- iPhone topik
- Telekom mobilszolgáltatások
- Légiesebb Z Fold6-ot ígér a Samsung
- Újabb forrás erősíti meg a CMF Phone specifikációját
- Mi nincs, grafén akku van: itt a Xiaomi 11T és 11T Pro
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- Fotók, videók mobillal
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Azonnali mobilos kérdések órája
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
Hirdetés
-
Légiesebb Z Fold6-ot ígér a Samsung
ma A telefont a márka még nem mutogatja, a tokgyártók viszont már igen.
-
Érkezik a Dead Rising Deluxe Remaster
gp Elviekben még idén megkapjuk az új kiadást PC-re és konzolokra.
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
Új hozzászólás Aktív témák
-
#65675776
törölt tag
válasz Zola007 #87090 üzenetére
Nekem is csak ismereteim vannak a témában, de érteni nem értek hozzá. Akkor értenék a rakétatechnikához, ha meg tudnék tervezni mondjuk egy kompozit hajtóanyagot. Mondjuk egyszerűbbhöz van itthon kb mindenem. Az alap dolgok egyáltalán nem bonyolultak.
Érdekes egyébként, hogy a NASA oldalán is csak oxigént említenek az égés definíciójában. Ennek egyébként az az elsődleges oka, hogy ez a legegyszerűbben hozzáférhető anyag, mert elég sok vegyület tartalmazza. Emiatt használnak előszeretettel különféle savakat oxidálószerként (salétromsavnak ugye 76,3%-a oxigén, kénsavnak 65,3%-a).Ráadásul a tiszta formában való előállítása sem annyira bonyolult és drága. De pl a NASA is próbálkozott fluor alapú oxidálószerekkel, csak a kezelésük okozott elég komoly problémát. Pedig pl a klór-trifluorid színtiszta oxidálószer lenne, igencsak aggresszív ráadásul, amihez képest az ózon kispályás. Ettől függetlenül igencsak szépen táplálja az égést. De pl alumíniummal és magnéziummal adalékolt teflon is egészen szépen égne zárt térben, azaz külső oxigén nélkül, csak a vegyületben levő fluor segítségével.