2. Fórumok
  3. Okostelefonok
  4. Huawei P9 Plus - nyomós ok
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #95 MaCS_70 félisten G4bi89 #89
    Új Válasz #95
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    MaCS_70

    félisten

    válasz G4bi89 #89 üzenetére

    A Note4-emen Qi-töltést használok. Nem melegebb tőle a telefon, mint a sima USB-s töltéstől (a tekercs ugyan hőt generál, viszont kisebb a töltőáram), és jóval kevésbé meleg, mint gyorstöltésnél.

    MaCS

  • #94 MaCS_70 félisten vicze #87
    Új Válasz #94
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    MaCS_70

    félisten

    válasz vicze #87 üzenetére

    Az én forrásom, aki tollaival időnként ékeskedem, igencsak naprakész a témában -- valamelyik komolyabb akkumulátorkutató projektben dolgozik. A lítiumion/polimer akkukat egyébként nagyon nem szereti, de vagy másfél évtizedig azok töltésének a fejlesztésén dolgozott, és szerinte igazából nincs fejlődés körülöttük, legfeljebb finomítgatások és a töltési algoritmusok reszelgetése.
    Az, hogy egy cella mekkora feszültséget bír, meglehetősen konstans, a fizika és a kémia szab neki határokat. Egy adott cellát tehát nem tudsz tetszőlegesen gyorsan feltölteni, ha viszont kicsi cellát használsz, akkor gyorsan megy a dolog. Ez a trükk: sok kis cella párhuzamosan kötve, így a feszültség maradhat a celláknak tetsző, viszont a párhuzamos kötés miatt baromi sok amper mehet -- és kell, hogy menjen.
    Ahhoz viszont, hogy a töltőelektronika sok ampert tudjon a cellák felé indítani, teljesítményre van szüksége, az ő tápellátását biztosító vezeték viszont vékony, tehát ott nem jöhet sok amper -- ezért nyomják fel a feszültséget 5-9-20 voltokra, amely feszültség azonban a töltést látja el kakaóval, de sosem érheti el az egyes cellákat.
    A QC3 elvben abban nagyon jó, hogy baromi ügyesen egyensúlyoz az egyes cellák között, mindegyikhez a szerinte pont megfelelő feszültsége/áramot juttatva.
    A gond az, hogy a teljes akkupakk teljesítményfelvétele így megnőtt, a hűtés viszont nem lett arányosan jobb, hiszen a cellák egymást melegítik, ugyanakkor borzasztóan megviseli őket a meleg.
    Ráadásul a gyártók érdekei pont ellentétesek a miénkkel: ha rá tudják írni az akkura/telefonra, hogy egy töltéssel milyen baromi sokat megy, azzal az eladható. Az, hogy a cellák hamar, a garanciaidő után lehetőleg azonnal kipurcannak, megint csak a gyártónak jó, tehát duplán érdekelt a túltöltésben.

    MaCS

  • #80 MaCS_70 félisten vicze #70
    Új Válasz #80
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    MaCS_70

    félisten

    válasz vicze #70 üzenetére

    A gyorstöltés (illetve a C-érték) minden akkutechnológiánál megosztó kérdés, a lítiumos akkuk meg különösen érzékenyek rá.

    Bár nem vagyok mérnök, de ebben a kérdésben valamennyire otthon kell lennem, különös tekintettel az akkuk várható élettartamára.
    A gyorstöltésnél az akkun mért kapocsfeszültség nem változik (4,2 volt fölé nemigen szabadna felmennie, még ha egyes gyártók már 4,3 volt fölé is engedik), jellemzően a töltőelektronika kap nagyobb feszültséget, mondjuk 9 voltot a tápegységtől, amiből nagyobb *áramot* tud "áttolni" az akkumulátoron. Ez a lítiumakkuknak elég nagy megterhelés, fokozott a hőképződés, repedezik az akku anyaga. Nem véletlen, hogy a 75%-os töltöttségi szint körül vissza is állítják a hagyományos karakterisztikát. Bár általános szabály nincs rá, a tapasztalatok szerint egy "gyors" ciklus kb. kétszeresen veszi igénybe az akkut, tehát ha mindig gyorstöltéssel töltjük, az nagyjából megfelezi az akku élettartamát -- ami egyébként számos más tényezőtől is függ.

    MaCS

  • #55 MaCS_70 félisten
    Új Válasz #55
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    MaCS_70

    félisten

    Egy rövid megjegyzés az egyébként szerintem nagyon jó cikkhez. Nem kötözködésnek szánom, hanem azt szeretném, hogy különösen ezen a színvonalon ne legyenek félreértések.

    Mondat a tesztből:
    "A navigáláshoz a földi antennák és routerek jelei mellett a GPS és GLONASS műholdcsoportok is segítséget nyújtanak, a pozíciószerzés villámgyors. "

    A GPS annyit tesz, mint Global Positioning System, ami egy szolgáltatási tartalmat, nem pedig egy adott rendszert takar.

    Ennek volt az első, általunk is használható verziója a Navstar (NAVigation System using Timing And Ranging).
    Tudtommal még két működő rendszer van, az orosz Glonass és a kínai Beidou.

    Előkészítés alatt áll még az európai Galileo, illetve egy japán (QZSS) és egy indiai (IRNNS) rendszer, ha minden igaz, bár ezekben már nem vagyok biztos, de ezek egyaránt GPS-rendszerek szeretnének lenni.

    MaCS

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés