Keresés

Aktív témák

  • aurum

    senior tag

    válasz emvy #130 üzenetére

    ha valtozzo a feladat, akkor jobb az fpga. a mai fpga-k nem nagyon maradnak el az asic-oktol. foleg azok nem akikben analog reszeket is lehet (majd) definialni.

    az en otletemnek eppen az a lenyege, hogy nem kell hw mernok egy gyors gep keszitesehez. megirja a kodot egy c++...vhdl hibrid nyelven, a fordito pedig csinal olyan objektumokat, fuggvenyeket, amik az fpga-ban vannak megvalositva, de ugynaugy kezelehtok mint normal c++-ban lennenek irva.

    ha az fpga a memoria buszon van, akkor pointerekkel is haszanlhato. ehez persze a nem cache-elheto teruletre kell map-elni, vagy a cpu micro-kodjat kell megvaltoztani egy kicsit.

    vannak olyan fpga-k amik reszlegesen is atprogramozhatoak.
    en egy olyan gepre gondolok, ahol van egy viszonylag kis meretu cpu, es van jopar fpga, gyors dac, adc a panelon. ezutan igeny szerunt olyan gep alakul ki a letoltott kod-tol amilyet a feladat igenyel. az hw elemek letrehozasat az oprendszer vegezne, hasonloan a memoria kezelesehez. pl ha nem kell ethernet akkor nem csinal, ha behuzzak a modult, akkor valamelyik fpga-ban letrehoz egyet. ha frame grabber kell akkor a gyors adc-t hozzakapcsolja valamelyik fpga.hoz. ha vga, hangkartya kell akkor valamelyik dac-et.

    a gond ott van, hogy az ehez szukseges sok makrocellas fpga-k millios aron futnak. de elobb utobb csokken az aruk es akkor vege cpu+memoria+draga periferia felallasnak.

    [Szerkesztve]

  • aurum

    senior tag

    válasz emvy #126 üzenetére

    ezek szerint nem olvasol. olvasd el megegyszer amit irtam.

  • aurum

    senior tag

    válasz emvy #122 üzenetére

    hat hogyne lehetne kivaltani. en egy 500Mhz-n jaro fpga-val barmilyen 3..4GHz-s p4-et vagy akarmi lenyomok. ezert mert az utasitasok/muveletek nem sorosan hanem parhuzamosan vannak vegrehajtva. van olyan feladat ahol ez sebessegnovekedes hoz, tipikusan ilyen a kodtores, tomorites, hibajavatas, 3d,stb ahol meglevo nagy tomegu adaton lehet dolgozni.

  • aurum

    senior tag

    válasz emvy #102 üzenetére

    az elso sw-ben 4 olomszulfid erzekelo volt 4 erositovel. az erzekelok egy or negy oldalan voltak igy ha mind anegy kapott jelet akkor a cel iranyab ment, ha valamelyik nem akkor a hozza tartozo erositon keresztul a hatso 4 kormanylapot mozgattak, hogy forduljul a raketa a cel fele. az oroban volt egy co2 patron, kiloves elott, elesiteskor gyorsan kiengedtek a gazt emiatt -50..70C-ra hult le. az lehutotte az erzekeloket es ily a kevesbe meleg reszeket is erzekelte.

    a masotani veziokban nem negy pontosan hanem 16, 32, az ujabakban 128 pontos infra erzekelo van. ezt egy mezei uC akar egy PIC is le tuda kezeni.

    ettol fuggetlenul lehet benne 486, mert a napba repules, elfogopalya meg ehez hasonlo finomsagokat azert nem setagalopp lereagalni.

    de az alapban 48'-os verzioban nem volt semmi csak par elektroncso meg rele.

  • aurum

    senior tag

    válasz emvy #101 üzenetére

    hat nem tudom mi a lassu, mert van olyan ami 500Mhz-el megy. hogy kicsi -e vagy nem. egy 15..20khuf-osba belefer es arm, spartan, i386 proci a cache-el egyutt, vga vezerlo, stb. pl a radeon sorozat fejleszteset xilinx fpga-val csinaljak. vagyis amkor kesz a kutyu akkor csinalnak belol egy asic-ot.

    amire te gondosz az a cpld, az tenyleg kisebb/lassu (100Mhz alatti) dolgokra hasznaljak. az fpga az mas, azzal teljes hw elemeket ki lehet valltani.

  • aurum

    senior tag

    válasz LukE #88 üzenetére

    valoban egyszerubb de nem ez volt a kerdes, hanem az hogy lehetseges-e. es igen lehetseges.

    a masodik reszhez. a GaAs felvezetok 80..150Ghz--ig mukodnek. itt mar a hullamhossz is majdcsak osszemerheto a chip mereteivel igy nem biztos, hogy a szinkron mukodes pont olyan mint amire te gondolsz.

    szerintem nem ez a szamitastechnika fejlodesenek utja.

    vannak ugynevezett fpga, cpld aramkorok. ezek logikai kapukbol allo halozatok, amiket kivulrol betoltott konfiguracios allomannyal lehet osszekapcsolni. a letoltott tartalomtol fuggoen belul sokminden letrehozhato. cpu, 3d gyorsito, divx encoder, stb.

    hogy ez miert jo? azert meg bar 80..200Mhz-n fut csak, de a muveletek parhuzamosan vannak vegrahajtva. olyan ez, mint a 3d gyorsito, meg az mpeg encoder kartya. valamit sokkal jobban tud, mint a csupasz cpu, de csak egy dolgot.

    ezek viszont atprogramozhatoak, es barmi toltheto bele. igy ha szamolni kell akkor egy adott feladatra kihegyezett mpu, ha video-t kodolni akkor encoder, stb.

    a tartalom kialakitasahoz, a vhdl vagy a verilog nyelvet kell ismerni. kisse a c-hez hasonlo dolog mindketto.

    par eve volt egy olyan otletem, hogy a g++, meg valamilyen vhdl fordito segitsegevel hozzunk letre egy uj nyelvet, ami nem tesz kulonbseget a hw es az sw elem kozott. forditas kozben es a programot ugy optimalizalna, hogy a hw gyorsitast igenylo reszek ne sw-ben legyenek megvalositva, hanem keruljenek az fpga-ba. a nyelv objektum orientalt lenne, es a hw/sw elemkre, mint objektumra lehetne hivatkozni. vagyis a olyan is tudna ''programot'' irni aki nem ert a hw-hez.




    [Szerkesztve]

  • aurum

    senior tag

    válasz emvy #84 üzenetére

    az elso sidewinder raketakban meg csak par elektroncso volt.

  • aurum

    senior tag

    válasz emvy #82 üzenetére

    /*
    Szerintem meg nagyon sok. Hany tranzisztorbol all egy PLL? Es hanybol egy proci?
    Meg ugye a szinkron mukodes...
    */

    csak az elooszto volt GaAs. es tok mindegy hany tranziszorbol all, mert ha 2-t fel tudnak rakni akkor akkor 2M-et is. a szinkron mukodesnek meg mi koze az egeszhez.

  • aurum

    senior tag

    válasz westlake #1 üzenetére

    miert ne lehetne. en 4..5 eve is hasznaltam 19Ghz-ig mukodo pll-eket, amiben az eloosztot ingyen minatakent kaptam a harris-tol. egyebketn valam 5$-os tetel. a chip GaAs, vagyis gallium arzenid alapu. hatranya, hogy negativ feszultseggel vezerelheto, de vannak ilyen alapra epilo processzorok is, ha szamlalot kereskedelni forgalomba hoztak 5 eve. a ketto kozot meg nem sok kulonbseg van, ugyanaz a technologia. de az orajel novelese onmagaban semmi. ettol az x86-os architecturatol kellen mar megszabadulni. es akkor egy 500Mhz proci lenyomna a mostani 2..3Ghz okadekokat.

Aktív témák

Hirdetés