Hirdetés
- Nothing Phone (3a) és (3a) Pro - az ügyes meg sasszemű
- Samsung Galaxy Z Fold5 - toldozás-foldozás
- Samsung Galaxy Z Flip5 - ami kint, az van bent
- Google Pixel topik
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Azonnali mobilos kérdések órája
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Telekom mobilszolgáltatások
- Poco F3 - a mindenes, de nem mindenkinek
-
Mobilarena
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
40 EUR-ból kihozza két csomagra osztva azt írta. Annyiból nem járom meg oda-vissza. De ha összejön jövök neked egy sörrel a linkért
Közben elkezdtem a TVC doksiját túrni. Azt kell tisztáznom, hogy hogyan lehet mondjuk EXT 6 parancsra belapoztatni egy adott EPROM-ot és az abban lévő progira ráugrani. Mert az EXT parancsnál ugye csak 2 bájttal lehet definiálni az ugrás célját. Most még tippelek, de arra jutottam, hogy kell egy loader kódocskát írni. Ezt indulásnál a ROM meghívásakor kell a base RAM-ba berakni, beállítani rá az EXT hívást. Aztán amikor hívom, akkor ez a kód ami a base RAM-ban van lapozza be az EPROM-ot, majd ugrik tovább arra.
-
Igen, mert ott van lényegi áram. A 4116-hoz szükséges többi feszen már sokkal kevesebb kell.
gban: A képen nem látszik, de villás maga a pin. Nem lehet stabilan ráhúzni, arra meg nincs hely, hogy mindegyiket megbugyizzam. Talán csugorcsövezni lehetne. Amin gondolkoztam az, hogy nyomtatok egy tartót. Jobb ötletem sajnos nincs, írtam az embernek.
-
Ezt már próbáltam, de nem stabil. Rövidre zárni valamit az álmos könyvek alapján nem a hosszúélet titka.
A bemeneti feszek azért ezek, mert van a hátán egy szép hűtőborda amire stabkockák vannak felcsavarva. Szépen így lesz belőle +5, -5V +12 és -12. A 4116 és a soros porthoz kellenek ezek. Igaziból a +5V-ot terheli csak, a többit sima feszváltóval meg lehet ugrani, van hozzá mindenem. A csati a szűk keresztmetszet.
Fejlövés, 2 napja jöttek haza barátok, ha levágják a csatit és elhozzák már jó lettem volna...
szerk: A 17V felesleges, elég a stabkockának megfelelő +, nem kell elfűteni a W-kat.
A képeket lapozzátok itt végig és megtaláljátok a táp részleget: [link]
-
Na pont ezt nem akartam. Kell neki vagy 4 tápfesz, a hozzá való trafó is szép összeg, mert nem elég neki simán 5V. Akkor már inkább kiváltani a felső stab részleget teljesen. De az megint hákolás. Valami csati kellene, ott jön ki a video és a magnó is, bár ez utóbbira most fejből nem esküszöm meg.
Sima videomonitorral megy. Legalábbis sima CRT TV-n bejött stabilan.
-
-
válasz
jokeph
#89718
üzenetére
A TVC definitive gyűjteményt itt éred el: [link], ha még nem ismernéd. Facebookon is elég nagy az élet, több fejlesztés is zajlik.
Tegnap este borítottam szét egy TVC-t, agyátültetésen vesz részt. A jó hír, hogy alap állapotban már megy. A rossz, hogy tuningolva nem. Számomra innen jön az igazán kemény rész, a szoftver bütykölés. Évtizedek óta nem írtam egy sort sem Z80 gépi kódban. C-ben még csak-csak elboldogulok...
-
válasz
jokeph
#89715
üzenetére
Tömören a kérdésedre a válasz: végülis igen. 2 generációval későbbi, hasonlóan együttműködésből született, hazai gyártási bázissal Tehát az ABC modellként szolgálhatott.
Az összetett válasz: Az első itthon gyártott/összeszerelt mikro az ABC volt. Bár csak százas nagyságrendben készült a BRG-ben, mégis az együttműködés jó volt tapasztalatszerzésre és a gépek jelentős része iskolákban kötött ki. A hozzáférhető dokumentumok alapján az iskolaszámítógép program 0. verziójának tekinthető.
Nem sokkal később már jött az első, hivatalos program aminek a HT-1080Z-t és a Primót köszönhetjük. Előttük/mellettük még volt egy kis szériás hullám, hogy csak kettőt emlytsek: Kompi vagy a Homelab széria.
A második program szülöttje a TVC aminek a hardvere és szoftvere is angol eredetű. (Ahogy a HT meg egy TRS-80 Model I klón.) A HT és a Primo modernizált verziói csak proto szinten készültek el. Végül jött és látott a C= TED széria végkiárusítása (C16, +4) és tudás/ár arányai miatt letarolta a piacot. A TVC nem lett volna rossz gép, csak a helyi sajátosságok miatt egy alkatrésztemető lett ami semmivel nem kompatibilis (Na jó a teső Enterprise-szal igen, de annak ugyanez a baja). Sokat akartak fogni, de túl későn készült el. A szlovák utat követve jobban jártak volna. (Speccy kompatibilis, kevesebb tudás, de rögtön ezres mennyiségű szoftverrel van rá)
Egy nagyon szép gyűjtemény és képei ugrottak be miközben gépeltem. Hozzá képest én csak műkedvelő vagyok: [link]
gban: Monitort évek óta keresek hozzá, mert abban van a táp.
-
válasz
KROK640
#89691
üzenetére
Igen, a Coppert. Tua lett helyette, előtte a BH6-ban szügyig húzott Copper és Tua is stabil volt.
Listához még egy: Crusoe. Mondjuk nekem van egy marék rizses procim, azokat sem nagyon rakták el PArizs kb. fél kilós hűtővel, meg sünis is akad. Korai procikból 3 kedvencem van: Kerámia/arany 4004, orosz fehér kerámiás 8086 (egy szlovák speccy klónra csencseltem egy Kijevben élő Bolgár csókával évekkel ezelőtt) és az a Z80 variáns ami az ABC-ben lakik.
-
válasz
envagyok
#89661
üzenetére
Mérd ki, az a biztos. Bár még az sem az, mert pl. a PCJr kézikönyvben viccesen összekevertek két színt én meg első ránézésre nem értettem, hogy miért lett piros a NC.
Viszont ez a PCJr szerintem simán viszi a leglassabb, nagyjából PC kompatibilis gép címét. Még a Tandy sem tudta jól lemásolni, így aztán az arra írt programokat is patchelgetni kell. De hiába, mert attól nem lesz gyorsabb. Abba is hagyom, mert az Indy 3 intrójából a sorszámnak megfelelően kb. három képet jelenített meg, bár legalább a zene végig lement akadás nélkül miután kivártam, hogy betöltsön. Ezért keresse a fene, hogy mit kell javítgatni a kódban. Elvileg van korabeli segítség, de nekem csak útmutatónak jó, mert persze nekem nem az a verzió van meg...
-
válasz
envagyok
#89659
üzenetére
Minimum 3 hónapja üdül a PCJr a szobában, szóval annyira jól nem haladok vele. El akarom takarítani az útból, még a szünet alatt, mert hosszú a sor.
Soros kábelből sima null modemmel is mennie kell az NC-nek. Itt tárgyalja a lehetőségeket. [link] De most nézem a PC-mat. Annak nem a hátulján van egy 25 pines soros csatija? Az oldalára Atari maus-t ír ami nem soros port. Ugyanazt használja, mint az ST.
A rekorder szerintem amúgy az STE a portjaival, konkrétan a joy kábelével lógatnám fel aki azt kitalálta, hogy a billentyűzet alatt kell lecserélni a joy-egér párost, ha két joyyal akarunk játszani. Persze közben hátul be van dugva a floppy-monitor-vinyó trió, másik oldalt kilóg a midi, szóval ahogy megmozdítom valami mást tuti széthúzok.
kontakt hiba lehet, ha kábel mozgatásra nem reagál, akkor megnézném az alaplapon a billentyűzet csati környékét és annak a forrasztását.
-
Nem kb, hanem gyakorlatilag igen. Annyi az eltérés, hogy a 3 darab 1k-s ellenállás nem az I-re megy, hanem mindegyik a megfelelő R, G vagy B megfelelőjére. Így már meglesz a 6 bit, azaz a 64 szín. Ettől a ponttól lesz barnád, mert már az EGA intézi ha az enhanced módban van a megfelelő paletta betöltését. A Czo által említett 640x350-es módhoz persze a GBS-t ki kell gyúrni
A GBS elvileg rávehető, hogy állítgatható legyen mindene, van hozzá egy jó kis mod. Vagy videóban, ha valaki azt jobban szereti: [link] Mivel még nem próbáltam ezért bármki átépít pls. számoljon be, mert érdekel mit lehet kihozni belőle.
-
Ha már építés, akkor nekem is van valami a tarsolyomban. Régebben volt szó a CGA kimenet VGA-ra kötéséről. Ha csak szintillesztés kell és nem bonyolítja túl az ember, akkor nagyon egyszerűen megugorható. Persze ilyenkor kell egy 15kHz-et megjelenítő monitor, vagy egy jó digitalizáló kártya. Most éppen a pixelre pontos digitalizálást állítgattam be. Veterán autónál szokták mondani, hogy valami túlrestaurált, a mai anyagokkal fényezett, krómozott, tehát jobb, mint újkorában. Na ezt én is elmondhatom, olyan szép szögletes pixeleket tudok a monitorra varázsolni...
-
válasz
winhate
#89480
üzenetére
Azóta az almás már megvan és ha elkészül az új leendő primary A2000, akkor a jelenlegiből faragok majd valamit. Ha ehhez van valami telepítőd, akkor az jól jönne, mert még nem mentem utána. Akkor már csak idő kellene, de amikor azt hiszem, hogy kint vagyok a vízből mindig kiesik valami csontváz a szekrényből.
-
válasz
envagyok
#89428
üzenetére
Megpróbálhatod, de ha hibás azt nem javítja ki semmilyen újraformázás. Maximum más interleaving-gel átkerül máshová
A kora IDE vinyók jópofák. DarthSun második képén az a segate érdekes darab. X/A, tehát megy 8 bites módban is a nagyon gyorsan elfeledett XT-s IDE-vel.
Ha ez a becsípődés, akkor gyűjtsd. Pár régi tárolót és is összeszedtem. Használati értékben egy XT-IDE simán lekörözi.
-
válasz
envagyok
#89425
üzenetére
1.44-est simán rá tudod kötni és ha minimális szerencséd van, akkor menni fog 720-asként. Mert elvileg simán mennie kell, nincs forgás sebesség beli eltérés, mint az 5.25-nél, de láttunk már karón varjút. Csak egy megfelelő floppy kábel kell.
Amit még tehetsz, mert ezek elég buták voltak:
megfogod a 720-ast.
Bebootolsz vele egy emu-t (dosbox pl.)
Felcsatolsz egy 360-as img-t
360-as rendszerfloppynak megformáz, szükséges programokat felmásolod (debug, fdisk, format) meg még ami felfér
Második img-re ami nem fért fel az elsőre
EMU lelő, már van két IMG-d.
IMG-ket felírod lemezre
Elsőről újra formázod a HDD-t, csinálsz egy DOS könyvtárt és oda felmásolsz mindent
A másodikról is felmásolsz mindent
99%, hogy ennyi, mert a telepítő sem csinált mást 3.3-nál még nem volt semmi becsomagolva. Ha mégis, akkor ahová felmásoltad könyvtárból elindítod a telepítőt és megint van sok %-od, hogy simán felmegyA PCJr-rel ennél sokkal többet kellett twisztelni, mert azon még debug-gal editálni kellett boot loadert is az 5-ös DOS-hoz amit persze nem evett meg a dosbox, csak crashelt... Több próbálkozás után sikerült, mert a virtualbox megette. Végül 1 hét szenvedés után mégis maradtam a 3.3-nál. A 128kB RAM meggyőzött, hogy KISS
-
válasz
envagyok
#89423
üzenetére
Az, hogy az OS mit kezel, meg okos programok raw regiszter programozással mit tudnak el kell választani. Ez utóbbit tudják az USB-s vackok hazvágni. Sajnos már nincs olyan új lap amire rendesen legacy kompatibilis módon lehet floppy-t kötni. Marad a jó öreg Ivy...
Gépe válogatja a C= PC10 debug-gal működött. De azon is meg kellene már próbálnom a beépített 8bites IDE-vel hogyan működik.
OK, csak gondoltam rákérdezek, nehogy azon csússzon el a próbálkozás.
De a lényeg, hogy működik és ezek szerint már van egy működő MFM-es vinyós géped
-
válasz
envagyok
#89421
üzenetére
bootolj be egy linuxot USB-ről és írd ki onnan. Gyorsabb, szárazabb érzés...
Ha nem USB-s szarral próbálkozol, akkor Win7 alatt is lehet minden kretén formátumot írni/olvasni img-ként a Winimage segítségével.
Amúgy gyanús az img tartalma, erről nem fogsz gépet indítani, ha nincsenek rajta a rendszerállományok.
-
Kicsit barkácsoltam és az eredménnyel nem vagyok maradéktalanul elégedett. Hiába helyesek a számítások, ha a szememnek nem fekszik. sZerintetek ebből a kettőből melyik megy jobban a CGA palettához? A barnát ne keressétek, az sötét sárga, mert passzív megoldással azt nem egyszerű meghákolni.
Amúgy a monitor elég furcsán ismeri fel a bemeneti jelet
-
-
válasz
envagyok
#89158
üzenetére
A PCjr-ről van vágatlanul 40 percnyi videóm. Csak időm nincs, hogy ezt megvágjam, kommentáljam. Pedig tanulságos, hogy mennyire "kompatibilis" és "gyors" Most éppen időgépet építünk bacsissal amivel múlthét szombatra készen kell lennünk, meg Hegeének a C64-ét akarom átnézni és valamikor egy éjjel nekilátok a vágásnak. De lehet mjd csak 2018-ban, már ha elkészül az időgép. Ja és az egészben semmi vicc nincs, tényleg építjük, ha sikerül visszatérnie, akkor a következő BRSZK-n is ott lesz.
Újabb BIOS-okban ott a low level format. LEgalábbis 386-osok jó részében megtalálod. Hogy miként sorolod fel a badblockokat az a te bajod, de nem tudom a FAT mit szól hozzá, ha a leíró része bad blockkal kezdődik.
-
#88869
frescho
addikt
fatpingvin
#88867
válasz
fatpingvin
#88867
üzenetére
Nem, ez nem retró. A retró az valami Z80 vagy még inkább MCS48 alapú. Ezek nem ilyen multitaskos oprendszert futtatnak...
Ettől még jópofa cucc. Van pár Intel SBC-m kb. azonos korból, de egy ESP sokkal praktikusabb.
Czo: Nyomtatót saját magával nyomtatni mindig jó
-
-
#88762
frescho
addikt
FoxiestFox
#88760
válasz
FoxiestFox
#88760
üzenetére
Nem rossz gépecske ez. Csak nem arra jó. Egyszerre nem értem, hogy mit toltak amikor ez így megalkották és azt, hogy ami jó volt benne miért nem vitték tovább. Az IBM-nél ha már egyszer ezeket az új featureokat kitalálták, akkor belapátolhatták volna az XT-be. De nem, annál maradtak a CGA-nál és a prüntyögőnél, mert hát minek a jobb grafika és hang egy business gépbe. Használja a felhasználó a bugyirózsaszín palettát!
A Tandy bezzeg sikerre tudta vinni a PCjr-es tudományt, pedig az sem lett olcsó, legalábbis egy C64-hez képest. Csak annyi volt a trükkje, hogy standard csatlakozókat, rendes ISA buszt és billentyűzetet kapott bővíthető RAM-mal. A jobb megjelenítést és hangot meg átvették a PCjr-től és tádáááám kész is lett az egyszerre munkára és játékra is elfogadható gép. Nem is véletlen, hogy a programok Tandy sound és graphics néven ismerik, pedig a Tandy "csak" egy jól sikerült PCjr adaptáció.
-
válasz
envagyok
#88755
üzenetére
Nem az a baj, hogy nincs libem, hanem válogatni kell. Az IBM sikerrel megalkotta a nem 100% PC kompatibilis IBM Personal Computer verziót. Mondjuk jellemző, hogy a projektvezető a későbbiekben segített a Commodore-t beleállítani a földbe... Amúgy nem lenne rossz gép, csak nem akartak konkurenciát saját maguknak, ezért elég sok dolgot "egyszerűsítettek." Sajna az eredmény inkább áttervezett, legyengített valami lett ami cserébe limitált, de a kis példányszám miatt nem lett tényleg olcsóbb. Pár példa:
- Nincs DMA, floppy és billentyűzet is CPU vezérelt
- Egybe RAM amiből a videorendszer is dolgozik
- Teljesen áttervezett portok ami miatt mindenhez átalakító kell
- ISA busz helyett cartridge port meg sidecar
- Kicsi, infrás billentyűzet (aki ezt kitalálta a CPU pollinggal az használhatta volna pár órát, hogy gyorsan el is felejtse)Na fentiek miatt lassabb lett, nem kompatibilis és lehet vele küzdeni. Deeee ha már elvettek adtak is:
16 színt tud egyszerre 320x200-ban és először hang chipet is kapott. Ja és olyan kis cuki könnyű jószág.
-
válasz
DarthSun
#88752
üzenetére
4GB-os SD kártyát dugtam a cart portjába. A 3.31-es Compaq is megoldás lenne, de az milyen már amikor egy IBM gép Compaq-ként jelentkezik be? Amúgy 4.77MHz az órajele, a landmark hazudik.
All: Szerintetek milyen játékokat van értelme 128k (- videó -DOS, szóval a free 50-60k körül van) RAM mellett próbálgatni?
-
válasz
DarthSun
#88750
üzenetére
Prózaibb oka van. A 3.3-nél a 32MB-os partíció limit miatt szét kell szabdalni a háttértárat. Amúgy jó a 3.3 is, nincs vele semmi gond. A hatalmas sebességhez válogatni kell a programokat... A dir is a hihhetelen hajmeresztő száguldás miatt olyan gyors. A kép minősége borzalmas, de kompozit videó kimenettől nem lehet többet várni.
-
-
válasz
Hosssszu
#88742
üzenetére
Mert az 5-ös DOS nem hajlandó még akkor sem elindulni, ha fel van bővítve. A bootsectorba kell pár bájtnyi kód ami behazudja neki, hogy több van a gépben. Aztán a stacket le kell tiltani és a config.sys-be kell egy progi ami beállítja a helyes értéket. Kb. ennyi, csak ugye a hozzá tartozó CHS értékeket megfelelően kellene kezelnie a gépnek ahol buherálom. Szóval triviális, de van benne 1-2 csavar. Szerencsére linux alatt mindent is meg lehet csinálni. Most ott tartok, hogy bootol és látja a fast RAM-ot. Már csak + progikat kell rápakolni valahogy a, meg lefuttani pár tesztet. De az monduk vidám, hogy fél perc egy dir lefutása
-
válasz
Hosssszu
#88738
üzenetére
Nem, nem értelmetlen a VLB. Gyorsul vele a progi, ha sokat másol képernyőt. Mert ugye azt is procival vagy DMA val végzi és a szélesebb, gyorsabb busz tud hozni rajta. Amit persze főként számolni kell, ott nem tesz csodát, de jó pár %-ot hoz arra is: [link]
1 hét után végre itthon: A leglassabb IBM PC-vel szórakozok. kis DOS hackelés is kell hozzá...
-
válasz
envagyok
#88696
üzenetére
Van hozzá hákolt driver, az talán megy, de én még mindig az XT-IDE-t preferálom, vagy a Gotek-et.
szerk: keress rá a laplink-re. Azon keresztül lehetett másik gép meghajtóját mountolni, ment párhuzamos porton.
fatpingvin: Van lpt progival, csak kb 30 másodpercig kellett keresgélni. OK, nem source, de amikor simán letölthető az már nem vagy kiszolgáltatva... [link]
-
Ezt csak arra irtam, hogy ettol mindenki midinek hivta az fm reszt.
Csak ennek nem volt köze az eredeti témához. Na meg a midinek a hangot generáló hardverhez igazán semmi köze nem volt. Technikai beszélgetésnen ez ugyanolyan pongyola megnevezés, mint az SMS (SM-et küldünk, nem short message system-et) vagy a kagyló (WC-nek van kagylója, az kézibeszélő)
Programoztam régen GUS-t, OPL-t, SB DA-t és bitbangeltem COVOX-ot is. Ahogy írtad egy 386-nál a GUS terhelése minimális volt, ha már a ram-ban volt a minta. Az OPL terhelése sem volt jelentős, még több sáv lejátszásánál sem, mert gyakorlatilag ütemenként kellett csak a regisztereket írogatni párszor. Az SB-nél sem a DMA volt ami megfogta a gépet, hanem az, hogy a sávokat keverni kellett. Mondjuk egy OPL-hez képest simán 10-20x nagyobb terhelést jelentett, persze ez sok dologtól függött, pl. a sávok számától. A COVOX az SB fölött folyamatos plusz terhelést jelentett, mondjuk 8000/sec port írás, aminél ugye az volt a gond, hogy nem lehetett vele csalni, annak ott kellett lennie időben a puffereletlen porton. A sima PC speaker a COVOX-hoz képest is viccesebb állatfajta, azt csak nézegettem ,hogy más hogyan csinálta, de nem vágtam bele.
Azért érdekelt, hogy mik a tapasztalataid, mert szerettem volna a sajátjaimmal összevetni. Tuti, hogy volt aki sokkal jobban csinálta, mint én aki más programjait nézegettem disassamblerrel. De azt nyugodt szívvel állítom, hogy nem véletlenül az OPl chipekkel lett végre hangja a PC-nek. Érdemes összevetni az Almával ahol eredetileg szintén egy COVOX szintű valami volt, de raktak bele pár száz bájtos buffert amitől sokkal jobban kezelhető volt. Teljesen megértem a programozókat akik egy 8088-nál nem akartak CPU időt áldozni a hangra.
-
Az megvan, hogy honnan indult a thread? Arról volt szó, hogy a játékoknak normális hangját korlátozta a CPU igény. Ami itt számít a hardver vezérléshez szükséges parancsok száma. Ehhez mi köze annak, hogy miben írták a zenét vagy effekteket? Tök mindegy midi, saját megfelelője vagy akár kotta volt amiben dolgozott a zenét/effektet író ember.
Mivel a scenehez értesz, ezért feltennék egy kérdést ami releváns az eredeti felvetésnél. Kb. nagyságrendileg mekkora erőforrás igénye volt ugyanannak a zenének/effektnek az előállítása egy GUS, Adlib, Covox, speaker esetén? Úgy arányaiban hányszor volt hatékonyabb egy GUS a többihez képest?
-
Linkeltél egy szintetizátor ami OPL alapú és lehetett midi parancsokkal vezérelni. Semennyire nem releváns a PC-s DOS játékokhoz. A midi egy magasabb szintű rétegben van.
A progik az Adlibot nem midiként használták, hanem OPL regisztereket írogattak. Még akkor is, ha a zeneszerző midi-t írt a játékhoz linkelt libek alacsony szinten kellett, hogy kezeljék. GUS-nál már meg lehetett volna midiként hajtani, de a legtöbbször ott is a program töltötte be a hangmintákat a memóriájába és hívogatta kártyát.
A szintiben (De lehetne bármilyen midi modul, pl. mt-32) ugyanezt a beépített proci végezte el. De kinek telt olyanra a 90-es években?
-
válasz
envagyok
#88335
üzenetére
https://os.mbed.com/users/4180_1/notebook/using-a-speaker-for-audio-output/
Keress rá, hogy "Using PC speakers with mbed"
Az osztó szerintem túlzó (1:11 = 1k/(1k+10k) ), így halk. Szóval a felső lehetne a 10k helyett 4.7k. Az 1k-val pedig egy szilícium diódát kötnék párhuzamosan, de ez már csak az én túlbiztosításom, simán elhagyható
-
Jajj
Kicsit szedjetek elo a kozepsulis fizikat. Van egy TTL jel, ami 3V felett van, 5ot nem eri el. Ezt le kellene osztani 1V-ra. A TTL kimenet terhelhetosege 10mA nagysagrendu, de erdemes inkabb ala menni. Szoval kellene egy feszultseg oszto, de meg jobb lenne egy vago diodaval is megfejelni.
Ha a fentit nem ertitek:
+ kimenet utan kondi, 1k ellenallas, 220ohm ellenallas bementtel parhuzamosan es ezzel parhuzamosan egy si dioda.
-
Persze volt, de nem is játszottál mellette. Normális hanghoz kellett egy hozzáértő programozó és elég CPU idő, hogy mindent szoftverből varázsoljon elő miközben ment a játék is. A covox-nak is kb. ez volt a baja, bár az kicsit egyszerűbben felfogható volt programozás szempontjából. Aztán mire elég gyorsak lettek a PC-k, nagyjából addigra lettek hangkártyák. Bár ez sem teljesen pontos, mert az első hangchipet már 84-ben bevezette az IBM, csak ugye nem terjedt el, a kvázi szabványhoz várni kellett az Adlib/SB párosig. Pedig az DCSG-hez akkor már volt elég sok kód, mert több helyen is használták.
envagyok: Azt a 8 ohmot én nagyon keveslem oda. nagyjából halottnak a csók.
-
Az egy dolog, hogy árthat a monitornak az a másik, hogy a frissítési frekvenciát sem biztos, hogy vinni fogja. Mondjuk nekem van LCD-m ami simán megeszi, de ez a ritkább. Viszont ha van olyan LCD TV amin van SCART bemenet, akkor arra könnyen ráköthető. Csak annyit módosítanék rajta, hogy az RGBI-re az ellenállások elé raknék 1-1 schottky diódát.
Ezt a videót is érdemes átfutni, mert egész jól végigmegy a dolgokon: [link]
-
válasz
envagyok
#88114
üzenetére
Norton commander 4 vagy az nwdosban megtalálható progival is tudsz másolni. Soros porton az NC át tudja magát dolgozni. Lassú lesz, de amíg 10-20 MB-ot akarsz átvinni simán elmegy. Én máshoz (Atari, Mac és Amiga irányban) is használtam soros portot.
izee: Ebben semmi új sincs. TTL monitorok voltak. Most, hogy több, mint 1 hét után visszatérve olvastam a sima CGA átkötős ajánlásod csak a fejem fogtam. A monitorok nagyon nem fogják szeretni. De egy sima dióda-ellenállás logikával lehet építeni egy egész jó adaptert. Azért nem jó, mert nem kezeli a barna színt helyesen, így az sötétsárga lesz. Ahhoz kellene bele még egy kis logika amihez már pár aktív alkatrészre is szükség van.
arn: Nem a korabeli újságok (pl. PC-X, chip, computer panorama) nem voltak teli értékelhető árlistával, de a tesztekben ajánlották a 6x86-ot ha valaki olcsó gépet akart. A Fefo-ról vannak mentések ahol megint az látható, hogy az akkori középiskolai tanári fizetésem felével kevesebbe került egy 6x86-os gép. Az alaplap+proci árában volt ekkora diffi. Ha valakit érdekel, akkor az árakat it böngészheti:
98 vége:
-
Még mindig nem érted amit leírok. Ne csak a megjelenésd nézd. Van egy árlistád 98 tavasz-ősz közöttről ami alapján állítod, hogy a K6 drága volt? Keresek, de nem találok olyat ami magyar lenne. Kellene egy mondjuk tavaszról, nyárról, őszről, hogy lásd miről beszélek.
KROK: Te már a 370-es szutykokra gondolsz valószínűleg, míg a diskurzus korábbiakról szól. Amikor már 500MHz+ volt a Cyrix/VIA már nem volt tényező.
izee: A capture card-on keresztül már egerészni sem jó, de játszani lehetetlen. Én csak spliterrel tudtam használni.
-
Az LX lapok 83Mhz fölé nem igen mentek, pont a 300A tuning potenciálját dobtad ilyenkor ki az ablakon.
"Azutan lett olcsobb, hogy a piac nem igazan mozdult ra." Ez a lényeg. Olcsóbb lett, nem a megjelenésekor rögtön volt jó az ár/érték aránya, hanem 1-2 hónappal később. Akkor volt jó vétel.
-
Nagyon gyorsan esett az ára és amennyire lement annyiért már jó vételnek bizonyult. De ez más termékkel is megtörtént. Az érdekes, hogy nem a Cyrixnek voltak pénzügyi gondjai, hanem a National-nak miután felvásárolta őket. A Cyrix egy nagyon lean cég volt, pár tucat fős fejlesztőcsapat tartotta a lépést a sokkal nagyobb cégekkel.
Rendszer árban gondolkozz. A Celeronok ára jó volt, de a hozzájuk tartozó lap már nem. Az érem másik oldala, hogy a plusz pénzért egy atom stabil platformot kapott az ember. Az általad lineklt cink konklúziója pont a költséghatékonyságáról szól:
"K6-2 will definitely please more than a few users during its reign at the top of the cost efficient gaming market. Finally the term cost efficient does not represent a poor performer, as the benchmarks clearly show, the cost efficient K6-2 is not a poor performer. While I wouldn't drop my Slot-1/Pentium II investment in favor of a K6-2, if you have yet to make that long awaited upgrade, give the K6-2 a good look before moving on to the more expensive Pentium II World."
Az árazás is szerepel benne:
"Considering the price of a decent MVP3 based motherboard is about $90 - $100, and the price of a K6-2 starts at around $160, you can easily have the power of a K6-2 in your system for under $300."
-
Én meg azt láttam, hogy volt rájuk kereslet.
A nem magyar eladások is azt tükrözték, hogy ár/érték arányban megtalálták a helyüket. Én úgy emlékszem, hogy a hazai sajtó is hozta a híreket, de a külföldiben is több helyen olvastam főként a Cyrix-szel kapcsolatban. A konklúzió sok esetben az volt, hogy végre megteremtették az olcsó számítógépet. 2000$ kompletten, de ez folyamatosan ment le egészen a GX-el épített 1000$-os gépekig. OK, a GX az már tényleg gyalázat volt, de a 6x86 teljesítményére nem panaszkodtak. Első találat: [link] De az ausztráliai redhill is hasonlóról ír.
Jobban visszanézve még a Celeron 300A mellett is volt helyük, mert a BH6 árából kijött proci-lap-RAM. A 6x86MX teljesítménye alapból a 2/3-át tudta, de az ár is hasonlóan több volt egy BX-es lap-proci párosnál. Aki a kettő közöttit akart az meg elvolt egy K6-tal, amiből a fedélzeti L2 cache-es példányok a tuning nélküli Celeronhoz is fel tudtak nőni. Aztán gyorsan jött a K7, a Duron és megint fordult a kocka.
-
Elolvastad amit írtam és a Ready árlista dátumát? 96-ról nem volt benne szó, akkor még a 486-os volt a sláger a megfizethető árszinten. Az, hogy a quake-nek az Intel proci tetszett nem jelentette azt, hogy mindenki azzal játszott és főként nem azt, hogy meg tudták fizetni az emberek. Egy K6-S3Trio páros annak kellett 98 végén aki nem tudta megfizetni az Intel proci+lap+3D gyorsító triót. Két analógia:
1. Most is van piaca még a Celeron-i3 kategóriának.
2. Az AMD 386DX40 is szar volt 94-ben Trident VGA kártyával, mégis ott van az árlistán, mert azt talán már ki lehetett fizetni.
Az már csak bónusz, hogy a hazai árakat nézd, mert abból vásároltunk ami itthon elérhető volt. (Na jó én 98-ban nem, mert fél évet állomásoztam görögöknél, de ez más tészta.)
-
Megint nem veszed figyelembe az árakat. Egy 166-os MMX árából meg lehetett venni a 200-as 6x86MX-RAM párost simán. Ma sem azért vesznek az emberek i3-mat, mert nincs jobb, hanem mert nem tudnak jobbat megfizetni. A gyorsabb K6-ok lenyomták az MMX-et és rendszer szinten olcsóbbak voltak egy 300A-ra épült gépnél.
Amúgy igen, nekem is volt tuningolt MMX, majd 300A@450, de ettől a realitás az volt, hogy volt aki annyi pénzből próbált gépet építeni amibe nekem az alaplap-CPU páros került.
-
válasz
DarthSun
#87768
üzenetére
Ne csináld már. Az SS7 tényleg nem volt egy stabil állatfajta. Ez abból is látszik, hogy eléggé kötött a telepítési sorrend és nem valami tolerán a Win98 sem. Ugyanakkor a sokszínűsége miatt szerethető és érdekes platform. Egy BX hozzá képest egyszerű és atomstabil, ahogy egy 486-os DOS-szal.
-
Nekem más tapasztalatokat sikerült összegyűjteni. Pont az volt az időszak (97-98) amikor cserélgettük a procikat, volt ott minden, csak alap órajelen futó gép nem.
jokeph: SS7-ből lehet stabil gépet építeni, csak éjfélkor holdtöltekor kell kecskét áldozni keresztútnál a keresztnél
-
válasz
envagyok
#87751
üzenetére
Nézd meg mekkora órajelet támogat. Igyekezz olyat keresni ami felmegy 100Mhz fölé, akkor sokkal többet lehet játszani. szorzót csökkentve mehet a 108, 112, 124, már ha minden más bírja.
user12: A K5 sem volt egy igazán jó proci. De amikor a 75-öst megvetted és 90-re húztad már nem maradt le az Intel 75Mhz-es verziója mögött teljesítményben, de az ára nagyjából a fele volt. Emlékszem, hogy nekem ugyan nem tellett rá, de közeli ismerős vett egy ilyen procival gépet és neki simán futott a Quake amivel az én 486 alapú gépem csak diavetítésig jutott. Persze ez a sima mai szemmel gyenge, de akkor egy másik szint volt.
-
válasz
user12
#87746
üzenetére
Az volt az amit nem volt szabad megvenni. Első kiadás, tehát alapból zabált és melegedett, legalábbis akkori mércével. A Thomson meg amúgy sem volt akkor már a topon chip gyártásban, bónuszként a 150-es azok közül is a gyengéket takarta.Az IBM-nél készült darabok már jobban sikerültek. Hidegebbek voltak, már jellemzően MX-ek és még a tuningot is jobban bírták. Az olcsóbb lapok 75-83 MHz-et tudtak már ekkor, lehetett játszani a 2x83, 2.5x75 órajelekkel ami sokat hozott a gyári 2x75/2.5x66 helyett.
-
Ne csak a közvetlen megjelenést nézd, vonatkoztass el az egy korú alkatrészekből épített gépeidtől. Főként azért se, mert az MX-szel lett igazán jó alternatíva. Az elején meleg volt, az L meg viszonylag rövid ideig volt élhető. Azonos órajelnél az MX már simán tartja a lépést az Intellel. Az árlista bár 98 januári a Pentium vs 6x86 árszintek már 97-ben beálltak, legalábbis őszre biztosan, mert akkor volt egy ideig MX-em.
-
válasz
DarthSun
#87727
üzenetére
Én már mértem. Nem csináltam printscreent minden beállításról, aki nem hiszi járjon utána. Mindenesetre a K6-ot sokszor felül, míg a Cyrixet alul szokták értékelni, főként az árak ismeretében. Azért fontos az ár, mert a Círix annyival volt olcsóbb bárminél, hogy sokkal magasabb besorolásút lehetett belőle venni, mint Intelből. A K6-ból meg az III vagy 2+ generáció már akkor jött amikor ott volt a sokkal stabilabb, jobban húzható és ezzel együtt gyorsabb Intel.
Szóval a végső megállapításom tartom, bár volt internet már akkor is, az infót összegereblyézni sokkal nehezebb volt az SS7 stabilizálásához: "A legnagyobb gond a platformmal van. A Windows, chipset és VGA driver Bermuda háromszögben könnyű elveszni még XP alatt is. Finoman fogalmazva nem zártam a szívembe. Linux alatt viszont hasít a gépezet."
-
Nagyjából azt hoztad ki belőle amire emlékeztem. 270-es HT körül volt ami stabilnak bizonyult, talán 7/24-re a biztonság kedvéért egy kicsit visszább vettük régen. Érdemes lenne pár tesztben összeereszteni C2C az AMD procikat: 754, 939, K7 Szerintem egyértelmű lenne az eredmény, de akkor számszerűsítve látnánk melyik mit tud.
-
válasz
hokuszpk
#87435
üzenetére
Ismét kiegészítés:
A sok ugyanolyan 41256 meg a RAM. 9 darab alkot 8adat+1paritás bitet. Ez pont 1MB.
Az első AT 6MHz-es volt. Elég sok 12MHz-es volt, a 16MHz-es már erős jözépnek számított, a 20MHz pedig már igencsak tempós volt. Elvileg létezik 25MHz-es, de olyat még nem bizgeráltam
na meg amikorra azok jöttek már a 386SX volt a belépő szint. -
Kiegészítem ezzel: 8088, 80286-nál milyen ram feltöltési szabályok vannak?
A 286-os vegyes képet mutat. Lehet SIMM/SIPP modulos, ezekből 2 kell a 16 bites buszhoz. Ha RAM chipes, akkor 4 bites RAMokból 4-esével (4x4=16), 1 bites RAM chipekkel 16-osával lehet bővíteni (16x1=16).
A 8088-as gépek busza 8 bites. Tipikusan RAM chipekkel működnek. A 286-hoz hasonlóan ha az IC 4 bites, akkkor kettesével, ha 1 bites, akkor 8-asával költöznek fel az alaplapra. Persze a 286 és az XT esetében is lehet paritás bit, ilyenkor +1 IC kell hozzá.
Ha google-ben keresed, akkor a szervezés alapján találod meg a chipet. Pl: 1x256k ->41256 vagy 4x 256k ->44256. Amúgy elég jól ki lehet találni, az első igazán jól használható és elterjedt a 4116 volt (HT, Primo és sokan mások) aztán 4164-es is lett, nemrég cseréltem C=-ban, majd lett 4464 is amivel egyszerűsíteni lehetett, mert 8 helyett 2 chip is elég volt.
-
Az apple-t sokszor nem érdekeltek dolgok, így párszor már sikerült majdnem csődbe menni és legalább ennyiszer valami egyedit letenni az asztalra. Most azt látom, hogy ami tényleg kiugró az esetükben, az megfizethetetlen. (szerk: magán célra megfizethetetlen, mert egy stúdióban behozza az árát.) Ami meg "olcsó" abban túlzottan megvágták az újításokat, ezért "csak" néhány téren vannak előrébb. Almát meg nem kell bemutatni, van pár darab, az újkoriakat C2 óta használom. Van amire jó (különben nem használnám melóra és magánban is), de van amire meg nem jó. Régiekből van 68k-tól G4-ig, de zek egyike sem volt napi használatban nálam.
A fix funkciós egységek már jó ideje megjelentek az Intel procikban, ahogy az ARM-ok esetében is. Ami új lenne az a teljes integráció és nagy RAM sávszél, de itt bejött az olló és huss ment a levesbe. Ami maradt az, hogy egy napot kihúz a MBP akkuból ami néha nagyon jól jön a gépteremben rohangálva.
A központosított feldolgozás mindig visszatér, majd visszafordul az inga és ismét a kliens oldalra kerül a feldolgozás. soros terminál, VDI, webes alkalmazások szerver/kliens oldali feldolgozással stb. Már nem hiszek a nagy felhajtásnak, inkább abban, hogy van amire egyik, van amire másik jobb és idővel ez majdcsak kialakul.
-
Az ultra, de még a Max is 2 problémával küzd. Az első nem fixen szorosan kötődik a témához, mégpedig az, hogy nyers erőben, a számok szintjén eléri a jelenlegi erős PC-k teljesítményét, de amikor olyan munkára akarod befogni ami nem fekszik neki, akkor valahogy nem jön ki belőle az erő. Persze ez nem hiba, hanem tervezési sajátosság, mert a nagy energiahatékonyságot úgy érték el, hogy elég sok dologra fixen optimalizált részeket kapott. Ez nagyon jó például amikor vágni akarsz vele. Tényleg zseniális, már a sima M1 is leveri az előző gépem és közben halk=alig fogyaszt jó néhány program alatt.
A második probléma, hogy végig alsó, alsó-közép részről volt szó (sideportos iGP-ből indultunk). A Max nem ez a kategória, sem teljesítményben, sem árban. Mondjuk a példaként felhozott Intel-AMD hibrid sem volt az és a 12900k sem az. Pont a PC-k RAM sebességén lehetne segíteni egy plusz RAM (HBM?) chiplettel a procin belül. De lehet csak cache-nek kellene használni ahogy az AMD tette most 1-2 procinál.
fatpingvin: Pont a RAM sebesség ami a jelenlegi integrált vezérlőket korlátozza. Arnnak igaza van, hogy ezt feloldotta az Apple. Csak milyen áron és hogy jön a Ferrari a trabank-kispók párharchoz? Amúgy semmi új nincs abban amit terveztek, az SGI már régen letette az asztalra az egységes RAM kezelést, hatékony CPU-val. Az O2 is méregdrága volt, mondjuk hasonlóan odavert a többieknek, mint most az alma. Minden mai nagy fejlesztésnek már évtizedes előzménye van.
-
#87375
frescho
addikt
fatpingvin
#87372
válasz
fatpingvin
#87372
üzenetére
Amikor bejött a chipletes felépítés, akkor reménykedtem, hogy végre csinálnak egységes csatolófelületet amire GPU, CPU és RAM chipletet is fel lehet fűzni. 2 CPU chiplettel létezik 16 magos CPU, sőt létezik rátokozott cache is. -1 CPU chiplet +1 GPU chiplet és kész is lehetne amiről beszélünk. Nagyon szépen lehetne variálni és főként az alsó-közép részleget ahol már a költségek is beleférnének (főként, ha beleszámoljuk a GPU árát is) le lehetne gyalulni.
arn: Az apple nem oldotta meg azt ami miatt az iGP-k lassúak. Még az M2 is csak 100GB/s-et tud. A 3050 pedig 224-et, ami kb megfelel egy RX470-nek. De még a szutyok rx6400 is 128-at tud és ezen nem kell osztozkodnia a CPU részleggel. Szóval jó dolog ez a unified ötlet, csak ezzel rögtön be is határolják a lehetőségeket. Ezért alkalmatlan arra, hogy kicsit is komolyabb játékban natívan kihajtsa az ölemben lévő gép kijelzőjét akármilyen optimalizálás, saját API van mögötte. dosboxra viszont tökéletes
FoxiestFox: Nem kapod meg laptopban. Volt ilyen irányú próbálkozás ahogy már írták, de azóta sincs hasonló.
-
#87368
frescho
addikt
fatpingvin
#87359
válasz
fatpingvin
#87359
üzenetére
De nincs ilyen lehetiseg. Pedig az IGP szamitasi teljesitmenye eleg lenne az also kategoriaban fokent rendes savszelesseg tamogatassal. 3D cache mellett/helyett keszithetnenek egybe procit ahol tenyernyi lap 45W fogyival eleg lenne az atlag felhasznalonak. 4mag+HT rx470 kozeli iGP es 1 G HBM gyorsitani az igpt..
-
#87355
frescho
addikt
fatpingvin
#87349
válasz
fatpingvin
#87349
üzenetére
Lapon volt a plusz RAM chip. De annak merete nem volt nagy, ha kifutott hasznalta a procival kozos memoriat. A mai iGPU-k melle tokoznanak egy 1-2GB-os HBM-et, akkor meglenne az uj analogia.
-
válasz
frescho
#87249
üzenetére
Kicsit gondolkoztam a TVC vs PC speaker dolgon, mert az utóbbira egész elfogadható dolgokat is kiadtak, mint pl. a Pinball Fantasies. Arra jutottam, hogy az időzítővel játszhattak, mert annak az egyik kimenetére volt kötve a speaker, legalábbis a Norton féle könyv ezt írja és amit Ő írt az úgy is van. Mire ezt kisakkoztam elvezetgettem pár 100 km-ert, így volt időm. Most rákerestem és bingó, kb. 6 bites DAC-nak megfelelő PWM-et lehetett kihozni. Csak azt nem értem miért nem kerestem rá előbb és miért törtem a fejem olyanon amit már más megoldott? Ráadásul triviálisan a wikipedián le is írták!
-
válasz
jokeph
#87251
üzenetére
Azért az inkompatibilitást nem kell túlspillázni. Már akkor is voltak jól bevált összeállítások. 10MHz-es turbo XT, 640k RAM, 360-as floppy és egy mono hercules kártya/monitor. 386DX40, 4MB RAM, 1.2MB-os floppy, Trident vagy Cirrus VGA, super IO kártya, 40-120MB közötti vinyó (opcióként: SB Pro kompatibilis jumperelhető hangkártya, 2x CD-ROM) sokkal később: SIS-es 486 PCI deszka AMD 5x86-tal, 16MB RAM, PCI-os S3 és egy pnp SB kártya, 200-420-as vinyó. Ezek stabilan mentek együtt és olcsón adtak elég lóerőt.
-
Igen, az Amiga jól sikerült. De aztán ráültek és nem volt igazi előrelépés. Az Apple ugyanazt a proci családot használta. 87-ben már 68020-szal hozták ki a Mac II-őt, miközben az ugyanakkor megjelent A2000 megkapta az A1000 68000-ját mindenféle órajel emelés nélkül. Az, hogy az A500-ba is ugyanaz került, nem teszem szóvá, mert olcsó gépet akartak. Aztán ez így is maradt az alsó kategóriában egészen 92-ig. Pedig lehetett volna 14MHz-es A500+, aztán 68020-as verzió, majd fast RAM-os verzió stb. Az ECS is lehetett volna jobb eresztés. Az AGA már eleve vészmegoldás volt, a management nem tudom hogyan nem tudta irányba állítani a mérnököket akiknek meg volt a tudásuk, csak kellett volna egy cél és annak számonkérése.
jokeph: Igen, 4 bites hangerő szabályozó van a TVC-n, hardveresen elvileg többet tud. De egy turbo XT-ből már jobb hangokat lehet kicsiholni az időzítővel és gyorsabb procival. Amúgy az egy szégyen, hogy 84-től volt értelmezhető hang IBM PC-hez ami ráadásul filléres cucc lett volna, mégis az Adlib-ig kellett várni mire kialakult egy kvázi szabvány.
KROK640: A C64 egy ngyon jól sikerült gép volt sok szempontból. Yannes, a SID megalkotója a későbbiekben tervezett szintetizátorokban használt hangcsipet, illetve a IIGS-be is került egy chipje. Egyszerűen zseniális csapat jött össze a C64-hez egy megfelelően motiváló (kegyetlen zsarnok) főnökkel aki kihozta belőlük a maximumot.
-
válasz
jokeph
#87230
üzenetére
A PC a VGA-ig nagyjából követő üzemben működött. Az IBM nem is értem miért nem lépett előre a proci sebességgel és a tényleg minimális erőfeszítéssel megugorható dolgokat valahogy kihagyta.
Kijelző oldalon gondolok a CGA paletta mellett arra, hogy az EGA lehetett volna rögtön 640x400-as, mert a 128k memóriába belefért volna. Ha nem mennek bitplane irányába, akkor a programozók dolgát is könnyítették volna. Persze vannak előnye a bitplane-nek, de ha eddig egy módon kezelték a képernyőt, akkor előnyösebb lett volna azt kiterjeszteni. Ugyanígy ha analógra váltanak, akkor rögtön meg lett volna oldva a színmélység fejlesztése, illetve az alap paletta is lehetett volna sokkal nagyobb. Mindez úgy, hogy az EGA-hoz képest minimális lett volna az alakatrészigény különbség és a CGA kompatibilitás megtartása is könnyű lett volna. Az új monitornak sem kellett volna multisyncnek lennie, simán kitolhattak volna minden sort 2x a CGA kompatibilis módban, mintegy felskálázva azt. Persze utólag könnyű okosnak lenni.
A CPU-ra visszatérve a klónok gyorsan eljutottak a 10MHz-es 8088-ig, de volt aki 8086-ot rakott a gépbe. Az IBM erre az XT-be ugyanazt a 4.77-es CPU-t rakta amit a PC-be. Mindezt 2 évvel később!!! A 286 is 6MHz-en jött ki, majd álltak és nézték a 2-3x gyorsabb konkurenciát. Mondjuk a Commodore-hoz képest még így is fejlesztettek... Proci meg azért kellett volna, mert mindent is azzal oldottak meg, míg egy Amigában ott volt a chipset ami levett nagyon sok dolgot a CPU válláról. Azt gondolom, hogy egy A500 felért egy gyors, 16Mhz-es 286-VGA-SB Pro kombóval. Az A1200-nek meg nem kellett szégyenkeznie egy 386 mellett sem, de a PC-k ekkor hihetetlen sebességgel lettek egyre olcsóbbak és gyorsabbak.
Amúgy a PC és a TVC hangja kb. party-ban volt. Ha nem volt bekötve a speaker, akkor persze nem, de ez nem a PC hibája.
MasterDeeJay: A hercules egy jól eltalált dolog volt. Ott is az IBM mérnökök munkáját vitte tovább egy egyetemista aki a szakdogájához fejlesztette tovább az MDA-t. A PC-nek ez volt a legnagyobb előnye szerintem, hogy bárki tovább tudta fejleszteni. Persze közben az hátrány volt, hogy amit nem az IBM adott ki jórészt nem tudott elterjedni. Az Apple szerencséjére nem volt rendes grafikus oprendszer sokáig a PC-re, pedig egy gyors XT-Hercules páros felvette volna a versenyt a korai Macintosh gépekkel.
-
Szép ára van annak a konverternek. EGA-ra ráköthető a CGA, a klónokon általában DIP kapcsolókkal előtte ezt be kell állítani. De ezzel elveszted az EGA előnyét a PCjr-hez képest.
DarthSun: Igen, saját képek, de emulátorból, mert nem akartam 4 gépet egyesével kiszedni, configolni, visszarakni. Bár jobban belegondolva elég lett volna 2, mert az EuroPC tud Herc-et, CGA-t és Tandy-t is.
envagyok: CGA-hoz és Tandy-hoz tudsz kötni monitort (NTSC a szabvány), mert volt RCA = kompozit videó kimenet, már ha raktak a kártyára. EGA-nál is mehet, de akkor bukod a 640x350-es felbontást. Érdekes, hogy úgy kicsit más a színpaletta, mint a monitoron. A legfeltűnőbb 5-ös módban, mert akkor moitoron színes, TV-n fekete-fehér a kép. Ha van GBS-ed, akkor elvileg rávehető, hogy az RGB-t kötöd a bemenetre. Persze nem direktben, mert TTL jelszintet nem fogja szeretni, de minimális mókolással mehet. A TVC-nél is így van megoldva, az is IRGB-t használ. Ha érdekel előkeresem, hogy a kapcsolás melyik része releváns.
VGA vezérlők egy része jól elvan 8 bites slotban is. Tridentre ez tuti igaz, nekem ment a korai PC-ben
arn: Na én ilyeneket nem figyeltem. A Tandy palettát használja, EGA gyakorlatilag = Tandy ebben a progiban. Sok játéknál azért van így, mert mi a fenének vesződtek volna az EGA-val? Amiről nem írtam, mert már gy is hosszú volt az árak és a megfizethetőség. Akinek olcsó gép kellett Herculest vagy Tandy kártyát vett. Az első szép éles képet adott, a másodiknál voltak színek és akár TV-re is lehetett kötni. De az utóbbi a 80-as évek második harmadára kikopott, inkább maradt a herc. Az EGA meg drága volt. Nem kicsit, de nagyon...
jokeph: Sokan lenézik a PC grafikát. Őszintén bevallom, hogy én sem vagyok elájulva tőle. De az igazság az, hogy 81-ben elérhették volna a konkurenciát a CGA-val, ha kicsit értelmesebben tervezik és rögtön a PCjr tudásával jönnek ki. Az EGA, ha megfelelő progival és monitorral használtad nagyon nagy előrelépés volt. De az EGA meg rosszkor jött, az Amiga lenyomta, de még az Atari ST is erősen megszorongatta. A legnagyobb baj a proci volt úgy kb 40MHz-es 386-ig. Mindent a CPU csinált és ehhez kellett a kraft méghozzá olyan áron amit a tömeg is meg tudott vásárolni. Na az AMD ezt hozta el.
-
válasz
jokeph
#87180
üzenetére
240-es volt nekem is, nagyon jó budget procinak találtam. Ráadásul tuningolni is lehetett. Az első ebből a családból egy korai Phenom 920 volt, azt is nagyon szerettem, a végén pedig az X6 bacsisnál kötött ki.
envagyok: 386/486-ba simán rakhatod. Ugyan nem VLB, de a rajta lévő RAM sokat dob a sebességen. De inkább kuriózum, mert amikor kijött már volt szoftveres megoldás.
DarthSun: Pentium kategória nekem csúszott, másra ment el a pénz. Pl. ott volt egy év amikor mellékesben dolgoztam, majd középsuliban tanítottam és már akkor sem volt sok a tanári fizu... Így amikor már tudtam váltani 6x86 volt az olcsó, de elfogadható sebességű választás. 6x86->6x86MX->150MHz-es Pentium (persze 200-ra húzva) -> 166 MMX tövig tuningolva... VGA-ból viszont kivártam egészen a Riva 128-ig, addig egy jó képet adó Miro S3-mat használtam jó sokáig. Előtte a VLB Cirrus, még előtte pedig az atombiztos Trident 8900CL adta a képet.
-
Vagy éppen abból épült ami volt. Az én DX2-őm is teljesen szedett vedett volt. Egy 386-os, de 486-tal bővíthető VLB lap volt az alapja. A többi meg ami bírta. pl. a soros/párhuzamos portokat egy 8 bites kártyára kellett bízni, mert a Goldstar IDE vezérlőn lévő nem bírta, az egér ugrált vele. Jumperekkel letiltottam és ment mellé a 8 bites kártya.
Mindannyian tudjuk, hogy a VLB nem szerette a magasabb órajelet és kényszerből mentem a DX2 100 irányába, nem azért, mert annyira ez volt a szívem vágya. Ezért írtam, hogy nem szenvednék a teljesen egyidős dolgokkal, hanem a jól bevált CL vagy S3 VGA-t venném elő egy késői lappal és 33MHz-es FSB-vel.
-
válasz
envagyok
#87157
üzenetére
Ha értetted a logikát, akkor meg lehetett ugrani. Az nagy előny volt, hogyha egyszer működött egy bejumperelt gép, akkor nem jött frissítéssel új meglepetés. Mondjuk nem is voltak nagy frissítések a Win 95-ig, de az meg maga volt a csapágyasra pörgetett roller.
486-ból elmehetsz egészen a 133-as 5x86-ig. A DX2 66 VLB-vel is jó választás:
- A 33MHz-es busz miatt nem problémás összehozni és DOS-hoz
- A legtöbb DOS-os progihoz bőven elég
- De ha mégsem elég még mindig bedobhatsz egy DX4 100-atHa könnyíteni akarod a feladatot, akkor PCI-os lap, S3-as kártya, 5x86. De az nekem már a Windows vs. linux korszakhoz tartozik.
-
-
Helyett, mert nem volt rá pénzem. Mai fejjel amit beleöltem jobban jártam volna, ha más úton indulok el. Volt ott házilag barkácsolt hűtés peltierrel több órás kártyaválogatás stb. De akkor mit tudnék mesélni itt?
Persze VLB alaplapban, mikor már volt PCi, de ugye a VLB már volt használtan. Mellé meg ami bírta a brutálisan felcsavart órajelet. Ez ment addig amíg a pumpa le nem állt és a peltier kicsit hőmegfutott. Onnan már csak DX2 80-ként ment amíg le nem cseréltem egy 5x86-ra, persze az is 160MHz-en járt először, majd 180-on, mert 200-on peltierrel sem volt elég stabil Win95 alatt.
-
válasz
envagyok
#87128
üzenetére
Igen, várakoztatja. Helyben topi 1 körig
Pl. 20MHz-es Z80-hoz simán szükség lehet rá: [link] Ha nem "akasztaná" meg a procit, akkor lenne hülyeség a buszon, ahogy Czo is írta.Kicsit is összetettebb áramkörnél az egymás után kapcsolt kapuk késleltetése összeadódik amivel számolni kell. Hogy benne legyél az időzítésben vagy WS-et állítasz, vagy gyorsabb áramköröket használsz. Én már sokszor emlegettem, hogy az 50MHz-es VLB buszhoz bizony válogatni kellett a kártyákat, mert nem bírták WS nélkül. Végül sikerült egyet találni több, mint eg tucatnyiból.
Fake cache-et RAM speed tesztből lehet gyorsan kiszúrni ahogy arn is írta.
-
válasz
envagyok
#87116
üzenetére
Wait State nem csak a cache-nél, de minden kártyánál lehetséges. A lényeg az, hogy a CPU elkezd egy olvasási, vagy írási ciklust. Ez általában több órajelből (mondjuk Z80-nál 3-ból) áll, amit a wait lábra adott jellel lehet hosszabbítani 1-2-3 órajel ütemmel. PC-nél ez általában jumperelhető volt adott kártyánál. Ha 3 helyett 3 órajel kell egy íráshoz vagy olvasáshoz, akkor az elméleti sávszélesség/sebesség is így aránylik. Persze a programnak még sok más mindent is csinálnia kell, de így is érezhetően gyorsabb a 0WS-es kártya.
A cache-et bontsuk ketté:
A külső CPU cache sokat dob egy 386/486/Pentium sebességén. Ezekből volt olyan ami kamu volt, egyszerűen volt benne valamilyen IC, de nem használta, lehet eleve rosszak is voltak az IC-k, de jól néztek ki/eladhatóbb volt így az alaplap.
A disk cache is jót tett a gépnek, volt belőle szoftveres megoldás, pl. smartdrive vagy nwcache. A RAM-ból csípett le ehhez pár száz kB-ot a szoftver. 4MB-nál érdemes volt vele játszani. A hardveres kártyák ritkák voltak és drágák, de nem a gép RAM-ját használták ami előnyös volt. Egy ilyenben van nekem 80186
matematikai coprociról meg már írtak a többiek. Sok értelme nincs, de jól mutat
-
Igen, az alap jumperelés sokszor inkább arra ment, hogy stabil legyen, így nem jött vissza reklamálva a kedves vásárló. Ráadásnak jöttek az egyéb trükkök, mint a kicsit gyorsabb órajelen hajtott ISA busz, 8 helyett a 10MHz-et szinte minden VGA megfutotta (Tridentek tutin) és érezhetően gyorsabb lett tőle a játék.
-
A Chip tesztekben érdekes, hogy elvileg azonos gépeknél mekkora szórás volt. De jobban mögé nézve kiderül, hogy nem véletlen, jobb időzítéseket engedő chipset, waitstate mentes cache (igen, volt ahol WS volt a cahce-en
), nagyobb frekin hajtott ISA busz és társai miatt mondjuk két 386DX40 között is jelentős eltérések lehettek.186-os témához: Nem építetek rá sok PC-t. UGye gondot az okozta, hogy belelapátoltak DMA vezérlőt, de az nem volt kompatibilis a PC-vel, más címeken lógott. Ami az előnye, hogy ismert 1-2 utasítást amit a 8086 nem, de a 286 igen kompatibilitás módban. Pl. a ZIP meghajtók driverének ezek kellenek. Az NEC V20 valami keverék, mert az is imeri ezeket, így a ZIP drive megy az XT-vel, ha V20 van benne. Na jól elkalandoztam az eredeti témától, de 80186-tal én 2x találkoztam. Valami nagyon klón egybegépben és egy ISA cache vezérlőkártyán.
Kondiból is akadt már pár sztorim. A legjobb amikor mindent kicseréltek egy tápban, csak éppen azért volt hibás, mert a 110 -> 220 automata átkapcsoló IC deglett és 110V-ban maradt. Csak ezt ugye nem lehet kimérni. Na ilyenkor jön a sortűz, majd lehet felbotorkálni a villanyórához a műhelyből.
), nagyobb frekin hajtott ISA busz és társai miatt mondjuk két 386DX40 között is jelentős eltérések lehettek.Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Apple iPhone Xs Max 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 12400F 16/32/64GB RAM RTX 3060 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 13400F 32/64GB RAM RX 7700 XT 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- REFURBISHED és ÚJ - HP USB-C Dock G5 docking station (5TW10AA) - 3x4K felbontás, 120Hz képfrissítés
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 10600KF 16/32/64GB RAM RTX 3060 12GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest