Új hozzászólás Aktív témák

• #22307 Abu85 HÁZIGAZDA do3om #22303

  Új Válasz 2016-09-03 11:37:02 #22307

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Abu85

  HÁZIGAZDA

  válasz do3om #22303 üzenetére

  Még mindig nem látod a problémát, de akkor megpróbálom elmagyarázni még egyszer. Adott egy teoretikus lapka (most szándékosan nem nevezem meg az NV-t vagy az AMD-t, mert látom, hogy az érzelmeid ilyenkor erősebbek a rációnál), ami gyártásba kerül, és a legyártott termékek egy kis része például képes 1,5 GHz-re boostolni. Még az is bőven benne van, hogy a legyártott lapkák 1-2%-ánál be tudnának állítani 1,4 GHz-es alapórajelet e mellé. Ugyanakkor közbeszól a gyártási variancia, a szoftveres vezérlés késleltetése, a környezeti lehetőségek kiértékelése és a tranzisztorok "öregedése". Tehát van egy rakás olyan tényező, ami dinamikusan változó, de közben manuálisan kell kezelni, és ebből kell kiszámolni az ideális feszültség-frekvencia táblázatot. Hogy ebből mi az optimális? Attól függ, hogy mennyi lapkát akarunk selejtnek. Ha a legyártottak 98-99%-át, akkor simán lehet a rendszert 1,4 GHz-es alap és 1,5 GHz-es boost órajelre paraméterezni, ehhez kialakított DVFS-sel. De nyilván ez gazdaságilag nem kifizetődő, tehát jó lenne, ha lehetőleg a lapkák ~90%-a eladható lenne. Ilyenkor jön elő az a probléma, hogy a feszültség-frekvencia táblázatot a legrosszabb lapkához kell tervezni, ami teszem azt arra elég, hogy 1 GHz-es alapórajelet alkalmazz 1,2 GHz-es boost mellett. Mindegy, hogy ~200 lapkából 5 képes lenne 1,5 GHz-re, azt az egyet is el kell adni, ami az aktuális DVFS rendszer mellett csak 1,2 GHz-et tud. A harmadik megoldás az, hogy az alapórajelet a 1 GHz-hez paraméterezik, és megadnak egy garantál 1,2 GHz-es boostot, de amelyik lapka képes ennél többre annál lehetőséget adnak az 1,5 GHz elérésére is. Ennek a problémája az lesz, hogy óriásivá növeli két ugyanolyan termék között a varianciát, mert ugyanarról a polcról levehetsz olyat is, ami csak 1,2 GHz-ig boostol és olyat is, ami 1,5 GHz-re képes. Mindez a vásárlás után derül ki, és a specifikációban leírt 1,2 GHz miatt nem mehetsz reklamálni, hogy "háde nekem az 1,5 GHz-re boostoló kell, meraz sokkal gyorsabb".
  Tehát világos, hogy mi a probléma és mik a kezelési lehetőségek:
  1. Csak a legyártott lapkák 1-2%-át adják el - rossz, mert nem lehet normális nyereséget termelni
  2. A legrosszabb eshetőség számít - rossz, mert egy rakás lapka sokkal többre is képes
  3. Legyen változó a maximális órajel - rossz, mert nagyon magas lesz a variancia a végtermék szintjén

  Az elmúlt években merült fel az, hogy igazából az alapproblémát különböző trükkökkel lehet kezelni. A szoftveres vezérlésről át kell állni hardveresre, ami már egy óriási lökést ad még a manuális paraméterezésű DVFS-nek is, mert a hardver sokkal gyorsabban reagál, mint a szoftver. Már ebből lehet annyit nyerni, hogy az eredeti teoretikus lapkánkat el lehessen adni 1,3 GHz-es alapórajellel és 1,4 GHz-es boosttal. Na de még mindig van benne tartalék. Mi a második legnagyobb akadály? A környezet! A hardvert itt is a legrosszabb eshetőségre kell tervezni. Tök valószínűtlen, hogy egy játékos 60°C-os szobában fog játszani, de megteheti, mert specifikálva van, tehát minden lapka esetében a működést erre a legrosszabb körülményre kell paraméterezni. Itt jött elő régebben az az ötlet, hogy mi lenne, ha a lapka írná magának a feszültség-frekvencia táblázatot? Végülis ha behelyezed a gépet egy szobába, akkor az felveszi annak a hőmérsékletét. Ezt a hőmérsékletet a lapka indításkor rögtön ki tudja mérni, és rögtön számolhat rá egy ideális feszültség-frekvencia szabályrendszert. Erre már csak egy kis biztonsági tartalékot kell ráhagyni, mivel a környezet hőmérséklete megváltozhat, de például kizárt, hogy a számítógép bekapcsolása és kikapcsolása közötti időben a környezeti hőmérséklet 30°C-nál nagyobb mértékben inogjon. Ergo elvben egy tök kezelhető problémával állunk szemben, és emiatt alakultak ki az AVFS-re vonatkozó kutatások, majd a ténylegesen működő első rendszerek. Ezzel a teoretikus lapkánk már működőképes 1,4 GHz-es alap és 1,5 GHz-es boost órajellel, ráadásul úgy, hogy mindegyik legyártott terméket el lehet adni. Járulékos előny még, hogy a gyártási varianciát is teljesen kezeli a rendszer, ahogy a tranyók "öregedését" is, de ezekből csak kevés előnyt lehet szerezni.

  És az AVFS kutatásokra visszatérve, jelenleg mindenki végez ilyet, félreértés ne essék, csak az AMD fejezte be a leghamarabb, így ők már tudják alkalmazni. Ez is amiatt van, hogy ők kezdték el ennek a módszernek a kutatását a leghamarabb, méghozzá 2010-ben. Akkor még a processzorokra, de igazából éppúgy alkalmazható ez a GPU-kra is.

  (#22304) Laja333: A boost jellege igazából mindegy. Szoftveres DVFS-nél érdemes az alapórajelet boostoltatni, mert a szoftver lassan reagál a problémákra. A hardveres DVFS-nél érdemes fordítva csinálni, ugyanis ilyenkor bevethető az a trükk, hogy a rendszer rövid időre túlterhelhető, csak azért, hogy az adott feladat hamarabb végezzen. Ez összességében energiatakarékosabb és gyorsabb módszer, még ha elvi szinten a boost jellege nem is változik.

Új hozzászólás Aktív témák