Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • pocokxx

    Közösségépítő

    válasz Huma #16755 üzenetére

    Jób története egy tanmese, mely arra kíván választ adni, hogy honnan a szenvedés, még pontosabban, honnan az igaz szenvedése. (Szintén észre lehet venni benne az "előkészítő" munkát a szenvedő Jézus befogadására.) Egyébként az egész helyzet teljesen abszurd. (Isten-Sátán párbeszéd? Fogadás, mintha csak bábok lennénk?) Arra a tévedésre ad választ, hogy akinek jól megy sora, azt szereti az Isten, akinek pedig nem, azt megveri. Jób barátai szajkózzák ezeket a tévedéseket, de Jóbnak egyik sem felel meg, mert nem érzi igaznak szavaikat. A válasz - Isten válasza - végül az, hogy Isten szabad, és nincs "kiszolgáltatva" az ember kéréseinek.

    Egy apró csúsztatást azonban most is beletettél:
    "Ekkor Isten úgy dönt hogy mindent elvesz tőle és ezzel próbára teszi a hitét."

    Ezzel szemben az Isten döntése:
    "Az Úr erre azt mondta a sátánnak: "Nos, kezedbe adom mindenét, amije van. Csak rá magára nem szabad rátenned a kezed." Erre a sátán eltávozott az Úr színe elől."

    Igaz, hogy az "eredmény" ugyanaz, de észre kell venni, hogy nem Isten az, aki elveszi mindenét, hanem a sátán.

    "Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor

  • llll

    senior tag

    válasz Huma #16755 üzenetére

    "Igaz hogy utána kárpótolta, de vajon mennyire lehet pótolni az elvesztett szeretteinket?"
    igazából még nem kárpótolta
    nem az újszériás gyerekeivel
    hanem még ezután lesznek kárpótolva
    és mindannyian
    mármint a mese szerint
    (azzal ugye, hogy majd mind feltámadnak és örülhetnek egymásnak
    immár 1 jobb világban)
    tehát ez a része éppenséggel elfogadható

    Soha többet DPD!

Új hozzászólás Aktív témák