- iPhone topik
- Xiaomi 14T Pro - teljes a család?
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Apple iPhone Air - almacsutka
- Amazfit Balance - ár-érték egyensúly
- Apple iPhone 16 - ígéretek földje
- Apple iPhone 13 mini - miért nem veszik elegen?
- Motorola Edge 60 Fusion - nem csak a forma időtálló
- Megérkeztek a Xiaomi 15T sorozatának telefonjai Magyarországra
- Szívós, szép és kitartó az új OnePlus óra
Új hozzászólás Aktív témák
-
Auratech
őstag
válasz
#27483136
#364
üzenetére
Ha kéred, bescannelgetek 30-40 lemezbensőt. Chesky, Telarc, Propius, Dorian, Decca...
Alapkérdésem, hogy ne másra válaszolgass. Milyen zenei felvételre alkalmas mikrofonnal vettek fel a korábban emlegetett sávszélességgel.
Gondolom a 73-as felvétel egy analóg colos-kétcollos nagysebességű analóg szalag. Erről készült 24/48- ahogy te írod. A felvételeken 20khz felett látható tartomány forrása ezen az összegzett spektrumon:
- tape saturation
- analog analóg fokozatok torzításai az előfokokban, csöves / tranzisztoros
- nagysebességű szalag alapzaja, (épp azért volt pld. 144cm/sec maximálisan, mert a szalagzaj kívül esett a hallási tartományon)
-EQ, Exciter,
- Pre-Emphasis, dither, noise shaping
a spektrumokon látható (bár nem túl nagy a felbontás), hogy a cd-re alkalmazás előtt a középtartományt csillapították kb-1-2db. A magasközepet 4-8khz +1-2 db emelték. A digitalizálás ekkora változásokat nem okoz. Lehet, hogy magnót cseréltek, ami 1-2 db-t "igazít" a frekvencia meneten.
Egyébként a beszélgetést ebben a témában most befejezem. A topik tárgyától eltértem és nem kívánok félkomoly vitát off felé sodródó irányban. Jó éjt és másnapot! -
Auratech
őstag
válasz
#27483136
#348
üzenetére
A képen látható Neumann mikrofonpark egyik eleme sem visz át 20khz felett. A műfej sem.
A mérőmikrofonok léteztek már, ez nem kérdés és sok kierjesztett frekvenciasávon működő.
Viszont az ilyen mikrofonok zenei felvételre magas zajszintjük miatt nem alkalmasak.
Az Earthworks csinált először a mérő mikrofon kapszulához csendes elektronikát, amivel zenei felvételeket lehetett csinálni.
A kondenzátor mikrofont 1916-ban találták fel (Bell laboratórium)
Tehát hogy került fel 30khz-es felharmonikus a felvételre? Nem elhanyagolható az sem, hogy a magas hangokra a levegő csillapító hatása egyre fokozódik.
Adva van az internet. Mutass nekem olyan lapot, bármit, ahol arról van szó, hogy a felvételt 30khz, vagy feletti sávszélességgel vették fel, nem kísérletileg, hanem a minőségre törekedve bevett metodika szerint. És melyek ezek a felvételek?
Konkrét mikrofon típust kérek és felvételre való hivatkozást. Akkor megkövetlek és bocsánatot kérek, hogy ennyire kötekszem.(A 16/24 bit kérdésében itt a nagyobb sávszélesség lehetősége és annak vélt-valós kihasználása az érdekes.)
-
SÖ
addikt
válasz
#27483136
#352
üzenetére
Azokra az elektrosztatikus sugárzókra gondolsz?
A B&W foglakozott vele (meg még páran) a nagyfelbontású digitális formátumok megjelenésével egy időben, pont abból a megfontolásból amit már leírtam egyszer. Az agy feldolgozza a tartományon kívűl eső hangokat is. Ez azzal járt, hogy a lágyszövet dóm sugárzó (20-22kHz) fölé került egy ultra magas titán sugárzó (100kHz) Ezzel sikerült 4 negyedik utast is a fedélzetre csalni.
-
-
Auratech
őstag
válasz
#27483136
#330
üzenetére
Tehát. A kérdésem arra irányul. Ha a nagyobb sávszélesség a tranziensek fázismenetét és formánsait a hallható tartományban pontosabban közvetíti. Akkor az eredeti felvételre milyen mikrofonnal kerül rá az a sok ultrahang, mikor a kereskedelemben a kmh800 előtt nem volt zenei felvételre alkalmas, megfelelően lineáris, kis zajú 20Khz feletti tartományok érzékelésére képes mikrofon. Sem gyári, sem moddolt.
Ha választ kapok a mikrofonok kérdésére, mehet tovább a fejtegetés a felvételi lánc elemeire/rendszerére analóg és digitális ágon.-Nem gondolok arra, ha arra gondolok, leírom! És faszán hallok 20..felett.
Gyerekkori asztma- dobhártya vékonyodás a sok láz-gyulladás miatt. Ráadásul többször felszúrták a fülem, ezért a dobhártyám a széleinél vastagabb, középen vékonyabb. Mikor audiológiai alkalmasságin voltam bemérték. 24,5khz jobb-26, 26khz bal -30db. Hallom a kutyasípot, a rágcsáló riasztót, dízel adagolót...-Ha egy analóg szintin (egy jobb fajtán) egy színusz oszcillátort meghajtok, akkor ott nincs felharmonikus. A fuvolánál is kevés és még kevesebb néhány orgona sípnál.
-A sokol rádióban is hallani a xilofon koppanását. Amiről te beszélsz az kb 10ms (a koppanás). Akkor marad el, ha az átvitel kevesebb 1khz-nél.
A "dinamikusság" itt a sebesség- ami a meredekséget jelenti- gondolom...
Ezt impulzus-átviteli karakterisztikának hívják.
16biten sérültebb, mint 24 biten a nagyon meredek, pld. dirac-szerű jelalakoknál, a konverzió paraméterei miatt. -
SÖ
addikt
válasz
#27483136
#343
üzenetére
Nem igaz, mert rajzszöggel
Teljesen másra gondoltam. A delfinek magfrekvenciás kommunikációját, amiből a hallható tartomány csak tíz százalék. Persze ha mi nem halljuk akkor minek rögzíteni dilemma megint. De technikailag lehetséges? Mert annak a vízalatti mikrofonnak is át kell vinni az a pár 1000kHz....és ha nem akkor honnan tudják?
Már tudom is a processzorhuszárok válaszát. A hallható tartományból egy algoritmus valószínűségszámítást végez. (csak vicc volt) -
#56474624
törölt tag
válasz
#27483136
#322
üzenetére
"a digitális olyan, mint a laboratóriumban szintetizált bor: semmi hibát nem találsz benne, csak mégsem lesz tőle jó kedved."
Szerintem viszont nem kéne hitet gyártani hozzá. Le köll ülni, azt hallgatni a zenét. Igazából ennyire egyszerű.
Tény, hogy van sok szar CD-lejátszó/DAC (ahogy sok analóg lemezjátszó is), elsősorban a szűrő miatt, ezért preferálják sokan a nos dac-okat, aminek a működésére eddig egyetlen ép magyarázatát találtam: a fül maga működik interpoláló szűrőként. -
Suker10
aktív tag
válasz
#27483136
#288
üzenetére
Nem mindent értek belőle, de az biztos, hogy egy része tényleg így van.
Nem csak 16 és 24 bit van. Ezt semmi nem korlátozza, esetleg nem lesz szabványos.
Ki mondta, hogy a digitális technika nem fejlődött semmit? Minden új eljárás 24 bites.
Olyan sem nagyon van, hogy egy formátum elavul. A WAV sem avult el és sok lejátszó kezeli. Miért használnád, ha tömörítve kevesebb helyet foglal és a minősége nem változik? Digitális formátumoknál szinte mindig tömörítve van a hang, de ez veszteségmentesnél nem befolyásolja a minőséget. DTS-ből is van kimondottan veszteségmentes és a Dolby TrueHD is az.
Egyébként Ba cy lus-nak adok igazat. -
SÖ
addikt
válasz
#27483136
#268
üzenetére
A CD mellett az MP3 (USB port) már elég elterjedt copmpakt készülékeken. A többi formátum elég specifikus, csak PC-ken terjed, és évről évre nő a számuk. A megoldás az lenne, ha valaki feltőrné a PCM DAC-okat, és rá lehetne tölteni ömlesztve az összeset.
Pug in formájában. -
con_di_B
tag
válasz
#27483136
#262
üzenetére
Nem nagyon tudok bit-címzésű hardverekről, még az sem alapkövetelmény, h valódi byte-címzés legyen, általában csak natív szóhossz a kezelhető méret. Ezért jön a 16bit után a 24 bit, de még az is olyan, hogy tili-toli. Persze belefér, nem túl megterhelő műveletsor. De a 18 bit az nagyon extrém.
-
GerykO
aktív tag
válasz
#27483136
#251
üzenetére
Jaaa! Deja-vu!
Múltkor én is elő akartam venni egy videóCD-t, mert nagy favorit volt a film, erre 3 perc után közli velem, nem olvasható a lemez. Elkezdtem lecsekkolni a lemezeim, és biza a noname 6 éves cd-im, a főiskolás képeimmel mentek a kukába, vagyis a lámpára dísznek, a 8 éves márkás cd-k szintén ott kötöttek ki. Volt köztük minden, linux, dédelgetett, etetett trójaik, e-könyvek, jegyzetek, zenék. Szerencsére, 7 évfolyamtársam hosszas kutakodása eredményeképp visszakaphattam a fényképeim 60~70%át, a zene nem fájt mp3 volt, e-könyvért morcos voltam, de megtaláltam, a jegyzeteim pedig megsárgult füzetlapokon megvannak még. A bakelitjeink még mindig jó egészségnek örvendenek. A kazetták is, bár azokon már kicsit lassabb lett a zene, meg mélyebb is ezáltal.
Ja meg a fotókörös saját magam által előhívott fekete/fehér képeim is megvannak, mennyit is lehetett ökörködni az előhívással, záridővel, filmérzékenységgel. És az a sok vegyszer![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
, milyen jó volt lámpásba szalonnasütéskor, amikor eltévedtünk az erdőben... vagy koncertfotózáson 2 másodperces záridővel állvány nélkül 20 méterről fényképezni. Amíg nem ittam célzóvizet be-bemozdult a kezem, utána már nem, aztán a végén nem bírtam egyenesen állni sem. 
De ettől még mindig a 24 bitet választanám a 16 helyett, ha rá lennék szorulva a digitális mindenre.
De hát van amiben kényes vagyok.
Jó alakú bányarémmel sem bújnék össze, még hátulról sem, pedig azon is van luk, csak a körítés más, amit akkor is tudnék, ha a kutya póz miatt az akció közben a látómezőn kívül esik a nem szép része. Persze ez megint kisarkított és nem idevágó példa. 
Vagy mégis lehet analógiát vonni a témák közt? De itt legalább a topic témájában is érdemihozzászólást tettem. -
válasz
#27483136
#241
üzenetére
"Mivel a minőségromlás nélküli AD-DA konverzió sem lehetséges."
Es ennek mi koze a digitalis atvitelhez? Semmi. A AD/DA a digitalis meg az analog vilag kozotti kapu.
"Ne érts félre, nem a digitális tecnikát fikázom. De elfogultnak sem kell lenni vele."
Szerintem az, hogy egy adott technikaknak a legalapvetobb jellemzojet nem tagadjuk le, az nem reszrehajlas. A digitalis technikat egeszen konkretan azert hasznaljuk, mert lehet vele tokeletes jelatvitelt csinalni. Ez az egyetlen elonye van, viszont ezert tudunk szamitogepeket epiteni, ezert mukodik az internet.
(#243) ELP: a pozicionalasi hibabol eredo jittert (aminek a neven kivul semmi koze nincs az orajel egyenletlenseget jelolo jitterhez) mindenki hallja, mert ez pattogast eredmenyez, kb olyat, mint a porszemek az LP-n.
-
Suker10
aktív tag
válasz
#27483136
#239
üzenetére
Azért nem ellenőrzi, mert neki megfelel az is. Egy átlagos felhasználó tényleg nem fogja. Szerinted hallja majd a különbséget?
Onnantól kezdve, hogy nem a CD-n van, annyi tökéletes másolatot csinálhatsz róla, amennyit csak akarsz. Itt nem maga a technika a korlátozó, hanem a hordozó média. Ha nem lenne digitális átvitel, akkor ide sem nagyon tudnánk írni. -
válasz
#27483136
#239
üzenetére
"Lehet"
Nem lehet
Az, hogy viszonylag keves minosegromlassal el tudtak kuldeni az anyagot, az alapjaiban kulonbozik attol, mint hogy minosegromlas nelkul. A minosegromlas nelkuli analog jelatvitel igy elso blikkre fizikai lehetetlenseg, olyan, mint az orokmozgo."Tudsz olyan átlagos felhasználót, aki esetleg ellenőrizni szokta?"
Szerintem az elmult tiz evben keszult minden CD ripper program normalisan mukodik es tobbszor is ellenorzi, hogy mit olvasott. Egzebkent ha megfigyelted, nem azt mondtam, hogy a digitalis atvitelt nem lehet elrontani: el lehet rontani, ha az ember igyekszik. Viszont lehet (es a gyakorlatban az esetek elsopro tobbsegeben ez is tortenik, sot, ez az elvart viselkedese) tokeletes adatatvitelt csinalni, ami analog jelnel elmeletileg sem lehetseges, nem hogy gyakorlatilag.
-
válasz
#27483136
#235
üzenetére
"A megírt CD-d nem fog bit-re megegyezni az eredetivel. Az eredmény több kilobájttal el fog térni az eredetitől."
Ha ez tényleg személyes tapasztalat, akkor valamit nagyon rosszul csináltál. A másolt CD-nek bitre pontosan meg kell egyeznie az eredetivel. Az tény, hogy az audio CD-n erősen látszik, hogy olyanok tervezték, akik inkább bakelittel foglalkoztak, nem számítógépekkel és emiatt pl. a pontos pozicionálás rettentő nehézkes - de nem lehetetlen. Rendes programot kell használni rippeléshez, pl. Exact Audio Copy v. cdparanoia, aztán nem lesz ilyen gond.
"Digitális átvitelnél is lehet hiba. Vajon miért szokott ellenőrző összeg lenni a csomag végén"
Lehet hiba, a checksum meg azért van, hogy ne legyen
Ezért mondtam azt, hogy gyakorlatilag zajmentes a digitális átvitel: a napi gyakorlatban terabyte-nyi adatokat mozgatunk úgy, hogy nem kell adatátviteli hibák miatt aggódnunk."Összességében a digitálisnál pont ugyanazt kell követni, mint az analógnál: le kell tenni egy "mester" felvételt a HDD-re, vagy egy tárhelyre és arról készíteni a másolatot, ha nem akarod minden egyes másolással rontani a minőséget"
Ööööööö... ha most 1980 lenne, akkor azt mondanám, hogy biztos azért mondasz ilyeneket, mert még nem láttál élőben számítógépet. Viszont most ezt nem tudom mondani, ezért értetlenül állok ezen kijelentésed előtt.
"analógnál is lehet minőségromlás nélkül több 10.000km-t áthidalni."
Nem lehet. A jel kölcsönhatásban folyamatosan van a környezetével, vagyis megváltoztatja azt, az meg a jelet, ezért az analóg jel egy millimétert se tud megtenni minőségromlás nélkül.
-
con_di_B
tag
válasz
#27483136
#209
üzenetére
Igen, de az az átvitel már 22.05kHz alatt sem jó. Nyilván úgy lőtték be a 44.1kHz-et, hogy előtte kiszámolták a hibát 20kHz-re, hogy egy elfogadható értéken belül maradjon, de attól még jellemző, hogy minél magasabb a frekvencia, arányosan annál rosszabb minőségű a PCM tárolás. Szóval még ha azt a feltevést el is fogadjuk, hogy annyira nem fontos a 20kHz fölötti tartomány, akkor is tudható, h a mintavételi frekvencia emelése ugyanúgy javítja az az alatti hangok reprodukcióját is.
(Egyébként ha valamire ráküldesz egy áteresztő szűrőt, akkor "energiát" fog veszíteni a jeled (más lesz az integrálja), és gondolom legalább ez érzékelhető a térélményed szempontjából. De ez zárójeles, ha tényleg tisztán (fourier+felüláteresztő szűrő)*hallásgörbe hallunk, akkor ez nem igaz. De úgy tudom ennyire azért nem.)
Abban viszont nyilván igazad van, hogy ha választani kell, h merre növeljük a felbontást, akkor első körben inkább a 24 bit mint a 96kHz, feltéve, hogy nem kompresszálják szarrá a felvételt.
-
#16939776
törölt tag
válasz
#27483136
#191
üzenetére
A lényeg az hogy a mintavétel pillanatában nem lesz meg jó fázisban a felharmonikus, az alul áteresztő szűrő fázistolása miatt.
Ha növeled a mintavétel frekvenciáját akkor kevésbé jelentkezik a fázistolás a halható tartományban, mert elég a szűrő sarokpontját a mintavételi frekvencia felére megválasztani. Ezért szól jobban a 96K-s mint a 44.1-es.
Mivel LP-nél veszteség nélkül megvan minden, ezért visszajátszásnál a Riaa korrektor rendbe tudja rakni a pontos fázismenetet. Amit vágás előtt szándékosan "elrontottak" hogy ne legyenek amplitúdó(sebesség) problémák.
A Digitális technika képtelen erre, mert a két mintavétel között átlagolást végez (mintavevő kapacitás), tehát nem lesz meg minden változás a jelben, csak "összekötögetni" tudja a csúcsokat
TEHÁT, NEM A HALLHATÓ TARTOMÁNYON KÍVÜL ESŐ SÁVSZÉLESSÉG HATÁROZZA MEG, A HANG MINŐSÉGÉT!
Szerintem ennyivel véget is lehet vetni a az analóg/digitális kérdésnek, és koncentrálhatunk a témára.
-
SÖ
addikt
válasz
#27483136
#195
üzenetére
"És találkoztam olyannal, ami ellentmondott mindennek, amit tanultam és mégis jól szólt."
Az a tölcséres amit csináltam annak idején saját tervezés volt és részben egy meglévő hangfal kibelezéséből állt. Vifa dómsugárzó vólt a motorja a magastölcsérnek, ami kb. 80cm hosszú volt lemezből 30cm-es tölcsérrel. A középmotornak vásáróltam egy Csehszlovák
zárt kónuszos kifejezetten középsugárzót. Ennek a kürtője állítva kb 130magas volt, 90fokban előre szélesedett kb. 70cm átmérővel. Mindez 1,5-es lemezből. A kiszélesedő tölcsér részt szeletekből ponthegesztéssel vartuk össze. A mély ládában maradt, 2db 35cm-es papír membrános hangszóró. Hangváltó maradt a gyári 250W-os. Nem zizegett, a cintányérokon lehetett hallani a fémes ízt, és a különböző méretű tányérok hangszínét is meg lehetett különböztetni. Sade hangja úgy szólalt meg mintha ott lenne a szóbában, a közönség, a bekiabálások, meg lehetett számoln a tapsviharban, hányan tapsolnak a mikrofon közelében. Nem nagyon mertem felhangosítani, de annak idején (80-as évek) szilveszterkor rendesen megmozgatta a levegőt. Elég mélyre lement, de nem volt annyira transzparens. Az erősítő egy saját készítésű kvázikomplementes AB osztályú (BC, BD) tranzisztoros bétára válogatva,50w-os végfok volt, aminek a bemenetére tettem egy potit. 5Hz-145kHz. A tápegység 2db 1KW-os toroid +-tápos, oldalanként 20000mikroF-dal. Saját készítésű kábelek, és tüskék. Összességében nagyon ronda volt az egész, minden hol vezetékek. -
#27483136
törölt tag
válasz
#27483136
#195
üzenetére
Biztos érthető volt, de amikor van egy "cirádás" frekiátvitelű hangdoboz, ami mondjuk 60Hz-től 20k-ig tud a maga módján, és pakolgatod rá a jó erősítőket (rotel, denon, radford, HK....) és az egyiknél azt mondod: ennél jó a mély, meg a magas, de a középpel baj van, a másiknál: ennek tolakodik a közép, a harmadiknál meg bántóan sok a magas, a negyedik meg dögös, de szinez...és a térhatások is mások...közben frekiátvitel szerint mindegyik rendben van 20-20k között. És mondjuk hallod, hogy az egyik-másik jobb mélyben, holott mindegyik 5Hz környékén indul, a hangdobozok meg 60Hz-től. Ennek mi a magyarázata? Mert konkrétan előfordult. (Kicsit hazudtam...de ezek a tapasztalataim)
-
#16939776
törölt tag
válasz
#27483136
#177
üzenetére
A kérdés eldöntésére tennék egy javaslatot: Vegyél le a polcról egy olyan zenét ahol rézfúvósok játszanak, és szerinted kiválóan szól. Ezek nagyon sok felharmonikust tartalmaznak, szóval van benne akár 20K is.
Csinálj belőle wav.-ot, és az egyik példányt eredetiben, a másikat 16K-nál meredeken elvágva. töltsd fel valahova. letöltve meghallgathassák hogy van-e különbség.
Csak javasolnám ezt, hogy vége legyen az alaptalan hülyeségek ismételgetésének, és vissza lehessen térni az eredeti témára.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#27483136
#180
üzenetére
Igazad van, csak én megint másról beszéltem. Emlegetted a 20kHz-t a lemezen. Elméletileg, ha a 440Hz-nek felkerülnek a harmonikusai vágáskor, ugyanez érvényes magas hangokra is. Innen "spekuláltam" ki. Kösz a felhomályosító adatokért. Már az előzőekben bebifláztam őket. Nem veszed észre, hogy elejétől azt próbálom szuggerálni, hogy nem sok értelme van itt a 20kHz körüli/feletti frekvenciákról olyan rettenetesen komolyan társalogni? Csak suttogva jegyzem meg, hogy több, mint harminc éve foglalkozom audióval. Jó pap is holtig tanul.
Én inkább abbahagyom 
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#27483136
#168
üzenetére
Akkor most ez hogyis van?
Jó vágógépnél még 40kHz-et is fel tudnak vinni a lemezre. Még, ha nem akarják akkor is lesznek ott felharmonikusok...
Most már a masterelésnél a vágógép tűje, kése, fejszéje viszi fel a felharmonikusokat is, vagy négyszögjellel vezérlik, hogy kijöjjenek belőle a Fourier páratlan felharmonikusai is?
Asszem kezd kicsit baj lenni az iránnyal... -
SÖ
addikt
válasz
#27483136
#157
üzenetére
Úgy tudom a konverter analóg kimeneti szűrője 20kHz-nél vág. Innentől nincs értelme felharmónikusokról beszélni.
Az egész digitásis probléma itt kezdődik, és itt ér véget. Ugyanis a szabvány alkotói azt gondolták, hogy amít nem hallunk nem kell rögzíteni így spórolva egy csomó helyet. A gond az hogy tényleg nem halljuk, de érzékeljük, hiányérzetem kelletkezik, ezért nem teljes az élmény. Mindenkinek javaslom egyszer hallgasson meg egy tiszta analóg forrást. -
Lompos48
nagyúr
válasz
#27483136
#140
üzenetére
Mégis azt hiszem, hogy elbeszélünk egymás mellett, mint a párhuzamosok a Bolyai-Lobacsevzkij geometriában
Az egész spektrumanalízisnek akkor látom értelmét, ha egy tesztalany (itt pl. erősítő) kap egy minél tökéletesebb (majdnem ideális) jelet, azt feldolgozza (erősíti) mi meg megmérjük az eredő jel spektrumát. Az OK, hogy matematikailag egy 1 kHz-es jel egyetlen periódusát szintetizálhatjuk akár 10 millió mintából, ezzel közelítve a matematikai modellt. De valamit tesztelni a jellel, hogy megismerjük a tulajdonságait (itt a spektrumát), ahhoz kell a jel fizikailag "tapintható" azaz mérhető/elektromos formában. Na itt van a kutya elásva: hogy vezeted bele az erősítőbe azt az említett file-t? És itt utolérte a kutya a farkát, ott vagyunk, ahol én kezdtem.
Ha nem értesz egyet akkor sincs semmi gond, ejthetjük a vitát. -
Lompos48
nagyúr
válasz
#27483136
#129
üzenetére
Ez OK. Én csak azt próbáltam szuggerálni, hogy mivel szoftveresen van előállítva, akkor bizony digitális jelekből generálják, majd D/A átalakítóval (ami gondolom a hangkártya része) alakítják színuszos jellé, a végén jobb/rosszabb szűrővel küszöbölik ki (azaz csak csökkentik) a tartalmazott harmonikusokat. Ettól a ponttól kételkedem a jel spektrális tisztaságában és implicite a hasonló úton kapott spektrum információiban is. Ez nem azt jelenti, hogy az információk használhatatlanok, csak megbízhatósági fokuk, a módszer pontossága/finomsága nem ugyanaz, mint egy rendesen összeállított jelgenerátor- analizált berendezés - spektrum analizátor felállításé.
-
válasz
#27483136
#129
üzenetére
Tehat betoltotted tok ugyanazt a file-t referenciakent meg meresi adatkent is, es ebbol kihozta, hogy torzitas van? Wow.
Ezek utan erdekelne, hogy hogyan mertel LP-n 80 dB-es dinamikatartomanyt meg hogy milyen torzitas tartozott a -80 dB-es reszhez (es azt hogy merted).
-
#56474624
törölt tag
válasz
#27483136
#79
üzenetére
Nem, az nem jó rendszer volt akkor. Én már hallottam valóban jó rendszert. A jó rendszeren átjön az izzadtságszaguk is, a hajszálaik számát is meg lehet számolni, a gondolataikat is ki lehet olvasni, illetve az akkor aktuális világpolitika, gazdasági helyzet is nyitott könyv.
-
#16939776
törölt tag
válasz
#27483136
#90
üzenetére
Kell bele némi páros felharmonikus
Ha már csak 2-3 bitet használ ki a muzsika akkor ennyit tud a szabvány. Ezért hagynak csak 50-60dB-nyi dinamikatartományt a felvételeken.
ha 24 biten menne akkor talán 60-at hagynának bónuszként.
Nem vettem már egy ideje Magyarországon forgalomba került CD-t mert szándékosan meg tolva rajta a szint és az általad leírtak élvezhetetlenné teszik.
Made in USA nyomású lemezek már "máshogy" szolnak
-
Auratech
őstag
válasz
#27483136
#77
üzenetére
Öregapám tanyasi paraszt volt Kecskemét mellett, Balázspusztán. Szentesete éjjel kivitt a rétre, hogy hallgassuk a hóesést. Annyira izgultam, hogy a szívdobogásomtól nem hallottam semmit. Aztán ahogy lecsillapodtam, felfigyeltem egy halk percegésre, amit a hópihék keltettek közelről. Aztán a percegés mögött felfénylő selyemfínom sustorgás kitöltötte a teret és olyan ünnepélyes volt, hogy patakzottak a könnyeim a megrendüléstől. Tudtam, hogy ezt hallgatja minden lelkes állat odakinn, mert olyan csönd volt, mint soha máskor.
Ültünk a kabáton és 500m-re csak asztalsíma hótakaró. Nagyapám és én.
Vagy mikor nyáridőben kaszálás közben megpihenve a nyárfák fel felerősödő susogását hallgattuk, és elképzeltük hogy a szél meséli a fáknak, milyen az óceán partán. Füleltük ahogy a nap melegétől remegő levegő a távoli hangokat vibratózza.
Az ünnep, mikor megnyilatkozik, hogy nincs üresség, hanem csordultig van a világ; csak legyen bátorságunk felismerni. És a zene ez az ünnep.A parasztot összekevered a falusi traktorossal, aki folyton rádiót hallgat káromkodva, hogy ne kelljen gondolataival számot vetnie.
-
gery03
senior tag
válasz
#27483136
#81
üzenetére
Korrekció decibelekhez.
Az elején, gondolom teljesítmény arányt szerettél volna írni. Ott a szorzó 10es, nem 20as, mint a feszültségek esetében. Plusz helytelenül használtad a törteket is. Az a negatív decibelekhez tartozna. De te pozitívakat írtál.
Szóval helyesen: 40dB=10000 / 1, 60dB=10^6 / 1 , 80dB=10^8 / 1, 100dB=10^10 / 1
Tehát itt teljesítményarányok vannak.+-3dB-hez: Így van ezt állapították meg, de azt megint nem mondod, hogy minek az arányát fejezi ki, ami nem mindegy. Szerintem a teljesítményét (ami amúgy nem biztos), de ebben az esetben ez a 3dB kétszeres teljesítménykülönbséget jelent. (ha mégis feszültségekre érvényes, akkor 3dB 1,41 szeres feszkülönbséget jelöl.)
-
válasz
#27483136
#58
üzenetére
"a kvantálás miatt a CD (meg a digitális cucc) torzítása fele hangerőn a duplájára nő, 10-ed hangerőn a 10szeresére."
Más szavakkal: a CD-n a kvantálási zaj abszolút nagysága hangerőfüggetlen (és baromi kicsi).
"lesz még hangminőség -96dB-en?"
Lesz, már amennyire különösebb hangminőségről van értelme beszélni gyakorlatilag hallhatatlanul alacsony hangerőszinteken.
-
#16939776
törölt tag
válasz
#27483136
#58
üzenetére
Nem akarok benned kételkedni, de ami van a képen az a MP3-as tömörítés jól ismert "csengése" "bugyborékolása".
nem a CD minőségét szemléltetiTudom hogy mire akarsz kilyukadni: hogy amikor lényegesen kisebb a kivezérlés akkor sokkal kisebb a "fölbontás" mert csökken a leképezésre használt bitek száma, ezért "nő" a torzítás.
Ez a torzítás a kvantálási zaj.
Az MP3 ennél jóval durvább mert még tömörít is, ez látszik a képen
az 1k-t szoftveresen állítottad elő?
-
válasz
#27483136
#37
üzenetére
"60dB dinamikát egy átlagos bakelit lemez is tudott. Ez kb 3-10szerese a CD-ének."
Ezzel szemben a valóság az, hogy a CD ~96 dB-t tud, vagyis úgy hatvanszorosát, mint az LP.
"Semmi problémájuk nem volt a dinamikával akkoriban sem az erősítőknek, sem a hangfalaknak."
Dehogynem. Szerinted mekkora teljesítmény kellen ahhoz, hogy akár egy nagyon csendes, 20 dB-s alapzajszintű szobában megjelenjen az LP mind a 60 dB-nyi dinamikatartománya?
Egyébként gyakorlati szempontból abszolút felesleges ezen a 16/44.1 és 24/96 közötti különbségen rugózni, már az előbbi is bőven felülmúlja bármelyik hangfal tudását.
-
zoltanz
nagyúr
válasz
#27483136
#37
üzenetére
"Erre jön az SACD és a DVDA, csak nem akar terjedni: drága, és nem fogják senki kedvéért felvenni 2szer ugyanazt, csak azért, mert...és így igazodnak a CD-hez. Kivéve a drágább kiadványokat. Az meg réteg..."
Azért a BR nagyon terjed a neten a leghúzosabb forgalmat generálja a warezolok körében. BR lejátszója ma már mindenkinek van otthon, és azokon ott a DTS-HD Master Audio.
-
-
#34
deathtania
senior tag
#27483136
#33
deathtania
senior tag
válasz
#27483136
#33
üzenetére
szerintem az sem elhanyagolható, hogy az átlag user annyira nem törődik a zene minőségével, csak szóljon nála valami, aztán elvan magával. az sem érdekli, hogy 128as vagy 320as mp3 megy nála, mert neki halál mindegy, csak szóljon valami a kis "3W-os PC-s margarinosdobozból", ami a monitor mellé van téve. (sokáig magam sem törődtem vele.)
magamat nem mondom egy audilofil vadállatnak, de mióta egyre komolyabb hangcuccaim vannak, és a kezdeti "margarinosdobozokat" lecseréltem kicsit komolyabb hangcuccokra, azóta odafigyelek mit hallgatok, mert egész más a zenei élmény ha az ember normális formátumot hallgat. sosem felejtem el, amikor az első igazán komolyabb hangfalaimat megkaptam (2 utas 90/150W-os házi készítésű hangfalak) kicsit meg is lepődtem, hogy mi a fene történt a zenéimmel mert egész más volt a hangzása mint az előző hangfalakkal.
Hanem valami A osztályú ami nulla ohm-ra is dolgozik. De azzal meg az a baj hogy bőrönd méret kell hogy legalább az 50W kijöjjön belőle. Wadia-ra tippelek. 
Korábban mondtál egy példát a CD-re. Azt mindenképpen szabványosítani kellett.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
, milyen jó volt lámpásba szalonnasütéskor, amikor eltévedtünk az erdőben... vagy koncertfotózáson 2 másodperces záridővel állvány nélkül 20 méterről fényképezni. Amíg nem ittam célzóvizet be-bemozdult a kezem, utána már nem, aztán a végén nem bírtam egyenesen állni sem. 
Jó alakú bányarémmel sem bújnék össze, még hátulról sem, pedig azon is van luk, csak a körítés más, amit akkor is tudnék, ha a kutya póz miatt az akció közben a látómezőn kívül esik a nem szép része. 
Vagy mégis lehet analógiát vonni a témák közt? 
Onnantól kezdve, hogy nem a CD-n van, annyi tökéletes másolatot csinálhatsz róla, amennyit csak akarsz. Itt nem maga a technika a korlátozó, hanem a hordozó média. Ha nem lenne digitális átvitel, akkor ide sem nagyon tudnánk írni. 
Új hozzászólás Aktív témák
- Fel kell készülnünk a 2G kivezetésére
- Itt az ASUS AI-ra kihegyezett VGA-ja
- iPhone topik
- Xiaomi 14T Pro - teljes a család?
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Synology NAS
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- Logitech Harmony - én irányítok mindent!
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- BestBuy topik
- További aktív témák...
- AKCIÓ! EZÜST! RITKASÁG! Surface Pro 11 Qualcomm Snapdragon X Elite 16GB 512GB OLED 120Hz Gar!
- BESZÁMÍTÁS! Intel Core i5 4570 4 mag 4 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! PowerColor RED DEVIL 6900XT Ultimate 16GB videokártya garanciával hibátlan működéssel
- Új és használt laptopok , üzletitől a gamerig , kedvező áron. Garanciával !
- LG 55G4 - 55" OLED evo - 4K 144Hz & 0.1ms - MLA Plus - 3000 Nits - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest