- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Samsung Galaxy Z Fold7 - ezt vártuk, de…
- Honor Magic V5 - méret a kamera mögött
- 165 Hz-es panelt tesztel a OnePlus
- Jimmy Choo felel a Magic V Flip 2 dizájnjáért
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Motorola Edge 50 Neo - az egyensúly gyengesége
- Fenntartható, tartós kiegészítőket mutatott be a Fairphone
- Xiaomi 14T Pro - teljes a család?
- Zeiss triplakamera az új Vivo V60-ban
Hirdetés
-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#22145024
törölt tag
"és a kezükbe nyomod a papírt, hogy ezeket kéred. A webshopban megadott árnál így is drágább lesz valamivel, de még mindig jobban jársz, mintha megrendelnéd. Elég hülye rendszer, de ez van"
Kb 100 személyes és többtucat netes rendelés után továbbra is fentartom, hogy a feltevésed hamis!
Ennek ellenére biztosan ki tudsz komoly kutatómunkával alakítani egy olyan halmazt, amire valahogy mégis igaz amit vélsz, csak éppen nem lesz életszerű...
-
#22145024
törölt tag
Bocs, de ez hülyeség. Olcsóbb, ha neten rendeled, cserébe el kell érni a 2kHUF nettót, ami nem egy nagy összeg. A legtöbb esetben még aznap érte lehet menni, akár egy 50 tételes kupacnak is és a kiszolgálás tart kb 5-10 percig. Ja és az van a szatyorban, amit rendeltél...
-
PHM
addikt
Teljesen igazad van, de tételezzük fel, hogy csak az a 2 ellenállás kell.
Gondolom te sem szívesen állnál sorba + 20-30 percet csupán azért,
hogy megspórolj kb 20 Ft-ot.
De ha mondjuk amúgy is szét akarsz nézni a kirakott akciós cuccok közt,
vagy esetleg mindenképp a saját szemeddel akarod látni a kiszemelt árut
mielőtt megvennéd, akkor a bolt a nyerő. -
PHM
addikt
Mint említettem volt, én pont SMD ellenállásokkal jártam úgy,
hogy megrendelve a felébe került volna.
Nem nagy tételről volt szó, ilyen 10-20 darabokról.
Emlékeim szerint műszerdobozzal is jártam úgy, hogy olcsóbb volt megrendelve.
Nem volt nagy a különbség, csak mivel bementem szétnézni a boltba,
megnéztem 1-2 kirakott cuccnál az árat.
Mindenesetre akkor is megéri a rendelés, ha pár Ft-tal drágább az áru,
mert az idő pénz ugye. -
PHM
addikt
Azért ha nem 1-1 darabokat veszel, érdemesebb megrendelni.
Apróságoknál általában olcsóbban is jössz ki.
A jó múltkorában például kifelejtettem pár SMD ellenállást a rendelésből.
Nem elég, hogy hosszan sorba kellett érte állni,
de a duplájába is került, mintha azokat is megrendeltem volna. -
hNp88
aktív tag
fürdőhelyiségre valóban ez az értelme, mint ahogy az erőátviteli és a világítási hálózatot is külön szokás kezelni FI-relézés szempontjából
sajnos (még) valóban nem kötelező, csakis kiegészítő védelemként elismert. gyakorlatilag meg mint sörösló hozzászólásaiból is látszik, legtöbben ennek a beszerelésével kezdik, csak ez után hajlandóak bármi mást csinálni én is így teszek
és persze csodát ettől sem szabad várni, nem helyettesíti a szakszerű szerelést/megfelelően kiépített érintésvédelmi hálózatot!
sörösló : a "bármiváratlantörténikdobdelgyorsanésmesszire"-reflex jó dolog, valóban
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
Kernel
nagyúr
A bemeneti feszültség a tekercsen és a diódán keresztül mindenképpen kijut a kimenetre.
A szabályzókör ugyan visszaveszi az impulzusszélességet minimálisra, de még ezek a rövid impulzusok is okozhatják – és tudomásom szerint okozzák is – a kimenet kismértékű emelkedését, a bemenethez képest.
-
Tamy
őstag
Összedobtam próbapanelen, és működőképesnek látszik a dolog. Azt vettem észre, hogy R1-nek kevés az 1MOhm, igazából a szakadással produkálta a legjobb eredményt. Ha egyszerűen kihagytam, akkor már olyan 30mA körül (eddig mentem le kb.) pislákolt a led, igaz elég halványan, de talán az az 1kOhm-os ellenállás is sok neki egy picit.
-
Kernel
nagyúr
Most látom, a rajzon is komparátor van, nem műveleti erősítő, de annak nem nyitott kollektoros a kimenete, mint az LM393. Utóbbihoz kell még egy felhúzóellenállás is, vagy módjával még egy soros LED-et is elvihetne közvetlenül, max. 16 mA-ig.
Méghozzá olyan komparátor, aminek jól kell komparálni a negatív tápjához képest is azt a kis eltérést, mivel itt nincs kettős táplálás, hanem csak GND-re van kötve az IC (5. láb). Nem tudom, az LM393 is jól teljesít-e ilyen téren, ki lehet-e hámozni a doksiból, vagy talán épp ezért alkalmaztak egy ilyen drágább IC-t.
-
Kernel
nagyúr
Bármit is választasz, opcionálisan kitérnék még további lehetőségekre. Egyik például a topikban is korábban tárgyalt ACS712 Hall-elemes áramérzékelő, ami AC/DC mérésre is alkalmas, készen is beszerezhető: [link]
Másik az XL6009 kimenetének más jellegű módosítása:
Az ellenállásra kapcsolódó tranzisztort stb. már nem rajzoltam, oda kell képzelni, mert ez csak egy egyszerű rajzolóprogram, "bonyolultabb" dolgokra nehézkes lenne használni.
Felmerülhet a kérdés, hogy előzőleg miért nem így iktattam be az áramérzékelő ellenállást? Ennek az az oka, hogy az XL6009 belső referenciája GND-hez képest +1,25 V, míg például az LM317 esetében a kimenethez képest -1,25 V.
Ezért van az, hogy az LM317-nél a kimeneten helyezik el az áram visszaszabályzására használható ellenállást, míg nekem a tegnapi rajzon a GND-nél kellett beiktatni.
Következő lehetséges kérdés, hogy akkor nem lehetne a tegnapi változatnál bekötni egy tranzisztor bázisát az alsó ellenálláshoz, emitter a GND-re? Az sem jó, mert akkor azt tapasztalnánk, hogy 4,2-0,8 = 3,4V körül a töltésjelző LED kialudna, ami ugyebár no comment esete. A töltés persze folytatódna tovább 4,2 V-ig.
Ott még csak az áram korlátozása volt a cél, amire megfelelt az elrendezés, a töltés végét viszont ilyen alapon nem jól mutatná.
Ha viszont áramot nem szükséges szabályozni, akkor beiktatható a fenti módon is az ellenállás, így teljesül az a feltétel is, hogy a negatív visszacsatolást végző osztó pontosan az akku feszültségét méri. Ez nem jelenti, hogy a tegnapi változatnál nem teljesült volna, mert a töltés végén mindenképp oda jut helyzet, hogy pontosan a beállított üresjárási feszültségre fog feltöltődni az akku. Csak a LED-kijelzés szempontjából lenne problémás.
-
Kernel
nagyúr
Erre azért nem gondoltam, mert úgy nem is jó sajnos. Li-Ion akkura nem lehet több feszültséget kapcsolni, ellenálláson keresztül, hiszen előbb-utóbb fel fog töltődni erre a magasabb szintre.
Nem véletlen, hogy előző rajzokon is az LM317 kimenetén előbb a soros áramérzékelő van, utána a kimeneti kapcsokon szerepel a feszültségosztó, amin múlik a feszültség pontos értéke.
-
Kernel
nagyúr
Azon a rajzon, ahol én rajzoltam be pirossal egy ellenállást, az a pár Ω a töltés végén semmit már semmit nem befolyásol, mert akkor az áram minimálisra csökken. Tehát az üresjárási feszültséget pontosan 16,8 V-ra kell beállítani.
De én már nem nagyon látom értemét ennek az átalakításnak, ha a tápforrásod eleve olyan jól korlátozza az áramot, hogy az nála üzemszerű működés. Az üresjárási feszültséget pedig ebben az esetben is 16,8 V-ra kell állítani. Meg akkor is, ha az áramfigyelő a tápforrás és konverter között helyezkedik el.
-
Kernel
nagyúr
Ez az, hogy áramfüggő valami szükséges, mivel áramot kell detektálni. De esetedben nem vészes az a kis ellenállás.
Az a rajz kicsit más funkciójú, ugyanis napelemnél van az a szituáció is, hogy amikor nem kap fényt, a napelem feszültsége kisebb lesz, mint a kimeneten az akku. Vagyis visszafelé folyhatna az áram, a napelem lemeríthetné az akkut, töltés helyett.
Ezért ott beraktak egy diódát, ami a lemerítést meggátolja, amellett egy műveleti erősítővel kijelezhető, hogy mikor van éppen töltés.
A szóban forgó másik témában viszont tisztán dióda nem alkalmazható, mert ott valamilyen áram mindig folyik, ami a diódán mindig mérhető feszültséget idézne elő. Ezért kell az ellenállás (is), hogy a kisebb áramot söntölje.
-
Kernel
nagyúr
DC-áramfigyelőhöz sajnos mindenképp kell egy soros ellenállás, amin óhatatlanul esik valamennyi feszültség, hiszen épp ez a cél. Hogy legyen mit érzékelni.
Diódát ilyenkor csak védő-, illetve határolóeszközként szokás használni, mint ahogy a második rajzon is egy párhuzamos Schottky-dióda korlátozza az ellenálláson eső feszültséget. Ennek annyi az előnye, hogy így alkalmazható nagyobb értékű ellenállás is, amivel kisebb áram is jól érzékelhető, viszont nagy áramnál sem fog rajta túl sok feszültség esni, nem is ég le, mert egy megfogja a dióda.
A tranzisztoros megoldásnál sokszor az jelent gondot, hogy kb. 0,8 V B-E feszültség szükséges egy szilícium tranzisztor nyitásához, tehát azt létre kell hozni egy ellenállással, ami nem minden alkalmazásnál kedvező.
Ezért találták ki a második rajzodnál, hogy műveleti erősítőt alkalmaznak, amivel kisebb szintek is detektálhatók, ezért itt még egy Schottky-diódát is lehetett használni, ami kisebb feszültségen határol, mint egy normál dióda.
Egyébként BU406-ot nem kellett volna alkalmazni, ami régi FF TV-k sorvégfok tranzisztora volt, vagyis feszültségtűrő, impulzustűrő, igencsak felesleges ide.
A rajzok között tallózva láttam például az alábbi kettőt is, ami egymás rokona, csak egyiknél a kimenetre tették az áramérzékelést, másiknál a bemenetre:
A következő kapcsolás érdekessége az orosz MP41 germánium tranzisztor, ami ismerős lehet azoknak, akik régebben sok Sokol rádiót javítottak például. Meg persze a piros tokos KT is ismerős lehet a fentinél.
Mivel a germánium tranzisztor nyitásához kb. 0,1 V B-E feszültség is elegendő, így érthető, hogy miért vették elő ezt a típust:
-
Kernel
nagyúr
Ezt csak általánosságban írtam, mivel nem tudni, hogy konkrétan mivel akarod megtáplálni az egészet. De ha ennyire korlátozott a bemenőáram, akkor tulajdonképpen nem is kell korlátozni az XL6009 saját áramát.
Egy elírás részemről, amit utólag vettem észre: valójában növelni kell az R1-et, ha csökkenteni akarjuk a 18 V-ot, de ez már csak elvi kérdés, mert ha eleve adott az eBay-panelon a trimmer, azt már úgyis csak tekergetni kell.
-
PHM
addikt
Az az áramgenerátor, amit rajzoltál, elég nagy feszültséget "megeszik".
Ráadásul ez a feszültség még áramfüggő is, úgyhogy ha a feszültség
stabilizátor után kötöd, fújhatod a feszültség stabilitását.
Mivel a lítium akkuknak pontos töltési végfeszültség kell,
az áramgenerátornak/áramkorlátnak csak a feszültség stabilizátor
előtt van értelme. -
Kernel
nagyúr
Pontosabban be lehet játszani a töltőfeszültséget, ha előbb van az áramgenerátor. Ha utána kötöd, az áramgenerátornak is van saját feszültségesése, ami alá nem tud menni, a töltés vége felé a szabályzási görbe sem úgy alakul elvileg, ahogy az ember szeretné.
Nem tudom viszont, hogy az XL6009 tisztán áramgenerátoros módban, terhelés nélkül meddig tolná fel a kimeneti feszültségét, vagy ilyenkor leáll, netán tönkremegy, bár feltehetően védett ilyesmi ellen.
De talán be lehetne állítani CC/CV módba is, az alábbiak szerint:
Pirossal berajzoltam egy ellenállást, amivel a maximális áramot lehetne korlátozni, a kimeneti osztó egésze pedig a feszültséget állítja.
A példa kedvéért legyen 4,7 Ω a beiktatott ellenállás, ami azt jelenti, hogy 265 mA áramnál esne rajta 1,25 V, ahol az IC leszabályozza a kimeneti feszültséget, mert ez már eléri a belső referenciát. Noha ezt némileg befolyásolja az R1-R2 osztó is, de a szabályzási karakterisztika a gyakorlati igényeknek valószínűleg megfelelne.
A rajzon szereplő osztóval 18 V-ra állították be a kimenetet, de ezt egy trimmerrel pontosan be lehetne játszani 16,8 V-ra, az R1 csökkentésével, vagy az R2 növelésével.
A finom szabályozhatóság érdekében ilyenkor csak az ellenállás egy részét célszerű trimmerrel kiváltani, valamint szokás figyelembe venni azt is, hogy egy rosszabb minőségű, vagy elhasználódott trimmer szakadozhat is, például állítás közben. Ezért a trimmert lehetőleg abba az ágba illik beiktatni, ahol a növekvő ellenállás a kimenetet lefelé szabályozza, nem pedig felfelé.
Esetünkben ez az alsó ág, mert ha az R1 megszakadna, csak annyi történik, hogy a kimenet 1,25 V-ra esik vissza.
Nem árt arra is gondolni, hogy amennyiben 16 V-nál még mindig 265 mA folyna (bár elvileg ott már csökkenőben lesz), az 4,25 W teljesítményigényt jelent, ami DC-konverternél pl. 5 V betápra számítva 850 mA lenne, 100 % hatásfok esetén. Vagyis valójában ennél már csak több lesz.
-
Kernel
nagyúr
Igényesebb töltők lekapcsolnak teljesen, amikor a töltőáram a kezdeti, illetve néveges érték 3 %-ára esik vissza. Később visszakapcsol, amikor a feszültség 4,05 V alá esik.
Ezáltal az akku kímélhető, élettartam hosszabbítható. Ha nincs ilyen automatika, csak például egy LED jelzi a töltőáram leesését (ami nem egyenlő az áram megszűnésével), akkor ezután érdemes várni még 1-2 órát (telítési szakasz), majd manuálisan célszerű megszakítani. Nem lesz abból sem tragédia, ha véletlenül rajta marad, de az akku folyamatosan szipkázza magát tele, ami hosszabb távon állítólag nem egészséges.
Bővebben: [link]
Egyéb megoldás lehetséges sokféle, például az XL6009 átköthető áramgenerátoros módba, ennek módja látható az XL603 adatlapján, mivel a két áramkör lényegileg azonos, csak más referenciával kell számolni (egyiknél 0,22 másiknál 1,25 V).
Az áramgenerátor után lehet kötni például egy ilyen feszültségszabályzót, ami áramkorláttal egyáltalán nem rendelkezik:
Csak itt a kimeneti feszültségosztót át kell méretezni 16,8 V-ra. Az osztó számítása egyszerű, mert a TL431 mindig arra szabályoz, hogy a referencialábon a belső referenciával azonos feszültség álljon elő (2,495 V). Tehát, ha csökken vezérlőjel, akkor csökken a katódáram is, vagyis nő a katódfeszültség.
Az érdekesség kedvéért kiszúrtam a keresőből egy egyszerű kis áramkört:
Forrás: [link]
A kimeneti osztót itt is hasonlóan módosítani kell több cella esetén, és van egy kis többlet igénye a bemeneten, legalább 3 V-ot saccolok neki (16,8+3 V).
A töltőáramot a 4 Ω állítja be. Például 300 mA esetén 1,2 V esik az ellenálláson, kb. 0,8 V a B-E átmeneten, ami összesen 2 V. Itt már nyit a LED, jelzi a töltőáramot, egyúttal korlátoz is azáltal, hogy a tranzisztor bázisát lefelé húzza, míg a kimenet el nem éri a 4,2 V-ot. Mikor eléri, a feszültség tovább nem tud nőni, mert a TL431 leszabályozza a bázist. Ekkor a LED is kialszik, jelezve az áramgenerátoros szakasz végét.
Az eredeti cikk szerint: "Simple and practical lithium battery charger schematic. Most chargers are now available in the market are used in this schematic design and manufacture. Great value!"
-
PHM
addikt
A lítiumakkuk töltése más, mint a Ni-Mh akkuké.
Az elején áramgenerátoros, majd a vége felé feszültség generátoros.
Azaz a töltő fix 4,2V-ot ad ki cellánként.
Ha a töltőáram túl nagy lenne, az áramkorlát beavatkozik
és a szükséges mértékben csökkenti a kimeneti feszültséget.
A töltés vége felé a lítium cella kapocsfeszültsége eléri a 4,2V-ot,
s egyre kevesebb áramot vesz fel a töltőből.
Itt a csepptöltésnek, mint olyannak, nincs semmi értelme.
Ha rajtahagyod a töltőn, a lítium cella végül csak annyi áramot vesz fel,
amennyi az önkisülés pótlásához szükséges. -
Kernel
nagyúr
Lehet éppen kísérletezni a kimenetre tett áramgenerátorral, majd a gyakorlatban derül ki, hogy lesznek hátulütői az egyszerűbb kombinációknak. Ilyenkor egy próbapanelon lehet szórakozni vele, azután menet közben derülnek ki a dolgok.
Azok az egyszerűbb Li-Ion töltők, amit például kínai zseblámpához is szoktak mellékelni, a 4,2 V-ot soha nem kapcsolják le az akkuról, az fixen rajta marad. Általában van egy LED, ami az áram lecsökkenése után kialszik, vagy színt vált, abból lehet tudni, hogy kész.
Mindezt elintézik pár alkatrésszel, amit most pontosan nem tudok felidézni, de van lehetőség például a TL431 alkalmazására, ami egy integrált precíziós sönt-stabilizátor, általában kapcsolóüzemű tápegységek feszültségének igen pontos beállítására használják, optocsatolóval együttműködve a primerre szabályoz vissza lényegében.
Lehetne gondolkodni az XL6009 szabályzókörébe való belenyúláson is, de pontosabbat most arra sem tudok írni, ez is külön agyalás kérdése.
Van itt egy ilyen áramkör is, ami nem csak cellavédő és balanszer, hanem ha jól látom, egy (minimum) 18 V-os tápot is lehet rá csatlakoztatni, amiből gondolom megoldja a 16,8 V-os töltést:
http://www.ebay.com/itm/251064876315?
Vagy lehetne úgy is, hogy kb. 18 V-ot állítasz elő az XL6009-cel, utána arra kötni egy TL431 alapú töltőáramkört:
-
Kernel
nagyúr
A cellavédelemre soha nem szabad hagyatkozni, mert annak csak biztonsági szerepe van (második lépcső). Például 4,3 V-nál véd, míg a töltés 4,2 V-ra szabályoz.
De van itt egy ilyen is:
http://www.ebay.com/itm/121221552820?
Viszont ez csak áramgenerátor.
(#37351) PeachMan
Sajnos nem tudom, vannak-e még ilyen gombok valahol.
-
Kernel
nagyúr
Vannak ilyenek például:
http://www.ebay.com/itm/400504682954?
http://www.ebay.com/itm/300878228425?
http://www.ebay.com/itm/180697157377?Kimenetet be kell állítani pontosan 16,8 V-ra, a töltőáramot is be lehet állítani, rövidre zárt kimenet mellett.
Van egyébként step-down kivitel is, lehet belőle műhelytápot építeni, szabályozható áramkorláttal:
-
PHM
addikt
Zewa fórumtárs említette nemrég ezt.
Ha ilyet használsz töltésre, sorosan is töltheted a cellákat.
Az egyedi védő áramkörök megakadályozzák a túltöltést és a
mélykisütést is, így szerintem nem kell külön biztosíték.
Korrekt töltővel egyébként sem lehet a cellákat túltölteni. -
#34233
csabyka666
veterán
Tamy
#34232
-
#34231
csabyka666
veterán
Tamy
#34230
-
-
#22145024
törölt tag
Ha keményfém a szár ( wolfram/tungsten, solid carbid), akkor ne használd kézből, mert nagyon rideg és könnyen széttörik. Közel sem annyira hajlékony, mint a gyorsacél szerszámok. Belém már állt szétrobbant fúrószár darabka, szerencsére nem a szemembe, pedig az csak kb 2000rpm-mel pörgött...
-
kjani18
őstag
Ezt írtam én is: "Mindkét esetben az erősítő ideális ellenállása 0O -hoz közelít."
Ettől függetlenül, vannak szándékosan emelt belső ellenállású erősítők ( egyesek szerint lágyabb, zeneibb a hangja ), és a hangfal is érdekes kisérlet lehet, ha lemérnéd az impedanciáját különböző frekvenciákon, kiállítható pop-art grafikont kapnál...
Amiket írtunk, az ideális erősítőre, ideális hangszóróval, ideális mérőfrekivel áll. Na, a gyakorletban ilyen persze nincs... -
Lompos48
nagyúr
Én azt nem mondtam/írtam, hogy ilyet állítottál volna. Én tettem hozzá.
...egy erősítőből akkor tudod kivenni a legnagyobb teljesítményt, ha a terhelő ellenállás értéke megegyezik a belső ellenállás értékével...
Ez így IGAZ. Csak annyit tennék hozzá, hogy olyan kis impedanciájú erősítőt nehezen találsz. Emiatt a példád bár elméletben igaz, de félreérthető. Gyakorlatban olyan helyzet nem fog fennállni, hogy csökkentve a terhelést csökkenjen a kimeneti teljesítmény.
Ennyi.
-
kjani18
őstag
Egy erősítőből akkor tudod kivenni a legnagyobb teljesítményt, ha a terhelő áram értéke megegyezik az erősítő max. terhelhetőségével, a belső ellenállás pedig 0.
Ha a belső ellenállás azonos a terhelő ellenállással ( amint te állítod ) az elméletileg lehetséges teljesítmény felét elfűti az erősítő.
Tehát a pl. 8O terhelhetőségű erősítőre 16 O hangfalat kötsz, az áram, így a teljesítmény is felére csökken.
Ha viszont 4O -os falat kötsz rá, az áram ( így a teljesítmény ) duplájára nő, amit az erősítő vagy elvisel tönkremenetel nélkül, vagy nem. Mindkét esetben az erősítő ideális ellenállása 0O -hoz közelít. -
Lompos48
nagyúr
A kifejtett elmélet csak majdnem igaz.
Ami cáfolja az a tény, hogy az érték, ami az erősítő kimeneteire van írva (az általad említett 8 ohm például), nem a kimeneti vagy belső ellenállása/impedanciája, hanem a terhelhetősége. Ha előbbi lenne, akkor igazad lenne, de mivel az utóbbi, akkor terhelhetőségként a kimene védelmének szemmel tartására van megadva. Tény, hogy egy audióerősítő (is) egy feszültséggenerátor, aminek a belső ellenállása közelít a nullához.
Tehát marad a végfok kivitelezése, ami határt szab a hangszóró impedancia-csökkenésének. A tegnap említett akár 1/2 ohmos terhelés esetén sokkal inkább a hangszórókábek, meg a kontaktusok lépnek a színre, mert ezeknek az ellenállása kezd közeledni a tulajdonképpeni terhelésértékhez, tehát a drótokon fűtjük el a kimeneti teljesítmény egy részét. -
kisi
aktív tag
A Tavir-Avr fórumjában van egy rész, ami a laminálógép megbütyköléséről, és használatáról szól, vasalás helyett. Úgy tűnik , kiváló eredménnyel..
Off: Vaterán pld: 1.000 huf körül is lehet kapni, ha szerencsés az ember../off.Mindenesetre nekem felkeltette az érdekődésem, lehet jövőre be is ruházok egyre..
Az ORCAL öntapadós fólia hordozója mindenesetre megoldható, időnként munkából kifolyólag akad, ha kell valakinek.. (pest.) -
mezis
félisten
-
Tamy
őstag
Sajnos a három közül egyik sem jeleskedik túlzottan, bár lehet, hogy nálam is a vasaló a ludas. Max. hőfokra állítva a talp közepén mértem kb. 160 °C-ot, a hegyes végénél pedig kb. 180 °C-ot, viszont ott meg tele van lyukakkal a gőzölés miatt. Amúgy a NYÁK 20x30 mm-es, tehát nem egy nagy valami. A fóliát 3-3,5 perc melegítés után vettem le róla, volt ahol jó volt, volt ahol alig látszott belőle valami, és el is kenődött eléggé.
Következett a pausz papír. Őt már tovább melegítettem egy kicsit, de itt sem fogta be valami jól.
Végül a fotópapír következett jó 5-6 perc melegítéssel. A papír úgy ráolvadt, hogy úgy kellett ledörzsölnöm róla, bár alatta elég szép volt a minta, csak a széleknél gyengélkedett ő is.
Most újra rádobtam a vasalót a fóliára, elmegyek alszok egyet, aztán majd ránézek ha már füstöl
Mod: az előbb el is felejtettem, hogy a fóliánál a panellal együtt ráragadt a vasalóra, először a panelt, majd a fóliát is úgy kellett levakarni a vasalóról. Most is ez a helyzet, lehet, hogy emiatt kenődik el a minta.
-
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Több féle papírral is próbálkoztam, volt itt műnyomó is meg pausz is, igazából azt tapasztaltam, hogy a papír mellett a vasaló milyensége az, ami nagyon befolyásolja a végeredményt, hogy mennyire oszlik el a hőmérséklet egyenletesen a talpban. A mienk ebben nem jeleskedett, kínlódtam is vele sokat.
Azt javaslom, hogy nyomtasd ki ugyanazt több különböző papírlapra, aztán ki fogod tapasztalni, melyik jön be. A festéket simán le tudod mosni a nyákról aceton mentes körömlakk lemosóval, gyönyörűen oldja.
A nyák meg persze legyen alaposan zsírtalanítva, ez nagyon fontos. -
Lompos48
nagyúr
Az előbb vétettem: az ellenkező irányba kötött 2 LEDnek párhuzamosnak kell lennie. Sorba kötve a záróirányú is kezd vezetni 5V környékén és pillanatok alatt tönkre is megy. Limitálásról itt se lehet szó.
A Zenernek mindenképp mennie kell, pontosabban lesz helyette másik, de jóval nagyobb feszre.
Csak a magad gondjait szaporítod a nagyobb feszültségre való tervezgetéssel/keresgéléssel. De te tudod!
-
Lompos48
nagyúr
Ledes üzemmódban azt olvastam, hogy nem kell bele, ha jól emlékszem az a trükk, hogy két ledet egymással ellentétesen kötnek sorba, így egymást korlátozzák.
Ez egy téves információ. A LEDek sem képesek korlátozni semmit. Egy ilyen kötés, mint az említett csak arra jó, hogy a generátor által termelt vátófeszültségből az egyik a pozitív, a másik pedig a negatív félperiódus alatt fog világítani. A korlátozást mindig egy soros ellenállás végzi és az is áramot korlátoz, nem feszültséget.
Nem tudom százalékban kiszámolható-e az az energia, amit a Zener elfűtene, ha a helyén marad. Én meghagynám úgy, ahogy van a max 7-8V feszültséggel és inkább egy step-up áramkört tennék a 18V előállításához, ha ez az igény. Összhatásfokban lehet nem nyersz többet, mint a tengelyek rendes vagy szegényes zsírozása közötti különbség által eredményezettet.
-
Lompos48
nagyúr
Így már kissé más!
Akkor ha van benne egy Zener dióda, nem az lenne valószínű, hogy az pl. a 6V-os generátor esetén (hasból) olyan max. 7-8-9V-nál vagy a 12V-os esetén valahol max. 15V körül limitálna? Márcsak azért is, mert ellenkező esetben a generátor túlfeszültsége simán nyírná ki például a világításból az égőt, LEDet, vagy ami ott van? Anno tettem 4V-os égőt biciklilámpába, amibe 6V-os járt. Egy ideig élveztem milyen jól világít, aztán kicsit jobban rálépve a pedálra már nem világított. Szerintem ez a mai napig érvényes.
-
Lompos48
nagyúr
Olyat a Schottky nem tud. Ami előnye egy mezei szilíciumdiódával szemben a valamicskével kisebb nyitóirányú feszültsége (VF) meg a jóval nagyobb sebessége. Áramtól függően a VF értéke 0.3...05V lehet, de ha ezt a nyitást használnánk, akkor rég rossz. A záróirányú pedig jóval magasabb, mint az a néhány tíz volt, amiról itt szó van, na meg ha ebben az irányban nyit meg a dióda, akkor szempillantás alatt már nem dióda, hanem rövidzár. Ennyi.
-
sörösló
aktív tag
Igen, az tényleg versenybringa . A 30-40 kg összsúlyú túragéppel sem igazán lehet száguldozni.
Az igazi gond az agyba épített áramtermelővel az, hogy nem igazán szabványosak a méretei. Persze a profi bringásboltok bármilyen méretű küllőt be tudnak szerezni, de lehet hogy ez hetekbe telik. Sokféle megoldás létezik a problémádra de ehhez elsősorban ismerni kell konkrétan annak a valaminek a tulajdonságait, ami az első kerekedben az energiát termeli. Egyen vagy váltóáram, teljesítmény, fordulat-feszültség görbe... Mindenre van megoldás, csak türelem és kitartás kérdése. Persze némi suska sem jön rosszul. Az egyszerű "agydinamó" valszeg váltóáramú és a kimenőfeszültségét a rákötött terhelés korlátozza. A manapság sokszor látott elektromos kerékpárok drágább példányain a brushless DC motorhoz csatlakozó elektronika visszatáplálja a fékenergiát az akkumulátorokba, szóval a határ a csillagos ég, na meg a pénztárca. -
tsu
tag
Szia.
Az a 80V AC nekem egy kicsit soknak tűnik egy dinamótól. Lehet hogy terhelés nélkül van ekkora fesz, de szerintem terhelést rárakva nem megy fel eddig. Ezt kellene kipróbálni, max fordulatszámon ami lehetséges egy biciklinél, pl. valami ellenállással vagy izzóval terhelve. Azért jó lenne valami leírás a dinamóról. (Úgy tudom amit dinamónak neveznek dc-t ad le, az ac-t leadót generátornak hívják. De hozzáértők megcáfolhatnak.) -
Lompos48
nagyúr
Eddig nem írtam, de a ledeket stabilizált tápról hajtanám, tehát akkor így elég az ellenállás is?
Igen. Ha a LED adatai alapján számolod ki az értékét.
Az elfogyasztott energia fény és hő formájában "távozik" a LEDből. Ezeknek az aránya határozza meg a "hatásfokot" (akárcsak az izzóknál). Nagy előnyük, hogy sokkal kisebb fogyasztással bírnak ugyanolyan fényerőnél mint a klasszikus izzók. Már közvilágításra is használják és még nagy jövő áll előttük. De valamennyit fűteni mindig fognak.
-
Lompos48
nagyúr
Feltétlenül áramgenerátor kell elé, vagy megteszi az ellenállás is? Elvégre az áramot azzal is belőhetem, utána meg gondolom nem nagyon változik, mitől is változna?
De akkor miért javasolják mégis az áramgenerátort?Mint már számtalanszor volt itt szó róla: a LED egy dióda. Nyitóirányú görbéje exponenciális. Nagyon kis feszültségingadozás nagy áramingadozást okozhat, ami kinyírhatja a LEDet. Konstans feszültség esetén az ellenállás is áramgenerátor szerepet tölt be, de csak akkor. Az áramgenerátor pedig a feszültségtől függetlenül adja AZT az áramot, amire kiszámolták, ha a feszültségtartalék elég hozzá.
Egyébként hatásfok szempontjából hogy alakul? Ha a lednek mondjuk 1,5V kell a névleges pl. 300mA-hez, és áramgenerátoron keresztül hajtom 5V-ról, akkor ő mennyi áramot vesz fel? Mármint nagyságrendileg. Felveszi a 300mA-t, és fűt, mint az ellenállás, vagy megáll kb. 100mA-nél?
Ha az áramgenerátor 300mA-re volt tervezve, akkor annyit fog áttolni a LEDen, ha 100mA-re, akkor annyit.
A hatásfokot végülis az Ohm törvénye diktálja. A felvett összteljesítmény tápfesz x áram. Abból a LEDé a VF (mondjuk az általad említett 1.5V) x áram, az áramgenerátor (vagy ellenállás) pedig kénytelen elfűteni a különbséget a termodinamika első törvénye alapján....egyre nagyobb divat, mert kis méret mellett brutál fényre képesek, de elég rendesen fűtenek is. Emiatt én egy kicsit úgy vagyok vele, hogy várom a fejlődést, bár jelenleg is használok ilyen lámpát.
Mint bármilyen alkatrész, ha hőt generál, azt át kell adja a környezetének. Ha erre képes csak maga a tok, akkor OK. Ha nem, akkor hűteni kell ventillátorral, hűtőbordával vagy a NYÁKból kialakított fóliafelülettel, ami képes átvenni a hőt majd továbbadni a környezetnek.
A fejlődést várhatod! Arra ne számíts, hogy nem fognak melegedni, mert a fizika törvényei érvényesek maradnak. Reméld azt, hogy adott teljesítmény mellett még több fényt tudjanak kibocsájtani (ami már így is hihetetlen mértékben megugrott).Persze, ha hagyományos ledből zsúfolnék össze annyit, hogy azonos legyen a fényereje, talán az is termelne annyi hőt, de azt nem lehet olyan kis helyre összezsúfolni, ezért érdekelne, hogy a hagyományoshoz képest milyen a hatásfokuk?
Vedd elő az adatlapokat amikben szerepel a kibocsájtott fényintenzitás egy adott munkapontban (innen számolható a felvett teljesítmény) és vesd össze típusokként egyszerű hármasszabállyal. Csak zárójelben: a klasszikus LED jelzésre, a power LED világításra lett kifejlesztve.
-
-
Tamy
őstag
Power ledekkel kapcsolatban lenne még pár kérdésem:
Feltétlenül áramgenerátor kell elé, vagy megteszi az ellenállás is? Elvégre az áramot azzal is belőhetem, utána meg gondolom nem nagyon változik, mitől is változna? De akkor miért javasolják mégis az áramgenerátort? Egyébként hatásfok szempontjából hogy alakul? Ha a lednek mondjuk 1,5V kell a névleges pl. 300mA-hez, és áramgenerátoron keresztül hajtom 5V-ról, akkor ő mennyi áramot vesz fel? Mármint nagyságrendileg. Felveszi a 300mA-t, és fűt, mint az ellenállás, vagy megáll kb. 100mA-nél?
Szintén hatásfok szempontjából mi a helyzet a power ledekkel? Mostanság egyre nagyobb divat, mert kis méret mellett brutál fényre képesek, de elég rendesen fűtenek is. Emiatt én egy kicsit úgy vagyok vele, hogy várom a fejlődést, bár jelenleg is használok ilyen lámpát. A számítástechnikában is volt az a korszak, amikor a procik sebességét (teljesítményét) a hatásfok rovására igen keményen emelték, az ember meg már nem tudta hogyan hűtse. Én úgy látom ez megy most a ledeknél is. Persze, ha hagyományos ledből zsúfolnék össze annyit, hogy azonos legyen a fényereje, talán az is termelne annyi hőt, de azt nem lehet olyan kis helyre összezsúfolni, ezért érdekelne, hogy a hagyományoshoz képest milyen a hatásfokuk?
-
Tamy
őstag
Összekötöttem 6db-ot a TSAL-6200 ledből, 3-3 sorba, így kap áganként 200mA-t, most egész tűrhető képet produkál a kamera, de ha rakok mellé még néhány ledet, akkor észrevehető a változás, és így a ledek is maxon vannak hajtva, szóval még gondolkodok a hogyan továbbon
Megfordult a fejemben a power led is, de kicsit feleslegesnek gondoltam, most viszont már nem vagyok benne biztos, hogy az lenne. -
Lompos48
nagyúr
Nem tudok részletekbe menni, mert sok adat ismeretlen. Csak találgatok:
Ha vízszintesen raktad a LEDeket, akkor elképzelhető (feltételezve a LEDek 17°-os sugárzási szögét az adatapok alapján), hogy csak egy keskeny sávot fognak megvilágítani.
Egyébként nem értem hogy: pár centire tőle vannak a ledek is. Nem a kamera tartalmazza azokat is?Említettem a kamera érzékelőjét, annak a spektrális érzékenységét. Ha csak a wikipédia definicióját veszem alapul, akkor is a felsorolt 9 (értékekkel ellátott) típusból csak 3-nál szerepel 1μm-nél kisebb hullámhossz az érzékenységi sávban és az is határérték közelében van. Az érzékenység pedig megközelítőleg egy Gauss görbe (harangforma) szerint oszlik el. Tehát egy 0.7-2.6 sávban az érzékenység maximuma 1.65μm-nél van valahol. Ettől elég távol esik a 875 vagy akár 940nm értékis. Ezért lenne jó ismerni az érzékelő típusát. Még jobb lenne valamit mérni is a detektoron.
Ismétlem, csak találgatok!
-
-
Batman2
őstag
Szerintem az kellene tenned, hogy minden pontot, de legalább a bemeneteket stabilizálnod kell mind a két állapotban, nem szabad bizonytalan állapotot hagyni, tehát ha a tranyó a pluszt kapcsolja a NAND kapura, akkor a földről kell egy kb. 10K-os ellenállás, hogy a tranyó kikapcsolt állapotában a NAND bemenete ne legyen bizonytalan, lebegő állapotban !
Egyébként leg jobb tudomásom szerint az 555-ös kimenete kétpólusú (TotemPole), vagyis mindkét állapotában a tápfesz valamely pontjára van kötve a kimenete, vagy földel, vagy tápfeszt ad, vagyis ha közvetlen ezt adaod egy digitális bemenetre, akkor nem lesz bizonytalan állapot !
És ráadásul 100mA-ig képes áramot szolgáltatni az 555 !Üdv.
-
PHM
addikt
-
sörösló
aktív tag
Nem vagyok star a gyengeáramban, de a PLC technikában bevett eljárás, hogy a bizonytalan bemeneteken "felhúzó" ellenállásokat alkalmazunk. Lehet "lehúzó" ellenállásról is szó, a lényeg hogy legyen egy biztos potenciál. Jelemzően 10 Kohm. Ez az érték az általában használt 24 V DC vezérlőfeszültség mellett minden bizonytalan eszköznél kényszeríti a választ: igen vagy nem! Vagy nulla, vagy tápfesz. Hezitálás nincs, ha mégis akkor az illetékes alkatrész megy a levesbe. Esetedben ha jól értem, a tranyó vagy nyit vagy zár. Köztes állapot nem lehetséges.
-
PHM
addikt
Én az eredeti kapcsolást a következőképp módosítanám:
- R4-et 2,2 Kohmra cserélném,
- T1 bázisa és a pozitív tápfeszültség közé kötnék egy 2,2 Kohmos ellenállást,
- T1 kollektora és a test közé szintén kötnék egy ellenállást.
Ennek az értéke nem kritikus, 1 és 100 Kohm között bármi lehet.
Ha így sem működik, akkor valamelyik alkatrész hibás szerintem. -
zka67
őstag
Az 555 kimenetén hány voltot mérsz, amikor a tranyónak zárva kellene lennie?
Azért kérdezem, mert az 555 kimenete ellenütemű tranyós megoldás, szóval ha magas, akkor közel 4V-ot kellene mérned 4V-os tápnál. Ha nem annyi, akkor valami gyíkja van az 555-nek, lehet, hogy földre kötötted, amikor magas volt a kimenete és kipurcant a felső tranyó.Megpróbálhatod, hogy beteszel egy 1K0-s ellenállást az 555 kimenete és a táp közé (nem a tranyó bázisa és a táp közé!), így ha ki is purcant, akkor is le fog zárni a tranyó.
Ha 4V-ot mérsz az 555 kimenetén vagy így sem működik, akkor tranyócsere, mert ennek így működnie kell.
-
zka67
őstag
Tamy, az npn megoldás neked nem lesz jó, mert akkor ugyan ott leszel, ahol elkezdted, azaz lebegni fog a kimeneted, amikor nem kap tápot az időzítő. Illetve ez azért nem pontosan igaz, mert a tápon keresztül azért földre kerül a kimeneted, de ez tisztességtelen megoldás.
Ugye nem kötötted be fordítva a tranyót?
+4V-----------E
|
|/ PNP BC557 1C 2B 3E
IC-3--4K7--B-|\
C|
|----- CMOS bemenet
4
7
K
|
GNDValahogy így néz ki a kapcsolásod, ugye?
-
Lompos48
nagyúr
Most nagyon hosszú lenne elmagyarázni, hogy mit jelent vagy mi történik, ha egy logikai kapu bemenete lebeg (érvényes TTL-re, de CMOS-ra hangsúlyozottabban, talán).
Már az, hogy oszcilloszkópot vagy műszer mérőszálát kötöd a lebegő bemenetre, állapotot módosít. Egy bemenetey lent vagy fent kell tartani, vagy kapcsolni a két állapot között, lebegni nem lebeghet soha. Ha nekem nem hiszed, olvass utána.Rosszul tudom, hogy az pozitív tápra kapcsol?
Közel vagy, de nem ez a definíció. Ha egy npn tranzisztornak annyival pozitívabb a bázisa, mint az emittere, hogy bázisáramot tudjon kelteni, akkor a tranzisztor vezetésbe megy át.
Pnp esetén fordítva van minden.Ha nem hiszel (ismét
) nekem, hogy az npn-es változat (ahogy korábban leírtam) ugyanazt csinálja mint a pnp-s, szimuláld le Tinában egyes és nullás bemeneti szinttel és meg tudsz győződni erről. -
zka67
őstag
Drága gyerekem, azt írod, hogy csak a tranyó kollektora van a CMOS IC bemenetére kötve.
Ezt mégis hogyan gondoltad? Mitől menne le nullába egy CMOS IC bemenete?Tegyél be egy bármilyen ellenállást a tranyó kollektora és a föld közé és egyből jó lesz a dolog. A bármilyen alatt 10K-470K-ig értek bármilyet. A tranyó bázisa és az 555 kimenete közt levőt cseréld ki 1K-47K-ra, a bármilyen ellenállás értékének a tizedére.
-
Lompos48
nagyúr
Most már semmit sem értek. Maga az időzítő NAND nélkül 0,4V-ot ad bekapcsolás után.
Normális, az 555 ellenütemű végfokának alsó tranzisztota nyit és telítésbe megy, az 0,4V-ot ad. Eddig OK
A NAND bemenetén meg időzítő nélkül 1V van, de így elvan szépen
Hogy méred? a bemenet lóg a levegőben? Ha igen, az nem mond semmit!
Maradok az npn változat pártján. Kipróbálnám próbakapcsolásban, még a NYÁKra-szerelés előtt.
-
Lompos48
nagyúr
De az aktuális rajz a pnp-vel vagy az npn-es változat ugyanazt a logikai jelet adják a kollektorban: az 555 kimenetét megfordítva.
úgyhogy lehet, hogy nem is a tranzisztorról kapja, bár úgy rémlik korábban is ott volt a tranzisztor kimenetén NAND kapu nélkül is az az 1V.
Így már gyanús.
-
Lompos48
nagyúr
Miért nem npn tranzisztort használtál az 555 kimeneténél? Az ellenállást meg LEDet köthetted volna a kollektorból a plusz felé. Így amikor a tranzisztor lezár, habár a kollektoráram megszűnik, a 4012-es bemenete a test felé látja a LEDet meg ellenállást sorban a test felé. Ezt meg értelmezheti meghatározatlan vagy "1"-es szintnek.
A BC557-től elvársz egy 1000-es áramerősítési tényezőt (hFE vagy beta) az ellenállások arányából ítélve. Mivel hFE=Ic/Ib, akkor az ellenállások aránya pont ezt az értéket fogja adni 100k/100=1000. Ha pedig a bázisellenállás 680k, akkor az arány 6800. Márpedig a BC557C adatai szerint ennek a maximális értéke csak 800.Amit próbálhatsz: csökkented nagyon a bázisellenállást (mondjuk 10k-ra). Ha nem megy lehet át kell váltanod az npn változatra.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Az akkukat senki nem kérdezte meg, hogy tetszik-e ez nekik.
Az igazi gond az agyba épített áramtermelővel az, hogy nem igazán szabványosak a méretei. Persze a profi bringásboltok bármilyen méretű küllőt be tudnak szerezni, de lehet hogy ez hetekbe telik. Sokféle megoldás létezik a problémádra de ehhez elsősorban ismerni kell konkrétan annak a valaminek a tulajdonságait, ami az első kerekedben az energiát termeli. Egyen vagy váltóáram, teljesítmény, fordulat-feszültség görbe... Mindenre van megoldás, csak türelem és kitartás kérdése. Persze némi suska sem jön rosszul. Az egyszerű "agydinamó" valszeg váltóáramú és a kimenőfeszültségét a rákötött terhelés korlátozza. A manapság sokszor látott elektromos kerékpárok drágább példányain a brushless DC motorhoz csatlakozó elektronika visszatáplálja a fékenergiát az akkumulátorokba, szóval a határ a csillagos ég, na meg a pénztárca.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- Milyen légkondit a lakásba?
- Lakáshitel, lakásvásárlás
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Battlefield 6
- Sorozatok
- Wise (ex-TransferWise)
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Vezetékes FEJhallgatók
- További aktív témák...
- Csere-Beszámítás! Asus Rog Strix Thor Platinum II 1200W 80+Platinum Prémium tápegység!
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 mini 128GB Starlight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3133, 95% Akkumulátor
- ÚJ Asus TUF Gaming F17 FX707 - 17.3"FHD IPS 144Hz - i7-13620H - 16GB - 1TB - RTX 4060 -3 év garancia
- Microsoft Surface Pro 9 i5-1245U 16GB 256GB 1év garancia
- GYÁRI TÖLTŐK DELL LENOVO HP FUJITSU TOSHIBA Macbook---------- Budapest,/MPL/Foxpost
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest