Új hozzászólás Aktív témák

• #71 Abu85 HÁZIGAZDA antikomcsi #57

  Új Válasz 2011-07-16 14:47:31 #71

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Abu85

  HÁZIGAZDA

  válasz antikomcsi #57 üzenetére

  Teljesen rossz az elemzésed. Az ATI az R600-at szándékosan úgy tervezte, hogy 5-6 generációig bírja. Ezt leírtam már a 2900XT megjelenésekor, hogy a base architektúra legalább 4-5 évig változatlan marad. Ez kb. így is lett. Módosítások persze voltak, amik a hatékonyságot növelték, de ez várható, ugyanarra felépítésre nem lehet építeni éveken keresztül. Tulajdonképpen két nagyobb lépcső volt. Az egyik az R700-zal, amikor a SIMD-ek felépítése megváltozott, és a másik a Cayman, amikor a VLIW szuperskalár processzor 5 utasról 4-re csökkent. Ez a Compute teljesítményt szorgalmazta hatékonyabbá tenni.

  Az új HD 7000-es Core architektúra nyomokban sem hasonlít a GF100-hoz. Ha valamivel hasonlóságot lehet vonni az a Larrabee, de azzal is csak nagyon felületesen. Az alapokban csak abból érdemes kiindulni, hogy a GF100 streamalapú skalár rendszer, míg a Larrabee és a Radeon Core vektoros feldolgozókat használ. Az NV az Echelon projekt alapján valamelyik váltásnál szintén áttér a vektoros processzorokra, de nem tudni pontosan, hogy mikor. Legkésőbb szerintem a Maxwellnél meg lesz lépve, de akár a Kepler esetében is bekövetkezhet.

  Szintén adalék, hogy az AMD nem dobja el a VLIW rendszert, mivel a Core egy Compute architektúra, így eléggé nyilvánvaló, hogy nem skálázható olyan jól, mint a régi VLIW. Nem nehéz erre példát találni. Nézd meg a Barts és a GF116, illetve a Turks és a GF118 teljesítményét. Majd nézd meg az egymással versenyző lapkák méretét. Rögtön látod, hogy miért kritikus probléma egy Compute architektúra rossz skálázhatósága. A grafikára tervezett architektúrák a játékokban, közel azonos, vagy kisebb méretben ripityára verik a Compute irányú rendszereket.

  A Brazos diák a teljesítmény szerint rangsorolják a rendszert az Intel platformjaihoz. Ez a szokásos marketing része a dolognak. Ár szerint az Atom az ellenfél. Ezt az árlistákon is ellenőrizni tudod.
  A másik szempont a platform dizájnja. Ez dönti el, hogy a kiválasztott rendszer egyáltalán befér-e az adott gépbe. Minél kisebb valami (kevesebb tű, kisebb kiterjedés) annál jobb. Kis méretben több hely marad például az aksinak, ami fontos egy mobil terméknél.
  Brazos platformdizájn:
  Fő lapka (Ontario/Zacate): BGA-413-as tokozás, 19x19 mm-es
  Vezérlőhíd (Hudson-1): FC BGA-605-ös tokozás 23x23 mm-es
  Pine Trail platfromdizájn:
  Fő lapka (Pineview): FC BGA-559-es tokozás, 22x22 mm-es
  Vezérlőhíd (NM10): BGA-360-as tokozás 17x17 mm-es
  2011-es ULV Pentium/Celeron platfromdizájn:
  Fő lapka (Arrandale): PGA-988-as tokozás, 37,5x37,5 mm-es
  Vezérlőhíd (HM55): FCBGA-951-es tokozás 27x27 mm-es
  Ebből tökéletesen látható, hogy a dizájn szempontjából a legkisebb gépek a Brazosból és a Pine Trail platformból építhetők. Egy ULV dizájnnak minimum 1,5x akkora az alaplapi helyigénye, következésképpen, drágább lesz a NYÁK, ráadásul sokkal bonyolultabb mindkét lapka tokozása, ami drágább routingot, és több nyomtatott áramköri lapot igényel, mint a másik két platform.

Új hozzászólás Aktív témák