Új hozzászólás Aktív témák

• #48 azbest félisten Fred23 #24

  Új Válasz 2018-07-15 14:29:42 #48

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  azbest

  félisten

  válasz Fred23 #24 üzenetére

  No nézzük, akkor a grafikont

  Chrome - a chromium google szolgáltatásokkal kiegészített változata. Eredetilet a webkit1 böngészőmotorra épült, míg az apple-vel való sikertelen együttműködés miatt forkolták és nagyrészt újraírták a Blink motorban.

  Safari - a webkit2 böngészőmotor az alapja, amely nyilt forrású, de a fejlesztési irányban az Apple az elsődleges döntéshozó.

  UC browser - A kínai alibaba fejlesztése. WebKit alapú volt. Ma már úgy tűnik, hogy a chromium blink és microsoft trident motorját használja. A tridentet az ms böngészőjére optimalizált, például banki oldalakon.

  Samsung Internet - Chromium alapú.

  Opera - ma már chromium blink alapú.

  "Android" - ez valószínű, hogy midnenféle alkalmazás, amiben weblapot nyithatsz meg és a webview-t használja, nem állít be saját user agentet.

  IEMobile - ez a kihalóban lévő régi microsoftos mobil

  BlackBerry - passz, ez is kihalt, gondolom ma már valamelyik nagyot használják.

  Nokia - ez a kihalt symbianos lehetett.

  Szóval foglaljuk csak össze: lényegében minden elterjedt böngősző a webkit motor leszármazottja. Az apple és google összezördülés óta pedig a többség chromium alapú különböző mértékig. Ebbe pedig értelemszerűen a legtöbb pénzt a google fekteti. A többiek is biztosan tesznek be a közösbe, de ők főleg haszonélvezői a szabadon felhasználható böngészőmotornak. Nem találtam hirtelen olyan statisztikát, ami mutatja a főbb hozzájárulókat. Csak a szakadás előtti webkit statisztikát találom, abban a legnagyobb hozzájáruló a google volt.

  Másrészt a mostani google üldözés mögött részben azt látom, hogy némelyik mobil gyártónak fáj, hogy a google egyre inkább megköveteli, hogy az ő szolgáltatásait felhasználó készülékekre legyen hosszabb távú frissítés. Ez pedig költség a gyártóknak és igyekeznek ott fúrni, ahol csak lehet. A gyártók érdeke, hogy szabadon felhasználhassák a google szolgáltatásait, ami komoly hozzáadott értéknek számít, akár úgy is, hogy soha nem adnak ki adott készülékre frissítést, ezzel a google brandjében is károkat okozva.

  A titkos megállapodásokban lehetnek olyan részek, ami valóban sérti a felhasználók és más cégek érdekeit. Például olyasmi elfogadhatatlan, hogy más gyártó szoftverének mellőzése legyen követelmény a google részéről. De az, hogy megkövetelik a terméktámogatást, az egyáltalán nem baj, csak a gyártók nem akarnak fizetni sem ezért, sem a szoftverekért.

  Ha nem csak a valóban más szolgáltatás és szoftvergyártókat akadályozó megállapodások megszüntetésére megy ki a játék, hanem arra, hogy a gyártók a saját szoftvereiket tolhassák a felhasználó képébe, továbbra is a google szolgáltatásai és szoftverei felhasználásával, akkor a fejlesztésből is vesznek ki pénzt. A google ellene lobbizó gyártók is nagyrészt a google munkájára építenek, ezzel rengeteget spórolva. Szóval legyen nagyobb átláthatóság, de azt se felejtsük el, hogy ki fizeti a ceh nagy részét most és ha a gyártók rövidtávú pénzfejési céljai érvényesülnek, akkor a közös alap miatt a fejlesztések is mindenkinél lelassulnak, mert a gyártók nem fognak teljesen független megoldást fejleszteni drága pénzen.

  Olyan ez, mint a viccben:
  Vidéki vendéglőben:
  - Tessék mondani, cigánypecsenye van?
  - Van, de akkor zene nincs . . .

Új hozzászólás Aktív témák