-
Mobilarena
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Soja
aktív tag
válasz
Batman2
#22352
üzenetére
Még egy érdekes kérdés. Van egy villanymozdony, aminek egy forgózsámolyon lévő két tengelyen lévő kerekei veszik az áramot a sínről. Mi történik, ha pályaszakaszolás miatt olyan helyre ér a mozdony, ahol az egyik pár kerék az egyik megtáplált sínről, a másik pár a másik megtáplált sínről veszi az áramot, és továbbítják ugyanabba az egy motorba?
-
Soja
aktív tag
válasz
Batman2
#22351
üzenetére
kicsit utánaolvastam, bár okosabb nem lettem a fesz szabályzó terén. Főleg azt nem tudtam meg, hogy ez most konkrétan milyen fesz-ből mekkorát csinál. (lm317 to92)
Ilyen formában szívesen fogadom a segítséged. Nekem az lenne a cél, hogy a legkisebb menetsebességben kapott ~3V esetén is világítsanak a ledek.
Tehát változó bemenő feszültség esetén 0-9V is fix 3V kimenőm legyen.
Kapcsolási rajzot is szívesen fogadok
-
válasz
Batman2
#22331
üzenetére
Akkor le kell cserélni azt a gumibakot amire a karbi van felszerelve mert szeret elrepedni a gumi.Legalább is megnézni és az összes vákum csövet ami a karbi környékén van.
Minden egyes gumicsőnek épnek kell lennie.A gumicső mellett is tud falsot szívni így érdemes ha forró helyre van dugva a gumicső levágni a végéből egy centinyit és úgy visszadugni.Ha nincs a motorjába 4-500.000km akkor az nem ehet 10l-t
Bátyámnak 1.3-as 4T Wartburgja van és nem is tatásan vezeti 6-7l-el elvan hosszú távon.De van amikor a mutató 6 órát mutat
-
tsu
tag
válasz
Batman2
#22234
üzenetére
Szia Batman2!
Nekem is volt hasonló villogós led problémám, igaz azok autóban voltak, 12V-ról.
Kiderült, hogy a soros ledek közül az egyik megadta magát, néha átment szakadásba, néha normálisan működött. A tápon keresztül átjövő negatív túlfeszültség tüske ölte meg őket. Utólag beraktam anitparalell sima si-diódát, meg párhuzamos 100nF kondit, azóta nincs baj. Vagy ha túl meleg lesz egy-egy led az elégtelen hűtés miatt (pl. borda szélén van, vagy nincs hővezetés, hasonló hibát produkálhat). -
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Batman2
#22278
üzenetére
Az nem is paszta, hanem olyan szürkés lapocska. Egyébként igen, megkeményedik és átmegy hőszigetelőbe. Ismerősöm HP pav. DV-5 gépét szét kellett ez miatt szednem az utolsó csavarig, mert állandóan 90-100 fok fölé ment a proci és fagyott a gép.
Kapott friss pasztát, azzal megállt 70 foknál. Igaz, a szétszedés és összerakás kegyetlen egy dolog, ha HP gépről van szó, valami idióta tervezhette a hűtés köré a gépet. [link érdemes megnézni]Most is itt járt a gép, mert megint melegedett, és bár kívülről nem látszott kosz, de a porszívó szép porcicákat húzott ki belőle, azóta megint visszaállt 70 fok körülre. Mondjuk az a laptop egy régi fajta, 45W TDP-s procival készült, szal van mit elfűtenie.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#22278
üzenetére
az is zabálja az akkut
Nem eszik az olyan sokat, de hozzáadódik a fogyasztáshoz.
a proci hővezet ő pasztája el tud e öregedni, és esetleg az nem vinné már kellően át a hőt ??
Egyszerűen megszárad és bár a maradó por is vezeti a hőt, az közel sem olyan mintha kompakt paszta lenne ott.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#22201
üzenetére
Nem leszólni akartam érte, ha úgy is hangzott esetleg!
Nem is úgy vettem, mégha reagálásom arra utalhat. Gondoltam, hogy nem vetted észre, hogy pontosan bemutatta, hogy mivel rendelkezik.
Feltételezem, hogy az itt fórumozóknak nem nagy hányada, akinek kenyere vagy fő hobbija a villamosság, csak egyszerűen gondokba botlik a mindennapi létben. Ilyenkor sok esetben egy olyan műszer is megteszi. -
zka67
őstag
válasz
Batman2
#22126
üzenetére
Nézd, a távirányítók kódolva küldik az adatot, ezért a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a mikrokontroller.
De ez neked nem a legjobb választás, mert gyártónként sokszor ugyan azt a kódot használják több készülékhez is. Ha nem akarod, hogy a szomszédod a philips távirányítójával fel-le kapcsolgassa éjjel a fényszóróidat, akkor más megoldást javaslok neked:
A SLAVE4 vevővel és hozzá egy MASTER SLIP adóval 4 különböző dolgot tudsz kapcsolni. Kb. 70-80m a hatótávolsága, ugyan úgy működik, mint az autók távirányítói, vagyis elég nehéz kívülről feltörni a rendszert. A vevőt be lehet állítani bistabil módba is, ilyenkor két-két gombbal tudod be- és kikapcsolni a két kimenetet.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#22043
üzenetére
De FETet nem tudom hogyan lehet kimérni,
úgy tudtommal nem, ahogyan a tranzisztort !De igen, csak másképp értelmezed a mérési eredményeket.
JFETekről beszélünk!!!
G-S és G-D között p-n átmenetet mérünk, mint dióda vagy tranzisztorátmenet esetén, csak a típustól (p csatornás vagy n csatornás FET) függően az irány erre vagy amarra van. S-D között pedig (csatorna)ellenállást mindkét irányban. A nagyon kicsi FETeknél (pl. BF245) párszáz ohmot (nem nagyon haladja meg az 1k-t), míg a teljesítményFETek esetében ez lehet ohm nagyságrendű is.
Ingyen posta ???
Igen, még ha hihetetlennek tűnik is. Én is csodálkozom hogy jön ingyen pl. egy 5 USD-s cucc aminek a portója legalább ugyanakkora (sőt több!), de ha ez van, beletörődök.
-
válasz
Batman2
#21975
üzenetére
1-2db-ot tudok adni szerintem.
Most már nem csak befelé hordják a lomosok a lomot ha nem kifelé is viszik a rossz ÁK. lapokat(alaplap,VGA stb-stb) vagy eladja itthon 1000-1200Ft/kg-os áron.
PH-User: Van napi számlálód tankoláskor lenullázod majd figyeled,hogy hány km-re elég az a 6l benzin.
-
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#21973
üzenetére
Hová tüntek mostanában az elektronikai hulladékok ??
Hol lehet beszerezni ?
Szombaton voltam kinn a helyi használtcikk piacon, ahol régebben hemszegteg a mindenféle bontott elektronikai cuccok, panelek, de most szinte semmi !
7 szemgmenses LED kijelzőket akartam volna szerezni, ghondoltan, biztosan találok olyan panelt, amin éppen van, akár 2-3 számjegyes is, de jó az egy számjegyes is, csak kell belőle 4 legalább.
Pedig sok mikróban, kenyérsütőben, mai mosógépekben, digitális asztali órákban, stb. is egy rakás ilyen kijelző van, ami mind hulladékba megy, mikor ezeket kidobják, jó lenne újrahasznosítani, csak nem tudom hol tudnék hozzájutni !
Tipp, tud valaki valami jó forrást ??
Üdv.
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#21162
üzenetére
Ez elméletileg OK, de nagyon nagy kapacitás kell oda, ami lekörözze az akku belső ellenállása által okozott feszültségesést. Arról nem is beszélve. hogy egy 12V-os táplálásnál mekkora lehet az a feszültségcsökkenés, aminek hatását az emberi fül érzékelni tud...
A vezetékben létrejövő feszültségesést pedig tessék csak megfelelő keresztmetszetű vezetékekkel kompenzálni. -
válasz
Batman2
#21089
üzenetére
Nos a fő trafó mellett van egy pici trafó ami a vezérlő panelnak adja a feszültséget(mind 2 trafónak a 220-as része is szűrve van kondikkal) a táp másik szélén pedig a fojtó látható.
Középen a mérő műszer alatt van 2db 50A körüli dióda és 2db 20A-es körüli tirisztor.Szintén közép tájékon van a vezérlő panel ahol egy trimmer segítségével játszadozni a feszültséggel.Az első bekapcsolás alkalmával 65V körül mutatott a műszere(vissze tekertem 48V-ra) de meg se néztem meddig lehet vissze venni a feszkóját.Még az is lehet,hogy 0-80V-ig lehet szabályozni.Majd holnap utána járok -
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Batman2
#21073
üzenetére
Le kéne szedned egy 8-as Tinát kezdésnek... (pm, ha nem találsz)
Egyébként a két dióda a kimeneten semmit nem befolyásolt a Tina szerint, de ilyen felállásban elvileg egyik dióda sem nyithat ki, mert mindkettőnek az anódján magasabb fesz van, mint a katódján. Vagyis sok értelmüket én sem látom.
Egyébként az 555-tel mit csinálsz? Mire használja ezeket az impulzusokat?
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Batman2
#21035
üzenetére
A szkóp bekötésed egyébként jó, azzal nincs gond.
Inverter azért, hogy alacsony szintű impulzust kapjon az 555, mikor a szinusz a csúcsnál van. Még mindig nagyon bonyolultnak tartom a kapcsolásodat és nem is működik ebben a formában.
Továbbra is azt javaslom, hogy ha 14V feletti amplitúdónál akarsz valamit kapcsolni, akkor adj a komparátorra 14V-t, meg a szinuszt, a kimenetre tegyél egy invertert, így egy vékony negatív impulzust kapsz, mikor a pozitív csúcsnál jár a szinusz.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Batman2
#21026
üzenetére
Egyszerre csak szkópot tegyél be. Valamint mi a célja a kapcsolásnak? Minden pozitív csúcsnál kapcsoljon egyet az 555? Ebben az esetben nem teljesen világos, miért egy ilyesmi kapcsolást akarsz csinálni. Ilyesmi a kimenete:
Pl. lehetne egy darab komparátor, egyik lába a jeleden lenne, másik meg egy fix szinten, pl. egy fesz. referenciával beállított 10V-n, így akkor kapcsolna amikor már majdnem a csúcson van a szinusz.
Per pillanat ezt viszont képtelen voltam tinában szimulálni, opamp, vagy komparátor ottléte esetén kvázi állandó irregular circuit üzit kaptam, ami az után is fent állt, hogy kiürítettem a rajzlapot...
Ezt gondoltam ki neked:
Valami kis védelem mehetne a bemenetre, a kimenetet meg akár optocsatolóval is megoldhatnád, hogy az 555 is mindentől védve legyen.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
-
Lompos48
nagyúr
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#20912
üzenetére
Illetve egészen pontosan ezt [link] a kapcsolást építettem meg.
Igazából az is felmerült bennem, hogy mi szükség van arra a tranzisztoros erősítő fokozatra, mikor a váltóáramú jel épp elég erős szerintem, hogy direktbe a csatoló kondira köthessem, ami elegendő impulzust enged belőle át ahhoz, hogy triggerelje az 555-öst.
Sőt, váltóáramú jel esetében még az 555-ös jelformálót is feleslegesnek tartanám, mehetne direktbe a szűrő/puffer kondi töltésére, mondjuk a pozitív félperiódusa, és egy ellenállás a kondival párhuzasmosan, ami folyamatos kisütést biztosít neki.Vélemények ezzel kapcsolatban ?
Üdv.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#20886
üzenetére
Mindkettó már csak azért sem lehet egyidejűleg nyitva, mert nincs meg ehhez a 2 bázis között a megkívánt feszültség (2xVbe). De mindig az a tranzisztor nyit, amelyik ezáltal biztosítja, hogy a középső kimenet ne tudjon más potenciálra helyezkedni, mint az opamp bemenetén ellenállásokkal beállított középfeszültség.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#20783
üzenetére
Erre egy hasonlattal (nem analógiával!) tudnék válaszolni: ugyanazért érzed az enyhe rázást a hegesztő trafó szekunderében, mint amiért a fázisceruza világít, miközben széken állsz, vagy gumitalpú cipőben vagy. Nem vagy egy áramkörben a fázissal meg a földdel, tehát csak egy nagyon pici áram tud folyni. Egy leválasztó trafó esetén a szekunder egyik (bármelyik) vége és föld között soha egy becsületesebb fogyasztót táplálni nem tudsz, de ha áramot mérsz, valószínű azért mikroampereket fogsz találni. Ez van a fázisceruzánál is. A neon gáz ionizálásánál már olyan kis áram is fényt generál.
Ajánlanék egy jópofa tesztet, én nem próbáltam és türelmem se lenne hozzá: szerintem az asztalra állva fázisceruzával kontaktusban a fázissal hosszú ideig, szerintem egy idő után a fázisceruza elalszik. Az a pici áram apránként annyi töltést hoz át a testre, hogy a feszültségkülönbség már nem lesz elég a glimmlámpa begyújtásához.
-
válasz
Batman2
#20742
üzenetére
Köszönöm a kiigazítást
Speeedfire: Ha a trafóból kijövő vezetékek nincsenek eltörve tövön akkor nem hinném,hogy gond lenne velük.Amúgy egy 100W 100V-os BEAG APT100 típusszámú mono erősítő táptrafója volt.Sajnos az alu serlegen belül ki van öntve valami gyantával így esély sincs arra,hogy esetleg letekerj a secunder tekercsből.A toroid trafókat sokan azért szeretik mert egyszerűen lehet róluk letekerni ha nagyobb feszültséget produkálnak mint amire szükségünk lenne.A secunder újra tekercselése házilag már sokkal nehezebb mint egy hagyomáyos trafó esetében.
Ezeknek a BEAG trafóknak azért is relatíve alacsony az áruk mert nem lehet őket babrálni. -
-
-
moha21
veterán
válasz
Batman2
#20181
üzenetére
"Szóval akkor azt mondod, hogy rutiloshoz nem érdemes vacakolni az egyenirányítással,m mert nem lesz sok a különbség ? "
Én magamnak nem vacakolnék vele, inkább egy inverterre ruháznék be.
150A-al nem kellene gondot okozzon a 4mm. 90 A-el is bőven lehet hegeszteni 3.2-es elektródával, sőt a 150 A rutilosoknál ( pl . OK. 46.16 ) a felső határa.
Az, hogy esetleg itt-ott másképp melegszik a vas egy természetes jelenség, nyilván nem mindenfele egyformán vezeti el a hőt.
Ezt a jelenséget meg csak maga a hegesztő ember tudja korrigálni azzal, hogy milyen szögben és/vagy mekkora sebességgel mozgatja az elektródát."lemezes munkánál 2-es, esetleg 1,6-ossal."
Sajnos lemezekre az egyik legrosszabb hegesztési eljárás ( szerintem ) a bevonatos elektródával való hegesztés.
Ja és a vastagabb anyagokhoz visszatérve. Egyik fontos dolog, hogy fémtiszta legyen az anyag. A másik a megfelelő gyök készítés. Ezek sokkal nagyobb csodákra képesek, mint az egyenirányítás. :-)
-
moha21
veterán
válasz
Batman2
#20128
üzenetére
Mekkora áramot és milyen feszültség mellett kellene egyenirányítani?
Általában csak akkor éri meg, az egyenirányítás ha kifejezetten pl. bázikus bevonatú elektródával akarsz hegeszteni, viszont az meg mindenre szuper csak vékony anyagra nem. ( nehéz vele hegeszteni "ragad ").
Hidaknál tökéletes, de gondolom nem ez a cél.Mezei rutilos elektródánál alig lehet észlelni különbséget.
Általában mozdonyból meg hasonló dolgokból lopkodják ki az emberek az ilyen diódákat.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#20128
üzenetére
Szimpatikus, persze, ajánlják is nagyfrekvenciás hegesztéshez: "These devices are ideally
suited for HF welding, power converters and other applications where switching losses are not significant portion of the total losses." De az kicsit más.de a kicsi ellenállása gondolom, jól jönne a hőtermelés szempontjából
Semmi köze a hőtermeléshez. Nézd meg az adatlap 3. oldalán a VF/IF görbét, 60A környékén ugyanúgy 1V a VF értéke, mint a legtöbb mezei mezítlábas Si diódának. És ez ami számít.
ebből 2x 2-3-at felhasználva
Megint? Párhuzamosan (szerintem) nem.
duál-Schottky
Azok egymás melletti (tehát fizikailag azonos) struktúrák a nagy szilíciumszeletből, amiket utólag még leellenőriznek.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#20125
üzenetére
Nem írtad el, dehogy, csak felcserélted
Szóval úgy értettem, hogy hiába 100V-50A az egyik és másik jellemzője,
Mindkét paraméter fontos, mindkettő a diódát jellemzi. De - az Isten szerelmére - ne próbál összeszorozni. A 2 dolog tűz és víz. A 100V a záróirányú feszültségbírását, az 50A pedig a nyitóirányú árambírását jelenti. Egy adott időpontban a dióda vagy nyitó vagy záróirányban működik. Elsőben vezet, másikban pont ellenkezőleg. A disszipált teljesítményt általában nyitó irányban számolják, ellenkező irányban nem számottevő. Ez a számítás pedig az átfolyó áram és ennél az áramnál a diódán keletkező feszültségesés (VF) szorzata minden pillanatban. Ne keress 25W-os hidat. De kereshetsz pl. 25A-est, ami záróirányban bírja a 400V-ot.
Vagy próbálkozzak több darab kettős Schottky diódával, amit a PC tápokból ki lehet termelni ??
Lehet te lennél az első, aki Schottky diódákat használ hegesztésre.
És hogy gondoltad a hűtésüket? Inkább ne.Hol lehet vajon bontott teljesítmény diódákhoz hozzájutni, régebbi nagy áramú készülékekből ?
Ipari egyenirányítók, akkutöltők, villanymozdonyok tartalmaznak ilyeneket.
Ez speciel 3570A-t ír impulzusban, 150A-t folyamatos, átlag áramnak és 235A-t ismétlődő csúcs áramnak, ami már csak elvisel egy rövidebb idejű zárlatot, ...
Keresd meg az árát is valahol. Horribilis lehet. Márcsak azért is, mert az a sodrat kitűnő minőségű réz, meg a csavar és hexagon talp ugyancsak. Egyébként nagyon jól használhatóak hegesztésre is, ha az ártól eltekintünk.
De ha több darab kisebb áramú diódát kötök párhuzamosan akkor is elvileg bírhatja.
Diódákat párhuzamosan soha! Mert nem egyformák.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#20103
üzenetére
A hegesztéshez inkább nem szólok hozzá, mert felületesek az ismereteim, de jó lenne tisztázni, hogy mikor/hol/miért kell vagy lehet használni egyen- vagy váltóáramú hegesztőkészülékeket.
szóval vagy kis áramerő 100V, vagy kis feszültség 50A,
Na! Fordítva: a 100V a feszültség és az 50A az áramerősség.
2,2°C/W vagy 0,05-0,1°C/W paraméter neve a termikus ellenállás. Ezek az értékek 25°C tokhőmérsékletre vonatkoznak, amit úgy is jellemeznek, hogy "végtelen hűtőbordán". Azaz, minden hő, amit a dióda termel el van vezetve és a tokot sikerül 25°C-on "tartani".
A csavaros diódáknál a szilíciumszelet egy molibdénlapka közbeiktatásával nagyon jó termikus kapcsolatban van a tokkal, ezért a hőátvitel kitűnő. Hidaknál a diódák elektromosan el vannak szigetelve a toktól, ami sokat ront ezen. Innen a nagy különbség.Hogy a dióda ne melegedjen túl, hűteni kell. A már említett Rth csak a struktúra-tok közötti hőátvitelt jellemzi. Mint az elektromos áramkörökben is, itt is (termikus körben) sorba vannak kötve a paszta (tok és borda között), esetleg csillámszigetelő meg a hűtőborda Rth értékei. Ezeket összeadódnak és mind figyelembe kell venni, mert a túlmelegedés tönkreteszi a diódákat. Amperenként durván számolj 2W disszipált teljesítménnyel, mert hídkapcsolásban mindig 2 dióda vezet sorba kötve.
Tudtommal nem elég egyszerűen az egyenirányítás. A diódákat védeni kell túláramtól/zárlattól is, amik bizony hegesztésnél gyakoriak. Ha a trafó szekunderellenállása meg a kábelek nem limtálják a maximális áramot akkorára, amit a diódák bírnak, akkor pillanat alatt repülnek ki az ablakon az ezresek és zárlatos diódákkal nem fogsz tovább hegeszteni.
A hűtőbordák jó méretesek szoktak lenni. Nem csoda ha 100W nagyságrendű hőt termelnek. Hídnál a szigetelés miatt nincs nagy gond a szereléssel. De a "csavaros" diódáknál, ha egyforma diódákat használsz, akkor 3 (!) hűtőborda kell, ha pedig 2 normál és 2 reverz diódát, akkor is kell 2 borda.
Kapásból most ennyit. Rágd át magad alaposan ezeken mielőtt belevágnál vásárlásba, kivitelezésbe.
-
moha21
veterán
válasz
Batman2
#20004
üzenetére
Igen, egyenárammal szebben lehet hegeszteni, mint váltóárammal. Rutilos bevonatú elektródánál a negatív pólus az elektróda, míg a bázikus bevonatú elektródát a pozitív sarokra kell kötni.
Ezért is van az, hogy a hegesztők imádnak dinamóval hegeszteni, mert annak tökéletes egyenárama van. -
moha21
veterán
válasz
Batman2
#19993
üzenetére
Létezik olyan fogyóelektródás védőgázas hegesztőberendezés ami impulzuselven működik, de nem ez az elterjedt a védőgázas hegesztéseknél.
Itt a hegesztőáram polaritásváltás nélkül lüktető egyenáram, amelyik egy viszonylag kis alapérték és egy nagy impulzusáram között periodikusan változik ( ismétlődik ). 30..300 Hz között szokott általában lenni a frekvenciája.
Előnye, hogy kis alapáramú szakaszban az ív stabilan fennmarad, némi hozaganyag megolvadás mellett.
Tehát kis áramnál is el tudják érni az "aprócseppes " anyagátvitelt. Több előnye is van, de azok már az huzalelőtolásra és a kényszerhelyzetben való hegesztésre vonatkoznak inkább.
Viszont ezen tulajdonságai csak akkor használhatóak ki, ha az paramétereket ( huzalelőtolás, alapáram, időtartam, impulzusfrekvencia, impulzusáram ) teljesen össze van hangolva. Ez nem egyszerű feladat.
Fogyóelektródás védőgázas hegesztéshez lapos jelleggörbéjű feszültségforrást használnak, míg bevont elektródáshoz eső jelleggörbéjűt.
"Vajon ha tennék egy hagyományos ívheggesztő trafó elé egy négyszögjel generátort, és impulzusokkal üzemeltetném, akkor hasonlóan viselkedne, mint a védőgázas ??"
Az előző mondatomból kiindulva is jól látható, hogy nem. :-)
Bevont elektródával is lehet gyönyörű varratokat készíteni, a salakot meg el kell távolítani.
A hegesztési pöttyök szerintem a Pinch-effektusnak köszönhetőek. Villamos árammal átjárt vezető körül mindig mágneses erőtér alakul ki, az erőtér egyik összetevője körpályán helyezkedik el, másik összetevője pedig a középtengely felé mutat
Ez az összetevő a legnagyobb hatását a szilárd és a folyékony átmenet helyén fejti ki, ahol ez az erő összeszorítja a huzal végén megömlött cseppet.Ezen kívül még az áramerősség függvénye is az elektróda anyagátvitele.
Zárlatmentes anyagátvitel esetében előbb nagy cseppes, majd az áram növelésével finomcseppes átvitel lesz. További áramerősség növelésével ( ~400A ) már permetes anyagátvitel fog végbemenni.
Ezután ~500 A fölött az aktív folt a hozaganyag palástján egyre nagyobb felületeket foglal el, a hozaganyag végén kialakult kúp csúcsszöge egyre csökken és kialakul egy több mm hosszú fémszál, amit a mágneses tér, az elektromos tér instabilitásai képesek " megforgatni". Ebből lesz a fogóíves anyagátvitelként ismert jelenség . :-) -
szeva000
addikt
válasz
Batman2
#19993
üzenetére
???most milyen védőgázas hegesztésről beszélsz?Mert qrvára nem mindegy.pl. argon...CO..A kettő ég és föld még hegesztéstechnikailag is
...én pl.awi-t jól kezelem,de co-val nem tudok hegeszteni.AWI-nál kötelezően kell a tiszta felület és anyagminőség,nomeg egymás anyagával símán összehúzható.CO-nál ez lehetetlen. -
atesss
addikt
válasz
Batman2
#19990
üzenetére
Jó, persze kicsit túloztam.
Nem számoltam végi amit írsz a kapacitásról, de volt egy ilyen tippem hogy ilyen áram mellett nem több perces üzemről beszélhetünk.
A nagy terhelés melletti kisebb kivehető kapacitásban is teljesen igazad van, szerintem konkrétan a töredéke. De aztán nem tudom pontosan hogyan működik kémiailag a LiFePO4 akkumulátor, lehet ebben (is) sokkal jobb a Li-Ion-nál.mint a manapság már kapható több száz farádos kondik
Ez pontosan milyen is és mennyibe kerül ?
Ez érdekelne !
Pl. mágneszárak, vagy akár az önindító behúzórelé működtetésére.
Itt ugye nagy áramról van szó, de nagyon rövid ideig.
Pl. a behúzórelé 12V - 40A, de pár tized másodperc elég lehet hogy behúzzon. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#19916
üzenetére
A fázisceruzának nagyon kevés energia kell ahhoz, hogy a ködfénylámpában található neon ionizálódjon. Erre bizonyíték a fázisceruzában található 1M-ás ellenállás sorbakötve a glimm-mel. Emiatt az áram kisebb még 1/4mA-nél is. Tehát itt a magyarázat, hogy miért nem képes rázni se.
-
válasz
Batman2
#19901
üzenetére
Üdv
Igen azok fólia kondik.Én a trafó előtt lévő tekercsre tippelek,hogy azon "kellene" talán módosítanom ahhoz,hogy a rezonancia magától is be tudjon indulni és ne kelljen 21W-os izzót rákötnöm.Ha már annyit elérnék,hogy egy 4W körüli izzó elegendő lenne a táp indításához akkor már ki is békülnék a táp indulásával.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#19908
üzenetére
Ne azt próbálgasd, hogy ráz-e, mert biztos, hogy vizes padlón (vagy lavórban) állva agyoncsapna. Két pólus vagy más néven potenciálkülönbség kell az áram létrejöttéhez. De megnézheted fázisceruzával, vagy műszerrel a kérdéses pont és egy földvezeték között. Ez ugyanúgy érvényes akár a pucér hálózati fázisra is. Asztal tetején könnyű villanyt szerelni egy kézzel, például.
-
dudika10
veterán
válasz
Batman2
#19905
üzenetére
Hát ez a része picit zavaros volt a történetnek. Én úgy vettem ki a szavaiból, hogy amikor kihúzta a konnektort (így kapcsolja ki-be).
De ezt holnap megpróbálom részletesebben kiszedni. Nem volt túl sok időm ezzel foglalkozni, így a történet is hiányos.
Nem szeretem én sem, ha hozzám fordulnak hiányos információkkal az emberek, de most ez van. -
dudika10
veterán
válasz
Batman2
#19900
üzenetére
2000k-ig mértem a ház és a fázis/0 között, eredménytelenül.
Fázis és 0 között 8,3 Ohm.Holnap megnézem leföldelve.
(#19902) szeva000: ld. fentebb.
Működik, csak ráz.(#19899) PHM: miután a víz alatt van, először azokat nézném meg, amik szétszedés nélkül mennek. Nem tudom, hogy van-e földelésnek hely.
Én is a beázásra gyanakodom egyébként.Mindenkinek köszönöm a türelmét és idejét!
-
szeva000
addikt
válasz
Batman2
#19900
üzenetére
"viszont a szivattyú maga fixen van telepítve az aknában, hozzárögzítve a földből feljövő vas szívószárhoz, ami olyan 6m körül van, tehát megvan a földelésen, csak nem a konnektoron, hanem a szívószáron keresztül !"
és hol a kötelező nullázás (PE+N) előtte???
...mert ugyebár azzal kezdünk egy hálózat kiépítésénél alapból.... -
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Batman2
#19758
üzenetére
A nagyfeszt tűrő kondi akkor kellene, ha csövest építenél, a fokozatok közé olyan kellene.
Amúgy ne sajnáld a pénzt ezekre a kondikra, mert legalább annyira meghatározzák a hangzást, mint az erősítő IC önmaga. Én rendeltem Pestről az alkatrészekkel együtt 10 darab MKP4-es Wimát is, hogy később is legyen, ha építek valamit.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
-
PHM
addikt
válasz
Batman2
#19730
üzenetére
Egytelepes táplálásnál mind a bemenet, mind a kimenet kvázi
féltápfeszültségen van. Ezért kell mindkét helyre csatoló kondi.(#19733) Lompos48: Ehh, megint meg tetszett előzni.
(#19732) Batman2: A kéttelepes táplálásnak főleg normál erősítőnél
vannak előnyei. (A magasabb tápfeszültségen kívül.)
Hídkapcsolásnál mindegy, milyen a táplálás, de a bemeneteket azért
nem árt egyenáramúlag leválasztani. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#19730
üzenetére
Node a hídkapcsolás esetében amúgysem kell csatoló kondi, mivel úgy hajtja a hangszórót szimpla tápról, mintha dupla tápról menne !
Ismétlem: a kettőnek semmi köze egymáshoz. A nem híd vagy nem duplatáplású erősítőkben a kondenzátor azért kell, hogy egyenáramú szempontból elválassza a végfokot a terheléstől. Képzeld el mi lenne, ha egy ellenütemű végfok kimenetét egy darab "dróttal" (impedanciája 4Ω, de ohmikus ellenállása kisebb) a nullára kötöd. Fog még az működni?
- Egyszerű erősítő a hangszóró egyik végét nulla és táp között rángatja, másik a nullán van.
- Dupla (szimmetrikus) tápos erősítő hangszóró egyik végét a pozitív és negatív táp között rángatja, másik a nullán van.
- Híderősítő a hangszóró egyik végét a pozitív és negatív táp között rángatja, míg a másikat ugyanúgy, de fordított sorrendben.Bármikor lehet 2 duplatápos erősítőt is hídba kötni.
Ezért nem értem a kettős tápot híd esetében, ahhoz elég egy erősítő is magában, jobb lesz a torzítás is és kisebb feszültségesés lesz a végtranyókon is !
Csak a hídkapcsolás képes a hangszóró 2 végét ellenkező irányba vezérelni. A nem híd, legyen az egy vagy több tápos, erre képtelen.
Mégegyszer a 2 dolognak semmi köze egymáshoz!
Micsoda kettő kell kondin keresztül kapcsolódjon ??
Bemenet és kimenet is.
Mindkét tápfesz vonal, hogy csak jel, illetve terhelés hatására érje el, impulzus szerűen a max. feszültséget, üresjárásban, folyamatosan ne ??
Ezt nem értem.
De a kettős táplálás szükségességét, vagy előnyét még mindíg nem értem hídkapcsolás esetén !?
Hogy ne kelljen bajlódni a bemenet egyenszintjével. De akármikor egy + - 15Vról (vagy akármilyen feszültség lehet) ráköthető egy szimpla 30V tápra. Csak minden szint fennebb csúszik 15V-tal. Ilyenkor ellenben vigyázni kell a bemeneti kondenzátoros csatolásra.
Mára azt hiszem ennyi!
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#19719
üzenetére
Mi értelme van a kettős táplálásnak hídkapcsolás esetében ?? [link]
Nem pont az lenne a lényege, hogy szimpla tápról is úgy hajtja a hansgzóró, mintha kettős tápról menne ??Két különböző dolog. A dupla (szimmetrikus) tápra PHM leírta a lényeget. A hídkapcsolás pedig egy olyan "trükk", amivel kisebb feszültségen nagyobb teljesítmény paszírozható ki azzal, hogy a terhelés mindkét végét cibáljuk egyetlen helyett.
Ha jól tudom mégcsak nem is az erősítők számára találták ki először, hanem egyenáramú villanymotorok változtatható forgásirányú meghajtására. Az erősítők pozitív hozadékként jöttek képbe. -
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#19659
üzenetére
TDA 2005-ből építettem hidba kötött erősítőt és épetettem egy erősítőt TDA 2040-es IC-vel is, a kettő teljesítménye között gyak. nincs különbség 12V-ról működtetve, legalábbis hallás alapján.
Ugyanazzal a táppal és hangszóróval nem is csoda.
A TDA 2040-esnek talán picivel tisztább a hangja, nagyobb teljesítmény tartományban is, ez az egyetlen észrevehető különbség !
Valamivel fejletebb.
De ha két TDA 2040-eset is hídba kötök, akkor elvileg már nagyibb teljesítményt kell kapjak ugyanarról a 12V-ról, ha igaz.
Igen.
...nem az egyik lába van egyik, vagy másik tápfeszhez kapcsolva, hanem mindkét lába váltogatva kapcsolgatva van a 0 és a +12V között ??
Ismét igen.
Supply voltage: +-25V
Differential input voltage: +-15VHa a maximális adatok fejezetben van, akkor nem túlléphető a tápoknál a +-25V, a bemenetek között pedig a +-15V.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#19652
üzenetére
Nem lehet. Gondold el, hogy végülis minden a 0 és 12V között történik. Csak a tápfesszel meg a hangszórók impedanciájával lehet gépészkedni. Hidat hídba semmiképp. A párhuzamos kötés meg "érdekes" dolgokat produkálhat.
A szimmetrikus feszültségek előállítása lehetséges, de értelmetlen és drága, mint @PHM is írja. Végülis az is csak egy konverzió alfaja.
...mindenképp nagyobb fesz. értékek, nagyobb tartomány, mint az első esetben, igaz ?
Persze hogy igaz, mert az már nem 12V, hanem a duplája.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Hagyjuk!
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- Stellar Blade
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Realme 9 Pro+ - szükséges plusz?
- BestBuy ruhás topik
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Project Motor Racing-Straight4 Studios
- Teljes verziós játékok letöltése ingyen
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Óvodások homokozója
- Medence topik
- További aktív témák...
- Easun iSolar SMW 11kW Twin Hibrid inverter // Dupla MPPT // BMS // WiFi
- GAMER PC : RYZEN 7 5700G/// 32 GB DDR4 /// RX 6700 XT 12 GB /// 512 GB NVME
- GAMER MSI LAPTOP : 15,6" 144 HZ /// i5 12450H /// 16GB DDR4/// RTX 4050 6GB/// 1TB NVME
- Manfrotto 055 magnézium fotó-videófej Q5 gyorskioldóval
- Sony ECM-W2BT
- Bomba ár! Dell Latitude E7250 - i7-5GEN I 8GB I 256SSD I 12,5" HD I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
- Geforce GTX 1050, 1050 Ti, 1060, 1650, 1660 - GT 1030 - Low profile is (LP)
- Szinte új, minőségi, állítható ritkítóolló
- ASUS Radeon RX 7600 V2 Dual OC 8Gb - Aqua gari 26.12.12 ig
- BESZÁMÍTÁS! ASRock Z370 i5 8500 16GB DDR4 512GB SSD 2060 Super 8GB Zalman Z9 Plus Enermax 750W
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged