- Magisk
- One mobilszolgáltatások
- iPhone topik
- Íme az új Android Auto!
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Szívós, szép és kitartó az új OnePlus óra
- Samsung Galaxy Fit 3 - keveset, de jól
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Nothing Phone (3a) és (3a) Pro - az ügyes meg sasszemű
-
Mobilarena
Linux kezdőknek - érdemes beleolvasni, mielőtt kérdezel
Új hozzászólás Aktív témák
-
Tim82
félisten
válasz
#68216320
#77640
üzenetére
Esetleg azbest kolléga írását (nem tudom, miért a Thinkpad-topikba és miért nem ide írta be
) érdemes elolvasni, benne a linkelt cikket is.CPT.Pirk:
Btw, a Youtube problémás, mert újabban nem x264-et használnak, hanem ami van ahhoz újabb hardver is kell. Nézz utána, hogy a géped mit tud hardverből. Pl. vainfo megmondja, szerintem kezdj ezzel.
Ha nem 1080p 60fps és afelettit akar az ember YouTube-on nézni, akkor 90%-ban megoldás a h264ify böngésző addon, van Chromium-alapú böngészőkre és Firefoxra is.
-
Tim82
félisten
válasz
vadkörte
#76834
üzenetére
Én Realtek chipsetes wifin kívül mással nem szívtam még Linux alatt. Igaz, Broadcom és újabb fajta (Qualcomm-érás) Atheros wifikkel nem volt eddig tapasztalatom.
Egyébként ami már mini PCI-e, azt általában idővel Intel 7260HMW-re (annak AC-s változatára) szoktam cserélni, ha van rá lehetőség. Annak nagyon ellene vagyok, hogy még használható gépet lecserélni, inkább felbővítem, amit lehet (RAM, háttértár és a wifi kártya is).
-
-
Tim82
félisten
Az Atheros chippekeket nem komálja a linux(meg a SIS-t se)
Az Atheros rész ilyen formában nem egészen igaz. A régebbi Atheros wifimodulok Linux alatt pont jobban voltak támogatva, mint akár az Intel wifik.
Úgy 9-10 éve azonban a Qualcomm felvásárolta az Atherost, azóta ilyen szempontból rosszabb a helyzet.
Önmagában az ebben a gépben meglévő Atheros wifinek nem kellene problémát jelentenie a Linux szempontjából, de ha mégis, egyszerű cserélni (Fujitsuék amúgy se alkalmaztak wifi whitelist-et, ami problémát jelentene). Az mondjuk egy külön dolog, hogy max. 802.11B/G szabványt ismerő wifi modullal mennyire is lesz jó az a netsebesség wifin...
Az Esprimo V5535 alján van egy szervizajtó, azt kell levenni és máris hozzá lehet férni a memóriához (amit 2x1 GB-ra érdemes is lenne bővíteni) meg a wifimodulhoz. Kb. mint itt, kb. 3 perctől.
-
Tim82
félisten
válasz
anorche1
#76663
üzenetére
UAC1, UAC2 kompatibilis cuccok simán.
Saját tapasztalatok alapján lista (valószínűleg nem teljes, biztosan kihagytam egy-két kipróbált dolgot):
Eddig két dolog nem ment:
- Roland UA Mobile (én még Ubuntu 18.04-gyel próbáltam, azzal nem ment, újabb kerneles cuccokkal elvileg megy, de azt még nem próbáltam, Win 10-es noti mellé lett letéve)
- Hivox-os Szabó Zoli-féle "tuningolt" CM6631A-alapú USB-SPDIF transzport (ezt se próbáltam még 20.04-en, lehet, most már működne - maguk a CM6631A alapú cuccok amúgy tudtommal nem problémásak)Amivel probléma volt, de valószínűleg egyedi gond:
- Oehlbach XXL Ultra (anno Ubuntuval volt gond, Manjaro alatt nem)Amire hivatalosan nincs Linux támogatás, a gyakorlatban meg resamplinggel, de működik:
- Radsone EarStudio ES100Ami gond nélkül működik:
- AudioGD NFB-11.32 (ebben elég régi Via chipset-es USB kártya van)
- SMSL X-USB (XMOS chip-es USB-SPDIF transzport)
- Creative Soundblaster E1
- Creative Soundblaster E5
- Creative X-Fi HD
- Creative E-MU 0404 USB
- Steinberg UR12
- bkercso-féle kisDAC (UAC1 kompatibilis, semmi szabványtól eltérés)
- Drop-féle Grace SDAC
- Covia Zeal Edge -
Tim82
félisten
válasz
Anakin007
#75277
üzenetére
- kéne a fingerprint-gui csomag, de nem leltem élő linket a neten rá
20.04-től nem támogatott, illetve azt hiszem, maga a fejlesztő sem támogatja már.
Xubuntu (Thinkpad X200) és Ubuntu Mate (Thinkpad X230i) alatt biztosan működik az itt írt megoldás, Kubuntu jelenleg nincs egyik gépemen sem, hogy azzal is kipróbáljam.
-
#74030
Tim82
félisten
jackbacsi87
#74028
Tim82
félisten
válasz
jackbacsi87
#74028
üzenetére
Memtesttel és szükség esetén RAM cserével.
-
-
Tim82
félisten
válasz
#45746688
#70968
üzenetére
ÁNYK telepítéshez Java kell, de talán már az alap tárolókból elérhető OpenJDK is elég (régen telepítettem/használtam már, utoljára tavaly tavasszal Európai Egészségbiztosítási Kártya igénylését nyújtottam be).
Normál Java-hoz asszem ennyi kell:
sudo add-apt-repository ppa:webupd8team/java
sudo apt-get update
sudo apt-get install oracle-java8-installerAnnyi, hogy ezután a NAV honlapjáról [link] a "További letöltési lehetőségek" opciót nyisd ki és a .jar formátumú telepítőt töltsd le és telepítsd.
Ja, meg telepítésnél régen alapértelmezetten nem igazán jó helyre akarta magát telepíteni az ÁNYK, így a telepítés során célszerű lehet telepítő könyvtárnak a /home/felhasználónév/abevjava könyvtárat megadni.
Személyi jövedelemadóhoz még ez is felesleges, böngészőben is meg lehet már egy ideje csinálni [link].
-
Tim82
félisten
Hogy megválaszoljam magamnak: Targus ACP71EUZ dokkoló videókimenete (HDMI) az Ubuntus DisplayLink driver telepítése után működik. Megnézem majd, hogy mindkét kimenet egyszerre (DVI és HDMI) is megy-e, de első körben elégedett vagyok az eredménnyel. (Gép: Thinkpad X220, Ubuntu 18.04 Mate LTS, a notinak nincs natív USB 3.0 csatlakozója, így ExpressCard-os USB 3.0 kártyához lett csatlakoztatva a dokkoló.)
-
Tim82
félisten
Van valakinek tapasztalata USB 3.0 csatlakozós (NEM Type C-s) univerzális laptop dokkolókkal (értsd: nem USB hub, hanem vannak rajtuk videókimenetek is pl., mint például ez), mennyire játszanak szépen Linux alatt (Ubuntu és/vagy Mint)?
Ha jól olvasom, ezek jellemzően DisplayLink technológiára, vezérlőchipre épülően oldják meg a videókimenetek vezérlését, és megnézve több random módon kiválasztott dokkoló termékleírását, nem találok olyat közülük, amelyiknek lenne hivatalos Linux supportja.
Sőt, felhasználói tapasztalatokra is próbálva rákeresni, általában azt olvasom, hogy ezen technológiára épülő dokkolók kerülendőek, ha Linuxos géphez kellene ilyesfajta dokkoló (viszont sehol nem találtam az elmarasztalásoknál konkrét esetet leírva, hogy valaki tényleg próbálta volna bármelyiket).
Ehhez képest van Linux driver (legalábbis Ubuntu alá): [link] és Mint alatt van sikertörténet is: [link], de ez az egy konkrét példa, amit valós beüzemeléssel kapcsolatban találtam.
Nyilván ebben a már Type-C csatlakozós dokkolók sokkal jobbak lennének, de a jelenlegi itthoni gépek egyikén sincsen még Type-C és nincs tervben a cseréjük még.
-
Tim82
félisten
-
Tim82
félisten
A következő problémám van: a Pcloud kliensét szeretném használni (migrálnék DropBoxról), de már a futtatásnál elakadok, terminálban a következő hibaüzenetet kapom a ./pcloud parancs kiadása után:
/tmp/.mount_pcloudOuEwoO/pcloud: symbol lookup error: /tmp/.mount_pcloudOuEwoO/pcloud: undefined symbol: UCNV_FROM_U_CALLBACK_SKIP_60Elviekben ennyire egyszerű lenne a dolog: [link] (AppImage letöltése, futtatása), gyakorlatban ld. fent.
64 bites Ubuntu MATE 18.04 LTS-t használok.
Előre is köszönöm a segítséget.
Szerk.:
kipróbáltam az Etcher legújabb verziójával is, ami ugye szintén AppImage, az sem hajlandó elindulni:
tim@tim-ThinkPad-X220:~/Letöltések$ ./balenaEtcher-1.5.56-x64.AppImage
/tmp/.mount_balenas4dxPS/balena-etcher-electron: symbol lookup error: /tmp/.mount_balenas4dxPS/balena-etcher-electron: undefined symbol: UCNV_TO_U_CALLBACK_STOP_60 -
-
Tim82
félisten
válasz
CPT.Pirk
#66053
üzenetére
Én is használtam úgy két évig. Részben azért álltam át az Ubuntu vonalra, mert elhullott alaplaphibával az a laptop, amire telepítve volt, részben meg azért, mert játék szempontból (és itt most a gog.com-os kínálatra gondolok) Ubuntut támogatnak, valamint két fokkal kezdőbarátabb (és én szülők gépeire Ubuntu-változatokat telepítettem és "supportálok" a magam kis szintjén - akkor meg jobb, ha saját magam is ezt használom).
-
Tim82
félisten
-
Tim82
félisten
válasz
Frawly
#65474
üzenetére
Vigyázz, a T7200 mobil (laptopba való) C2D proci. Gondolom, elgépelés (mert E7200 is van és az asztali C2D), de azért nehogy ebből gond legyen.
hentes555: ha leírod az alaplap típusát, akkor elég konkrétan meg tudjuk mondani, hogy a Frawly által írt, amúgy teljesen jó hardverbővítési tanácsokból mennyi kivitelezhető. (Azért lenne jó ez az infó kiindulási pontnak, mert úgy ilyen részletkérdésekbe is bele lehet menni, mint mennyi RAM-ot és pontosan milyen Core 2 Duo vagy Core 2 Quad procit támogat. Esetleg a C2Q-k Xeon megfelelőivel is érdemes lehet próbálkozni.)
Amúgy én gyengébb gépen (Core 2 Duo-s noti integrált videókártyával és - akkor még - 4 GB RAM-mal) teljesen elégedett voltam az Ubuntu Mate-tal. (Azóta is, csak volt egy RAM-bővítés 8 GB-ra és nemrég 16.04 LTS -> 18.04 LTS frissítés, még nem finomhangoltam újra az utóbbi után a rendszert.)
-
Tim82
félisten
Üresre sikerült a második link, de értem, mire gondolsz.
Nekem, az én igényeim, felhasználói szokásaim esetében az Ubuntu (és annak is kifejezetten a Mate verziója) bizonyult "élhetőbbnek" a Fedoránál (pedig nagyon ragaszkodni akartam a Fedorához). Mondjuk előtte meg CentOS 7-et bő két évig használtam nagyobb probléma nélkül.
Az említett Thinkpad R61-en amúgy kísérleteztem a közelmúltban, SSD-váltás és a topikban is írt, két USB-s DAC-kal-SPDIF transzporttal Ubuntu esetén fennálló probléma miatt újra Fedora XFCE spinnel, illetve Manjaro XFCE-vel, de valamiért mindkét disztró nem volt az igazi, tetűlassúak voltak. Vissza is klónoztam a belakott Ubuntut, "ami többé-kevésbé bevált, azt ne bolygassuk"-alapon.
-
Tim82
félisten
Lehet, hogy nem igazán értem a linkelt leírás alapján - ami amúgy azzal indít, hogy ez a szoftver évek óta elérhető az Ubuntu tárolóiból, csak az nem a legfrissebb, legutolsó verzió lesz - hogy pontosan mitől "trükkös" a dolog, illetve mitől "tipikus melyik ujjamat harapom meg"-probléma Ubuntu esetében a dolog.
Ha nem kell a bleedin' edge szoftververzió, a Synaptic csomagkezelőből telepíthető három kattintással a szóban forgó GQRX - benne van a 14.04 óta. Ha az kell, akkor 3rd party tárolót kell engedélyezni, ez 9-10 lépésben, parancssorból oldható meg a linkelt leírás alapján. Nyilván ezt most csak a programtelepítésre mondom, nem próbáltam ki a továbbiakat, nem tudom, hogy utána mit kell még csinálni - de arra a leírásod sem terjed ki.
Én még úgy másfél-két évvel ezelőtt Fedoráztam utoljára, ha valami olyasmit akartam feltenni, ami nem volt a Fedora alap tárolóiban - példát mondok: Spotify és Steam kliensek -, ugyanilyen "bonyolultsággal" kellett feltennem azokat. Hozzáteszem, volt hozzá érthető, követhető leírás, gyakorlatilag csak Ctrl+C-Ctrl+V-znem kellett azt a kb. ugyanennyi parancsot.
Én amúgy pont az általad említetthez hasonló okok miatt hagytam fel a Fedorával és tértem át az Ubuntura, mert az utóbbi működik többé-kevésbé out-of-the-box a Tiedhez hasonlóan régi, Core 2 Duo-s Thinkpad R61-emen.
-
Tim82
félisten
Itt inkább a transzport a bosszantó, mert látja a Linux, szerinte küld is rá hangot (pl. Pavucontrol alatt rendszerhangnál mutatja), csak épp mégse. Az Oehlbach DAC esetén a gyártó nem ír Linux-kompatibilitást (OS X-et igen), de amúgy USB Class Audio kompatibilis lenne ez is. És működik is - ha előbb kihúzom az USB kábelt, bekapcsolom a DAC-ot, majd visszadugom a kábelt....
-
Tim82
félisten
Köszönöm. Ezek a tippeket sajnos ki kell lőnöm, mert mindkét gép notebook, mindegyik régebbi (Thinkpad R61 - 16.04, Thinkpad X220 - 18.04), egyiken sincs natív USB 3.0 port. (ExpressCard-bővítőkártyával van, de hangeszköznek csak USB 2.0 portot használok.) Az X220-nál lehetne UEFI, de Legacy módban használom, az R61 idejében még nem volt UEFI (2007-es Core 2 Duo noti). Egyik notinak sincsen XHCI mode nevű beállítás a BIOS-ában.
Az X220-szal - amíg rá nem untam a Win 10-re és át nem tértem rajta Ubuntura - egyébként ugyanezekkel a BIOS beállításokkal működött a CM6631A transzport. Az Oehlbach DAC viszonylag új vétel (kb. egy hónapja van meg, csak most volt időm a problémájával elkezdeni érdemben foglalkozni), azt más Win 10-es géppel, illetve Androidos tablettel próbáltam, ott nem volt vele gond.
Ugyanezen két géppel amúgy más USB-s hangkütyük (Creative SoundBlaster E5, Steinberg UR12, AudioGD NFB-11.32, illetve egy kínai Leaf Audio CMD-19 USB/BT képes DAC/AMP), illetve az R61-gyel, amelynek van PCMCIA foglalata, az ebbe illő Creative Audigy 2ZS Notebook gond nélkül működnek.
-
Tim82
félisten
Sziasztok!
Két, Linuxszal (igaz, Ubuntuval, de hátha általánosabb probléma) és hangeszközökkel kapcsolatos problémám lenne:
1.) Adott egy CM6631A-alapú USB-SPDIF transzport (gyakorlatilag ilyen cucc, arra használatos, hogy gyengébb/régebbi USB vezérlőkártyás külső DAC-nál számítógép USB portja és a DAC optikai vagy koaxiális bemenete között biztosítson digitális jeltovábbítást). Ezt ugyan lehetne használni külső táppal, de eddig nem volt rá szükség, sima 1 db USB 2.0 portról történő tápellátás és adatátvitel nem szokott gondot jelenteni... legalábbis Windows alatt. Ott a gyártó, a C-Media honlapjáról letöltött driverrel mind Win 7, mind 8/8.1, mind 10 alatt tökéletesen megy. Linux alatt (Ubuntu 16.04 LTS, 18.04 LTS) viszont nem ad ki hangot. Kiválasztható hangkimenetnek mind az Alsa, mind a PulseAudio alatt, de hangot nem sikerült belőle kicsikarni. Alsamixer és Pavucontrol alatt is megnéztem, egyik szerint sincsen lenémítva, csak épp hang... az nem lesz a transzportot a gép és a külső DAC közé kötve. (Logikusan digitális hangkimenetre állítva kellene működnie, de kb. az összes lehetséges opcióval kipróbáltam már.)
(Maga a külső DAC és a transzport hardveres hibája kizárva, csak Linux alatt nem működik a dolog. A CM6631A pedig elviekben Linux-kompatibilis hardver, a topikgazda is épített erre az alapra külső DAC-ot, bár régen - tényleg régen, 5-6 éve - még voltak vele gondok, amiket orvosoltak.)
2.) Adott egy Oehlbach XXL Ultra USB DAC, ami, ha rá van kötve Linuxos gépre USB-n és bekapcsolom a DAC-ot, a GUI pár másodpercen belül "kifagy". Az egeret tudom mozgatni, de kattintani már semmire sem. Kikapcsolom a DAC-ot - minden visszaáll a normál kerékvágásba. A DAC amúgy működik Linux alatt (szabvány USB Class Audio kütyü), ha előbb kapcsolom be és csak utána dugom be a gép USB portjába a kábelét... Megint csak az a helyzet, hogy ilyen gondot más oprendszer (és ide most az Androidot is beleértem, kipróbáltam tablettel) alatt nem produkál.
Ilyet mi okozhat, illetve hol kezdjem meg a hibakeresést? Mindkét előbb említett Ubuntuval ugyanezt tapasztalom (mind a 18.04 LTS-el, mind a 16.04 LTS-el telepített gépen).
*
Ha már az 1.) pontra megvan a megoldás, az nekem már workaround a 2.)-re is (mert már tudnám használni az Oehlbach DAC-hoz a transzportot és az is megfelel nekem). Előre is köszi. -
Tim82
félisten
Nem saját kútfőből szopom, linkeltem a tlp dokumentációt lejjebb.
Ha jól emlékszem, Kubuntut használ a kolléga, a tlp dokumentációja alapján ebben az esetben acpi_call_dkms kell neki. Én úgy gondolnám, hogy azért írták azt, mert Ubuntuhoz az kell, de persze tévedhetek is.
A tlp dokumentációjában konkrétan az is benne van, hogy Sandy-tól felfelé kell az acpi_call (és annak disztrótól függő változata). Mellesleg neked is ezt kellene használnod a tp-smapi helyett...
X220-nál nálam egyébként működik (Ubuntu MATE 18.04 LTS alatt) a tlp + acpi_call_dkms kombóval nem csak a lekérdezés, hanem az akku töltési szintek állítása is (50% alatt elkezd tölteni, 86%-nál megáll az én beállításom szerint). Ez az egyik ok (és a magas szintű paraméterezhetőség), ami miatt nem "alacsony szintű" megoldást javasoltam.
-
Tim82
félisten
válasz
kemotox
#62749
üzenetére
Ha jól emlékszem, hogy Kubuntut használsz és a tlp és az acpi-call-dkms csomagok telepítve vannak, akkor:
sudo tlp-stat -b
vagy
sudo tlp-stat --battery
Régebbi Thinkpad-ekhez (a T420-ad előttiekhez) más csomag kell: tp-smapi.
Ilyesmi eredményt ad, sajnos az én gépemre a tp-smapi valamiért nem hajlandó települni (illetve inkább az Ubuntu MATE nem veszi figyelembe, hogy települt).
-
Tim82
félisten
válasz
Frawly
#62099
üzenetére
egy 65 nm-en készült, dupla magos vagy HT képest 775 foglalatos, emelt FSB-s, megnövelt cache-es Pentium 4/D akkor is egész más kategória, mint egy 180-90nm-en készült régebbi Pentium, azzal semmiben nem hasonlítható össze, annyival erősebb azonos órajel mellett is, és annyival kevésbé melegszik.
Sajnos, tapasztalatból mondom, hogy egy Pentium D vagy HT-s kései Pentium 4 sem ér sokat manapság, a használati értéket értve, magas órajel, 65 nm stb. ide vagy oda. Windows alatt pár lapos böngészésre is majdhogynem alkalmatlan és akkor még semmi terhelő nincsen megnyitva; lehet, hogy valamilyen kis erőforrás-igényű ablakkezelővel feltett Linuxszal ez jobb lenne, de azzal nem volt alkalmam kipróbálni. Bármi, ami ténylegesen Core architektúrára épül Intel oldalról, vagy bármilyen kétmagos Athlon 64 (még a Socket 939-es első eresztés is) köröket ver rá sebességben, takarékosságban.
-
Tim82
félisten
válasz
Frawly
#62096
üzenetére
Sem a Pentium D, sem a konkrétan írt Pentium 4 651 nem a Core architektúrára épül.
Wikipedia to the rescue: Pentium D, illetve a Pentium 4 651-gyel kapcsolatban a lista "Cedar Mill" nevű részét olvasd.
Az már külön történet, hogy ezek után az Intel az alsó kategóriában megtartotta a jól bevált termékelnevezéseket. Amikre gondolsz, csak mással kevered, azok már az E2***, később E5***, E6*** számozással jelölt, szintén Pentium néven kiadott Core 2 Duo-k.
-
Tim82
félisten
válasz
Frawly
#62061
üzenetére
3,6 GHz-es 775 foglalatos, C2D magra épülő Pentium D 960-as DDR2 vagy DDR3 RAM-mal megtámogatva.
Csak a pontosság kedvéért: a Pentium D-nek nincs sok köze a Core 2 Duo-hoz. Kb. ez a Netburst architektúra vége: sokat eszik, nem hatékony és ennek köszönhetően bármelyik Pentium D-t bármelyik első generációs Core 2 Duo proci mondhatni, hogy keresztben lenyelte.
-
Tim82
félisten
válasz
growler
#61645
üzenetére
Alapvetően a live rendszer Parted Magic-ba épített CloneZilla alapbeállításokkal megoldotta, nem kellett nekem kézzel létrehoznom partíciókat és utólag sem szerkesztenem semmit. Már túl vagyok a klónozáson, az új SSD-n a /home partíció kiterjesztésén (még a Parted Magic-on belül elvégezve) és az SSD cserén, úgy tűnik, semmi gond nincs.
-
Tim82
félisten
válasz
Rimuru
#61641
üzenetére
Köszönöm, megszívlelem a figyelmeztetést - akkor marad live rendszer (esetemben a Hiren's Boot CD-n lévő Parted Magic mini Linux) és az abba beépített CloneZilla, majd utána még szintén a live rendszer alól elvégzem a plusz tárhely hozzáadását a /home partícióhoz.
ubyegon2: köszönöm a tippet, ezt megnézem, mert fel szeretnék állítani a jövőben valamilyen rendszeres backup-olást is és ahogy nézem, ez arra (is) alkalmas.
-
Tim82
félisten
Sziasztok!
Valamilyen GUI-val rendelkező, könnyen használható, áttekinthető és megbízható lemez/partíció klónozó programot, alkalmazást keresek Linux (pontosabban Ubuntu MATE) alá. (A dd parancs terminálos használatát ismerem, de mivel könnyű elszúrni, jobban örülnék egy ilyesféle megoldásnak. Gyakorlatilag a Windows-os Macrium Reflect Free Linuxos megfelelőjét szeretném megtalálni, ha lehetséges.)
Jó lenne, ha OS alól megoldható lenne a használata (Clonezilla Live ezért kevésbé alkalmas).
A cél az, hogy egy 120 GB-os SSD (az adott Ubuntus gép rendszerlemeze) partícióit 1:1-ben át tudjam klónozni egy 256 GB-os SSD-re, illetve az átklónozott /home partíció területét lehetőleg még szintén a programból meg tudjam növelni, hozzáadva a 256 GB-os SSD kihasználatlan területét.
Előre is köszönöm a tippeket.
-
Tim82
félisten
válasz
Rimuru
#58701
üzenetére
Szerintem azért írta ott meg, mert végső soron nem igazán Linuxos kérdés.
A megoldás pofonegyszerű, amire természetesen - mivel ott volt az orrom előtt - nem jöttem volna rá magamtól.
Ez a Conky widget a Dingytwo fonttal oldja meg az "ikonokat", csak meg kellett keresni, milyen másik karakterrel érdemes kicserélni a nyilakat a font karakterkészletéből. Eredmény itt.
Itt is köszönöm a segítségét!
-
Tim82
félisten
Bedobnám ide is a Conky-val kapcsolatos kérdésemet.
-
Tim82
félisten
válasz
agy73p
#58682
üzenetére
Én már egy ideje kiszálltam a CentOS-ból (alaplaphibával elhullott az a noti, amin kb. 1-1,5 évig használtam a 64 bites 7-et), de amúgy a topikját biztosan nézi Vladi.
Egyébként nekem úgy tűnik, hogy nincs mit leszedni.
-
Tim82
félisten
válasz
lev258
#58641
üzenetére
Windows-on egy Aida64 vagy egy HWInfo64 is helyesen méri. Az említett alkalmazást csak azért használom/használtam, mert ezen felül ami tényleg Thinkpad-specifikus pluszt tud és ad, az a végletekig finomhangolható ventivezérlés.
Egyébként a ventivezérlésre is van Thinkpad-specifikus Linuxos megfelelő, de azzal nincsenek olyan jó tapasztalataim (bár könnyen lehet, hogy én nem tudtam elég jól beállítani).
-
-
Tim82
félisten
válasz
ubyegon2
#58630
üzenetére
Két másodperc az alapértelmezett mérési időegység, de egy másodpercre állítva is simán ugrik 8-10 fokot (terhelve), ami szerintem fizikai képtelenség.
Hozzáteszem, hogy a noti hűtése rendben van, tehát nem sérült a hőcső stb., ami indokolhatná ezeket az ugrásokat.
Jó, ez olyan dolog, amivel együtt tudok élni, csak lehetne pontosabb is.
-
Tim82
félisten
válasz
ubyegon2
#58622
üzenetére
Megvolt a lefuttatása, de a problémámon - t. i. hogy a Psensor irreális hőmérsékletugrásokat jelez, akár 8-10 Celsius fokot is 1 másodpercen belül - nem változtatott.
Ezt leszámítva nagyjából reális határértékeken belül mozognak a CPU magokra kijelzett hőfokok (45-70 Celsius között, ez nagyjából megfelel a Windows-os, ventiszabályzás nélküli hőfokoknak).
-
-
Tim82
félisten
Ha már erre járok, nekem is lenne néhány felmerült kérdésem:
1.) Nemrég a fő gépemen (Thinkpad X220, mobil Sandy Bridge Core i5-2520M procival) is átálltam Windows 10-ről Ubuntu Mate 16.04 LTS-re. Amivel viszont gondom van, az a turbo boost kikapcsolása - nincsen szükségem a rövid ideig tartó emelt órajelre, sem az ezzel járó extra melegedésre. (BIOS-ban nem lehet kikapcsolni, Windows energiagazdálkodási felületen viszont egyszerűen meg lehetett oldani a teljesítmény 100% helyett 99%-ra vételével.)
Találtam rá egy megoldást (ld. itt, a 2. válaszban), a kérdés csak az, hogy ezt hogyan érdemes automatizálni (cron, Indítópult stb.), figyelembe véve azt is, hogy a lényeges parancshoz sudo kell:
echo "1" | sudo tee /sys/devices/system/cpu/intel_pstate/no_turbovagy sudo-ként futtatott script:
$ cat set_cpu_turbo_off
#! /bin/bash
echo "1" > /sys/devices/system/cpu/intel_pstate/no_turboElőre is köszönöm a tippeket.
2.) Részben ehhez kapcsolódik, hogy a Psensor mennyire megbízhatóan monitorozza a hőfokokat? Jelenleg a két saját, napi használatban is lévő notimon (Thinkpad X220, Thinkpad R61) is kissé furán méri a hőfokokat, azok még reálisak is lehetnek, de a hirtelen plusz-mínusz 10 fokos ugrások azért nem tűnnek túlzottan megbízható mérésnek.
-
Tim82
félisten
válasz
agy73p
#58551
üzenetére
A notid (ha jól olvasom, Amilo V3505) tud fogadni 64 bites procit is (hogy egy példát mondjak: Core 2 Duo T7200, ami jellemzően 2k körüli áron beszerezhető mát eBay-ről). RAM-ból mondjuk így sem fog többet látni, az a notialaplap chipset-jének memóriacímzési korlátai miatt van.
-
Tim82
félisten
válasz
lev258
#58552
üzenetére
Én semmilyen következtetést nem kívánok levonni az Ubuntura vonatkozóan, csak gondoltam, konkrét hálózati adapterrel, illetve Ubuntu verzióval kapcsolatban leírom, hogy nekem milyen merítésem van - ahogy írtad is lejjebb, hogy konkrét tapasztalatok kellenének, mielőtt más rendszer lenne javasolt, mert biztosan az Ubuntu rossz.
Írtam is, hogy a háromból két gép esetén gyanús, hogy igazából más körülmények miatt problémás néha a wifi, valószínűleg (de nem 100%) nem az Ubuntu sara. Csak sajnos nincs igazából időm, lehetőségem az eredeti körülmények között hosszabban (napokig, hetekig) tesztelgetni az első két esetet, így a tényleg gázos első esetre az egyszerű megoldás az UTP kábel volt.
-
Tim82
félisten
az Ubuntu pedig híres a wifit érintő problémákról, random eldobálja vagy altatás után nincs elérhető hálózat, a network-manager restart van amikor elég, van amikor csak a teljes reboot. Mindezt 16.04 alatt, 2 gépen is tapasztaltam elég sokszor.
Nekem 3 különféle gépen 3 különféle DE-s (de mindegyik Ubuntu 16.04 LTS) rendszerrel a következő tapasztalataim vannak:
1.) HP 6200 Pro MT (Intel Pentium G840 + 4 GB RAM + Geforce 405):
- rendszer: Ubuntu Studio 16.04 LTS - ami ugye XFCE-t használ
- hálózati adapter: Linksys WMP600N
- gyakran tapasztaltam, hogy menet közben, tehát nem is altatás-ébresztés után szereti eldobni a wifit, annyira nem volt stabil annak ellenére, hogy a gép és a router egy nagyobb szobában - nappali - van. Így inkább vettem egy kb. 10 méteres UTP kábelt és azóta arról megy a gép. Itt nem kizárható más ok sem, mert azért noha egy szobában van a gép és a router, a gépház rendesen árnyékolja szerintem az antennákat.2.) Lenovo Thinkpad X301 (Core 2 Duo SU9400 + 4 GB RAM + Intel 4500MHD):
- rendszer: Kubuntu 16.04 LTS
- hálózati adapter: Intel 5300AGN
- itt csak a tulaj panaszkodott arra, hogy altatás-ébresztés után sokszor nincsen wifi, de ezt nem tudom 100%-ig megerősíteni (elég sokszor kiderült ilyen esetekben, hogy a routert kellett áramtalanítani, majd újra bekapcsolni).3.) Lenovo Thinkpad R61 (Core 2 Duo T7500 + 4 GB RAM + Intel X3100):
- rendszer: Ubuntu MATE 16.04 LTS
- hálózati adapter: Intel 7260HMW
- ez abszolút problémamentesen működik, egyedül a MATE felületen a hálózatot jelző ikon az, ami meggajdul az első altatás után (nem wifi hálózat jelet mutat onnantól, hanem csak simán élő adatforgalmat jelez fel-le nyíllal). Ez mondjuk kozmetikai probléma, ami különösebben nem izgat.Az első két gép apáméké, a harmadik saját és vicces módon a saját notimon, ami a saját lakásomban jóval arrébb van a saját routeremtől, nincs panaszom egyáltalán a wifire. Ugyanezen az R61-en amúgy Fedora 26 alatt is rendben működött a wifi (csak ott pl. az altatás nem működött, ezért is váltottam át Ubuntu LTS-re).
-
Tim82
félisten
Ha jól olvasom itt, akkor az első telepítő CD/DVD lemez boot könyvtárában megvan ezen floppy-k tartalma. A linkelt hivatalos dokumentáció alapján ezeket újra el lehet készíteni, bar a leírt módszerek egyikét sem próbáltam (nem használtam még (open)SUSE-t sem). Remélem, ezzel valamivel közelebb kerültél a megoldáshoz.
-
Tim82
félisten
válasz
ubyegon2
#57830
üzenetére
Azt azért tudtam, hogy a .jar file micsoda, de konkrétan Linux alatt a fent említett .jar micsoda, mi használja, etc. Nálam hasonló sincs, de rákeresve sem lettem sokkal okosabb. Pedig rámférne.
Boldog ember, akinek sosem kellett adóbevallást benyújtania elektronikusan.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
-
Tim82
félisten
válasz
wetomi
#54855
üzenetére
Egyelőre megerősítettetek, hogy nem elveszett dolog a minőségi zenehallgatás linuxon.
Ami azt illeti, kicsit jobb, mint Windows-on, alapból nem szükséges wasapi/ASIO és egyéb, az oprendszert megkerülő megoldásokkal szórakozni Linuxon.
Xonar D1-ben gondolkoztam eddig, mert nagyrészt úgyis az asztali gépnél kerülök olyan állapotba, hogy van lehetőségem a zenére is figyelni. Hogy fejhallgató és/vagy monitor jellegű hangfal lesz hamarosan a végeredmény, még nem tudom, de ez már másik topicba való téma.
A D1 szerintem egészen jó belső kártya, viszont beépített fejhallgatóerősítője nincsen, így könnyebben hajtható fejesekkel érdemes inkább használni, vagy venni hozzá külön fejhallgatóerősítőt.
-
Tim82
félisten
válasz
wetomi
#54852
üzenetére
Az ASUS Xonar kártyáknak elég jónak látszik az ALSA támogatása, de jó lenne több eszközről több véleményt is hallani.
Ami a belső kártyákat illeti, Xonar DG és Xonar D1 biztosan megy Linux alatt (Ubuntu Studio 16.04 LTS, valamint Fedora 25/26 alatt próbáltam). A DG-nek van egyébként egy fura gyíkja, Live rendszer látja ugyan, viszont az alatt nem ad ki hangot, csak telepített rendszerrel.
Ha van és véletlenül olvassa a kérdésemet, akkor érdekelne, hogy milyen kártyát használ és mik a tapasztalatai vele?
Nagy általánosságban külső USB-s hangkártyák, DAC-ok közül mindegyik, amelyik USB Class Audio kompatibilis, megy Linuxszal. Az alábbi kártyákat, DAC-okat személyes tapasztalat alapján meg tudom erősíteni, hogy működnek:
USB-s:
- Behringer UCA202,
- Creative X-Fi HD,
- Fiio E10K,
- Creative Sound Blaster E1,
- Schiit Fulla (1st gen),
- Steinberg UR12,
- Hivox Lupus Junior,
- Audio-GD NFB-11.32 (a saját VIA32 chipset-es USB vezérlőjével),
- CM6631A-alapú USB/SPDIF transzport,
- SMSL Q5 Pro (ez annyiban kakukktojás, hogy ez egy digitális erősítő, beleintegrált DAC-kal)CardBus:
- Creative Audigy 2ZS NotebookAmi csak részlegesen (nem csoda, még nem USB Class Audio kompatibilis cucc):
- Creative Extigy -
Tim82
félisten
válasz
freaghill
#53600
üzenetére
Fedora 32 bit XFCE úgy egy éve szintén ilyen procis és RAM-mal ellátott R52-n egészen jól futott. (Azóta meg lusta vagyok elővenni azt a gépet, hogy frissítsem a disztrót.
) Nyilván a gyenge pont a böngészés lesz, mert a noti hardvere (CPU, videóvezérlő stb.) nem támogat semmilyen hardveres gyorsítást stb.Ezzel együtt maga a rendszer nem lesz csigalassú. Gondolom, LXDE ablakkezelővel sem lenne rosszabb élmény.
-
Tim82
félisten
válasz
Keeperv85
#52590
üzenetére
Ha van időd majd, leírnád nekem (akár privátban is, mert ez inkább Thinkpad-topikos téma, mint Linux), hogy pontosan hogy és mit próbáltál USB-ről?
Végeztem már párszor whitelist mentes BIOS-ra frissítést T60-on, T61-en, R61-en, lehet, hogy tudok segíteni. (Nem sürgős, mert hétfőn leszek laptopközelben, ami kelleni fog nekem is a segítségnyújtásban.)
Ami még majd kellene, az a T61-ed típusszáma (négy számjegy, kötőjel, három karakter, ami betű/szám is lehet -> a noti alján rajta kell lennie matricán).
Intel 4965AGN, 3945ABG nekem eddig minden Thinkpad-en gond nélkül ment (Kubuntu 14.04, Fedora 25 alatt nézve).
-
Tim82
félisten
válasz
ubyegon2
#51562
üzenetére
NVIDIA GF117M - ez most milyen Geforce-nak felel meg? Ha nem 8-asnak, akkor bajban vagyok.
A saját magad által linkelt rendszerinfó meg betett képernyőmentés alapján:
Card-2: NVIDIA GF117M [GeForce 610M/710M/810M/820M / GT 620M/625M/630M/720M]
bus-ID: 01:00.0 chip-ID: 10de:1140Szóval nem vagy "bajban".
-
Tim82
félisten
válasz
ubyegon2
#49538
üzenetére
Ja igen, az off-ban jelölt, általad beidézett rész nekem tökéletesen lényegtelen a probléma szempontjából, mivel van hálózati kapcsolat (amíg nem oldom meg a wifi sticket, addig bizony LAN-ra dugtam a Pi-t, anélkül csomagokat sem tudnék keresni, telepíteni).
Másrészt nem Pi Zero-ra szeretném telepíteni, az idézett rész pedig már arra vonatkozik a leírásban. Nekem viszont csak a leírás eleje lenne a lényeg.
"Building the mt7610u driver
Follow instructions from mt7610u_wifi_sta_v3002_dpo_20130916:
lixz789/mt7610u_wifi_sta_v3002_dpo_20130916git clone https://github.com/lixz789/mt7610u_wifi_sta_v3002_dpo_20130916
make
sudo make install
sudo cp RT2870STA.dat /etc/Wireless/RT2870STA/RT2870STA.dat
sudo rebootFails on “make” with an error about a missing directory:
/lib/modules/4.4.17-v17/build
To get the “build” directory:
sudo apt-get install raspberrypi-kernel-headers
but this installed /lib/modules/4.4.21-v7+ headers. Updated the OS with:
sudo apt-get upgrade
(Az én rendszerem nem Debianon alapul - RuneAudio, Arch alapon -, így annyit feltételeztem, hogy az apt-get helyett a megfelelő pacman paranccsal működnie kellene a leírásnak.)
De ez már tényleg nagyon off, csak utólag olvastam, mit emeltél ki és gondoltam, tisztázom, hogy nem arról a részről van szó.
-
Tim82
félisten
Átmentem vele a haladó topikba.
ha nem írtál volna egy nyilvánvaló marhaságot az indokaid közé, nevezetesen azt, hogy hiányzik belőlem a minimális segítőkészség.
Én azért nem igazán éreztem velem szemben most az alábbi hozzászólás alapján, de akkor tekintsük úgy, hogy elcsúszott kissé a dolog.
Félreértés ne essék, semmi bajom nincs azzal önmagában, ha rávilágítanak arra, hogy nem idevaló a kérdésem és rosszul mértem fel, hogy hol is kellene feltenni.Ha ezen az odapottyantós megfogalmazásomon megilletődtél, azt sajnálom, nem hiszem, hogy ez igazán sértő lett volna, de ha megsértettelek vele, elnézésedet kérem, mert nem ez volt a szándékom.
Én is túlreagáltam, elnézésedet kérem érte.
spammer: alapvetően nem vettem annak.
-
Tim82
félisten
válasz
ubyegon2
#49525
üzenetére
A kérdésem lényege annyi volt, hogy olvastam a linkelt, eléggé egyszerűnek is tűnő leírást, ami alapján próbáltam megoldani egy olyan, azért talán nem igazán agysebészeti előképzettséget igénylő feladványt, hogy beüzemeljek egy wifi sticket egy Arch-alapú disztrón és nem tudtam, mit rontok el. Gondolkodtam azon, hogy melyik topikba érdemes feltenni, azért döntöttem emellett, mert 1. Linuxos kérdés, nem igazán Pi-specifikus, 2. azt feltételeztem, hogy valami triviális, nem is disztró-specifikus dolgot hagyok ki, amire a kezdő topikban is rá tudnak nekem mutatni nálam tapasztaltabb kollégák. Azt az apróságot már meg sem említem, hogy továbbra is kezdő vagyok Linuxos téren.
Ha ez számodra a "pottyantás" kategória, akkor valóban komolyan elgondolkodhatnál azon, hogy mennyire van értelme topikgazdának lenned, hiszen a részedről tapasztalható verbális inzultusok alkalmazása és a minimális segítőkészség - sőt, a másik fél minimális megtisztelésének - hiánya esetleg elképzelhető, hogy több embert elriasztana a topiktól, mint az én problémám olvasása, amit amúgy simán át tudnak görgetni. Nyilván lehet normálisan is közölni, hogy szerinted nem ide való a kérdésem, de ezt a talán elvárható szintet nem sikerült megugornod.
*
lev258-nak és CPT.Pirk-nek köszönöm a segítséget és a segítőkészségüket, nem szeretném tovább elrettenteni holmi idepottyantott problémákkal a topikot.
) érdemes elolvasni, benne a linkelt cikket is.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
A topik célja: Segítségnyújtás a Linux disztribúciókkal még csak ismerkedők számára. A szerveres kérdések nem ebbe a topicba tartoznak.
Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját!
Haladó Linuxos kérdések topikja.
Linux felhasználók OFF topikja
Milyen program ami... [link]
Shell script kérdésekkel látogassatok el a topikjába
- Vélemény Ubuntu 20.04 LTS
- Vélemény Linux Mint Debian Edition 4
- Tudástár MX-Linux 19
- Bemutató Linux a mindennapokban: Manjaro KDE
- Bemutató Linux a mindennapokban
- Hír Zöld utat adott a nyílt forráskódú Linux meghajtóknak az NVIDIA
- Hír A Steam Play hozza el a Windowsra írt játékokat Linuxra
- Hír Hova jut a világ? Linuxot kínál a Windows Store!
- Egyre csak fejlődik az AI, emberek tízezreit rúgja majd ki a BT
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Sütés, főzés és konyhai praktikák
- Végleg lenyomta a tévét a streaming az USA-ban
- NBA és kosárlabda topic
- Viccrovat
- Pokoli repetát hoz az új GeForce driver
- SSD kibeszélő
- Vezetékes FEJhallgatók
- Steam topic
- További aktív témák...
- AKCIÓ! AMD Ryzen 7 3800X 8mag 16szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- 10% -tól elvihető.Országosan a legjobb BANKMENTES részletfizetési konstrukció! ACER PREDATOR HELIOS
- Azonnali készpénzes GAMER / üzleti notebook felvásárlás személyesen / csomagküldéssel korrekt áron
- Frederick Forsythe: Isten ökle (nem olvasott)
- Bomba ár! Dell Latitude 5310 - i5-10GEN I 16GB I 256SSD I HDMI I 13,3" FHD I Cam I W11 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged