2. Fórumok
  3. Okostelefonok
  4. Gőzerővel optimalizál a Google hajlítható képernyőre
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #15 sokomst tag no1r #14
    Új Válasz #15
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    sokomst

    tag

    válasz no1r #14 üzenetére

    Hát ezek a fejlesztések pont az elterjedést segítik mivel jobban kihasználhatóvá válnak, ezáltal keresettebbé ami szépen majd viheti le az árakat pár év múlva. Kérdés, hogy csak lufi ez az egész hajlítható technológia hullám.

  • #11 thiclyoon aktív tag no1r #9
    Új Válasz #11
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    thiclyoon

    aktív tag

    válasz no1r #9 üzenetére

    Ahogy írod, pontosan!

    Emiatt teszteltem le nem olyan régen, hogy mennyit foglal egy háttérben “futó” app. Nagyságrendileg a rendes RAM használat harmada jött ki dev környezetben, ami release esetén leeshet mondjuk az eredeti ötödére-tizedére. Ezzel összefügg, hogy a háttérben csak nagyon korlátozott use case-ek futhatnak, pl. lokáció (ami engedélyköteles pl.), vagy zene. A többi erőforrást elveszi az OS az apptól.

    Az Androidot is jól írod kb., annyi, hogy a Dalviknak ehhez nincs köze igazából, a GC (garbage collection) pedig egy memóriafelszabadító módszer, szóval ez inkább amiatt fontos, hogy egy app által hátrahagyott memória mikor lesz újra használható. Egy baj van vele, hogy ilyen környezetben nem optimális :) a futását úgy kell elképzelni, hogy néha lefut (mondjuk x ms-onként), viszont amíg fut, addig az appnak egy helyben kell állnia (tehát ez egy runtime feature, azaz futási időben számol és számol). Vagyis addig nem tud mit csinálni. Persze, megintcsak ha bika a CPU, akkor izomból letolja a feladatot, csakhogy jövőre már nagyobb appok jönnek, több RAM-ot esznek, és kezdődik elölről. IOS-en is van ez a memóriafelszabadítás természetesen, viszont itt a referenciaszámlálást használják (ARC). Ez minimálisan több figyelmet vár el a programozótól, cserébe nincs runtime overheadje, mert fordítási időben csinálja meg a dolgát. Innen azt hiszem látható az előnye, hiszen futás közben nem kell számoljon, és az app nem kell “megálljon.”

    prolad: de, ahogy írod, és jött helyette az ART, és vele együtt az ahead-of-time fordítás, ami nagyon sokat spórolt a telefonok erőforrásából. Ettől függetlenül az ART mint “közvetítő réteg” megmaradt (vagyis bejött a Dalvik helyére), úgyhogy egyértelműen javult a helyzet, de ez azért az iOS-en megszokott (tényleg) natív kódtól odébb van.

    (Ha rosszul írtam valamit, bocsi, Android guruk javítsanak nyugodtan :D ma már iOS-re fejlesztek csak)

  • #10 prolad addikt no1r #9
    Új Válasz #10
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    prolad

    addikt

    válasz no1r #9 üzenetére

    Nem úgy volt, hogy a Dalvikot Andorid 5/L-nél kivezették? Onnantól kezdtek el tényleg gyorsak éa fluidak lenni a telefonok még egy IOS/Windows Phone rendszerű telefon mellett is.
    A RAM kérdést meg komplikálja, hogy hiába raknak bele sok giga RAM-ot, ha a gyártó nem engedi ezt mind kihasználni és a szoftver X idő után szép lassan kilövi az appokat. Hiába van nálam is 12 GB RAM, 6.5 felett nem láttam még egyszer sem a használatot. Mondjuk annyi haszna lett a dolognak, hogy 50 ezer alatr is kapsz 4GB RAMos telefont, ami elég majdnem mindenre.

  • #8 thiclyoon aktív tag no1r #4
    Új Válasz #8
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    thiclyoon

    aktív tag

    válasz no1r #4 üzenetére

    pontosan, végre valaki aki egyetért velem :D

    #5: iOS-es appok nem VM-ben, de sandbox-ban futnak. Androidon meg VM-ben és sandbox-ban, utóbbit szokták összekeverni a VM-mel

    #7: TL;DR: meg lehetne oldani, igen, programozással kapcsolatos dolgokra is igaz, hogy "minden megoldható, csak legyen pénz és idő."
    Kicsit hosszabban: az a helyzet, hogy a VM téma ennél sokkal mélyebb a dolog (én se értek mindent, sőt), és ezzel együtt sokkal "felszínközelibb" részeket is érint az Android (vagy bármelyik rendszer) architektúrája. Mondok egy konkrét példát, ami jól szemlélteti a problémát: adott egy use-case, a telefon elforgatása. Egyszerű, könnyen implementálható rész, a fejlesztőnek ezzel nem kell (nem kéne) foglalkoznia, hiszen az OS dönti el, hogy mikor forduljon el, OS szinten tiltható a funkció, stb. Nézzük meg, melyik platformon hogyan implementálták, ehhez nevezzünk egy képernyőnyi tartalmat Screen-nek (konkrétan ha valakit érdekel, iOS-en ez pl. a UIViewController, vagy újabban View, Androidon meg a nem-compose időkben Activity, de ezt a részletet most fedjük el a Screen névvel):
    - Android: az OS eldönti, hogy forgatni kell a Screen-t, ekkor a Screent megsemmisíti, és létrehozza ugyanazzal a tartalommal, immár elfordított helyzetben
    - iOS: az OS eldönti, hogy forgatni kell a Screen-t, ekkor a Screen kap egy jelzést viewWillAppear néven (egyszerűen fogalmazva persze), amire kirendereli a tartalmát elforgatva (meg animálva). A modell nem semmisül meg, nem kell drága erőforrással újra létrehozni egy komplex felépítésű Screent

    Mi lett az eredménye ennek az eltérésnek?
    - Androidon még az újabb eszközökön is (de a középkategóriásoknál biztosan, és hiába már-már alig észrevehető, a forgatás előtt mindig van egy kis delay, és persze minél erősebb a CPU, annál inkább erőből megoldja). Ez egy régi kód, amit nem tudtak kivenni a kódbázisból, mivel olyan sokan használják, hogy nem tudnak breaking change-t tenni a source kódba (olyan változtatást, mely eltöri a régi appok működését). Úgyhogy maradt ez a működés. A mostani Compose-t már nem ismerem, ez egy új layout rendszer, lehet, hogy ez már javít a helyzeten, de meglepődnék, ha kigyalulták volna az egész problémát
    - iOS-en meg vígan forog a képernyő oda, ahova akarod. A fentiek következménye, hogy egy Screent akár fokonként is lehet(ne) forgatni, nem kell folyton törölni - létrehozni a modellt, ami felesleges erőforráspazarlás

    + infó: iOS-ben is vannak rossz, elavult, nem hatékony megoldások, hiszen ott is emberek dolgoznak. Sőt, mivel nem open source, így szerintem több hiba is van benne. Viszont ha találnak egy hibát, akkor azt egyből ki tudják javítani úgy, hogy kívülről nézve nem változik semmi (ezt megtehetnék Android oldalról is, csak sok változtatás publikus apikat is érinthet, ami ilyenkor iOS-en mondjuk deprecated lesz). És még egy: iOS-en nem félnek publikus apit módosítani. Konkrét példa ismét: a DatePicker komponens (az a jól ismert kerék, amiről dátumot választhatsz) iOS 13 előtt keréknek nézett ki, és nem volt más opció. Viszont 13.4-től és 14.0-től újabb részek jöttek be, és default módon nem keréknek nézett ki, amivel így eltörtek a képernyők, komponensek, UI-ok. Emiatt ki kellett javítani ezeket a régi appokban is, és pl. a gmail jópár hónapig bugos volt, és nem lehetett időzített emailt küldeni, mert a UI szétesett a fenti miatt. Egyik se jobb rendszer, mint a másik, tanulni kell a másiktól, és fejlődni :)

  • #5 moleculez veterán no1r #4
    Új Válasz #5
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    moleculez

    veterán

    válasz no1r #4 üzenetére

    Ennyire nem ismerem a rendszereket, az iOS az natívan fut, vagy az is VM?

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés