- One mobilszolgáltatások
- Garmin Forerunner 970 - fogd a pénzt, és fuss!
- Magisk
- Csak semmi szimmetria: flegma dizájnnal készül a Nothing Phone (3)
- iPhone topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Hammer 6 LTE - ne butáskodj!
- Xiaomi 14 - párátlanul jó lehetne
- A sógorokhoz érkezik a kompakt Vivo X200 FE
- Megjelent a Poco F7, eurós ára is van már
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kernel
nagyúr
Ha ilyen gondom lenne, megjavítanám a tápegységet, hacsak nincs benne valami speciális alkatrész, a tápok igen nagy arányban javíthatók.
Nyilván, ha valaki nem ért hozzá, keresni kell egy szakembert. Vannak tápegységes topikok, vagy a környékeden, ha találsz valakit. TV-szerelő is elvállalhatja, ha van hozzá kedve, miután ez a munka kb. 50 %-ban tápegységek javításából áll, tehát nem áll távol a szakmától. Vagy monitorszerviz stb.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#18261
üzenetére
Egyrészt így több vezetéket lehet rá forrasztani, vagy nagyobb kapacitású szőrőkondit rátenni párhuzamosan, de alapesetben elegendő a panelon lévő SMD-kapacitás, mivel ez az IC a régebbi típusokhoz képest nagyobb kapcsolófrekvencián dolgozik. Ezért is jó a hatásfoka, valamint az integrált FET-kapcsoló miatt (az LM2596-ban például bipoláris tranzisztor van), így hűtést sem igényel.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#18259
üzenetére
Ezt nevezik transzformációs elvnek is, attól függetlenül, hogy itt nincs trafó. Ideális esetben a bemeneti és kimeneti oldalon azonos lenne a teljesítmény, de lejön belőle a hővé alakuló veszteség.
Polaritás soha nem mindegy ilyen elektronikánál, a dióda anódja megy a negatívra (GND), abból is látszik, illetve így kézenfekvő:
-
Kernel
nagyúr
Tápegységben főleg a diódák hűtőbordája tud melegedni, az áram és a rajta eső feszültség szorzata miatt, ami sajnos nem kevés, még kis terhelésen is.
Más a helyzet a szinkron-egyenirányítós konstrukciónál, ahol diódák helyett szinkronban kapcsolt FET-ek végzik az egyenirányítást, ez már komolyabb és drágább kategória.
A primer oldali kapcsoló FET-ek kevésbé, de azok is melegszenek, aktív hűtés nélkül. Amellett a többi alkatrész között is lehet olyan, ami igényel némi légáramlást.
Régebben kísérleteztem ilyennel, gép csak egy P3 volt, tehát nem nagy teljesítményű, mégis túlzottan melegedtek a hűtőbordák, főleg a diódák. Így végül maradtam a csökkentett fordulat opciójánál.
Összerakva egyébként úgy mértem, hogy a hűtőborda oldalába kis lyukat fúrtam, amibe kívülről be tudtam dugni a multiméter tartozékát képező hőelemet, pasztázva.
Mindamellett a tápegységben hálózati feszültség alatt álló részek vannak, aminek érintése életveszélyes, ezt szakmai okból kénytelen vagyok hozzáfűzni.
Tehát nem ajánlom a piszkálását, értelme sincs különösebben.
-
-
Kernel
nagyúr
Máshol azt írják, hogy 3 W teljesítményű, az nem sok, akár önmagában, akár az inverterrel együtt értik.
Általában a tápból felvett összteljesítményt szokás megadni, ennek egy részét az inverter fűti el, másik részét a cső. (A fény formájában távozó teljesítmény a legkevesebb.)
Ha egy átlagos HDD 10 W körüli teljesítményt disszipál, nagyjából sejthetők az arányok.
-
#18210
Kernel
nagyúr
Highground
#18209
Kernel
nagyúr
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#18188
üzenetére
Mindig effektív értéket szokás megadni, méghozzá adapterek esetében a névleges terhelésre vonatkozó feszültséget.
Ez azt jelenti, hogy terheletlenül feljebb szalad, miután ezek egyszerű vasmagos trafók, nem stabilizált.
Egyébként 9V x gyök2 = 12,7V csúcsérték, ebből lejön két dióda feszültségesése (egyszerre mindig két diódán folyik áram a Graetz-hídon), az 2 x 0,7-0,8V.
-
-
Kernel
nagyúr
Alaplapot úgy illik tervezni, hogy a LED-eknél történő véletlen zárlattól se legyen baja, ez egyszerűen a soros ellenállás méretezésével megoldható, hogy ne égjen le zárlat esetén sem.
Két párhuzamos LED sem számít túlterhelésnek, sőt még túláramnak sem. Lényegében ugyanannyi áram oszlik kétfelé, illetve csak kevéssel több, mert az eredő nyitófeszültség valamivel kisebbre áll be.
Ha nem egyforma két párhuzamos LED nyitófeszültsége, akkor viszont nem egyformán oszlik el az áram, ezáltal a fényerő.
-
Kernel
nagyúr
A standard 20 mA terhelhetőségű kategóriában érdemes válogatni jelzőcélra, LED-eknél ez az alap.
Nyitófeszültség egy dolog, színenként más, de mint említettem, az alaplap egy ellenálláson keresztül kapcsolja rá egy tranzisztorral az 5V-ot.
Az alaplapon lévő ellenálláson múlik, meg a LED nyitófeszültségén is, hogy mekkora áram alakul ki, és az áramtól függ a fényerő. Hiába szerepel az adatlapon valamilyen fényerő, az alaplap nem feltétlenül hajtja ki mondjuk 20 mA-re, tehát ezt így előre nem lehet tudni.
-
Kernel
nagyúr
Ez gyártási kérdés, az OLED kijelzők fejlesztését is ez hátráltatta sokáig, hogy nem tudtak tartós kék LED-et csinálni. Ezért is jó például a WRGB, ahol egy fehér LED is besegít a fény előállításába.
Olyan is volt állítólag, hogy drága hifi készülékek standby kék LED-je rövid idő alatt sorra tönkrement, javíthatták garanciában, ilyen bagatell hiba miatt.
De ezt nem lehet megjósolni, nem biztos, hogy gond lesz.
-
Kernel
nagyúr
Gyakorlatilag mindegy, a különböző színű LED-ek nyitófeszültsége annyira nem eltérő, hogy az 5V táp ne lenne elég: [link]
Mármint ezt úgy értem, hogy az alaplap egy ellenálláson keresztül kapcsolja rá az 5V-ot a LED-re. A különböző nyitófeszültségek miatt némileg eltérő áram alakul ki, de ez belefér.
Az impulzusüzem tűrése általános LED tulajdonság.
Más kérdés, hogy a kék LED-ek élettartama lehet rövidebb.
-
Kernel
nagyúr
válasz
jozsi252
#18155
üzenetére
Csak azt fogja átvezetni, amit a konnektor védőérintkezőjén is lehet érezni, ami általában semmi:
Ez direkt kapcsolatban van a PC-házzal is, az sem ráz, normális esetben.
Egyébként a dolog érdekessége, hogy a kettős szigetelés (földeletlen készülék) magasabb biztonsági fokozatnak számít, mint a védőföldes rendszer. Ezért nem is szabad egy kettős szigetelésű berendezést barkácsolt védőfölddel ellátni. Mivel az csak lerontana egy jobb megoldást gyengébbre, így ha valahonnan mégis külső feszültség érkezne a védőföldre, abból gond lenne.
De sajnos az is gond lehet, hogy amit külföldről rendelünk, azt hazai hatóság nem engedélyezte, nem nézett bele a belsejébe, így az előírásoknak nem biztos, hogy megfelel. A bizonytalannál pedig még a védőföld is biztosabb.
-
Kernel
nagyúr
válasz
jozsi252
#18153
üzenetére
Természetes ilyen bizsergés általában, mert a földeletlen, vagyis kettős szigetelésű készülékek tápegységeben a hálózati és kimeneti oldal között egy zavarszűrő kondenzátor helyezkedik el, ami csekély áramot átenged, de ez ártalmatlan.
Ebben a pozícióban csak minősített, biztonsági kondenzátorokat szabad alkalmazni, ami több kV feszültséget is elbír. Villámlásnál szokott átütni esetleg.
Amellett a kettős szigetelésű tápokban a trafó primer-szekunder tekercse a hazai szabvány szerint egymás mellett, szeparáltan helyezkedik el. Kínai kacatoknál ezt nem mindig tartják be, primerre rátekerik a szekundert, itt csak a kettő közötti szigetelőszalagban lehet bízni.
Földeléses tápoknál a védőföldet átkötik a kimeneti oldal egyik (általában negatív) pontjára, illetve az adott készülék fémvázára, TV jelcsatlakozóira stb.
Ilyen tápoknál megengedett a közös csévére tekert primer szekunder is. Ha ilyet kötsz a LED-szalagra, annak negatív pontja értelemszerűen a konnektor védőföldjével galvanikus kapcsolatban lesz.
-
Kernel
nagyúr
válasz
artiny
#18145
üzenetére
Áram és feszültség szempontjából lényegtelen, hogy mit táplálunk vele, legfeljebb az lehetne gond, ha kevésbé szűrt, vagy kevésbé stabil.
De úgy néz ki, hogy amit LED-szalaghoz szoktak ajánlani, nem különbözik más tápegységektől.
Ettől függetlenül én nyugodtabb vagyok, ha szét tudom szedni és ellenőrizni a konstrukciót. Biztonsági szempontból a primer-szekunder közötti elválasztás érdekes, egyéb szempontból az alkatrészek minősége, áramköri felépítés.
-
Kernel
nagyúr
válasz
artiny
#18143
üzenetére
Földelt csatlakozás a konnektor védőföldjét is használja:
Három szál vezeték kell hozzá:
Ahol csak két szál vezeték van (fázis, nulla), nyilván nem lehet védőföldes:
Most abba kár lenne belemenni, hogy utóbbi a kettős szigetelésű készülékek sajátja, ezek szabványban előírt dolgok, hogy mikor, melyik szükséges.
De galvanikus leválasztót én nem használnék, autóba való leginkább, ott is csak akkor, ha valaki másképp nem tudja elhárítani a problémát, szakértelem hiányában.
Mivel itt van más lehetőség is (földeletlen táp), felesleges rontani a hangminőséget ilyen leválasztókkal.
-
Kernel
nagyúr
válasz
artiny
#18141
üzenetére
Kapcsolás lényegtelen, amikor már össze van testelve a rendszer, lehet kapcsolgatni. Az összeállításra vonatkozott, amit írtam, illetve működés közben sem ajánlott kihúzni a jelkábelt.
Kontakthiba megint más dolog, a csatlakozóknak rendesen érintkezni kell. Ez nem toldáson múlik, ha rendesen össze van forrasztva, jónak kell lennie. Hálózati vezetéket nem szabad egyébként toldozgatni, ami dugasztápnál nincs is.
A DC-kimenet rámegy a fémrészekre is, ha rázna, akkor az egész erősítő is rázna, ennyi erővel. De akkor a hangkábelen a PC-házra is átmenne, ami nálad is bizonyára védőföldelt, abból már tűzijáték lett volna.
Laptoptáppal az a gond, amikor védőföldelt. 14V is több az előírtnál. Nem tudom, milyen végfok IC-k vannak a belsejében, annak adatlapján lehetne látni, hogy pontosan mit bír.
Védőföldelt tápegységnél a DC-kimenet negatív pontja (GND) galvanikus kapcsolatban van a hálózati védőfölddel, amit a számítógép is megkap, így a bemeneti kábelen keresztül földhurok keletkezik, ami a hangban több-kevesebb zúgással jár általában.
Ezért ilyen PC-hez kapcsolódó erősítőkhöz a földeletlen táp a legjobb, mert kizárja a földhurkot.
-
Kernel
nagyúr
válasz
artiny
#18139
üzenetére
Attól még nem tud rázni, a dugasztáp trafója galvanikusan elszigetel a hálózattól. Ha a trafó szigetelése meghibásodna, akkor meg már régen rossz, mert a védőföldelt számítógéphez csatlakozva zárlat keletkezne.
Mindig először a bemenetnél kell összedugni és utána a tápegységnél. Utóbbinál már mindegy, hogy a konnektort vagy a DC-csatlakozót előbb.
Ha fordítva csinálod, a tápegységben a hálózati oldalról kapacitív csatoláson átszivárgó váltakozóáram durva zavart tud okozni, ami nem csak a végfokot hajtja ki maximumra, árt a hangszóróknak, az érzékeny bemenetet is károsíthatja.
Az a probléma sajnos, hogy bedugáskor először a Jack csúcsa érintkezik, holott az lenne az ideális, ha a két készülék testje, fémváza (GND) érintkezne először. Így előbb azonos potenciálra kerülnének, csak utána csatlakozna a jelforrás, ami nem járna ilyen sokkoló hatással.
A tápegység terhelése a kivezérlés függvénye, így előfordulhat olyan helyzet, amikor egy társasházban nem is lehet bömböltetni, elegendő egy kisebb tápegység is. 8 ohmos hangszórókkal kisebb az áramfelvétel (de a teljesítmény is), mint 4 ohmossal.
Ha növeled a hangerőt és a tápegység "elfogy" alóla, azt észre lehet venni a durva torzításból is. Célszerű mérni az áramot és/vagy feszültséget, pláne ha már úgyis el van vágva a vezeték, könnyű beiktatni egy ampermérőt sorosan.
A dugasztápoknak van zárlatvédelme, csak arra nem célszerű hagyatkozni, mert nem pontos értéknél szabályoz általában, attól még túlmelegedhet, nem árt figyelni azt is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
verycool
#18132
üzenetére
Egyelőre saját szememmel azt sem láttam, hová csatlakozik a fekete molex, de ha szabályzott feszültség van rajta, azt eleve nem szabad visszakötni a tápegységre.
Elvileg (ha olyan az áramköri felépítés, ahogy gondolom) akkor nem menne tönkre semmi, de hatástalanná válna a szabályzó, maximumon forogna a ventilátor.
-
Kernel
nagyúr
válasz
verycool
#18128
üzenetére
A videón elég jól látszik, hogy a fekete molexben csak két tű van, még a lesarkozott rész irányából azt is be lehet azonosítani, hogy az 5V-os oldal hiányzik.
Nem tudom, minek akarod összedugni, de csak azonos csatornán lehet párhuzamosítani (mivel egyébként is párhuzamos). A két külön szabályzott csatornát nem kötheted össze.
-
Kernel
nagyúr
válasz
verycool
#18124
üzenetére
Mihez kezdene a táppal a szabályzó, ha nem használja semmire? Egyértelműen le volt írva:
A fekete molexre nincs szükség, sőt az is látszik, hogy csak két tű van benne, tehát más eszköz táplálására (HDD stb.) egyébként is alkalmatlan.
Felső-hátsó tökmindegy, csak a képen látható figyelmeztetést kell betartani:
Max. 10W/csatorna.
-
Kernel
nagyúr
válasz
verycool
#18115
üzenetére
A honlapján látható útmutató szerint:
Gondolom, az alsó a zöld-fehér, azon kapja a tápot a szabályzó, és van 2x2 kimenet. Gyakorlatilag egy kimenet (egy szabályzó) két ventilátort bír el, mivel 4 ventis a ház egyébként.
A tápegységből a FAN-csatlakozót rákötheted az alaplap valamelyik tűjére, ezen keresztül a tápventilátor fordulata követhető.
Saját ventilátorát a tápegység mindig maga táplálja és szabályozza, tehát ez a csatlakozó csak a fordulatjelet adja át az alaplapra, két szál vezetéken.
Apa-anya átmenő csatlakozók általában hosszabbításra valók, de így látatlanban, fotó nélkül nem nagyon tudom vizualizálni, hogy pontosan miről van szó.
Mindamellett van itt egy videó, a pofa elmagyaráz mindent, igaz kínaiul, de egyenként mutogatja a csatlakozókat:
-
Kernel
nagyúr
válasz
Laccoss
#18112
üzenetére
Egyébként én is csak azért nem említettem az eloxálást, mert a festés volt a kérdés.
Régen is nyilván csak jobb híján fújtuk le az erősítőépítésnél, mert házilag egyszerűbben megoldható volt. Gyárilag eloxálják, de azt hittem, hogy ez magától értetődő, azért nem is tértem ki rá.
-
#18111
Kernel
nagyúr
takacsbotond
#18110
Kernel
nagyúr
válasz
takacsbotond
#18110
üzenetére
Nem emlékszem már rá, akkoriban főleg egyfélét lehetett kapni, az is lehet, hogy a Medikémia / Prevent szériába tartozott, de erre sem vennék mérget. Keresővel lehet látni például Prevent hőálló matt feketét, vannak radiátorfestékek is, elvileg bármelyik jó.
A fizikai kísérletben egyszerűen csak kormozott felülettel szemléltetik: [link]
-
#18107
Kernel
nagyúr
takacsbotond
#18106
Kernel
nagyúr
válasz
takacsbotond
#18106
üzenetére
Régen a barkácsolt erősítők hűtőbordáit matt fekete spay-vel fújtuk, illetve ezt ajánlották a szakmai a források is.
De ez már akkor sem (csak) esztétikai okból volt szokás, miután a sötét felület jobban sugározza a hőt, ezen belül is a matt jobban, mint a fényes.
Vagyis emiatt nem veszít a hőleadó képességéből, épp ellenkezőleg.
-
Kernel
nagyúr
válasz
tikshow
#18099
üzenetére
Terhelhetőség szempontjából a kimenet számít.
A készülékek, illetve tápegységek által felvett maximális áramot egyrészt azért adják meg, hogy a tápforrás, hálózat ahhoz méretezhető legyen. Egy kis dugasztápnál és laikus szinten ennek persze nincs jelentősége, bedugják és kész.
Egy ilyen tápegységnél azonban egyéb szempontok is vannak. Ez például 100-240 V között is képes működni, méghozzá kapcsolóüzemű elektronika lévén automatikusan szabályozza magának az áramfelvételt, ami azzal jár, hogy kisebb feszültségről nagyobb áramot vesz fel, azonos kimenő teljesítmény biztosításához.
Gyakorlatilag az áram-feszültség szorzatot nagyjából azonos értéken igyekszik tartani.
Például legrosszabb esetben, ha csak 100 V hálózati betáp lenne, arról elvileg felvehetne 1,5 A áramot is, de ez is általában egy felfelé kerekített csúcsérték, ami lehet rövid idejű is. De nem feltétlenül:
100V x 1,5A = 150VA látszólagos teljesítmény.
Ha egy rossznak számító cosφ = 0,5 teljesítménytényezővel számolunk (elvégre nincs benne PFC-áramkör, ami az ideális cosφ = 1 érték felé tolná), akkor:
150VA x 0,5 = 75W hatásos teljesítményt vesz fel.
Kimenet:
24V x 2,5A = 60W
Van 15W különbözetünk a hatásfok miatt, az pedig a tápegységen távozik hő formájában. (De a cosφ csak becslés volt, lehet éppen ennél jobb is.)
Tehát itt vannak olyan dolgok, amivel az átlagfelhasználónak legjobb nem is foglalkozni, mert a cosφ titkairól, vagy az áram jelalakjának nemszinuszos torzításairól (amit egy ilyen tápegység okozni tud), a felharmonikusok hálózatra gyakorolt negatív hatásairól még regényeket lehetne írni, az pedig nem minden fórumozónak esne jól.
-
Kernel
nagyúr
válasz
tikshow
#18095
üzenetére
Ez csak a szokásos tévedés, ami csodálkozni is szoktam, mert mintha általánosban, a fizikaórán lett volna erről szó, hogy az áramot nem tolják, hanem felveszik.
4,5 A a terhelhetőség.
A szó önmagáért beszél. Úgy is felfogható, hogy például van egy mérleg 4,5 kg terhelhetőséggel.
Szerinted akkor elbír 2 kg-ot?
Ennyi.
-
Kernel
nagyúr
Esetleg egy szál vezetéket meg lehet spórolni, mert a GND közös, gondolom nálad is, de az alaplap doksija mutatja:
Egyébként jó ez a TME (pedig vásároltam már onnan), ezt még nem láttam, hogy ilyet is tud:
Szépen összefoglalja a konfigurációkat, tiéd volt az SPDT (Single Pole Double Throw).
-
Kernel
nagyúr
válasz
nubreed
#18068
üzenetére
Mióta a zajos (sőt, idővel zajosodó) golyóscsapágyas konstrukciót leváltotta a folyadékcsapágy, azóta legtöbb esetben csak a búgás, rezonancia maradt meg problémaként.
Te tudod, mire van igény, készen vásárolt termékre, de amikor ilyen gondom volt, nekem legjobban a ház aljába lerakott HDD vált be, rugalmas alátéttel, illetve barkácsolt állvánnyal, hogy alatta is mozogjon a levegő.
-
Kernel
nagyúr
válasz
GGAllin
#18063
üzenetére
Analóg D-Sub kompatibilitás eleve kizárt, de DVI/HDMI sem lehetséges, mert itt LVDS adatátvitel van, ami másképp működik, mint a DVI.
Vannak videók a laptopkijelző felhasználására: [link] [link] [link] [link]
Fordított esetben a laptop saját D-Sub csatlakozóját szokták felhasználni, arra vannak videótalálatok is.
Vagy keresővel lehet találni LVDS to VGA vagy LVDS to DVI panelt is, de részletesebbet nem tudok ezekről.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Martin97
#18045
üzenetére
A gyári táp nem töltő, hanem 20 V-ra stabilizált tápegység.
A G500 akku 3 x 3,7V vagyis 11,1 V névleges feszültségű, amit 3 x 4,2 vagyis 12,6 V végfeszültségre kell tölteni. Ezt a laptop belső töltőáramköre a 20 V-ból biztosítja, amit stabilan igényel. Hogy a gyakorlatban képes-e kisebb feszültségről működni, az kérdéses, ráadásul alacsonyabb feszültségről a belső PWM-szabályzó csak nagyobb áram felvételével képes biztosítani ugyanazt a teljesítményt, ami meghibásodást okozhat.
Ha négy cellát kötsz sorosan, az 16,8V terheletlenül, tehát ennél már csak kevesebb lesz.
Tartósan 1,5 V alá esett cellák töltését már nem ajánlják, mert belső átvezetések keletkezhetnek, amitől túl is melegedhet.
Töltőt lehet beszerezni 16,8V-ra is, van szabályozható is (ha párat visszaolvasol), de soros kötésnél szükség van cellavédő panelra is:
Emiatt is úgy kell kötni egyébként, hogy ne csak soros ágakba legyenek kötve a cellák, hanem párhuzamosan is. Ennek van egy kiegyenlítő hatása, valamint így a cellavédő elektronikának sem kell több párhuzamos ágat figyelni, hanem csak egy soros kört.
Vagy a videóban szereplő sípolós cellavédő is jó, ami jelzi a soros körben bármelyik cella kritikus feszültségét. Ennek előnye, hogy így nem kerül az áramkörbe soros kapcsoló / védő FET (ami nagy áramon hátrányos), ehelyett csak sípol.
1 db cella töltéséhez van a TPA4056 USB-panel, vagy ennek bővített változata, ami tartalmaz még egy DW01A védelmi áramkört és egy FS8205A dual FET-et.
-
Kernel
nagyúr
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#18036
üzenetére
CC/CV töltési eljárást javasolnak az akkuk gyári adatlapján is, a különféle ólomsavas akkukhoz is, mint a Li-ion akkukhoz is.
Be kell állítani a kívánt áramkorlátot, azzal fog menni a töltés, míg el nem éri a végfeszültséget, amit szintén be kell állítani.
Meg szokták adni azt is, hogy mennyire lehet tölteni pufferüzemben (amit tartósan elvisel akármeddig) vagy mennyi lehet szakaszos töltésnél a végérték. Tegyük fel, hogy 13,8V-ot elvisel tartósan, de 14,4V-ig szabad tölteni.
Ilyenkor egy profi töltő felnyomja 14,4V-ig, ezen a szinten tartja, majd figyeli az áramot, ami elkezd csökkenni. Bizonyos százaléknál lekapcsolja a feszültséget 13,8V-ra, ezen tartja. Ezt lehet bonyolítani, hogy időnként rátölt stb.
De lehet olyan töltő, ami csak egy fix időzítés után (amit a gyártó megad) vált a csökkentett feszültségre.
Lehet olyan töltő, hogy csak odafigyelsz rá és magad kapcsolod le a töltést. Ha jól vettem ki, a háromtrimmeres változatnál a középsővel be lehet állítani, hogy például a CC-szakasz 10%-ra csökkenésekor jelezzen a LED. Kis késlekedés még belefér, annyira azért nem érzékeny.
Vagy eleve csak a csökkentett feszültségig hagyod menni, ami nem tud kárt okozni még akkor sem, ha úgy felejtik. Autóban például 13,8V a jellemző feszültség, amire a generátor tölt, de lehetnek eltérések.
De ismétlem, a feszültségeket csak általános példának írtam, meg kell nézni az adatlapot, vagy legalább hasonló típusokét.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Pubszon
#18034
üzenetére
Hogyne lenne:
http://www.ebay.com/itm/321495124606
http://www.ebay.com/itm/321476591273
Vagy hasonlókat lehet még találni.
De az első linken a középső potmétert hülyén nevezik, így jobb:
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Bestbuy játékok
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Villanyszerelés
- Szünetmentes tápegységek (UPS)
- One mobilszolgáltatások
- Garmin Forerunner 970 - fogd a pénzt, és fuss!
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Xbox Series X|S
- További aktív témák...
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 5800X 32/64GB RAM RTX 4060 Ti 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- BESZÁMÍTÁS! Dell Latitude 5550 üzleti -Intel Ultra 7 165U16GB DDR5 RAM 1TB SSD Intel Graphics WIN11
- REFURBISHED - HP USB-C Universal Dock G1 docking station (DisplayLink)
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad L480 - i5-8GEN I 8-16GB I 256GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Bomba ár! Dell Latitude E5570 Touch - i5-6300U I 8GB I 256SSD I 15,6" FHD I HDMI I CAM I W10 I Gari
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest