Új hozzászólás Aktív témák

• #37 waterman_ aktív tag ledgeri #24

  Új Válasz 2021-06-16 12:55:47 #37

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  waterman_

  aktív tag

  válasz ledgeri #24 üzenetére

  az UD70-es ha jól olvastam (tévedés jogát fenntartom) rendelkezésre álló szabad hely negyedét használja SLC cache-ként, tehát nem a memóriát ami rajta van. a korábbi 800 gigás steam particiómat másoltam, iszonyatos sebesség van nagy fileoknál (egy ideig 1,43 giga/sec volt a windows másolós ablaka alapján), kis fileoknál már bogarászik, de alapvetően fürge. aztán ha eléri az SLC cache mérethatárát, onnantól olyan 155 mega lesz a max sebesség (full egyenes vonal másoláskor a grafikonon) és tömeges kis file másoláskor képes 170 kb/sec -re is lemenni. gondolom egy winyó ott azért vérezne erősen.
  az SLC cache kb 30-40 perc múlva volt újra érezhető, akkor új másolást indítottam rá, újra hasított. mivel ekkorát pontosan egyszer másoltam rá, így azóta csak azt tudom, hogy érzésre gyorsabb, mint a korábbi 1 terásom (silicon power p34a80, TLC, budget, on board cache).
  a QLC UD70 a szintetikus tesztekben orbitális írás/olvasás értékeket produkál, kb értelmetlen leírni is.
  életközeli példa viszont, hogy blender nightly buildokat szoktam letölteni. az 1 terás p34a80 kicsit elszöszölt a sok kis file másolásával (zipből), az ud70 meg 2 másodperc alatt behányja egy könyvtárba. tehát mezei felhasználónak már egy pcie 3x-es QLC is szerintem bőven elég sebességben.

• #8 waterman_ aktív tag

  Új Válasz 2021-06-15 11:10:09 #8

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  waterman_

  aktív tag

  nem konkrétan az ózonlyuktól tartok. hanem a kérdés hogy egy ilyen tároló média mennyire tartós? mi az amit már nem bír ki?
  régen a kőtábla 20 ezer évig megőrizte az adatot. a hieroglifák is egész szépen bírták, bár kémiailag azért bomlottak 2-3 ezer év alatt már. a kódexek már sokkal sérülékenyebbek voltak, már csak párszáz év az átlag életük. aztán ugrunk, a bakelit ha jól tároltad évtizedekig jó maradt. a kazetták élettartama tovább csökkent. ha a tároló a videoton hangfal mellett volt, akkor volt meglepi pár év után. aztán volt olyan cd-m amit írás után nem tudtam visszaolvasni. és most itt a qlc ahol egy blokkot pár százszor írhatsz újra (de ha teli a meghajtó és törölni kell, akkor gyorsan pörög ám a számláló).
  látszik hogy ahogy fejlődtünk, egyre silányabb módszerrel tároltuk az adatot, és egy idő után ha így folytatjuk konkrétan eljutunk oda hogy, alig lehet majd megkülönböztetni az adatot a hibától. persze amikor majd 2048-ban jönnek az OLC-k akkor azon meditálunk majd. és akkor már teljesen normális dolog lesz, hogy 1 mega eltárolt adat mellé 800 byte hibajavító kód kell.

• #6 waterman_ aktív tag Gdi #3

  Új Válasz 2021-06-15 10:55:06 #6

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  waterman_

  aktív tag

  válasz Gdi #3 üzenetére

  Én még pont nem merem semmiféle archiválós dologba tenni. Vettem egy silicon power ud70-est, steamnek meg a többi játék dolognak. De fontosabb adatokhoz nem merem használni, mert amikor így belegondolok, hogy 4 bitnyi információt tárol cellánként, tehát fél byte-ot, tehát 16 különböző állapota lehet egy cellának. Akkor vajon mennyire tartós? Mi teheti tönkre? Egy nagyobb mágnes? Pillanatnyi túlfeszültség? Vagy csak simán az idő? Esetleg a kozmikus sugárzás ha tovább vékonyodik az ózonréteg?
  Tegyük fel hogy valami fontos adatot egy elfekvő 1 TB-os QLC-n tárolok (elvégre m.2 formátumban sokkal kisebb mint egy winyó) akkor mondjuk 2-3 évnyi fiókban pihenés után visszaolvasható lesz még az adat róla? még QLC-vel sincs elég tapasztalatunk és már nyomatják a PLC-t.
  Egy másik helyen ugyanúgy a wd-re hivatkoznak, de a cikk teljes hangvétele merőben más: [link]

Új hozzászólás Aktív témák