Új hozzászólás Aktív témák

• #6804 Kernel nagyúr zhagyma #6803

  Új Válasz 2010-10-17 23:48:29 #6804

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Kernel

  nagyúr

  válasz zhagyma #6803 üzenetére

  Integrált tunernél másképp néz ki, de egy normál hibrid tunernél az antennajel először is szűrésre kerül (felüláteresztő, aluláteresztő), ahol az UHF és VHF jel kétfelé ágazik, két külön MOSFET előerősítőre. A két sávot külön kell kezelni, mert egy rezgőkör nem is tudná átfogni, vagyis áthangolni a teljes sávot, továbbá az UHF-jel a magas frekvencia miatt is részben eltérő kapcsolástechnikát igényel.

  Rajz annyiból nem egyszerű eset, hogy a tunerek régóta már csak 1 db alkatrésznek számítanak, vagyis komplett csere-bere van, javításról nem szól már a dolog. Így általában rajz sincs hozzá. De azért találtam egy régi Thomson TV rajzot, ami egy tuner első felét ábrázolja. A felépítés nagyjából tipikusnak tekinthető.

  Látható rajta az is, hogy a VHF-sávszűrő BA582-es kapcsolódiódákkal külön átkapcsolható kétféle állapotra, attól függően, hogy az alsó vagy a felső VHF-sávra van éppen szükség. Tekercseknek egyébként olyan szempontból is van jelentősége, hogy a kapcsolódiódák katódja, vagy a varikap hangolódiódák anódja szintén tekercsen kerül kerül záródik a test felé, mert valamin keresztül záródnia kell. Ennek érdekében külön fojtótekercs is kerülhet beépítésre, amikor az szükséges, pusztán a DC-kapcsolat biztosítása céljából.

  

• #6802 Kernel nagyúr zhagyma #6801

  Új Válasz 2010-10-17 18:29:05 #6802

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Kernel

  nagyúr

  válasz zhagyma #6801 üzenetére

  Elhiszem, de az csak egy, illetve lehet antennatápos konstrukció is. Én viszont javítás közben tunerekkel találkozom naponta, nekem az a természetes, hogy "csontzárlat". Általában.

• #6800 Kernel nagyúr zhagyma #4530

  Új Válasz 2010-10-17 14:59:08 #6800

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Kernel

  nagyúr

  válasz zhagyma #4530 üzenetére

  Minden tuner / TV bemenetének egyenáramú szempontból "szakadásként" kell viselkednie.

  Ez a másik hozzászólás, amin kicsit meg kellett lepődni, hiszen a tunerek bemeneténél egyáltalán nem követelmény a DC szakadt állapot. Sőt, általában a hagyományos tunerek (amely antennatápot nem biztosít) bemenetén zárlat mérhető. Ennek oka bemenetnél test felé menő tekercsek, rezgőkörök elhelyezkedése, ami DC szempontból zárlatot mutat, míg nagyfrekvenciás szempontból természetesen 75 ohm terhelőimpedanciát biztosít.

  Ez valójában a sztatikus töltések levezetése szempontjából is jobb megoldás. "Tápos" tunernél persze nincs mit tenni, de a sztatikus levezetés ott is megoldott, csak ellenálláson keresztül.

  Nem véletlen az a szakmai fogás, amikor gyorsan mérni akarunk valamilyen feszültséget egy TV-ben, ehhez a műszer egyik végét testelni kell. De hirtelen nincs hová dugni, ezért az ember bedugja a tuner bemenetébe. Ugyanis hagyományos tévéknél erre szinte biztosan lehet számítani, hogy testpotenciálon van, mert tuneren belül egy vastag tekercs rövid úton lezárja. (Régebbi, galvanikus leválasztós megoldásoktól eltekintve, amelyre az elavultabb tápegységek miatt volt szükség.)

  Külső tápos antennára egy tunernek nem kell tekintettel lenni. Vagyis egyáltalán nem baj, ha a TV rövidzárat képez. Gondoljunk csak a lepkeantennákhoz is mellékelt tápfeladó csatlakozóra. A TV irányába magának a speciális csatlakozónak kell megoldania a kondenzátoros leválasztást. A tápfeladókat eleve így tervezik, hiszen a tervező tisztában van vele, hogy a legtöbb TV/videomagnó stb. úgyis rövidre zárná a tápot, ha nem így tennék.

• #6799 Kernel nagyúr Core2duo6600 #4592

  Új Válasz 2010-10-17 14:52:38 #6799

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Kernel

  nagyúr

  válasz Core2duo6600 #4592 üzenetére

  szvsz a PAL az a színrendszert határozza meg
  Az igaz, hogy itt egyesek és nullák formájában jön az adat, de attól a felbontás, a képfrissités, még mindig a pal ból származnak.
  És a színeket a digitalizálás elött valahogyan rejtjelezni kell, no ezt határozza meg a PAL szabvány, amúgy a DVD lemezeknek is van ilyen szabványuk, ami ugye a digitális nyilván a digitális tv adásnak is.

  Régi hozzászólás, talán már nem is olvassátok a topikot, de ha már odatévedtem a keresővel, nem tudom megállni, hogy legalább hobbiból ne írjam le.

  A PAL, SECAM, NTSC szabványok eredetileg valóban csak színkódolási szabványok, amely azt írja le, hogy a kamerák által is biztosított analóg RGB színkomponenseket adóoldalon hogyan kell összegyúrni egy kompozit jellé, amely így sugárzásra alkalmassá válik, vételi oldalon pedig a már meglévő fekete-fehér tévékkel is kompatibilis, ugyanakkor a színes tévék megfelelő dekóderei is vissza tudják alakítani RGB-jelekké, ami a háromágyús képcső vezérlésére pont alkalmas.

  Más kérdés, hogy például a PAL és SECAM eljárásokat az 50 Hz képeltérítési frekvenciával működő európai rendszerekhez, míg az NTSC-t az amerikai 60 Hz-es rendszerekhez igazították, a vízszintes sorok eltérő számát is természetesen beleszámítva, az interlaced módot is stb.

  Csak talán utólag ez már összemosódik a fejekben, hogy mi miért történt. De azért az látható, hogy az egyik rendszer például legalább kétféle színkódolási szabvány alapjául is szolgál.

  Az igaz, hogy szabvány Video-DVD készítésénél is figyelembe kell venni a megjelenítő, vagyis a TV-készülék képességeit, dekóderének fajtáját, de ez két részből tevődik össze. A lemezen nyilván nincs analóg kompozitjel tárolva, azt csak a lejátszó áramkörei állítják elő. De ehhez viszont a lemezen tárolt digitális videó formátumának is illeszkednie kell (képfrissítés, felbontás).

  Digitális tévézésnél az analóg PAL/NTSC kódoló vagy dekódoló áramkörök kimaradnak a jelútból, az egész értelmét veszti, hiszen analóg kompozitjelre sincs szükség. Mellesleg szintén halálra vannak ítélve a sztereó kódolást leíró A2 (analóg sztereo) vagy NICAM szabványok és áramkörök is.

  Asztali digitális vevők menüjében a PAL/NTSC beállítás már csak a kompozit-kimenet kódolását határozza meg, illetve az analóg RGB-kimenet formátumát is (frekvencia, sorok száma), hogy a rákötött hagyományos TV működni tudjon.

• #6796 Kernel nagyúr ati2 #6792

  Új Válasz 2010-10-16 10:04:40 #6796

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Kernel

  nagyúr

  válasz ati2 #6792 üzenetére

  Előfordulhat, hogy először is a forrásválasztónál (AV input stb.) választani kell, hogy TV vagy DTV üzemmódban akarod használni. Utána a beállítómenüben ettől függően jelenik meg, csak az analóg, vagy csak a digitális csatornák keresési lehetősége.

  A honlapon én egyértelműen látom, hogy "A készülék alkalmas a magyarországi földfelszíni, szabad hozzáférésű digitális televíziós műsorszórás vételére." Vagyis DVB-T.

  Egyszer hívtak egy tévéhez, hogy állítsam be. A boltban DTV üzemmódra kapcsolta az eladó, innen kezdve otthon képtelenek voltak rajta bármit találni. Ami a vicc, hogy tévészerelő létemre én is alig találtam a bemenetváltót, pedig én még direkt kerestem is. Vannak ilyen hülye helyzetek, hogy szinte kiveri az ember szemét, mégis valahogy átsiklik rajta. Igaz, ennek a távszabályzója rá is játszott, kicsit furán tervezték. Továbbá, akkoriban még új dolgok voltak ezek.

  (Analóg kábeltévéhez kellett nekik egyébként, csak előrelátóan megvették digitális tunerrel, amire az eladó is rábeszélte őket. Igaz, a tuner részét UPC-kábelhez azóta sem tudják használni, földi adót pedig nem lehet fogni abban a lakásban, illetve erre a lehetőségre ők nem is gondoltak.)

Új hozzászólás Aktív témák