- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Nothing Phone (3a) és (3a) Pro - az ügyes meg sasszemű
- One mobilszolgáltatások
- Mi nincs, grafén akku van: itt a Xiaomi 11T és 11T Pro
- VoLTE/VoWiFi
- Mobil flották
- Xiaomi 15 - kicsi telefon nagy energiával
- Google Pixel 8a - kis telefon kis késéssel
- Samsung Galaxy S25 - végre van kicsi!
-
Mobilarena
Linux kezdőknek - érdemes beleolvasni, mielőtt kérdezel
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
Shyciii
#62160
üzenetére
Ezek közül mindkettőt kéne vigye a kernelnek, így csak az autentikáció lehet problémás.
Kérdezd meg a céges rendszergazdát a kapcsolódási adatokért, ha a DHCP öngmagában nem elég vezetéken. Az ip a és ip route parancsok kimenete mit mutat?
Ahogy nézem, az enterprise WPA2-ről tényleg nem sokat ír, meg én sem értek hozzá, azt passzolom. Vezetéken viszont kéne hogy tudj kapcsolódni.
-
Frawly
veterán
válasz
Shyciii
#62158
üzenetére
Mindkettő megoldható, enterspájz WPA2 is. De az tényleg szívás, ha a vezetékes net se megy rajta, mert akkor másik gépen kell letölteni a csomagokat és átvinni. Esetleg beledugni a telepítés idejére egy támogatott USB-s Wi-Fi sticket.
lspci mit mond, milyen Ethernet/Wi-Fi kártyáról van szó?
Már csak azért is kéne, hogy menjen, mert a Manjaro is Arch fork, amit a Manjaro tud kezelni, azt az Arch is.
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
válasz
Shyciii
#62140
üzenetére
A Manjarónál nem tudom, ha a weblapjuk így írja, akkor elhiszem, de akkor nálad miért Xorg-on fut? Mondom, könnyen átbökheted, újratelepítés nélkül, ahogy írtam, csak egy ki-bejelejtkezés műve. Fedorában, Ubuntuban elvileg alapértelmezetten Wayland sessionön van.
De lehet nem is attól függ, hogy min fut. Csak azért írtam, hogy nálam Waylanddel megy, hogy hátha ebben rejlik a különbség, nem biztos.
-
Frawly
veterán
válasz
Shyciii
#62116
üzenetére
Az inxi -Gxxx kimenetéből látszik, a Display: résznél Waylandet kell írjon X.org helyett. De úgy is meggyőződhetsz róla, hogy amikor lépsz be Gnome-ba, a bejelentkező képernyőn a felhasználó mezője alatt lesz egy kis csavarjeles ikon, arra kattintva lenyitható egy lista, és ott a Gnome Wayland sessiont választod.
De csak azért kár disztrót meg kijelzőszerver-protokollt váltanod, mert megoldható X.org alatt is. Waylandre akkor érdemes áttérni, ha X.org alatt problémázik a KMS kernel GPU driver.
-
Frawly
veterán
válasz
kmisi99
#62112
üzenetére
A format (mkfs.ext4) biztosan megoldja, az újraépíti a node táblákat is. Azzal teljesen tiszta lappal kezdesz.
De lehet az van, amit a kolléga írt felettem, hogy túl sok fájlt tárolsz már a partíción és betelt az inode. Ugyanis nem csak a fájlok mérete jelenthet határt. Van, amikor még úgy látszik, hogy az adott fájlrendszeren, partíción lenne még sok giga hely, de az inode-ok beteltek. Ritkán, de megtörténhet ilyen. A df -i kiadásával tudod ellenőrizni, hogy van-e még szabad inode.
Esetleg az is igaz lehet, amit kolléga ír szintén, hogy betelt a fájlrendszer, a tartalékhoz meg nem akar a rendszer nyúlni.
Az morbid, amit írsz, hogy az fsck verziója nem stimmel. Eleve normális disztróban alapból be kéne legyen építve az fsck megfelelő verziója. Vagy ha nem normális disztórban nem lenne benne alapból, akkor a csomagkezelővel a disztró hivatalos tárolójából telepíted, ekkor sem kéne verzióval problémának lennie.
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#62105
üzenetére
Nálam a kizárólag Waylanden futtatott 3.28.3-as Gnome Shell Arch Linuxon megjegyzi az ablakok méretét. Nem kellett hozzá semmit állítanom, vagy addont telepítenem. Alapból így jött. Ez valami Manjaro-s beállítási gikszer lesz. Gyurmafigura is ezt pont ezt az arch-os verziót használja, szerintem ezt ő is meg tudja erősíteni.
A másik probléma viszont biztosan az, amit írsz, hiába állítja át valaki a Gtk3-témát, Gtk2/Qt-t használó alkalmazásoknál külön kell állítani.
(#62108) kmisi99: azt az 1,5 tera adatot sürgősen mentsd le. A superblockhiba egymagában nem játék, ne adatvesztés legyen a vége. Adatmentés után egyszerű lesz a dolgod, formázd az egészet újra, meg húzd rá újra a rendszert, adatokat meg visszamásolod rá. Ha az fsck nem tudta megjavítani a fájlrendszert, akkor más választásod nem lesz.
-
Frawly
veterán
Kis erőforrásigényű, sovány Linux bármilyen gépen elmegy. Legfeljebb ha olyan gyenge a proci és a GPU nem tud a hardveres dekódolással besegíteni, akkor natív lejátszóban kell a videós oldalakat használni, valami plugines módszerrel. A többi oldalon meg NoScripttel blokkolni mindent, és egyenként fehérlistára tenni azokon az oldalakon a tényleg valóban szükséges JS-eket, amit rendszeresen használ az ember fia. Ilyen trükkökkel sok erőforrás megspórolható, de ez meg erősen power user kategória szintje, nem Linux kezdő topikos. Meg ilyen gépeken nyilván nem úgy kell böngészni, hogy 50+ fül van megnyitva.
Tapasztalatom szerint az ilyen régi gépekben nem a proci az igazán szűk keresztmetszet, még a HDD sem annyira, ha be lehet tolni akár csak SATA2-n egy olcsó SSD-t. Hanem a RAM szokott kevés lenni, amit általában bővíteni sem lehet. 1-2 GB ma már semminek nem elég. Ha viszont van legalább 4-8 GB RAM, az nagyon sokat dob a használhatóságon.
Múltkor a JuhTyúkon is belefutottam egy hatásvadász videóba, valami olyasmi volt a címe, hogy használható-e még a Pentium 4 manapság. Ott persze csaltak, mert ilyen P4 531 vagy 631 vagy már nem is tudom milyen proci mellé be volt tolva 8 GB DDR2, meg SSD, meg 3850-szintű PCIe AMD kártya. A Win10 valóban használhatóan futott rajta, még a böngészés is elég tűrhető volt, YT sem okozott gondot a GPU-s rásegítés miatt. De írták is kommentelők, hogy egy ilyen gépen felesleges ilyen procival szenvedni, mert olyan lap volt, amiben normálisabb C2D is ment, ami meg fillérekért kapható. Persze ezt a videó feltöltője is tudta, szerintem még C2D procija is lett volna bele, de ilyen clickbait projekt keretében kitolta a videót, hadd csodálkozzanak a népek a szenzáción.
Gyorsan nyomtam is rá egy -1-et, mert utálom az ilyen szenzációhajhász videókat. Nekem a szememben ezek az utolsó P4-ek már nem is P4-ek, ott elkezdve, már csak olyan távolról van hozzájuk közük, mint a Trabantnak a Ferrárihoz, mert mindkettő személygépkocsi. Írtam is neki, hogy próbálja meg ezt egy s478-as konfiggal, ami jó esetben max. 2 GB RAM-ot kezel azt csókolom, abba aztán bármilyen erős AGP-s kártyát belemókolhat, az egész nettó használhatatlan marad. De ugyanilyen baromság szokott lenni, mikor írja a videó, hogy Install Win95 on i7, erre megnyitom, és a szivar virtuális gépre telepítette, nem a host-ra, de nem értette, hogy miért hőbörögnek a kommentelők, meg mi a különbség aközöt, hogy i7-re vagy virtuális gépre telepíti. Szerinte egyre ment.
-
Frawly
veterán
Na, utána olvasva valóban igazad van. Ezúttal a Wikipedia sem téved, de azért máshol is utánanéztem, fenntartásokkal kell kezelni, amit ír.
Valóban a Cedar Mill még Netburst, abból az utolsó generáció a Smithfiled-del egyetemben. Arra is rosszul emlékeztem, hogy van belőle két magos, mert csak egy magos volt belőle. Lehet a számozás ellenére tényleg a Conroe/Merom Pentiumokkal sikerült utólag összekevernem, azok már nem P4-ek voltak, hanem csak simán Pentiumok.
-
Frawly
veterán
Ennek akkor utánanézek, de én úgy tudom hogy a Cedar Mill már nem Netburst. Az Exxxx-es, Conroe magos szériával biztosan nem keverem, azok tényleg már csak a nevükben voltak Pentiumok, ott már a számozás és termékjelölés is mutatta, hogy a Core procikkal azonos architektúra.
Bár még ha tényleg tévedek is ebben a Netburst dologban, egy 65 nm-en készült, dupla magos vagy HT képest 775 foglalatos, emelt FSB-s, megnövelt cache-es Pentium 4/D akkor is egész más kategória, mint egy 180-90nm-en készült régebbi Pentium, azzal semmiben nem hasonlítható össze, annyival erősebb azonos órajel mellett is, és annyival kevésbé melegszik. Igaz a teljesítménykülönbségben a csíkszélesség mellett szerepe van a DDR2-nek, meg vannak kései 775-ös lapok DDR3 támogatással is.
A 775 foglalatos Pentiumoknak meg azért nincs létjogosultsága, érdemes fillérekért lecserélni valami erősebb C2D vagy C2Q procira. Persze sokat nem szabad rááldozni, mivel 30k környékén már használt brand gépek vannak régi genes i5-ös procival, meg 4 GB DDR3 RAM-mal, ami sokkal nagyobb előrelépés, mint egy DDR2-es ősrégi konfigot foltozgatni.
-
Frawly
veterán
válasz
CPT.Pirk
#62063
üzenetére
Hivatalos SP4 nem volt XP-re, de mindenki, aki XP-n maradt, használja az unofficial pack-okat, azokra már csak a POSReady frissítéseket kell feltenni. De erre már van külön POSReady XP kiadás, amin mind fent van.
Az egésszel arra akartam felhívni a figyelmet, hogy XP és XP között is nagy különbségek vannak, gépigény terén is.
-
Frawly
veterán
Valóban pontatlanul írtam, mert nyilván nem egy az egyben a C2D magra, de azon az architektúrán alapul, amit a Pentium M, Core Solo, Core Duo, Core 2 Duo lapkák is használnak, és nem Netburst. Bár lehet a Pentium D-nél még nem ez volt, de pl. a Pentium 4 651-es tuti ilyen már. Ezek rég nem Netburst-ok voltak, azt az Intel a Prescott után dobta, és átállt arra az architektúrára, amit végül a C2D-nál is használtak. Így az utolsó P4-ek már csak a nevükben voltak P4-ek, igazából a Core Duo vonalnak voltak egy visszavágott változata, mint a Celeron is. Ezek már sokkal kisebb csíkszélességen készültek, meg mivel nem Netburstosak voltak, azért is melegedtek sokkal kevésbé. A 775-ös foglalatba már jellemzően ezek mentek, gyártották őket 2008-ig vagy 2009-ig.
Ezt a másodhegedűs szerepet a Pentiumoknak és Celeronoknak a mai napig megtartotta az Intel, lásd Pentium G, Celeron N, stb. sorozat, amik meg a Core i-knek egy visszavágott, módosított változata. Persze a nevükből már rég dobták a 4-es jelölést, szóval nem P4-ek, meg P4 Celeronok ezek. Az Intel még mindig tartja ezt a hülye termékkategorziálást, most bejött az i9 is, meg a Xeonok és Pentiumok között behozott ilyen Gold, Platinum meg egyéb barom elnevezéseket. Már rég minden procit egységesen kéne hívni, mondjuk mindegyik Intel lenne, és utána egy betű (procicsaládra és magszámra utalna) plusz egy szám (ez a magszámra), 4 szám alapon bekategorizálni őket, első számjegy a generáció, második altípus, az utolsó 2 jegy a kategórián belüli erősség jelzése. Részben hasonlót csinálnak a Core i-knél és Xeonoknál, de annyira áttekinthetetlen a termékpaletta, hogy ember a talpán, aki számozás meg különböző Lake agyamentségek alapján minden típust tud hová tenni, meg vágni fejből, hogy melyik milyen foglalatos. Ha azt követnék, amit írtam, akkor mindenki látná világosan, hogy egy Intel D2-6555-ös gyengébb, mint egy D2-6990-es, a szerverekbe szánt Intel X8-7790-es meg jól láthatóan mindenhogyan felette lenne ezeknek, a mobilprocik lehetnénetk M-esek, az ultralacsony fogyasztásúak U-sak, sőt az 5 szám arra is jó lenne, hogy a nem egy családban lévő procikat is össze lehetne valamennyire hasonlítani.
Azt én is akartam írni a kollégának, hogy egy használt C2D, régebbi generációs i3-i5-ös géppel lehet jobban jár, azokat könnyebb is bővíteni, és olcsók használtan. Pont azért említettem, hogy P4-re csipketerítőt tenni a legjobb.
-
Frawly
veterán
válasz
core i7
#62055
üzenetére
Az XP is elhasal, mert az alatt már a modern böngészők nem mennek.
Én 32 bites Sparky Linuxot vagy AntiX-ot javaslok rá, elsősorban IceWM felülettel, esetleg Openbox vagy LXDE felülettel. A böngésző attól függ, hogy mennyi RAM van benne, 2-4 GB-nál mehet a Firefox vagy a Pale Moon, 2 GB RAM alatt meg Falkon (régi nevén QupZilla) vagy Midori vagy Slimjet. El lehet azért rajta böngészni alap oldalakat, de nem túl sok füllel, meg a reklámokat, JS-eket érdemes kiegészítővel tiltani.
Sokban függ attól is, hogy milyen P4-es gép, mert más szinten van egy 1,4 GHz-es 423-as foglalatos Willamette P4 (főleg, ha SDRAM-mal, vagy RD-RAM van szerelve a gép), egy 2,6 GHz-es 478 foglalatos Northwood HT-s P4 a DDR1 korszakból, meg egy 3,6 GHz-es 775 foglalatos, C2D magra épülő Pentium D 960-as DDR2 vagy DDR3 RAM-mal megtámogatva. Mindegyik P4-nek van aposztrofálva, de már csak az FSB alapján dimenzionális ugrás van közöttük (nem beszélve a cache-méretről, magszámról, 64 bites támogatásról).
Egy átlag P4-en már az XP sem hasít, mire felfrissíted SP3, SP4 szintre, meg az IE6 lecserélődik benne IE8-ra, onnantól fogva szépen beduplázódik a hardverigénye, és 1 GB RAM már szinte elég se lesz neki, meg eléggé lassan is fog futni. Tehát XP és XP között is óriási különbség van. Az XP SP0 vagy SP1 még ment 300 MHz-es P2 procin 128 MB RAM-mal. Sovány Linuxszal meg be lehet menni az XP SP3-SP4 hardverigénye alá.
De ahogy egy másik fórumon írta valaki: P4-es gépre leginkább csipketerítőt érdemes rakni virágvázával
-
#62057
Frawly
veterán
King Unique
#62048
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#62048
üzenetére
Sárt nem dobáltam senkire, ha visszaolvasol. A Windowst ekézem, de teljesen jogosan. Az SSD topikban nincs sok mindent ekézni, de ott egyszerűbb a téma is, meg egy szinten túl ismétlődik. Bár néha ott is le van ekézve néhány régi modell, meg gyengébb széria, csak ott senki nem áll le vitatkozni, hanem általában egyetértés van, az ár-érték arányos elég egyértelműen szokták mutatni a helyes utat.
Azt meg sose értettem, hogy a Windowst miért védik sokan, meg lelki támadásnak veszi, ha valaki leírja miért tré. Ha még a MS fizetné őket, akkor megérteném. Azért ne feledjük, hogy nem véletlenül linuxos topikban írom, tehát még az sincs, hogy odamegyek a Windows-fanok közé embereket hergelni. Nem érzem egyébként sem úgy, hogy egy olyan határt átléptem volna vele, ami már gáz lenne akármelyik topikban is, főleg, hogy tisztában vagyok, hogy itt a PH-n a szokásos fórumon szintnél 10× alacsonyabb az ingerküszöb, meg egyszerű egyet nem értés esetén is elkezdenek kimoderálgatni névtelen feljelentgetés alapján.
-
#62053
Frawly
veterán
King Unique
#62046
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#62046
üzenetére
Azokon a gépeken, amelyikeken tekerte a lemezt, azokban ilyen 2. genes i7 meg 3. genes i5 van, mobilprocik, meg 8-16 GB RAM, lapozófájl letiltva, Windows Update-en kívül szinte semmi nem fut. Tehát még az sincs, hogy elfogyott a memória, meg swaphoz kéne nyúlnia, mert a Feladatkezelő ott mutatja, hogy csak 1,1-2,5 GB memória van használatban, a többi ott áll üresen hegyekben, hogy csak kong.
(#62045) Shyciii: a gond nem a grafikus felülettel van, nem az lassít. A töketlen frissítési koncepció, registryzés, töredező NTFS. A csilivili felület (bár ezt is visszabutították a Win8.x-10-ben) max. csak a memóriaéhséget és a GPU használati intenzitást emelhető legrosszabb esetben.
(#62051) ubyegon2: azt azért tegyük hozzá, hogy a KDE5-nek úgy ment le ennyire a fogyasztása, hogy újraírták, és porig is butítottak ilyen flat desingos tabletUI szintjére.
-
#62044
Frawly
veterán
King Unique
#62043
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#62043
üzenetére
A Web Contentet mindig hozzá kell számolni. De az valóban igaz, hogy a mai web bloat, azzal nem sokat tudsz csinálni, a sok fül megeszik bármilyen gépet reggelire, nincs az a proci, meg az isten RAM-ja, amit ne tudna megenni 64 biten (32 biten gátat szab neki az alkalmazás számára rendelkezésre álló max. 2 gigás címtér).
Ha ez neked probléma, tegyél fel uBlock-ot a reklámok kigyomlálásra, a JS-ek visszaszorítására meg Noscript. Ezekkel jelentősen lecsökkenthető a böngészés erőforrásigénye.
Egyébként Win10-en nem is az a baj, hogy a procit eszi, hanem inkább a lemeztekerés, az I/O-t tömíti el, ami lefogja az egész gépet, meg hogy rohadt sokáig is tart. Ha valami ésszerű 5-10 percig csinálná, akkor mikor én engedném meg neki, semmi baj nem lenne vele. De mindig csinálja, ha kell, ha nem, néha még akkor is sokáig tekeri, ha épp arra jut, hogy nincs frissítés. És nem te döntöd el, hogy mikor frissítsen, kapod az arcodba. Pedig be lehet állítani, ütemezni a frissítéseket, de az se ér sokat, mert ha épp akkor nincs bekapcsolva a gép, akkor a következő nap fogja közvetlenül bekapcsolás után rád erőltetni a frissítéseket.
Win10-en az egész frissítési folyamat szar. P2P kezelik a frissítéseket, apró darabonként, a települő frissítések előtt full mentés csinál a rendszer (akkor is, ha a rendszer-visszaállítás ki van kapcsolva), létrejön, átíródik kismillió registry kulcs. Ez pedig idő. Ezek egyike sincs linuxon, ahol 0,01 másodperc eldönteni a procinak a függőségeket, a csomagokat sima https-ből húzza le, nincs registryirkálás (bár vannak helyette post install scriptek, de nem minden csomagnál, meg ezek a scriptek jóval egyszerűbbek is). Meg a linuxos fájlrendszerek is sokkal lemezbarátabbak, gördülékenyek, főleg ha sok kis fájllal végzett műveletről van szó, nincs akkora töredezés, ez pedig sokat számít intenzív lemezműveleteknél sebességben, és a kernel is profibban cache-el RAM-ból, az egész sokkal simább, főleg HDD-s rendszereken jön ki ez a különbség nagyon durván, de valamenyire SSD-n is gyorsabb a Linux. Tovább oldja a gördülékenységet, hogy Linux alatt nem kell vírusirtónak, meg mindenféle security szoftvernek futni a háttérben, amik pluszban fogják a gépet.
Szerk: konkrét adatokat is tudok írni. Most frissítettem sudo pacman -Syu kiadásával, és próbáltam Gnome System Monitor Transparency-vel nézni a proci, lemezterhelést. 4 tárolónak a listáját frissítette le, összesen 10 csomag frissült, 9,76 MB letöltéssel és 46,42 MB lemezművelettel járt. A frissítések keresése (listafrissítés, verziók összehasonlítása, függőségi fa kiszámítása) nem tartott 1 mp-ig. Utána kérdezte telepítheti-e őket. Y-ra nyomva lezavarta a frissítést is nem egészen 5 másodperc alatt. Mindkét szakasz olyan gyorsan zajlott, hogy taskmanagerben nem is volt ideje a prociterhelésnek 0%-ról felmenni, meg mire a lemezműveletek is reigsztrálódtak, már végzett is az egész frissítés. Egy hasonló kaliberű frissítés (pl. csak a Defender vírusdefiníciós adatbázisa frissül) Windowson eltart vagy 15 percig minimum, ha épp nem hosszabban, közben meg a lemezhasználatot feltekeri 90% fölé, és a lemezhasználati is led is villog folyamatosan, mint az örült, mellette belassulnak a progik. Valami 6 éves mobil i7-es laptop, 35 W TDP-s, gyertyaláng teljesítményű, 2/4-es procival, és átlag SATA3 SSD-vel, igaz a Windows alatt egy UASP USB3-ra kötött SATA2 SSD van tolva, de arról is 5-6 másodpercig tart a full boot (kikapcsolt Gyorsíndítás) ideje, tehát az sem lassú meghajtó.
De pl. az is elég durva, hogy azonos felhasználás mellett a Windows többet ír az SSD-re 1 óra alatt (5 GB fölött), mint a Linux egész nap (az olyan 3 GB körül). Böngészőcache mindkettőnél a RAM-ba megy, a letöltések az SSD-re, de ezek letöltögetés nélkül lettek mérve, hogy csak offline játék ment, meg a frissítések szaladtak végig. A nagyságrendi különbségek lemezhasználatban itt is tetten érhetők.
-
#62040
Frawly
veterán
King Unique
#62032
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#62032
üzenetére
Azt nem is írtam, hogy 0 a proci és lemezhasználat, de elenyésző. Észre sem venni. Valami egy jegyű % procihasználatot produkál a terminálban futó pacman. Épp úgy lehet használni a gépet, mintha semmi nem futna a háttérben.
Az külön furcsa, amit a FF-hoz írt, mert a linuxos FF-nak pont kisebb az erőforrásigénye, mint a windowsos FF-nak. A linuxos Chromiumnál is mintha ez lenne a helyzet, de a Chrome-ra már nem igaz.
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#62034
üzenetére
Pont írtam a Linuxos OFF topikba, hogy a Win10 update-ja már olyan lassú, hogy még a gentoo-s forráskódból forgatással is beelőzöd sebességben. A fordítás ugyan jobban megizzasztja a procit, de hamarabb végez és mellett tudsz bármit csinálni. Na, ezt Win10-nél próbáld meg.
(#62031) ubyegon2: én, mikor még embereknek telepítettem gépet, mindig azt a Windowst tettem fel, amit kértek. Úgyis csak arról akartak hallani, Linuxról nem. Meg végül is azért nem győzködtem őket, mert ha Linuxot teszek fel, utána nem supportálom, így ha később elromlik valami, én nem leszek ott, ők nem értenek hozzá, és segítséget sem fognak tudni hozná szerezni, kevesebb ember tud nekik benne segíteni. Ha meg Windows van fent, ahhoz ugrasztani tudják bármelyik szomszéd Win Pistit, aki meg tudja nekik patkolni működőre vagy bárki távsegítséget tud nekik nyújtani TeamViewer segítségével. Bár szívem szerint régóta nem tennék Windowst semmilyen gépre, hacsak valami céges vagy professionális felhasználás, vagy játék nem indokolja, vagy valami komoly driver probléma állja útját a Linuxnak.
-
#62026
Frawly
veterán
King Unique
#62024
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#62024
üzenetére
Nálam az Arch alatt a nagy frissítések sem tekerik, akkor sem, ha több száz csomag frissült, összesen több GB méretben, bár ez is ritka, mert ehhez túl gyakran frissítek, és nem nagyon szokott egy napra 5-20 csomagnál többől frissítés lenni, átlag 100-200 MB méretben mindössze, de ez is max., mert vannak napok, amikor semmi nem frissül, vagy csak 1-2 darab, pár megás csomag.
Egyedül akkor szokta kicsit jobban megküldeni a procit, ha kernelfrissítés van, és az új kernelt épp csomizza be az initramfs image-be, de még itt sem szokott teljesen kitekerni egy prociszálat sem, épp csak hogy fel tud kapcsolni Turbóba a proci, de ez a művelet is csak néhány MÁSODPERCIG szokott tartani, aztán vége is van, meg nyugodtan lehet mellett mást is csinálni, böngészni, FullHD videókat nézni, játszani, meg akármit, nem akaszt meg semmit, nem lépi túl a kulturált erőforrásfelhasználás kereteit. Onnan szoktam csak róla tudni, hogy pár mp-re kicsit jobban felpörög a proci ventije, majd visszalassul hallhatatlan szintre. Bárcsak ott tartana a MS is, hogy csak ennyivel járjon a legkomolyabb frissítés is.
A lemezt meg SOHA nem tekeri, és még HDD-ről is vállalható sebességgel fut.
(#62025) Cifu: szerintem nyugodj le, ne vedd ennyire komolyan, amit írok. Én is leírtam az álláspontom, te is, meg úgy sem fogjuk tudni megtéríteni egymást.
-
Frawly
veterán
Opciók valóban vannak. Ez a 42 ezer valóban megéri, fejet kell hajtanom, egy csomó korlátozással is majdnem 50 rugóért kihagyhatatlan ajánlat. OEM megvan 20k alatt, vagy még olcsóbban, ha EU-újrahasznosított OEM/refurb licencet veszel. Illetve az eBay-en is vannak alig néhány ezresért valami insider tesztertől származó generált kulcsok, ami működnek, csak a franc tudja mikor tiltja le a MS. Vagy warez Win KMS/DAZ Loaderes aktivációval. Esetleg ilyen 30-90-180 naponta hosszabbított rearm trükkel használni. Egyik jobb, mint a másik, kétségtelenül jobban megéri, mint a Linux, ha a flame-et mellőzzük
(#62021) King Unique: értem. Ez nagy szó, hogy nem tekeri MINDIG. Csak majdnem mindig. Ha így fejlődik felfelé az MS, egyszer talán használható is lesz. 5400 rpm-es HDD-n meg a Win10 felejtős, azokat a lemezdaráltatásokat várja ki, akinek hét anyja van, közben meg semmit nem lehet csinálni a géppel. Nálam UASP USB3-ra kötött SATA SSD-t is letérdeltet a drágalátos winten.
Kösz, inkább maradok az Archnál, ez SOHA nem tekeri. Se a systemd, se az udev, se semmi, de az igaz, hogy BT-t és NV drivert nem használok. Mondjuk így Júbájgön supportját buktam, de hát valamit valamiért.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#62016
üzenetére
Távsegítséget tudsz rajta csinálni utólag is, valami RDP-s vagy VPN-es távoli asztal megoldást telepítsél rá fel.
Amúgy ha wines komának lesz, menjen neki Win10. Ott nem pörgeti a systemd a procit. Csak a Windows Update. De az mindig. Kikapcsolhatatlanul. Meg közben a lemezt is a használhatatlanságig tekeri, és közben 100× indítja újra a gépet. De legalább nem kell a terminálban mókolni. Most a MS olcsóért megszámíccsalya, csak 80 kiló, de volt már 99 is. Ennyiért a hülyének is megéri, a Telemetria, Windows Update, Defender csak ezen fut, Wine-n nem. A Linuxot hagyni kell, az „halott platform”, „szerverekre való”, azzal csak pattanásos kockák villognak a Schönherz Koliban, ahogy Áron írta itt a PH-n, persze ők is újságmellékletből telepítik, mert nincs magánéletük. Majd kinövik
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#62014
üzenetére
Ó, óóó! Akkor annyi a kedvenc Tara Cinmanónak? Ha nem akarsz 18.3-ra visszamenni 5 millió éves verziókhoz, akkor itt az idő, most vagy soha alapon beleugrasz az Archba. Nem Angergos, meg Archmerged, meg Archlowfax script installerrel, hanem rendesen vanilla Archot feltéve, kézzel, Wiki alapján. Ha elakadsz, az Arch-topikban jelentkezel, segítünk. A Cinmanó feltehető arra is.
Ha meg élvezed a régi, retrós dolgokat, feldobsz jó kis CentOS 6-ost
Persze egyszerűbb lenne ezt az udev problémát megoldani. Különösen azért, mert ha nálad előjött, nem adok pár hetet, és tele lesz vele a Mint-topik is, hogy egy csomó ember belefutott még.
Ahogy nézem, ez nem is BT-specifikus probléma, hanem a zárt NV driver szarakodik, nem fér össze az újabb verziós systemd-vel, így első tippre.
-
Frawly
veterán
válasz
bzolika10
#62000
üzenetére
Elvileg az, de azért ellenőrizzed, meg hogy pingelhető-e.
Azt nem tudom ez milyen disztró, Raspbian vagy más, hányas verzió, abban milyen tűzfalmegoldás van, de ha elvileg van is tűzfal, alapból nem szokott benne semmilyen szűrési szabály felvéve lenni, alapból be-ki enged mindent.
-
Frawly
veterán
válasz
bzolika10
#61998
üzenetére
Szemre pedig ez jó. Az ip route paranccsal az átjárót is nézd meg, ha megvan az IP-je, akkor pingeld meg azt. Elvileg 10.0.0.1-nek vagy valami hasonlónak kéne lennie.
Ami így kicsit szúrja a szemem, de nem működést gátló hiba, hogy a hálózati maszk a broadcast címmel együtt indokolatlanul nagy IP tartományt fed le otthoni felhasználáshoz képest. Ez nem tudom mennyire szándékos, hány gép van a hálózaton, vagy csak véletlen sikerült így valami leírás alapján ezeket az adatokat megadni.
-
Frawly
veterán
válasz
CanibelZ
#61980
üzenetére
A KDE, Gnome Shell nem valami villám HDD-vel, bár azért még elmegy. A Win10 meg használhatatlan HDD-n, nálam újabban az SSD-t is megeszi reggelire, de még a fél fogára sem elég, nem hogy egy jó parasztkolbászosat böffentsen utána.
Meg ez pszichikai megszokás is, ha egyszer a lassú HDD után hozzászoktál az SSD által nyújtott pattogóssághoz, akkor utána bármilyen HDD-s rendszert túl lassúnak fogsz érezni. Az teljesen mindegy, hogy WD Milyenszínű HDD, meg 5400-7200-10000 rpm-es ez.
Esetleg próbáld meg a Manjaro-t valami kisebb DE-vel, mondjuk Xfce. Azzal lehet pattogósabb lesz HDD-ről is. Vagy ruházz be egy újabb 120-240 gigás SSD-re, azok nem drágák már.
-
Frawly
veterán
válasz
Shyciii
#61971
üzenetére
Ez nem bug, hanem feature. Nem csak a Manjaro, hanem minden linuxos DE, meg sok WM is, az utólag csatlakoztatott partíciót úgy kezeli, ahogy a Windows az eltálítható USB-s drive-okat. Tehát bármikor lecsatolhatod és a SATA vezérlők is régóta how swap-ot tudnak. Nyilván nem kötelező használni. Ott lesz a rendszerértesítéseknél is, de ne foglalkozz vele.
-
#61957
Frawly
veterán
enginev3.0
#61955
Frawly
veterán
válasz
enginev3.0
#61955
üzenetére
De ez egy szerverfeladatokat ellátó gép? Minek rá IRC-ből KLIENS? Az a felhasználók gépére kell, és elérhető böngészőkbe is web extension-ként, bár a Chatzilla oldala szerint Firefox 57+ (Quantum) verziótól felfelé nem megy már. De IRC kliensekből vannak natívak Linux alá, de továbbra sem értem, minek kliensprogi egy szerverre.
Ezt az autodl-t passzolom, nem használtam még, nem tudom milyen kliensek támogatják. A net szerint a Deluge-ot és a ruTorrentet találtam csak.
Ha nem ragaszkodsz az IRC-hez, hanem elég az RSS-es feliratkozás, azt szinte minden linuxos torrentkliens tudja.
-
#61954
Frawly
veterán
enginev3.0
#61951
Frawly
veterán
válasz
enginev3.0
#61951
üzenetére
Az rtorrent is járható út, csak azt nehezebb konfigurálni, de webes felület van ahhoz is. Annak sem kell grafikus felület.
-
#61953
Frawly
veterán
enginev3.0
#61939
Frawly
veterán
válasz
enginev3.0
#61939
üzenetére
Hogy makkant meg? Lement zárolásba, vagy energiatakarékosságba, és nem éledt fel? Esetleg videódriver hibának hangzik, milyen GPU van a gépben?
Meg attól, hogy megmakkant, lehet befejezte a letöltéseket, vagy még fut a rendszer, csak nem tudsz hozzáférni. Engedélyezd rajta a WebUI-t, és próbáld egy újabb napi kísérletezés után webről elérni, ha megint fekete képernyő fogadna.
Esetleg qbittorrent-nox futtatása terminálból, vagy screen-ből. Ahhoz nem kell GUI, és épp úgy lesz WebUI.
Esetleg ha nem ragaszkodsz qBittorrenthez, akkor Transmission deamonként futtatása szintén webes interface-szel, GUI nélkül.
Ez utóbbi kettőnek nem kell semmilyen grafikus felület, egyszere Ubuntu minimal telepítésre felmennek.
Zip fájlt grafikus felületen a Double Commander megnyitja. Terminálban meg az mc.
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#61924
üzenetére
Igen, a cpulimitet én is ajánlom. Pár hete találtam rá, nekem Re-Volt-hoz kellett. Hiába kapcsoltam be a RVGL-ben a V-syncet, még úgy is feleslegesen túráztatta a procit, nagyon melegedett (majd újra lesz pasztázva). Így levettem cpulimit-tel, és azóta teljesen jó, a V-syncelt 60 fps így is megvan, és a procit valami 20-30%-ig pörgeti csak fel így.
A nice prioritásállítása csak egy szintig segít. A CPU terhelési %-ot nem lehet vele szabályozni.
-
#61914
Frawly
veterán
enginev3.0
#61896
Frawly
veterán
válasz
enginev3.0
#61896
üzenetére
A Linux azért jobb torrentre, mint a Windows, mert technológiailag fejlettebb és sallangmentesebb. Jobb a memóriakezelése, cache-elése, gyorsabbak a fájlrendszerek mint a töredező-lassú-elavult NTFS, meg Linuxra sokkal minimalistább szerveres-torrentes megoldások vannak, és a grafikus felület, csicsa, MS-os baromságok, egyéb bloat nem veszi el az erőforrásokat feleslegesen, nincs vírusveszély, meg windowsos támadási felület. Ennek ellenére ha abban vagy otthon, torrentezhetsz Windows alapokon is, még senkit nem vitt el a mentő miatta, sokkal inkább csak értelme nincs sok, egy komplett Windowst tartani, meg külön Windows licenct venni csak torrentezésre, mikor sokkal egyszerűbben megoldható linuxos alapokon. Nyilván a te géped, te tudod mi kell rá, mi az, melyik az a rendszer, amit be tudsz lőni, karban tudsz tartani külső segítség nélkül.
-
Frawly
veterán
válasz
Shyciii
#61869
üzenetére
A windowsos gyári szoftvert csak azért írtam, hogy rá lehet azzal is nézni a biztonság kedvéért, de nem elengedhetetlen. Ha a HD Senintel, meg a linuxos smartctl -a parancs nem hoz rá hibát, akkor valószínűleg jó az az SSD. Azt még nem ártana megnézni egy dmesg kimenetből, hogy SATA3 módban van-e hajtva, vagy a kernel tesz-e valami hibajelzést, mikor belassulni érzed.
-
Frawly
veterán
válasz
Shyciii
#61862
üzenetére
Elvileg belassulhat, ha sok fájlt törölsz. Baja egyébként a discardtól sem lesz, csak a teljesítmény nem lesz optimális. Arra a Kingstonra nézz rá Windows alatt a gyári szoftverével, a Kingston SSD Toolboxszal. Esetleg egy secure erase-t nyomhatsz neki, vagy Linux alatt blkdiscard-ot, ezek végigtrimezik az egészt SSD-t (minden adat törlődik ezzel róla!), ezzel helyre kéne álljanak a sebességproblémák. Meg az fstab-ból kiveszed a discard opciót egyelőre próbaképpen (bár az UV500-nak nincs ezzel baja). Ezeket érdemes ext4-re formázás előtt megejteni.
-
Frawly
veterán
válasz
leviske
#61856
üzenetére
Igen, 32 GB RAM-nál 32 gigás swap kell legalább. Egyébként SSD-n nem érdemes hibernálni, mert a normál boot is pár másodperc vele, és a modern ablakkezelők, DE-k, meg normális alkalmazások tudnak sessiont visszatölteni normál boot után is, így lényegében sem időt nem vesztesz, sem annak az esélyét, hogy onnan folytasd a rendszer használatát, ahonnan abbahagytad. Frissítéseknek is jót tesz, ha újra bootol a rendszer, meg nem kell sok giga swapot tartanod. Plusz Linux alatt a hibernáció elég bizonytalan dolog, inkább az a jellemző, hogy vagy nem éled fel a gép belőle, vagy feléled, de bugokkal.
-
Frawly
veterán
Ez igaz, pontatlanul írtam, de ezek már nagyon régi típusok, kapni sem lehet talán már őket. Az MX300, MX500, BX200, BX300 van forgalomban (a BX200 erősen kikopóban), és ezeknek egyike sem problémás. Adatánál meg tényleg nem is tudok egyáltalán olyanról, aminek problémája lett volna ezzel, még régebbi modellnél sem.
-
Frawly
veterán
válasz
leviske
#61818
üzenetére
Átlag felhasználásra nem éri meg NVMe-set venni. Ha nem dolgozol állandóan nagy fájlokkal, akkor nem lesz gyorsabb a sima SATA-shoz képest, nem fognak a programok gyorsabban betöltődni, nem bootol gyorsabban a gép (vagy csak olyan kevés tizedekkel, hogy csak stopperal tudod kimérni), meg igazából a Linux kernel cache-elése fejlettebb, a linuxos fájlrendszerek gyorsabbak, ez pedig jobban elmossa az SSD-k közötti különbséget, mint azt Windows alatt tapasztalni.
Cserébe az NVMe drágább, jobban melegszik, néhány alaplapnak gondja van vele, elvileg a Z370-nek nincs, de lehet BIOS frissítést az is fog igényelni. A Linux kezeli, a TRIM NVMe-s megfelelője is megy rajta külön discard opciós mount nélkül is. De megérné átlag felhasználásra inkább kb. azonos áron egy kétszer akkora tárterületű SATA SSD-t venni, mondjuk Samsung 860 EVO, Crucial MX500, Kingston UV500, Adata SU800. Esetleg ha sokat írsz rá (bár a Linux még a Windowshoz képest is sokkal kevesebb ír rá), akkor Samsung 860 Pro, Adata SU900, vagy ha találsz leárazva 850 Pro-t.
A Samu 8XX-es sorozat a kernelben feketelistázva van queued TRIM ügyében, de ez a gyakorlatban nem jelent semmit, csak annyit, hogy elsősorban lehetőleg nem a discard TRIM-et érdemes vele használni, hanem az fstrim.service-t, de a legtöbb disztró eleve az utóbbit használja, az Ubuntu-vonal, így a Neon is. De Adatáknak, Crucialoknak nem téma a queued TRIM sem. Meg a Samuk közül a 9XX-es NVMe sorozatnak sincs ezzel gondja, igaz azok nem is ilyen fajta TRIM-et használnak, hanem egy ezt helyettesítő NVMe parancsot.
-
Frawly
veterán
Igaz, én olvastam félre, abban a hsz-ben írtad, hogy chroot nélkül próbálva, majd próbáltad utána chroot-tal is. GRUB-ot MINDIG chroot után kell telepíteni!!! Időpocsékolás előtte próbálni.
A chroot utáni lépéseket viszont elvileg jól csinálod, i386 platform, /boot/grub mappába konfigurálva, a GRUB futtatható betöltőkódja meg az eszközre (első partcíció és partíciós tábla ELÉ) telepítve.
Esetleg az még lehetséges, hogy a grub-install előtti grub-configot hagytad ki. Ugyanis a grub telepítése előtt annak a konfigját le kell külön generálni. Bár mióta az Arch bevált, elég rég Uborkáztam, Mentáztam, és akkor is legutóbb automata partíciónál default telepítést nyomtam nekik, nem variáltam saját beállításokkal.
De ezért mondom, hogy büdös lófütyköst az Ubuntuba meg a Mentába, hogy GRUB, meg f@xtudja milyen config. Ha jól olvastam, már tudsz Archot telepíteni, felrakod azt UEFI-vel, systemd boottal, GRUB nélkül, Arch Wiki systemd boot cikke alapján. Egyszerű bootctl-es parancs, meg egy szöveges fájl szerkesztése az /boot/EFI/loader.conf-ként, elvileg ezt egyszer sikerrel abszolváltad nemrég. Nem is értem, hogy ha egy disztró beválik, meg megtanultad hibamentesen telepíteni, akkor minek ugrálni a disztrók között, meg kalandorkodni.
-
Frawly
veterán
válasz
Alcsi69
#61714
üzenetére
Szerintem az a baj, hogy UEFI bootra van állítva a gép, és UEFI boottal indul a Kubuntu, míg a te pendrive-od MBR+legacy boothoz lett kiírni, ami a másik gépen még nem volt gond, de ezen a gépen az.Vagy fordítva, Legacy Bootra van állítva a BIOS és Kubuntu is így lett telepítve, de te UEFI-re készült telepítővel próbálkozol. Akárhogy is, meg kéne győződni, hogy a Boot Mode: Legacy + UEFI-n legyen, hogy a gép mindkét módszert megpróbálja.A bootmenüben látszott a pendrive?Szerk.: á, most veszem észre, hogy már megoldódott.
-
Frawly
veterán
válasz
pepejoe
#61685
üzenetére
Sparky Linux vagy AntiX. Szigorúan csak IceWM vagy LXDE felülettel. Régen még az Lubuntut ajánlgattuk, de a készítők nyilatkozták is, hogy az LXDE-ről LXQt-re átállással már nem gyenge gépekre szánják.
Az sem mindegy milyen Celeron, gondolom nem P2-P3 Celeron, hanem min. P4-es, de még utána is voltak C2D alapjaira épülő P4 Celeronok, meg utána C2D alapokra épülő nem P4 Celeronok, ezek már kétmagosak, és még mostanában is vannak a procikból Celeronok. Mindenesetre az 1,6 GHz nem sejtet bivalyerőt.
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
válasz
usergefi
#61617
üzenetére
Mi az az xface? Nem Xfce akar az lenni? Mert ha igen, az azért nem olyan minimalista, hiszen egy komplett asztali környezet, és megoldható rajta a MTP-kapcsolat gvfs és gvfs-mtp csomagok telepítésével. De ennek ellenére nem értek egyet kapitánnyal, ez a jmtpfs-ses megoldásod is teljesen jó. Pont ez a Linux szépsége, hogy nem csak egy jó megoldás van, hanem többféle alternatíva, így mindenki arra rendezkedik be, amire csak akar.
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
Ja, bocs, elgépeltem. Tehát az Apple-től veszel minősített alkatrészt (nem is adnak el mást, Apple szerviz nem is szerelhet be mást), akkor nincs szopó. Az menni fog rendesen, TRIM is. Viszont ha egy 3rd party gyártó SSD-jét teszed bele, a gép érzékelni fogja, hogy feketelistást meghajtóval próbálkozol, és le fogja tiltani a TRIM-et (ezzel szorítva rá, hogy inkább almás alkatrészt vegyél). Egyébként lehet 3rd party SSD-vel is szerencséd, mert az Apple is OEM Samsungokat meg nem tudom miket tesz bele, olyat tehetsz bele te is, de ha pl. veszel bele Adata, Crucial, Intel, Kingston, stb. SSD, meg Samsungból olyat, amit az Apple nem minősített, akkor bizony hekkelni kell a TRIM-hez. Nem tudom ennél érthetőbben leírni, ha ezek után sem tudod megérteni, akkor így jártál.
Az sem kizárt, hogy régebbi Mac-ban még nem volt így, csak az újjabakban. Mondom, nekem nincs Mac-em, és az ilyen szemét korlátozó húzások miatt, na meg a horror ára miatt, nem is lesz.
-
-
Frawly
veterán
Ha figyelmesen végigolvasod, írtam, hogy csak akkor, ha az Apple-től szerzed be az SSD-t. Ha viszont sajátot teszel bele (amit almáék nem vettek fel az engedélyezettek közé), akkor letiltódik a TRIM. Lehet akkor is engedélyezni, de úgy olvastam, hogy valami olyan hack kell hozzá, ami miatt ki kell kapcsolni egy biztonsági beállítást.
(#61581) colomb2: azért, mert nem kell külön beállítani. Ha SSD-vel vetted, vagy olyan SSD-t teszel bele, amit az Apple engedélyezett, akkor alapból megy. Ha meg nem olyat teszel bele, akkor meg alapból nem. De nincs Mac-em, ezt csak olvastam több forrásból is. Pont az ilyen sunyi húzások miatt nem vennék sose, nemcsak azért, mert túlárazott.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#61575
üzenetére
Szerintem mindenképp megérné aktualizálni a cikket inaktívvá tétel helyett. Az emberek szeretik egy helyen látni az egész témát, nem nagyon olvasnak topikokat, meg nem kérdeznek, csak miután hülyeséget csináltak. A cikket viszont guglizással is megtalálják.
Az SSD-s topikkal meg az a baj, hogy ott csak windowsos userek kérdeznek. Legalábbis 99,999%-ban. Amin csodálkozok is, mert az oké, hogy linuxos nincs sok, de mac-esek sem jönnek, pedig Mac-en oltári szopó SSD-t használni, ha nem az Apple saját hardvereivel oldod meg, pl. a TRIM kapásból letiltódik. Csak a Flash SSD-s topikban bukkant fel egy Mac-es, ő is az ismerőse helyett kérdezett, de gyorsan kiderül, hogy a Macbookban bekrepált a SATA vezérlő, ezért hibásnak mutatta az amúgy hibátlan Samsung 840-es SSD-t, és hiába vett bele másik SSD-t, azt is hibásnak mutatta, mikor ezek másik gépben hibátlanok voltak.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#61571
üzenetére
A Linux SSD-n cikkeddel nincs alapvető baj most sem. Vannak részek benne, amik elavultak, azokat kicsit aktualizálni kéne:
1) az fstrim nem hinném, hogy bármelyik mai meghajtón adatvesztést okozna
2) Debian 8-on lehet kellett hackelni a fstrim -all miatt, szerintem újabbakon, meg normális disztrókon nem kell
3) alignálás ellenőrzése egyszerűbb a fdisk -l paranncsal és kézzel elosztani a kezdő szektorokat 2048-cal.
4) nem kell cron-ba tenni az fstrim-et, van hozzá fstrim.timer systemd service, amit systemctl-lel engedélyezni kell csak
4) megemlíteni, hogy mind a discard, mint a noatime opcionális, személy szerint a noatime-ot nem is ajánlom
5) kímélni felesleges, dolgokat tmpfs-re átrakni, meg böngészőcache-t is átrakni az SSD-ről. Átlag user nem ír Windows alatt sem annyit kímélés nélkül, hogy elérje a mai SSD-k limitjét, Linux meg egy nagyságrenddel ír rá kevesebbet, szóval már azzal 1000%-osan kíméli valaki, hogy Windows helyett Linuxszal használja az SSD-jét.
6) említeni, hogy fájlrendszernek ext4 a legjobb (saját tapasztalat), de használható bármilyen más fájlrendszer is, nem csak az f2fs. A TRIM már mindegyiken meg van oldva.Illetve van egy darab szakmai tévedés benne: a kernelben lévő queued TRIM feketelista nem csak a discard-os, hanem az fstrim-típusú TRIM-re is vonatkozik. Te azt írtad, hogy csak a discardos-ra. Tehát a feketelistás meghajtóknál sem okoz gondot a discard, csak a kernel azonnal kikényszeríti, ami tényleg okozhat belassulást. Én úgy általában is az fstrim használatát javaslom a discard helyett, nem csak a feketelistás meghajtókon.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#61558
üzenetére
Ja, erre nem is gondoltam. Sokan az OS-t hívják OP-nek.
De így már értem mit nem értettél. Az overprovisioning valóban nem TRIM-et használ. Közvetlenül a garbage collection sem használja. De ezeknek a munkáját segíti a TRIM, mivel ha egy LBA szektor vonatkozásában TRIM parancs érkezik, onnantól tudja a vezérlő, hogy törölhető a vonatkozó cellák tartalma, könnyebben kiüríthető az a NAND lap, amiben vannak ezek a cellák, és a felszabadult lappal dolgozhat a wear leveling (hasonlóan mint az overprovisioning cellákkal) meg a garbage collection is. Ezeknek az SSD-karbantartó mechanizmusoknak üres hely kell ugyanis, és a TRIM segít üres helyet csinálni. Ennyiben függnek össze.
A többiektől elnézést, valóban kezdő topik. De ennyi kitérő szerintem belefért, főleg, hogy nem én hoztam fel, és most 5-6 hozzászólás erejéig nem lett volna értelme egy másik topikba átmenni. Fele részben úgyis a swapról szólt, ami meg érintheti a kezdőket is.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#61555
üzenetére
120, 240 gigás SSD-knél is attól függ, hogy mennyire régi SSD, milyen hatékony garbage collection van beépítve. A régi SSD-k jobban rá voltak szorulva az overprovisioningre, főleg ilyen 32-128 GB méretben. A nagyobb SSD-k, de a 120 gigás újak is, már kevésbé kényesek erre, ott tényleg elég lehet az az overprovisioning terület, ami gyárilag el van különítve.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#61555
üzenetére
Most elvesztettem a fonalat, hogy az OP-vel mire célzol. Ha az OS-re, de bizony, a kernel feladata a TRIM-mel foglalkozni. Windows alatt is. Mert a kernel kezeli a fájlrendszerdrivereket, az tudja jelezni az SSD felé, ha egy adott LBA szektor tartalma már nem kell, különben az SSD saját vezérlője ezt magától nem veszi észre, mivel nem érti a fájlrendszereket logikailag, csak LBA szektorokról, meg NAND memórialapokról (azokon belül cellákról tud), amit össze-map-elget. Persze már az LBA szektor is egy logikai dolog, valójában az SSD-n nincsenek szektorok, mint egy HDD-n. Nincs benne forgó tányér sávokkal, amik szektorokra vannak osztva. Csak az OS kezeli úgy a tradíciók okán, mintha lennének rajta szektorok. De az LBA szektoradatot az SSD vezérlője mindig átkonvertálja fizikai táblacímmé.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#61552
üzenetére
Igen, ezt hülyén írtam. Kimaradt egy szó: az overprovisioninggal nem kell PARTICIONÁLÁSKOR foglalkozni, hanem az SSD használatakor particionálás UTÁN arra kell figyelni...
Ugyanis sok olyan hülye tanács kering a neten, hogy az SSD-n hagyjunk nem particionált területet. Ez ugyan működhet is, de ha nagyon kell a hely pár óra, akkor nehezebb hasznosítani. Ezért én azt szoktam ajánlani, hogy ne legyne particionálatlan üres hely hagyva, vagy csak akkor, ha tudja magáról a user, hogy figyelmetlen, hajlamos tele pakolva felejteni a meghajtót, és/vagy lusta rajta állandóan helyet felszabadítani.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#61552
üzenetére
De a swap fájl és swap partíció is adatot tartalmaz. Csak nem hasznos adatot, de az SSD vezérlője azt úgy látja, hogy mind hasznos adat. Ez a baj az egész lemezes LUKS, Bitlocker, VeraCrypt titkosításokkal is, végig van írva velük a meghajtó, az SSD vezérlője meg ezt úgy érzi, hogy nem pakolgathat adatokat, nem törölhet, mert mindre szükség van.
Az SSD vezérlője csak úgy jön rá, hogy egy adott szektor tartalma nem kell többé, hogy az OS kernele a fájlrendszerbeli módosítások után kiküld egy TRIM parancsot a lemezvezérlő driveren keresztül a lemezvezérlőn át az SSD saját vezérlőjéig. Ezen a láncolaton mind át kell menjen a TRIM parancs.
A swap terület viszont nem TRIM-elhető. Majd nézz bele egy hexa-s programmal a swap fájlba, swap partícióba. Ha némelyik része üresnek is látszik, az mind igazából lefoglalt bájtsorozat (0x00 bájt-ok), amit a vezérlő úgy lát, hogy ugyanolyan fontos adat, mintha egy videó lenne. Persze te a ki nem használt swap-területre úgy gondolsz, hogy részben üres, de ez csak úgy tűnik. Valójában a swap partíció mindig tele van, 100% foglaltsággal. Akkor is, ha a mi emberi fogalmaink szerint logikailag üres.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#61543
üzenetére
Nem szaktekintélykedünk. A swap partíció pont hogy elveszi a területet az overprovisioning elől. Igaz a swap fájl is, szóval ha swapról van szó, ezt nem lehet megúszni, a swap nem TRIM-elhető. Az overprovisioninggal nem kell amúgy sem foglalkozni, azt lehet tenni az érdekében, hogy nem szabad szarásig pakolva használni az SSD-t, hanem arra figyelni, hogy 10-20% szabad hely legyen rajta. Persze nem gond, ha néha teljesen betelik, de nem szabad úgy hagyni, hanem csinálni kell rajta helyet, hogy legyen rendszeresen szabadon.
A 16 GB swap-ot ne ajánlgassuk már 8 GB RAM mellé. Majdnem biztos vagyok benne, hogy átlagos felhasználásról van szó, és az a 8 GB-os swap partíció is abszolút overkill, amit létrehozott. Ez a swap legyen a duplája a fizikai RAM-nak mantra, még az ősrégi windowsos időkből való, mikor még 64-256 MB RAM volt egy átlag gépben.
Egyébként nem vagyok teljesen a swap partíció ellen sem, ha már később lesz hosszú távú tapasztalata Linux-témában, akkor már tudni fogja mekkora swap kell neki az adott RAM mennyiség mellé az ő felhasználásához, úgy már mindegy, hogy swapfájl vagy swappartíció van, úgyse kell a méretét igazgatni.
(#61550) vargalex: szerintem már egy mai modern Atom/Celeron N procis gépen is mérhetetlen, főleg, ha SSD-ről fut.
-
Frawly
veterán
válasz
CPT.Pirk
#61509
üzenetére
A swap fájl ugyanaz, mint a swap partíció. Csak nem partícióként terül el, hanem egy fájlon belül van a swap partíció tartalma. Épp úgy kell csinálni is, csak nem mkswap /dev/partíció-ként adod ki az utasítást, hanem mkswap /swap/fajl/helye/swap_fajl, és az /etc/fstab-ban is épp így nem partíciót csatolsz fel, hanem swapfájlt. Semmi feketemágia nincs benne.
Amúgy ugyanaz az, csak rugalmasabb, mert ha létrehozol X méretű swapfájlt, és kiderül, hogy a felhasználásodhoz nem jó (túl kevés, túl sok), akkor csak swapoff-fal lecsatolod, létrehozol helyette akkora fájlt, amekkora már jó lesz (a régivel egyező néven, helyen), azt megformázott mkswap-pal, swapon paranccsal visszacsatolod, a /etc/fstabhoz nem is kell nyúlni. Ha viszont partíciónál derül ki, hogy kicsi lett a swap, az kínosabb. Ha meg túl nagy a swap partíció, akkor szarabb utólag csökkenteni, vagy túl sok területet elpocsékolni miatta. Főleg egy kezdőnek sokkal jobb a swapfájl, mivel ha első disztrója, meg először linuxozik, nem fogja tudni mekkora swap kell neki. Az majd csak huzamosabb idő után derül ki.
Régen sokan azért preferálták a swapot partícióként, mert úgy folytonos, összefüggő területet foglalt el, nem töredezett, míg swapfájlként töredezhetett a területe. Meg swappartíciónál meg lehetett adni, hogy hová kerüljön a lemezre, tipikusan a lemez külső szélét ajánlották (első partíció), mert ott gyorsabb volt az adatelérés. Viszont ezek a megfontolások SSD-n nem játszanak, egyenletes a sebessége, nincs lemez széle, nem kényes a töredezésre. HDD ha defragolod, akkor a swap fájllal sincs gond, meg a mai HDD-k sokat fejlődtek sebességben, mindegy hol van a swap HDD-n is már. Nagyon valószínűtlen amúgy is, hogy a lemez legvégére kerüljön.
A többieknek: nem azt írtam, hogy ne legyen swap. Csak azt, hogy a swapfájl rugalmasabb, mint a swappartíció. Ha fájlként adod meg, akkor talán nem ugat a telepítő, ha mégis ugatna, figyelmen kívül kell hagyni. De az egész elméleti dolog már, mivel az indulatok hatására a kérdező swap partíciót hozott létre.
-
#61541
Frawly
veterán
SwissAirplan
#61522
Frawly
veterán
válasz
SwissAirplan
#61522
üzenetére
Nyilván azért áll ki a gépből, mert nincs még kábeled. Ha lesz, akkor el tudod fektetni. Az SSD bárhol ellehet. Nem HDD, hogy rögzíteni kelljen, meg vízszintes pozícióban tartani.
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
válasz
CPT.Pirk
#61506
üzenetére
Egyetértek. Én is 50 gigát adnék a /-nak, kicsi overkill, de legalább később biztosan nem kell hozzányúlni, meg /var meg ilyesmik hízhatnak, a kihasználatlan helyet hely szűkében meg ki lehet használni, nem veszik el, befogni a /-on egy adatmappát. A többi /home-nak. Esetleg 250-500 MB a /bootnak.
Swap partíció nem kell. ext4-es partíción elég swap fájlt csinálni, és berakni a /etc/fstab-ba. Swapnak elég 4-8 GB-os fájl, lehet kisebb is, 8 GB RAM-nál úgyse sűrűn fogja használni a rendszer. A swap file azért jobb megoldás, mert később is rugalmasan növelhető a mérete, nem úgy, mint a partíciónak.
Nem kell hozzá Gparted, meg lehet csinálni a partíciókat telepítésnél, kézi particionálás rész alatt.
-
Frawly
veterán
Az ha nincs szabadon, akkor molexes csatiból is lehet átalakítóval nyerni. A molexes csatival megint nem tudnak csalni. Félre ne érts, abban egyetértek, hogy szívás az ilyen brand gép, mert nehéz bővíteni, válogat RAM-ban, videókártyában, spéci tápja van, de a SATA meghajtóval bővítése pont nem szokott gond lenni.
Egyedül az M.2-es csatival kell vigyázni, mert azzal megint tudnak a gyártók csalni, hogy csak saját engedélyezett modellt fogadjon el, az Apple is ezt csinálja a gépeiben.
-
Frawly
veterán
RAM-ot azt nem tudom mennyit fogad. 1 GB RAM szerintem is vészesen kevés, de ha csak torrent szervernek akarja, akkor arra elég grafikus felület nélkül, SSH-n és webkliensen keresztül birizgálni.
SSD meg rámegy bármilyen SATA portra. Ezek a brand vékonykliensek igaz, hogy elég spécik szoktak lenni, mindenből csak spéci brand alkatrészt fogad, de a SATA port, ha van szabadon, az szabványos szokott lenni. Ez az egy pont, ahol a gyártók nem tudnak trükközni. Mint a példa is mutatja, a Samsung 840 simán belement neki.
-
Frawly
veterán
Nem, csak göcsörtösen fért bele neki, ezért a végét ő is leflexelte
SSD-nél nem is nagyon értelmezhető ez a belefér-e, hacsak nem laptop, de ez egy desktop vékonykliens, amiről szó van. Ha van szabad SATA port, csak rá kell kötni az SSD-t, hely lesz neki, legfeljebb szabad sín nem lesz, de csak úgy oda lehet tenni, lóghat a kábel végén is, alig pár gramm az egész. -
#61495
Frawly
veterán
SwissAirplan
#61484
Frawly
veterán
válasz
SwissAirplan
#61484
üzenetére
TeamViewer felesleges. Puttyval be tudsz SSH-zni konzolban, ott tudod állítgatni a gépet, még grafikus felület sem kell rá. A Transmissiont meg csak elindítod, legyen beállítva a webui, és onnantól fogva böngészőben távolról eléred.
Amúgy a VIA GPU elég nagy rakás trágyadomb, de a xf86-video-openchrome csomag feltétele után mennie kéne nem szoftveres módban is elvileg, meg néhány hónap múlva érkezik a drivertámogatás a kernelbe is.
-
#61473
Frawly
veterán
_ _ _ _ _2 3
#61472
Frawly
veterán
válasz
_ _ _ _ _2 3
#61472
üzenetére
Nem baj az. Ha az Xfce meg a Manjaro jobban tetszik, tedd fel azt. Az is teljesen jó. Nem jobb, mint a Fedora, nem is rosszabb, talán kicsit kezdőbarátabb (meg az Xfce a Gnome-nál kevésbé hardverigényes), de pl. egy Mint meg még annál is kezdőbarátabb (cserébe viszont kiadás alapú, meg régebbi verziós csomagokat tartalmaz emiatt). A Mintnek még az az előnye, hogy a legtöbb netes leírás (meg csomag) ahhoz meg Ubuntuhoz készül, és 1:1-ben alkalmazható, míg Arch/Manjaro meg Fedora/egyéb-rpm-alapú vonalhoz meg kevesebb ilyen van.
Majd belejössz. A Linux olyan, hogy ahogy használod, fokozatosan alakítja majd át a szemléleted, géphasználati szokásaidat, szép fokozatosan távolodsz majd azoktól a régi windowsos beidegződésektől és szokásoktól, ahogy egyre hosszabban használod. Egyre inkább látni fogod, hogy a Windowson kívül is van élet, nem is akármilyen. Nem is szabad túl hirtelen, nagy ugrásokat erőltetni, mert csak elveszi a kedved. Ez egy folyamat, fokozatos állomásokkal, aminek nagyon ez elején tartasz.
-
Frawly
veterán
válasz
vargalex
#61462
üzenetére
Alapból a qBittorrent Qt4-et meg libtorrent-rasterbart használ, nincs benne Python. Lehet a webes interface-hez vagy valami kiegészítőhöz már Pythonban kell gányolni (a pacman -Qi qbittorrent alapján a python csomag csak opcionális függőség a torrent search funkcióhoz, amit alapból nem éri meg használni), de alapból nem használja és kötelező függőségnek sem telepíti. Ezzel szemben a Deluge kompletten egy Python-script, elég magas proci és memóriahasználattal. Közben meg nem nyújt semmivel többet, mint a natív torrentkliensek. Nem a Patika Magazinban meg a Burdában olvastam, hanem majdnem egy évig használtam Deluge-ot többféle disztró alatt is. Egyébként nem azt írtam, hogy a qBittorrent minden áron (bár továbbra is tartom, hogy a legjobb alternatíva), hanem hogy Windowsról jövő, uTorrent/Bittorrent-hez szokott usernek a legkevésbé traumatikus váltás (sőt, az ingyenes uTorrentet/Bittorrentet érintő cryptominer malware botrány miatt a legtöbb windowsos user is erre áll át). De ha valakinek csak alap torrentes igényei vannak, vagy Gtk-s klienst akar, a Transmission is használható, vagy ha nagyon minimalista megoldást akar, akkor rTorrent konzolban. Illetve ha valaki Qt-s rendszeren van, szóba jön még a KTorrent, de azt pl. az nCore nem szereti, bugosan működik vele a tracker, de előfordulhat probléma más trackerek felé is.
Tűzfal meg csak akkor kell, ha egyenesben van a netre kötve a gép. De ma már a legtöbb gép min. NAT-os router mögött van, ha más nem amiatt, hogy okostelefon, táblagép, okostévé, médiadoboz, stb. is netre tudjon menni. Plusz mivel nem Windows, Linux alatt az alkalmazások nem kommunikálgatnak ki gerinctelen dolgokat a netre, meg nem nyitogatnak trójai csatornákat, már csak azért sem, mert a hivatalos tárolókban ellenőrzött, aláírt csomagok vannak, amik megbízhatók. Linux alatt ezért nem kell sem tűzfal, sem vírusirtó, nem véletlen, hogy a legfelhasználóbarátabb és legkomplettebb disztrók sem tartalmazzák. Ha annyira elengedhetetlen lenne, akkor eleve mindbe be lenne építve. Egyszerűen linuxos átlag felhasználás során nincs rá szükség. Még a legrosszabb esetben is, ha egy progi nem kívánatos kommunikációját kell letiltani, elég a hosts fájlban az általa elérni kívánt szervert átirányítani a localhostra vagy 0.0.0.0-ra.
(#61464) bandras0226: a Tixati is egyre népszerűbb, még nem próbáltam, de sort fogok rá keríteni. Mindig tervben van véve a kipróbálása, aztán elfelejtem. Állítólag elég sovány és elég sokat tud.
-
#61458
Frawly
veterán
_ _ _ _ _2 3
#61454
Frawly
veterán
válasz
_ _ _ _ _2 3
#61454
üzenetére
Adobe Flash-t (NPAPI Flash) felesleges volt telepíteni. A modern böngészők régóta nem használják, a Chrome kapásból Pepperflash-sel jön, Chromium, Operához, Vivaldihoz, Firefoxhoz pedig a Pepperflash csomagot kell feltenni, ezek már PPAPI Flash megoldások. Plusz a legtöbb weboldal sem használ már Flasht, a videós oldalak is már szinte mind áttértek HTML5 webplayerre. Winace felesleges, a Gnome-ba van beépítve grafikus Archívumkezelő, ami meg tud nyitni mindenféle tömörített formátumot. Deluge egy elég lassú Python-fos, helyette sokkal jobb a qBittorrent, ami sokkal jobban hasonlít a windowsos uTorrentre. Esetleg ha kisebb, egyszerűbb torrentkliens kell, akkor meg Transmission. A VLC az még okés, de mellette mindenképp próbáld ki az mpv-t vagy az SMPlayert, szerintem azok jobbak.
Tűzfal nem kell, vírusirtó sem. Ez nem Windows. Majd belejösz, előbb meg kell szokni hogyan működik az egész, miből milyen progit/csomagot érdemes használni. Utána már megtanulod mire van szükséged, meg hogy kell a Fedorát is feltelepíteni, onnantól nem leszel szervizre meg senki másra rászorulva.
A Gnome Tweak Tools-t passzolom, elvileg minden állítási lehetőségnek meg kéne jelennie, amit támogat. Dokkokat nem használok, abban nem tudok segíteni, meg kell várnod egy dokkos szakit.
Fedorán kéne lennie grafikus csomagkezelőben is, hogy ne kelljen mindig terminálból yum-ozni, bár utóbbit célszerűbb használni, de kezdőként lehet nem kényelmes először.
-
#61448
Frawly
veterán
MasterDeeJay
#61437
Frawly
veterán
válasz
MasterDeeJay
#61437
üzenetére
Szerintem inkább közepes Netburst P4 szint. Használtam én is ilyesmi procikat, T1300-as cerka, Atom N2600. Tény, hogy elég gyengék, de P3-nál azért erősebbek, és a 720p is ment rajtuk (az Atomon azért akadt a magas bitrátás 720p-s BD RIP, de az alacsonyabb bitrátás WEB-DL, HDTV sorozatokat viszont vitte, és mindezt hardveres GPU rásegítés nélkül, 100%-ban CPU-ból megoldva, igaz eléggé köhögött, csak natív lejátszóban volt erre képes, és mást nem lehetett futtatni mellette). De tény, hogy megéri ezeket lecserélni, mert a böngészés megeheti őket, főleg a YouTube, Facebook (mikor sok megosztás van megjelenítve), stb. oldalak. Ennek ellenére a 720p-t érdemes lehet kipróbálni, mert tényleg lehet, hogy viszi.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#61443
üzenetére
De szerintem pont azért szív, mert csak WM-et használ. Míg ha Mintet tenne fel rendes DE-vel, ott tudná használni az alapból fent lévő grafikus csomagkezelőt. Persze azt itt is feltehetné, de oh wait, pont ez a gond, hogy ahhoz tudnia kéne csomagot telepíteni, ami meg jelenleg nem megy. Szóval kezdőknek igenis fontos, hogy DE-vel kezdjenek. A WM általában haladóbb szint, akkor is, ha fullosítva van.
-
#61433
Frawly
veterán
MasterDeeJay
#61417
Frawly
veterán
válasz
MasterDeeJay
#61417
üzenetére
Ezen a 480p-nek mennie kéne, de még az 720p-nek is (hacsak nem ultrabrutál bitrátás overkill RIP), még GPU-s dekódolási rásegítés nélkül is.
A 2GB RAM miatt 32 bites Linux menjen rá. Ha most még csak Windows van rajta, akkor AIDA64-gyel nézz rá, hogy milyen GPU van integrálva. Valószínű valami inteles, ahhoz nem kell Linux alatt különleges driver, jó a kernelben lévő Intel modesetting driver, meg a Mesa csomag az OpenGL-hez (de ez a legtöbb felhasználóbarát disztrón automatikusan fent van). Esetleg valami inteles VA csomag, a hardveres videódekódoláshoz, de ez csak akkor fontos, ha az adott GPU támogatja.
-
Frawly
veterán
válasz
CPT.Pirk
#61396
üzenetére
Tőle szeretném olvasni az okot. A Wiki-t érvnek nem tudom elfogadni, az Archnak és a Gentoo-nak is nagyon baró Wikije van, meg lehetne oldani azok alatt is, kezdőnek mégsem javaslom azokat sem. Vagy nincs valami jó Wikijük, de a LFS-szel és a Slackware-rel is, és azokat sem javasolnám neki. Ugyanakkor a distrowatch top10-e rogyásig van felhasználóbarát disztrókkal, ha valakinek nem tetszik az Ubuntu/Mint, még mindig tud sok másból választani, és azok teljesen felhasználóbarátak, nem kell hozzájuk külső tárolózni, meg nonfree vergődést levágni, hanem rendesen hivatalos tárolóból egy gombnyomásra cserélhető a GPU driver. De vannak speciális Kodi-disztrók is, amelyeken könnyű GPU drivert váltani.
Mondom, nem akarok konkrét disztrót reklámozni, csak a mögöttes motiváció érdekel, ami a Debiant kizárólagossá teheti. Valahogy sok emberben az él máig, hogy a Debian „A” Disztró, „A” Szent, kultikusan tisztelik, szerintük a többi disztró amatőr és instabil. Közben meg rohadtul nem, nagyon sok disztró, disztrócsalád kinőtte magát mára elég stabilra, felhasználóbarátra, jól támogatottra.
-
-
#61330
Frawly
veterán
King Unique
#61324
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#61324
üzenetére
A BIOS-ban a fast boot maradhat, az nem ugyanaz, mint Windows alatt a fast boot. Elég zavaró, hogy nevezik mindkettőt ugyanannak, valójában közül nincs egymáshoz. A windowsos megoldás félhibernációt csinál, és abból indít legközelebb, a biosos fast boot csak kihagy néhány tesztet, meggyorsítva az eszközök detektálását.
Mikrobi: ha nem csatolsz fel Linux alatt NTFS partíciót, akkor is ki kell kapcsolni dual bootnál a fast bootot. Mert mikor legközelebb indul a Windows, akkor annak is probléma lesz az előzőleg nem megfelelően lecsatolt meghajtókat állandóan végigjavítgatni chkdsk-val. Mondom, nem egy nagy szám, egy perc alatt kikapcsolható, csak figyelni kell rá, meg ha hibába futsz bele, ezt kell először ellenőrizni.
Azt még jól írják, hogy secure boot is legyen kikapcsolva, ezt már a két OS telepítése előtt ki kell kapcsolni.
Virtuális gépen pass through-val nem érdemes szenvedni. Vagy megy, vagy nem, ha megy is, nagyon sokat kell hozzá hekkelni, minden eszközből kettő kell (2 GPU, 2 billentyűzet, 2 egér, stb..), sokkal bonyolultabb megoldás a dual bootnál is. Nem javaslom.
A dual bootot könnyíteni szokta, ha két külön lemezen van a két OS, és nem is tudnak egymásról, hanem boot közben a BIOS boot menüben választod ki induláskor, hogy melyik lemezről töltse az OS-t.
-
Frawly
veterán
Ha úgy csinálod, ahogy múltkor írtam, systemd boottal, akkor nem kell GRUB és jól megfér a Win10 és az Arch Linux, nagy Win10 Tükömtudjamilyenévszakos Négyszámjegyes Anniversary Update-ek után sem lesz baj a dual bootal, vagy ahogy a britek mondják: jewel boottal
Ehhez először a Win10-et kell telepíteni, az létrehozza az EFI partíciót, utána csak telepíteni kell a Wiki alapján az Archot (nem könnyített installos scripttel felbaromlni), bootctl-lel felpakolni rá az *.EFI fájlokat, majd menübejegyzést hozzáadni a loader.conf-ban és simán fog menni a dual boot. Lehet fordítva is simán fog menni, azzal nincs tapasztalatom, de valószínűnek tartom, maximum a loader.conf-ot kell még egyszer szerkeszteni, ha a Win10 belebarmol.
Win10-nél még arra figyelj, hogy ezek a nagy évszakos update-ek visszakapcsolják a fast bootot, ez a dual bootot nem bántja, de az NTFS partíciók felcsatolását Linux alatt zavarja, így ilyen frissítések után a Windows Gépházban ki kell mindig kapcsolni a Gyors bootot, ha valamelyik gerinctelen update kérdés nélkül visszakapcsolná. Nem kell parázni, 1 perc alatt kikapcsolható, nem kell hozzá sokat mókolni.
-
Frawly
veterán
válasz
Frawly
#61312
üzenetére
Lejárt a szerkesztési idő, ráadásul írtam egy hosszabb hsz-t, és elveszett.
Ilyen régi gépen az rendesen felfrissített XP, és Lubuntu is élvezhetetlenül lassú lesz. Csakis 32 bites Sparky Linux IceWM-mel vagy AntiX IceWM-mel (vagy hasonló) való rá. Még az MS Office-t vagy LibreOffice-t sem erőltetném a kevés RAM miatt, inkább Abiword (Word helyett), Gnumeric (Excel helyett). A Powerpointnak nincs olyan linuxos lightweight alternatívája, ami felhasználóbarát lenne.
Esetleg webes MS Office, vagy webes LibreOffice, az is korlátozott meg lassúcska, de legalább semmit nem kell hozzá feltenni.
Ilyen régi, lassú, kevés RAM-os gépeknek a leggyengébb pontja a böngészés, Firefox, Chrome, Chromium, Chrome-alapú Opera izomból felejtős rajta, talán még a Pale Moon is, max. Midori, Falkon (régi nevén QupZilla), Slimjet hármas használható, mindegyikből azzal kell megnyitni az adott weboldalt, ami normálisan viszi. Fülből is max. 2-3 lehet, ha nagyobb oldalról van szó, akkor max. 1 fül.
Illetve meg kell fontolni a gép bővítését. Egy használt vagy olcsó SSD-t bele, mondjuk a Kingston A400 120 gigás csak 9 ezer forint. Sokat dob a gép használhatóságán, ahogy a RAM bővítés, kimaxolni amit az alaplap támogat 2×1 GB DDR, vagy 1024 + 512 MB DDR. Plusz a prociból is bele lehetne tenni egy 3,6 GHz-es HyperThreadinges erősebb P4-et. Kétmagos Pentium már nem fog belemenni a 478-as foglalatba, ahhoz 775-ös foglalat kéne. Esetleg rászánni 30-40 ezret és venni egy régi, leselejtezett, de még hibátlanul működő régi generációs i5 procis, 4-8 GB DDR3 RAM-os irodai konfigot.
-
Frawly
veterán
válasz
growler
#61309
üzenetére
Elviekben kompatibilis, gyakorlatban nem annyira, mert bár megnyitja a MS-formátumokat, de a formázás nem szokott stimmelni. Viszont szerintem jobb is a LibreOffice az MS Office-nál, a titka az, hogy a saját Open-formátumaival kell használni, és nem az MS formátumokat ráerőltetni.
Illetve Wine-ban az MS Office is feltehető, a legkönnyebb úgy feltenni, ha PlayOnLinux vagy Winetricks segítségével tesszük fel előre kialakított profil alapján.
-
Frawly
veterán
válasz
kmisi99
#61292
üzenetére
Igen, ezzel megoldható. Tényleg veszélyes parancs, mert ha félregépeled a /dev/sd[akármicsodát], akkor egy másik meghajtóról vagy partícióról darálja le az adataidat kérdezés és figyelmeztetés nélkül. Így előtte mindig ellenőrizd lsblk-val, hogy biztosan jó-e a célmeghajtó vagy célpartíció.
Annyi még, hogy az conv-ből a noerror-t kiszedném (a sync maradhat), és bs=64K helyett bs=4M-et adnék meg, elvileg gyorsabban végez.
-
-
-
-
Frawly
veterán
válasz
#78600448
#61184
üzenetére
A Mint elég felhasználóbarát. De a Manjaro és Ubuntu is ajánlható. Attól is függ milyen felület jön be, Gnome vagy KDE vagy Cinnamon. Cinnamon esetén a Mint a legjobb, Gnome-nál inkább Ubuntu vagy Manjaro, KDE esetén mehet bármelyik. Nézelődj screenshotokat, YT-os videókat, próbálgasd őket ki pendrive-ra Rufus-szal kiírva és bebootolva Live módban, hogy melyik tetszik, kezeli-e a hardvereidet.
-
Frawly
veterán
válasz
#78600448
#61181
üzenetére
Csinálhatsz swapot, de érdemes inkább telepítés nélkül kézzel, ha a telepítő a swap-partíciót erőltetné. A swap-fájlnak az az előnye, hogy később is átméretezhető nagyobbra (és újraformázható), míg a partíció nehezebben. De 8 GB RAM mellett nem nagyon fog a swaphoz nyúlni (már 4 GB RAM-nál sem túl gyakran), kezdetben az sem baj, ha úgy teszteled, hogy nincs swap, később létre lehet hozni és az /etc/fstab fájlban csatolni. Nálam az én átlagos felhasználásomnál a 16 GB RAM meg olyan overkill, hogy sose tudtam még teljesen kihasználni, így nincs is swap sem.
Alapból az NTFS-t csak olvassák a Linuxok, de mivel Ubuntun és Minten a felhasználóbarátság miatt alapból fent van az ntfs-3g csomag, ezért alapból írja is, teljesen jól kezeli, nem lesz vele gond.
-
Frawly
veterán
válasz
#78600448
#61179
üzenetére
Én 50 gigát adnék a rendszernek (/), még az is bőven sokkal több, mint elég, és 50 gigát a /home-nak. Swap partíció nem kell külön, lehet helyette később is kézzel swap fájlt csinálni a /-partícióra, attól is függ, hogy mennyi RAM-od van, 8 GB és afelett nem nagyon nyúl úgyse a swaphoz a rendszer, nem lapozgat ki állandóan a lemezre, mint a Windows.
Boot cucc is lehet a /-partíción, de ha UEFI-s boot van, akkor úgyis a FAT32-es EFI partícióra fog menni, amit a Win8.1 már létrehozott.
Kisebb disztróknak elég lehet 10 giga hely körül, de a Ubi, Mint azért nagyobbak, extrákkal pakolva, szóval min 20 giga ajánlott, de nem baj, ha többet adsz neki.
-
Frawly
veterán
Szerintem ne költs rá többet. Ha nem ment már 2 NV kártyával és az egyébként normálisan támogatott 1030-assal sem, nem valószínű, hogy 1050 Ti-jal majd jó lesz. Inkább valami újabb AMD-s kártyával próbálkozz.
Mondom csodálkozok, hogy egyik kártya sem megy, egyik driverrel sem. Pedig még a nyílt kerneldrivernek is vinnie kéne sima Mesa-val, legalább a 1030-ast, mindenféle zárt driver nélkül, max. csak az fps lenne vele kevesebb, de akadnia akkor sem kéne, pláne nem egy sima görgetéskor.
-
Frawly
veterán
válasz
jackal79
#61159
üzenetére
Annyira nem bonyolult. Kicsit gépelgetni kell hozzá, de pl. mikor az elérési utat írod, azt végig sem kell írni, nyomogatod terminálban a TAB billentyűt és az kiegészíti a mappa/fájlneveket. Nyilván szokni kell, windowsos GUI után fura „parancssort” használni, elsőre meredekebbnek tűnik, mint amilyen valójában.
-
Frawly
veterán
válasz
lev258
#61155
üzenetére
Az mondjuk tényleg egyszerűbb, biztonságosabb, bár én az ilyen GUI-s csodákban nem bízom, nem valami megbízhatóak, vagy bootolható a kiírás vagy nem. A dd viszont biztosan működik, kivéve ha Windows telepítőt akarsz kiírni, mert azt nem azzal kell (vagy FAT32-es partícióra felmásolással vagy woeusb-vel).
A dd-nek az igazi veszélye, ha félregépeled a célmeghajtót. Nemrég egy ismerősöm szopta meg, pedig elég tapasztalt linuxos, sok éve űzi, reflexből tolta be neki a dd of=/dev/sdb-t, mert az szokott lenni a pendrive, közben meg valami miatt bootkor felcserélődtek a meghajtójelek, és a rendszermeghajtóját szántotta be helyette, ami egyébként /dev/sda szokott lenni, csak most nem az volt. Bárkivel megeshet, aki nem ellenőrzi kellően alaposan.
-
Frawly
veterán
válasz
jackal79
#61153
üzenetére
A dd paranccsal írod ki a telepítő lemezképet így terminálban futtatva:
sudo dd if=/lemez/kép/helye/lemezkép.iso of=/dev/sdbAz sdb nálad lehet más lesz (más azonosítót kap a pendrive, pl. /dev/sdc vagy hasonló), ezt az lsblk paranccsal tudod egyszerűen ellenőrizni. Erre az egyre nagyon figyelj, hogy jó meghajtó legyen megadva célnak, ha félregépeled, legyalulhatod vele a másik háttértáradon lévő adatokat, akár a rendszert is, nem fog kérdezni vagy figyelmeztetni, minden a meghajtón lévő adatot felül fog írni!
Szokták még javasolni további paraméterek hozzáadását:
sudo dd if=/lemez/kép/helye/lemezkép.iso of=/dev/sdb bs=4M status=progressMa már nem érdemes ODD-t használni, nem csak telepítésre, de másra sem. Pendrive-ra gyorsabb a telepítő kiírása és a telepítés is gyorsabb róla. Én már ilyen célzattal a pendrive-om is leváltottam külső SSD-re, arról még gyorsabb rendszert telepíteni, pikk-pakk megvan. Évek óta elvagyok CD/DVD-meghajtó nélkül. Utoljára sok éve is csak azért használtam, mert egy idősebb ismerősnek kellett CD-t írni, meg AudioCD-t grabbelni, de már előtte is évekig nem használtam.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
A topik célja: Segítségnyújtás a Linux disztribúciókkal még csak ismerkedők számára. A szerveres kérdések nem ebbe a topicba tartoznak.
Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját!
Haladó Linuxos kérdések topikja.
Linux felhasználók OFF topikja
Milyen program ami... [link]
Shell script kérdésekkel látogassatok el a topikjába
- Vélemény Ubuntu 20.04 LTS
- Vélemény Linux Mint Debian Edition 4
- Tudástár MX-Linux 19
- Bemutató Linux a mindennapokban: Manjaro KDE
- Bemutató Linux a mindennapokban
- Hír Zöld utat adott a nyílt forráskódú Linux meghajtóknak az NVIDIA
- Hír A Steam Play hozza el a Windowsra írt játékokat Linuxra
- Hír Hova jut a világ? Linuxot kínál a Windows Store!
- Linux kezdőknek
- Könyvajánló
- Bambu Lab 3D nyomtatók
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- TCL LCD és LED TV-k
- Argos: Szeretem az ecetfát
- RAM topik
- Intel Core i3 / i5 / i7 / i9 10xxx "Comet Lake" és i3 / i5 / i7 / i9 11xxx "Rocket Lake" (LGA1200)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Vicces képek
- További aktív témák...
- ROBUX ÁRON ALUL - VÁSÁROLJ ROBLOX ROBUXOT MÉG MA, ELKÉPESZTŐ KEDVEZMÉNNYEL (Bármilyen platformra)
- Kaspersky, McAfee, Norton, Avast és egyéb vírusírtó licencek a legolcsóbban, egyenesen a gyártóktól!
- Sea of Thieves Premium Edition és Egyéb Játékkulcsok.
- Windows, Office licencek kedvező áron, egyenesen a Microsoft-tól - Automata kézbesítés utalással is!
- Antivírus szoftverek, VPN
- Apple iPhone X, 256GB, Kártyafüggetlen
- BESZÁMÍTÁS! ASUS ROG STRIX Z270G GAMING WiFi alaplap garanciával hibátlan működéssel
- Microsoft Windows, Office & Vírusirtók: Akciók, Azonnali Szállítás, Garantált Minőség, Garancia!
- Bomba ár! Fujitsu LifeBook U757 - i3-7GEN I 16GB I 256SSD I 15,6" FHD I HDMI I Cam I W11 I Garancia!
- VÉGKIÁRUSÍTÁS - REFURBISHED - Lenovo ThinkPad 40AC Thunderbolt 3 docking station
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest