Új hozzászólás Aktív témák

• #1120 ngabor2 nagyúr gergo186 #1119

  Új Válasz 2006-02-12 21:28:19 #1120

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  ngabor2

  nagyúr

  válasz gergo186 #1119 üzenetére

  Fedora linuxot kell, hogy felrakjak,
  ha nem titok, miért pont ezt? ha itt körülnézel, legtöbben az ubuntut használjuk, nagy megelégedéssel, tehát ebben könnyebben tudunk segíteni. ne értsd félre, ha fc4, akkor fc4, tedd azt fel. de rendszerközeli dolgokban eléggé más, mint az itteni ''kemény mag'' által használt rendszer. ha jól értelmezem, egyelőre még telepítő médiumod sincs, ezért ha nincs kőbe vésve, hogy milyen disztribet használj, az ubut ajánljuk szerintem többen is.
  
  de: fel lehet rakni úgy, hogy megmaradjon az xp is, és bootolni is lehessen. milyen felosztásban van a vinyó? a linuxnak 5-10gb-ot érdemes hagyni, plusz mellette egy memóriaméret*2, de max 1gb méretű partíciót swap-nek. a telepítő kérdezni fogja, hogy hova pakolja. itt válaszd a kézi partícionálást. a win partíciójához ne nyúlj, a linuxnak szánt típusát állítsd linux native-ra, a swap-ét linux swap-re, a linuxosnak mount point-nak (csatolási pont) add meg, hogy ő legyen a /. aztán mehet a telepítés.

• #1122 ngabor2 nagyúr gergo186 #1121

  Új Válasz 2006-02-13 07:54:25 #1122

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  ngabor2

  nagyúr

  válasz gergo186 #1121 üzenetére

  ha ezt fogjátok használni, akkor kérd el a tanártól az install cd-t. ez a legtisztább. és nyugi, ez se nehezebb, jó ''kezdődisztribnek'' is. ha tudunk természetesen segítünk, legfeljebb többet fogunk kérdezni

• #1123 zLegolas őstag gergo186 #1119

  Új Válasz 2006-02-13 08:30:37 #1123

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  zLegolas

  őstag

  válasz gergo186 #1119 üzenetére

  Kábé ez kell neked, a leírtak többnyire Fedora-ra is igazak... Bocs, ha hosszú.
  
  
  A rendszertöltő
  A Linux békésen megfér más operációs rendszerrel egy merevlemezen, legyen az akár egy másik Linux, Windows, DOS, stb. Ilyen multiboot rendszerindítást lehetővé tevő programok Windows-ra is léteznek. A számítógép indításakor egy menü jelenik meg, ebből választható ki a használni kívánt operációs rendszer. Linux-on sokáig a Lilo volt a legismertebb ilyen alkalmazás, amely mára jobbára átadta a helyét a szélesebb lehetőségeket kínáló Grub számára.
  
  ...Röviden annyit kell tudnunk, hogy egy merevlemez felosztható több logikai részre -úgynevezett partícióra-, amelyek mindegyikén más-más fájlstruktúrát, vagy akár operációs rendszert van lehetőségünk elhelyezni.
  ...
  Minden merevlemez tartalmaz egy Master Boot Record-nak nevezett, 512 byte méretű adatterületet. Az ezen a területen lévő bejegyzések hivatottak indítani a merevlemezre telepített operációs rendszert. Ez a fél kilobájtnyi terület magától értetődően nem elegendő komolyabb programok tárolására, egy több operációs rendszer indítását lehetővé tevő, úgynevezett bootloader program ennél nagyobb helyet igényel. Ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a MBR-ban csupán egy utalás található, amely megmutatja a tényleges rendszertöltő program helyét, így az gyakorlatilag bármekkora méretű lehet.
  
  Particionálás
  A továbbiakban feltételezem az elsődleges és kiterjesztett partíciók fogalmának, illetve azok lehetőségeinek és korlátainak megközelítő ismeretét.
  
  Figyelem! A particionálás fokozottan veszélyes művelet, az adatvesztés elkerülésének érdekében ajánlott a legnagyobb óvatossággal eljárni!
  
  A telepítés során a legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha egy teljesen új, formázatlan merevlemezzel van dolgunk. Ekkor nyugodtan támaszkodhatunk a SuSE ajánlatára, nem tévedünk nagyot, ha változtatások nélkül elfogadjuk.
  Abban az esetben, ha más operációs rendszer, például Windows mellé szeretnénk Linuxot telepíteni, a telepítés helyének megválasztása okozhat egy kis fejtörést. Könnyű dolgunk van, ha egy már meglévő, teljes Windows partíciót (például „E”) szabadítunk fel az új rendszerünk számára. Annak ugyan nincs semmi akadálya, hogy ezt a területet a telepítés során jelöljük meg mint célállomást, de abszolút kezdőknek inkább azt tanácsolom, hogy egy hozzáértő ismerőssel a kiválasztott partíciót (akár Windows alatt) egyszerűen töröltessük. A lényeg, hogy a kérdéses területen egyáltalán ne legyen semmiféle partíció, így ha elfogadjuk a telepítő ajánlását, akkor a telepítő program automatikusan ezt választja ki célterületként és biztosan ide kerül az új rendszerünk.
  
  Gyakran előfordul, hogy a szükséges helyet a meglévő partíciók átméretezésével kell felszabadítanunk. Ezt a SuSE telepítése során, grafikus felületen könnyen megtehetjük. Az átméretezés megkezdése előtt lehetőleg mentsük el a fontos adatainkat, minimalizáljuk az adott partíción lévő adatmennyiséget, és feltétlenül töredezettség-mentesítsük a területet!
  Windows alatt több nagyszerű particionáló program is a rendelkezésünkre áll, például a a közismert Partition Magic, a Paragon Partition Manager, vagy az Acronis Partition Expert. Kézenfekvő megoldás a SuSE első CD-jéről bootolva elvégezni a partícionálást, de szükség esetén a legtöbb Linux Live CD-t segítségül hívhatjuk, például a Knoppix valamelyik változatát. Ezek általában tartalmazzák a Parted, vagy a Qtparted, programot, melyek többek között alkalmasak partíciók átméretezésére is. Meg kell még említenünk az ingyenesen használható Ranish Partition Manager -t is, ennek előnye, hogy egy indító floppy lemezre másolva egy igazi mobil eszközt kapunk (http://www.ranish.com/part/).
  A ma leggyakrabban kapható 80-120 GB-os winchesterek elgondolkodtató lehetőségeket nyitnak a felhasználó előtt. Nézzük csak, mire is gondolok...
  A SuSE 9.0 átlagos igények esetén megközelítőleg 2...2,5 GB-ot foglal el a merevlemezen. Legyünk nagyvonalúak, és szánjunk rá 5 GB-ot, így bőven lesz helyünk CD képmás fájlok számára is. 2-3 hasonló méretű partíció esetén egy időben akár több, egymástól teljesen független Linux rendszert is működtethetünk a gépen. Ez előnyös, ha időnként szeretnénk kipróbálni más disztribuciókat is, akár a SuSE újabb kiadását a meglévő, aktuálisan használt rendszerünk mellett. A példáinkban szereplő számítógépen jelen pillanatban például békésen megfér egymás mellett a Red Hat 9.0, a SuSE 8.2 és a SuSE 9.0. A fennmaradó merevlemez területre kerülhetnek az általánosan használt fájlok, például képek, dokumentumok, és egyebek.
  
  A SuSE Linux jellemzően két partíciót készít magának. Az első, az általánosan használt adatterület Linux native bejegyzéssel fog megjelenni. A típusa alapértelmezésben Ext2, általános célra ez felel meg leginkább. A Windows-os FAT partíción kívül a Linux kezeli még például az Ext3, JFS, Reiser, XFS fájlrendszereket is. Jelen pillanatban a Windows NT és XP rendszerek által támogatott NTFS partíciók olvasása lehetséges csak, az írása a Microsoft által nem publikált specifikációk miatt még nem kiforrott. Várható, hogy a közeljövőben ez a probléma is megoldásra kerül.
  
  A telepítő létrehoz egy második, úgynevezett swap partíciót is, a memóriakezelés (lapkezelés) elősegítése céljából. Ennek funkciója leginkább a Windows rendszerek virtuális memóriájának felel meg. Általános szabály, hogy a mérete legyen a számítógépbe épített operatív memóriatár méretének kétszerese-négyszerese, de csak extrém esetben van szükség 512 MB-nál nagyobb swap partícióra.
  
  A Linux a merevlemezeket a következők szerint azonosítja:
  Primary Master -hda
  Primary Slave -hdb
  Secondary Master -hdc
  Secondary Slave -hdd
  Ha egy lemez több partícióra oszlik, akkor a fenti betűjelölések kiegészülnek egy számmal is. Például:
  hda1 -az első merevlemez első partíciója
  hda3 -az első merevlemez harmadik partíciója
  hdb1 -a második merevlemez első partíciója ...stb.
  A Yast nagyon egyszerűen átvezet a merevlemezünk használatba vételének egyes fázisain. A fenti alapok elsajátítását követően bárki nekiláthat a merevlemeze átpartícionálásának. Az alábbi példa egy 4 GB -os merevlemez felosztását mutatja:
  
  Eszköz Méret F Típus Csatolás Kezdet Vég Használja Címke
  /dev/hda1 3,8GB F Linux native / 0 497 /
  /dev/hda3 196MB F Linux swap swap 498 522
  
  
  Magyarázatra szorulhat még a csatolási pont fogalma. Nos, a Linux speciális könyvtárszerkezetet (lásd: A fájlrendszer fejezetben) használ, amelyben minden könyvtárnak jól meghatározott feladata van. Ezt egy faszerkezetként kell elképzelnünk, a töve elágazik ágakká, azok további alágakká, stb. Egy új fájlrendszert (például CD, floppy, új merevlemez, hálózati elérési út, stb...) ebbe a fába kell beillesztenünk. Az a pont, ahová az új „ágat” beillesztjük, a csatolási pont. Például egy hordozó fiókban lévő winchester számára létrehozunk egy mobilrack könyvtárat a gyökérben (vagy tetszés szerint más helyen), ennek megfelelően módosítjuk az /etc/fstab fájlt, beállítjuk a megfelelő jogosultságokat az eszköz eléréséhez, csinálunk egy szimbolikus linket az asztalra, és kész, az ikonra kattintva már használhatjuk is az eszközt.
  
  [Szerkesztve]

  Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!

Új hozzászólás Aktív témák