Új hozzászólás Aktív témák

• #6500 axioma Topikgazda prime_adam #6497

  Új Válasz 2023-03-15 10:37:01 #6500

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  axioma

  Topikgazda

  válasz prime_adam #6497 üzenetére

  Igazabol sokkal egyszerubb dolgod van igy, hogy minden a tengellyel parhuzamos. Gyakorlatilag sorba allithatod a letezo x es y koordinatakat, es azokon sorba allithatod a letezo vegpontokat (szakaszokat - mivel nem metszenek, a ketto ua). Ekkor csak a kozeppontok kozti letezo koordinatak listajaban kell megnezni, hogy a metszespont (ami ebben a formaban eleg egyszeruen szamolhato, aka'r ara'nyparral) egy szakasz belsejebe esik vagy sem. Ha pont 2-t talalsz (a ket teglalapnak aminek a kozeppontjabol indulsz a megfelelo oldala), akkor latjak egymast. [Ha az erintes is tartalmazas akkor figyelj hogy sarkok is bezavarhatnak, akkor kell tudni hogy melyik szakasz melyik teglalape). Menet kozben meg felhasznalhatod a mar meglevo infokat: ha egy pontnak van mar szomszedja, a szomszedok altali takarast erdemes elore venni a vizsgalatnal. Utana, ha iszonyat sok teglalapod lenne akkor az adott koordinatan belul mehetsz logaritmikus keresessel. (Igy erzesre az is jobb mint a heurisztika hogy a sorbarendezes az oldalhossz szerint van mert nagyobb oldal nagyobb esellyel kitakaras.)

• #6498 kovisoft őstag prime_adam #6497

  Új Válasz 2023-03-14 21:48:43 #6498

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  kovisoft

  őstag

  válasz prime_adam #6497 üzenetére

  Szakaszok metszéspontjának a meghatározására találhatsz rengeteg példát és kódot a neten. Keress rá arra pl. hogy: intersection of two line segments
  Vagy egyenes és szakasz metszéspontjához: line and line segment intersection

  Derékszögű koordinátákat egyszerű átszámolni polárkoordinátákra:
  irányszög = arctan(dy/dx)
  távolság = sqrt(dx^2+dy^2) - habár ez talán nem is kell neked, elég a szög, utána a szakaszokkal úgyis ismét derékszögű koordináta-rendszerben számolsz.

  Rendezésre a legtöbb programnyelvben van beépített függvény.

• #6496 kovisoft őstag prime_adam #6495

  Új Válasz 2023-03-14 09:35:59 #6496

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  kovisoft

  őstag

  válasz prime_adam #6495 üzenetére

  Ha a raytracinges definíciódat nézzük, akkor az nem lesz szimmetrikus, hiszen a vizsgált téglalap melletti kisebb téglalap teljesen kitakarhat egy távolabbi harmadikat a középpontból nézve, ugyanakkor a vizsgált téglalapom széle kilóghat a kisebb mellett úgy, hogy a szélek látszódnak a harmadik középpontjából.

  Ha ez nem probléma, akkor működhet egyfajta raytracing megközelítés. Pl. a vizsgált téglalap középpontját origonak véve a többi téglalap csúcsainak polárkoordinátáit veszed, ezeket rendezed irányszög alapján. Nem fog kelleni "végtelensok" ray, mivel két szomszédos irányszög között nem változik a kitakartság, tehát mondjuk a két irányszög felezője mentén vetített sugárra megnézed, hogy melyik téglalap mely oldalszakaszát metszi, és azok közül melyikkel való metszéspont van a legközelebb. Ha van ilyen oldalszakasz, akkor az adott szögtartományban az a téglalap lesz a "szomszéd".

  Lényegesen egyszerűbb és szimmetrikus megoldás, ha mindkét vizsgált téglalaptól pusztán a középpontjaiknak a láthatóságát követeljük meg, azaz akkor látszik a másik téglalap, ha ennek a középpontjából látszik amannak a középpontja. Erre működik az a korábbi javaslat, hogy megnézed, vajon a két középpontot összekötő szakasz metszi-e bármely más téglalap valamelyik oldalszakaszát.

• #6494 kovisoft őstag prime_adam #6492

  Új Válasz 2023-03-13 08:56:56 #6494

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  kovisoft

  őstag

  válasz prime_adam #6492 üzenetére

  Egyetértek axiomával, minden azon múlik, hogy hogyan definiálod a szomszédságot. Pl. ha úgy, hogy a vizsgált téglalapnak legalább egy pontjából látszik a másik téglalap legalább egy pontja, akkor a zöldnek mindegyik téglalap a szomszédja, hiszen még a bal felső pirosashoz is oda lehet látni a sárga és a kis kék közötti résen. Ha viszont úgy definiálod, hogy mindkét téglalap összes pontjából látszódjon a másik összes pontja, akkor a zöldnek a sárga sem szomszédja, hiszen a lila részben kitakarja a sárga jobb felső sarkát.

  Amúgy a világos szürkén a türkizt érted?

• #6493 axioma Topikgazda prime_adam #6492

  Új Válasz 2023-03-13 06:53:49 #6493

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  axioma

  Topikgazda

  válasz prime_adam #6492 üzenetére

  Egyreszt sokat egyszerusodik ha minden oldal tengelyekkel hataros; masreszt nem kell a 'szomszedsag' szimmetrikus tulajdonsag legyen? A kis keknek a nagy zold szomszedja, a zoldnek a kicsi [felsorolasodbol es szemmertekre ha kozeppontbol nezem] viszont nem.
  [A 'tengelyiranyu egyenes mas teglalap erintese nelkul osszekoti-e oket' az egy konnyen programozhato feladat, de ott meg a kek es szurke ha jol latom nem lennenek szomszedok ha kicsit szet vannak huzva a sarkok, szoval bar az szimmetrikus, masokat talal meg, pl. zold-piros is siman.]
  Szoval a szomszedsag definiciojat at kell gondolni, de azt gyanitom egyszerubb az ilyen spec esetre megirni mint agyuval verebre valos matrixokkal dolgozo grafikai nagyagyu library-t bevetni. [Persze tevedhetek.]
  Keresni is ugy probalnam h van-e ilyen [ha ezt a kozeppontos ralatast keresed], hogy nem szomszedsag hanem lathatosag vagy me'g inkabb kitakaras szamolasa.

• #6491 axioma Topikgazda prime_adam #6490

  Új Válasz 2023-03-12 08:38:29 #6491

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  axioma

  Topikgazda

  válasz prime_adam #6490 üzenetére

  Ha jol ertem te tkp egy pontbol szeretned a 'latohataran' levo teglalapokat megtudni. Kesz megoldast exhas nem tudok, de ez nekem a latokor szakaszainak 'legkozelebbivel' fedeset sugallja. Persze ha nagyon amorf teglalapok is lehetnek, akkor darabolnek [kitakaras mogotti teglalapot h ne zavarjon be hogy a valodi csucsa messze van, az egyenese meg kozel, es akar 3 elotte allo miatt 4 darabja is latszik]
  Amugy peldaul ha a teglalapok nem fedik sose egymast akkor lehet jatekgrafikai megoldas, de ha csak le vannak dobva a sikra, akkor mar ott kell kezdeni h a pont nem valamelyiken belul van-e es hogy hogyan ertelmezed azt, ha a hataran van.

• #6489 Jester01 veterán prime_adam #6488

  Új Válasz 2023-03-12 02:47:32 #6489

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Jester01

  veterán

  válasz prime_adam #6488 üzenetére

  A "nagyon sok" az relatív. Szakasz metszéspont számítása elég egyszerű, néhány millió biztos megvan másodpercenként

  Mondjuk a "szomszéd" is érdekes kérdés. Ha egy téglalap jó messze van de éppen egy lukon látszik akkor az szomszéd?

• #6487 Jester01 veterán prime_adam #6486

  Új Válasz 2023-03-12 01:44:14 #6487

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Jester01

  veterán

  válasz prime_adam #6486 üzenetére

  Pontosabban kellene megfogalmazni mi az, hogy "kitakarja". Melyik pontból melyik pontot? Naiv megoldásom első körben az lenne hogy a 2 kérdéses pontot összekötő szakasz metszi-e bármelyik másik téglalap bármelyik oldalát. Ez 2 szakasz metszéspontja.

Új hozzászólás Aktív témák