- Gyorsabb és drágább - kezünkben a Samsung Galaxy S23
- Youtube Android alkalmazás alternatívák reklámszűréssel / videók letöltése
- Yettel topik
- Mobil flották
- Itt egy pár fotó az iPhone 17 sorozatról
- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Galaxy Watch5 Pro - kerek, de nem tekerek
- Motorola G86 - majdnem Edge
- Huawei Watch Fit 3 - zöldalma
- Profi stratégiára vált a Galaxy S26
Hirdetés
Talpon vagyunk, köszönjük a sok biztatást! Ha segíteni szeretnél, boldogan ajánljuk Előfizetéseinket!
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
#6393
skoda12
aktív tag
hiperFizikus
#6392
skoda12
aktív tag
válasz
hiperFizikus
#6392
üzenetére
Az elemi geometriát az elemeiken értelmezett relációkkal együtt a Hilbert axiómarendszerrel szokták felépíteni matek szakon és ott már az egyenes vagy a sík is alapfogalom, nem halmazokból indulnak ki.
-
skoda12
aktív tag
válasz
Attix82
#6238
üzenetére
Ezt az összeget felírod az első n elemre, kiemeled belőle a 0,0001-et. Ami zárójelen belül marad arra felírod a mértani sor összegképletét és ez az egész <= 100. Ezt az egyenlőtlenséget átrendezéssel és logaritmussal megoldod n-re. A következő n-nél nagyobb egész lesz a megoldás az eredeti kérdésre.
-
skoda12
aktív tag
Nem vettem bele az átlagot, excelben számoltam 5-5 értékkel és STDEV.P függvénnyel.
Igen, azt mutatja, hogy nagy a különbség a csapaton belül és pont ez a baj. Ebben a példában a második csapatban csak a 2 db 2.2-es játékos az ellenfél, ha őket sikerül lelőni, akkor a többit szinte biztos bedarálják hiába vannak még 3-an.
Hasonlóan ha van egy olyan csapat, ahol 1 db 10-es és 4 db 0.2-es van, őket is nagyon el fogják verni, mert egy játékos húzza fel az átlagot.
-
skoda12
aktív tag
válasz
Micsurin
#5880
üzenetére
Nincs szükséged határértékre. A feladat azt kéri, hogy adj meg olyan deltát, amire
ha |x -x0| < delta (az x0 pont delta sugarú környezetében ...)
akkor |f(x) - f(x0)| < epszilon (... felvett függvényértékek epszilonnál kevesebbel térjenek el a függvény x0 helyen felvett értékétől)Tehát az utolsó egyenlőtlenséget kell megoldani az első felhasználásával deltára. Ebből f, x0 és epszilon ismert, x és delta ismeretlen, de az első egyenlőtlenségből van kapcsolat x és delta között, így a második egyenlőtlenséget kell úgy alakítanod, hogy x helyett csak delta maradjon benne.
Bár a feladathoz nem kapcsolódik, de visszatérve a kérdésre, hogy mi van, ha a függvényérték és a határérték nem egyezik meg adott pontban vagy akár nincs értelmezve ott a függvény: Szakadási pontja van a függvénynek, ami szemléletesen annyi, hogy a grafikont lerajzolva van egy törés vagy ugrás a függvényben.
-
skoda12
aktív tag
válasz
#37935104
#5692
üzenetére
Rossz határértéket számoltál. Lim [f(x)] helyett Lim [ (f(x) - f(x0)) / (x - x0)] -t (deriváltat) kellett volna számolni mindkét oldalról, ahogy x ->x0 (és x0 = -1) és kijön, hogy más a két határérték. Mivel ez a határérték a derviált, ezért működik a tanár behelyettesítős megoldása is.
-
skoda12
aktív tag
válasz
#74220800
#5645
üzenetére
A felső kör sugarát lényegében azzal határozod meg, hogy v-t milyen intervallumon futtatod, mert radius*(1-v) az adott magassághoz tartozó kör sugara. Fordítva, ha tudod, hogy mekkora sugarat szeretnél a fenti körhöz, mondjuk r, akkor radius*(1-v)=r-ből ki tudod számolni, hogy milyen intervallumon kell futtatni v-t.
Ha kellenek a körlapok is, akkor ilyesmivel lehet próbálkozni:
x=w*cos(u*2*PI)
y=w*sin(u*2*PI)
z=height*vahol w szintén paraméter és [0, radius*(1-v)] között mozog, tehát egy másik paramétertől is függ. Ezt nem tudom mennyire szeretik a rajzoló lib-ek, amiket használsz, mert parametrikus egyenleteknél nem szokott egyik paraméter a másiktól függeni.
-
#5640
skoda12
aktív tag
gordonfreemN
#5639
skoda12
aktív tag
válasz
gordonfreemN
#5639
üzenetére
Rajzold le, az segít. Egyrészt az m^2+2.5^2=8^2 egyenlet arra utal, hogy nálad m nem a gúla magasságát jelöli, hanem a gúla oldalát képező háromszög magasságát. Másrészt ez
simán fogom az egyik alapélt, elfelezem ez ugye 2.5cm és ezzel a felezőponttal kötöm össze a négyzet testátlóinak metszés vagy felezőpontját illetve a csúcsot
nem az a háromszög, amire a fenti egyenletet felírtad.
-
skoda12
aktív tag
Ez a kedvező eset / összes eset képlet csak addig működik, amíg minden elemi eset azonos valószínűséggel fordul elő. Itt nem ez a helyzet (mármint úgy értve, hogy nem az az elemi eset, hogy pl X az összeg), már érzésre is megmondod, hogy a 11-et nehezebb kidobni, mint a 7-et. Ha elkezded írogatni, hogy 11 = 5 + 6 és 7 = 1 + 6 = 2 + 5 = 3 + 4, akkor látszik is, hogy a 7-et nagyobb gyakorisággal sikerülhet összehozni, mint a 11-et.
Továbbá, ha nem veszed figyelembe a sorrendet, akkor a 2 és 3 lőfordulási esélye ugyanannyi lenne, mert egy-egy fix számpár összegeként állnak elő, de valójában a 3 gyakrabban fordul elő, mert a 3-at 1 + 2 = 2 + 1 alakban is tudsz dobni a kockákkal.
Amit te szeretnél, az akkor működne, ha egy 11 oldalú szabályos homogén testtel dobnánk, ahol mindegyik oldalára azonos eséllyel esik a test. A valóságban viszont kétszer dobsz egy 6 oldalú kockával, így számít a sorrend.
-
#5518
skoda12
aktív tag
f(x)=exp(x)
#5517
skoda12
aktív tag
válasz
f(x)=exp(x)
#5517
üzenetére
Feltételezem lineáris egyenletrendszerről van szó, mert ha nem, akkor erősen nem trivi a feladat.
Szóval, több lehetőség is van. Általánosságban, pontosan akkor oldható meg egy lineáris egyenletrendszer, ha az együtthatómátrix rangja és a kibővített mártrix rangja ugyanaz.Vannak más tételek is, amik kihasználják, hogy az együtthatómátrix négyzetes vagy esetleg homogén az egyenletrendszer, de ők speciálisabb esetre vonatkoznak, mint pl pontosan egy megoldás létezése vagy nemtriviális megoldás létezése. Pl ha az együtthatómátrix determinánsa nem 0, akkor pontosan egy megoldás lesz, de ettől még lehet megoldása 0 determináns esetén is (csak 1-nél több), de az is lehet, hogy 0 a determináns és nincs egy megoldás sem.
-
skoda12
aktív tag
válasz
Jester01
#5514
üzenetére
Én sem értem, mert nincs megadva, hogy mi a cél, amit A és B paraméterek kiszámításával el kell érni.
BTminishop: Az egész feladatot írd le, hogy mit szeretnél elérni és mi adott ehhez. Valószínűleg kelleni fog az egyenlet másik oldala is, ha meg volt adva az eredeti feladatban.
-
-
#5496
skoda12
aktív tag
DrojDtroll
#5495
skoda12
aktív tag
válasz
DrojDtroll
#5495
üzenetére
-
#5438
skoda12
aktív tag
Don.Corleone
#5437
skoda12
aktív tag
válasz
Don.Corleone
#5437
üzenetére
Nyilván az alakzathoz kell tolni az egyenest, mert az alakzat pontjai közül kerülhet ki a megoldás. Ahogy írtad is, k-t maximalizálva a zöld egyenes át fog menni AB-n. Így AB minden pontja optimális megoldást ad.
-
skoda12
aktív tag
válasz
szatomi30
#5428
üzenetére
Ez csak egy megoldás. Bevittél két vektort a bázisba, többet nem lehet, innen a bázistranszformáció táblázatából egyértelműen kifejezhető a megoldás 3 paraméterrel. Itt most x2, x3, x5 bármilyen valós értéket felvehet és x1, x4 ezektől a paraméterektől függ. A csupa nulla sorral ne foglalkozz, nem hordoz plusz információt, ezért el szoktuk hagyni.
-
-
#5288
skoda12
aktív tag
Don.Corleone
#5287
skoda12
aktív tag
válasz
Don.Corleone
#5287
üzenetére
Mit értesz nullás egyenlőtlenség alatt? Egyszerűbb, ha írsz egy példát szerintem.
-
#5282
skoda12
aktív tag
Don.Corleone
#5278
skoda12
aktív tag
válasz
Don.Corleone
#5278
üzenetére
Na, szóval visszaolvasva rájöttem, hogy elrontottam a levezetést az előző hsz-ban, mert megtévesztett az, hogy 5 > ξ-nél a konstans van előbb. Helyesen:
P(2 < ξ < 8 | 5 > ξ) = P(2 < ξ < 5) / P(ξ < 5) = (F5 - F2) / F5
A képlet annyi, hogy P(A|B) = P(A metszet B) / P(B) és emiatt lett 2< ξ < 8 és 5 > ξ-ből a számlálóban 2< ξ < 5.
A következő példádnál már viszont tényleg kell az 1- rész. Képlet alapján indulunk.P(5 < ξ < 18 | 4 < ξ) = P(5 < ξ < 18) / P(4 < ξ)
Itt a nevezőt nem tudod egy az egyben átírni eloszlásfüggvényre, mert F(x) = P(ξ < x) és itt meg P(4 < ξ) alak van. Viszont P(A) = 1 - P(A komplementere), tehát P(4 < ξ) = 1 - P(ξ <= 4). Ha ξ folytonos valószínűségi változó, akkor P(ξ = 4) = 0, ezért 1 - P(ξ <= 4) = 1 - P(ξ < 4) = 1 - F4.
Ezeket összerakva P(5 < ξ < 18) / P(4 < ξ) = (F18 - F5) / (1 - F4).
-
#5276
skoda12
aktív tag
Don.Corleone
#5275
skoda12
aktív tag
válasz
Don.Corleone
#5275
üzenetére
P(2< ξ < 8| 5>ξ) = P(2< ξ < 5) / P(5>ξ) = P(2< ξ < 5) / ( 1 - P(ξ<=5) ) = (F5 - F2) / (1 - F5)
de itt feltételezve volt, hogy ξ folytonos. Diszkrét esetben P(ξ=5)-öt még figyelembe kell majd venni. -
#5273
skoda12
aktív tag
DrojDtroll
#5272
skoda12
aktív tag
válasz
DrojDtroll
#5272
üzenetére
Hol akadtál el?
-3-at felírod trigonometrikus alakban és onnantól fix képlet van gyökvonásra. -
skoda12
aktív tag
válasz
ricinus13
#5236
üzenetére
Sin és Cos kifejezhető az Euler formulákkal, abból kijön. Annyi, hogy tegnap, amikor számoltam, nekem a jobb oldal 1/2-szerese jött ki. Vagy elszámoltam vagy rossz a feladat.
Amúgy az i szorzó is árulkodik róla, hogy érdemes Euler formulákkal indulni (Sin kiüti az i-t). Továbbá, az egész cucc komplex onnantól, hogy Sin és Cos paraméterei komplexek. -
-
skoda12
aktív tag
válasz
anorche1
#5225
üzenetére
(7 alatt 5) x 4!
Szóval kell két ciklus 5 és 2 elemmel. Az 5 elemű ciklus hogyan állhat össze? Kell 7-ből 5 különböző elemet választani majd ezek bármilyen sorrendben beírhatóak a ciklusba. A (7 alatt 5) gondolom tiszta, a sorrendnél már csak arra kell figyelni, hogy körbeforgatva az elemeket ugyanazt a ciklust kapod, ezért szorzunk 5!/5=4!-al. Van még egy 2 elemű ciklus is, de az 5 elemű ciklus meghatározza egyértelműen a 2 eleműt, mert a maradék két elem adott és azokat egyféle módon tudod sorba rakni a körbeforgatásra megint figyelve.
-
#5170
skoda12
aktív tag
Apollo17hu
#5169
skoda12
aktív tag
válasz
Apollo17hu
#5169
üzenetére
Azért nem ennyire egyszerű, mert a 4-re így csak az első feltétel teljesül, a másik kettő már nem.
-
skoda12
aktív tag
Neked egy lineáris kongruenciarendszert kell felírnod és megoldani, majd a megoldáshalmazból a legkisebb pozitív számot kiválasztani. Kínai maradéktételre keress rá.
Egyébként ez a feladattípus azért jó, mert ZH-ban pont ugyanúgy lehet megoldani, amilyen módszerrel vizsgán a kínai maradéktételt bizonyítani lehet. -
#5100
skoda12
aktív tag
zsolti1debre
#5098
skoda12
aktív tag
válasz
zsolti1debre
#5098
üzenetére
A forgástengely és a kocka egymáshoz viszonyított helyzetétől függ. Pl ha a tengely két szemközti lapot döf át a lapok középpontjában (ahol a lapok átlói metszik egymást), akkor henger lesz a forgástest.
-
skoda12
aktív tag
A dobások különbsége 0 és 5 között mozog. Mindegyik értékhez kiszámolod hányféleképpen fordulhat elő ez a különbség a dobott számok között. Ebből tudsz valószínűséget számolni az egyes különbség értékekhez, tehát megvan az eloszlás. Innentől pedig van képlet a várható értékre és szórásra.
-
#5060
skoda12
aktív tag
rumos XIII
#5059
skoda12
aktív tag
válasz
rumos XIII
#5059
üzenetére
Visszaderiválva könnyen tudod ellenőrizni kézzel is, hogy jó-e az eredményed.
-
-
-
skoda12
aktív tag
A második kérdésre:
2-es vektornoma def szerint: ||x|| = sqrt(xTx), tehát skaláris szorzat gyöke.
Mátrixnorma def szerint: ||A|| = sup {||Ax||: x eleme R^n és ||x||=1}, ahol a sup-on belül vektornorma volt mindkét esetben.Ortogonális mátrix és vektor szorzata tartja a skaláris szorzatot: (ATx)T (ATx) = (xTA) (ATx) = xT (AAT) x = xTx
Ebből és a definíciókból következi az állítás, mert ||QTA|| = sup {||QTAx||: x eleme R^n ;s ||x||=1} = sup {||QTv||: v = Ax és x eleme R^n és ||x||=1} = sup {||Ax||: ...} = ||A||
-
skoda12
aktív tag
válasz
Zoli133
#4977
üzenetére
Két probléma van. Egyrészt nem világos, hogy a sorozatod milyen szerepet játszik a történetben. A leírásodból úgy tűnik, hogy általában is azt a legkisebb számot keresed, aminek n db osztója van, ez meg nem függ semmilyen sorozattól. Ha meg a feladat kiköt valamilyen feltételt a sorozattal kapcsolatban, akkor meg kellene adnod.
A másik, az állításod nem csak prímekre igaz, hanem tetszőleges n-re. Ez látszik o(x) képletéből, ahol o(x) x osztóinak számát jelöli. -
#4964
skoda12
aktív tag
kemkriszt98
#4963
skoda12
aktív tag
válasz
kemkriszt98
#4963
üzenetére
Legyen P, Q adott pontok, R a keresett pont, és PR=d. Ebből egyrészt fel tudod írni annak az egyenesnek az egyenletét, ami a PQ egyenesre merőleges és átmegy a P-n. Másrészt RPQ szögnél derékszög van. Ebből RPQ háromszögre pitagorasz tétel egy kör egyenletét adja.
Neked a két alakzat metszéspontjai kellenek, tehát ez egy sima egyenletrendszer egy első- és egy másodkú egyenlettel, nem lesznek emeletes törtjeid. -
skoda12
aktív tag
Több módszer is van, de a legegyszerűbb és amit oktatni szoktak, azok a Newton-Cotes formulák speciális esetei, mint a trapéz szabály és a Simpson formula.
Lényegében, ha f függvényt akarnak numerikusan integrálni, akkor f-et polinomokkal próbálják közelíteni és a polinomokat mindig könnyen lehet integrálni.Egyébként ez csak tipp, de szerintem nem ezt használják a kalkulátorok. A határozott integrál leegyszerűsítve egy végtelen sor, implementáció szempontjából egyszerűbb az alapintervallumot felosztani sok (de véges) egyenlő darabra és a szokásos téglalapos közelítést kiszámolni definíció szerint. Én biztos így csinálnám, nem hinném, hogy a legtöbb filléres kalkulátor polinomkezelést, interpolációt vagy monte carlo módszert használna numerikus integráláshoz.
-
skoda12
aktív tag
A második feladatnál a (-4) et átalakítottam 1/4re
Ez hibás átalakítás, a 4^(-1)-et lehetne átírni 1/4-re. Ha felírod a (-4)^n értékét az első pár n-re, akkor látni fogod, hogy oszcillál, ráadásul abszolútértékben a végtelenbe tart. Az egész törtetkifejezést tekintve pedig megmarad az oszcillálás.
-
skoda12
aktív tag
Igen. A 2. feladat is |xn - A| < ε egyenlőtlenségből indul ki.
Ebből általában az abszolútérték és xn alakja miatt nehéz kifejezni egy jó N(ε)-t. Ezért azt szokták csinálni, hogy az |xn - A| kifejezést átalakítják és felülről becsülik úgy, hogy az abszolútérték és a problémás kifejezések eltűnjenek, így egyszerűbb formulákkal lehet dolgozni. Innen kapták a feladatban, hogy |xn - A| <= 25/n.
Ezután már elég a 25/n < ε egyenlőtlenséget megoldani, ugyanis amelyik n-ekre 25/n < ε igaz, arra |xn - A| < ε is igaz lesz. Átrendezéssel 25/ε < n. Mivel N(ε) természetes szám kell legyen, ezért N(ε) = [25/ε] + 1 jó választás.
-
skoda12
aktív tag
Def:Legyen adott az (x1, x2, …) valós számokból álló sorozat. A valós A szám a sorozat határértéke, ha minden ε>0 esetén létezik olyan N(ε) (ε-tól függő) természetes szám, melyre minden n>N(ε) esetén |xn – A| < ε. (wikiről másoltam)
A lényeg: Ha van egy konvergens xn sorozatod, aminek a határértéke A, akkor bármilyen kicsi pozitív ε számot is mondunk, egy bizonyos n felett xn benne lesz az (A - ε, A + ε) intervallumban.
Ezt matematikailag úgy lehet leírni, hogy |xn – A| < ε.A 2. feladatban A=5 és xn adott, neked egy N(ε)-t kell megadni.
-
#4820
skoda12
aktív tag
INTELligent
#4819
skoda12
aktív tag
válasz
INTELligent
#4819
üzenetére
Roger Fenn: Geometry
Ebben van egy fejezet a kvaterniókról. Ha nem tudod beszerezni, akkor is dob néhány pdf-et a google a quaternion szóra keresve. -
skoda12
aktív tag
Gyökvonás nem jelenhet meg csak úgy, szóval vagy lemaradt valami vagy véletlen került fel a táblára.
Viszont nincs is rá szükség mivel az 1 / (1 - u^2) már alapintegrál. Artanh vagy arcoth lesz a primitív függvény értelmezési tartománytól függően. Tehát második lépésként u = gyök(2)*x helyettesítéssel alapintegrálra lehet hozni a kifejezést és bekerül egy 1 / gyök(2) szorzó.
Másik megoldás a nevezőt két tényező szorzataként felírni, utána parciális törtekre bontás és két alapintegrált fogsz kapni, mindkettő ln(valami) primitív függvénnyel. -
skoda12
aktív tag
válasz
peter9228
#4710
üzenetére
A paraméteres alakból érdemes kiindulni. Itt csak azt kell meghatároznod, hogy időegység alatt az omega és fí szögek mennyit változzanak. Az omega szögnek gyorsabban kell változnia, mint a fínek, ha azt szeretnéd, hogy a kis kör mentén többször körbefusson a görbe, amíg a nagy kör mentén csak egyszer fut végig.
Az hogy lesz-e benne látható szakadás attól függ, milyen egységben változik az idő (és a tőle pl lineárisan függő szögek). Minél kisebb az időegység változás, annál folytonosabbnak fog tűnni a görbe. -
skoda12
aktív tag
válasz
ZTE_luky
#4674
üzenetére
Visszatérve az előző problémára, ha ilyen hatványozós feladatot kapsz, akkor lehet arra számítani, hogy a feladat mesterkélt és kézzel is kijön egy megoldás relatíven gyorsan. A fenti példåban 10 db hatványozåssal kijön az a és b-re egy-egy megoldás.
Vagy ha van plusz információd a számokról, pl ha nem kell belátnod, hogy 3 primitív gyök és megvizsgálni, hogy a modulus prím-e, akkor az első a, b megoldásból felírhatod az összeset a wiki alapján gyorsan. Feltéve, hogy szükséged van egyáltalán egynél több megoldásra.
A jelölésekből (g, p, m, n) arra következtetek, hogy ezek az infók adottak. Általában g-vel jelöljük a primitiv gyököt és p-vel a prímeket.
Szóval azért nézdd át ezt a részt zh-ra. -
skoda12
aktív tag
válasz
ZTE_luky
#4669
üzenetére
Ilyen nagy modulusok esetén már géppel kell számoltatni. Amúgy innen a rend, primitív gyök és index részek kellenek neked.
A lényeg: Mivel 65 és 66 relatív prím 101-hez, továbbá 101 prím és 3 primitív gyök modulo 101, így lesz megoldás. Már annak eldöntése is, hogy 3 primitív gyök-e, 100 db modulo 101 hatványozást igényel és egyébként számolás közben részeredményként pont ki fog esni, hogy a = 10 és b = 7 egy megoldás (végtelen sok lesz). Ha ki tudod számolni a 65 és 66-nak 3 alapú indexét, akkor fel lehet írni az általános megoldást.
Ha csak egy megoldás kell és kézzel számolsz, akkor elindulsz a=1-től és minden egyes a-ra kiszámolod 3^a-t. Ha ez nagyobb, mint 101, akkor a modulo 101 értékkel helyettesíted és azt szorzod tovább 3-mal, amíg 65 nem lesz a maradék.
-
#4626
skoda12
aktív tag
zsolti1debre
#4625
skoda12
aktív tag
válasz
zsolti1debre
#4625
üzenetére
Ok, akkor interpoláció valóban kiesett. Nem ismerek módszert az univerzális függvényforma kiszámolására. Már elemi függvényből is elég sok van és ezeket össze-vissza lehet transzformálni, egymásba ágyazni. Ezek közül jó paraméteres alakot megkeresni elég nehéz feladatnak tűnik. Amiket láttam közelítő eljárásokat, azok arra voltak kitalálva, hogy ha már adott milyen alakú függvénnyel szeretnéd közelíteni az eredetit, akkor a paraméterek kiszámolásában segítenek.
Ezért inkább maradnék polinomoknál és írnék egy scriptet, ami megnézi, hogy a lineáris függvénytől kezdve mondjuk a 10 fokú általános polinomig melyikkel közelíthetőek az adatsorok a legkisebb négyzetes hibával.
Ha a tesztelendő függvényforma egy általános n-edfokú polinom, akkor az együtthatói tekinthetőek paramétereknek és ezek a paraméterek kiszámolhatóak minden adatsor esetén a legkisebb négyzetek módszerével elég gyorsan. n=1, ..., 10-re megnézném mi volt a legnagyobb hiba és el lehet dönteni, hogy ez elfogadható-e még.
10 fokú polinom esetén így néz ki az eredeti (piros) és az illesztett (kék) görbe az adatsorokon: [link]Persze nincs garancia, hogy ezekkel a polinomokkal elő lehet állítani minden adatsort az elvárt hibahatáron belül, pláne ha sok oszcilláló adatsor van.
-
#4624
skoda12
aktív tag
zsolti1debre
#4621
skoda12
aktív tag
válasz
zsolti1debre
#4621
üzenetére
A feltöltött fájlt nem néztem meg, mert mobilról írok, de a kép alapján feltételezem, hogy az adatsorok 0 és 180 között vannak értelmezve véges sok x-re.
Fűzzük össze az adatsorokat kis hézagokkal. Tehát adatsor1 marad úgy ahogy volt. Adatsor2 x értékeit eltoljuk 181-el, adatsor3 x értékeit 362-vel, stb. Az y értékeket nem módosítjuk. Erre az új függvényre már tudsz illeszteni egy L(x) Lagrange-polinomot. A keresett paraméteres alak pedig lehet pl L(x + t).
Ez t = 0-ra adatsor1-et generálja az adott eredeti x-ek esetén, t=181-re adatsor2-t, stb.
A polinom gondolom jó magasfokú lesz, de matlab, mathematica és társai ezt elvileg tudják kezelni anélkül, hogy nagy hatványokat kellene kiszámítaniuk. -
skoda12
aktív tag
Bárhogy is van megadva a rendszer, érdemes úgy eltranszformálni, hogy a gömb o középpontja az origóba essen, továbbá a, b, c, r-t helyvektorként kezelni. Ekkor a zöld gömbi szakasz skaláris szorzást felírva kiszámolható, maximum még kell egy sugárral való szorzás majd, ha a gömb sugara nem egységhosszú.
A piros és a cb szakasz metszéspontjához: Jelöljük a pontot p-vel.
oar és obc síkok egy egyenesben metszik egymást. Nyílván ez az egyenes p-ben (is) metszi a cb főkört, így ez p is kiszámolható a kör és egyenes metszéspontjaként. A pr gömbi szakasz meg az ra szakaszhoz hasonlóan számolható. -
skoda12
aktív tag
Egy olyan eset valószínűsége, amikor 7-szer bekövetkezik és 3-szor nem: (0.8^7) * (0.2^3)
Ilyen esetből "10 alatt a 7" db van, tehát ezzel meg kell szorozni. Ehhez még hozzá kell adni azokat a valószínűségeket, amikor az esemény 8, 9, 10-szer bekövetkezik, amelyek hasonlóan adódnak.
Összesen: [link] -
-
skoda12
aktív tag
A függvény (1, 0, f(1, 0)) pontján átmenő érintősík egyenletét írtátok fel. Az érintősík egyenlete az (x0, y0, z0) pontban z - z0 = (df/dx)(x0, y0) * (x - x0) + (df/dy)(x0, y0) * (y - y0)
A papíron (df/dy)(1, 0) el lett írva (2e lenne az e helyett), de az egyenletbe már jól lett beírva.
A végén a vektor egy a síkra merőleges normálvektor. -
skoda12
aktív tag
A megoldás 672 / 2017.
Az összeg tagjai 1 / (a * (a + 3)) alakúak, ahol a következő tagban "a" mindig 3-mal növekszik. Ha kiszámolod az első 1, 2, 3 tag összegét, akkor rendre 1 / 4, 2 / 7, 3 / 10 az eredmény. Ebből sejthető, hogy az első n tag összege n / (3n + 1), ami indukcióval belátható. Mivel a teljes összeg 672 tagból áll (kiszámítható abból, hogy az első tag nevezőjének első tényezője 1, az utolsó tagnál 2014 és tagonként 3-mal van növelve), így az eredmény 672 / 2017.A 2016 / 2017 megoldás azért nem jó, mert a beszúrt képen is látszik, hogy a törtekre bontásnál 1 / (a * (a + 1)) alakú számokkal dolgoztak, neked viszont nem ilyen számokat kell összeadnod.
-
skoda12
aktív tag
Deriválás előtt kell visszahelyettesíteni.
Nézzük azt az esetet, amikor minden konstansod 1. A csatolt képen látszik az Out[14] sorban a két hozzárendelés, ami megadja az (x, y) megoldáspárokat az egyenlethez. Ez a két függvény alul lett kirajzolva.Most tegyük fel, hogy tudod, az (x0, y0) = (4, 7 - 3sqrt(6)) benne van ebben a megoldáshalmazban és szeretnél érintőt húzni ebbe a pontba. Fogod az x0 = 4-et és beírod a két kifejezésbe, amit az Out[14] sorban látsz. Az első azt adja, hogy y -> 7 - 3sqrt(6) a második pedig, hogy y -> 7 + 3sqrt(6). De te tudod, hogy az (x0, y0) pontodban az y0 értéke 7 - 3sqrt(6), ez az érték pedig az első visszahelyettesítésből kapott értékkel egyezik meg. Innentől már csak ezt az első függvényt deriválod és ebből számolsz meredekséget.
-
skoda12
aktív tag
Az x, y párból. Ugyanis ha megvan ez az (x, y) pár, akkor tudod, hogy adott x-hez milyen y-nak kell tartozni az adott pontban. Tehát x-et visszaírod mindkét függvénybe és amelyik az elvárt y-t adja vissza, azzal a függvénnyel dolgozhatsz tovább. Ez ránézésre nem biztos, hogy eldönthető, a fentebb leírt módon kell egy keveset számolni hozzá.
-
skoda12
aktív tag
A MatLab kiadott neked két x-től függő függvényt, amiket kirajzolva megkaptad az eredeti egyenlet megoldáshalmazát. Ha ezután egy (x, y) pontba érintőt akarsz húzni, akkor tudnod kell, hogy ez a megoldáspár melyik függvényhez (egyenlethez) tartozott. Ezt (x, y) visszahelyettesítéssel tudod ellenőrizni mindkét esetben és amelyikre jó az (x, y) pár, annak a függvénynek a deriváltjával számított meredekséggel tudsz érintőt húzni az adott pontba.
-
-
skoda12
aktív tag
Ötlet: Az y^2 és y együtthatói alapján szét lehet bontani több esetre. Pl a=0 esetben eleve kiesik az y^2, de ekkor még mindig vizsgálni kell y együtthatójának értékét. A v + (c/b) = 0 esetben x = u egyenes lesz a megoldás, míg v + (c/b) != 0 esetben parabolát kapsz. Persze itt b != 0 és a = 0 volt. Az a != 0 esetben már x-re is meg kell vizsgálni pár dolgot, nem csináltam végig és esélyes, hogy fentebb is elszámolhattam így késő este.
-
#1158
skoda12
aktív tag
concret_hp
#1155
skoda12
aktív tag
válasz
concret_hp
#1155
üzenetére
Ezt tényleg benéztem.
dave93: Az ábra jó, de nem páratlan fg, mert f(x) = - f(-x) nem igaz.
-
#1152
skoda12
aktív tag
manutdzoli
#1151
skoda12
aktív tag
válasz
manutdzoli
#1151
üzenetére
1 barátja van.
Ha minden osztálytársnak van min 1 barátja, akkor:
Rajzolsz 30 pontot (1., 2., 3., ... ,29., "A" jelöléssel). Olyan gráfot kellene rajzolni az 1., 2., ..., 29. jelű pontokkal, amiben van 1, 2, 3, ..., 29 fokú csúcs, nincs többszörös él, meg hurokél sem. Ekkor a 29. jelű csak akkor lehet 29 fokú, ha egy újabb ponttal "A"-val is összekötöd. Ezután "A"-t nem tudod összekötni a 28 fokú csúcsal, mert már van 29 fokú, hasonlóan a többi csúcsra is igaz, hogy nem lehet velük összekötni. Így "A" csúcs 1 fokú lett.Ha van olyan osztálytárs, akinek 0 barátja van:
Akkor őt ki kell húzni a listáról és a feladat megoldható a fenti gondolatmenet alapján, 29 fős osztályra, ahol mind a 28 osztálytársnak van legalább 1 barátja. -
skoda12
aktív tag
Az abszolutértékek elhagyásakor azt kell megnézni, hogy az absz. értéken belüli kifejezés negatív vagy pozitív volt. Ha negatív vagy 0, akkor -1 -gyel szorzod a kifejezést, ha pozitív vagy 0 akkor marad úgy ahogy volt. Pl: | x + 4 | -4-nél 0, ha x < -4 akkor negatív, ezért x <= -4 esetén az absz. értéket elhagyva -1 * (x + 4) kerül a helyébe.| x - 1 | és | x - 3 | hasonlóan.
Új hozzászólás Aktív témák
axioma- Mikrotik routerek
- Autós topik
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Battlefield 6
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- Xbox Series X|S
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- Gyorsabb és drágább - kezünkben a Samsung Galaxy S23
- E-roller topik
- További aktív témák...
- PS Plus előfizetések
- AKCIÓ! Apple Macbook Pro 16" 2019 i9 9980HK 64GB DDR4 512GB SSD Radeon Pro 5500M garanciával
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad X260 - i5-6G I 8GB I 256GB SSD I 12,5" HD I HDMI I CAM I W10 I Gari!
- Telefon felvásárlás!! iPhone 16/iPhone 16 Plus/iPhone 16 Pro/iPhone 16 Pro Max
- HP Victus 15-fb1002AX - 15,6"FHD IPS - Ryzen 5 7535HS - 8GB - 512GB SSD - RTX 2050 - Win11
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest