Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz zoli62 #129 üzenetére

    Szia zoli62!

    Írod:
    Én a saját gépemen és nem pendrive-ról akartam elindítani mondjuk a writert. A nagyobb baj ott van, hogy klikkelés után a feladatkezelőben se láttam a futó folyamatok között.

    Szeretem a LibreOffice Writerét, de ezzel együtt sem tagadhatom, hogy úgy indul, mint versenycsiga a szembeszélben.

    Magam is tapasztaltam, hogy ha a Libre betöltője nem töltődik be a Windows-zal, baromi lassan tud Windows XP/7 környezetben elindulni. Nálam is előfordult, hogy percekig még a nyoma sem jelentkezett a Feladatkezelőben, miközben a rendszer már combosan belassult. A helyzetet tovább rontja, ha türelmetlenül rákattintunk és többször is újraindítjuk. Nálam a csúcs 6 (!) darab indulni szándékozó Writer volt a Feladatkezelőben. Ezek egy részét szándékosan én indítottam, de legalább kettő a "dadogó" egér miatt került fel a listára. Miután a felesleget kilőttem, hamarosan meg is jelent a programablaka a képernyőn.

    Szóval a beállítások között kérd a rendszerrel való betöltődést, és gyorsulni fog.

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz zoli62 #127 üzenetére

    Szia zoli62!

    Ha a gazdagépen, ahol a LibreOffice portable változatot futtatod, a Windowsban telepítve van a Java, akkor a LO Portable megtalálja a maga Java-ját. Kényelmesebb és biztonságosabb azonban magaddal vinni a Java-dat, ezért javaslom a jportable beszerzését (ugyancsak a portableapps.com-ról) és telepítését, amit majd az LO Portable első futtatásakor meg lehet neki mutatni a beállítások között.

    A LibreOffice Portable Writer/Calc stb. betöltődése és indulása a pendrive-ról, főleg, ha az nem USB 3.0, hanem csak 2.0 vagy annak is egy lassabb változata, kriminálisan lassú lehet. Én is megszívtam vele, amikor ráadásul egy amúgy is lassú netbookomon türelmetlenségemben négyszer is elindítottam az LO Portable Writerét, nem várva meg, hogy az első példány betöltődjön. Kb. húsz perc múlva nagy nehezen mind a négy beindult, addig egymástól kapdosták el a példányok a szűkös erőforrásokat.

    A fentiek észben tartásával is elmehetek egyet kávézni, mire az LO Portable Writere először beindul és nekiállhatok végre a szerkesztésnek.

    PS: Néha észre se veszed, hogy az egered "dadog" és többször is elindítja egy kattintásra az ikonhoz tartozó programot. Ezt magam is sokszor tapasztaltam... :K :K

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz zoli62 #125 üzenetére

    Szia zoli62!

    Pár gyors kérdés:
    - Melyik kiadás? 3.5.7, 3.6.5 vagy a legújabb, a 4.0.0.3 verzió?
    - Milyen Java-t telepítettél mellé?
    - Más portable programok simán futnak a gépeden W8 alatt, vagy mással is akadnak problémáid?
    - Jelezted már Tímár Andráséknak a tapasztalt problémát?

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz anulu #123 üzenetére

    Kedves anulu!

    Észrevételeiddel egyetértek. Egy egységsugarú nyúzer ezután is rákattint az
    "ezthaelinditodingyenscreensavertkapsz.exe" jellegű programokra.
    Ezen csak oktatással/számonkéréssel vagy fejcserével lehet(ne) változtatni, ami momentán reménytelen és esélytelen.

    Ha azonban van egy tisztességes és naprakész ismeretekkel felvértezett vírus/féreg/trójai/rootkit/spyware stb. kereső progi telepítve a rendszeren, akkor az azonnal lekapcsolja a betelepedni próbálkozó nem kívánt tartalmakat. Függetlenül attól, hogy kitekintő expresszvonatot vagy egyéb levelezőt használsz.

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz Fritz Teufel #113 üzenetére

    Kedves Decepticon!

    Érdeklődéssel olvasom soraid:
    Csak nekem hiányzik az open source office programokból az levelező kliens? Ha lenne, már hajítanám is ki az MS Office-t.
    Milyen levelező kliens van az MS Office-ban? Ha az Outlook-ra gondolsz, akkor nézd meg, hogy határozza meg manapság a Microsoft az Outlook-ot: csoportmunka szoftver. Amit együtt használsz szerver oldalon az Exchange szerverrel, és a SharePoint szerverrel, valamint az MS Office csomag belső (Word, Excel, PowerPoint, Access) és külső (pl. Visio, Publisher) tagjaival. Lásd még anulu hozzászólását.

    Amikor az első Outlook, illetve Outlook Express példányok megjelentek, akkor elsősorban valóban levelező kliensek voltak. De ma? Van benne feladatütemezés, naptár, igaz, levelezés is, de egyfajta cégen belüli hirdetőtábla is lett belőle. Tuti, hogy sokaknak ez így nagyszerű és kényelmes, engem azonban valahogy nem boldogít. Meg kell valljam, kifejezetten korlátozásnak érezném, ha az Office csomagban gyárilag adott levelező klienst kellene használnom.

    Azzal, hogy nem engedem (ha lehet) egy adott email klienshez kötni magam, szabadon választhatok a kismilliónyi ingyenes, vagy akár fizetős email kliens szoftver közül, vagy élhetek a webes felületen elérhető postafiókok előnyeivel. Mikor mire van valóban szükségem.

    Éveken keresztül kedvencem volt az egyszerűen testre szabható, a végletekig az igényeimhez idomítható The Bat, kacérkodtam a Pegasus használatával, az Eudorával, végül az általad nem sokra becsült Thunderbird mellett kötöttem ki. És mellesleg netbook-omon, vagy idegen helyeken, a saját gépemtől távol GMAIL és egyéb (citromail, freemail, interware stb.) fiókjaimat böngészőből kezelem.

    Szóval ha kell egy használható levelező kliens, válassz egyet, ami kielégíti az igényeidet, csapd hozzá a Libréhez és nyugodtan hajítsd ki. Ha azonban neked a Microsoft Outlook-jára van szükséged, a benne/vele kínált vevőcumi szolgáltatások garmadájával, akkor használd tovább egészséggel. És tarts kéznél egy megbízható Internet Security csomagot, a levelekben olykor meglapuló rosszindulatú, kártékony tartalmak kivédésére. Erre mindenképp szükség van, ha a neten bóklászol, de az Outlook használata mellett (és ide tenném ma már az IM-et és a Skype-ot is), különösen a támadások célkeresztjében érezheted magad.

    Többek között ezért is jó alternatív (nem Outlok/Outlook Express) levelező klienst alkalmazni, mivel a Windowssal, MS Office csomaggal szállított, sok esetben (könnyen megkerülhető) gyári biztonsági alapbeállításokkal működő rendszerek a támadások leggyakoribb célpontjai. Vagyis az árnyék hűvösebb...

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz Carasc0 #102 üzenetére

    Kedves Carasc0!

    Írod: Továbbá a digitális írástudás = ECDL.

    Tapasztalataim szerint ECDL = 0

    Mivel egy főiskolán tanítok, érettségizettekbe botlok bele, és ezek egyharmada funkcionális analfabéta. Ez annyit tesz, hogy ha egy szöveges feladatot kapnak, leblokkolnak, mert egyszerűen nem tudják értelmezni még az egyszerű feladatokat sem.

    Páran próbálkoztak, hogy van ECDL vizsgájuk, de mikor próbát tettünk, hogy ez mit is takar, ők is úgy döntöttek, hogy jobb, ha bejárnak gyakorolni az órákra. Alapvető dolgokat nem tudtak.

    A lányodnak nem kell Word-ot oktatnia, ilyet én is olvastam, ez csak egy koncepció volt, ami tuti nem fog megvalósulni. Fizika tanárnak Excelt kell meg a stb... Ez csak le van írva a többi túró :DDD

    Én is csak reménykedem, hogy megmarad elvetélt koncepciónak, de mivel most a hétvégén bosszankodott ezen, hát egyelőre még várok a sarkosabb vélemény nyilvánítással.

    Egy korábbi leveledben írod: Még mindig nem értem ezt a kifejezést hogy "Nem program használatot kell tanítani!" Hát akkor mi a rossebet?
    Ha a kedves hallgatónak adok egy olyan magasröptű, nehezen megemészthető feladatot, hogy pl.
    "Az alábbi két bekezdést formázza a következők szerint meg:
    3 cm bal margó, 1 cm jobb margó, 1,5 cm első sor, másfeles sortávolság, előtte 1 cm, utána 0,5 cm térköz, legyen középre igazított, és vegye körül egy tetszőleges vonalstílusú 3 pont vastagságú árnyékolt zöld keret és a bekezdésháttér legyen sárga."

    A hallgató az első sort szóközökkel toszogatja beljebb fél centivel. Nem állít be térközt, és a bekezdés helyett sorokat keretez vagy az egész oldalt keretezi be.

    Fogalma nincs, milyen formázási lehetőségek léteznek a bekezdések alakítására. És a fattyú és árvasorokról, a szóelválasztásokról nem is beszélek. Mellesleg olyan helyesírással, amit produkálnak, pedig nem is kézírással kell írniuk, hanem pötyöghetnek, engem már az általános alsó tagozatán is évismétlésre küldött volna a magyartanárom. Igaz, ez régen volt, még 1965 előtt.

    Fogalmuk nincs, amíg a gyakorlaton nem látják, hogy mi mindent lehet a karakterformázással elérni.
    Nem az a gond, hogy nem találják a gombot, azt nem értik, mert nem szembesültek vele, hogy mit is jelent a karakterek sűrítése vagy ritkítása, az alapvonal módosítása (alsó és felső index), a karakterek nyújtása vagy zsugorítása.

    Nem tudják, mert sohasem használták, hogy hogyan lehet tetszetős írásképet kialakítani. 80-90%-nak halvány elképzelése sincs arról, mik is a stílusok és mire valók. Éppen ezért a tartalomjegyzék és egyéb jegyzékek készítésével sincsenek tisztában.

    Írod még: Aki felsőoktatásba jár és aki nem tud valamit nézzen utána vagy kérdezzen. Én nekem ez nagyon működött.
    Én is kérdeztem, mert érdekelt, és válaszokat is kaptam. Minden félévben folyamatosan hirdetem az INGYENES konzultációs lehetőséget (a szorgalmi és a vizsgaidőszakban is annyi kell csak, hogy bejelentkeznek és időpontot egyeztetünk). De csak a második elbukott vizsga után, az utolsó vagy utolsó utáni pillanatban jönnek be, akik mégis szeretnének eljutni a diplomáig.

    Nagy bánatomra tehát nálunk sajnos nem működik az, hogy a diák majd kérdez. Mert szégyelli magát, mert túlbecsüli a tudását, mert nem törődik az eredményekkel stb.

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz Carasc0 #91 üzenetére

    Kedves Carasc0 kolléga!

    Bár nem nekem címezted leveled, de mint érintett, én is válaszolok:
    Mit értesz irányelvek alatt?
    Nálunk, a munkahelyemen van egy Digitális írástudás nevű kötelező alaptárgy, ami a diákoknak rendszerint púp a hátára.
    A probléma abban van, hogy miután a hozzánk beérkező érettségizett hallgatók - erősen szenvedő szerkezetben - átestek egy középiskolai informatika oktatáson, az írástudásukkal (és funkcionális analfabétizmusukkal) legalább annyi baj van, mint az informatikai alapismeretek hiányával.

    Tisztelet az üdítő kivételeknek, de a többségnek a szövegszerkesztés tanítása során először el kell magyaráznunk a szövegelemeket, hogy tudja mit kezel a bekezdésformázással és oldalformázással, illetve a stílusokkal. Ennek megfelelően az elmúlt években úgy alakítottuk ki a tananyagunkat, hogy nem az alkalmazott programon (Word vagy Writer, mindkettőt tanítottuk/tanítjuk) legyen a hangsúly, hanem a szövegalakítási készségeken.

    sh4d0w néven jelentkező társunk is ezt próbálta jelezni, de úgy látszik, jelzése Nálad még nem ért célba.
    Amikor például szövegszerkesztést oktatunk, akkor nem jó, ha az egész a levegőben lóg, így azzal igyekszünk motiválni hallgatóinkat, hogy ha valóban igyekeznek elsajátítani az órai gyakorlatokon megszerezhető tudást, akkor a diplomamunka írásakor nem a formán kell görcsölniük, hanem a tartalomra figyelhetnek. Ha a témavezetőjük, konzulensük más szövegformázást, vagy egyéb átszerkesztést kér, hogy a dolgozat teljesítse az előírt formai követelményeket, nem rabolja idejüket az íráskép kialakítása és finomítgatása.

    Összefoglalva nem egy adott program (legyen az akár a Word vagy a Writer, az Excel vagy a Calc, a PowerPoint vagy az Impress) ismeretét kellene tanítani az általános és középiskolákban, és a felsőoktatásban, hanem a megfelelő készségekkel kellene ellátni a kurzusokat végző diákokat. Amihez persze több dolog is szükségeltetik:
    - megfelelő szemléletű és felkészültségű oktatók,
    - olyan iskola, ahol van/marad ideje és energiája a tanárnak erre felkészülni,
    - megfelelően el(ő)készített tananyag,
    - és nem árt, ha a diák is akarja.

    Mellesleg magyartanárként középiskolában tanító lányom a hét végén közölte, hogy a legújabb - félresikerült - tanterv szerint neki, és hozzá hasonlóan erre fel nem készített magyartanár kollégáinak kellene a diákokat például a Word és a PowerPoint használatára megtanítani, mert egy okostojás rájuk lőcsölte. Lányom történetesen meg tudná tenni - a segítségemmel -, de 40 feletti kollégái, akiknek momentán nincs számítógépe, és a gimnázium sem tud adni nekik, ezt nem lesznek képesek megvalósítani.

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz #64791808 #76 üzenetére

    Később a többire is válaszolok, de most a vége ragadott meg.

    Korábbi leveledben ezt írtad a végén, az aláírásod feletti bekezdésben:
    ... én pedig azért szólaltam meg, mert az, hogy valaki a világ 65-70%-hoz hasonlóan a Microsoft szoftverek mellett teszi le a voksát, még nem indok arra, hogy bevonjuk egy náci párhuzamba.

    A leveled nekem címezted, más címzettet nem láttam.

    Erre volt az én válaszom:

    >> Lassan még rasszista, homofób, antiszemita is leszek?
    >> Jé, nem is gondoltam volna.

    Majd így folytatod:

    Nem, ugyanis nem te írtad a párhuzamot, és én nem neked írtam, te válaszoltál egy nem neked címzett levélre. Namost ennek fényében te vagy szándékosan nem érted, amit írok, vagy doktor létedre funkcionális olvasási zavarral küzdesz. Mindegy melyik, az eszmecserének részemről vége.

    Szóval ki is szenved funkcionális olvasási zavarban?

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz anulu #63 üzenetére

    Kedves Anulu!

    Érdekes kérést feszegetsz. Valóban nem egyszerű megmagyarázni, miért vesznek még ma is programokat, ahelyett, hogy ingyeneseket használnának?

    Kezdjük a sorolást:
    1. Tagadhatatlanul a Microsoft rendelkezik a leghatékonyabb marketing hálózattal.

    2. A céges vásárlók is emberek, akik azt veszik, amit már személyesen is ismernek, aminek jóságáról meggyőződtek, vagy így vagy úgy meggyőzték őket.

    3. Aki megtanulta és megszokta a Microsoft megoldásait, rendszereit használni és az alternatívát nem ismeri hasonló mélységben, az gyakran kézzel-lábbal tiltakozik bármilyen változtatás ellen, így gyakran elmarad a várt és szükséges csere.

    4. Gyakran fordul elő (és nem csak Magyarországon), hogy a kormányzat szerencsétlen választása miatt az emberek és cégek zártforrású rendszerek, szoftverek használatára kényszerülnek.

    most már késő van, fáradt és álmos vagyok, a további választ egyelőre a többiekre bízom.

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz #64791808 #67 üzenetére

    Kedves Cerebellum!

    a Novell linux-disztribúciójának piaci részesedése világszerte stagnál, itthon esik. A Lotus Symphony részesedése mennyi? Az ODT hamar szabvány lett. Igaz. És? Megfelelő befolyással elérheted, hogy az RTF legyen a szabvány, de senkit nem érdekel. Az érvelésed nagyrészt igaz, de mellőzi a valós felhasználási arányokat.
    A SUSE visszaesett, na és... Az Ubuntu pedig meredeken emelkedik. Meg a többi Linux. Van még idő. Téged nem érdekel az ODT szabvány, minket, többieket igen. Ez is tény. Az RTF szabvány ugyan, de túl sokféle, ezért ma már messze nem egységes és visszaszorul a használata. Ami a befolyással való élést/visszaélést illeti, talán érdemes lenne visszalapoznod akár itt az IT-Cafe-n is azokra a témákra, amelyekben a hozzászólók a Microsoft "nyílt" formátumának szabványosításával foglalkoztak.

    A könyvedhez annyit, hogy egyrészt az ilyet mért nem PDF-ben használod? Ha szerkeszteni kell: küldd már át azt a docx-et, hogy nálam is szétesik-e. Érdekes, mert a docx valójában egy zip fájl, benne egy xml-lel és egyéb komponensekkel. Nem lett véletlenül OpenOffice (alapú) szoftverrel szerkesztve, ami megborította az xml-t...?
    A könyvemet Writerben írtam, ODF-ben (.ODT kiterjesztés), terjeszteni pedig elsősorban PDF fájlként fogom. És nem azért, mert ezt tőled hallottam, hanem mert több mint egy éve erre készülök.

    Mivel a kiadó, akinél megjelentetni kívánom, elsősorban DOCX fájl kért, éppen az ismert kompatibilitási problémák miatt úgy vittem át, hogy előbb az addig elkészült szöveget TXT-be exportáltam ki, majd beolvastattam a Worddel és újból felépítettem ugyanazt a struktúrát. Az ODT fájlokat Writerrel, a DOCX fájlokat kizárólag Worddel szerkesztettem. És a DOCX állandóan szétesett, nem maradt semmi korábban elkészített anyag a helyén, a Word minden egyes átlapozásnál újratördelte. Ezért feladtam, és elfogadtattam a kiadóval, hogy ODT-ben és PDF-ben kapják majd meg az anyagot.

    A kéziratodnál használsz automatizált fejlécet-láblécet, tartalomjegyzéket, stílusparciálást, kereszthivatkozást, dinamikus tartalomlinkelést, egyéni szövegdobozt, automatizált tartalom- és ábrajegyzéket és makrókat? Mert ez csak pár dolog, amit mi vagy az ügyfeleink használnak és nem teljes értékűek OpenOffice alapon.

    Természetesen stílusokkal dolgozom. Természetesen kismillió kereszthivatkozás van a szövegben, amelyek ábrákra, fejezetcímekre, oldalakra stb. mutatnak, végig a 435 oldalon. Természetesen minden fő fejezetnek saját élőfeje van, ami a fejezetcímet tartalmazza az egyik oldalon, a másikon a könyvcímet. Persze élőláb is van az oldalszámozáshoz. A tartalomjegyzéket a címsor stílusok felhasználásával a program dobja össze a doksi végén, mert én olyan öreg vagyok, hogy azt szeretem, ha a végén van a tartalomjegyzék. Én még ezt tanultam az oskolában.

    Szövegdobozokat is nagy számban alkalmazok. Makrókat ugyan nem használtam, de csak azért, mert ezúttal nem volt szükségem rá. Amikor kellett valami egyéb munkámhoz, akkor rögzítettem vagy írtam magamnak egy újat, ahogy az élet hozta. Szóval ezt is tudja, sőt igen jól tudja az LO Writer.

    Nekem momentán elegendő a beleépített LO Basic a makrózáshoz, de barátaim, kollégáim Python, JavaScript és BeanShell makrókat is fejlesztgetnek. Én azonban nem voltam/vagyok/leszek programozó, elég a Basic. Annó jó volt a WordBasic is a korai Word kiadásokban (még könyvet is írtam róla, ami a ComputerBooks-nál jelent meg), de ha kell, valamennyire a mai MS Office csomagok VBA-jával is elboldogulok. Nem is rosszul, bár programozni csak pillanatnyi anyagi kényszerből kezdtem. Be is fejeztem, nem nekem való.

    Ami pedig a support költségét illeti, valamit alaposan félreértesz. A Wordhöz tartozó támogatás sem ingyenes. Kifizetted, amikor megvásároltad. Szóval miért is várnál egy ingyenes támogatást.

    A nyíltforrású office csomagok olcsóbbak (lás a Multiráció MagyarOffice, később EuroOffice csomagjai), és ezeknél - ha megveszed és nem csak ingyen letöltöd, mert az alapváltozat ott is letölthető az extrái nélkül - az előfizetés/vásárlás fejében telepítési és egyéb segítséget kérhetsz a szerződés értelmében.

    Az előző írásomban említett cégek pedig egyszerűen azt kínálják, hogy a választott OOo, LO vagy egyéb nyíltforrású office csomagok használatát üzleti és nem karitatív alapon segítik.

    Figyelembe véve a doktori titulusodat, tudnod kell, mi az a ceteris paribus összehasonlítás, így ezt nem fejteném ki jobban.
    Igen sok munkámba került - ráadásul egy korábbi főnököm elvárása volt állásom megtartása fejében - a doktori cím, ami ma már a nevem hivatalos része. Ezen poénkodni khm. tiszteletlenség. És még enyhén fogalmaztam. Mellesleg 4 évig latint is tanultam a gimiben, és az országos latin tanulmányi versenyen harmadikos gimnazistaként az első 30-ban voltam. Úgy hogy félidőben beadtam, mert a további finomítgatás helyett siettem le Csepelre evezni a barátaimmal.

    sszességében akkor is az MS Office tartja mind a mennyiségi, mint a minőségi nívót
    Kac kac

    az, hogy valaki a világ 65-70%-hoz hasonlóan a Microsoft szoftverek mellett teszi le a voksát, még nem indok arra, hogy bevonjuk egy náci párhuzamba.
    Lassan még rasszista, homofób, antiszemita is leszek?
    Jé, nem is gondoltam volna.

    Vajon emlékszel-e még, hogy volt idő, amikor a böngészőpiacot 90% körüli arányban az Internet Explorer uralta. De csak azért, mert ez volt az arány, nem jelentette, hogy jó volt. Ha az lett volna és az maradt volna, ma nem zuttyant volna vissza 50% alá. Szóval hasznosak a számok, csakhogy bármit bele lehet magyarázni. Sajnos.

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz #64791808 #56 üzenetére

    Kedves Cerebellum!

    Pár percig morfondíroztam, hogy válaszoljak-e - nem nekem címzett - leveledre, de végül mégis kénytelen vagyok alábbi soraidat kiigazítani. Írod:
    Corporate környezetben SENKI nem használ ingyenes Office-alternatívákat, mert nem ütik meg a szintet, nincs support sem. Nekik kellene az MS office-szal OpenOffice-formátumokat használni? Az ipar a csúnya Microsoft termékét preferálja, és ez a nagyobb tudású, profibb szoftver, tehát ennek a fájlformátuma érdekes. Ha ezt nem tudja jól kezelni a LibreOffice, akkor a vállalati felhasználóknak eleve nem alternatíva, és a magánszemélyek számára is kevéssé. Ugyanis nem a befőtt teszi el a nagymamát. Amiket leírtam, azok tények.

    Vegyük sorra: az IBM és a Novell neve talán ismerős lehet. A Novell már évekkel ezelőtt indított egy áttérési projektet: Windows helyett Linux és MS Office helyett OpenOffice.org, illetve újabban LibreOffice (is). Az IBM OpenOffice.org alapon kidolgozta(tta) Lotus Symphony csomagját, amelynek 3.0 kiadása INGYENESEN magyar nyelven is letölthető. Nem csak kínálják, használják is, még ha nem is kizárólagosan. Szóval két SENKI cég a Te megfogalmazásod szerint.

    Ami a "nincs support sem" megjegyzésedet illeti: Az említett két cégen és partnerein túl a Multiráció, az ULX Kft. és ha megkapirgáljuk, vagy egy tucatnyi további cég vállalja a nyílt forrású irodai csomagok teljes körű támogatását. Ezek is tények.

    Írod, hogy "mert nem ütik meg a szintet". Milyen szintet? Most fejeztem be egy kéziratot - Szövegszerkesztési (alap)ismeretek címmel - ami már csak a lektorálásra vár, és megy is a kiadóhoz, ahonnan alapvetően elektronikus formában kerek 1000 forintokért lesz megvásárolható és letölthető. Amikor elkezdtem, az első 100 oldalban volt 98 ábra (kb 130 képfájlból összemontázsolva), a Word 2010 jóízűen belehalt, az írásképe rendszeresen szétesett, és a .docx változat 26 MB volt a merevlemezemen. Áttettem hát Writerrel ODT-be. Ugyanaz az anyag ugyanazokkal a képekkel 13 MB, és most, amikor készen lettem vele, 435 oldalon >800 ábra (>1400 forrásként használt képfájl), és együtt 52 MB .ODT fájlban.

    Csak érdekességképpen jelzem, hogy 136 MB-ot foglalnak el a külön is archivált képfájlok.

    A végeredményt a napokban nyomtattam ki, NEM dobta szét magát, mint a Wordben. Szóval nem feltétlenül a program, hanem esetleg a felhasználó, aki alkalmatlan, vagy aki nem tanította meg, mi mire való és mire nem.

    Ma valóban a Word .DOC és .DOCX formátuma a legelterjedtebb, de hogy a legjobb lenne...
    Eszembe jut erről a felvetésről, hogy ha 20 millió döglégy mondja, hogy a lószar jó, attól a véleményüket valahogy még nem teszem magamévá. Az .ODT előbb lett hivatalos szabvány, tehát a Microsoftnak is tennie kellene valamit ez ügyben, de ez már egy másik, sokszor lejátszott vita.

    Ami pedig az ipart jellemzi, az az, hogy előbb-utóbb minden a maga helyére kerül. Ha az irodák jelentős részében feleslegesek az MS Word extrái, akkor jó eséllyel előbb-utóbb egy vezetőben is felvetődik a csere szükségessége, egy olcsóbb vagy ingyenes megoldásra. Ha megnézed az IT-Cafe korábbi témáit, találni fogsz pár olyat, ami ezekkel (is) foglalkozik.

    Mára ennyi. Üdv.

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz Nagy Gábor #26 üzenetére

    Ha már szerkeszteni nem tudom, mert pár másodperccel kifutottam az időkeretből, akkor hozzászólok.

    Az előző levelemben megadott címen ínycsiklandó leírást találni, de momentán egyetlen letöltési vagy kontakt címet sem. Ha megtalálom a terméket vagy az alkotóit, közreadom az eredményt.

    Találtam még egy általános címkenyomtató sablont hirdető oldalt, de ott sincs letölthető fájl.
    Egyelőre.

  • Nagy Gábor

    tag

    válasz ViZion #3 üzenetére

    Kedves ViZion!

    Írod: ...calc-ból etikettre hogy a viharba lehet nyomtatni? Illetve Writer-ből akartam, mint M$-office-ban, de nem akarja...

    Remek sablonokat lehet letölteni az OOo/LO pároshoz, amelyek között címkenyomtató is van. Például ez:
    [link]

    Ha alaposabban körülnézel, jó eséllyel továbbiakat is találsz, vagy ha nem pontos a méret, akkor testre szabhatod.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés