Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • sh4d0w

    félisten

    válasz #64791808 #77 üzenetére

    Nem is adnak supportot MS-termékekhez, MS-termékeken keresztül, vírusirtást, távfelügyeletet?

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz #64791808 #76 üzenetére

    Később a többire is válaszolok, de most a vége ragadott meg.

    Korábbi leveledben ezt írtad a végén, az aláírásod feletti bekezdésben:
    ... én pedig azért szólaltam meg, mert az, hogy valaki a világ 65-70%-hoz hasonlóan a Microsoft szoftverek mellett teszi le a voksát, még nem indok arra, hogy bevonjuk egy náci párhuzamba.

    A leveled nekem címezted, más címzettet nem láttam.

    Erre volt az én válaszom:

    >> Lassan még rasszista, homofób, antiszemita is leszek?
    >> Jé, nem is gondoltam volna.

    Majd így folytatod:

    Nem, ugyanis nem te írtad a párhuzamot, és én nem neked írtam, te válaszoltál egy nem neked címzett levélre. Namost ennek fényében te vagy szándékosan nem érted, amit írok, vagy doktor létedre funkcionális olvasási zavarral küzdesz. Mindegy melyik, az eszmecserének részemről vége.

    Szóval ki is szenved funkcionális olvasási zavarban?

  • sh4d0w

    félisten

    válasz #64791808 #65 üzenetére

    Jah, kár is lett volna tovább olvasni az érveket... De értelek én, az Eligornak bizonyára bevételkiesést jelent a nyílt szoftverek terjedése.

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz #64791808 #67 üzenetére

    Kedves Cerebellum!

    a Novell linux-disztribúciójának piaci részesedése világszerte stagnál, itthon esik. A Lotus Symphony részesedése mennyi? Az ODT hamar szabvány lett. Igaz. És? Megfelelő befolyással elérheted, hogy az RTF legyen a szabvány, de senkit nem érdekel. Az érvelésed nagyrészt igaz, de mellőzi a valós felhasználási arányokat.
    A SUSE visszaesett, na és... Az Ubuntu pedig meredeken emelkedik. Meg a többi Linux. Van még idő. Téged nem érdekel az ODT szabvány, minket, többieket igen. Ez is tény. Az RTF szabvány ugyan, de túl sokféle, ezért ma már messze nem egységes és visszaszorul a használata. Ami a befolyással való élést/visszaélést illeti, talán érdemes lenne visszalapoznod akár itt az IT-Cafe-n is azokra a témákra, amelyekben a hozzászólók a Microsoft "nyílt" formátumának szabványosításával foglalkoztak.

    A könyvedhez annyit, hogy egyrészt az ilyet mért nem PDF-ben használod? Ha szerkeszteni kell: küldd már át azt a docx-et, hogy nálam is szétesik-e. Érdekes, mert a docx valójában egy zip fájl, benne egy xml-lel és egyéb komponensekkel. Nem lett véletlenül OpenOffice (alapú) szoftverrel szerkesztve, ami megborította az xml-t...?
    A könyvemet Writerben írtam, ODF-ben (.ODT kiterjesztés), terjeszteni pedig elsősorban PDF fájlként fogom. És nem azért, mert ezt tőled hallottam, hanem mert több mint egy éve erre készülök.

    Mivel a kiadó, akinél megjelentetni kívánom, elsősorban DOCX fájl kért, éppen az ismert kompatibilitási problémák miatt úgy vittem át, hogy előbb az addig elkészült szöveget TXT-be exportáltam ki, majd beolvastattam a Worddel és újból felépítettem ugyanazt a struktúrát. Az ODT fájlokat Writerrel, a DOCX fájlokat kizárólag Worddel szerkesztettem. És a DOCX állandóan szétesett, nem maradt semmi korábban elkészített anyag a helyén, a Word minden egyes átlapozásnál újratördelte. Ezért feladtam, és elfogadtattam a kiadóval, hogy ODT-ben és PDF-ben kapják majd meg az anyagot.

    A kéziratodnál használsz automatizált fejlécet-láblécet, tartalomjegyzéket, stílusparciálást, kereszthivatkozást, dinamikus tartalomlinkelést, egyéni szövegdobozt, automatizált tartalom- és ábrajegyzéket és makrókat? Mert ez csak pár dolog, amit mi vagy az ügyfeleink használnak és nem teljes értékűek OpenOffice alapon.

    Természetesen stílusokkal dolgozom. Természetesen kismillió kereszthivatkozás van a szövegben, amelyek ábrákra, fejezetcímekre, oldalakra stb. mutatnak, végig a 435 oldalon. Természetesen minden fő fejezetnek saját élőfeje van, ami a fejezetcímet tartalmazza az egyik oldalon, a másikon a könyvcímet. Persze élőláb is van az oldalszámozáshoz. A tartalomjegyzéket a címsor stílusok felhasználásával a program dobja össze a doksi végén, mert én olyan öreg vagyok, hogy azt szeretem, ha a végén van a tartalomjegyzék. Én még ezt tanultam az oskolában.

    Szövegdobozokat is nagy számban alkalmazok. Makrókat ugyan nem használtam, de csak azért, mert ezúttal nem volt szükségem rá. Amikor kellett valami egyéb munkámhoz, akkor rögzítettem vagy írtam magamnak egy újat, ahogy az élet hozta. Szóval ezt is tudja, sőt igen jól tudja az LO Writer.

    Nekem momentán elegendő a beleépített LO Basic a makrózáshoz, de barátaim, kollégáim Python, JavaScript és BeanShell makrókat is fejlesztgetnek. Én azonban nem voltam/vagyok/leszek programozó, elég a Basic. Annó jó volt a WordBasic is a korai Word kiadásokban (még könyvet is írtam róla, ami a ComputerBooks-nál jelent meg), de ha kell, valamennyire a mai MS Office csomagok VBA-jával is elboldogulok. Nem is rosszul, bár programozni csak pillanatnyi anyagi kényszerből kezdtem. Be is fejeztem, nem nekem való.

    Ami pedig a support költségét illeti, valamit alaposan félreértesz. A Wordhöz tartozó támogatás sem ingyenes. Kifizetted, amikor megvásároltad. Szóval miért is várnál egy ingyenes támogatást.

    A nyíltforrású office csomagok olcsóbbak (lás a Multiráció MagyarOffice, később EuroOffice csomagjai), és ezeknél - ha megveszed és nem csak ingyen letöltöd, mert az alapváltozat ott is letölthető az extrái nélkül - az előfizetés/vásárlás fejében telepítési és egyéb segítséget kérhetsz a szerződés értelmében.

    Az előző írásomban említett cégek pedig egyszerűen azt kínálják, hogy a választott OOo, LO vagy egyéb nyíltforrású office csomagok használatát üzleti és nem karitatív alapon segítik.

    Figyelembe véve a doktori titulusodat, tudnod kell, mi az a ceteris paribus összehasonlítás, így ezt nem fejteném ki jobban.
    Igen sok munkámba került - ráadásul egy korábbi főnököm elvárása volt állásom megtartása fejében - a doktori cím, ami ma már a nevem hivatalos része. Ezen poénkodni khm. tiszteletlenség. És még enyhén fogalmaztam. Mellesleg 4 évig latint is tanultam a gimiben, és az országos latin tanulmányi versenyen harmadikos gimnazistaként az első 30-ban voltam. Úgy hogy félidőben beadtam, mert a további finomítgatás helyett siettem le Csepelre evezni a barátaimmal.

    sszességében akkor is az MS Office tartja mind a mennyiségi, mint a minőségi nívót
    Kac kac

    az, hogy valaki a világ 65-70%-hoz hasonlóan a Microsoft szoftverek mellett teszi le a voksát, még nem indok arra, hogy bevonjuk egy náci párhuzamba.
    Lassan még rasszista, homofób, antiszemita is leszek?
    Jé, nem is gondoltam volna.

    Vajon emlékszel-e még, hogy volt idő, amikor a böngészőpiacot 90% körüli arányban az Internet Explorer uralta. De csak azért, mert ez volt az arány, nem jelentette, hogy jó volt. Ha az lett volna és az maradt volna, ma nem zuttyant volna vissza 50% alá. Szóval hasznosak a számok, csakhogy bármit bele lehet magyarázni. Sajnos.

  • Carasc0

    őstag

    válasz #64791808 #65 üzenetére

    Hát ha semmi informatikai témakör nem érdekel, akkor nem kell neked a számítógép. Én is tényeket közöltem, amit nem olvastál el. Ha nem olvasod el a hozzászólást nem érdemes fórumozni. :U

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz #64791808 #56 üzenetére

    Kedves Cerebellum!

    Pár percig morfondíroztam, hogy válaszoljak-e - nem nekem címzett - leveledre, de végül mégis kénytelen vagyok alábbi soraidat kiigazítani. Írod:
    Corporate környezetben SENKI nem használ ingyenes Office-alternatívákat, mert nem ütik meg a szintet, nincs support sem. Nekik kellene az MS office-szal OpenOffice-formátumokat használni? Az ipar a csúnya Microsoft termékét preferálja, és ez a nagyobb tudású, profibb szoftver, tehát ennek a fájlformátuma érdekes. Ha ezt nem tudja jól kezelni a LibreOffice, akkor a vállalati felhasználóknak eleve nem alternatíva, és a magánszemélyek számára is kevéssé. Ugyanis nem a befőtt teszi el a nagymamát. Amiket leírtam, azok tények.

    Vegyük sorra: az IBM és a Novell neve talán ismerős lehet. A Novell már évekkel ezelőtt indított egy áttérési projektet: Windows helyett Linux és MS Office helyett OpenOffice.org, illetve újabban LibreOffice (is). Az IBM OpenOffice.org alapon kidolgozta(tta) Lotus Symphony csomagját, amelynek 3.0 kiadása INGYENESEN magyar nyelven is letölthető. Nem csak kínálják, használják is, még ha nem is kizárólagosan. Szóval két SENKI cég a Te megfogalmazásod szerint.

    Ami a "nincs support sem" megjegyzésedet illeti: Az említett két cégen és partnerein túl a Multiráció, az ULX Kft. és ha megkapirgáljuk, vagy egy tucatnyi további cég vállalja a nyílt forrású irodai csomagok teljes körű támogatását. Ezek is tények.

    Írod, hogy "mert nem ütik meg a szintet". Milyen szintet? Most fejeztem be egy kéziratot - Szövegszerkesztési (alap)ismeretek címmel - ami már csak a lektorálásra vár, és megy is a kiadóhoz, ahonnan alapvetően elektronikus formában kerek 1000 forintokért lesz megvásárolható és letölthető. Amikor elkezdtem, az első 100 oldalban volt 98 ábra (kb 130 képfájlból összemontázsolva), a Word 2010 jóízűen belehalt, az írásképe rendszeresen szétesett, és a .docx változat 26 MB volt a merevlemezemen. Áttettem hát Writerrel ODT-be. Ugyanaz az anyag ugyanazokkal a képekkel 13 MB, és most, amikor készen lettem vele, 435 oldalon >800 ábra (>1400 forrásként használt képfájl), és együtt 52 MB .ODT fájlban.

    Csak érdekességképpen jelzem, hogy 136 MB-ot foglalnak el a külön is archivált képfájlok.

    A végeredményt a napokban nyomtattam ki, NEM dobta szét magát, mint a Wordben. Szóval nem feltétlenül a program, hanem esetleg a felhasználó, aki alkalmatlan, vagy aki nem tanította meg, mi mire való és mire nem.

    Ma valóban a Word .DOC és .DOCX formátuma a legelterjedtebb, de hogy a legjobb lenne...
    Eszembe jut erről a felvetésről, hogy ha 20 millió döglégy mondja, hogy a lószar jó, attól a véleményüket valahogy még nem teszem magamévá. Az .ODT előbb lett hivatalos szabvány, tehát a Microsoftnak is tennie kellene valamit ez ügyben, de ez már egy másik, sokszor lejátszott vita.

    Ami pedig az ipart jellemzi, az az, hogy előbb-utóbb minden a maga helyére kerül. Ha az irodák jelentős részében feleslegesek az MS Word extrái, akkor jó eséllyel előbb-utóbb egy vezetőben is felvetődik a csere szükségessége, egy olcsóbb vagy ingyenes megoldásra. Ha megnézed az IT-Cafe korábbi témáit, találni fogsz pár olyat, ami ezekkel (is) foglalkozik.

    Mára ennyi. Üdv.

  • Carasc0

    őstag

    válasz #64791808 #56 üzenetére

    Üdvözlet!

    A nagy iparok és vállalatok felhasználói szoftverei valóban M$ termékek. De azért wordwide szinten a serverek nagyobb százaléka linux alapokon fut.
    Én még életemben nem használtam LibreOffice-t. Érettségizni, ECDL-t letenni vele tökéletes. Szerintem komolyabb dolgokra is képes. És azért a szabadszoftverek védelmében fogadjuk el, hogy M$ Office jóval előbb volt, mint szabad felhasználású Office. De azért fejlődik és ingyenes, és aki tud programozni még ki is javíthat benne funkcionális hibákat. Azért ha a Word összeomlik, annyit tehetek hogy küldök róla egy riportot. Azért ez a differencia nem egyenrangú és Libreoffice javára írható.

  • anulu

    félisten

    válasz #64791808 #56 üzenetére

    köszönöm, hogy valaki értette, hogy miről beszélek / írok. az teljesen mindegy, hogy Micike a barátnőjétől kapott bajgli receptet miben pötyögi be. neki arra a Wordpad is bőven sok. munkámból fakadóan nagyvállalati környezetet ill felhasználást nézek és ettől nem igazán tudok elvonatkoztatni.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés