Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Zoz

    őstag

    A TEAC az japán cég. Az európai leányvállaltuk az tényleg Németországban van.

  • Zoz

    őstag

    "SIS 648-as chipset, amire azért esett a választásom, mert minden tekintetben jobb volt, mint az Intel 845-ös"
    Végre még egy értelmes ember! Utána a dual channelt is a SIS hozta be előbb (655-ös chipkészlet). Ráadásul tuningnál sokkal jobban lehetett a szorzókkal variálni.
    Nekem Abit SD7-533 volt az első P4-es lapom, amit aztán egy Gigabyte 8SQ800 követett.

  • Zoz

    őstag

    válasz adam12221 #14 üzenetére

    "Bár ha a memória és PCI órajel visszaosztásra gondoltál, akkor nem szóltam."
    Igen, arra gondoltam.

  • Zoz

    őstag

    válasz Geri Bátyó #13 üzenetére

    Van egy csomó láb amiből több azonos is van (tápfeszek), ha ilyen törik le, az nem hiányzik nagyon :-)
    Meg kéne nézni egy lábkiosztásban, hogy mi lett letörve.

    Mindenesetre P3 és P4 esetén is találkoztam 1-2 lábbal kevesebbel is működő procival.

    Anno meg volt arra hackelés, hogy FCPGA proci menjen PPGA alaplapban, akkor direkt kellett letörni egy lábat :-)

  • Zoz

    őstag

    válasz masholnap #50 üzenetére

    Akkor jöhetsz hozzánk nosztalgiázni :)
    Enterprise Forever

    Én is EP-vel kezdtem, ami mai napig is üzemel, itt van az asztalon, direkt ezért vettem SCART csatlakozóval is rendelkező LG monitort, hogy elférjen egy asztalon a PC-vel. A PC házba vannak beépítve az EP floppyjai és vinyója is :-)

    PC-s pályafutás 94-ben kezdődött 5000 forintért vett SANYO XT-vel, CGA monitorral. 10 megás MFM vinyóval, amit késöbb 12 megásra tuningoltam úgy, hogy a vinyóvezérlő BIOS-ában átírtam a sávok számát. (Ehhez jól jött az EP-s Eprom égető :) )
    Egy Adlib hangkártyát is sikerült szerezni.
    Ezt követte egy ismerőstől kapott 12Mhz-es 286-os alaplap, ehhez nem is volt ház, asztal alsó polcán volt összerakva. A tápot valakitől kaptuk, de az alaplapi csatlakozó le volt vágva róla, úgy forrasztottuk rá a drótokat az alaplapra.
    Kezdetben az XT vinyóvezérlője és vinyója volt használva, majd jött egy rendes AT-s MFM vezérlő egy 20 megás Seagate-val.
    Az alaplapot feltuningoltam 16Mhz-re az alaplapi oszcillátor cseréjével :)
    Összesen 5 mega memória volt, 4x1M SIPP + 1M DIP az alaplapon.
    e
    95-ben volt valami becsődölt cégnél kiárusítás, itt sikerült egy 486 SX25-ös alaplapot szerezni, beüzemeléshez le kellett forrasztani a SIPP ramokról a tüskéket, hogy SIMM legyen belőlük :)
    Munkahelyről sikerült egy ősi fekvő DTK házat szerezni. Ismerősöktől lett egy 40-es meg egy 100 mega körüli IDE-s vinyó is. Lett egy Trident 8900-as VGA mono monitorral is.
    95 végére már egy VLB-s alaplap volt, valami noname, de már rajta multi IO kártya az alaplapon, és tudott 36 bites SIMM-et is. 9440-es Trident kártya volt, ahol jumperekkel lehetett állítani a videó RAM sebességét, a leggyorsabbhoz össze kellett vadászni 60ns-os IC-ket.
    A proci ha jól emlékszem Cyrix DX2-66 volt, ami 80Mhz-en ment, késöbb Cyrix 5x86 követte, ami 100 helyett 120-on ment emlékeim szerint.
    Lett valami noname színes VGA is, ami pár hónap után egy 14" Axion-ra lett cserélve, ami már non interlace-ben tudta az 1024x768-at.
    Ekkortájt sikerült egy GUS hangkártyát szerezni, 1M RAM-mal, brutál jól szóltak a demók, meg a játékok is amik ismerték.
    Késöbb lett egy SB is mellé, a GUS-t nem ismerő játékok kedvéért, de sokszor lehetett olyat variálni, hogy a digi hang az SB-n szólt, a GUS meg valami Roland MIDI emulációt adott, így összeségében minden programból a legjobbat lehetett kihozni.
    A vinyó egy 540-es Maxtor lett, memória 8M. Első CDROM egy 4x Dolphin IDE-s darab volt.

    A PCI korszakban egy Ali chipsetes lappal léptem be, többet is kipróbáltam, ebben mentek leggyorsabban a VGA-k, S3 Trio32 majd 64.
    A proci AMD 5x86 volt 133 helyett 160-on hajtva.
    A vinyó 1 majd 1.28 gigás Quantum Fireball lett (akkoriban a leggyorsabb).

    Pentium korszak egy Acorp VX-es alaplappal indult, és egy P100-as Intel procival ami hamarosan egy Cyrix 6x86 PR133 lett cserélve, ami valójában 100 Mhz-en ment, de fel lehetett húzni 133-ra. Így már
    az FPU része is a 100-as Intel szintjén volt, a CPU része viszont messze lehagyta.
    Késöbb is végig kitartottam a Cyrix prociknál, PR166,PR200,PR233 persze mind húzva :)
    Alaplap Abit PR5 R2 lett, majd PN5. TX chipset érkeztekor valahogy nem került be ilyen alaplap az országba, így Amptron PM-9800 lett, 128 mega SDRAM-mal.
    Vinyó elöbb egy 1.7 majd 8 gigás IBM lett, ami akkoriban olcsón kapható volt, mindenki tudja miért :)
    VGA az akkoribban leggyorsabb Tseng ET6000 majd 6100 lett, ekkor már internetezve olvastam a már 3D-s Tseng ET6300 terveiről, amiből nem lett semmi, mert megszűnt ez a remek cég :(
    Végül egy Voodoo 2 került a Tseng mellé. Monitor időközben 15" Axion lett ami már 1280x1024-et tudott.
    CDROM-ból Creative INFRA sorozat több darabja fordult meg nálam (utolsó mai napig meg van), lejátszó gombokon kivül távirányító is volt hozzá, és legjobb funkciója: egy gombbal 8x tempóra lehetett a sebességet korlátozni, így szép csendben lehetett használni, ha nem kellett a max tempó (pl Mp3 lemezek).
    Lett egy Miro PCTV tuner is.

    P2/3 korszak a legendás Abit BH6+Celeron 300A@450 összeállítással indult. Késöbb BX6-ra cserélve a lapot. A Tseng+Voodoo az egy AGP-s Voodoo Banshee-ra lett cserélve, késöbb egy Creative TNT-re, amit majd Elsa TNT2 követett.
    Win 9x PNP korszak miatt a GUS+SB egy GUS PNP + egy CMI8330-as SB kompatibilis kártyára let cserélve.
    Monitor 17" Daewoo amibe hangszórók is voltak beépítve. Ház valami noname, de visszonylag masszív ATX midi torony.

    Ezután jön a legkedvesebb összeállításom: Abit BP6 2 db PPGA Celeron procival, ami elhozta a megfizethető dual procis élményt! Ehhez már Win2000 kellett, amit egyébként máig a legjobb Windowsnak tartok, úgy kb 2006-ig használtam újratelepítés nélkül.
    Visszatérve a dual procihoz, ezt a fajta gördülékeny rendszer működést legközelebb az AMD X2 procik hozták el.
    Sajnos az FCPGA prociknál letiltotta a Celeronban ezt a mókát az Intel, így az Abit VP6 rövid próbálkozás után nem jött be, VH6 majd VH6T lett helyette, az utolsó, amin volt ISA slot, így tudtam a GUS-t használni.
    RAM elöbb 512 majd 1 giga. VGA ASUS Geforce1 majd 2. Késöbb Abit GF4MX420.
    Vinyó 40-es majd 80-as IBM (mint késöbb kiderült, mázlim volt, hogy a Death Star problémát megúsztam.)

    P4 korszak Abit SD7-533 alaplap, plusz 1.8-as Northwood, ami 2.4-en ment, késöbb 2.4-es ami 3-ra lett húzva. Vga cserélödött Abit GF4 Ti4200 OTES-re, aztán Giga Radeon 9600XT-re. Ekkoriban lett beszerezve Zalman hűtő procira és VGAra is.
    800-as procik megjelenésével az alaplap cserélődött Giga 8SQ800-ra, proci 3 gigás Northwood, amit kb 3.5-re sikerült húzni.
    Vinyó 200-as Seagate, ez mai napig dolgozik.
    Hangkártya ISA hiányában SB Live 5.1 lett, ami a Win 7 korszakig marad is. Ház ekkoriban lett egy Codegen (ami a maiaknál 10x erősebb), de a táp DTK 400-asra lett cserélve (ha jól emlékszem az már itt a Prohardveren lett tesztelve, és ajánlott)

    2004-ben jött egy 3000-es Athlon 64, hozzá Giga K8NS Ultra-939 lap, Kingston Hyperx memóriák.
    A proci cserélődött 3200-asra, majd késöbb 4200-as X2-re. Aztán az AMD kitalálta (mint mindig az éppen nyerésben lévő procigyártó), hogy váltsuk foglalatot...
    Vinyónak jött még egy SATA-s 400-as Samsung (szintén mai napig megy). Monitor 19" MAG, ami nem hivatalosan még a 2048x1536-ot is vitte. Vga egy Giga GF7600GS lett.
    Elöbb NEC majd LG DVD író.

    Utána egy darabig kivártam, mert az AMD megszívatott, az Intel meg szenvedett a kazán procikkal. A Core2-nél jött el a csere ideje. MSI P35 Neo lap lett elöb egy E4500 majd késöbb E7400 procival. Vga Asus GF8600GS.
    Egy idő után jött még egy 1.5TB Seagate vinyó, szintén mai napig megy.
    Win 7 eljövetelével az SB Live fiókba került, helyette Asus Xonar DS lett. Szintén nyugdíjba vonult a Miro PCTV, helyette Leadtek tuner lett amit mai napig utálok, olyan bugos a szuftvere :(

    Az I-s korszak a Gigabyte P55-UD3L, Core i5-650, 2x2Gb/1600 Kingmax összeállítással indult, ekkor a VGA is cserélve lett Gigabyte R6850OC-1GD-re. A proci alapfeszen ment 3.8-on, gyári hűtővel.
    Monitor cserélve LG M2362D-re, az elején emlegetett SCART csatlakozó miatt :)

    Utolsó váltás: I5-3570K, Asrock P67 Pro (mert van még rajta floppy vezérlő!),2x4gb/1600 Kingmax. Proci 4 Ghz-en, alapfeszen és gyári hűtővel.

    Uhhh, jól elkapott a nosztalgia roham :))

  • Zoz

    őstag

    válasz Dr. Akula #58 üzenetére

    Eredetileg az AT-s tápnál azt is kapcsolta a főkapcsoló.
    ATX-nél valóban legtöbbször csak átkötés volt, de láttam több olyan tápot, ahol relés cuccal megoldották, hogy lekapcsolja a monitort.

  • Zoz

    őstag

    válasz Dr. Akula #60 üzenetére

    Igen a 220 megy át. De én azt mondom, hogy láttam olyan tápokat, ahol ez az átmenő 220 volt relével kapcsolva, hogy amikor stand by-ban van a gép, akkor nem jön ki a 220 a monitor tápcsatin.

  • Zoz

    őstag

    válasz #10691584 #81 üzenetére

    És ebben az a szép, hogy mobil vonalon hamar rájöttek, hogy a NetBurst procik nem az igaziak, és Pentium M néven több családon keresztül a Tualatin vonal élt tovább.
    Aztán mikor már asztaliban is végkép befürödtek a NetBurst-tel, ehhez a vonalhoz nyúltak, és csinálták meg belőle a Core 2 családot. Ami így végülis a Tualatin űk-űkunokája.

Új hozzászólás Aktív témák