tárhely is elég az EFI-partíción. Egyébként nem értem, hogy az UEFI-vel miért szívnak olyan sokan, miért utálják, nekem jobban bejön, mint a hagyományos BIOS. Szerintem hasznos, hogy lehet EFI-partíciót használni, és cserébe nem kell minden OS-nek külön bootpartíció, meg nem kell GRUB-bal szenvedni.
-
#51714
Frawly
veterán
teleahocipöm
#51711
Frawly
veterán
válasz
teleahocipöm
#51711
üzenetére
Azért ne temesd még a Manjarót ilyen gyorsan. Milyen böngészőről van szó? Feladatkezelőben nézted, hogy nem pörgeti-e a procit, van-e elég memória, stb.?
-
Frawly
veterán
válasz
donmackó
#51695
üzenetére
Ezért kérdeztem milyen videókártya. Azt nem tudom mi az FC, de nem kéne a procinak 100%-on pörögnie, ott valami bibi lesz. Használtam Lubuntut és Arch Linuxot LXDE-vel elég hulladék gépen, igaz az kétmagos volt, de ócska, alacsony órajeles régi Atom, szóval alig erősebb, mint a P4, ráadásul 1GB RAM-mal, nem is 2-vel, mint a szóban forgó gép, és mégis egész elfogadhatóan futott rajta a rendszer. A tisztán Openboxos disztróknak még jobban kéne futnia.
Attól is függ, milyen alaplap, mert ha támogat nagyobb procit, akkor esetleg egy HT-s Pentium D bele, vagy egy korai dual core Pentium, vagy ilyesmi, az hátha erősebb lesz, kijön gombokért, és nem kell gépet cserélni.
Azért ma már egy XP SP3 gépigénye is nagyobb, mint az SP0-SP2-es korszakban volt, főleg, ha az összes frissítést felteszed, meg vírusirtó is fut. A Linuxnak mindenképp jobban kéne futnia.
-
Frawly
veterán
válasz
donmackó
#51683
üzenetére
Alapvetően jókat ajánlottak, valami sovány disztró Openboxszal vagy LXDE-vel. Menni fog, egyedül a videókártya problémázhat, azt nem írtad milyen. Persze P4-en kicsit komótosan cammogni fog a történet, de azért elfogadhatóan fog futni. A 2GB RAM bőven elég ezekhez a disztrókhoz, még a MATE/Cinnamon felülethez is.
Úgy mindenképp fog futni, mint egy SP3-ra még up-to-date felpatchelt XP, kb. arra a sebességre számíts, esetleg attól egy kicsit jobbra, de nem sokkal.
-
Frawly
veterán
válasz
minionair
#51624
üzenetére
Nem kell hozzá parancssor, emlékeim szerint a live Mint Cinnamonban menüből is lehet kiosztást váltani. Akkor most a Wi-Fi-s kapcsolódási problémád megoldódott a kiosztásváltással?
Egyébként a telepített rendszernél már nem kell minden bootkor beállítani a kiosztást, az mindig magyar marad, ha azt adtad meg telepítéskor. A live rendszer viszont nem emlékszik a beállításaidra, mert azok minden kikapcsolás, újraindítás alkalmával kitörlődnek a memóriából. Pont ez a live rendszer lényege, hogy nem nyúl a gépen tárolt adatokhoz, nem írkál sehová semmit, mindent a memóriában tart.
A helyedben semmiképp nem csaponganék a disztrók között. Ha már letöltötted, maradj a Mint Cinnamonnál. Azzal kezdőnek mellényúlni nem nagyon lehet. A legfelhasználóbarátabb disztró (egy csomó plusz firmware-rel és driverrel, előre telepített Adobe Flash-sel jön), az egyik legegyszerűbben beállítható grafikus felülettel, ami még szép is, és jól témázható, és még nem is a legerőforrásigényesebb. Telepítéskor csak arra figyelj, hogy nehogy egyben partícionálást válassz, mert akkor a Win10-et is törli a gépről, és az adott meghajtón az összes adatod elveszik.
Türelmesen kell próbálkozni, ha nem megy valami, itt kérdezni, vagy utánaolvasni. A windowsosok azt felejtik el, hogy anno eleinte a Windowst is tanulniuk kellett, mit hol lehet benne beállítani, letiltani, néha ott is kell parancssorozni, registryben és mindenféle házirendben turkálni, meg csökkentett móddal meg hiányzó dll-ekkel és driverekkel szórakozni, meg vírusirtóval és malware-ekkel szívni. Csak a Windowst már megszokták, és annak elnézik a hülyeségeit.
-
#51487
Frawly
veterán
teleahocipöm
#51485
Frawly
veterán
válasz
teleahocipöm
#51485
üzenetére
Az egész kimenetet tölsd fel, ez csak egy része. Az a parancs is legyen benne, amivel megkaptad, hogy lássuk, milyen paraméterekkel hívtad meg. Egyébként már nem vagy messze, ha megenné a bemeneti fájlnevet, és megadnál neki értelmes kimeneti fájlt, már kész is lennél. Nem olyan bonyolult, csak mivel nem GUI-s program, ezért elsőre nem tűnik valami felhasználóbarátnak. Viszont gyorsan és normálisan megcsinál egy csomó mindent, átkódolás nélkül is, közötte azt is, ami neked kell. Érdemes vele gyűrödni, mert ha hozzászoksz, akkor egy nagyon hasznos program, a médiakonvertálás svájcibicskája, később is hasznát veszed annak a tanulópénznek, amit most megfizetsz.
-
#51477
Frawly
veterán
teleahocipöm
#51424
Frawly
veterán
válasz
teleahocipöm
#51424
üzenetére
Az nem jó, hogy a videó alól FFmpeggel kiszeded újrakódolás nélkül a hangsávot? Úgy egyszerűbb, mint Audacityvel felvenni.
-
Frawly
veterán
Arch alatt a Kodi függőségnek felteszi a libdvd-t, libcss-t, meg mindent, ami kell a DVD lejátszásához, az mpv-nél, mplayernél, VLC-nél csak tényleg opcionális extrák ezek. Mondjuk arról tényleg nem a linux tehet, hogy a DVD-kre pofátlan régiós és másolásvédelmeket tesznek rá, pedig nem lenne kötelező elem.
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
Szerintem egy Ubuntuval vagy Minttel bármikor jobban járnál, mint a BlackPantherrel. Ráadásul ha a BlackPantherben megtetszett a KDE-felület, akkor rámehetsz mindjárt a Kubuntura vagy a Mint KDE kiadásra, esetleg ha belejösz, akkor tudom ajánlani a Fedorát (nagyon friss csomagok vannak hozzá) vagy a Manjarót (ha az Arch-vonalat is kipróbálnád). Hidd el, a BlackPantherben semmi használható extra nincs (a magyar utasítások a terminálban és a magyar Facebook-csoport szerintem nem nyom sokat a latba). Magyar nyelvi támogatás (felületnyelv, súgók nyelve, billentyűzetkiosztások, Latin1-2-től kezdve az UTF-8-as kódoláson át mindenféle karakterkódolás), saját tárolók (Flashplayerrel), KDE-felület vagy KDE-kiadás minden disztróban van. Alapvetően ma már az összes nagyobb distro felhasználóbarát, elkezdve a grafikus telepítővel és a grafikus csomagkezelővel.
-
Frawly
veterán
válasz
agy73p
#51176
üzenetére
Nem értem miért olyan fontos a disztró nemzetisége. Az összes főbb disztró tud rendesen magyarul, támogatják az ékezetes kódolásokat és magyar billentyűzetkiosztásokat is. A BlackPanthert egyébként sem ajánlottam volna, de nem akartam flame-elni, szóval megvártam, míg magad jössz rá a dolgokra.
Nagyon tuti rendszer, simán üti a Windowst. Egész normális KDE-s felület, minden összekészítve, csak ellenőrzött progikat tudsz telepíteni (nincs Wine, nincs virtuális gép, ergo nincs MS Office sem), nincs sudo jog (így nem lehet belegányolni a rendszerbe, meg véletlenül végig dd-zni), csak az van, amit a főrendszergazda, Kim Dzsong Un megenged, és még telemetria is van, csak ez az észak-koreai kormánynak megy (tehát még egyfajta domainbe is be lesz az user léptetve), nem Redmondba. Még az sincs, hogy a magyar lokalizáció nem tökéletes, mivel angol sincs benne. Állítom, abba a pizsomás, szemüveges csókában egy Bill Gates veszett el és a gyakorlatban jobban működő rendszer, mint amit az MS csinál. Tipikus, hogy egy diktátor is simán veri azt a szintet, amit az MS képvisel ma. Mindegy, lehet, hogy az Linux OFF-ba kellett volna, de mivel most itt került elő az MS szoftverek szükségessége, így ide teszem be.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
A topik célja: Segítségnyújtás a Linux disztribúciókkal még csak ismerkedők számára. A szerveres kérdések nem ebbe a topicba tartoznak.
Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját!
Haladó Linuxos kérdések topikja.
Linux felhasználók OFF topikja
Milyen program ami... [link]
Shell script kérdésekkel látogassatok el a topikjába
- Vélemény Ubuntu 20.04 LTS
- Vélemény Linux Mint Debian Edition 4
- Tudástár MX-Linux 19
- Bemutató Linux a mindennapokban: Manjaro KDE
- Bemutató Linux a mindennapokban
- Hír Zöld utat adott a nyílt forráskódú Linux meghajtóknak az NVIDIA
- Hír A Steam Play hozza el a Windowsra írt játékokat Linuxra
- Hír Hova jut a világ? Linuxot kínál a Windows Store!
- Linux kezdőknek
- Könyvajánló
- Bambu Lab 3D nyomtatók
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- TCL LCD és LED TV-k
- Argos: Szeretem az ecetfát
- RAM topik
- Intel Core i3 / i5 / i7 / i9 10xxx "Comet Lake" és i3 / i5 / i7 / i9 11xxx "Rocket Lake" (LGA1200)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Vicces képek
- További aktív témák...
- Napi 700 ft tól elvihető RÉSZLETRE BANKMENTES HP 840 G11 Ultra 5
- iKing.Hu - Motorola Edge 50 Ultra - Nordic Wood - Használt, karcmentes
- Asus Rog Strix G16
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i7 14700KF 32/64GB RAM RTX 4070 Ti Super GAMER PC termékbeszámítással
- AKCIÓ! HP USB C G5 Essential (5TW10AA) dokkoló hibátlan működéssel garanciával
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest