- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Milyen okostelefont vegyek?
- Középkategóriást mutatott be újra az Oppo
- VoLTE/VoWiFi
- Redmi Note 13 4G
- Fotók, videók mobillal
- One mobilszolgáltatások
- Felújított okostelefonokat kínál a Rejoy
- Csíkszélességben verné az Exynos 2600 a Snapdragon 8 Elite 2-t
Aktív témák
-
Den
veterán
''tudomány a valóság idelizálása''
Ezt arra értette, hogy a tudománny egy egy jelenséggel kiragadottan fglalkozik, egy elvont modelt alkot, amiket álltalában egy ideális esetre vonatkoztat.
Pl a gyorsulás fizikai képlete leírja a gyorsulás összefüggéseit _elméletben_. A valóságban ezzel _önmagában_ nem lehet egy konkrét test gyorsulását leírni, mert még van súrlódás, légellenállás... -
Den
veterán
Kritikai hozzáállás: Nincsen vele semmi gond, ha az ember_pontosan_ismeri_azt amivel szemben kritikát fogalmaz meg. Te viszont nem ismered a tényeket, feltettem a kérdést, hogy szerinted hány idegsejt kell a szag alapján tájékozódáshoz, és a szúnyognak vajon hány idegsejtje van. Választ nem kaptam, sejtésem szerint nem tudod a választ. Akkor viszont nem értem, miért állítod olyan határozottan amit állítasz.
Még lenne ezer érv, de részemről szúnyog téma lezárva, mert ez már csak meddő vita.
Denikennel odáig nincs gond, hogy miért ne létezhetene más civilizáció az univerzumban. Én is annak a híve vagyok, hogy létezhet, méghozzá rengeteg idegen civilizáció.
A következő kérdés viszont már nem az igazi. Miért ne jöhetnének ide? Már miért jönnének ide? Kőkupacot építeni??? Ekkora energiát beleölni hogy egy idegen bolygón egy elmaradott civilizációnak kőpiramist építsenek?
Minden lehet, csak semmi nem bizonyítja. Az viszont a történelem ismeretében, nagyon valószínű, hogy egy uralkodó vagy vallási vezető egy munumentális építményt építtet. Kérdéswképes e az ember egy ilyet megépíteni,? A válasz: megfelelő eszközökkel igen. Képes az ember ilyen eszközöket késziteni? Igen.
Akkor minek ide az ufók? Csak azért mert lehetséges. Hát igen. Végülis kis valószínűséggel akár az is lehetséges hogy egy földrengéstől a kövek úgy esnek egymásra hogy piramist kapunk, csak hát ennek elképesztően kicsi az eséje. -
guest
veterán
''Ha mindig csak azt gondolnam el, amit mar bizonyitott valaki, akkor egy lexikont olvasnek.'' Azert ahhoz, hogy az egy elmelet hiten van gyakorlaton alapszik semm koze az idezett mondathoz.
Belenyugvas: azok akik belenyugodtak, sosem alkottak es meg sem jelentek, nemhogy eltuntek a sullyesztoben. EGYETLEN kutato sem nyugszik bele, kulonben nem lenne kutato.
Daniken: nem tudom mennyi Danikent lattal/olvastal... Pontosan az elso logikat hasznalja. Az egyik kedvencem, az egyik legomorebb volt: del-Amerikai fensik, bazi nagy ko. Korulnez ... ''fak nincsenek'' ... ''arviz nem lehetett'' (azert van fantaziaja, hogy ilyen egyaltalan beugrik neki) ''tehat UFO-k!'' :))
Egy masik kedvencem az az egyik maja templom dombormuve amin egy idian a hatan fekszik. Termeszetesen mi mas is lehetne, mint egy urhajos. Pedig eleg, ha csak setal egy par percet, hogy megtegye azt a frenetikus felfedezest ami egesz Kozep-Amerikara igaz: mindenhol megvannak az aldozati szobrok amelyeknel egy fekvo ember tartja a talat. NO de ehhez mar a napellenzot is fel kellene hajtani... (Egyebkent szerintem a megelhetes vezerli ot.)
Akdemikusok: valoban sok ilyen kutato van, minden teruleten, ez emberi tulajdonsag sajnos. (Ha elmesz egy gyarba, ott is talalkozol ezzel a szemlelettel...). Viszont messze nem igaz, hogy mindenki vagy akar a tobbseg ilyen. Mar csak azert is mert, mindig is tobben vannak a fiatalabbak akik szeretnenek vmi ujat csinalni, alkotni. -
McJames
senior tag
james #148:
''...Szóval adva van egy megtermékenyített pete és elkezd osztódni. Honnan tudják az egyes sejtek, hogy hová kell térbelileg strukturálódniuk...''
Az osztódás kezdetén nem kell ''tudniuk''. A legtökéletesebb térkihasználása - 3D-ben, eddigi ismereteink szerint - a gömbnek van. A kémiai szerkezet miatt is ez irányba konvergál a kevéssé szervezett biológiai lény. Ezt követően a bonyolultabb (szöveti, szervi) differenciálódás már más törvények és módusok alapján történik.
''...A kéz ujjairól, ha legyalulják az ujjlenyomatot, képes ugyanúgy visszanőni egy idő után. Honnan tudják a bőrsejtek hol kell vastagabbra nőniük, és pont ugyanoda?...''
Az ujjlenyomatot az irha aljában, ún. bőrlécek adják. Ha ezt is ''legyalulják'', akkor az ujjlenyomat örökre elvész. Ha nem, akkor ez alapján, illetve a genetikai állományban tárolt információ alapján történik meg a ''helyreállítás''.
''...Mért vannak súlyos pszichoszomatikus betegségek, azaz mért hat a tudat a testre?...'' Mert a szervezet ''egy rendszer'', és a rendszer elemei összefüggenek és hatnak egymásra. Mellesleg bizonyos mértékig ezen folyamatok is szabályozhatók akaratlagosan, tanulhatóan. Lásd pl. jóga, relaxáció, stb.
A telepátiáról. Az élőlények felépítéséről, működéséről, de a környezetről is az eddigi vizsgálati módszerek alapján - én úgy fogalmaznék, hogy - kiragadott ismeretekkel rendelkeztünk jobbára. A meglévő ismeretek összevetése, asszociációja részlegesen történt meg, illetve jelenleg is folyik. Az ún. fehér foltokat a kutatók egyszerűen ''átlépték'' vagy ''félretették''. Ennek oka egyrészt a tudományszemlélet (főleg a keresztény szellemiség konzervativizmusa miatt: társadalom, de ez egyes kutatók ''lelkiismerete'' sem engedte/fogadta volna be) nem tette lehetővé azt, hogy az emberi lényt nem mint ''kiválasztott'' lényt, hanem tényleg mint élőlényt vizsgálják. Másrészt vizsgálati módszer sem állt/áll?? még rendelkezésre.
Jelenleg tudják/tudni vélik?, hogy az élőlények tér- és környezetérzékelése sokkal bonyolultabban működhet, mint azt eddig megismerhettük. Pl. a ritkább telepátiát vagy a sokakban meglévő közelség-érzetet sem tudjuk magyarázni, tudomásom szerint ezért ezt is a ''6. érzék''-hez csoportosították. Az agy, mint az idegi működés, vezérlés ''központja'', egyes részeinek élettani szerepe mérhető, felmérhető volt - szegény macskák, nagyon sokat segítettek nekünk embereknek -, de pl. esetlegesen az agy (egésze vagy részei) pl. mint érzékszerv(ek) szerepe még nem ismert. -
guest
veterán
Azert erdekes lett volna, ha nem ismerik a gorgot, mivel fejlett harci szekerekkel is rendelkeztek...
A piramis epitesere mar rengeteg mukodo modszert talaltak. Olyanokat is amivel hatarozottan a torteneszek altal mondott hataridon belul is fel lehetett epiteni oket. Eleg, ha csak surubben nezel NatGeo vagy Spektrum tipusu adokat es latni fogsz egy parat. Ez az egesz piramisosdi kezd olyan lenni, mintha jonne valaki, hogy nem tudjuk megmagyarazni a villamot ezert az csak egy isten haragja lehet...
Szunyoghoz meg egy apro hozzafuzni valo: erdemes lenne utannaolvasnod neuronhalo ugyben. Nehany sejttel marha bonyolult dolgokat is lehet csinalni. Ezt ertsed ugy, hogy 2-10 koruli darabszammal. Ha a szunyognak ''csak'' 1 millio neuronja van (ami nekem nagyon also becslesnek tunik, de errol egy bioszost kellene inkabb megkerdezni) akkor is csillagaszati a lehetosegek szama. Es ugyebar ott van neki az altalad is emlitett ido ami alatt evolvalodhatott. -
rog
addikt
ez jó ez tetszik
utoljára a robbanómotoroknál jártam itt. most csak úgy beleolvastam, nem is tartozik igazán ide amit írok.
de láttam egy filmet a hangyákról. abban volt hogy a hangya önmagában nem túl inteligens (inkább mint egy gép vagy ilyesmi, 2-3 programmal).
de ha együtt van 5000 hangya, akkor -ezek az egyszerü programú gépek-, ha együttmüködnek igyazán bonyolult feladatokat is meg tudnak oldani (olyanokat amikröl nem is tudnak hogy épp csinálják :) )
érdekes nem :) -
Den
veterán
A piramis építésbe nem megyek bele (nagyon), mert csak a hasonlat kedvéért hoztam föl, de miért ne ismerhették volna a görgőt, és az emelőt, vagy akár a csigasort? Mindig abszurd számomra hogy adott egy iszonyat emberi teljesítmény és a ''tudósok'' csak állnak és azon tanakodnakhogy hogy lehetett azt olyan primitív eszközökkel megcsinálni. Erre óriási szellemi befektetéssel mindenféle ravasz trükköket találnak ki, ugyanakkor nem feltételezik hogy ugyanazzal a szellemi munkával esetleg hatékonyabb eszközöket is kitalálhattak 5 ezer éve. Végülis mi kétezer év alatt eljutottunk a lovaskordétól az űrhajóig. Az ember anatómiailag minimum 50 ezer éve változatlan, miért ne juthatott volna el 45 ezer év alatt egy egszerü csigás daruig.
Na mind1 ez mellékvágány.
A szúnyogról utoljára. Az hogy nagyon kicsi az nem objektív fogalom. Miért egy idegsejt mekkora? És egy szúnyognyi térfogatban hány idsegsejt fér el? És hány idegsejtből lehet alakfelismerésre alkalmas struktúrát létrehozni? És hány idegsejtje van a szúnyognak?
Az a legnagyobb gond hogy feltételezéseid hiten alapulnak, olyan amit írsz mint amikor valaki egy létező dologról bebizonyítja hogy az valójában nem létezhet, erre hoztam a piramist példának. Itt is, adott a szúnyog, ami szemmel láthatólag nagyon jól eléldegél a melegvérű állatok vérének szivogatásával, a kutatások azt mutatják hogy a szeme nem csak dísznek van hanem lát is vele, és van egy szaglószerve ami szintén segíti a tájékozódásban. Józan paraszti ésszel levonható a következtetés hogy ezekkel az érzékszervekkel, némi ideg ''rendszer'' segítségével, megtalálható egy melegvérű élőlény. Ebből adódik a logikus következtetés hogy ezexerint a szúnyog rendelkezik ezzel az idegrendszerrel.
Te ellenben azt mondod hogy, á, az lehetetlen hogy egy ilyen kicsi élőlény ilyen adottságokkal rendelkezzen, anélkül hogy az idegsetekről és álltalában az idegrendszer működéséről konkrét ismereted lenne
Vannak kutatók akik bio számítógép kifejlesztésén dolgoznak, amik idegsejtekkel működnek. Nemrég az egyik csapatnak sikerült egy olyan ''biocsipet'' készíteni ami 2 azaz kettő darab pióca idegsejtet tartalmazott, és ez a ''csip'' képes volt egyjegyű számok összeadására! Két darab idegsejt mindössze! Szóval erősen alábecsülöd az élő szervezetek képességeit, a neuronok nem tranzisztorok, jóval magasabb szintű képességekkel rendelkeznek. -
Den
veterán
Namost akkor ha a méhnek van alakfelismerő képessége, akkor a szúnyognak miért nem lehet?
A méhnek annyira jó a memóriája, hogy miután visszamegy a kaptárba, egyfajta táncal megmutatja a többi méhnek hogy pontosan merre van ahol nektárt talált!
Ne felejtsd el hogy az élő szervezetek nem digitálisan, hanem analóg módon működnek, ezért sokkal egyszerűb, kevesebb ''alkatrészből'' álló szerkezet is igen komoly teljesítményre képes.
A szúnyog egyébként infrában lát, és ha láttál már hőkamerás képet akkor tudod hogy még a hagyományos képeknél is könnyebben felismerhetők rajta a melegfvérű élőlények. Az infra tartomány megoldja az általad hiányolt zavaró tényező szűrést is mivel az alacsony frekvencia miatt kisebb a kép információ tartalma (nincsenek pl színek), a világ meleg és hideg ''árnyalataiban'' jelenik meg.
Bio érzékelés? Hát ennek több módja van egy élőlény rengeteg ''bio'' információt sugároz.
Pl. zajokat kelt és bocsájt ki, szagokat és más vegyi anyagokat, különböző hullámhosszú fényt bocsájt ki és ver vissza. Ezenkívül befolyásolja a a mágneses teret. Ezek közül bármelyik kettő érzékelésével elég pontosan meg lehet találni egy konkrét élőlényt. Hárommal meg... -
Den
veterán
Azt a szoftvert írd meg de ne csak a szagra keressen, hanem lásson is az a szúnyog merthogy van neki szeme is. Nem kell túlbonyolítani a dolgot, elég ha a világos környeztben a nagy összefüggő sötétebb foltok felé repül, nagy valószínűséggel azok élőlények. Egyébként a lényeg hogy az algoritmusoknak megfelelő prioritást adj, tehát megfelelő legyen a folt fele repülés, és a szag fele repülés öszhangja. Azért ez a két autómatizmus elég jó túlélést biztosít a szunyognak. Az hogy ki tudunk találni hatékonyabb módszert az nem jelenti hogy egy kevésbé hatékony biztos kiszelektálódik. Pl a medvének mennyivel könnyebb lene vadásznia ha lenne szárnya és tudna repülni. Nincs neki, mégis eléldegél mert azok a képességei elegendőek amik vannak.
Az élő szervezet sugárzását el tudom képzelni, sőtt bizonyos sugárzását ki tudjuk mutatni és mérni. És végülis a szúnyog is érzékelheti ezt, csak nem értem hogy egyfelől olyan csodálatos tulajdonságot tulajdonítasz neki hogy érzékel, és tájékozódik egy olyan titokzatos sugárzás alapján amit mi a csoda gépeinkel, és inteligenciákkal képtelenek vagyunk mérni, ügyanakkor képtelennek tartod egy olyan hétköznapi dologra, mint látás és szaglás segítségével megtalálni az élelemforrást.
Egyébként azt az algoritmust már csak azért is érdemes megírni, mert ha ráérzel a dologra ebből jól meg is élhetsz, ez ugyanis a robotika új iránya, az eddigi bonyolult vezérlőrenszerek, helyett a rovarok egyswzerű néhány elv alapján szerveződő vezérlését fejleszik.
Ha mindenáron valamilyen mezőt akarsz találni tájékozódásra akkor ott a föld mágneses mezeje, a cápák pl bizonyítottan érzékelik a Lorenzíni ampulla nevü szervükkel.
Ja és elefelejted hogy a bolha is lát. Tudod, nagy sötét folt, hopp... -
guest
veterán
Miert kellene izotop ??? Nem kellene tulzasokba esni. Meg egyszer sem neztel szunyogot mondjuk egy szobaban amint becserkesz teged ? De az is eleg, ha nehany masodpercig nyomon tudsz kovetni egy szubyogot, hogy lasd az imbolygo mozgasat...
Amugy nincs szukseg semmilyen matrixokra sem. A termeszet sokkal egyszerubben tud mukodni... Szagloszerv erzekeny vmire, ahogy erosodik egyre nagyobb hatast valt ki a szunyogbol. Infra erzekeles: ha a latokoreben van 25-35 fok koruli folt akkor az tovabbi ingert valt ki. Marha egyszeru szimulalni egy programmal az egeszet. Ha lenne 'szagdetektorunk' akkor egy nagyon egyszeru elektronikus aramkorral is lehetne szimulalni. A szunyog egy gep ...
''A folyamatoknak ezt a mese'be illo'' sza'ma't e's sokfe'lese'ge't puszta'n a sejtek e's szervek fizioke'miai kommunika'cio'ja nem tudna' o''sszehangolni....'' Ki mondta, hogy a labadban vegbemeno vegyi ciklusoknak barmi koze is lenne a kezedben vegbemenohoz ??? A sejtek pedig kolcsonhatnak : 1) a szomszedos sejtekkel 2) a kornyezeteben elofordulo vegyi anyagokkal. Mar nehany sejtes szimulaciokkal is igeny bonyolult dolgokat lehet csinalni. A sejtek szamaval pedig nemlinearisan novekszik a lehetosegek szama. Ha a sejtek szamat tekintjuk akkor sokkal inkabb a rossz hatasfokrol es a kaoszrol beszelhetnenk. Egyebkent az idezett mondat elmegy egy parlamenti felszolalasban, de egy uj tudomanyag bevezetesehez csak ures szavak.
''alapja'n. Ez ugyan te'nylegesen mu''ko''dne, de biztos nem lenne olyan hate'kony, mint egy bioenergia mezo'' e'rze'kelo''s.'' Hogyan akarsz osszehasonlitani egy meg nem irt programot egy hipotetikus mezot erzekelo hipotetikus szervvel ??? Raadasul biztos is vagy benne...
Fuggoleges ellipszoid: A termeszetben gyakran lehet megfigyelni mindenfele formaciokat. Ezeket bio energiaval magyarazni mar csak azert is badarsag lenne, mert meg ha el is fogadjuk, hogy van, meg nem tudjuk valoban megmagyarazni vele. Egyebkent az ilyen dolgok jelentos reszet (amivel mar foglalkoztak) mar egesz jol leirtak nagyon egyszeru alapelvekkel...
Azert, ha meg lehet vmit magyarazni egyszeru elvekkel (''ehes vagyok'') vagy a fent vazolt hipotetikus mezok ismeretlen mukodesi elveit sejtve (es feltetelezve, hogy biztos megmagyarazza, ha mar van), akkor en inkabb az elobbit valasztom. -
Den
veterán
Részben meg is adod a választ a felvetett problémára : ''Amennyire én tudom a rovarok csak egy szagmintára szoktak érzékenyek lenni, nem úgy mint pl. a kutyák akik hosszú évekre is archiválják ''. Erről van szó, a szúnyog szag receptorai csak bizonyos vegyi anyagra érzékenyek, nem szagok ezreire mint a kutya, ezért nics is mit elemeznie, mert a többit egyszerűen_nem_érzékeli_. Ezért finnyás bizonyos emberekre, mert verejtékük kevesebb ilyen anyagot tartalmaz.
Azt nem értem miért ragaszkodsz ahoz hogy nem sikerült még szag segítségével szúnyog ellen védekezni? Minden valamirevaló túrázó hátizsákjában ott figyel a jó kis szúnyogriasztó kenőcs, sőtt szokás erdőbe menés előtt polibét bevenni, ugyanis a kullancs nagyon nem csípi a szagát.
Irányt sem kell érzékelnie repül amerre a szagot érzi. Én még nem láttam szúnyogot nyílegyenesen emberre rárepülni, általában körbe körbe röpködve egyre közelebb megy, végül leszáll egy helyen, de sokszor nem csíp rögtön van hogy felszáll és jobb helyet keres. Tehát nincs semmi gps, elemzés számítás egyszerű próbálgatás van, mindíg a nagyobb koncentráció irányába, ha csökken irányt változtat.
Egyébként lebecsülöd a légmozgás sebességét és a szagok terjedését, ezért furcsa számodra a bolha ''működése'' is. Gondolj bele mikor anyukád belé a szobába a frissen sült sütivel, mennyi idő kell míg megérzed az illatát És asszem minden különösebb számítás és elemzés nélkül tudod honnan jön az illat. :)
Azt végképp nem értem hogy számodra miért logikusabb egy jelenséget nem mért, nem tapasztalt, nem bizonyított dologgal magyarázni, mint bizonyított, jól ismert, a jelenséget egyébként tökéletesen magyarázó folyamatokkal. -
Den
veterán
Ezt a szúnyog dolgot túlbonyolítod. Tipikusan emberfejjel gondolod a probléma megoldását.
A természet egyszerűbben ''gondolkodik''. Szúnyog egy primitív egyszerű autómata, amit az evolúció arra optimalizált hogy az élelemforrást megtalálja. Van neki egy szaglószerve, amin kémiai receprorok vannak. Ezek bizonyos kémiai anyagok hatására kiváltanak egy ingert amitől a szúnyog abba az irányba repül ahol nagyobb ennek a kémiai anyagnak a koncentrációja. Nem analizál, nem gondolkodik, egyszerű reflex az egész. -
guest
veterán
Kedves james!
Az egyáltalán nem kérdés, hogy lehetnek-e olyan fizikai kölcsönhatások, amelyeket még nem fedeztünk fel. A fizikusok döntő többsége határozottan ezt sejti. Ámde ez a tudományban NEM JELENT felhatalmazást arra nézve, hogy olyasmit is új kölcsönhatással magyarázzunk, amit tökéletesen meg lehet magyarázni a már ismertekkel is. A tudomány logikája szerint csakis akkor engedhető meg az új kölcsönhatással való magyarázat, ha ezt MUSZÁJ vagyunk megtenni, mert a régiekkel semmi képpen sem megy. (Éppen ez fogja bizonyítani az új kölcsönhatás létezését.)
A szúnyogok a látásuk (infrába hajlik) mellett a hallásukat (ultrahang) és főleg a szaglásukat használják tájékozódásra. A melegvérű állatokat is főleg a szaguk alapján találják meg. A melegvérű állatok szagát döntően a verejték szabja meg, a verejték pedig nem más, mint a vér alakos testeitől megtisztított VÉRszűrlet!Egyáltalán nem meglepő hát, hogy a szagok alapján a szúnyog jól meg tudja saccolni, hogy kinek a vére fog majd ízleni neki...
A szúnyogok riasztására, illetve csapdába ejtésére is főleg ultrahangot, illetve speciális illat anyagokat (kenőcsöket) használnak.
Egely Wheel:
Félreértetted, amit írtam (''tényleg meg tudja forgatni a kereket és pont úgy, ahogy te is írtad, azaz a kéz csak passzív módon vesz részt benne''), ugyanis én egyáltalán NEM azt állítottam, hogy a kéz passzív módon venne részt a forgatásban. Csupán arra utaltam, hogy nem a motor, hanem a kormánykerék szerepét játsza, minthogy nem létrehoznia kell az örvényeket, hanem elég csak irányítania azokat. Hiszen légörvények szinte mindenütt vannak a levegőben (ha elég nagy a rendelkezésre álló térfogat), csak nem látjuk őket a levegő átlátszóságából kifolyólag. -
guest
veterán
Kedves james!
Mint már írtam, az Egely-Wheel-t a légáramlás hajtja. Ez a lényeg. Ha a légáramlást kizárjuk, akkor nem forog. Ha viszont megengedjük, akkor forog, és a légáramlás függvényében érdekes mozgásokat produkál. Maga a légáramlás ilyen. Ti. a légáramlás általában turbulens. (Gondolkodtál-e már azon, hogy ha egy ház ugyanazon kettő, ráadásul egymás melletti ablakát kinyitjuk, akkor vajon miért keletkezhet bent huzat? Miért jó a szélnek bejönni az egyik ablakon, ha egyszer a másikon meg kimegy?)
A légáramlást nagyon sokminden képes befolyásolni. Kezdve a geometriai helyzettel, folytatva a levegő sűrűségével, hőmérsékletével, páratartalmával, nyomás és sebességeloszlásával, stb. Egyébként volt szerencsém az Egely-Wheel-hez, és a forgolódása meleg vasaló mellett, meg anélkül is bekövetkezik, ha hagyjuk áramlani a levegőt körülötte.
2 megjegyzést hadd tegyek:
- NEM arról van szó, hogy a kéz által generált légáramlás hajtaná a kereket, hanem arról, hogy a turbulens légmozgás során fellépő örvényeket csak mintegy irányíthatjuk a kezünkkel. Ezzel kapcsolatban egyedül az jelenti a nehézséget, hogy nem látjuk magát a légáramlást, és így érzésből, vakon kell cselekednünk. DE: ha ügyesen füstöt juttatsz a kerék és a kéz környezetébe, akkor esetleg megfigyelheted az áramlatokat és az összefüggésüket a kerék mozgásával, valamint a kezed helyzetével, stb.
- Még a nagyon enyhe légáramlatban is relatíve NAGY sebességgel megy a levegő. Egy nagyon könnyű test könnyen felveheti ezt a sebességet, ha a számunkra szokásos fajsúlyosabbak nem is. -
guest
veterán
Gömbvillámhoz hasonló plazmakisülést lehet csinálni mesterségesen, tud sok érdekes dolgot, de semmi megmagyarázhatatlant.
A természetben keletkező gömbvillámokat nehéz kellő alapossággal megvizsgálni, ugyanis ritka jelenség, és nem igyekszik pont a megfelelő laborokban felbukkanni. (Az emberek élménybeszámolói meg e téren éppolyan megbízhatatlanok, mint anno a ''hiteles'' tanúvallomások arról, hogy XY boszorkány.)
A gömbvillámok viselkedésére Egely-nek vannak olyan bizarr megállapításai, amelyek nincsenek bizonyítva. Aztán ezen bizarr dolgokra alkotott egy elméletet is, amely tényleg megmagyarázza a bizarr dolgokat. (Ahogyan egy időben szokás volt elméleteket gyártani a boszorkányok varázslói képességéről, vagy éppen nemi életéről is.)
Az Egely-Wheel-t a légáramlás hajtja. Az a légáramlás, amit meg pl. az emberi kéz (vagy más meleg/párolgó dolog) befolyásolt. Nincs benne semmi megmagyarázhatatlan. -
guest
veterán
''Esetleg épp a véletlenül arra járó elektron által?''
Például igen.
''Viszont amit írtál inkább azt sugalja, hogy a kölcsön energia elvben okozhatna végleges változást is az anyagban...''
Természetesen igen. Olyan jelenségeket segíthet hozzá a megvalósuláshoz, amikhez egyébként valamilyen aktivációs energia kell. (Az alagút-effektusról már volt szó.)
A féreglyukakat felejtsük el, mert azokra ugyanis abszolút de semmi szükség és bizonyíték nincs.
''akkor végtelenben mégis csak kell lennie egy ettől szükebb koherens halmaznak, mint ahogy számos más ilyen szűkebb koherens halmaznak is kell még léteznie.''
Ez nem így van. A végtelen sokkal bonyolultabb dolog, és nem így működik. (De túlságosan messzire vezetne itt kitárgyalni.)
''Végtelen embert feltételezve, a tér bármely pontján egyszerre végtelen ember tart azonos irányba.''
Meg az ellenkező irányba. Ösztönös alapon a végtelenre végtelen sok ilyen ellentmondó állítást lehetne tenni. (De mondom, itt ezt most kár firtatni.)
''Ez persze megint csak logikai játék. Nem tudom a magasabb matematika miképpen számol a végtelennel, és tényleg lehet-e végtelennek tekinteni a vákumenergia oszcillátorok számát, illetve ezek energiaszíntjeit.''
Egy nagyon szép tudomány, a halmazelmélet foglalkozik a végtelen kérdéseivel (számosságok). Sűrűn előfordul a matematikai analízisben is. (Önmagában kitesz egy pár hónapos egyetemi kurzust.) Itt most meg kell elégednünk csak az eredményekkel.
''Értelmezhetőek-e extrém alacsony frekvenciák pl. a Hz tört részei 1*10-30-on stb. és lehet-e az ilyen extrém alacsony frekvenciájú rezgéseket, sugárzásokat stb. detektálni.''
Értelmezni természetesen lehet, minden bizonnyal léteznek is, közvetlenül detektálni viszont nem tudjuk.
''Ha jól értelmezem akkor a Heisenberg féle határozatlansági elv képezi ennek az alapját, s mintegy szükségszerü létezőt definiálja, hogy a jelenségek egy részét magyarázza. ?''
Nem. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció megvolna anélkül is, hogy rámutatnánk az okára. Továbbá a határzatlansági reláció sem nyom sokat önmagában a latban. Ám csomó elmélet és kísérlet vezet oda, hogy érvényesnek gondoljuk a határozatlansági relációt is, meg az okát is. Jó kifejezése tapasztalatainknak.
''Ha gondolod talán érdemes lenne, egy külön topicban folytatni mondjuk Vakumenergia néven.?''
Az általad feszegetett téma mindenképpen máshova tartozik, nem ide a hardver rovatba. -
guest
veterán
Kedves james!
''nagyjából azt szűrtem le, hogy nem nagyon van esély energiakinyerésre a vákumenergiából''
Helyesen szűrted le.
''Jellemző módon mi ilyeneket nem tanultunk... ''
Ahhoz fizikusnak kell tanulni.
''Honnan tudja a részecske, hogy a potenciálgát mögött alacsonyabb potenciálú terület van, kvázi honnan tudja, hogy vissza tudja adni a kölcsönt?''
Nem tudja. De nem is ő adja (''önszántából'') vissza, hanem sokkal inkább a fizikai vákuum veszi.
''Molekuláris kötés képes-e felszakadni pillanatnyi energia kölcsön folytán?''
Természetesen. Csak éppen nem elég hosszú időre ahhoz, hogy a felszabadult atomok és ionok egymástól eltávolodhassanak, így amikor a fizikai vákuum visszaveszi az energiát, újra létrejön a kötés.
Végbemegy viszont egy ehhez némileg hasonló érdekes folyamat mindenfelé. Az elektron tömegéből, és Einstein E=m*c^2 képletéből kiszámolható, hogy mennyi energia kell egy elektron ''legyártásához''. Persze, a megmaradási tételeknek megfelelően ez csak úgy mehet végbe a vákuumban, ha egyúttal az antirészecskéje (a pozitron) is legyártódik. Vagyis, csak párosával keletkezhetnek (párkeltés), illetve semmisülhetnek meg (annihiláció). Ehhez kb. 1 MeV energia kell. A Határozatlansági relációból (a Planck állandó ismeretében) kiszámolható, hogy ennyi energiát a fizikai vákuum kevesebb, mint 0.3*10E-21 másodpercre ad kölcsön. Ez alatt az idő alatt az elektron-pozitron pár, még ha fénysebességgel távolodna is egymástól, csak mintegy 10E-13 méterre tudna eltávolodni egymástól, ami az atomok méretének is csak mintegy az ezred része. Szóval, mielőtt a keletkezett részecskék eltávolodhatnának egymástól, újra megsemmisítik egymást. Ezért is nevezik őket virtuális részecskéknek (ti. nem képesek tartós létezésre).
Azonban megváltozik a helyzet akkor, ha van a közelben egy olyan elektron, amelynek van elég energiája a szabad létezéshez. Előfordulhat ugyanis, hogy a közelében spontán keletkező elektron-pozitron párok pozitronja nem a saját elektronjával annihilálódik, hanem az addigi szabad elektronnal! Végeredményben így is megmarad 1 db szabad elektron, de nem az, amelyik előzőleg volt szabad. És ez a folyamat másodpercenként akár 10E21 alkalommal is megismétlődhet! (Vagyis tízmilliárdszor tízmilliárdnál is többször...)
Végtelen kicsi energiát hosszú időre is kaphatunk kölcsön, de mire vegyünk vele? A sok végtelen kicsi energiát pedig nem tudjuk egyszerre (koherensen) kölcsön venni, mert az energiát a fizikai vákuum véletlenszerűen adja oda nekünk. -
Den
veterán
-
guest
veterán
Kedves james!
A fizikusok nem vonják kétségbe a háttérsugárzás és a vákuumenergia létezését. Annyira nem, hogy egyenesen ők találták ki! Sajnos a perpetuum mobilézők ezeket a fogalmakat (néhány mással együtt) jócskán félreértik, félreértelmezik - és szinte kisajátítják. Ezért dédelgetnek hiú ábrándokat bohókás eszközeik várható képességeit illetően, és maradnak el végül az eredmények rendre, nem pedig a hivatalos tudomány üldözése miatt.
Az UFO-kat hagyjuk, egyébként is más téma, nem ide tartozik.
***********
Kedves BoGár!
''Akkor légyszí máskor te olvasd el normálisan a cikket és utánna vitatkozz!!! Köszi!''
Én AZ EREDETI cikkről írtam azt, hogy:
Ha olvastad volna cikket, akkor tudnád, hogy nem azt írták, hogy ''áramot termel a hőből'', és nem a rosszul sikerült magyar ''fordításról'' (amit, ha igaz, Parci követett el). Éppen azért szólaltam meg, mert dühítő, hogy itt már lassan a jézuskát is géppuskának fordítják.
Íme, az eredeti cikk fellelhetőségi helye:
http://www.boeing.com/news/releases/2001/q4/nr_011130a.html
Jössz nekem egy bocsánatkéréssel! -
guest
veterán
Kedves James!
Mint már korábban írtam, a víz felbontása könnyen és jó hatásfokkal megoldható, így tehát felesleges törpölni rajta. Az hülyeség, hogy el lehetne érni 100 százaléknál nagyobb hatásfokot. Ott valamit nem jól mérnek, vagy nem jól vesznek számításba.
Probléma viszont a tüzelőanyag elem, mert nehezebb (azaz drágább) jó hatásfokúra és mégis tartósra készíteni.
Még nagyobb probléma a hidrogén (és esetleg az oxigén) biztonságos, nagy mennyiségű tárolása. Általában is ez a buktatója a villanyautóknak. Egyelőre nem tudjuk eléggé koncentráltan, biztonságosan és olcsón tárolni az energiát, vagy legalább a hordozóját.
Visszatérve a vízbontásra, az talán érdekes lehet, hogy vizet tudunk bontani a tüzelőanyag elem megfordításával is. Ekkor tehát nem hideg vizet bontunk elektromossággal, hanem gőzt, megfelelő katalizátor jelenlétében. Vagyis bejön a forró gőz (és az elektromos áram), ami a katalizátornál hidrogénre és oxigénre válik szét. (A hidrogén és az oxigén hőenergiáját hőcserélővel a bejövő víz előmelegítésére használhatjuk fel.) A módszer előnye, hogy ha van valamilyen hőforrásunk (lehet szén, olaj, földgáz, geotermikus, napfény, atomenergia, stb.), akkor azok hőenergiáját is felhasználjuk, vagyis annyival kevesebb kell majd az elektromosból. Vagyis ha a vízbontást az erőművekben hajtanánk végre, ahol amúgy is bőven akad ''hulladék hő'', akkor javulhatna az _erőművek_ hatásfoka. Így ezek az új típusú erőművek a szokásos elektromos energián túl hidrogént és oxigént is termelhetnének az autózók, vagy más felhasználók számára. -
Den
veterán
Ha ez megvalósítható lenne akkor ez lenne a perpetum mobile. A fizika egyik legalapvetőbb törvényének az energiamegmaradás törvényének mond ellent.
Gondold végig: egy kis energiával felbontom a vizet, a keletkezett hidrogént elégetem amiből sokkal több energiát nyerek, + visszakaponm az eredeti vízmennyiséget, amit a felszabadult energia kis részével megint felbontok, majd megint elégetem, megint több energia...., így egyre több energiám lenne a végtelenségig. Honnan?
Aktív témák
Hirdetés
- Samsung Galaxy S22 Ultra , 8/128 GB , Kártyafüggetlen
- Telefon felvásárlás!! iPhone 12 Mini/iPhone 12/iPhone 12 Pro/iPhone 12 Pro Max
- Samsung Odyssey G6 S27BG650EU - 27" QHD 2K 240Hz Ivelt - Gaming monitor - 1,5 év Gyári garancia
- LG 39GS95UE - 39" Ívelt OLED / QHD 2K / 240Hz & 0.03ms / 1300 Nits / NVIDIA G-Sync / AMD FreeSync
- REFURBISHED és ÚJ - Lenovo ThinkPad 40AS USB-C docking station (akár 3x4K felbontás)
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest