-
Mobilarena
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
AMDFan
addikt
válasz
bkercso
#85076
üzenetére
Értem, hogy a jitter megjelenik az analóg kimeneten minusz soksok decibelen. De ugye mitől lenne ez a jitter flac lejátszásánál más mint wav lejátszásánál? Van olyan, hogy flacra jellemző jitter, meg wavra jellemző jitter? Vagy attól a +1% prociterheléstől lesz más a jitter?
(#85077) VoidXs : azért mondhatjuk, hogy nagy átlagban egy kicsit több erőforrás kell a flac dekódolásához. Persze ekkor is nagyvonalúan eltekintünk attól, hogy zenelejátszás közben másik 150 processz rángatja ennél lényegesen jobban a cpu-t
-
válasz
bkercso
#85073
üzenetére
A prociterhelés nem változik, a műveletsorrend azonos és elágazásmentes, csak az input más, de az eredmény és a zajminta azonos. A nagyon alacsony frekvenciás jitter pedig elég érdekes felvetés, mert az már bitoffszet, és vagy szépen kinyírná a rendszert (ha megszólal), vagy teljesen akadályozná az átvitelt.
-
-
-
bta1
őstag
válasz
bkercso
#84928
üzenetére
Szubjektív sorrend, erről ki beszélt? Amit állítottál, az méréstechnikailag nonszensz. A frekifüggő diagramok egyébként sem arra valók, hogy a minőséget számszerűsítsék (kérdezd meg fapacit, szerintem ő sem erre használja a tercsávos lecsengésit), hanem hogy szemléletesen megmutassa az azott frekvenciához (sávhoz) köthető hiba helyét, jellegét - segítve a szakembert, hogy egyszerűbben beazonosíthassa a hiba forrását.
-
orbano
félisten
válasz
bkercso
#84921
üzenetére
a digitális jelátvitelben nem kételkedem, hogy fontosak ezek a dolgok. de itt most arról beszéltünk, hogy core i7-tel számoljunk, mert attól jobb lesz a hangja
jah a lényeget meg elfelejtettem. megjött a Rega DAC, de UKből, na mondom én hülye, nincs dugaljam hozzá, ráadásul az a háromkarikás tápcsatlakozója van, ami ritka. De pont volt itthon egy elfekvőben asszony monitorához
aztán ott hasalt el a dolog, hogy elfelejtettem, hogy a musilandnek 3.0-ás type B csatija van, nekem meg 2.0-ás kéne.kérdés, hogy milyet érdemes belőle venni? ilyen 10e forintos forest,kábelre nem telik, meg a "kiváló ár/érték" arányú 100e forintos wirewold és egyéb agymenésekre. de az 500 forintos HAMA kábelnél azért egy fokkal decensebb cucc kéne, de nem találok semmit.
-
bta1
őstag
válasz
bkercso
#84921
üzenetére
"Ha elérhetőek ilyen mérések"
Hivatalosan elfogadott, bejáratott paraméterek? Fáziszajspektrum-diagram kiértékelési irányelvek? Ja, olyan nincs... akkor legfeljebb elméleti síkon, vagy tréfaként mondható el, hogy objektíve jellemzi. Ahogyan egy sokszoros bajnok edző felebarátom szokta mondani, a sok "ha"-ból lesz végül a ha-ha-ha
-
válasz
bkercso
#84862
üzenetére
"[...] az SPDIF cirka 1MHz-el jár, az impulzusok kitöltési tényezője azonban korrelál az analóg hangfrekvenciás jellel, amit kódol (meg is lehet hallgatni a zenét rossz minőségben, ha az SPDIF-et integráljuk egy egyszerű RC-elemmel.) [...]"
A SPDIF egy LP filterrel zenét ad? Ezt nekem új, hogy ilyen a modulációja. Ez akkor felveti azt a kérdést, hogy miért nem szokás DAC nélkül, csupán a D osztályú erősítővel digitális jelből analógot csinálni? Az Eve Audio hangfalai mind nagyon hasonlóan működnek, annyi a különbség, hogy csak analóg bemenetük van. Tehát a lánc így néz ki:
analóg jel => AD konverter => DSP => Class D erősítő => hangszóró
Nincs DA konverter, mivel direktben a DSP kimenetére csatolják az erősítőt. Technikailag izgalmas dolog, hisz így a komparátoros mókára elvileg nincs szükség az erősítőnél. Viszont érthetetlen, hogy miért nincs a hangfalaknak digitális bemenetük is, ha már így működnek, azaz lehetne így is:
digitális jel => DSP => Class D erősítő => hangszóró
-
válasz
bkercso
#84793
üzenetére
Aki megszokta a hangzást, az eleve miért akar cserélni?
Én hangkarakter terén úgy vagyok, hogy pár hétig hallgatom. Első hallásra nem igazán lehet ítélkezni, együtt kell élni vele egy ideig. Aztán vagy bejön vagy nem. Ami elsőre nem tetszik, lehet később mégis és fordítva.
-
válasz
bkercso
#84764
üzenetére
Szerintem minden cucc audiofil, ha a gazdája tisztában van az audio alapjaival és a szettjét a hangja miatt szereti.
Ha kategóriát nézünk, akkor szvsz kb a budget 100k alatt, a belépő 100-200k, a közép 300-500k, a felső 500-1000k, a csúcs pedig milla felett. Nem a teljes lánc, csak a sztereó erősítő-hangfalpár árát nézve. És az természetesen ez csak a jó ár / érték arányú cuccokra igaz, ugye vannak elszállt árú szemetek.
-
orbano
félisten
válasz
bkercso
#84764
üzenetére
Hat igen, ez elég nagy atok tud lenni, hogy a tökéletes tonalis egyensúly, a hatalmas ter, es a végtelen felbontas az alap, es egy 8 millios rendszerre csak a szadat húzod, mert nem a te ízlésed. Es mindezt ugy, hogy az igenyeidnek megfelelő rendszerre kb soha nem lesz penzed
-
Kiskokó
veterán
válasz
bkercso
#84604
üzenetére
Szia.
Amúgy 3 rétegű üvegezés van az ablakban.
Jó persze tudom, hogy egy szoba soha nem lesz olyan mint egy a célnak kifejlesztett zeneszoba.
A faltól (üvegtől) olyan 40-50cm-re tervezem a hangfalak távolságát, ennél jobban nem akarom rátolni szerintem. A sarok és a bútor között pedig 1méter van tehát durván 40-40cm van a hangfal két oldalán.Köszönöm mindenkinek a segítséget, ha egyszer eljutok oda majd megmutatom milyen lett a végeredmény, aztán lesz ami lesz. Nagyon sok variálást azért nem tudok csinálni sajnos, maximum a 2 hangfal közti távolság, az irány amerre néznek, faltól való távolság.
Köszönöm
Hello -
#92251648
törölt tag
válasz
bkercso
#84426
üzenetére
Az autó akusztikai problémáinak elektronikus kezelését nem javaslom. Ez maximum egy apró pontban lehet hatásos, de lehetetlennek gondolom a mozdulatlan zenehallgatást utazás közben, szóval többet ártasz vele, mint használsz. A komolyabb fejegységekben van használható DSP. Ezt hadrendbe állíthatod, de kizárólag a hangsugárzók átviteli problémáinak felületes kezelésére. Szóval az elképzelésed, miszerint közeltéri mérés alapján állítasz be szűrőket, nem téves, de a zenei anyag offline szűrőzése ritka nagy baki lenne.
-
Ear001
addikt
válasz
bkercso
#84435
üzenetére
Nem beszéljük meg ezt inkább a megfelelő szaktopikban?
Két tanácsom lenne. Az egyik, hogy viszonylag egyszerű eszközökkel már elég sokat lehet tenni egy autóban a rezgés és zajcsillapításért. Érdemes mondjuk az STP vagy a Dynamat kínálatát végigböngészni. Persze nem kell sok százezerért a tűzfaltól a plafonig beborítani mindent, de az ajtókat a kárpit felől is például nagyon javasolt.
A másik, hogy ne használj autóba tömörített zenéket. Nem szeretném előhozni a régi vitát, hogy az mp3 kihallható vagy sem, csak azt mondom amit én tapasztaltam. A veszteségesen tömörített zene engem fáraszt. Egy darabig hallgatom, az agyam kompenzál, aztán azt mondja, hagyjuk a túróba ezt. Egy kocsiban még ilyenebb a helyzet. Fel kell dolgozni az állandóan változó zajkörnyezetet, a sok torzítással megvert hifit meg még a gyenge felvételt. Ez így sok.
Az pedig, hogy a mélyek beállítását nem találod, nem csodálom. AZ EQ-hoz először is erősítő teljesítmény kell. Wattok, és jó wattok. A másik, hogy pont ott a 60-250 Hz közötti sávban szól a gumi, az út, a motor, van egy fura saját hangja az ajtónak, színeznek furán a hangszóró kábelek. Szóval pont úgy van, ahogy hallod.
-
Ear001
addikt
válasz
bkercso
#84432
üzenetére
Szerintem nem. Az autóban egyszerre vannak durván hangelnyelő és visszaverő anyagok, felületek, és nem csak egymástól vannak viszonylag messze a magasak, mélyközepek, ráadásul ritkán néznek egyirányba, de ráadásul rettentően asszimetrikus is az elrendezés. Talán az alap EQ-ban segít, de azt amúgy is módostani kell az időkésleltetésnél, meg az akusztikai környezet miatt.
-
#92251648
törölt tag
válasz
bkercso
#84419
üzenetére
Ha rezonancia alatt a szoba módusaira gondolsz, azokat jelenleg nem lehet elektronikus módszerrel tökéletesen korrigálni, mivel az állóhullámok az energia és idő tengely mentén is másként viselkednek, mint a többi hanghullám. A hallgatási pontban létrejövő kiemeléseket még valamennyire meg lehet szelídíteni, de ez is elég gányolós megoldás. Az akusztikai kioltásokkal viszont nem tud mit kezdeni egyik szoftver sem, ezeket csak akusztikai beavatkozással lehet javítani.
A REW egy akusztikai mérőszoftver, amit mostanában már zavaró módon kezdenek túlértékelni. Átviteli mérésre nem igazán alkalmas, arra vannak sokkal jobb szoftverek.
Ha convolvert, EQ-t, fáziskorrekciót, vagy bármilyen szűrőt szeretnél használni, azt a legtöbb komolyabb lejátszó szoftver önmagában is tudja (pl. jRiver, Foobar). Ez a beavatkozás real-time történik a lejátszás során, tehát nem kell hozzányúlnod a zeneállományodhoz (butaság is lenne).
-
-
válasz
bkercso
#84237
üzenetére
Jaja, de ehhez is feltételek kellenek. Ha van egy 30 + 10 wattos hangfalad, akkor 10 wattos erősítővel még nem fogod tudni kinyírni a magassugárzót, bármilyen clipping van. Illetve azt még mindig tartom, hogy torzítással kinyírni a magassugárzót hanyagság, hisz ilyenkor már bőven hallható a torzítás. Egy hifista pedig nem így hallgat zenét.
-
#92251648
törölt tag
válasz
bkercso
#84208
üzenetére
Van itt némi félreértés. Nem a torz jellel van problémája a hangszóróknak (honnan is tudnák eldönteni, mi a torzulás és mi a hasznos tartalom?), hanem az egyenárammal, amit a klippelő elektronika ad ki magából és túlfűti a lengőtekercseket. De ez egy erősen túldumált jelenség a hifisták körében.
-
válasz
bkercso
#84212
üzenetére
Ja hát ha a hülyebiztosság a szempont, akkor jobb ha hangfalban van tartalék.
De a lényege a nagy erősítő kis hangfalnak az lenne, hogy az egyes tranziens tüskéket az erősítő képes legyen kipréselni magából, melyet a hangszórók még kibírnak. Így kapunk dinamikusabb hangzást. Ez főleg kisebb hangfalaknál hasznos, mert azokat a határ közelében szokás járatni.
-
válasz
bkercso
#84208
üzenetére
Ha nem szereti a torzítást, akkor ez alapján egy mezei négyszögjeltől is meg kéne halnia egy hangszórónak, hisz az gyakorlatilag clipping level over 9000. Szóval így urban legend, hogy káros a torz jel a hangszóróra.
Az viszont simán igaz lehet, hogy a tartalék jó hatással lehet a hangra. Hiszen a nagyobb erősítő nagyobb dinamikára is képes alacsony hangerőn.
-
#84206
gordonfreemN
addikt
bkercso
#84204
gordonfreemN
addikt
válasz
bkercso
#84204
üzenetére
Akár hiszed akár nem, van aki teljes meggyőződéssel van afelől, hogy az erősítő jó ha nagyobb teljesitményű mint a hangfal.
Állitólag hamarabb tud torzitani (klippelni) egy kisteljesitményű erősitő mint egy hangdoboz és ilyenformán hamarabb túlvezérli a júzer.
Ami meg garancia a hangszórótekercsek leégésére.
Hallani meg állitolag nem biztos hogy egyből meghallja.Pontosan már nem emlékszem a részletekre, de néztem micsoda nézőpontok is lehetnek.
-
#84179
gabika1969
aktív tag
bkercso
#84178
gabika1969
aktív tag
válasz
bkercso
#84178
üzenetére
Aha, szóval jól értem, a Tape out jelszintje kb. azonos mértékű a Pre Out-éval? Végül is erre lettem volna kíváncsi, illetve arra, hogy ezzel nem vágom haza a végerősítőnek szánt készüléket? Még egyet szeretnék kérdezni: a Tape out kimeneten szabályozható marad a bass, illetve treble funkció a, mármint előerősítőnek szánt berendezéssel, berendezésen?
-
#84168
bajnokpityu
félisten
bkercso
#84164
bajnokpityu
félisten
válasz
bkercso
#84164
üzenetére
NEM!
de tényleg, csak már rohadt rég volt. arra emlékszem, h egy ellenállást cseréltem, csak nem bizonytalan vagyok melyiket. ha fontos, akkor visszaolvasok, de a másik ami rémlik, h a vcs-t csökentettük + gaint szintén csökkentettük.csocso: enyémben volt még egy akki féle összegző trafó vagy 8éve, amikor asszimmetrikus volt a láncom. mérve nagyon jó volt, akik hasonlítgattak kimenő trafókat, szintén dicsérték. de sokkal jobb lett a hang, amikor kivettem a jelútból. triódás talin 1-2x voltam, mindig visszatérő program volt kimenőket mérni, összehallgatni. szerintem, tranyóhivőnek mind másképp volt szar
-
#84157
bajnokpityu
félisten
bkercso
#84156
bajnokpityu
félisten
válasz
bkercso
#84156
üzenetére
hirtelen a solutionon kivül nem jut még egy gyártó eszembe, akinek tetszik az erősítőjének a hangja, és visszacsatolt. ellenben GNVCS-s erősítőket sorolhatom ártól függetlenül, amik általában a magas tartományban csattognak, torzítanak, és számomra fárasztóak. viszont az tény, hogy mért paramétereken jelentősen lehet javitani, szinte ingyen GNVCS-vel. szerintem azért terjedt el, mert 1. sokaknak nincs kedve hallgatózni, és papiron jóhogy jobb a vcs erősítő, 2. a lehető legolcsóbb, műszakilag még éppen megfelelő alkatrészekből lehet épitkezni.
anno kaptam egy cikket (attól, akinek elmondtam, h nekem mennyire tetszik a solution hangja, és nem értem, h miért nincs vcs-s torzitás a hangjában), interjút készitettek a solution tervezőjével, és a vcs volt a központi téma. azt mondta, hogy a vcs köré tervezte az ersítőt, és valami időbeli szimulációval sikerült elérnie, hogy ne legyen vcs hangja a vcs erősítőnek. Tehát azért vagyunk egy páran, akiket tényleg zavar a vcs.
ahogy szépen elterjedtek a kicsatoló kondi nélküli kapcsolások, miközben drágán, de léteznek igen jó, szinte saját hang nélküli kondik.
nemtom emlékszel-e még a champra. az első széria egy elég erős vcs-vel bírt, majd rájöttem, hogy ha enyhitem a vcs-t (a gain is csökkent), akkor jobb a hang. ettől függetlenül 20ból volt 1 ember, akinek napokig jobban tetszett az eredeti, aztán valszeg a maradék 19 hatására, de végül beállt a sorba, hogy ja, jobb csökkent gainnel / kisebb vcs-vel.
-
#84155
csocsoszán
őstag
bkercso
#84154
csocsoszán
őstag
válasz
bkercso
#84154
üzenetére
Hallottam már igen jó hangot, botrány rossz mérés után! (Visszacsatolás nélküli tranyósból!) A jó hangot nehéz mérés alapján eldönteni! (Mi egy időben volt, hogy a digitál filtert kikötöttük , a mérés botrány viszont a hang megtáltosodott!)
Inkább úgy fogalmaznék azért mert bizonyos értékeket jónak mérek csak az esélye van meg, hogy jól fog szólni!
Azért mert egy erősítőben nincs csatoló (Ezért dupla mennyiségű a tranyó!) koránt sem gondolom, hogy jobb lesz a hang mint egy kicsatoló kondival! Kicsit másképp gondolkozunk, de ezt nehogy félreértsd nem kötözködésből írom!
Sőt még tetézem azzal, hogy germánium tranyós ezeréves macintoshból hallottam olyan hangot, hogy leesett az állam! (Ahogy egy ismert Gurú "tuningolás" céljából pakolta bele a szilíciumot úgy ment ki egyre több zenész a kantinba!) -
#84153
csocsoszán
őstag
bkercso
#84146
csocsoszán
őstag
-
.DLL
veterán
válasz
bkercso
#83980
üzenetére
Úgy tudom a gumi egyszerűen csak kiszárad. Oké, ez nem befőttesgumi, kicsit talán jobban odafigyelnek rá, de a fiókban felejtett gumi dolgok is keményre száradnak, A szoba féltetőtérben van, ha nem vagyok itthon a klíma nem megy, nagyon meleg van, ha megy a klíma a levegőből lecsapódott párát kivezeti egy csövön, szárítja a levegőt. Lehet hogy nincs közvetlen UV-nek kitéve, de nem egy ideális környezet. Lehet hogy túlaggódom. Ha nem szokás ápolni a hangszóró széleit, akkor kérdés lezárva. De az eddigi tippeket és segítséget nagyon köszönöm, max egy kerékpár belsőn letesztelem őket. Egy ideig még amúgy sem lehet semmi baja ezeknek, lévén csak 2 évesek. Amúgy eléggé vigyázok mindenemre amire lehet.
-
nLali
őstag
válasz
bkercso
#83980
üzenetére
Amit kentem, azt kíváncsiságból. Baja nem lett tőle. A mostani peremeket nem kenném. Minek. Ma hoztam el a peremező bácsitól, akki annyi pénzért újította fel, amennyibe egy ilyen kence kerül..Nem azért nem tönkre, mert nem lett ápolva, hanem azért, mert elmúlt 30 éves.
-
rukh
senior tag
-
#83926
alphamooncam
őstag
bkercso
#83925
alphamooncam
őstag
válasz
bkercso
#83925
üzenetére
Most erre mit mondjak?!
Egyik felem azt mondja, ha a profiknak jó, akkor nekem is elégnek kéne lennie.
A másik felem meg igazat ad Neked, sőt tovább megyek, nálam már befejezés előtt áll az Ösvény.
Na erre varrjál gombot!
Már csak egy kérdésem van.
Ágyúval verébre? Igen vagy nem?
-
bta1
őstag
válasz
bkercso
#83845
üzenetére
"Jól kitaláltad ezt a mindenttudó cybergyerek kifejezést. Ismersz ilyet a fórumon?"
Itt fórumozókat nem ismerek személyesen, viszont konkrétan az AVX konkrétan tele van velük. Jellemző példákat is mondtam régebben. És az a temérdek, szakmaiságnak álcázott ökörség, amit a "virtuális föld" kapcsán összehordanak egyesek... ami mindent visz, hogy a virtuális föld az ám nem valódi! Asztamindenit... mondom, "ma is tanultunk valamit"
Hifivalva ebből a szempontból 100x többet ért. Ott még volt valódi tapasztalat, valódi vita.
-
#83874
alphamooncam
őstag
bkercso
#83871
alphamooncam
őstag
válasz
bkercso
#83871
üzenetére
Következzen akkor a klasszikus, ha már a modern nem volt megfelelő !
Kis, kb. 10 cm oldalhosszúságú derékszögű háromszögek a lábakhoz ill. a felső polc éléhez facsavarral rögzítve.
Na ez jó?
Amúgy tökmindegy hogy rezeg, ha közben meg a legkisebb érintéstől összedől, mert magasan van súlypont.
-
Ear001
addikt
válasz
bkercso
#83871
üzenetére
Jaj, ne már. Van mondjuk egy marék kondid, amit megvédenél a hanghullámok keltette mikrofóniától. Ahány hangdoboz, elhelyezés, szobaakusztika, pont annyiféle frekin kéne ezt kivédeni, nem?
Ha megnézed, a laborokban használt méregdrága rezgésmentes asztalok sem ultimate megoldások, mert abban a közegben ritkán szokták jó kis hanghullámokkal oldalba basztatni a mérőműszereket.
Én úgy sejtem, hogy a hifi állványok akkor működnek jól, ha viszonylag könnyen át tudják venni a készülék rezgései, és azt viszonylag ha eliminálják. A nagy tömegek erre nem alkalmasak, azok inkább benn tartják a rezonanciákat. -
-
bkercso
nagyúr
válasz
bkercso
#83849
üzenetére
De, amúgy sajnos a linkelt anyag marketing bullshit, de abból a jobb fajta. Az adatlapok és egyéb méréssel foglalkozó cikkek nem azok.
Az AD1896 10kHz-től szűri a jittert, ha jók a fórumozók értesülései (és jól emlékszem). Egyetértés van benne, hogy az SRC4192 sokkal jobb hangú nála. Ez 48kHz-es kimeneti órajellel 24Hz-től szűr másodrendűen, és ez arányos az órajellel.
Az SRC4193 talán 1Hz-től szűr; már nem emlékszem, de mintha a szűrése is meredekebb lenne. -
válasz
bkercso
#83835
üzenetére
Na, akkor vegyük az alapokat, lehet valahol itt hibázok: nem szimpla PLL-alapú jitter-elnyomásról beszelek, hanem aszinkron oversampling-alapú jitter-elnyomásól. Ugye a jitter az órajelfrekvencia ingadozása. A PLL az megpróbálja követni a bejövő órajelet (ezért a rekonstruált órajel folyamatosan icipicit változhat), míg az oversampling a bejövő jelet újramintavételezi egy fix független másik órajelre. Itt a kritikus tényező az újramintavételező. A Benchmark így csinálja, ebből indultam ki, remélhetőleg nem bullshit vagy én értek benne félre valamit.
-
bta1
őstag
válasz
bkercso
#83839
üzenetére
"Ha a hangminőség változik, akkor a jel változik, vagyis torzítás van."
Kivéve, amikor nincs.
Kicseréljük a kismegszakítót másik típusra, és elmegy a basszus energiája (nem kicsit). Egy harmadikkal a magas legteteje. Vagy mondok durvábbat. Digitálisra cserélik a fogyasztásmérőt, és (Darvas László megfogalmazása szerint) a felső-középkategóriás hifiből "hifitorony hang" lesz. Azok számára is, akiknek fogalmuk sincs, mi történt. Ki lehet mérni a hangfrekis jel ezekhez köthető változását?
* Szerencsére nincs saját tapasztalatom, ismerősi körben viszont számoltak fel értékes rendszert emiatt.
-
bta1
őstag
válasz
bkercso
#83804
üzenetére
"Ugye senki sem gondolja, hogy egy kábelcserétől mérhetően változik a frekimenet."
Nem gondolja. De azt sem gondolja, hogy a kábel torzít (a szokásos értelemben).
A hangminőség változik, és az egy másik dolog. Gyakran akkorát, hogy a hifista nem képes vele mit kezdeni. És nem az "egyszeri hifistával" van a baj, hanem a mindenféle elméletekkel megvert, kondicionált gondolkodásúakkal. A cybergyerekekkel, akik a fórumokat bújják kísérletezés, tapasztalatgyűjtés helyett - ami elvileg a hobbi sava-borsa lenne. Ők mindent előre "tudnak", mindent "értenek", és ha a valóság nem igazodik a határozott elképzeléséhez .. a továbbiakról ki-ki kérdezze a kedvenc pszichológusát."20kHz-et tud minden rendszer, és annál gyorsabb hallható tranziens zenében nincsen"
A "tranziens sebességnek" (slew rate) nem Hz a mértékegysége. Egyébként jónéhány hangszernek vannak 20kHz feletti felharmonikusai. A egyszerre belépő hangszerek tranziensei ("attack") akár össze is adódhatnak.
Semmilyen órajel nem inog annyit, hogy az ütemet elvigye.
Inog annyira vagy sem, a gyenge minőségű digitális forrásokra valamiért nagyon jellemző a rossz "Pace, Rhythm & Timing".
-
válasz
bkercso
#83830
üzenetére
De a pufferelés / újraórázás lényege az, hogy ami kijön az anti-jitter szerkezetből, annak független (és remélhetőleg pontos
) a kimeneti órajele, tehát nem hoz magával az inputból közvetlenül jittert. Csak közvetetten jöhet jitter, azáltal, hogy az élek eredeti pozíciója egy (vagy rosszabb esetben több) órajel-ciklussal elcsúszik, mert túl kicsi a puffer vagy nem elég magas az újramintavételezési frekvencia. De ez nem is jitter, hanem újramintavételezési torzítás.10 Hz-es fáziszaj esetén a fáziszaj mértékétől (amplitúdójától) függ a késés ideje.
De pont az alacsony-frekvenciás fáziszaj esetén annak nagy mértéke a problémás, mivel ha túl nagy, akkor a puffer túl- vagy alulcsordulhat, hisz itt az időeltolódás nagy lesz. A magas-frekvenciás fáziszajjal gondolom azért nem szokott annyira probléma lenni, mert jóval kisebb az amplitúdója, nem csúszik annyit, mint az alacsony-frekvenciás.
-
válasz
bkercso
#83826
üzenetére
Hmm, nem is kell rajzolni, ASCII art.
Tehát van ez a jittermentes jel, 4x oversamplinggal:<?php
____----____--------____------------________----____----________
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16Ha ezt "megjitteresítem" úgy, hogy megmaradnak az élek akkor mondjuk így néz ki:
<?php
____----____--------____------------________----____----________
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
_____---___---------_____-----------_______---_____----__________
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16A fenti teljesen rekonstruálható oversamplinggal, hisz megmaradnak az élek. Viszont ha nagyon összecsúsznak:
<?php
____----____--------____------------________----____----________
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
_______-______--------______----------________________---________
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16A fentinél a 12-es él (s vele együtt egy 1-es bit) eltűnt, mivel a 12 és 13 olyan közel van egymáshoz, hogy az oversamplingolt jelen sem látható. Ez nem javítható, hiába fér bele az egész jel a pufferbe. De nagyobb oversamplinggal javítható (feltéve hogy tényleg csak ez a kevés, nem tűnik el az a magas jel teljesen).
<?php
____----____--------____------------________----____----________
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
___---___------____------------________-----_____------____________
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16A fenti az elején túl gyors, aztán utána meg túl lassú. Erre gondolsz? Mert itt az a probléma vetül fel, hogy a 5-ös periódus már a 4-es helyére kerül, de az előző élek frekvenciája alapján rájöhet az anti-jitter szerkezet, hogy a 4-6 közötti rész az 2 bit, nem pedig egy, főleg, hogy utána a 6-os periódus megfelelő méretű. Tehát rekonstruálható. Persze ha a jitter mértéke (azaz a "gyorsulás" és "lassulás" mértéke) túl nagy, akkor a rekonstrukcióhoz nagyobb puffer kell.
Bár speciális esetben, hogy ha sok 0 vagy 1 van egymás után, akkor az élek hiányában nem lehet megállapítani a periódust, így a forrás aktuális órajelét sem.
Illetve a fenti példákban nem törődtem az élek meredekségével, ugye ebből is lehet probléma, ez is igaz.
-
#83824
alphamooncam
őstag
bkercso
#83804
alphamooncam
őstag
válasz
bkercso
#83804
üzenetére
"Ugye senki sem gondolja, hogy egy kábelcserétől mérhetően változik a frekimenet. A torzítás miatt hallunk több magasat."
Na akkor lenne pár kérdésem.
Alapvetés: Nincs kábelcserés tapasztalatom, főleg nem mérve.
1./ Nem változik a frekimenet? Mérte már vki. ?
Elfogadom, hogy a torzítás okozza több magasat.
2.1/ A kábel maga okozza a torzítást, vagy csak átviszi?
2.2/ Amennyiben a kábel maga okozza a torzítást, hogyhogy nem készítettek még olyan kábelt, ami nem torzít? Miért nem mindenki ezt a torzításmentes kábelt használja?
2.3./ Amennyiben nem a kábel maga torzít, akkor mi? ( Nyilván ami előtte van a rendszerben, különben semmi sem indokolná a cserét. )
2.4/ Mit csinál az egyik kábel, amit a másik nem, vagy fordítva ? Mitől változik a torzítás mértéke ? Mitől lesz az egyik kábelnél hallható, míg a másiknál nem?
2.5/ Nem arról van valójában szó, hogy azoknak a frekvenciáknak az amplitúdóját csökkenti - nem vagy alacsonyabb szinten viszi át - ami a torzítást okozza? Magyarán, nem a torzítést eliminálja, hanem arra szintre csökkenti a zavaró jel szintjét, amit már nem, vagy kevésbé hallunk? ( Elfedés ? )Tranziens témában nekem ezek az írások a mérvadók:
Mondjuk a "Transient (designer )" résztől
Szintén a Transien designer résztől.
Ennél jobban biztosan nem tudnám megfogalmazni, mint ahogy le van írva...
A fentiek miatt jeleztem, hogy nem tudok mit kezdeni a 20kHz-es frekvencia értékkel.
Ingadozó ütem alatt, meg természetesen nem a klasszikus zenei ütemet értettem, hanem annak általános értelmezését, azt hogy szabályos, egyenlő időközönként érkezzen a jel, de ezt nem is értem miért kell magyarázni, vagy mi is volt ezzel a probléma.
-
válasz
bkercso
#83817
üzenetére
Az 1 ms úgy értendő, hogy nem az adott él késik ennyit az előzőhöz képest, hisz egy 2.8 MHz-es S/PDIF jelnél összecsúsznának az periódusok (élek), tehát azt alapból elvárom hogy az utóbbi frekvenciájú jelnél ne legyen ~0.3 us-nál nagyobb a pillanatnyi, előző periódushoz képest a jitter. Ez szerintem elvárható szinte bármitől.
Viszont ezek ugye halmozódhatnak, így összesen max 1 ms késést vagy sietést tolerál a puffer a referencia órajelhez képest; feltéve, hogy az egyes apró kis periódusok (élek, már ha épp van) nem csúsznak egymásba, javíthatatlan jitterhibát okozva.De ha így is hülyeségnek tűnik, amit írok, akkor rajzolok.
-
bkercso
nagyúr
válasz
bkercso
#83817
üzenetére
Nézzük meg a jitter egyik származási okát, az amplitúdózajt! Ha az órajelünk mondjuk egy szinuszhullám, amire zajt szuperponálunk, akkor a nullátmenetei késéseket szenvednek, tehát lesz fáziszajunk és jitterünk. A nullátmenetek ugyan diszkrét időpontokban esedékesek, de ettől a fáziszaj még egy folytonos zajból ered és maga is folytonos spektrumú: minél több nullátmenetet gyűjtünk össze, annál pontosabban tudjuk mérni a fáziszajt.
-
válasz
bkercso
#83807
üzenetére
Na azt hiszem értem, tehát periodikus jitterről van szó, azaz 0.1s-onként van jitter. De ennek is van mértéke, ami mikroszekundumokban mérhető, s a jitterszűrés úgy tudom puffereléssel történik, tehát ha 1 ms a puffer, akkor ekkora mértékű jittert képes megfogni, mindegy hogy az milyen periodikussággal történik, az a lényeg, hogy a pillanatnyi késés vagy sietés ne legyen 1 ms felett. Nem?
-
aztán ott hasalt el a dolog, hogy elfelejtettem, hogy a musilandnek 3.0-ás type B csatija van, nekem meg 2.0-ás kéne.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
VoidXs- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Ultrafényes Pixel karórák érkeznek
- Linux kezdőknek
- Bittorrent topik
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- sziku69: Szólánc.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Lenovo Legion és IdeaPad Y széria
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- További aktív témák...
- Apple MacBook Air Megbízható társ a mindennapokra!
- ÚJ Microsoft Surface Laptop 7 13.8" 2K - 120Hz Érintő - Snapdragon X Elite - 16GB - 512GB -2 év gari
- Konica Bizhub C220 - A3 fénymásoló
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 7 9800X3D 64GB RAM RTX 5090 32GB GAMER PC termékbeszámítással
- 35" ASUS ROG Swift PG35VQ curved GAMER monitor
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest